Egészség, betegség, életmód
2017. február 01. írta: Meleg Sándor

Egészség, betegség, életmód

Az egyik egészségportál a nemrég közzétett egy összefoglalót az egészségügyi pénztár számára 10 legköltségesebb megbetegedésről. A listából 7 olyan betegség van, melyben az életmóddal kapcsolatos tényezők dominánsan meghatározók, vagyis az életviteli szokások módosításával az adott megbetegedések megelőzése, kezelése jóval hatékonyabb lehetne.

lista.jpg

Ennek okán összegyűjtöttem pár olyan tényezőt, ami hozzájárul a hazai katasztrofális egészségügyi helyzethez, s mely területeken változtatva lehetne akár jelentősen javítani. A világ úgyis tele van #mindmeghalunk jellegű listákkal, én meg úgyis szerettem volna valami hasonlót összeállítani. A felsorolás némileg szubjektív, de gondolom, sok tételben nem fog eltérni a „hivatalos” változatoktól.

DOHÁNYZÁS

Ha létezik totálisan felesleges és egyértelműen káros szokás, akkor a dohányzás ide sorolható. A felmérések szerint hazánk e téren élmezőnyben tartózkodik, a 15 éves vagy afeletti lakosság 25,8%-a napi rendszerességgel, további 1,7%-a alkalomszerűen dohányzik. A férfiak körében a dohányzók aránya 33,5% a nők esetében 22,3% - sajnos jelentős számban vannak várandósság alatt dohányzó kismamák és olyanok is, akik ugyan a várandósság alatt nem dohányoznak, de még a szoptatás időszakában vagy azt követően rövidesen visszaszoknak. Ami szerintem félelmetes, hogy a 13-15 éves korosztályban gyakorlatilag a felnőtt korosztályra jellemző dohányzási értékeket mértek (30,5%), bár még ebben a korosztályban az alkalmi dohányzás vezet a rendszerességgel szemben és rendkívül magas (~90%) a passzív dohányzásnak kitettség.

A dohányzás általánosan fokozza rosszindulatú daganatos megbetegedések kockázatát, és körülbelül egy tucat olyan daganattípus van, ahol specifikusan is kimutatható jelentős kockázatnövelő hatása (ajak, szájüreg, gége, nyelőcső, tüdő, légcső és hörgő, illetve gyomor, hasnyálmirigy, vese rákkockázatát fokozza jelentős mértékben). A dohányzás kiemelt kockázati tényezője a krónikus légúti megbetegedéseknek, magas vérnyomásnak, a szív-érrendszeri megbetegedésnek és az ehhez kapcsolódó halálozásoknak. Még az olyan betegségek kapcsán is jelentős kockázatnövelő hatást találtak, mint a II. típusú cukorbetegség és szövődményei.

A megbetegedési és halálozási adatok egyértelműen összekapcsolódnak a nemek közötti dohányzási szokásokkal, a dohányzás a férfiak között valóságos népirtást rendez, különösen a 40+ éves korosztályban. A statisztikai adatok alapján az összes halálozás 15-17%-a a dohányzáshoz közvetlenül köthető, ez Magyarországon nagyságrendileg évente 20-21 ezer emberéletet jelent. A dohányzáshoz köthető többlethalálozás a korral együtt nő, értelemszerűen a dohányzás időtartamának és más kockázati tényezők összeadódásának okán. 2012-ben a férfiaknál 0 és 70 év között elveszített életévek körülbelül negyede, nőknél ötöde tulajdonítható dohányzásnak. Ezek az arányok a 35–70 év között elveszíthető életévek tekintetében mindenképpen magasabbak, a férfiaknál minden harmadik, a nőknél minden negyedik elvesztett életévet ez okozott.

halalozas.jpg

Dohányzásnak tulajdonítható többlet-halandóság nemek szerint, KSH, 2014

 

ALKOHOL

A másik nagy probléma az alkohol, e tekintetben ugyanolyan rossz helyzetben vagyunk, mint a dohányzás esetében, a mérhető adatok alapján is jelentős fogyasztással kell számolni, a 15 év feletti lakosság esetében kb. 11 liter tiszta alkoholnak megfelelő szeszes ital fogy fejenként és évente. A dohányzással szemben az alkoholfogyasztás esetében jóval nagyobb az adatok bizonytalansága, a fogyasztás jelenségköre is sokkal bonyolultabb, de a tendenciák és nagyságrendek így is elborzasztóak.

A dohányzáshoz hasonlóan rendkívül fiatalon, 11-13 éves kor között elkezdődik az alkoholfogyasztás. A 15 éves fiatalok arányát tekintve, akik legalább kétszer lerészegedtek, kb. 35%-os (lányok) 40%-os (fiúk) értékkel szintén  az OECD térség legrosszabb mérési eredményeit mutatjuk. 2009-2014 között a nagyivók aránya 4,6-ról 5,4%-ra nőtt.  A legveszélyeztetettebb a 65 éves és idősebb korosztály (14,1%), illetve a férfiak kb. 3,5-ször gyakrabban nagyivók. Nem tűnik túlzónak a becslés, hogy kb. 1 millió személy esetében beszélhetünk komoly alkohol-problémákról.

alk.jpg

Magyarország alkoholfogyasztása a 15+ felettti korosztályban (OECD Health at a Glance, 2015).

