Autizmus és D-vitamin
2016. december 16. írta: Meleg Sándor

Autizmus és D-vitamin

"Autizmust okozhat a D-vitamin hiánya" címmel jelent meg egy cikk az indexen 2016. december 16-án. Ezzel az írással sikerült megint egy kicsit túllőni a célon, ez a kijelentés ugyanis ebben a formában nem egészen igaz. Tekintettel arra, hogy az autizmus körül a hasonló híreknek nagy népszerűsége van, érdemes egy kicsit árnyalni az írásban szereplő kijelentéseket.

what-is-autism.jpg

A probléma az írással leginkább az, hogy a témakör kontextusából kikap egy frissen publikált tanulmányt és ezt önmagában, valami nagy szenzációként tárgyalva tálalja.

Ausztrál kutatók a terhesség alatti D-vitaminhiány és a megnövekedő autizmuskockázat között találtak összefüggést, írja az MTI.

A helyzet az, hogy a D-vitamin várandósság alatti alacsony szintje között az autizmus kutatás távlatait tekintve viszonylag régen ismert az összefüggés. Egy közepes erősségű evidenciaként epidemiológiai vizsgálatokkal alátámasztott kapcsolat valóban fennáll az autizmus KOCKÁZATA és a D-vitamin alacsony szintje között. A kockázat szó azért is került kiemelésre, mert az autizmusnak nincs egyértelműen azonosított, jól ismert oka. A kockázatokat fokozó tényezőket több-kevésbé ismerjük, itt a fogantatás előtti, a várandósság alatti behatásoktól a szülési szövődményekig a kora gyermekkori szakaszig (az autizmus tipikus megjelenési, diagnosztikai időpontjáig) terjedően több tucat kockázatfokozó tényező ismert, és még több van, aminél vannak feltételezések, de nem ismertek azok valós súlya.

Az autizmus és a D-vitamin közötti kapcsolatot már több tanulmányban vizsgálták, a hírben említett McGrath is publikált ebben a témakörben. A hírből mindösszesen annyit sérelmezek, hogy a 9 szerzőből mindösszesen kettőt említenek, de ezt most tekintsük szépséghibának.

A tudósok a kutatás során arra az eredményre jutottak, hogy a terhességük 20. hetében alacsony D-vitaminszinttel rendelkező nőknek nagyobb valószínűséggel született hatéves korára autista vonásokat mutató gyermeke.

Nos, ez a pontos megfogalmazás. Nagyobb a valószínűség - ez pedig elég messzire áll attól, hogy okozza. Okozásról akkor beszélhetünk, ha a kiváltó tényező egyértelműen kapcsolódik a vizsgált tünetcsoporthoz és betegséghez, kockázat fokozásáról akkor beszélhetünk, ha adott hatás növeli egy megbetegedés előfordulásának valószínűségét.

Például az influenza megbetegedést a az influenza vírus okozza. Ha meg valaki nem eszik elég C-vitamint, akkor az fokozza a kockázatot, nagyobb valószínűséggel lesz beteg, de az influenzát nem a C-vitamin hiánya okozza. Valahogy így van ez a D-vitamin és az autizmus viszonyát tekintve. Látszólag ez szőrszálhasogatás - valójában itt minden megfogalmazásnak jelentősége van és nem jó, ha összekavarodnak a dolgok.

Az autizmus esetében a D-vitamin hiánya több másik tényezővel együtt fokozza a kockázatot, de nem az okozza. Nagyjából úgy kell elképzelni, hogy ha veszünk ugyanabból a társadalmi csoportból 1.000 várandós nőt, akinek a várandósság alatt a normálértéken belül van a D-vitamin vérszintje, és veszünk 1.000 várandós nőt, akinek a normál tartomány alatti vérszintet mérünk, akkor mondjuk 5 év múlva az első csoportban lesz 10 gyermek, akit autizmussal diagnosztizálnak, a másodikban meg 12 (a számok nem teljesen ugyanezek valójában, de körülbelül ez a nagyságrend jellemző).

Látható, hogy azért nem hatalmas különbségekről van szó, ráadásul itt sok más tényező hatását is ki kell küszöbölni a kutatásban. Mi kell ahhoz, hogy a vizsgálat működjön?

