Xilit, a nem természetes édesítő
2014. szeptember 15. írta: Meleg Sándor

Xilit, a nem természetes édesítő

Az egy szinte magától értetődő jelensége az alternatív irányzatoknak, hogy minden olyan anyagot, amihez az élelmiszeripar hozzáért, ördögtől valónak tartanak, csak a „bio” forrásból származó termékek az elfogadhatóak. Most némi zavar támadt a világban, ugyanis a „fehér halál” fedőnevű nád- és répacukor egyik fő alternatívájáról, a xilitről derült ki, hogy a gonosz élelmiszermaffia GMO kukoricából állítja elő, ezzel törve a becsületes dolgozó nép egészségére. Jaj, mi lesz most velünk?!

xylitol_1.jpg

Xilit, egy természetes alternatíva, ami nem természetes? Hogy is van ez?

A cukrok családja igen sok tagot számlál, a legismertebb közülük a glükóz (szőlőcukor) és a fruktóz (gyümölcscukor), illetve az ezekből felépülő szacharóz (répa- vagy nádcukor). Egyfajta oldalágat jelentenek a cukoralkoholok, ahol a cukor molekulákra jellemző oxo-csoportot az alkoholokra jellemző hidroxil-csoport váltja fel. A legismertebb cukoralkoholok az eritrit (erythritol) és a xilit (xylitol), amik népszerűek édesítőszerként, de számos gyümölcs is tartalmaz kisebb mennyiségben különböző cukoralkoholokat.

A hagyományos cukornak ma már igen nagy és hangos ellentábora van, ami kedvez az alternatív édesítőszerek forgalmazásának. Itt alapvetően két irányba visz az út: az első csoportot a mesterséges édesítőszerek, a másikat a (többé-kevésbé) természetes cukorhelyettesítő anyagok jelentik. A mesterséges édesítők (pl. az aszpartam) körül szinte folyamatos a negatív hírverés, a természetesség hívei minden eszközt megragadnak, hogy ellehetetlenítsék ezt a vegyület-csoportot. A mások oldalon ott vannak a sokkal „természetesebbnek” tartott cukor-helyettesítők, de ahogy a most szemügyre vett cikk is mutatja, maga a „természetes” fogalom is kikezdhető.

„A xilitolt sokan azért fogyasztják cukor helyett, mert – szemben a finomított, ipari cukorral – valamiféle természetes édesítőszerként él a fejükben. A helyzet ezzel szemben az, hogy a nyírfacukorként is ismert xilitolt bonyolultabb kémiai folyamat során nyerik ki a gyakran genetikailag módosított kukoricából, mint a kristálycukrot a cukorrépából.”

Igazából nem tudom, mire számítottak. Talán arra, hogy valahol, a messzi északon végtelen nyírfaerdőket lenget a sarki szél, s ezek édes nedvét ifjú szűzlányok hamvas kezei csapolják a telihold utáni szombat délelőtt?

A helyzet viszont az, hogy a xilit nem a nyírfa nedvéből származik! Lehet ugyan szerezni igazi nyírfanedvet („birch sap”), ez azonban elég drága dolog, a cukortartalma maximum 1-2% és az sem xilitol, hanem döntő részben (kb. 90%) glükóz és fruktóz. Ebből következik az is, hogy a házilag készített nyírfacukor receptek félrevezetőek, az ezekben leírt módszerekkel nem lehet xilithez hozzájutni.

birchsap.jpg

Nyírfa-csapolás. Ez is édes, de nem xilit. (forrás)

Akkor hogy kerül ide a nyírfa? Majdnem sehogy. A xilit névnek sincs semmi köze nincs a nyírfához (Betulaceae), a görög ξύλον (xylon) szó egyszerűen fát, botot, fából készült dolgot jelent. Még csak nem is nyírfából állították először elő a xilitolt, hanem bükkfából. A nyírfa ott jön be a képbe, hogy az 1940-es években nyírfa-forgácsból kezdték el nagyobb mennyiségben gyártani a xilitet. Miért? Mert a xilit (hasonlóan más cukoralkoholokhoz) olyan kis koncentrációban fordul elő természetes forrásaiban, hogy azokból kinyerni nagyon bonyolult és gazdaságtalan. Marad az, hogy különböző xilózt (illetve annak polimerjét, a xilánt) tartalmazó forrásokat használnak, pl. nyírfát, kukoricát, mandulahéjat és ehhez hasonlókat. Némi mechanikai feldolgozás és vegyszeres kezelés után gombák, baktériumok elegye állítja elő a xilitet, amit utána kitisztítanak, és fogyasztható formába hoznak. És ne legyenek senkinek illúziói: az eritritet sem a természetes előfordulási helyéről vonják ki, hanem kémiai-fermentációs módszerrel állítják elő keményítőből, aminek forrása sokszor szintén a kukorica.

xilit.jpg

Xilóz és xilitol. A cukor és cukoralkohol közötti különbség a jobb oldalon látható: egyetlen hidrogén.

„Xilitol, eltérő mennyiségben, nagyon sok növény rostjában van, például a kukoricáéban is. Nem véletlen, hogy a boltokban kapható xilitol általában kukoricából készül. Nagyipari előállítása többlépcsős, bonyolult kémiai folyamat.”

