Búzafűlé, a zöld csoda...
2013. december 14. írta: Meleg Sándor

Búzafűlé, a zöld csoda...

A napokban futottam össze egy búzafűléről szóló reklámmal. Annyira megfogott a sok fantasztikus kijelentés, hogy gyorsan elkezdtem utánanézni néhány dolognak. Az adott termék (és a hasonló készítmények) tájékoztatóit olvasva van egy olyan érzésem, hogy a Nemzeti Gazdasági Versenyhivatal fog még ide egy sok számjegyű csekket küldeni… majd mindjárt látjuk is, hogy miért.

buzafu_00.jpg

Amúgy jól néz ki...

A BÚZAFŰRŐL ÁLTALÁBAN

A búzafű egy viszonylag egyszerűen előállítható zöld élelmiszer. Egy fél napos áztatás, egy napos csíráztatás után földbe vetve 6-10 nap alatt kb. 10-20 centiméteres zöld füvet kapunk. Ez önmagában is ehető (pl. salátaként), de újabban divat kipréselni a levét és úgy fogyasztani.

A magyar hagyományban a búzafű nem ismeretlen, éppen az adventi időszak jeles hagyománya a Luca-búza vetése, bár a kapcsolódó hagyományoknak semmi köze nincs azokhoz az állításokhoz, amik most körítik a búzafüvet. De ne szaladjunk előre…

luca.jpgLuca-búza

ÁLLÍTÁSOK A BÚZAFŰLÉ ÖSSZETÉTELÉVEL KAPCSOLATBAN

A világhálón olvasható különböző cikkek csaknem szó szerint megegyeznek a búzafű csodálatos beltartalmát illetően. A lényeg az, hogy a búzafű leve a természetben páratlan módon gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban és enzimekben – ez képezi alapján a csodálatos gyógyító hatásnak.

„Egy adag búzafűlé vitamin- és ásványianyag-tartalma akár 2,5 kg elfogyasztott zöldségével egyenértékű…”

A honlap szerint a javasolt adag „kezdetben napi 12-15 ml, később 30-45 ml–re is emelhető”. Szerintem abszolút irreális 0,3-0,5 deciliteres adag ásványi anyag és vitamintartalmát 2,5 kg zöldségével (ez súlyra 50-szer nagyobb mennyiség) összevetni.

Ha megnézzük a búzafű tápanyagtartalmát, nem sok forrást találunk, de ami fellelhető, nem támasztja alá a terméhez fűződő állításokat. Mivel két, eltérő forrást találtam, úgy gondolom, érdemes mindkét változatot bemutatni.

A búzafű (nem a préselt lé!) tekintetében a http://nutritiondata.self.com közöl egy összeállítást. Az ott látható adatok nekem rendkívül irreálisnak tűnnek, mert pl. vasból százszor magasabb értéket közöl, mint ami egy jó minőségű, alacsony zsírtartalmú marhahúsnál elvárható, de a többi érték is elég abszurd – nem tartom kizártnak, hogy a búzafű körüli óriási lelkesedés éppen egy ilyen, rosszul felvitt adatsornak köszönhető. Minden esetre írtam a honlap szerkesztőinek egy érdeklődő levélkét, válaszukat várom.

Az angol nyelvű Wikipédia már korrektebbnek tűnő adatsort mutat, ráadásul teszi ezt más, hasonló kategóriába sorolható növényekkel összehasonlításban. Ezek szerint a búzafűlé (wheat grass juice) - nem meglepő módon - lényegében a zöldségekkel egy kategóriában található tápanyag-tartalmat illetően.

buzafu_01.jpgWikipédia: Wheatgrass szócikk alapján.

Kiegészítés (2013.12.15.)

Levelezésbe keveredtem a Vitalgrass Kft-vel a honlapjukon található állításokkal kapcsolatban. Küldtek egy bevizsgálási jegyzőkönyvet, illetve a honlapjukon egy ez alapján feltöltött táblázatot. A bevizsgálást a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma végezte 2013. novemberében. Jegyzőkönyv itt.