  • A minta legyen kellően nagy ahhoz, hogy az eredmény egy ilyen ritka  - az szerintem megvan, mert 4.200 esetet vettek alapul
  • Statisztikailag minden más, autizmus kockázatát befolyásoló ismert tényezőre azonosnak tekinthető, csak a D-vitamin szintben van eltérés - ezt a tényezőt nem ismerjük, de a leírás alapján elég körültekintően dolgoztak (pl. korrigálták az évszakok szerinti ingadozásokat, ami a D-vitaminnál fontos), így bízok benne, hogy ebben ügyesek voltak.

 Szóval önmagában a kapott eredmény reális.

"A tanulmány bizonyítja, hogy az alacsony D-vitaminszint kapcsolatban van az idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel" – mondta el McGrath professzor, és hozzátette, hogy kutatásuk alapján a születés előtti D-vitaminpótlás csökkentheti az autizmus kialakulásának kockázatát.

A tanulmány igazából pont ezt az állítást nem bizonyítja egyáltalán. Sőt, a D-vitamin és az autizmus kapcsán nem is csak ez az egy elképzelés (idegrendszeri fejlődésre gyakorolt hatás) létezik -  egy másik elmélet szerint a a D-vitaminnak szerepe van a genetikai mutációk elleni védelemben, s ennek hiánya eredményezi a D-vitamin hiányos személyeknél a magasabb gyakoriságot számos, genetikai okra visszavezethető megbetegedés esetén. Ezek közül csak egy az autizmus.

A kockázatnövelő hatás éppen ott jelentkezik, hogy a D-vitamin hiánya nem specifikus károsodások valószínűségét növeli, hanem általában nő a valószínűsége a betegségek egy nagy körének. Viszont nagyon kevés olyan betegség van (pl. a csontfejlődési zavarok), ahol kifejezetten kulcstényező lenne a D-vitamin.

Az állítás bizonyítását az sem teszi lehetővé a vizsgálat alapján, hogy itt csak az autizmust vizsgálták és más idegrendszeri fejlődési rendellenességeket nem.

Ezzel a vizsgálattal alapjaiban az ok-okozati összefüggés nem mutatható ki - csak a kockázati tényező. Példának csak annyit, hogy ha megnézzük, az alacsony D-vitamin szintű csoportban több volt az autista (legyen a fenti példa szerint 12), de a többség mégsem lett az (a fennmaradó 988 személy) - ugyanakkor a normál D-vitamin szinttel rendelkező nők esetében is születtek autista gyermekek, szóval a megfelelő D-vitamin szint önmagában nem csodaszer.

magzat.jpg

Közismert, hogy a D-vitamint a szervezet a napsütésből tudja felvenni, de néhány élelmiszerben és táplálékkiegészítőben is megtalálható.

Aki ezt a mondatot leírta, azt kellene agyoncsapni. Semmit nem vesszünk fel a napsütésből - a D-vitamin előanyagát mi magunk állítjuk elő és a bőrben, napsütés hatására alakul át aktív formába (D3). A legújabb ajánlásokat tekintve az élelmiszerekben található D-vitamin a valós szükségletet nem fedezi, csak részleges pótlásra elegendő, tehát ha valaki nem tud napozni, annak célszerű valamilyen kiegészítőt is fogyasztania.

Mint mondta, nem javasolhatja, hogy az állapotos nők többet tartózkodjanak a napon, mivel ez például olyan országokban, mint Ausztrália, ahol nagy a bőrrák veszélye, kockázatos lenne, ám ehelyett biztonságos megoldás a D-vitamin szedése, amellyel csökkenthető az autizmus rizikófaktora.

Hogy ebből megint mekkora konteózás lesz.... szegény orvos nem mondhatja, hogy napozzunk, mert biztos a lobbi meg a maffia megakadályozza ebben.

Tegyük itt is egy kicsit tisztába a dolgokat: a bőrrák nem attól lesz, hogy tavasztól az őszi időszakig magunkat a naphoz fokozatosan hozzászoktatva napozunk. A legtöbb esetben a gond ott van, hogy a nyaralásra érkező ember hófehér bőrrel a tűző déli napra veti ki magát és ennek megfelelően évente néhány alkalommal rákvörösre ég. Ésszel is lehet napozni, ha hagy a szervezetének megfelelő alkalmazkodási időt az ember és tényleg nem a déli napon szeretné az éves napfényigényét 1,5 órába sűrítve felvenni. Így a napon tartózkodás sem olyan rettenet veszélyes.