Nem xilitol (xilit) van a rostokban, hanem a xilán. A kukorica azért került képbe, mert nagy mennyiségben és olcsón rendelkezésre áll, és másra gyakorlatilag nem is használható (el lehet még tüzelni, és ennyi). A nyírfából pontosan ugyanúgy állítják elő a xilitet, mint a kukoricából. Vagyis ha a kukoricából előállított xilitol nem természetes anyag, akkor a nyírfából előállított változata sem az. És az eritrit sem az. Ennyi.

Így csinálják a „bio” xilitet.

„Éppen emiatt az ipari folyamat miatt – bármilyen szépen is hangozzék – a nyírfacukorral szemben a xilitol nem természetes alapanyag. Aki ebből a megfontolásból fogyasztja, az inkább felejtse el, vagy szerezzen be garantáltan természetes forrásból származó, kézműves nyírfacukrot.”

A „természetesség” nagy hívői egyszer írják már le, hol van az a határ, ami elválasztja a jó és szép természetes anyagokat a gonosz és csúf mesterséges dolgoktól? Adott anyag természetben vagy az emberi szervezetben kifejtett hatását nem a forrása, hanem a kémiai tulajdonságai határozzák meg. A xilit valóban előfordul a természetben, de ipari eljárás nélkül nem lehet tömény formában előállítani, ez igaz a legtöbb „természetes” édesítő anyagra, még a steviára is (kivétel a méz, de az egy külön történet). Ha természetesség határát elég szűkre húzzuk, akkor nem sok minden marad - szinte minden, jelenleg használt édesítőhöz kell valamilyen élelmiszeripari beavatkozás.

A xilit amúgy sem olcsó, a bio (nem GMO forrásból előállított) változat pedig semmi olyat nem tud, ami indokolná a többletkiadást. Arra kíváncsi vagyok, hogy a cikkben említett „kézműves” nyírfacukornál hogyan spórolják meg a többlépcsős kémiai és fermentációs munkafolyamatot. Nagyon olyan érzésem van, hogy összekeverik a nyírfacukrot a nyírfasziruppal.

„A xilitollal kapcsolatban felmerülő másik gyakran hangoztatott probléma, hogy kukoricából készül, méghozzá GMO kukoricából. Aki tehát szeretné kizárni az emésztőrendszeréből a Monsanto által megtervezett géneket, az ellenőrizze le, hogy a zacskóba kerülő xilitol milyen forrásból származik.”

A tiszta nyírfacukorban nincsenek Monsanto által megtervezett gének, ha valaki amiatt aggódott, hogy a GMO forrás miatt valami szörnyűséges mutáns vadállattá változik, most szusszanhat egyet: nem fog. A kukorica egyébként egy igen érdekes növény, már a történelmi időkben annyira kinemesítették, hogy emberi közreműködés nélkül képtelen lenne fennmaradni – akkor a kukorica természetes vagy egy korai GMO növény?

„Aki életében először fogyaszt xilitoltartalmú ételt vagy bármilyen édességet (például cukormentes rágót), hasmenést tapasztalhat. Ennek az az oka, hogy a cukoralkoholokat a szervezet nem tudja olyan teljességben lebontani, mint a hagyományos szénhidrátokat, így azok a vastagbélbe kerülve hashajtó hatásúak.”

Hát, ha valamitől nem lesz hasmenésünk, az a rágógumiban található xilit. A cukoralkoholok esetében nem csak a lebontással, hanem már a felszívódással is vannak gondok.  A sok cukor ill. cukoralkohol ozmotikus hasmenést vált ki: a bélben lévő cukor nem (vagy csak részben) szívódik fel, a vastagbélbe jutva jelentős mennyiségű vizet tart vissza (nem engedi visszaszívódni), ennek az eredménye pedig híg széklet, rosszabb esetben hasmenés.

„Nem csak a kutyákra veszélyes a xilitol: a tehén-, a kecske-, a nyúl- és a páviántulajdonosok is legyenek résen…”

Jelentkezzen, aki a tehenét, kecskéjét vagy a páviánját xilittel akarta etetni!

majom.jpg

Mielőtt majmát xilittel etetné, kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét.

 

EGYÉB ÍNYENC FALATOK

Ha már a témánál jártam, szétnéztem, hogy a nyírfacukor vajon meggyógyítja-e a világ összes betegségét? Úgy találtam, hogy az illetékes szövegalkotó kisiparosoknak kreatív napjaik voltak, mert sikeresen összeollóztak néhány igen meredek állítást, a xilittel kapcsolatos oldalak, cikkek hemzsegnek furcsa kijelentésektől. Ebből a teljesség igénye nélkül tallóztam néhányat:

„Régen a nyírfacukrot magából a nyírfa édes rostjaiból állították elő, innen az elnevezés.”

A „régen” az most az 1940-es éveket jelenti? Egyébként, ajánlom a mondat megfogalmazójának, hogy rágcsálja a nyírfa rostjait addig, amíg édesek nem lesznek. Sok sikert kívánok hozzá és várom a visszajelzést! És mint azt már írtam, a xilit névnek nincs köze a nyírfához.