 

A dohányzáshoz hasonlóan a fiatalkorúak között az alkalmi fogyasztás dominál, a felnőtt korosztályok rendszeres fogyasztásával szemben. Ebből fakadóan a fiataloknál az akut károsodások (mérgezés, balesetek) jelentkeznek egészségügyi hatásként, az idősebb korosztályokra a krónikus megbetegedések kockázat-emelkedése jellemző.

Az alkohol önmagában is sejtméreg, de a szervezetben keletkező bomlástermékei is sejtkárosítóak. Az alkoholfogyasztás legerősebben a máj megbetegedéseinek szempontjából jelent kockázatot, de károsítja az idegrendszert, az emésztőrendszert, fokozza a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát, szájüreg, a gége, a nyelőcső, a gyomor, a máj és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatos betegségeinek kockázatát is jelentősen emeli. Az alkoholbetegek étrendje nagy mértékben változhat, így egyéb, étrendi alapú megbetegedés kockázata is emelkedik. Az alkoholbetegség klasszikus szenvedélybetegségnek tekinthető, emellett növeli más pszichés betegségek gyakoriságát. A megbetegedési és halálozási adatok itt is összekapcsolódnak a nemek fogyasztási szokásaival, az alkohol itt is a férfiak között és a 40-50 év feletti korosztályok halálozásában játszik meghatározó szerepet. A halálozásban játszott szerepéről sok vita van, de becslések szerint a dohányzással összevethető nagyságrendről beszélhetünk, az ezredfordulón az alkohol okozta halálozások a teljes halálozás kb. 13%-át tették ki.

 

HOZZÁADOTT CUKOR ÉS ZSÍR

Ez a két terület, ahol azért részben igazuk van az alternatív irányzatoknak és komoly intézkedésekre lenne szükség, hogy a káros egészségügyi hatásokat megelőzzük. A cukor és a zsiradék  esetében a helyzet nagyon hasonló: az élelmiszeripari technológia lehetővé tette, hogy nagy mennyiségben és olcsón hozzáférjenek az emberek ezekhez az anyagokhoz, ők pedig mint ahogy az az  olcsó és hozzáférhető tápanyagforrások esetében lenni szokott – elkezdték nagy mennyiségben fogyasztani. A helyzetet az rontotta végleg el, amikor a cukor és zsír bevándorolt az élelmiszerekbe: megszületett a hozzáadott zsír és cukor.

Amíg az ember eldöntheti, hogy leveszi-e a polcról a cukrot vagy növényi olajat, és tesz az ételébe/italába, addig van kontrollja a folyamat fölött és ezt részben meg is tartotta oly mértékben, hogy pl. a boltban vásárolt cukor mennyisége évről évre csökkenőben van (10 év alatt kb. 5 kg/fő értékkel). Ugyanakkor ma már a legtöbb élelmiszerben van hozzáadott olaj vagy cukor és e téren a fogyasztásunk jelentős részét ez teszi ki. Az olaj jellemzően a félkész és késztermékekben bukkan fel, de húsárukban, tejtermékekben (tejzsír helyett) és jelentős mennyiségben péksüteményekben is ott van. A cukor pedig a z italokban kapott jelentős teret.

A WHO szerint a napi energia-bevitel 5%-a származhatna hozzáadott cukorból - ez napi 25-30 g mennyiséget jelent, amit egy közepes "gyümölcs" joghurt vagy 2 dl üdítőital fogyasztásával teljesíthet az ember. Ez alapján elképzelhető, hol is állunk a valóságban - nagyjából 4-5-szörösét fogyasztjuk. A közhiedelemmel szemben az ajánlások nem preferálják a magas (mihez képest?) szénhidrátbevitelt, a bevitelen belül is az alacsony glikémiás indexű forrásokat javasolják és szó sincs arról, hogy a magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása az ajánlásokkal összhangban történne.

Mind a hozzáadott zsír, mind a cukor jelentős szerepet játszik a túlsúly tömeges megjelenésében, s ezen keresztül a ma gyakori életmódi betegségek terjedésében. Megoldást az egészségtudatosság terjesztése, az iskolákban, szakemberek (dietetikusok) részvételével történő egészséges táplálkozásra való nevelés, az alternatív édesítők széles körűbb alkalmazása és a hozzáadott zsír, cukor szigorúbb szabályozása jelentené. Az orvosi egyetemeken a táplálkozástudomány tárgyának kötelező bevezetése is sokat javítana a helyzeten, mert jelenleg ez a tárgy csak felvehető, és tapasztalatok szerint nem minden orvos van tisztában azzal, mit is jelent az egészséges táplálkozás. Természetesen, tisztelet a kivételnek.

cukor_1.jpg

 

JUNK FOOD

Ez egy erősen szubjektív kategória lesz – de önálló feltüntetése nekem szükségesnek tűnik. A helyzet az, hogy az élelmiszerkínálat tényleg soha nem látott mértékben kibővült, de a lakosság jelentős része a táplálkozási minimalizmus jegyében egy nagyon szűk spektrumból válogatja meg a fogyasztását.

Alapvetően a történelmileg és földrajzilag kézenfekvő élelmiszerforrásaink sorra kiszorultak a fő termékeinkből, helyettük pedig drága egzotikumok jelentek meg, de a fő élelmiszercsoportokból is mindösszesen 1-2 fő tétel maradt meg, a többi perifériára szorult vagy teljesen eltűnt. Az átlagos magyar étrendben sok a péksütemény, a magas hozzáadott cukor- és zsírtartalmú édesség és nassolnivaló, a magas szénhidráttartalmú köret, ezzel szemben kevés a friss zöldség, gyümölcs, a minőségi húsárú. Az egészség, minőségi alapú választás a lakosság nagy részére nem jellemző - a másik véglet pedig az ortorexiás csoport, aki szinte csak csodálatos gyógyhatású egzotikumokból akarja összerakni az étrendjét.