Halkan megjegyzem, hogy nagy divat a szolárium - ami ugyan egy kicsit felkészíti a szervezetet a napfénnyel való találkozásra, s ezáltal véd a leégéstől, de a szoláriumban kapott UV fény nem stimulálja a D-vitamin képződését a szervezetben. Egészségesebbnek nézhet tőle ki az ember - csak nem lesz egészségesebb valójában.

napfeny.jpg

SZÓVAL...

 

A D-vitamin hiánya nem okozza az autizmust, de növeli annak előfordulási valószínűségét vagyis kockázatát. A hatásmechanizmus ma még elég kérdéses, a D-vitamin ismert részvételét a különböző folyamatokban több lehetőség is van, ebből egy az idegrendszer fejlődésében játszott szerepe egy lehet, de azért itt sok-sok tényező van, aminek a szerepét még tisztázni kell.

Ami a várandósság alatt D-vitamin bevitelt illeti: célszerű a fogantatás előtti időszakban elkezdeni a bevitelt és fenntartani még a szoptatás alatt is, különösen, ha a fenti időszakok az őszi-téli, vagy kora tavaszi időszakra esik, vagy ha a kismama életmódja nem a szabad téri napozáshoz illeszkedik. Kismamák kimehetnek a napra is, napozhatnak - nyilván itt ésszerű óvintézkedéseket kell tenni.

Az extrém dózisú D-vitamin bevitel a várandósság alatt nem javasolt, a különböző fejlődési zavarok elleni védelem csak korlátozott, a dózis egekbe emelésével a védő hatás nem emelkedik. A D-vitamin fogyasztás pedig nem jelent garanciát a tökéletesen egészséges gyermekre.

cholecalciferol-d3-vitamin--263x300.gif

Szükséges, fontos, de nem csodaszer.Önmagában nem előzi meg és nem gyógyítja az autizmust (sem).

 

Ha tetszett az írás, oszd meg vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog 

 

Források:

  1. Autizmust okozhat a D-vitamin hiánya. URL: http://index.hu/tudomany/2016/12/16/autizmust_okozhat_a_d-vitamin_hianya/
  2. Lab confirms vitamin D link to autism traits. URL: http://medicalxpress.com/news/2016-12-lab-vitamin-d-link-autism.html
  3. Vinkhuyzen AA, Eyles DW, Burne TH, Blanken LM, Kruithof CJ, Verhulst F, Jaddoe VW, Tiemeier H, McGrath JJ: Gestational vitamin D deficiency and autism-related traits: the Generation R Study. Mol Psychiatry. 2016 Nov 29. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27895322
  4. Eyles DW, Burne TH, McGrath JJ: Vitamin D, effects on brain development, adult brain function and the links between low levels of vitamin D and neuropsychiatric disease.Front Neuroendocrinol. 2013 Jan;34(1):47-64. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22796576

A bejegyzés trackback címe:

http://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr8212051739

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Pirx 2016.12.16. 15:25:03

Ajjaj. Nekem nagyon tetszik az írás, megint egy alapos munka.
De. A PISA teszt országában a szövegértésre alapozni.... Hát megint jönnek majd a trollok, akik megmondják...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.12.16. 15:46:02

@Pirx:
Legközelebb majd "művészettörténeti, történelmi, irodalmi, bibliai vonatkozású ismeretekre" építve dolgozok. Pl.

S mondá Mózes az ő népének: "ne higgyetek el mindent, mit az interneten olvastok"

Esetleg, ha klasszikus magyar költészetről van szó:

"Este van, este van ki ki nyugalomban,
Mindenegyben blogról posztolok, de nyomban"

De Petőfit akár direktben is :

"Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!"

