A csodálatos fürjtojás
2014. augusztus 22. írta: Meleg Sándor

A csodálatos fürjtojás

Egy cukorbetegeknek szóló blogban találtam rá a fürjtojásra, ami a posztban írtak és a hivatkozáskén megadott honlap szerint egy univerzális gyógyszer, tucatnyi nyavalyát képes meggyógyítani. Hát egyből felvidult a lelkem, hogy egy újabb csodaszerrel bővült az eddig sem szűk kínálat – csak tudnám, hogy lehetnek még beteg emberek ezen a bolygón.

furj.jpg

Fürj (Coturnix japonica) - élet, erő egészség

FÜRJ

A fürjek a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe, a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartózó madárkák, természetes élőhelyük a sík- és dombvidéki füves területek, rétek. Fő táplálékaik a rovarok illetve a magvak, zsenge hajtások, bogyók. Az eurázsiai kontinensen költő alfajok vonulnak, a telet az Európában költő madarak Észak-Afrikában töltik. Itthon a fürjhús és a -tojás egyfajta egzotikumként szerepel az étlapokon, de azért máshol sem a tömegélelmezés jellemző eleme. Az elmúlt években azonban a vadászatot (mivel védett fajról van szó) felváltotta a tenyésztés, e téren az eurázsiai fürj mellett megjelent a japán fürj is.

A fürj húsa alapvetően a szárnyas húsokhoz hasonló összetételű, 100 grammban 19,6 g fehérje, 12 g zsír található, ami a bőr alatti régióra koncentrálódik, a bőr nélküli hús majdnem 22-23 g fehérjét tartalmaz, zsírtartalma pedig 3-4 g. A tojása a házi szárnyasokéhoz képest igen kis, mindössze 9-10 g. 100 g (10-11 db) tojásban van 13 g fehérje és 11 g zsír, jelentősnek mondható egyéb anyagok a kolin (263 mg/100g), a B12 vitamin (1,5 mcg/100 g) a különféle karotinoid színanyagok, A-vitamin, tokoferolok. A fürj húsa és tojása a háziasított baromfiak húsával és tojásával egy kategóriát képez, kiemelkedő tápanyagtartalma nincs.

furjtojas.jpg

A fürjtojás – dekoratív apró egzotikum

MIT GYÓGYÍT A FÜRJTOJÁS?

Ami miatt kicsit felszívtam magam, az a fürjtojással kapcsolatos potenciális gyógyhatások bemutatása. A téma két, jól behatárolható területre bontható:

  • az egyikben az alapvető tápanyagokhoz kapcsolódó hatásokat terjesztik ki pl. ha a fürjtojásban van A-vitamin, az A-vitamin pedig kell a látáshoz, akkor a fürjtojás látásjavító. Nyilván itt azért van még valami kapcsolat az állítás és a valóság között, de nyilván egy erős torzításon keresztül érvényesül.
  • a másik esetben egyszerűen a „népi hagyományra hivatkozunk , vagy még arra sem, egyszerűen általánosítunk, úgy, hogy a „nyers fürjtojás fogyasztásának számos gyógyhatást tulajdonítanak”. Kik? Valakik. De ők biztos forrásból tudták, kipróbálták vagy ismertek valakit, aki hallott olyanról, aki már látott ilyet… tehát igazuk van.

Egy a lényeg: egyél jó sok fürjtojást (120-240 db egy kúra) és bevált/nem vált be, akkor ismételd. Én meg egészen véletlenül ismerek valakit, akinek fürjfarmja van, tud adni jutányos áron…

Nos, akkor gyűjtsünk össze pár csodálatos hatást:

A fürjtojás kúra jótékony hatását már két hét múlva elkezdi kifejteni, de tartós eredmény természetesen csak rendszeres, megszakítás nélküli, ténylegesen kúraszerű fogyasztás után várható.

Gondoltam :) Abba azért gondoljunk bele, hogy ha egy gyógyszert folyamatosan szedni kell, akkor egyből terem egy kisebb csoport ember, aki a betegségben érdekelt gyógyszermaffia ellen kezd tüntetni. És akkor most itt kezdjünk aggódni a fürjmaffia miatt?

A fürjtojás gyógyhatásai az alábbi területeken mutatkoznak meg: vérnyomásra, keringési zavarokra gyakorolt pozitív hatás, antihisztamin-hatás, gyulladáscsökkentő, gyomorszekréciót javító hatás. A fürjtojás igen kedvező hatással bír a szívre, májra, vesére, gyomorra és a vérkeringésre is. Csökkenti a magas vérnyomást, de ugyanígy hatékony gyomorfekély, érelmeszesedés, cukorbetegség, vérszegénység, asztma, tüdőbaj, fejfájás, szívinfarktus esetében. Adott betegség illetve kezelési terület függvénye, hogy hány tojásra van szükség az eredményes kikúráláshoz. Például a magas vérnyomás, emésztési zavarok, gyomorfekély, érelmeszesedés 120, a cukorbetegség, migrénes fejfájás, májbetegség, asztma, vérszegénység, vesebetegség 240 tojást igényel. Gyermekek és felnőttek számára is megmutatkozik a fürjtojás hatása.

Mondtam, hogy mindenre jó, ugye? egészen véletlenül nem ártott volna mellékelni néhány forrást az állítások igazolására. Nem azért, mert annyira kekec vagyok, de ez annyira sok mindenre jó, hogy a C-vitamin dílerek lassan becsukhatják a boltot, a fürjtojás éppen csak az ebolát meg a rákot nem gyógyítja (még). De komolyra fordítva a szót...