A rosszul összeállított étrend rossz, aránytalan tápanyagbevitelt okoz, ez kockázati tényezője az életviteli eredetű megbetegedéseknek, itt kiemelendő a cukorbetegség, a szív-érrendszeri megbetegedések és bizonyos daganattípusok (főként emésztőszervi vagy ahhoz kapcsolód szervek daganatai) jönnek szóba.

 

MOZGÁSSZEGÉNY ÉLETMÓD

Az emberi szervezet alapvetően úgy alakult ki, hogy a mozgás jelentős részét tegye ki az egyén élettartamának. Erre szükség van a táplálék felkutatásához és a ragadozók előli meneküléshez, lényegében ez a mozgásmennyiség fordult át a történelem során munkává. A XX. század második felében a fejlett társadalmakban aztán történt valami, miközben a tápanyagbőség soha nem látott mértékben megjelent az ember világában, ezzel egyidőben a fizikai aktivitás erőteljes csökkenésnek indult.

2014-es adatok szerint szerint a férfiak 42%-a, a nők 50%-a ma már csak ülő munkát végez, további kb. 40%-csak könnyű fizikai munkát. Nemcsak a munkatevékenységhez kapcsolódik kevés mozgás, hanem a szabadidős, kifejezetten sport jellegű testmozgás is ritka és tartamát tekintve pedig szerény. A lakosság kétharmada (67%) nem sportol még napi 10 percet sem. A legsportosabbak a hét minden napján végeznek testmozgást, de ez mindössze a felnőtt népesség 4,5%-át teszik ki. Látszólag tele vagyunk fitness termekkel, sportrendezvényekkel és mozgásra serkentő programokkal, valójában a lakosság szűk rétege mozog mindenki más helyett. A közlekedés tekintetében a gyaloglás  csak extrém rövid távokon jellemző, hasonlóan a kerékpározás is, ezzel is sok mozgási lehetőség veszik el az életünkből – jellemzően hazánkban több km autóút épül egy évben, mint kerékpárút, a minőségről pedig ne is beszéljünk.

Alapvetően jó ötlet volt a mindennapos testnevelés óra bevezetése, a probléma viszont a tárgyi és személyi feltételek általános hiánya és az, hogy ez extra terhelésként jelent meg a diákok életében – szó sem lehet róla, hogy a csíkos mocsári genyőcék nemi élete vagy dél-afrika bronzkori története kisebb teret kapjon egy kis ugrálós-szaladgálós játék kedvéért.

A mozgás egészségvédő hatásával csak ennek a folyamatnak a következményei kapcsán szembesülünk. A mozgáshiány általánosan növeli a megbetegedés kockázatát, fel sem lehet szinte sorolni, hogy mennyi mindenben van szerepe: a szív-érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, csontritkulás és egyéb mozgásszervi betegségek mellett az egyén pszichés állapotára is negatív hatást gyakorolhat a krónikus mozgáshiány. A mozgáshiány halálozásban játszott szerepét nehéz felbecsülni. Azt tudjuk, hogy a listavezető megbetegedések (pl.cukorbetegség, szív-érrendszeri megbetegedések) esetében a mozgásnak jelentős védő hatása mutatható ki.

sloth.jpg

 

EGÉSZSÉGKULTÚRA ÁLTALÁNOS HIÁNYA

Azt kell mondani, hogy sajnos a hazai lakosság nagy részének rendkívül felszínes, sok téves információval terhelt tudása van a saját egészségét illetően és ez alapján gyakran rossz döntéseket hoz. Ennek alapvetően több tényezője is van, amiket azért érdemes sorba venni:

1. Egészségnevelés általános hiánya. Az oktatási rendszerben az egészségnevelés csak nyomokban jelenik meg és ott sem eredményesen. Alapvetően a negatív jelenségek jelennek meg („ne cigizz, ne igyál, ne drogozz”) a negatív hatásokkal való ijesztgetés formájában és alapvetően akkor, amikor a diákok már többet tudnak a témában, mint maga az oktató (jó esetben a netről, rossz esetben saját tapasztalatból).

2. A felnőttek számára legtöbb könnyen hozzáférhető információs csatorna (internet, reklámok) félrevezető információkkal van teli. Egy átlagos FB csoportban  téves információk valóságos áradata zúdul az olvasóra, a hiteles információknak alig van súlya (vannak kivételek, de kis arányban).

3. Az egészségügyben a betegoktatás e tekintetben alacsony hatékonyságú. Alig van orvos, egészségügyi dolgozó, akinek van ideje, energiája a jó minőségű prevenciós munkára. Az életviteli betegségek esetében az „oktatás” egy átlag húszperces lerohanást és egy beteg számára alig értelmezhető szóróanyag átadását jelenti.

Az egészségkultúra hiányát jelzi, hogy európai szinten nézve a szűrővizsgálatok, orvosi kontrollok száma rendkívül alacsony. A felderítő jellegű vizsgálatok jelentős része kitolódott a piaci orvosi szolgáltatások világába, a társadalombiztosításra épülő ellátórendszer szerkezetében és működésében sem képes azt a feladatot megfelelően ellátni. És ez úgy igaz, hogy a lakossági magatartás többnyire a „lábon kihordott” betegségeket preferálja: messzemenően hanyagolja a rendszeres orvosi kontrollt és lehetőség szerint betegség esetén sem hiányzik a  munkahelyéről amíg tényleg nem sürgősségi jellegű az ügy. Hozzá kell azért tenni, hogy ebben a kérdésben javuló tendenciát mértek a kutatások, de azért van még mit tenni.