Gondolom Petőfi itt nem Ashtar kapitány szellemére gondolt :)

Pirx 2016.12.16. 16:51:26

@Meleg Sándor: Mózesnek az internetes kőtabletjét még nem láttam, de ide illik! :)

Zb74 2016.12.16. 17:07:57

Fontos még megjegyezni, hogy azokat az anyákat tekintették a vizsgálatban egyértelműen D-vitamin-hiányosnak, akiknek a 25(OH)D-szintje 25 nmol/l (=10 ng/ml) alatt volt. Azokat, akiké 50 nmol/l (20 ng/ml) feletti volt a szintjük, már D-vitaminnal "megfelelően ellátottaknak" minősítették. Ennek azért van jelentősége, mert a laborok sokszor csak a 75 nmol/l (30 ng/ml) feletti értékeket tekintik normálisnak, az "alternatív" medicina világában pedig nemegyszer a 150-200 nmol/l (60-80 ng/ml) közötti értékeket nevezik ideálisnak, ami nonszensz.

lactoveGAYATRI 2016.12.16. 20:50:28

@Meleg Sándor: ez király! Akárcsak a cikked megint!

fordulo_bogyo 2016.12.17. 05:30:53

Kedves Sandor,
en is olvastam a hirt a napi sajtoban es megprobaltam utananezni a kiindulaskent hasznalt tudomanyos publikaciban. En nem talaltam meg a szamszeru adatokat, csak azt, hogy "szignifikans" a kulonbseg a kulonbozo D-vitamin ellatottsagu anyak gyermekei kozott.
Pontosan olyan gyanum volt, mint amit te is irsz, hogy 10 az egyik csoportban 12 a masikban. De nem talaltam meg a szamokat!
Segitenel? Ha te megtalaltad a konkret szamokat, hogy hany anya tartozott az hianyos, az alacson es normal D-vitamin ellatottasagu csoportba es a gyerekeik kozul hayan muatattak autizmusra utalo tuneteket, nagyon halas lennek erte.
Elore is koszonom!

Addig is melegen udvozlom az irasodat, nagyon jo gondolatok, jol megfogalmazva... sajnos nem tudom mennyien fogjak megerteni, hogy miert tragedia a szignifikans kulonbseg fetiskent valo felmutatasa anelkul, hogy megmutatnank: ezerbol 10 es 12 vagy ezerbol 1 es 100 kozotti kulonbseg az ami statisztikailag szignifikans.
Lehet mindketto szignifikans, de az elobbi az jelentektelen, elhanyagolhato, a masodik viszont lenyeges es nem elhanyagolhato.

Van egy olyan eresem, hogy cikkek szerzoi szandekosan bujnak a statisztikai szignifikancia moge jelentektelen kulonbseget mutato adataikkal.
Bocs, hogy hosszura nyultam, ez regi vesszoparipam.

fordulo_bogyo 2016.12.17. 05:34:01

A statisztikai szignifikancia kapcsan ezt a cikket kene szem elott tartani, a kozepen van egy nagyon jo abra:
www.nature.com/news/scientific-method-statistical-errors-1.14700

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.12.17. 08:47:11

@Zb74:

Kellően nagy minta esetén már lehetne a dózis-függőséget is kutatni, de szerintem ehhez már országos minta kellene. Dánok és a svédek szoktak mostanában ilyen monstre kohorsz vizsgálatokat csinálni, bár azokat sem mondanám mindig tökéletesnek.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.12.17. 08:57:25

@fordulo_bogyo:

Konkrét számokat itt én sem láttam, de majd valószínűleg lesznek adatok. Épp most frissítem az autizmus anyagomat és minden kockázati faktorhoz gyűjtöm az adatokat - a jellemző tendencia kb ugyanaz: van összefüggés, nagy mintán kihozza a statisztikailag szignifikáns különbséget, de ez ahhoz kevés, hogy közvetlen oksági relációra gondoljon az ember.

kb. két tucat ilyen van: apa és anyag életkora, testsúlya, dohányzás, alkoholfogyasztás, egyes gyógyszercsoportok, d-vitamin, omega-3 hiánya, folsav, stb....

Jellemzően két csoportra tudnám szedni a tényezőket: az egyik a genetikai állományt károsító tényezők - illetve ezekkel szemben potenciális védelmet nyújtó tényezők. A másik pedig a magzati idegrendszer fejlődésére ható károsító és védő tényezők.

A gondok részben azzal vannak, hogy mivel az autizmus eleve nem gyakori (1:100) így nagy minta kell minden szignifikáns eltéréshez, a másik meg hogy a kockázati tényezők száma magas így megint nehéz rendes vizsgálati és kontroll csoportot kreálni.

A másik meg, hogy a vizsgálati módszerekben is sok a bukta: a dánok csináltak elég nagy mintás vizsgálatot autizmus és gyógyszer kapcsolatra - telefonos retrospektív kikérdezéssel, amivel kapcsolatban nagy kételyeim vannak.