„A xilit kiváló energiaforrás, nem jelent üres kalóriát a szervezet számára, mint az asztali cukor.”

A xilit grammonként 2,4 kcal energiát ad, jó része nem is szívódik fel, a felszívódott részt pedig a májnak kell konvertálnia glükózzá, hogy hasznosuljon (ami önmagában energiaigényes folyamat). Ennyit a kiváló energiaforrásról. Az szintén jó kérdés, hogy mitől nem számít üres kalóriának a xilit, és miért számít annak a szacharóz, ugyanis a xilit felhasználási módja jellemzően a hozzáadott cukor kiváltása.

„Vegyük figyelembe, hogy fogyasztása a hozzászokási periódusban gyorsítja az emésztési folyamatokat, az érzékenyebbeknél hasmenést is okozhat”

Nem gyorsítja az emésztést. A béltartalom áthaladást gyorsítja, de a kettő nagyon nem ugyanaz.

„A nyírfacukor fogyasztása cukorbetegeknek kifejezetten javasolt. Képes csökkenteni az inzulinszükségletet. Így a diabéteszesek számára érdemes ennek az édesítő szernek a használata, még akkor is, ha valamelyest drágább a kristálycukornál és egyéb cukorpótlóknál.”

Ez így ebben a formában nem teljesen igaz. Az igaz, hogy a cukorbetegség mindkét változatában alternatívája lehet a kristálycukornak, hiszen kisebb arányban szívódik fel és a szervezeten belüli anyagcseréjéhez nem szükséges inzulin, a GI értéke minimális és ahol xilitet használunk, ott nem vizünk be gyorsan felszívódó, magas glikémiás indexű cukrot. Viszont az inzulinszükségletet közvetlenül nem csökkenti. Ennyi erővel mondhatnánk az is, hogy ha cukor helyett zsírt eszünk, az is csökkenti az inzulinszükségletet.

„A nyírfacukor könnyen  feldolgozható  a  szervezet  számára.  Egy  kis  része  felszívódik a vékonybélen keresztül, és a vérkeringéssel  jut el a májhoz, ami átalakítja glükózzá. A  nyírfacukor  legnagyobb  része,  a  lassú  felszívódásnak  köszönhetően emésztetlenül halad át a vékonybélen és nem alakul glükózzá majd testzsírrá.”

Azt hiszem, nem ártana tisztázni a „könnyen feldolgozható” fogalmat. Ha valaminek döntő része nem képes felszívódni, ráadásul a máj közreműködése nélkül nem tud bekapcsolódni az anyagcserébe, akkor azt a legnagyobb jóindulattal is nehéz könnyen feldolgozhatónak nevezni.

„A nyírfacukor a már  említett hatások mellett a bélműködést  is fokozza, elősegíti az emésztést, ezáltal csökkenti az elhízás esélyét”

Ha fokozom a bélműködést, akkor az elfogyasztott táplálék gyorsabban halad végig a tápcsatornán, kevesebb időt fog az egyes szakaszokon eltölteni, kevesebb idejük lesz az enzimeknek a lebontásra és kevesebb idő marad a felszívódásra. Ez vajon milyen módon segítheti elő az emésztést? Persze, a folyamatos hasmenés csökkenti az elhízás veszélyét, de ezt nem nevezném ideális megoldásnak.

„A szervezet sav-bázis egyensúlyának helyreállítása és fenntartása lényeges eleme az egészséges életmódnak. Az enyhén lúgos nyírfacukor a teljes emésztési ciklus folyamán kifejti jótékony hatását és lúgosítja szervezetünket.”

Eltekintve attól, hogy a lúgosító étrendek elméleti alapja egyértelműen cáfolt, honnan szedték, hogy enyhén lúgos? A xilit vizes oldata semmivel nem lúgosabb, mint a cukros víz, vagy bármely más egy- vagy többértékű alkohol vizes elegye. Mi az az „emésztési ciklus”? Ez valami alternatív élettani fogalom?

„A nyírfacukor fokozza szervezetünk kollagén termelését és fiatalítja, rugalmasabbá teszi a már meglévő kollagént. Elősegíti a B vitamin felszívódását is, ami köztudottan javítja a bőr, haj és köröm állapotát, kondícióját.”

És ezt meg hogyan csinálja, ha nagy részben fel sem szívódik? A kollagén meg egy fehérje. Hogyan kapcsolódik ide egy cukoralkohol, amit a máj átalakít glükózzá? „Végtelen nagy rejtély a xilit” - mondaná Yoda mester.

xilit2.jpg

Ha valamit el akarsz adni, akkor mond azt, hogy egészséges, mindent meggyógyít és tegyél mellé egy fiatal, vonzó nőt. Garantált a siker.Még a xilitnél is bejön. (forrás)

 

HOL A HELYE A XILITNEK AZ ÉTRENDBEN?

Az az újkori tendencia, ami az egyszerű szénhidrátok (glükóz, fruktóz, szacharóz) megnövekedett fogyasztásához kapcsolódik, valóban fontos tényezője számos egészségügyi problémának. Nem véletlen, hogy a WHO már a napi energiabevitel 5%-a alá akarja leszorítani a hozzáadott cukor fogyasztását, ami jelen pillanatban a Mars utazással egy kategóriába sorolható fantasztikum: technikailag megoldható, de nagy összefogásra és kemény kitartásra lenne hozzá szükség.