Szerintem az itt látható adatok nagyjából megfelelnek az angol Wikipédia alapján számoltakkal, az egyértelműen látszik, hogy szó sincs 2,5 kg zöldségről...az egy adagra (1 kocka) megadott tápanyagértékek pedig az elhanyagolható kategóriába sorolható...

buzafu_04_1.jpg

„…92 olyan ásványi anyagot tartalmaz, mely a szervezet számára szükséges…” - „A búzafűlé az összes ismert ásványt tartalmazza.”

Kezdjük ott, hogy a természetben összesen 93 elem fordul elő legalább nyomokban, de biztosak lehetünk benne, hogy a búzafű nem tartalmazza ezek többségét. Egyrészt nincs is rá szükségünk, másrészt mert vannak közöttük mérgező, radioaktív elemek is.

Bolygónk élő szervezetei alapvetően 4 elemre épülnek (hidrogén, szén, nitrogén, oxigén). További 7 elem (kálium, nátrium, magnézium, kalcium, foszfor, kén és klór) fordul elő még nagyobb mennyiségben. A mikroelemek csapatának 11 tagja van (bór, fluor, mangán, vas, kobalt, nikkel, réz, cink, szelén, molibdén, jód), ők azok, amik kis mennyiségben szükségesek a szervezetnek, általában valamilyen enzim vagy hormon alkotóelemeként. Van még néhány elem (lítium, szilícium, arzén, vanádium, wolfram, kadmium, bróm), amiknek biológiai jelentősége még vitatott, de most nagylelkűen beszámoljuk őket – így kapunk összesen 29-et.

A fennmaradó 64 elem leginkább a szükségtelen illetve a káros kategóriába sorolható. A nemesgázok nem vesznek részt a szervezet anyagcsere-folyamataiban. Egyes elemek hasonló kémiai jellemzőik alapján beépülhetnek enzimekbe (pl. a berillium a magnézium helyére), de ezzel éppen tönkre is teszik azokat. A kalcium helyére beépülő radioaktív stroncium is komoly problémát tud okozni. A nehézfémeknek újabban van némi kultusza (kolloid formában), de alapvetően nincs biológiai funkciójuk és hatásukban is elég ellentmondásosak. Alapvetően kevés szervezetben dúsulhatnak fel, ha pedig nagyobb mennyiségben fordulnak elő, az általában valamilyen ipari szennyezés bizonyítéka. Ne feledkezzünk meg a radioaktív elemekről, amiknek jelenlegi ismereteink szerint kifejezetten semmi keresni valójuk az emberi szervezetben.

elemek.jpgAz élet szempontjából fontos elemek a periódusos rendszerben (Wikipédia)

„…emellett fehérjetartalma magasabb, mint bármely más élelmiszerforrásnak”

A már említett NutritionData tünteti fel 27-28%-os fehérjetartalommal a búzafüvet. Ha ez így lenne, akkor tényleg a legjobb fehérjeforrás lenne a búzafű (de nem a leve), mert lazán verné a tojás 12%-os, vagy az alacsony zsírtartalmú marha színhús 20-21%-os értékét. Ez teljesen irreális.

A búzafű, mint általában a növények, nagyságrendileg 90-95%-ban vízből állnak, a 1-3%-ban fordul elő bennük fehérje és szénhidrát (ez utóbbi többnyire cellulóz formában).  Tegyük azt is hozzá, hogy a préselés során (még ha előtte alaposan ledaráljuk is) nagyon minimális fehérje kerül a lébe, a nagy része bent marad a préseléskor visszamaradó rostos masszában. A fenti kijelentést nagy valószínűséggel egy téves adat nyomán keletkezett

„A búzafűben több mint 30 féle enzim található…”

A búzafűben, mint minden élő szervezetben, több ezernyi enzim található. Viszont az enzimek jelentős része a feldolgozás során elveszti aktivitását. A maradékot a mi emésztő-enzimeink teszik tönkre.

„A búzafűlé 70% klorofillt tartalmaz, ez a molekula gyakorlatilag megegyezik a hemoglobinnal, ami a vörösvértestekhez szállítja az oxigént.”