Elég bonyolult a kérdés, de szerintem tavaszra lesz erről egy komolyabb anyagom, azt majd kiteszem valamilyen formában. Szerintem ez a kérdés megérne egy önálló fejezetet. :)

fordulo_bogyo 2017.01.10. 18:29:25

@Pirx: Szent-Gyorgyi soha nem javasolta a C-vitamin tablettat (igy ebben biztos nem tevedett)... az agykutato tevedett, vagy szalmababbal harcol.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.01.10. 19:47:21

@Pirx:
Olvastam a cikket. Annyiban van igaza, hogy a napjainkban generált C-vitamin kultusz erős túlzás, semmi nem indokolja a 1000 mg/nap feletti dózisokat, az ennek öt-tízszeresét meghaladó bevitelt meg végképp.

Azzal már van egy kis bajom,hogy a cikknek van egy olyan legitimációs szándéka, hogy a paleo-ketogénnek ágyazzon meg, aminek egyik jellegzetessége, hogy több tápanyag beviteli értéke nem éri el a napi referencia-értéket. ha bebizonyítják, hogy felesleges C-vitamin bevitelt erőltetni, akkor már nem mondhatja rájuk senki, hogy tápanyag-hiányos az étrend.

Amúgy még délután volt egy másik cikk is (Tóth Csaba), ami szerint a cukoralkoholok (eritrit, xilit) rákkeltőek.
paleomedicina.com/hu/a-xilit-az-eritrit-es-mas-cukoralkoholok-novelhetik-a-daganatos-betegsegek-kockazat

Rögtön utána egy másik írás arról, hogy az egyetlen jó édesítő a méz.
paleomedicina.com/hu/blog/2016/02/a-mez-az-egyeduli-egeszseges-edesitoszer-meg-a-cukorbetegek-szamara-is

Hogy mitől jó a méz a ketogén étrendben, az nekem rejtély, biztos a méhészlobbi szponzorálta a cikket (irónia).

Pirx 2017.01.11. 09:26:11

@Meleg Sándor: Én se arra gondoltam - és nem is teszem - hogy a nyakló nélkül szedett C vitamin többet ér. De ahogy írod, ez mintegy csak katalizátor volt ahhoz, hogy a vesszőparipájuk előjöhessen.
Nem beszélve arról, hogy az én elképzelésem szerint. önmagában a C vitaminban nincs különbség amiatt, hogy az növényben, vagy tablettában van. C6H8O6. Akár itt van, akár ott. Azt el tudom fogadni, hogy vannak olyan körülmények, amelyek segítik, illetve gátolják a felszívódását (nem tudom) de hogy más lenne? OK! Tudom vannak konformációk például, de itt nem gondolnám, hogy erről lenne szó.
Amúgy nem értem, hogy egy képzett ember, akinek a tudása nagyságrendekkel nagyobb, mint az enyém, mint az átlag - godnolok itt Dr. Tóth Csabára - hogy tud egy ilyen félig-meddig áltudományos blöffnek a hirdetői közé állni?

fordulo_bogyo 2017.01.11. 15:27:47

@Pirx: Van az a penz, amennyiert barkinek korpas lesz a haja vagy hianyossa valik a tudasa...

Pirx 2017.01.11. 17:02:12

@fordulo_bogyo: Ha csak úgy nem. Valahogy én is ezt gondolom.

Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2017.01.13. 13:38:17

@Pirx: Tényleg van baj bőven: az említett honlapon rengeteg olyan állítás van, ami finoman is szólva nem helyes - szvsz erősen megtévesztő.
Aztán elég rákeresni Tóth Csabára, és egyből azt is láthatjuk, hogy milyen szép, amikor két paleós - Szendi és Tóth - egymást ekézi. A ketogén diétáról most inkább nem írnék.
Azt meg végképp nem értem, hogy hogy "kezelhetnek" embereket, ha nincs érvényes működési engedélyük (gyakorlatilag senkinek abból a bagázsból), azaz miért nincs rendszeres kontroll erre? Lenne ki megtegye, hiszen ez azontúl, hogy egy kis hatalom, még a kapacitásba is belefér - annyian dolgoznak a különböző kormány/járási hivatalokban.