Mivel az édességek iránti rendkívül erős kötődést nem fogjuk felszámolni, reális alternatívát valóban a különböző helyettesítők jelentenek, s itt az eritrit és a xilit is komoly esélyesként indul. A cukoralkoholok gyakorlatilag a hagyományos cukorral azonos módon használhatók, nincsenek olyan korlátaik, mint a legtöbb mesterséges édesítőszernek (mellékíz, hőre bomlás, stb.) de a cukorral szemben van számos pozitív tulajdonságuk: alacsony realizálódó energiatartalom, minimális GI érték, egyes mikroorganizmusokkal szemben kifejtett gátló hatás. Ehhez adjuk hozzá, hogy az előállításuk technológiája nem túl bonyolult, olcsó nyersanyag meg szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, így ha nem lenne mögöttük egy marketing-generált felhajtás, gyakorlatilag árban versenyképesek lehetnének a cukorral.Arról ne is beszéljünk, hogy itthon mindenki a bezárt cukorgyárakat siratja, pedig a hazai kukorica-termelésre építve regionális szinten piacvezető eritrit és xilit gyártók lehetnénk. Ezzel az árakat is le lehetne nyomni arra a szintre, hogy a cukornak legyen egy szélesebb körben hozzáférhető, egészséges alternatívája, ahelyett, hogy marginális bio-piacokon próbálna érvényesülni a gyártó.

A „mesterséges – természetes” polaritásban fennálló szembenállásról is azt gondolom, hogy egy tudatlanságból és üzleti érdekből gerjesztett jelenség, érdemes lenne ezen már túllépni. Ha belegondolunk, a xilit egy cseppet sem mesterségesebb termék, mint a legtöbb alkoholos ital vagy a növényi olajok.

 mez.gif

A méz természetes édesítő, de élettani hatásait tekintve nem különbözik a sokat szidott cukortól. Akkor most nevezzük el "arany halálnak"?

 

Ha tetszett írásunk, oszd meg vagy klikkelj a tetszik gombra! További érdekességek, aktualitások a Facebook csoportunkban: https://www.facebook.com/Alimento.blog

 

Források:

  1. A xilitol nem természetes édesítő anyag. URL: http://tudnodkell.info/a-xilitol-nem-termeszetes-edesito-alapanyag/
  2. A kuytákat megöli, minket meghajt. URL: http://www.origo.hu/tafelspicc/alapanyag/20140826-a-xilit-tonkreteszi-a-kutyak-majat-emberekben-hasmenest-okozhat.html
  3. Birch syrup. URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Birch_syrup
  4. Birch sap. URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Birch_sap
  5. Birch sap. URL: http://www.madaracosmetics.com/en/birch-sap-time/birch-sap/  
  6. Hogyan készítsünk nyírfacukrot otthon? URL: http://xilit.blogspot.hu/2011/07/hogyan-keszitsunk-nyirfacukrot-otthon.html
  7. Mi a nyírfacukor? URL: http://nyirfacukor.info/
  8. A nyírfacukor pozitív élettani hatásai. URL: http://www.gyogyhatas.net/a-nyirfacukor-pozitiv-elettani-hatasai
  9. Nyírfacukor. URL: http://www.biosziget.hu/nyirfacukor--i-29.html
  10. Hogyan készül az eritrit? URL: http://eritritol.info/hogyan-keszuel-az-eritrit

A bejegyzés trackback címe:

http://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr346696399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

unpopular.puffin 2014.09.15. 09:11:07

Pont előző héten vettem xilitet.
Számolgattam, így rájöttem, hogy többi édesítővel szemben, legalább versenyképes ára van.
Én viszont kételkedek abban, hogy nem-e csapnak be, és cukrot adnak el xilit helyett.
Erre nincsenek egyszerű tesztek?
Pl xilit nem karamelizálható, ugye? Illetve élesztő nem indul szaporodásnak xilites oldatban, ugye jól tudom?

Vincente82 2014.09.15. 11:04:34

"a messzi északon végtelen nyírfaerdőket lenget a sarki szél, s ezek édes nedvét ifjú szűzlányok hamvas kezei csapolják a telihold utáni szombat délelőtt"
:D :D :D
Zseniális!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.09.15. 11:39:22

@Vincente82:

Az élesztő szerintem nem fut xilitre. Elvileg a karamellizáció jellemző reakciói nem futnak cukoralkoholokkal, de érdemes lenne kipróbálni, hogy ez hogy működik xilittel.

Diagnosztikus jellegű, bár kissé mazochista kísérlet, ha két kanálnyi xilitet vízben feloldunk és megisszuk. Utána 30 perccel mérjünk vércukrot: ha kiugrik, akkor volt benne hagyományos cukor, ha nem, akkor tényleg xilit volt (és akkor ne menjünk messze a WC-től).

fordulo_bogyo 2014.09.15. 13:40:16

Nagyon jo, hianypotlo elemzes!

A "meregzoldek", a termeseztes-hivok szamara a hatar a termeszetes es mesterseges kozott ott van, hogy vegyiari kemiai modositas tortenik-e az eloallitas soran, vagy csak fizikai tisztitas.