A búzafűlé nem tartalmaz 70% klorofillt. A klorofill igen kis alkotó eleme a növényeket felépítő rendszernek, így a búzafű levében sem tud ilyen mértékben feldúsulni - még a szárazanyag-tartalmon belül is nehezen elképzelhető ez az érték.

Az, hogy a klorofill és a hemoglobin „gyakorlatilag megegyezik”, a nagyon erős túlzás kategóriába tartozik. Mondjuk úgy, erősen hasonlít - de nem a hemoglobinra, hanem csak a hem nevű részére. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a klorofill molekulában nem vas játssza a főszerepet, hanem magnézium – és a biológiai szerepükben is rendkívül sok különbség van. A rajzokon (mint itt alább is) el szokták felejteni, hogy a klorofillnak van egy szép hosszú, 20 szén-atomra épülő „lába”. A biokémiában elég sokszor fordul elő, hogy egyetlen atomnyi különbség teljesen más hatású anyagot eredményez - úgyhogy nem árt igen óvatosan kezelni a hasonlóságot...

buzafu_02.jpgA fecske olyan, mint a gólya, csak nem akkora és másképp néz ki…

„A préselt búzafűlé A, B1, B2, B3, B5, B6, B8, B10, B12, B17 és E, F, K vitaminokat is tartalmaz.”

Ez itt egy nagyon kusza és felületes felsorolás, ami azt sugalmazza, hogy a búzafű tele van máshonnan nem beszerezhető értékes vitaminokkal - ez pedig erős túlzás. Sajnos a vitaminok története és csoportosítása nagyon zavaros ügylet, terjedelmi okokból most csak minimális rendezésre van lehetőség:

  • A-vitamin: valójában nem az A-vitamin (retinol), hanem annak növényi előanyagai, a karotinoidok vannak a búzafűben. De a zöld leveles növények általában véve sok karotin típusú vegyületet tartalmaznak.
  • B1-vitamin (thiamin): zöldségekben általánosan előforduló vitamin.
  • B2-vitamin (riboflavin): leveles zöldségekben, illetve kérődző állatok tejében, belsőségekben fordul elő.
  • B3-vitamin (niacin): a B3 jelölést ma már nem használják általánosan, zöldségekben általánosan előfordul.
  • B5-vitamin (pantoténsav): a B5 jelölés szintén ritka, a pantoténsavat vélhetően a bélflóra is termeli, kiegyensúlyozott étrend mellet nem igazán fordul elő a hiánya.
  • B6-vitamin (piridoxin): szintén nagyon sok természetes forrása van, nem kell a búzafűre hagyatkozni e téren sem.
  • B8-vitamin: itt válik zavarossá az ügy, mert B8 név alatt több vegyület is fut: az adenozin-monofoszfát, az inozitol és a kolin is verseng eme megtisztelő jelölésért, de találkoztam a biotinnal is (amit egyébként B7-vitamin vagy H-vitamin jelöléssel is láthatunk). Ezek közül ma már csak a biotint tekintjük vitaminnak, de hiánya ritkán fordul elő.
  • B10-vitamin: a para-amino-benzoesav (PABA) általánosan elterjedt vegyület, nem is tekintik vitaminnak. Persze itt is van konkurencia a pteroil-mono-glutaminsav személyében. Ki tudja, itt melyikre gondoltak?
  • B12-vitamin (kobalamin): a búzafű B12-tartalma komoly vita tárgya, ugyanis ez definíció szerűen nem fordul elő növényekben. Csak állati szervezetek, illetve baktériumok állítják elő, a búzafű B12 tartalma általában szennyeződésből származik (pl. a nem kellő alapossággal lemosott termőtalajból).
  • B17-vitamin: igazából a B17 vitamin egy fikció, az amygdalin vagy laetril néven futó anyag alapvetően a barackfélék magjában fordul elő, biológiai szerepe tisztázatlan, hivatalos adatot a búzából való kimutatásra nem találtam.
  • E-vitamin (tokoferol): minden csírázó növényben sok E-vitamin van. Mivel alapvetően zsírban oldódik, valószínűleg a préselt lébe igen kevés kerül át, sokkal hatékonyabb olajos magvakkal, növényi olajokkal bevinni a szervezetbe.
  • F-vitamin: ez a megnevezés nem is egyetlen vegyületet takar, általában véve az esszenciális zsírsavakat jelölik így (F mint fatty acid). A zöld hajtások elenyésző mennyiségű zsírt tartalmaznak, kizárható, hogy esszenciális zsírsavak érdemi bevitelére a búzafű vagy annak préselt leve alkalmas lenne.
  • K-vitamin: jelen esetben a K1-vitaminrol (fillokinon), ami a leveles zöldségekben nagy mennyiségben fordul elő (ugyanúgy a fotoszintézishez kell, mint a klorofill). A K2-vitamin (menakinon) első sorban állati forrásokból vihető be, illetve a bélbaktériumok termelik.