  • A vérnyomásra, keringési zavarokra gyakorolt hatást elméletileg sem látom elképzelhetőnek, bár a kolinnnak tulajdonítanak ilyen hatást (is). De ha már itt járunk, a közönséges tyúktojásban több kolin van, akkor az is gyógyít?
  • Antihisztamin hatás: fogalmam sincs, honnan szedhették.
  • Gyulladáscsökkentő: ez megint ismeretlen eredetű hatás – de jól hangzik. a tojásokban előfordulnak omega-3 típusú esszenciális zsírsavak, de viszonylag kis mennyiségben.
  • Gyomorszekréciót javító hatás: általában (de nem egyforma mértékben) az ételek fokozzák a gyomor emésztőenzim és sósav-elválasztását, ez már csak ilyen reflexes dolog. Viszont a magas zsírtartalom miatt fokozhatja az epe-elválasztást.
  • Gyomorfekély: nem tudok a tojás gyógyító hatásáról.
  • Cukorbetegség: a tojásban elhanyagolható mennyiségű szénhidrát van, ez biztos nincs hatással a szénhidrát-anyagcserére. De nem tudok olyan anyagról sem, ami bármilyen más módon kedvező hatást gyakorolna a cukorbetegségre.
  • Vérszegénység: a tojásban van vas és komolyabb mennyiségű B12 vitamin, így a vérszegénység két fő változatára tényleg lehet hatással. Igaz, hogy bitang sok fürjtojást kell megenni de legalább ez nem a levegőben lóg.
  • Migrénes fejfájás: nem tudom, hogy hatna rá a fürjtojás.
  • Asztma: szintén ismeretlen hatásmechanizmus.

Gyermekeknél akut légzőszervi fertőzések megszüntetésében, nátha, influenza esetén sikeresen alkalmazható.

Ötletem sincs, honnan szedik ezeket. Miért lenne jó a tojás náthára? Miért csak a gyermekeknél?

A fürjtojás hatása élettani is, hisz ott koncentrálódik az emberi szervezetben, ahol szükséges, kipótolja a szervezeti biológiai működéséhez szükséges meglévő hiányosságokat.

Klasszikus alternatív érv az „önvezérlő” gyógyhatás („munkásököl vasököl, oda üt, ahova köll” – ahogy a régi rigmus tartja). És mi az, hogy a fürjtojás hatása „élettani IS – mert még milyen hatástényező van?

Jótékony beltartalma mellett a fürjtojás hatása kiemelendő azon a területen is, hogy energiaértéke igen magas, zsírsavjának 2/3-a telítetlen, 1/3-a telített zsírsav.

A fürjtojás 158 kcal/100 g energia-tartalma nem különösebben kiemelkedő, nem sokkal tér el a hagyományos baromfi-tojásoktól. A zsírsav-arányok is megfelelnek a más tojásoknál mérhető értékeknek.

Fürjtojás Tyúktojás
SFA 38,6% 35,9%
MUFA 47,0% 42,1%
PUFA 14,4%  22,0%

USDA National Nutrient Database for Standard Reference adatai alapján.

furj4.jpg

 Arányok:Kb. 5 fürjtojás felel meg egy közepes tyúktojásnak (forrás)

 

Az omega-3 és omega-6 zsírsavak esszenciális zsírsavak, melyeket szervezetünk nem képes előállítani, csak táplálékkal tudjuk bejuttatni.

Ez így önmagában igaz, csak nem sok köze van a fürjtojáshoz. Az omega-6 zsírsavak állati és növényi forrásokban is nagy mennyiségben megtalálhatóak, amire szükség lenne, az a hosszú szénláncú omega-3 (EPA, DHA), ez viszont a fürjtojásban is csak nyomokban fordul elő.

A japán fürj tojása vitaminokban is igen gazdag, megtalálhatóak benne az alábbi vitaminok: A-vitamin, Karotinoidok, Béta-karotin, E-vitamin, B1-vitamin, B2-vitamin, B6-vitamin, B12-vitamin, Nikotinsav, Folsav, Pantonénsav, Biotin, C-vitamin.

Pontosan úgy, ahogy a tyúktojás is rendelkezik ilyen beltartalommal. C-vitamin esetében azért tudnék jobb forrásokat is mondani. Félreértés ne essék, a tojás és azon belül a fürjtojás is kiváló tápanyagforrás, csak éppen nem rendelkezik olyan extra tulajdonságokkal, amik indokolnák ez ilyen fokú csodálatot és lelkesedést.

A fürjtojás vastartalma kb. 2 gramm, mely mennyiség kizárólag a sárgájában található.

Az inkább miligramm, és az is csak jó esetben. Az USDA 3,6 mg vastartalmat ad meg 100 grammra, ebből egy tojásban 0,33 mg található.

A fürjtojás immunrendszert erősítő hatása nagyban köszönhető lizozim nevű enzimjének, melyet a szervezet természetes antibiotikumának is neveznek. A lizozim bizonyos mikroorganizmusok ellen hat, azok sejtfalában található fehérje szétroncsolásával. Lizozim az emberi szervezetben a könnyben, nyálban lelhető fel és természetesen növelhetjük fürj tojásfehérje fogyasztásával. A lizozim az immunerősítő étel alapja.

A lizozim tényleg egy jó kis enzim, az un. Gram-pozitív baktériumok sejtfalát képes feloldani. Megtalálható a könnyben, nyálban, anyatejben, verejtékben, éppen ezért kérdéses, hogy miért kell ezt élelmiszerrel bevinni. Ráadásul a lizozim csak a nyers tojásban fordul elő, ételkészítés során inaktiválódik – de még aktív változatban sem nevezném „immunerősítőnek”, mert a működése ilyen formában teljesen független az emberi immunrendszertől.