Ennek a jelentőségét adja, hogy a vezető megbetegedések és halálokok között jellemzően olyan kórokat találunk, ahol a korai felismerésnek minden szempontból nagy jelentősége van: növeli a terápia hatékonyságát, javítja a túlélési esélyeket, csökkenti a szövődmények kockázatát és nem utolsó sorban olcsóbb, kisebb erőforrás-igényű beavatkozásokat igényel. A felderítő és szűrő vizsgálatok hanyagolásába és a késői orvosi kontaktus okozta állapotrosszabbodás számlájára éves szinten sok ezer halálesetet írhatunk.

egeszseg_2.jpg

 

TERÁPIÁS MELLÉFOGÁSOK

Minden évben van pár hatásvadász cikk ami elmondja, hogy minden harmadik haláleset a gyógyszerek miatt van. Ez egy rendkívül leegyszerűsített megközelítés, mert abból indul ki, hogy aki gyógyszert szedett halála idején akkor amiatt halt is meg. Eredetileg csak a gyógyszerekkel kapcsolatos hatásokról akartam itt írni, de aztán rájöttem, hogy nem szűkíthető le a kör csak erre a terápiás eszközre.

1. Van az egészségügynek egy saját hibaszázaléka: kórházi fertőzések, rezisztens kórokozók, műhibák, nem várt komplikációk, stb. Bár az orvos-ellenes kampány főként ezekre épül, én úgy látom, mennyiségüket tekintve épp a legkisebb kockázati tényezőt jelentik mindösszesen.

2. Ami nagyobb gond szerintem azok a terápiás kölcsönhatások kezelése. Az orvostudomány szakosodása miatt egy idősebb beteg akár 6-7 szakorvost is látogathat, akik külön-külön beállítják a saját területükhöz kapcsolódó (többnyire gyógyszeres) terápiát. Ennek eredményeként nem ritka, hogy valaki 10-15 készítményt is szedjen - kizárt eset, hogy ezek között ne lépjen fel valamilyen interakció - erre viszont a legtöbb esetben nem figyelnek, amíg valami komoly probléma nem lép fel. Ennek bővített változata az, amikor az alternatív terápiás eszközök (gyógynövények, étrendkiegészítők) alkalmazása is belép a rendszerbe, amit sokszor a beteg nem is közöl a kezelőorvosával.

3. A vény nélkül kapható gyógyszerek piaca robbanásszerűen bővül (akár éves szinten 10%-ot megközelítő mértékben), egyre több termék kapható, és a lakossági gyógyszerfogyasztásban is nő a szerepük. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezen készítmények gyógyszerként viselkednek, hatásaik, mellékhatásaik vannak és kölcsönhatásba léphetnek más szedett készítményekkel. A gyógyszerekkel kapcsolatos egészségkárosodások jelentős része épp az orvosi kontroll alatt nem tartott gyógyszerfogyasztáshoz kapcsolódik.

4. Kritikus kérdés itt a terápiás utasítások be nem tartása. Nem találtam erre vonatkozóan adatot, de az általam látottak alapján a betegek jelentős része egyszerűen saját elgondolásai alapján felülírja a gyógyszerek alkalmazására kapott utasításokat. Alternatív körökben ezzel még dicsekedni is lehet, begyűjtve ezzel a csoporttagok virtuális vállveregetését. természetesen erről a kezelőorvost még véletlenül sem értesítik, hiszen akkor ő értesíti a gyógyszermaffiát...

5. Beszélni kell a gyógyszerfüggőségről is, ami szintén jelen van. Magát a függőséget nem szabad összekeverni azzal, hogy egyes gyógyszerek esetében a hatás fenntartásához folyamatos fogyasztásra van szükség. Vannak kémiailag függőséget okozó szerek (jellemzően fájdalomcsillapítók, nyugtatók, antidepresszánsok), ez esetben az agyra gyakorolt hatásai miatt válunk függővé. Emellett van pszichés függőség - ez esetben  a gyógyszer alkalmazás nyújtotta pszichés élmény (egészséges leszek) a meghatározó, a gyógyszer egyfajta univerzális segédeszközzé válik a személy számára. Ez utóbbi nem csak gyógyszerek, hanem egyéb gyógyhatású készítmények, étrend-kiegészítők és egészségre ható tevékenységekkel (táplálkozás, sport, testápolás, stb.) kapcsolatban is kialakulhat. A gyógyszerekkel kapcsolatos függőségi problémákban érintettek száma is százezres nagyságrendben mozoghat hazánkban, a kapcsolódó egészségkárosodások száma csak becsülhető, hiszen az egészségügyi ellátórendszer csak az akut esetekkel (mérgezés) találkozik, a függőségi problémát kezelő szenvedélybeteg-ellátórendszerben az esetek töredékével találkozik.

kep-2371.jpg

KÜLÖN ÉS EGYÜTT

A fent felsorolt tényezők nagyjából lefedik azt a tartományt, amit a téma szempontjából jelentősnek tartok, egyetlen olyan jelenséget kell még kiemelni, ami az életmód-alapú megbetegedéseknél fontos: ez a különböző tényezők együttes, egymást erősítő hatása. A fenti tényezők közül, ha csak egy-egy áll fenn, akkor is képes a megbetegedések kockázatát növelni, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy a legtöbb esetben ezek többé-kevésbé együttesen fordulnak elő a lakosság nagy részében.