Más forrásokban előfordul még a C-vitamin, ami természetesen (mint minden leveles zöldségben) van a búzafűben is, de nem extrém mennyiségben.

ÁLLÍTÁSOK A BÚZAFŰLÉ HATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

A tartalomra vonatkozó állítások után hasonlóan csodálatos világba csöppenünk, ha a hatásokra vonatkozó adatokat nézünk. Ez az a pont, hol a forgalmazó egyértelműen átlép egy határt, ugyanis a hatályos hazai szabályozás szerint élelmiszernek gyógyhatást tulajdonítani nem szabad. Szemezgessünk egy kicsit a javából:

„Alkalmas betegségek megelőzésére, és az immunrendszer erősítésére…„

A búzafűlé nagyságrendileg annyira alkalmas betegségek megelőzésére, mint a napi rendszeres zöldség és gyümölcsfogyasztás. Különleges hatása e területen nem lehet, mert összetételében azonos bármely más csírázó maggal vagy friss leveles zöldséggel.

„A rákos sejtek elszaporodását meggátolja…”

Mondjuk ki: a búzafűlé a rákos sejtek szaporodását nem gátolja. A PubMed egyetlen olyan cikket sem talált, ahol tudományos kísérleti körülmények között sikerült volna búzafűlével vagy annak komponensével daganatos megbetegedést gyógyítani. A Journal ofc Clinical Onology oldalán találtam egy indiai tanulmányt, amiben búzafűlével kezeltek terminális stádiumú daganatos betegeket. Mindazonáltal, hogy az Abstract felmondja az összes kötelező ökörséget a búzafűről (70%-os klorofill, stb.), a 6 hónapos kezelés végére egyes laborértékekben javulás volt kimutatható. A tanulmány végkövetkeztetését, hogy „megtaláltuk a vérátömlesztés hatékony alternatíváját”, egy kicsit túlzónak találom. Azt is érdemes megfigyelni, hogy egyetlen beteg sem gyógyult ki a rákból a búzafű fogyasztásától! Talán nem véletlen, hogy a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos oldalakon (pl. American Cancer Society) következetesen a nem hatásos rákterápiák (ineffective cancer treatments) között szerepel a búzafűlé-fogyasztás.

Azt gondolom, hogy a búzafű (és lé) rendszeres fogyasztása viszont megelőzésre alkalmas lehet: vitaminok, ásványi anyagok és rostok révén védő tényező lehet több daganattípus esetén. A rákos sejtek közvetlen elpusztítása viszont egyértelműen igazolatlan hatás, még közvetett eredmények sem utalnak erre.

„Csökkenti a vér koleszterinszintjét és a gyulladásos megbetegedéseket, klorofilltartalma javítja a sejtek oxigénellátását, egyben antibakteriális hatású is.”

Ilyen hatásokat igazoló tanulmányt nem találtam. Figyelembe kell vennünk azt, hogy a búzafűlé fogyasztók általában az életvitelüket más területeken is megváltoztatják, pl. kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyasztanak. Egy ilyen változás potenciálisan rendelkezhet koleszterinre-vérzsírokra vagy gyulladásos folyamatokra gyakorolt hatással.

Az viszont biztos, hogy a klorofill nem fogja javítani a sejtek oxigén-ellátását és nem ismert antibakteriális hatása sem.