A repacukor egyszeru fizikai tisztitassal keszul, kemiailag valtozatlan termeszetes formaban kerul az asztalra.
Az etolaj is.

Ezek ott vannak a novenyben, csak el kell melloluk tavolitania noveny tobbi reszet.

Az alkoholos italok eseten valoban torteni kemiai valtozas, am ezt mikroorganizmusok vegzik "termeszetes" modon. Ez valamiert elfogadotta termeszethivok koreben. Ha vegyesz vegezne eugyaet a reakciot, az nem.

A xilitol eloallitasanak elso lepese, amita cikkben "vegyszeres kezelés"-kent irsz, az kemiai reakcio, savas hirdolizis, ami egy tipikus szintetikus kemiai lepes.

Azok, akik a szintetikus termekektol ugy rettegnek, mint ordog a tomjenfusttol, azok a xilitet termeszetesnek tartjak.

Ha megengeded, utolso mondatoddal vitaba szallok, (elorebocsajtva, hogy ostobasagnak tartom a mesterseges-termeszetes szemebeallitast):
"a xilit egy cseppet sem mesterségesebb termék, mint a legtöbb alkoholos ital vagy a növényi olajok."

A xilit sokkal mestersegesebb, mint az alkoholos italok, mert nem egy hanem ket kemiai lepessel jutunk hozza, es ebbel az egyiket vegyesz vegzi, csak a masodikat a mikrobak, az alkohlos italokhoz nem kell vegyesz. A novenyi olajhoz pedig sem vegyesz, sem mikroba nem kell, azok ott vannak keszen a novenyben.

Ennek fenyeben meg bizarrabb a xilit hoditasa a termeszetes dolgok hivei kozott.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.09.15. 14:37:19

@fordulo_bogyo:

Jogos is a vitatás meg nem is. Az étolajat elvileg ki lehet nyerni teljesen egyszerű mechanikus úton, préseléssel (pl. az olvia extra szűz olaj ilyen). Ez azonban nagyon gyenge hatásfokú, különösen a kemény olajos magvaknál, ezért az élelmiszeripar erre rágyúr pl. kémiai oldószerekkel, hőkezeléssel, a nyert olajat tisztítják, finomítják. Jártam ilyen üzemben, elég komoly technika van a dolog mögött.

Egyébként a mesterséges - természetes szembenállás komolytalan, ezzel kapcsolatban az FB-n osztottam is anyagot:

www.youtube.com/watch?v=U0P7PpHRViE

fordulo_bogyo 2014.09.15. 16:34:20

@Meleg Sándor: Igazad van, de azok a technologiak mind fizikai eljarasokat alkalmaznak (oldas, melegites stb), a eleve ott levo molekula valtozatlan formaban kerul elo a vegen, nincs kemiai valtozas.

A szintetikus (azaz kemialilag megvaltoztatt) dolgok amiktol a termeszetes-hivok felnek, a valahonnan izolalt (tisztitott), es/vagy fermentalt anyagokat ok is elfogadjak.

Szerintem az egesz termesztes iranyzat egyfajta marketing startegia.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.09.15. 16:44:46

@fordulo_bogyo:

"az egesz termesztes iranyzat egyfajta marketing startegia"

Ebben egyet értek. A "természetes" termékekre egy jól körülírható piaci szegmens épül. Mivel a termékek ára az azonos kategóriájú "mesterséges" termékek árának többszöröse, a kereslet fenntartásához nagyon sokat kell ígérni.

A xilit és az eritrit esetében viszont nagyon jó lenne, ha a szűk piaci szegmensből át tudna lépni az alapvető élelmiszerek piacára.

fordulo_bogyo 2014.09.15. 17:07:22

@Meleg Sándor: Ebben segit, ha nem aruljuk el, hogy "mesterseges" anyag, titkoljuk a kemiat. :-(

Haggyma 2014.09.16. 08:45:39

@Meleg Sándor:
"A xilit és az eritrit esetében viszont nagyon jó lenne, ha a szűk piaci szegmensből át tudna lépni az alapvető élelmiszerek piacára."
Igen, hasonlóan az 0,1%-os zsírtartalmú tejhez. Régebben ezt a "fitnesz"-kategóriába pozicionálták, ezért sokkal drágább volt, mint a 2,8%-os - majd egy jó időre teljesen eltűnt a piacról, de aztán néhány hónapja (talán egy éve is van) előjöttek az 0,1%-os Riska tejjel, ami már (összetevőinek megfelelően) olcsóbb, mint a "normál" tej. A kivont vaj-összetevőért ugyanis több pénzt lehet elkérni...
De jó irányba mozdul már a xilit-eritrit is: az eritritet már olcsóbban (is) meg lehet kapni, mint a xilitet.

Haggyma 2014.09.16. 08:57:58

@fordulo_bogyo:
"Ebben segit, ha nem aruljuk el, hogy "mesterseges" anyag, titkoljuk a kemiat."