Azt érdemes szem előtt tartani, hogy  előbb vagy utóbb, de megbetegszik mindenki és végül távozik is eme világból. Mivel a korábbi évezredek legnagyobb halálozási tényezőit (fertőzések, akut sérülések, hiánybetegségek, stb.) a fejlett országokban kiiktattuk, előre léptek a sorban azok a betegségek, amik korábban nem játszottak szerepet: így kerültek előre az életvitelhez kapcsolódó megbetegedések és halálozási okok vagy újabban az autoimmun folyamatok. A szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések, anyagcsere-zavarok egy teljesen egészséges életet élő személynél is felbukkanhatnak - ha másként nem, az idősödő szervezet funkcionális gyengülésének eredményeként - de nem mindegy, hogy mikor, milyen formában és mennyi idő alatt rombolja le a szervezet működését.

Egy egészségesen táplálkozó, nem dohányzó, kevés alkoholt fogyasztó, rendszeresen sportoló személy évtizedeket nyerhet, s ha rendszeresen részt vesz szűrő- és kontrollvizsgálatokon, akkor a fellépő egészségügyi problémáit is korábban észlelheti, hamarabb tehet ellene, ezzel ismételten időt és életminőséget nyerhet magának.

 

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog  

 

A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

Források:

  1. A tíz legdrágább betegség Magyarországon. HáziPatika. LINK
  2. Tobacco consumption - 1 in every 4 persons aged 15 or over in the European Union is a smoker… Eurostat, 2016. LINK
  3. Európai lakossági egészségfelmérés, 2014., Statisztikai Tükör 2015/29. szám, KSH, 2015.
  4. A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012. KSH, 2014. LINK
  5. Fiatalkorúak alkoholfogyasztása. Országgyűlés Hivatala KKI, 2014. LINK
  6. „Beledöglünk az alkoholba, kormányzatunk pedig még támogatja is”. Addictus blog. LINK
  7. Gyógyszerfüggőség - bárki a rabjává válhat. Addictus blog. LINK
  8. OECD Family Database. LINK
  9. Túlzott alkoholfogyasztás miatti halálozás, nemenként (2011–2014). KSH. LINK
  10. Vény nélküli veszélyek. Ködpiszkáló blog. 2014. LINK
  11. Kiss J, Gábor E: Az alkoholfogyasztás hazai tendenciái a 80-as évektől napjainkig I.,
    Országos Egészségfejlesztési Intézet. LINK
  12. Társadalmi Helyzetkép 2010. KSH, 2012. LINK

 

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr1812143005

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Isten tudományos meghatározása 2017.02.02. 10:17:33

Isten= gyűjtőfogalom 1. emberek által teremtett fő mítoszlények 2. egy kényszerképzet

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2017.02.01. 23:28:15

A francia, luxemburgi, német kb. pont annyit iszik, mint a magyar, mégse halnak olyan korán. Az osztrákok többet isznak, többet dohányoznak. Tehát nem igaz, hogy emiatt hal korán a magyar. Az ok a diagnosztika primitívsége, telibeszarása orvosi részről (egy olyan országban, ahol diagnosztikai melléfogás, hanyagság miatt is perelhető dollármilliókra az orvos, ott oda is figyelnek a vizsgálatnál, nem küldenek el azzal, hogy vegyél be paracetamolt, majd fél év múlva kiderül, hogy rákod van - ez a beleszarás Kanadára és UK-ra is jellemző az állami egészségügyben, mert az állami orvosokat bevédi a kamara minden perrel szemben, nem magyar sajátosság. Viszont mondjuk USA-ban ha van biztosításod, akkor rögtön visznek CT-re, MRI-re, ha kell, nincs féléves várólista), meg a szűrővizsgálatok szinte teljes hiánya (ahol 5 évente elzavar a biztosítód béltükrözésre, levetetni a polipokat a vastagbeledről, ott nyilván kevesebb ember hal meg bélrákban).
Végül pedig a pénz... ahol heti 35 órát dolgozik a paraszt és keres vele 2500 eurót egy olyan munkával, amiért a magyar proli kap 120ezret és dolgozik 50-60 órát hetente, ott van idő regenerálódni, eljárni túrázni, van pénz a szabadidő aktív eltöltésére, önképzésre, fejlődésre, picit jobb kajákat ehet az ember. Nyugatabbra nem krumplis tésztán meg tejbegrízen nő fel a gyerek, ezzel megalapozva a későbbi egészségügyi problémákat.
A junk food magyarokra nem jellemző, a magyarok nagy része nem jár gyorsétterembe, de megeszi a karéj kenyeret margarinnal és parizerrel, mert erre van pénze meg ezt ismeri és heti 50 óra munka mellett örül, ha nem kell főznie.

egysmás 2017.02.01. 23:38:44

Ezbazeg egy magevő, ahogy elképzeli.