„A búzafűlé fokozza a szexuális teljesítményt is.”

Gyakorlatilag ez is egy légből kapott állítás. A megfelelő vitamin- és ásványi anyag bevitel javíthatja a „szexuális teljesítményt” (bár jó lenne tudni, mit értenek ez alatt) és a fogamzóképességet, de ez nem kapcsolható közvetlenül a búzafűhöz.

„Az alábbiak kezelésére is alkalmas lehet a (terméknév) gyorsfagyasztott búzafűlé: asztma, allergia, arthritis, reumatikus megbetegedések, szívbetegségek, különböző fekélyek, epekő, húgyúti kövek, vesegyulladás, vaszkuláris duzzanat, epilepszia, colitis, torokgyulladás, bursitis, mellhártyagyulladás, tuberkulózis, külső és belső aranyér, kellemetlen testszag.”

Fogja ezt szeretni a GVH, már látom előre…szép kis csekk lesz…Egyedül a colitisre találtam forrást, ahol a búzafűlé fogyasztása mérsékelte a tüneteket. A felsorolt betegségek többségére még elvileg sem lehet hatással.

„Az egyik leghatásosabb méregtelenítő élelmiszer. A benne található enzimek beindítják a szervezet öngyógyító, öntisztító folyamatát, helyre állítják az anyagcserét.”- „A búzafűlében található enzimek, antioxidánsok a vért tisztítják, a sejtekben tárolt mérgeket semlegesítik.”

Hosszú ódák szólnak arról, milyen hatásos méregtelenítő a búzafűlé. A méregtelenítés körüli vitát most nem szeretném megnyitni, de az biztos, hogy rendkívüli „méregtelenítő” hatása nincs a búzafűnek. A búzafű anyagai segíthetik a szervezet regenerációját, gyógyulását, de ez lényegét tekintve nem különbözik attól a hatásoktól, amiket zöldségektől, gyümölcsöktől általában véve megszokhattunk.

EGYÉB ÉRDEKESSÉGEK

„A búzafűlét préselés után szabad fogyasztani, mivel a cellulózrostokat tartalmazó növény az emberi gyomor számára emészthetetlen…"

Szomorú, de az összes növény tartalmaz emészthetetlen cellulózrostokat. Azért, mert emészthetetlenek, még nem feltétlen károsak, a növényi rostoknak számos pozitív hatásukat tartjuk számon. A préseléskor hátramaradó rostozat ugyanakkor még jelentős mennyiségű értékes anyagot tart vissza, ezek értelem szerűen kimaradnak a préselt léből.

Lehetne még sorolni a búzafűhöz kötődő furcsa kijelentéseket, de ezek sora szinte végtelen. Nálam a rekordot eddig a búzafű-forgalmazás nagy külföldi mentora, a Hippocrates Health Institute oldal tartja, ahol képesek voltak olyan leírni, hogy a búzafűlé folyékony oxigént tartalmaz ("the juice contains liquid oxygen"). Ezek után már sok mindenen nem tudok meglepődni, csak azon, hogy képesek egyesek kiutazni ilyen helyekre, hogy sok pénzért cserében jól megszívják magukat az ehhez hasonló "bölcsességekkel"... mondjuk Florida szép hely...

MICSODA ÜZLET!?

A búzafű legendás gyógyhatása az alternatív készítmények piacán generált némi keresletet, amire a forgalmazók rá is haraptak. A palackozott búzafűlé ára ma már jóval 2.000 Ft/l fölé kúszott. Lelkesebbek próbálkozhatnak otthoni előállítással, ehhez remek présgépek kaphatók kb. 15-60.000 Ft közötti árban.

Nem olyan régen új szegmens nyílt a piacon, a kapszulák, illetve a fagyasztott búzafűlé-kockák formájában. A kínálatot elnézve egy havi adag 5-10.000 Ft közötti árban van, ez 0,3-0,5 dl friss búzafűlé bevitelének felel meg. Én úgy gondolom, hogy egy házi búzafű ültetvény ennek tizedéből is gond nélkül fenntartható

buzafu_04.jpgHázi búzafű-generátor.