Vagy megtanítjuk az embereket, hogy nem minden "mesterséges" dolog ördögtől való, és van olyan "természetes" anyag, ami igen (ahogy Sándor mondta, hogy "a mesterséges - természetes szembenállás komolytalan").

fordulo_bogyo 2014.09.16. 12:50:25

@Haggyma: Egyetertek, en molekularis rasszizmusnak neveztem el amikor valaki a szarmazasa (termeszetes/mesterseges) alapon tesz kulonbseget molekulak kozott, nem pedig sajat tulajdonsagaikat nezi.
Ostoba elfogult eloiteletes nezet, epp ugy, mint a rasszizmus.

Se ez a tanitas ugy erzem szellel szembe megy... :-(

Haggyma 2014.09.16. 15:05:09

Ez nagyon jó! Terjeszteni fogom a kifejezést :) Sajnos sokan azt hiszik, hogy ha a szacharóz mellett meghagynak egy csomó "szennyező" anyagot (barna cukor, avagé szirup, datolyaszirup, juharszirup stb.), akkor már nem is cukrot esznek - arról nem is beszélve, hogy azt hiszik, hogy a fehér kristálycukor egészségesebb, ha nádcukorból készül, mint ha répacukor a kiindulás.

Dr_utcai_arcos 2014.09.16. 15:37:09

@Haggyma: ez LENNE! a logikus. Tegnap voltam Sparban és a saját gyártású Budget 1,5-es (ami tökéletes Alföldi tej!) 189 ft míg a fitnesszidióta 0,1-es Riska 234 ft volt.És a sok ostoba meg beszopja :/.

Haggyma 2014.09.16. 21:24:13

@Dr_utcai_arcos: Mert a Spar (hadd ne minősítsem most az árpolitikájukat) visszapozicionálta: www.kisalfold.hu/blog/mindennapi_kenyerunk/a_riska_tej_nagyot_dragult_a_spar-ban/192/4079/ Eredetileg ott is olcsóbb volt. Idén februárban még így írtak a Riska tejről: www.agrarszektor.hu/elemiszerpiac/elemzesek/vegre_magyar_siker_riska_legyurte_az_olcso_kulfoldi_tejeket.3582.html
A GRobyban most is 199 Ft literje, a tescoban pedig 189 Ft.
Elnézést, hogy a xilit/eritritről kicsit elkanyarodtunk a tejre, de ez a jelenség elképzelhető lesz ott is :(

old_field 2014.09.18. 10:03:02

"A tiszta nyírfacukorban nincsenek Monsanto által megtervezett gének, ha valaki amiatt aggódott, hogy a GMO forrás miatt valami szörnyűséges mutáns vadállattá változik, most szusszanhat egyet: nem fog. "
ez vicces ! :))
ha valaki ilyen szinten bagatellizálja el a GMO veszélyeit, az megkérdőjelezi az egész értekezésének a hitelességét... :/

www.youtube.com/watch?v=uDb0oJ-b2Uo

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.09.18. 10:50:08

@old_field:

1. A xilitet tisztán csomagolják, nincs benne olyan típusú szennyező anyag, ami indokolná a rettegést.

2. A kukorica termesztési körülményei éppen emiatt irrelevánsak. Ha már aggódni akarunk, akkor aggódjunk amiatt a savas fürdő miatt, amivel a rostozatot fellazítják a gyártás kezdetén.

3. A "GMO veszélyei" ügyben ajánlom a Critical Biomass nevű blogot, ott sok kérdést korrekt módon helyre tesznek. Nincs elbagatellizálva az ügy, de önmagában a GMO se nem jó, se nem rossz - attól függ, mire használjuk.

4. A videóról annyit, hogy ne keverjük össze a Monsanto ellenességet a GMO ellenességgel. A film klasszikus hatásvadász elemekkel operál, talán a GMO-ról esik benne a legkevesebb szó.

fordulo_bogyo 2014.09.24. 09:37:53

@old_field: @Meleg Sándor: A gmo veszelyei:konkretan mire tetszel gondolni? En nem bagatellizalom, hanem nevetsegesnek es irracionalisnak tartom a gmotol valo rettegest. En is a kritikus biomassza blogra utalnek.

A sav nem csak, sot nem elsosorban rostokat lazit, hanem nagyon kemeny kemiai reakcioba lep annak az anyagaval.Savas hidrolizis.

Munyi cica 2014.09.27. 15:58:33

@fordulo_bogyo:

Kedves Bogyó!

Bocs, ez nem idevág ez a téma, de már nem tudom, melyik posztban írtál nekem erről, egy picit off lesz, csak itt tudom most felhívni magamra a figyelmedet :). Egyszer írtad valamire, a kölesről beszélgettünk, és hogy az goitrogén. Ezt tudtam is, és most a kukoricáról is olvastam ezt. Baj, hogy kicsit rosszabbodott a pajzsmirigy alulműködésem, ezért is kéne figyelnem, de mivel elég sok kukoricapelyhet eszem, az volna a kérdés, hogy tudtommal főzéskor lebomlik az(ok) a molekula-(ák), amik goitrogének. Pl. káposztában, brokkoli, karalábé, főleg a keresztesvirágúak, retek, kelbimbó, ha megfőzzük, már Ok.
Végül is a kölest meg a kukoricát sem nyersen esszük, akkor mit sem számít, hogy goitrogén vagy sem, mit gondolsz? Mert főzve vagy pehelynek feldolgozva, elég nagy hőnek van kitéve, akkor mehet?
Köszi előre is! :)
Remélem, jól vagy.
Üdv.