Magyarországon az egészségügy feudalizmusa a fő gond.
Az a dolog, amit csak akkor lehetne orvosolni, ha biztosítótarsaságok fizetnék a kezeléseket, hogy ne a beteg, kiszolgáltatott ember legyen az ügyfele az orvosnak, hanem a biztosítótársaság, akinek sok és jó ügyvédje van.

dr. pretender 2017.02.01. 23:58:59

@egysmás: rengeteg probléma van az egészségüggyel, de a lakosság egészségi állapota csak kisebb részben az ellátórendszer függvénye (egy modellben talán 25%-ot láttam valahol, tehát ennyit határoz meg az egészségügy). a gazdasági, társadalmi, életmódbeli, környezeti tényezők adják a többit.

gorcsoldo 2017.02.02. 01:08:47

Nem a diagnosztika primitivsege miatt alakulnak ki a betegségek! Nem lehet mindenért a rendszert hibáztatni, az egyénnek is van felelőssége.

vigyorix 2017.02.02. 04:11:49

Szép munka! Még ha részletkérdésekben lehet is vele vitatkozni, de szépen feltárja a téma komplexitását. Az első hozzászólás is jogos.

2017.02.02. 05:37:18

A mentális tényező kimaradt. Egyre több tanulmány foglalkozik az érzelmi állapotot meghatározó biokémiai háttér és agyi aktivitás egészségre gyakorolt hatásával. A kellemetlen része a történetnek, hogy ez 10 éves korunkra nagyjából kialakul és nagyon nehéz később befolyásolni - bár nem lehetetlen (ld. MBSR). A hosszú élet szempontjából listavezető országoktól ebben is különbözünk, pl. Franciaországban a gyermeknevelési elvek lazák, Izlandon és Máltán az emberek nagyon lazák, Japánban és Taiwanon pedig a meditáció nagyon elterjedt.

Stenonis 2017.02.02. 07:23:53

@Colonel H. Stinkmeaner:
Dohányozni tuti kevesebbet dohányoznak a nyugatiak.
Alkoholt egy-két országban többet fogyasztanak.
De nem mindegy, hogy jó minőségű bor az alkoholforrás, vagy a szomszéd Pista tyúkszarral katalizált cefréjéből kifőtt borzalom.

A szerelt fehér kenyér margarinnal kenve és parizer a tetején = junk food.

LajosPataki · http://lajospataki.com 2017.02.02. 08:03:11

Furcsa, hogy meg egy ilyen cikkben sem esik szo kulonosebben az elkepeszto magyar hus es tejtermek fogyasztasarol. Nagyon nagy mennyiseget fogyasztanak ezekbol otthon, ami karos. En siman az elejere tennem a ivas es dohanyzas es cukor koze. Nem beszelve arrol, hogy az embernek nincs is szuksege allati eredetu taplalekra. Ez persze otthon meg mindig szentsegtoresnek szamit es azonnali kivegzessel buntetendo.

A junk food azert nem 'erosen szubjektiv' kategoria. Nem egyszeru de azert altalaban jol behatarolhato. Magyarorszagon nincs nagy multja mert nem is nagyon volt meg az eredetije ez az "etelnek tuno", csak egyszeru alapanyagokkal operalo, csomagolt kaja nulla tapertekkel. Sokaig a feher kenyer is annak szamitott. Jo kozelitessel Stenonisnak van igaza: a parizsis kenyeret siman nevezhetjuk junk foodnak.

2017.02.02. 08:10:44

@Stenonis: "De nem mindegy, hogy jó minőségű bor az alkoholforrás, vagy a szomszéd Pista tyúkszarral katalizált cefréjéből kifőtt borzalom."
A hangulat szempontjából persze nem mindegy, de a májnak és az idegrendszernek tökéletesen az.

2017.02.02. 08:15:09

@LajosPataki: "Nem beszelve arrol, hogy az embernek nincs is szuksege allati eredetu taplalekra." - ámde gyakran vezet csúnya hiánybetegségekhez.

LajosPataki · http://lajospataki.com 2017.02.02. 08:23:02

@Luke SW: Nem, a vegan etrend NEM vezet csunya hianybetegsegekhez. Ha nem figyelsz az etrendedre az vezethet hianybetegsegekhez.

kvadrillio 2017.02.02. 08:42:00

RABSZOLGABÉREKBŐL NEM LEHET MINŐSÉGI TERMÉKEKET VENNI, ENNI.

Pirx 2017.02.02. 08:44:41

@LajosPataki: Csak azt nem értem, hogy ehhez miért kellett pár százezer év, hogy rájöjjön az emberiség.

LajosPataki · http://lajospataki.com 2017.02.02. 08:48:15

@Pirx: Most en ezzel mit csinaljak...? Olvass?

Aztek68 2017.02.02. 08:54:30

@Colonel H. Stinkmeaner: Szerintem tökéletesen összefoglaltad a bajok igazi hátterét.

Maximum azon lehet picit elgondolkodni, hogy máshol mennyit, és mit isznak. Azt látni kell azért, hogy az egykor mértékelt alkoholfogyasztásukról híres britek szintén rengeteget isznak. Rengeteget isznak a skandinávok, a szláv népek nagy többsége. Talán a déliek isznak kevesebbet, és sokkal kevesebb töményet. A legtöbb helyen tehát nem isznak kevesebbet, mint nálunk. Azon lehet vitatkozni, hogy a minőségibb italok, amiket tőlünk nyugatabbra isznak, kevésbé ártalmasak-e.

A másik az orvosi diagnosztika, ami megjegyzést érdemel. Szerintem a rendszerben kell keresni a hibát elsősorban, mert amiatt van az a hatás, ami úgy tűnik, hog yaz orvosok flegmán intézik a diagnosztizálást.