Olvastam, hogy a fürjtojás kúra a cukorbetegség mellett számos egyéb baj esetén megoldást hozhat és megelőző céllal is alkalmazható. Nagyon érdekelt a dolog, bár nem tudtam mit várhatok tőle. Reggelente, éhgyomorra, nyersen, ízesítés nélkül megittam a napi öt darab fürjtojást, és betartottam, hogy csak 1,5-2 óra múlva reggelizhetek. Sokszor azt vettem észre, hogy egyáltalán nem vagyok éhes, annyira eltelített ez a tojásmennyiség, és csak délben éreztem éhségérzetet. Már egy hónap után felére csökkent a vércukor értékem. Természetesen megtartottam a szakorvosi tanácsot is, és beleegyeztem a legenyhébb gyógyszer (Meforal) szedésébe, s táplálkozási szokásaimon is változtattam, tudatosan étkeztem. A második hónapban tovább süllyedtek az értékeim, harmadik hónapban pedig 6,5-re csökkent a reggeli előtt mért vércukor szintem úgy, hogy két- és fél hónap után már csak fél szem tablettát vettem be esténként.

És igen, itt van egy tapasztalat a cukorbetegség kapcsán. Rögtön érdemes azzal kezdeni, hogy a 2-es típusú cukorbetegségről van szó. Jelen esetben az történt, hogy a reggeli étkezésre elfogyasztott fürjtojás (gyakorlatilag 0 szénhidrát) lényegében kiváltotta a reggelit, sőt a délig tartó időszakra elegendő teltségérzetet váltott ki, ami azért kissé gyanús, tekintve, hogy az 5 fürjtojás kb. egy közepes tyúktojásnak felel meg. Az meg nem sok. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy jelen esetben a gyógyszeres kezelést folytatta az illető, és változtatott a táplálkozási szokásain, akármit is jelentsen ez. Vagyis lényegében nem tudjuk, hogy a vércukor-rétékekben bekövetkezett változás pontosan milyen hatásokra épült. Érdemes azért arra odafigyelni, hogy itt egy klasszikus anekdotikus történetről van szó, nem placebo kontrollált, randomizált klinikai vizsgálatról.

furj2.jpg

ESZMEFUTTATÁS HÁROM TÉTELBEN

Nagy részben a cikkben olvasottak, és az elmúlt időszakban tapasztalt hasonló jelenségek miatt érlelődött bennem pár gondolat, amit most megpróbálok formába önteni:

Első tétel: az élelmiszerpiacon igen komoly harc megy a vásárlók kegyeiért, és emiatt igen furcsa dolgokat meglépnek egyes termelők, forgalmazók – függetlenül attól, hogy az élelmiszermaffia oszlopos tagjairól vagy az ellenük hősies harcot folytató alternatívokról van szó. Az egyik ilyen lépés az egzotikumok felé nyitás, hiszen ami még nincs, arra mindig van kereslet. Jó példa erre az élelmiszerpiac marginális régióban szereplő élelmiszerek felbukkanására majd elterjedésére. Ez még önmagában nem is rossz dolog, szélesíti a kínálatot.

Viszont már nagy részben kifogásolható jelenség, hogy a megjelenő egzotikus élelmiszereknek különböző gyógyhatásokat tulajdonítanak. Ez egyrészt a hatályos EU és magyar jogszabályok szerint jogszabály-ellenes, másrészt döntő többségében nem is igaz. Ez nem jelenti azt hogy egy-egy élelmiszernek (akár a fürjtojásnak is) nincs helye, pozitív szerepe egy-egy betegség étrendi kezelésében, de külön kategória az, ha önálló gyógyhatást tulajdonítunk valaminek. Sajnos erre a trendre leginkább az alternatív irányzatok hívei (és hívői) fogékonyak, nagyon sok termék esetében szalad meg a ló a forgalmazóval/termelővel és lesz egy egyszerű élelmiszerből világot megváltó csodaszer. A gond ezzel az, hogy számos súlyos, komoly orvosi kezelést igénylő betegség esetén generálnak ezzel hamis illúziókat, amiket a reménykedő, gyógyulást kereső betegek készséggel elfogadnak (és ezért nem tudom őket hibáztatni). Jó esetben a beteg a konvencionális kezelés mellett próbálkozik és vagy pozitív hatást tapasztal vagy semmilyet. Rosszabb esetben önhatalmúlag (vagy a terméket javasló „szakértő” tanácsára) felülírja az orvosi kezelést, vagy maga a termék befolyásolja negatívan az adott betegséget, ennek akár akut egészségügyi krízis is lehet a kimenetele.

A második problémás terület az un. önsegítő betegcsoportok működése akár valóságosan, akár virtuálisan (blog, FB csoport, hírlevél, stb.). Nem lehet hangsúlyozni, hogy ezek a sorstársi segítő formációk mennyi pozitív hatással bírnak, a kölcsönös pszichés támogatáson át a gyakorlati információk áramlásáig. Azt viszont tudni kell, hogy ezek a hatások mellett nagyon sok potenciális negatívum is megjelenhet, többek között éppen az alternatív módszerek, termékek (illetve az erről szóló információk) terjedését illetően. Éppen ezért szükséges, hogy az ilyen csoportoknál a témában jártas egészségügyi szakember is jelen legyen és kontrollálja a csoport működését.

Ez az a funkció, ami az elektronikus felületeken rendkívül nehezen érvényesíthető, s ennek sorra jönnek elő a  jelei. Csak a napokban tucatnyi olyan bloggal találkoztam, ahol érintett személy ír adott témáról cikkeket, s miközben tisztelem a jószándékú segíteni akarást és a lelkesedést, növekvő kétségbeeséssel nézem, hogy az egyéni érintettség nyújtotta hitelességet torzult vagy téves információk terjesztésének eszközévé válik.