old_field 2014.09.30. 23:16:53

@Meleg Sándor: a monsanto központi elem a gmo-val kapcsolatos térben... valóban elég hatásvadász tud lenni, ha 1 cég megengedheti magának,hogy "irányítson" kormány részlegeket és el tudja érni, hogy külön törvényt hozzanak az érdekében ! :) amit műveltek az az "írástudók" árulása... :/

fordulo_bogyo 2014.10.01. 05:08:59

@old_field: A GMO-krol mi a velemenyed?
Tudod, a Monsanto nem GMO vetomagokat is arul. Azok is ordogtol valok szerinted?
OK, legyen. Nem kotelezo tole vasarolni vetomagot.
[Lehet hasonoaron gyatrabb minodenet venni mas cegtol]

Mi a velemnyed a nem-Monsanto GMO-krol, mert ugye ilyenek is vannak?

Munyi cica 2014.10.02. 21:00:23

@fordulo_bogyo:

Kedves Bogyó, ha már erre jártál....kérlek, nézd meg, old field előtt kérdeztem tőled valamit, ha van időd, érdekelne a véleményed. Köszi! :)

fordulo_bogyo 2014.10.03. 13:34:27

@Munyi cica: Bocs, sajnos nem tudom a valaszt, es most utanakeresni sincs idom.

Munyi cica 2014.10.03. 20:51:45

@fordulo_bogyo:
Persze, rendben, akkor talán majd máskor, vagy mástól :)

Mr. Hide 2014.10.23. 22:52:48

Nem nyírfacukorból állítják elő? És? A szőlőcukrot se szőlőből csinálják.

A többivel nagyjából egyetértek. Nem a marketingduma miatt ajánlott a fogyasztása, hanem azért mert jó helyettesítője a cukornak.

fordulo_bogyo 2014.11.04. 21:20:42

Most olvasom egy "alternativ" weblapon, antalvalieknal, az egyik tanacsadono billentyuzeterol:

"Xilit vagy eritriol?
Őszintén szólva én egyiket sem fogyasztanám, még akkor sem ha cukorbeteg lennék.

Mindkettő cukoralkohol. A xilitet többnyire kukorica csutkából készítik, ami ugye sokszor génmódosított. Nem tiszta a forrás. Alkohol lévén mindkettő erjedni kezd a szervezetben, és ez nem tesz jót a bélflórának sem. A xilit sokszor hasmenést is okoz. Ezenkívül teljesen feldolgozott termék, nem élő élelmiszer."

Alkohol, ami erjed... :-(

antworter 2015.01.10. 08:47:16

kis helyesbítés....A BIO TÁPLÁLKOZÁSHOZ SEMMI KÖZE A XILITNEK.......bio minösítésü xilit nincs, tehát nem része a bio termékpalettának...a cikkben én inkább a reform szót használnám...valamint a bio táplálkozás nem egy irányzat, hanem az élelmiszerek lehetö legtermészetesebb mivolta......köszönöm ha javítják...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.01.11. 09:43:57

@antworter:

A "bio" és "reform" kifejezések között, ha tényleg belemegyünk jelentéstani vitába, akkor tényleg van egy ilyen különbség - más kérdés, hogy gyakorlatilag annyira összemosódik a két fogalom által lefedett terület, hogy nem sok értelme van szétválasztani.

"bio táplálkozás nem egy irányzat, hanem az élelmiszerek lehetö legtermészetesebb mivolta"

Ilyen értelemben nem nagyon beszélhettünk bio táplálkozásról, mert az össze élelmiszerünk valamilyen módon nemesített változat - a természetességtől eleve távol állnak, a legtöbb termesztet és tenyésztett faj/fajta a természetes körülmények között életképtelen.

Mellesleg a "bio" xilit fogalmát nem én találtam fel, a xilit egy részét valóban ilyen néven árusítják, szemben a "nem bio" GMO kukoricás változattal.

antworter 2015.01.13. 09:41:37

@Meleg Sándor: Kedves Sándor, ajánlom nézzen utána a bio témának ( a bio mint minöségbiztosítási rendszer.,) az hogy ki mit hív bio-nak az egy dolog, a bio minösítés a lényeg. Én 14 éve foglalkozom ezzel a témával. Szíves figyelmébe ajánlom a biokontroll hungaria honlapját.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.01.13. 21:14:04

@antworter:

"ki mit hív bio-nak az egy dolog, a bio minösítés a lényeg"

Amit ma bio néven kapunk, az (sajnos) legkevésbé sem a minősítésről szól, hanem arról, hogy mi mindent lehet eladni ilyen címszó alatt (marketinges terminussal piac-szegmentálás történt, mert van egy olyan fogyasztói csoport, ami erre vevő, nosza, célozzuk meg őket). Biokontroll honlapról olvastam írásokat.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.01.13. 21:16:44

@antworter:

Még egy kiegészítő gondolat, mert lemaradt: a mezőgazdasági technológiák tekintetében a bio lehet egy gyártástechnológiai szabvány és/vagy minőségbiztosítási rendszer - maga az európai szabályozás is ilyen irányú. De: a bio vagy reformtáplálkozás már nem tartozik ebbe a kategóriába, mert nincs koherens leíró ajánlási rendszere, a különböző alternatív étrendekbe épül be jelentős torzulásokkal. Ennyiben egyet értek a leírtakkal.