 

TANULSÁG

Én azt gondolom, hogy a búzafű teljesen normális része lehetne az egészséges étrendnek. Hasonlóan más csíráztatott, hajtatott maghoz, leveles zöldséghez kiváló forrása lehet (főként téli időszakban) a vitaminoknak. remekül el tudom képzelni pl. salátaként más csírákkal, némi fekete retekkel… nyamm.

Személy szerint én nem vesződnék a lé préselésével sem. A visszamaradó rostos rész nagyon sok hasznos anyagot visszafog, a teljes búzafűhöz képest szegényebb „oldatot” kapunk és igazából a rostoktól sincs semmi félnivalónk.

Ha valaki rendszeresen fogyasztja, nyilván fog magán pozitív dolgokat tapasztalni, főként, ha valamilyen okból (betegség, hiányos táplálkozás) valamilyen vitamin vagy ásványi anyag hiányzik a szervezetéből, vagy kevés volt az étrendjében a növényi rost. De jó eséllyel nem fog elmúlni az allergiája, a reumája, a szívbetegsége és más krónikus nyavalyája sem. Daganatos betegségek esetén sem fog teljes gyógyulást kiváltani, arra valamennyi esély van, hogy a kemoterápia egyes mellékhatásait enyhítheti.

Azt gondolom, hogy a tudatos életvezetést nem lehet kiváltani kampányszerű felindulásokkal, a kiegyensúlyozott, változatos étrendet sem helyettesítheti semmilyen étrend-kiegészítő vagy csodaszer. A búzafű jó, a leve is jó – de egyik sem csodaszer és egyik sem helyettesíti a zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztását. Ez van.

buzafu_03.jpgCsíráztatott magvak, friss idényzöldség és gyümölcs, némi olajos mag - remek forrása a vitaminoknak, ásványi anyagoknak - kell ennél több?

Források:

  1. Vital Grass gyorsfagyasztott búzafűlé URL: http://vitalgrass.com/hu/buzafule
  2. Wheatgrass (Wikipédia szócikk) URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Wheatgrass 
  3. Wheat grass nutrition facts. NutritionData URL: http://nutritiondata.self.com/facts/custom/900675/2  
  4. A rejtélyes búzafű. URL: http://www.egeszseges-elet.hu/?page=doc&cat=4&item=1004 
  5. Wheatgrass. American Cancer Society URL: http://www.cancer.org/treatment/treatmentsandsideeffects/complementaryandalternativemedicine/dietandnutrition/wheatgrass
  6. http://en.wikipedia.org/wiki/Dietary_element 
  7. http://hu.wikipedia.org/wiki/Klorofill 
  8. http://hu.wikipedia.org/wiki/Vitaminok 
  9. S. Dey, R. Sarkar, P. Ghosh, R. Khatun, K. Ghorai, R. Choudhury, R. Ahmed, P. Gupta, S. Mukhopadhyay, A. Mukhopadhyay: Effect of wheat grass juice in supportive care of terminally ill cancer patients - A tertiary cancer centre experience from India. Journal of Clinical Oncology, Vol 24, No 18S (June 20 Supplement), 2006: 8634. URL: http://meeting.ascopubs.org/cgi/content/abstract/24/18_suppl/8634
  10. http://www.argep.hu/trend/BUZA/Buzafue-pres.html

A bejegyzés trackback címe:

http://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr805690963

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

KatiDiet · www.mdosz.hu 2013.12.14. 23:52:44

Egy újabb/régi csoda!
Reméljük ez a csoda is csak 3 napig tart!

Nagy vagy Meleg Sándor!
Megtartalak kolléga! :) :)

Doberdo 2013.12.18. 13:32:25

Ezek szerint legelhetünk bármit, ez az egészségen nem javít.

papageno53 2013.12.18. 17:16:25

Kedves Meleg Sándor, az Isten áldjon meg, hogy ilyen okos, összeszedett, alátámasztott cikkel próbálod lerángatni a hályogot a sok tévelygő divatbolond gasztrolúzer szeméről!