Harmadik pont pedig a „népi gyógyászat” terminussal való visszaélés, illetve a régi idők általános gyógytapasztalatára való hivatkozás. Manapság az alternatív irányzatokon belül külön ágazattá vált a népi hagyományokra építkező természetgyógyászat. Ezzel azonban több gond is van:

  1. Először is korántsem vagyok arról meggyőződve, hogy minden olyan dolog, amit ma népi gyógyászat címen tárnak elénk, az tényleg a népi gyógyító hagyományból ered. A legtöbb népi gyógyászatnál belekeveredik némi újkori ezoterizmus, a keleti gyógymódok, meg egy kicsit a modern orvostudomány – jó példa erre pl. Szabó „bükki füvesember” Gyuri bácsi, aki előadásaiban és könyveiben gond nélkül kevergeti a különböző forrásból származó információkat.
  2. Másodszor: ha valamit a néphagyományból merítünk, még nem jelenti azt, hogy hatásos kezelésről van szó. Volt egyfajta tapasztalati jellegű tudás, ami keveredett a misztikus, vallásos elképzelésekkel, ebből a tapasztalati tudás egy részét a mai tudomány vissza tudta igazolni, más részét pedig cáfolta. A modern kori népi gyógyászok jelentős részénél is látom azt a laikus arroganciát, amivel felülírnak alapvető anatómiai és élettani ismereteket azzal a jelszóval, hogy „régen így csinálták, tehát jó” – megint hosszasan tudnék példákat mondani.

 

KONKLÚZIÓ

A fürj és a fürjtojás szép és jó dolog, egészséges étrendbe beilleszthető élelmiszer - éppen olyan módon és mértékben, mint az összes többi szárnyas jószág és tojásuk. Extra gyógyhatást azonban ne várjon senki, ilyen ugyanis a fürj esetében nem áll fenn.

furj3.jpgSzimpatikus fürjek

Ha tetszett írásunk, oszd meg vagy klikkelj a tetszik gombra! További érdekességek, aktualitások a Facebook csoportunkban: https://www.facebook.com/Alimento.blog 

 

Források:

  1. A fürjtojás kúra - alternatív gyógymód nemcsak cukorbetegeknek. URL: http://cukorfalatkucko.blog.hu/2014/08/21/a_furjtojas_kura_alternativ_gyogymod_nemcsak_cukorbetegeknek
  2. Fürjtojás.eu. URL: http://www.furjtojas.eu/
  3. Fürj. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCrj
  4. Japán fürj. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_f%C3%BCrj
  5. Quail, breast, meat only, raw. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/951
  6. Quail, meat and skin, raw. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/949
  7. Quail, meat only, raw. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/950
  8. Egg, quail, whole, fresh, raw. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/129
  9. Egg, whole, raw, fresh. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/112
  10. Kolin. URL: http://www.vitaminvadasz.hu/ismertetes/kolin.html
  11. Lyzozyme. URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Lysozyme

A bejegyzés trackback címe:

http://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr756625823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.08.23. 17:59:44

Ui: Visszanéztem arra a blogra, ahol a cikket találtam. A poszthoz tartozó kommentek többnyire kritikusak voltak (némelyik elég erőteljes hangnemben), de mára blogger az összes, témával kapcsolatos hozzászólást törölte.

geucsa 2014.08.26. 14:59:09

A legszimpatikusabb tulajdonsága a fürjnek, hogy finom. A többi meg nem is igazán érdekel. Az utolsó képaláírással nagyon egyetértek. :)
Az a durva, hogy az idézett mondatokat engedték a közmédia egyik legnézettebb műsorában is elmondani. A műsorvezető meg még kontrázott is, hogy nem érti miért nem terjed jobban a fürjtenyésztés. :-/

Gekko 2014.08.31. 12:21:35

Ifjú koromban egy-egy görbe éjszaka után mindig erőleves fürjtojással volt a gyógyszer egy közeli étteremben a Jászai környékén. És működött! Ergo a fürjtojás csodaszer;-)

~˘˘˘˘˘ˇ~ 2014.08.31. 13:49:28

Igen, nagyon vicces. Én is most néztem meg és törölte az összes hozzászólást. Enyémet is :-D...micsoda stratégia :-D

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.09.01. 09:32:27

@~˘˘˘˘˘ˇ~:

Sajnos nem ez az egyetlen blog, ahol szűrik a kritikus hozzászólásokat.

Neverhood 2015.03.14. 16:34:09

Helló!

8-9 éve foglalkozom a táplálkozás rejtelmeivel. Fürjekkel foglalkozom egy éve, engem is érdekelt, mitől jobb ez, mint a többi tojás.
Nem jobb, csak biztonságosabb a fogyasztása, ugyanis húsa, tojása szalmonellamentes. Egy tanyasi csirke tojása is biztos van ilyen jó.

Alaptényeket nézzünk:
C vitamint nem tartalmaz, talán 1, 2 mg-ot.
Alapvetően az emberek táplálkozása jócskán hiányos, sőt, 90% azt sem tudja hogyan kell táplálkozni, a maradék 10%-ból is 9 csak okoskodnik, vagy azt hiszi ért hozzá, 1% talán tényleg úgy eszik ahogy kell.
Ezen az elven kiindulva nemkell sokáig mennünk, hogy megértsük miért segit sok emberen a fürjtojás. Nem azért mert csodaszer, mert olyan nem létezik. Egyszerüen az étrendjébe belehelyez valami tisztát.
10 emberből 7nek pozitiv visszajelzései vannak, ha ebből csak 4 placebó, és 3 a tényleges segitség, annak már örülök.