Nyilván vannak köztük olyanok is, akik alapból hanyagok, és épp ezér az orvosi egyetemre való bejutásnak alapfeltétele kellene, hogy legyen egy alapos alkalmassági vizsgálat. Hiába végez valaki summa cum laude, és lesz gyerekorvos, ha közben utálja a gyerekeket. Sajnos láttam ilyet.

A képzés alatt is kellene szűrni az alkalmatlanokat.

A munkaidőről, a regenerálódásról, és a keresetekről írtak teljesen megállják a helyüket.

Pirx 2017.02.02. 09:03:56

@LajosPataki: Szerintem érvelj! Mi az az evolúciós ok, ami miatt mostanra nincs szükségünk az állati eredetű táplálékra?

para_noir 2017.02.02. 09:12:29

@LajosPataki: "Nem beszelve arrol, hogy az embernek nincs is szuksege allati eredetu taplalekra." - ehhez van valami forrásanyagod is esetleg, ami igényességében túlmutat a fenyevok.hu szintű cikkgyűjteményeken?

Brix 2017.02.02. 09:14:01

Hozzà lehetne még tenni az egészségromboló tényezőkhöz, a levegő szennyezettségét is, különösen a PM10 szinte nagyon magas...Az orszàg medence fekvése miatt , a téli időjàràs nagyon kedvezőtlen, hideg, nyírkos, ködös- Így a lakossàg 90%-a D vitamin-hiànyban szenved... A màsik fontos tényező:az elmúlt 27 év létbizonytalansàga tönkretette az emberek lelkét és krónikus boldogtalansàg uralkodik az emberekben

MACISAJT 2017.02.02. 09:16:51

@Luke SW: "A mentális tényező kimaradt. Egyre több tanulmány foglalkozik az érzelmi állapotot meghatározó biokémiai háttér és agyi aktivitás egészségre gyakorolt hatásával. "

Bizony.
Kimaradt pl. az évszázados pesszimizmus.
Vazze, még a Himnusz is egy siratódal ("Megbűnhődte már e nép a múltat". De még a jövendőt is megbűnhődte.
Már minden megbűnhődött de még évszázadokon át fog bűnhődni (naponta).

Vagy pl. a média által terjesztett állandó fenyegetettség és katasztrófa érzése.
Ez mind mind egy általános depressziós állapothoz vezet.

Itt az embereket leszoktatták az örömködésről , a nyilvános örömködésről.
Mennek az utcákon lehajtott fejjel, kerülve a szemkontaktust is.
Mosolygás? Ugyan. Még üzletbe is a bemennek, jó ha nem harapják meg őket.

Idős kori aktív élet és gondoskodás? Lószart, mama.
Hol vannak a világlátó, utazó nyugdíjasok? Itt már csak a megdöglésre várnak,már ha pláné a férfiak egyáltalán megérik a nyugdíjukat.

murray 2017.02.02. 09:17:18

@Colonel H. Stinkmeaner: egyetértek! 40 múltam nem iszom, no cigi.
de egész nap rohadok a melómban ülve és eszem a junkfoodot.
du összeszedem a gyerekeket és beájulok a tv elé. ott a sport. ennyi.

az egézséges étkezés kiba drága! elöször a lakhatást, a rezsit kell kifizetni , gyerekek, és utána jön a kaja minősége. ez ma nettó 4-500 felett lehet minőségi.

én is sportolnék de nem picsafáradtam este hanem hétköznap délelőtt mikor dolgozni kell. csak tartson el valaki hogy egész nap magammal foglalkozzak mint a bódiszilvi és olyan szép és üde leszek hogy ihaj!

Magyarnaba 2017.02.02. 09:19:40

Ennél jobb összefoglalást még nem olvastam. Persze lehet, hogy egy-egy faktort kiragadva máshol rosszabb a helyzet (az osztrákok többet isznak...), de mindent együtt nézve tényleg ezért rossz a helyzet.

LajosPataki · http://lajospataki.com 2017.02.02. 09:40:59

@para_noir: Oke, ha mar igy belemegyunk akkor pontositok mert az roppant fontos, hogy nehogy valamifele disszonancian menjetek at.
Az embernek nincs feltetlenul szuksege allati eredetu taplalekra.
Az viszont egeszen biztos, hogy nem annyira amennyit otthon atlagban esznek az emberek.
En sem azert lettem elso korben vegan mert leszolt Ra vagy Krisna, hogy most aztan mar eleg legyen. Francokat.
Azert mert a nagyuzemi allattartasnak az okologiai labnyoma hatalmas. Ebbe beletartozik a takarmanyozas a tejtermekek, minden.
Aztan ott van meg, hogy azert "csinalunk" egy allatot, hogy aztan megoljuk. Elkepeszto. Meg a tojas is ilyen mert egy szabadon kapirgalo, tojast ado csirket is levagnak egy ido utan. Szerintem ez nem melto az emberhez es teljesen etikatlan.
Aztan jottek az egeszsegugyi okok. Ezzel mar lehet vitatkozni de ha ugy akarod akkor egyel 10 dkg hust egy pohar joghurtot es egy tojast naponta.
Azzal mar sokkal tobbet tehetsz a kornyezetedert es magadert is.
Szoval elnezest a pontatlan fogalmazasert.
Fogalmazzunk inkabb ugy mint James Cameron:
"It’s not a requirement to eat animals, we just choose to do it, so it becomes a moral choice and one that is having a huge impact on the planet, using up resources and destroying the biosphere."