Haggyma 2015.11.23. 00:38:47

Hogyan lehet megkülönböztetni a nyírfacukrot és az eritritet? Ugyanis a nyírfacukor kicsit meg szokott hajtani, az eritrit nem. Viszont amióta egy új gyártótól vettem eritritet, az is meghajt. Ezért felmerült bennem, hogy esetleg nyírfacukrot kaptam eritrit helyett.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.11.23. 08:54:58

@Haggyma: bizonyos fizikai (pl. sűrűség) tulajdonságaikban eltérnek, de kétlem, hogy ezt házi körülmények között kellő pontossággal lehet mérni. Az is lehet, hogy kevert volt a termék.

fordulo_bogyo 2015.11.23. 14:53:30

Igy, egy ev tavlatabol:
"xilitolt bonyolultabb kémiai folyamat során nyerik ki a gyakran genetikailag módosított kukoricából, "

En itt is azt irnam: keszitik, nem kinyerik. Ahogy mashol irod is, nincs benne, nem lehet kinyerni, kemiailag (tobb lepesben) lehet kesziteni belole.
Mashogy hangzik a kinyerik es a keszitik (szintetizaljak).

fordulo_bogyo 2015.11.23. 14:59:26

@Haggyma: Az olvadaspontjuk alapjan tudod megkulonboztetni oket otthon.
A "nyirfacukor" (xilitol) 92-98 C fokon megolvad, azaz ha egy edenyben forrasban levo vizbe merited (ugy, hogy a viz ne folyjon bele) meg fog olvadni, maga is folyadekka valik. Ez nem oldodas, nem jutott bele viz, ha lehutod, ujra megszilardul.
Ezzel szemben az eritrit(ol) csak 121C fokon olvad meg, forro vizbe meritve az eritritet tartalmazo edenyt szilad marad, nem olvad meg.

Haggyma 2015.11.24. 12:25:04

@fordulo_bogyo: Köszönöm! Ki fogom próbálni (csak épp elkapott egy vírus, és lázasan nincs hozzá kedvem).

Haggyma 2015.11.26. 21:17:25

@fordulo_bogyo: Az olvadaspontjuk alapjan tudod megkulonboztetni oket otthon.
Köszönöm még egyszer a remek ötletet. El is végeztem a kísérletet. A vízfürdőben lévő edényben a xilit valóban elolvadt, az eritrit ennek jelét sem mutatta.
Direkt hevítést is alkalmaztam: 2 kávéskanál eritritet tettem egy száraz rozsdamentes edénybe, és feltettem a tűzre: hamar megolvadt vízszerűen folyékonyra és átlátszóra. Gyorsan kihűlt és kialakult egy opálos kristálytömb az edény alján, ami kőkeményen tapadt az edényhez (a víz viszont rögtön feloldotta). (A kristályosodási hajlamot már láttam a tavaly eritrittel eltett áfonyalekváromon is, amikor felbontás után betettünk a hűtőszekrénybe.)
Az eljárást megismételtem 2 kávéskanál xilittel. Ez is gyorsan megolvadt vízszerűen folyékonyra és átlátszóra, de amikor kihűlt, sűrű mézszerű massza lett belőle. További állás után a tetején megjelentek apró kristályosodási gócok, de még órákkal később se kristályosodott át teljesen: a felszínen kialakult kristályréteg alatt még méz-szerű volt az állaga.
Tehát a két mintám különbözött, így a hipotézisem a téves csomagolásról szerencsére nem igazolódott. Mindkét minta gyümölcsteában végezte. :)

Tompika27 2016.09.15. 22:55:21

Volt kecsketartóként megszólítva érzem magam. :-D Tartottam kecskéket kb. 7 évig (nagytestű magyar fajta). A xylitet bevallom, sajnáltam tőlük :-D, viszont nagyon buktak (volna) a gyümölcsre. Elég gyorsan kiderült, hogy csak nagyon módjával szabad nekik adni (napi max. egy gerezd alma körüli mennyiségben). Zöldséget, zöldséghéjat nem kellett korlátozni, de gyümölcsöktől könnyen hasmenésesek lettek. Értelemszerűen alma, almahéj, körte, barack jött szóba, arról nincs még anekdotikus élményem se, hogy ananászra, mangóra vagy passiógyümölcsre hogy reagáltak volna, azt is sajnáltam tőlük, nem csak a xylitet. :-D

andika751 2017.05.29. 14:44:50

Azt szeretném kérdezni, hogy a xilitnek mennyi a szénhidráttartalma, amikor számolni kell a napi ch fogyasztást, akkor mennyivel kell számolni?
Ezt találtam róla: A szénhidrát tartalmának csak a fele szívódik fel (100 grammból 50 gramm), ez is alig emeli a vércukor szintet. Glikémiás indexe rendkívül alacsony.
Ezt azt jelenti, hogy 100 gr xilit 50 gr lassan felszívódó ch-t tartalmaz? Ez majdnem annyi, mint 10 dkg kenyér?