Nincs óborzasztó sok profit egy házi tenyészetben. Ugyanis a tartásnak szép költségei vannak. A profitot talán a multik és a közvetitők szerzik meg, akik 10 forintért felvásárolják csóri kis termelőktől, és külföldön 0,3-0,7-1 euróért értékesitik darabját.
Személy szerint 20 forintért adom darabját, és urambocsá ezért pofátlan vagyok? :) Illetve túlhypeolom?

A cukorbetegségről meg annyit, hogy a reggeli éhgyomros fürjtojás elnyomja az éhséget valóban, illetve hosszútávon javitja az inzulinérzékenységet a telitetlen zsirjai miatt, de csak nyersen. Ilyenc csemege.

Egyébként a cikkel egyet értek, nem kellene senkinek sem sarkitani, de neked sem. A tojás nagyon jó tápanyag forrás, legyen az tyúké, vagy fürjé, és ne gyári csirkéé.

Üdv.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.03.15. 09:55:20

@Neverhood:

1. "húsa, tojása szalmonellamentes" - amíg meg nem fertőzödik valahonnan.

2. "az étrendjébe belehelyez valami tisztát." - ennyi erővel a biokrumpli is lehetne csodaszer.

3. "10 emberből 7nek pozitiv visszajelzései vannak, ha ebből csak 4 placebó, és 3 a tényleges segitség, annak már örülök." - Ok, de ha azt állítom, hogy 3 embernek tényleg segít, akkor ezt az állítást igazolnom is kell. és akkor meg kell tudnom magyarázni, hogy mi van a másik 6 esettel.

4. "Személy szerint 20 forintért adom darabját, és urambocsá ezért pofátlan vagyok?" - nem, mindenki az alapján árazza a termékeit, amennyiért neki megéri. Csak a fürjtojás körüli felhajtás részben termelői oldalról van gerjesztve, a kereslet felpörgetése végett, és attól, hogy ez egy általános jelenség, még nem etikus - különösen akkor, ha valótlan állításokra épül.

5. "hosszútávon javitja az inzulinérzékenységet a telitetlen zsirjai miatt, de csak nyersen." - no, erre kíváncsi lennék... miért pont a telítetlen zsírsavak és miért pont a nyers tojás? A főtt tojásban nincsenek telítetlen zsírsavak vagy szerkezetet váltanak?

Neverhood 2015.03.15. 16:34:11

1. De nem fog. A tojásokat bevizsgáltatjuk, mert kötelező. Gáspár János Japán fürj ismertetése és tenyésztése. Ne fogj szavamon, de az állat ha jól tudom nem fertőződik meg szalmonellával, mint ahogy Te sem fertőződsz meg a kullancs által terjesztett babéziózissal. - de ne fogj szavamon, viszont nem láttam még pozitiv szalmonella tesztet fürjtenyésztőnél, illetve nem hallottam mérgezésről sem.

2. Ez milyen kijelentés? Olvass vissza, hogy Én irtam-e csodaszert. A zene sem csodaszer, mégis jót tesz a léleknek, ha a kedvednek, stilusodnak megfelelőt halgatod. Viszont a biokrumpli tényleg egy jó dolog.

3. Csak irtam egy számot, közel sem biztos hogy igy van, sőt 3-nál biztos hogy több az, akin segit, vagy tapasztal pozitiv hatásokat. Én mint teljesen természetes táplálék kiegészitő fogyasztom. Mint ahogy az inteligens ember is, nem mint csodaszer, szóval ne sarkintsunk. Emellett még 2000 NE D vitamint, és 1-2g C vitamint is használok, hogy nyilt lapokkal játszak.
Személyes eset: öregapám komoly prosztatamegnagyobbodással küzd, amire 2 gyógyszert szedett. Ma már csak 1-ik gyógyszer felét szedi. Mert a prosztaglandin szintje normalizálódott, vagy már nem emlékszem mit modnott, lényeg hogy a vérképe, és vizsgálatok alapján ez az eredmény jött ki.
Édesapám fél éve folyamatosan eszi, hogy jobban érzi magát. Persze ez nem szignifikánsan kimutatható, ebbe bele lehet kötni.
Csökkenti a hajhullást: számos fiatal csajszi vitt már tőlem erre a panaszra, és bevált. Köszönik szépen. Lehet a patikai vitamin is segitene ezen a dolgon, de ha ő ezt szeretné kipróbálni, ám tessék, kiváló hajpakolást is lehet belőle csinálni egyébként.
Egy hozzál közel lakó tenyésztő azért kezdett bele, mert az óborzasztó magas cukorszintjére már gyógyszereket kellett szedni, amit a fürjtojással csökkenteni tudott, marmint gyógyszer mennyiségét. Laci emiatt buzdult fel és akarja ezt megismertetni másokkal.

4. Nézd manapság minden igy müködik. A gömbölyűre faragott répa 900Ft kilója, holott a rendes egészséges friss répa 150-200. Kevés bolt használ etikus marketinget, pláne hogy a nagy bevásárlóközpontokban mindig a legtávolabbi pontokon találod a vizet... ;)
Illetve aki valótlant állit, az nem Én vagyok, mindig elmondom, hogy ez igy egy élelmiszer és nem helyettesit sem gyógyszert, sem vegyes étrendet. Persze van aki ezt kifelejti. Illetve van buta vasárló is. Van körülötte hype, de egy megfelelő körülmények között nevelt fürjtojásból rántottát, tükörtojást, füstölt tojást? Gyere el, vendégül látlak rá. Fogtál már a kezedben egy fürjet, láttál már fürjcsibét? :)
Másrészt a japánfürj, nem egy agyontenyésztett tojóhibrid, ami másfél tojást tojik naponta. Nem old meg mindent, de hidd el nekem hozzátesza helyes táplálkozáshoz. Mikor legközelebb bolti iztelen csirkemellet veszel, gondolkozz el, vajon az a broiler húshibrid hogy nőtt ekkorára 6-7 hét alatt... Kicsit azért a fürj közelebb áll a természetességhez.