Munchausen 2013.12.18. 21:49:51

A szomszedom videken gyerekeskedett, ragta a friss buzat mint a pocok, most hiperegeszsegesnek kellene lennie, de szegeny elegge ramaty allapotban van, szoval csak senki ne higgyen a csodaszerekben, az egeszseges eletmodhoz eleg a rendszeres valtozatos taplalkozas, megfelelo de enm tulzasba vitt mozgas es az alkohol meg a dohanyzas lehetoleg teljes mellozese, no meg nem mellekesen nyugodt habitus.

vin szerint... 2014.04.01. 13:48:55

Ez nagyon korrekt, alapos munka volt, köszönöm!

szabaduló-mű-vész 2014.04.08. 16:57:43

"Azt is érdemes megfigyelni, hogy egyetlen beteg sem gyógyult ki a rákból a búzafű fogyasztásától! "

Én nem vonom kétségbe a cikkben írt szakmai részleteket, Ön nyilván ért a saját szakterületéhez. Viszont kíváncsi lennék, hogy a fenti állítását mire alapozza, meg tudná írni?

Azért kérdezem, mert egyik barátommal éppen az történt, hogy amikor rákot diagnosztizáltak nála a búzafűlére "kattant rá" és azt kezdte el fogyasztani. Ráadásul nem "sárkányfűárustól" vásárolta, hanem a család termesztette neki. Én nem tudom az orvosi-biológiai hátterét az esetének, de azt tudom, hogy az orvosok szerint gyógyíthatatlan volt, hónapjai voltak hátra, amikor elkezdte fogyasztani, és szépen lassan teljesen meggyógyult, azóta is jó egészségnek örvend (ez idő alatt más, "hagyományos" módszert (pl. sugárzás, kemoterápia) nem alkalmaztak nála).

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.04.08. 17:09:29

@szabaduló-mű-vész:

Van egy olyan elv, hogy ha valaki azt állítja, hogy X dolog gyógyít Y betegséget, akkor azt tudja igazolni bizonyos elvárásoknak megfelelő körülmények között. Ilyen igazolás búzafűlével kapcsolatban nem került még nyilvánosságra.

Az Ön által leírt eset létezhet, de gyakorlatilag nincs olyan módon dokumentálva, hogy abból kiderüljön, valóban a búzafűlé volt a jelenség kiváltó oka.

Ez nem kötekedés vagy szélsőséges materialista hozzáállás, egyszerűen arról van szó, hogy ha egy orvos ajánlja egy termék/kezelés alkalmazását, akkor azért valamilyen szinten felelősséget vállal. Meg tudja mondani, hogy X % eséllyel segíteni fog, vagy nem fog, ilyen és ilyen mellékhatásai vannak, stb. A búzafűlé esetében vagy bekövetkezik a gyógyulás vagy nem. Vagy ihatott volna a búzafűlé helyett sóska- vagy répalevet.

fordulo_bogyo 2014.04.08. 19:09:09

@Meleg Sándor: Annyival egeszitenem ki, hogy mikozben orulunk az ismeros gyogyulasanak, nem tudhatjuk, elvileg sem lehet tudni, hogy mi tortent volna vele, ha folyatja addigi eletmodjat es taplalkozasat?

Lehet, hogy ugyanez lett volna a kimenet, lehet, hogy meg gyorsabban gyogyult volna, es az is lehet, hogy egyaltalan nem.

pántlika2015 2015.09.17. 07:21:43

Tiszteletteljes kérdésem: A lucernacsírában sincs B12? Mert eddig úgy tudtam, hogy van

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.09.17. 11:52:12

@pántlika2015: Sajnos nincs. Kizárólag állati eredetű termékekben fordul elő.

Munyi cica 2015.12.15. 09:17:56

@Meleg Sándor:
Még B12: és az élesztőben, mint nem állati termék? Vagy ha van is, igen pici és nem szívódik fel? Élesztőpehely is kapható, az jó valamire?
Köszi a cikket, alapos és objektív, mint mindig.

witpen 2016.06.12. 19:51:14

Hát ennek szépen utánajártál és kivesézted a dolgot. Mindjárt kiderült a turpisság. Gratulálok!