5.Próbáld ki, omega 3, lenmagolaj, tökmagolaj mind javitja az inzulinérzékenységet hosszútávon. erről kismillió tanulmány készült.
Mert a zsirok szerkezete hő hatására romlik, telitődik.
igazából attól is függ milyen "zsirokkal", magvakkal eteti a tenyésztő a fürjet. Ez nagyban befolyásolja a zsirsavprofilt.

Illetve a cukorbetegeknek a multivitamin szintén nagyon fotnos lenne, pláne a B vitaminok, na most kis multivitaminként fel lehet fogni a fürjtojást is. (de akár a megfelelően tartott tyúk tojását is) Na most a vitaminok 40-80% elbomlik hő hatására, illetve a lizozim is inaktiv lesz.
A lizozimról még annyit, hogy persze hogy a nyálban is van.
De hallottál e már arról mondjuk, hogy L glutamint is állit elő a szervezet. Viszont ha te plusz glutamint viszel be, javitja az immunrendszert, növeli az izomerőt, segit gyorsabban visszatölteni a glikogénraktárakat.

Mindig lehet felhozni ellenérveteket, illetve bele is lehet kötni, de sosem állitottam hogy csodaszer. Viszont a legtöbb polcokon található élelmiszertől különb, ezen nem is kell vitatkozni. A legtöbb helyen jótékony hatást fogalmaz meg egyébként, az hogy elcsépelik manapság a csodaszer szót, inkább a cikkiróknak köszönhető, mint ahogy te is tetted, igy több a kattintás: 4 5 fürjtenyésztővel beszélgettem már, sokkal tartom is a kapcsolatot, egyiktől se hallottam még hogy csodaszer, az elmult 2 évben. Szóval ne csak az interneten tájékozódjunk.
Peace.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.03.15. 21:30:45

1. Egy élelmiszernél a szalmonella hiánya nem extra, hanem alap.

2. A csodaszer - rossz részébe kapaszkodtál a mondatnak.

3. csak írtál egy számot, meg mondtál pár dolgot. Az egyéni példák teljesen torzítóak tudnak lenne, ezért is nem alkalmazzák őket evidenciaként.

4. "Mert a prosztaglandin szintje normalizálódott, vagy már nem emlékszem mit modnott, lényeg hogy a vérképe, és vizsgálatok alapján ez az eredmény jött ki." - ez már csak azért is érdekes, mert tudtommal itthon laborok nem méregetnek prosztaglandin szintet. Eleve van belőlük egy csomó, amik még csak nem is egységes hatásúak, illetve ugyanannak a prosztaglandinnak eltérő receptorok eltérő hatása is előfordulhat, végül pedig ezek autokrin és parakrin hatású vegyületek, vagyis nem igazán kószálnak nagy mennyiségben a vérben.

5. "Nem old meg mindent, de hidd el nekem hozzátesz a helyes táplálkozáshoz." - ha csak ennyit állítottak volna a fürjtojással kapcsolatban, boldogan alá is írnám :)

6. "omega 3, lenmagolaj, tökmagolaj" - ne keverjük a dolgokat. A lenmagolaj fő hatástényezője az omega-3 (alfa-linolénsav), ami közvetetten valóban hathat ilyen módon, na de ez nem érvényes automatikusan minden, nyomokban omega-3-at tartalmazó élelmiszerre.

7. "Mert a zsirok szerkezete hő hatására romlik, telitődik." - a tojás főzési hőmérséklete és ideje esetében ez rendkívül minimális. A telítetlen zsírsavaknál nem a telítődés zajlik első sorban, hanem a kötése cisz-transz váltása - a telítődéshez a hőmérséklet önmagában nem elegendő.

8. "igazából attól is függ milyen "zsirokkal", magvakkal eteti a tenyésztő a fürjet. Ez nagyban befolyásolja a zsirsavprofilt." - ez így van. Már vagy egy tucatszor írtam én is erről, hogy a fajtaspecifikus zsírsav-profilt módosítja a takarmányozás.

9. "a vitaminok 40-80% elbomlik hő hatására, illetve a lizozim is inaktiv lesz." - a bomlás mértéke és sebessége nem egységes vitaminonként és sok minden befolyásolhatja (pl. az oxigénnel való érintkezés). De tegyük hozzá azt is, hogy a hőkezelés javítja a tápanyagok hasznosulását, ami viszont előny.A lizozim inaktivitása irreleváns, mert legkésőbb a gyomorban amúgy is vége lesz.

10. "ha te plusz glutamint viszel be, javitja az immunrendszert, növeli az izomerőt, segit gyorsabban visszatölteni a glikogénraktárakat" - vagy nem így lesz. Ez az ortomolekuláris medicina elve, hogy ha valamilyen anyag egy folyamatban részt vesz, akkor abból vigyünk be jó sokat és egyből királyság lesz az élet. Arra nem gondol senki, hogy ha ez így működne, akkor egy kiadós reggeli felborítaná az anyagcserét, mert az aktuális tápanyagkínálat eltolna egy csomó fontos élettani folyamatot erre vagy arra. Ha meg itt tartunk, glutaminforrásból is van egy csomó, a fürjtojásnak csak akkor lenne kiemelt szerepe, ha glutaminból szűken állnánk.

11. Nem is a becsületes fürjtenyésztőkkel van gondom, ahogy általában nem szoktam piszkálni azon termékeket, akik a korrekt tájékoztatás mellett
termelnek.

Neverhood 2015.03.17. 01:04:39

4. az itthon, az szerbia, s ezen belül vajdaság esetemben. Mondom, már nem tudom mit mértek nála.

Neked köszönhetem, hogy kicsit mélyebben kutakodni kezdtem bizonyos füjtojásos tanulmányokban. - linkeltem is néhány komolyabb tanulmányt, angol nyelvü kereséssel találtam ám olyan tanulmányokat, amin nehezen tudom eligazodni, de majd idővel átfutok rajtuk. Az asztámal, illetve allergiás megbetegedésekkel elég sok pozitiv tanulmány született. Viszont sok helyen megemlitik, hogy felfedeztek pár dolgot, de további kutatások lennének szüksgesek.
Magyar tanulmányt nem találtam, csak ide oda másolgatott, szépítő cikkeket.

10. a glutamint nem a fürjtojásfogyasztással akartam összefüggésbe hozni, hanem mondjuk sportolóknál.

Munyi cica 2015.03.21. 13:51:42

@Meleg Sándor:

Sándor!

" a fajtaspecifikus zsírsav-profilt módosítja a takarmányozás."

Én meg úgy emlékszem, inkább arról volt szó, hogy a fajtaspecifikus zsírsavprofilt eléggé kevéssé módosítja a takarmányozás. Talán még számokat is írtál, hogy pl. tyúkzsír ennyi, disznózsír annyi, stb. Mert hogy az állat átalakítja.
No mindegy, most nem találom, melyik posztnál volt.
Másik: a dietetikának egyik alapelve a könnyen emészthető ételek adása, ha jól sejtem. Pl. kórházban is van "könnyű, vegyes étrend". De nem tudom, jó-e ez így, mert a könnyen emészthető ételek túl gyorsan felszívódnak, jól megdobják a vércukor- és inzulinszintet, rontják az inzulinérzékenységet. Azért érdekel ez most különösen, mert valamelyik nap vettem "nagyon egészséges" rozstöretes-zabpelyhes-lenmagvas kenyeret, tele minden jóval, jó tömör, barna, de annyira fájt tőle a gyomrom, olyan nehezen emészthető, ha viszont eszek egy abonettet, vagy szikkadt fehér kiflit, ami könnyű ugyan, de olyan gyors felszívódású,magas GI-jű, hogy azért nem jó.
Vagy akár a főtt-nyers zöldségek, nyers répa, karalábé sokkal nehezebben emészthető, mint a főtt, de most jó-e az, ha csupa könnyű ételt eszünk, vagy nem? Nem tudom, érted-e a dilemmát?
Hogy könnyen vagy neheze emészthető ételeket érdemes-e enni? Ez itt a kérdés :)

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.03.22. 08:18:17

@Munyi cica:

1. Az adott állat zsírsav-összetételének egy része belső szintézis, másik része a bevitt táplálékból jön. Egy csomó olyan kísérlet van, hogy takarmányozással hogyan lehet befolyásolni a zsírsav összetétel, így "csináltak" már omega-3-ban "gazdag" tojást is. Egyébként a halak EPA/DHA tartalma is táplálékból van, az ő anyagcseréjük sem képes nagy mennyiségben az előállításukra.

2. A dietetika az egyéni szükségletek alapján határozza meg az étrend összetételét, semmi sem tiltja, hogy egy egészséges ember nehezebben emészthető ételeket fogyasszon. A könnyen emészthető sem feltétlen gyorsan felszívódót jelent.

Egy átlagos étrendben mindkét típusból jöhetnek élelmiszerek, pl zöldségből és gyümölcsből is kell a nyers, feldolgozatlan változat - meg lehet találni az egyéni érzékenységnek megfelelő arányokat.

Munyi cica 2015.03.22. 15:49:33

@Meleg Sándor:

Köszönöm szépen, értem. És igaz az, hogy pl. ha a disznókat, marhákat gabonával (pl. kukorica, búza) etetik, akkor ettől jó magas lesz a zsírjuk, húsuk omega 6 tartalma? Mert sok paleós ettől retteg, a nagyüzemi hús-zsír fogyasztása kapcsán.
Mi a helyzet a baromfiakkal? Azoknak inkább alap a kukorica,búza, én is adom nekik, de nem tudom, mit tesz a tojásukkal.
És a bolti libazsír, kacsazsír? Rosszabb, ha rosszul etetik őket a nagyüzemi tenyésztésben? Magyarul: a bolti zsírok nem annyira jók?

Köszi a másodikra is, az jó hír, hogy a könnyen emészthető sem mindig gyorsan felszívódó. Tudsz erre konkrét példákat? Mert akkor ilyeneket ennék :).

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.03.23. 07:32:04

@Munyi cica:

Hogy milyen mértékben tolja el a zsírsav-összetételt a takarmányozás, azt pontosan nem tudom megmondani, de van rá hatása. Arról ne is beszéljünk, hogy a bélflórában dolgozgató baktérium-kolóniák munkája is befolyásolhatja a zsírsav-összetételt. A kukorica és búza alapvetően szénhidrátforrás, nem zsír. Viszont egyes takarmányokba kevernek hallisztet az omega-3 miatt vagy különböző olajos magvakat is felhasználhatnak.

Munyi cica 2015.03.23. 13:08:06

@Meleg Sándor:

Aha, értem, köszi, ez érdekes. Akkor a gabona nem változtat jelentősen a zsírsav összetételen, azt mondod? Azt jelenti, amit írtál? Pedig sok paleós pont ettől tart.
Engem nem bánt, mondjuk, ha hallisztet vagy olajos magot adnak a takarmányhoz, nem vagyok olyan érzékeny, mint egyesek, hogy halízűnek érzik ettől a csirkét.

És a másik kérdésemre? Könnyen emészthető, de nem gyorsan felszívódó ételek, de konkrétan. Pl. a zsírosak? Vagy valami oldalt, ahol írnak ilyen kajákat. Köszi.

Zb74 2015.03.23. 19:08:43

@Munyi cica:

Nem, pont azt írta, hogy van rá hatása.
Pontos számokat én sem tudok, de mintha az rémlenék, hogy a ridegen tartott, makkon hizlalt mangalica zsírjában pl. a szokásos ~41% helyett 36-38% a telített zsírsavak aránya.

És nemcsak a zsírsavakról van itt szó. Fejőstehenek esetében például a tej - illetve a tejszínből köpült vaj - K2-vitamin-tartalma hatalmas eltéréseket mutat aszerint, hogy legeltető vagy istállózó tartásból származik. Egyéb mikrotápanyagokra, például a béta-karotinra is igaz ez. Apósomék kisvárosban laknak, a tejet helybéli termelőtől veszik, és már a színéből-ízéből-illatából meg szokták tudni mondani, hogy friss füvet legelt-e a tehén, amelyből fejték, vagy sem. A bolti vajnál is egyértelmű, hogy minél sárgább, annál valószínűbb, hogy legeltető tartásból való (feltéve persze, hogy színezékmentes).

Munyi cica 2015.03.23. 20:03:20

@Zb74:

Köszi! Igen, persze, írta azt is, de azért azt is régebben, hogy bizonyos mértékig fajtaspecifikus. Amit írsz is, hogy 41 helyett 36-38 %, hát az nem olyan nagy különbség, végül is csak pár %. Attól függ, milyen takarmányt értünk, ugye Sándor szerint a gabonaetetés nem számít, mert az CH, nem zsiradék. Akkor most számít vagy nem?
Mi van, ha a tehenek gabonát kapnak, meg a cocák?

A K2-t tudom is, hogy a legeltetett jobb és igazad is van. De még a kapirgálós, füvet csipegetős tyúkok tojására is igaz ez. A K2-re akkor rossz hatással van a gabona.

Zb74 2015.03.24. 12:34:47

@Munyi cica: Persze, sok minden számít, a fajta is. Többtényezős dologról van szó (ugyanakkor a fajtaválasztás az állattartási körülményekre is kihat; rövid szőrű sertést pl. eleve nemigen lehet ridegen tartani).

Ami a szénhidrát-zsír kérdést illeti: a friss fűben sok cellulóz van; ez szénhidrát, de olyan, amely számunkra emészthetetlen, viszont a kérődzők előgyomraiban tenyésző baktériumok képesek a fermentálására. A fermentáció végtermékei illó zsírsavak. A cellulóz és a hemicellulóz fermentációja révén ecetsav keletkezik, ami nagyon fontos a tejzsír termelődése szempontjából. (Találkoztam a Káli-medencében élő tejtermelő-sajtkészítővel, aki azt állította, hogy a szabadban legelő magyar tarka tehenei 6% fölötti zsírtartalmú tejet adnak, jóllehet a fajtára jellemző tejzsírtartalom 4% körüli.)

A cellulózt és a hemicellulózt még a kérődzők gyomrában élő baktériumok is csak lassan alakítják át acetáttá. A gabonákban is vannak - a tehén számára emészthető - rostok, de sok bennük a keményítő. A keményítő pedig gyorsan emésztődő szénhidrát, a cellulózhoz képest legalábbis mindenképp. Fermentációját nem ugyanazok a baktériumok végzik, és a végtermék sem ecetsav, hanem propánsav és vajsav. Ha viszont a bendő propánsavtartalma a gyorsan emésztődő szénhidrátok bevitele miatt megemelkedik, az lelassítja a cellulóz fermenciójáért felelős baktériumok szaporodását. Az eredmény az lesz, hogy a gabonán hizlalt tehenekben kevesebb ecetsav, ugyanakkor több propánsav és vajsav keletkezik. Vagyis a takarmány összetétele, hiába szénhidrátokról van szó, nagy mértékben befolyásolja a zsírsavösszetételt.

Munyi cica 2015.03.24. 20:37:17

@Zb74:

Hű, nagyon vágod, köszi, hogy így kivesézted nekem :). Tehát akkor a gabona káros a tej (és hús) összetételére nézve, ugye, az a végkövetkeztetés?
Bár a vajsavról jókat olvastam, azt is írod, hogy vajsav (is) keletkezik, valami butirát, az jó az ember beleiben.
Viszont a szarvasmarha bendőben meg állítólag nem jó a gabonaemésztés, azok miatt is, amiket írtál. Tehát nem csak nekünk nem jó, hanem a teheneknek sem.

Munyi cica 2016.03.23. 20:18:06

Hány tojás fogyasztása ideális, mondjuk heti szinten? Olyat olvastam, hogy 4. Én ennél jóval többet eszem, ha mondjuk heti 15-18 tojást eszem, az már nagyon sok? Mert kb. itt tartok. De napi kettőt a minimum, rendszeresen.

Munyi cica 2016.03.23. 20:19:20

Jé, pont egy éve hagytuk abba itt a beszélgetést, nekem nem is tűnik olyan régnek....mintha csak tegnap lett volna :D.

u_kata 2016.04.04. 11:30:29

Én napi 10-20 tojást eszek... ebből 5-6 nyersen!