Oke fellas, hatra lehet dolni...:)

2017.02.02. 09:45:44

@LajosPataki: én sem mondtam lényegileg mást. Hegymászás, gördeszkázás, vegán diéta, stb. Egyik hobby sem veszélyes, ha körültekintően csinálják. Sok köze mondjuk nincs a témához.

erol 2017.02.02. 09:55:37

@Brix: ":az elmúlt 27 év létbizonytalansàga "
Miért 28 évvel ezelőtt nem volt lét bizonytalanság?

Kivlov 2017.02.02. 09:56:53

Alacsony életminőség, korai halál. Mit kell ezen ragozni?

erol 2017.02.02. 10:04:17

@Kivlov: Hát pl azt, hogy hogyan lehetne inkább magas életminőség, késői halál.

LajosPataki · http://lajospataki.com 2017.02.02. 10:08:11

@Luke SW: Az, hogy mennyire tartjuk fontosnak a jovonket nem tartozik a temahoz? Legyel 'korultekinto vegan' vagy 'picit husevo vegan' es maris tobbet tettel a jovodert, jovonkert.
Valamint ha hobbinak szeretned latni valamiert, a te dontesed.
Addig is egy kis olvasnivalo:
www.fao.org/docrep/018/i3437e/i3437e.pdf

vttv 2017.02.02. 10:23:08

Azért azon is el lehet gondolkodni a mostani smogos időjárás kapcsán, hogy a szakértők szerint ez a megülős időjárás a Kárpátmedence sajátossága, akkor ez nagy átlagban minden évben így lehetett. S ez a smog a nagyobb lakosságú időszaktól kezdve az ipari forradalommal fűszerezve néhány száz éve minden télen elég rossz levegőt eredményezhetett ... Ez pedig az általában itt lakókra nem biztos, hogy élethosszabbító hatással van ...

2017.02.02. 10:35:16

@Aztek68: sok olyan országban egészségesebbek a magyaroknál az emberek (legalábbis tovább élnek), ahol az egészségügyi ellátás nem kimondottan acélos, pl. Albánia, Kuba, Grúzia, Ciszjordánia, latin-amerikai és észak-afrikai államok.

Az alkohol értékelésével is jó vigyázni. Egyrészt benne vagyunk a top 10-ben, másrészt elvétve akad olyan ország, ahol szignifikánsan többet isznak, és az sem mindegy, hogyan oszlik el a mennyiség az emberek között (pl. Franciaországban nagyon sokan isznak rendszeresen nagyon keveset).

Ráadásul az ivászati rangsort magasan vezető, kimagasló egészségügyi ellátással nem büszkélkedő Észtországban is évekkel tovább élnek az emberek, mint nálunk.

2017.02.02. 10:44:48

@LajosPataki: nem rég szerepelt a hírekben, hogy a legfrisebb kutatások szerint a vegán diéta ökológiai lábnyoma az állattartásénál is nagyobb. Mert hogy nem az történik, hogy lekerül a szalámi a kenyérről, hanem szója, saláta, és a világ távoli pontjairól utaztatott növények veszik át a hagyományos kaja helyét, elképesztő víz- és energiafelhasználás mellett. De ha visszatérünk az eredeti témához: az "igazi" paleo valszínűleg tényleg húsban szegény.

LajosPataki · http://lajospataki.com 2017.02.02. 11:11:51

@Luke SW: Nem tudom milyen hireket kovetsz de ez egyszeruen nem igaz.
A dietahoz: szerintem inkabb a mediterran dietara gondolsz.

para_noir 2017.02.02. 11:14:21

@Exide: azt én se értem, hogy miért evidens, hogy a vegán cuccok kisebb ökológiai lábnyommal járnak. A növényt meg kell termeszteni (még a vetőmagot is külön), öntözni, vegyszerrel kezelni, betakarítani, tárolni, feldolgozni, csomagolni, szállítani, kb pont annyi vele a meló, mint az állattal. Sokkal inkább a távolság a fontos, a szomszéd megyéből érkező élelmiszer mindig kisebb lábnyomú, mint a Vietnámból érkező chia mag, vagy mittoménmi.

LajosPataki · http://lajospataki.com 2017.02.02. 11:18:43

@para_noir: pedig egyszeru. Csak venni kene a faradtsagot es utananezni dolgoknak. Nem, nem az antalvalin meg hasonlokon.

antisystem 2017.02.02. 11:21:52

Már megint egy írás, ami azt boncolgatja, hogy mit tegyünk azért, hogy hosszabban éljünk... ilyenből van naponta egy tucat... azzal viszont egyik se foglalkozik, hogy MIÉRT akarjunk hosszabban élni... hogy több "bátor" deformot éljünk meg? Hogy hamarabb váljon fenntarthatatlanná a nyugdíjrendszer? Hogy több évet akarjunk munkával tölteni? Hogy tovább lássuk növekedni az egyenlőtlenséget? Hogy tovább hódolhassunk a konzumidiotizmusnak?
Szóval egyszer már arról kellene beszélni végre, hogy MIÉRT ilyenek a statisztikáink...

para_noir 2017.02.02. 11:31:00

@LajosPataki: ha ajanlasz valami forrást, komolyan szívesen utánaolvasok. Egyébként nagyjából egyetértek veled, a húsevéssel nekem is vannak ideológiai fenntartásaim, de lemondani róla mégse tudok. Sajnálom az állatot is, sokszor érzem, hogy nem is esik jól a hús, közben meg szeretem, meg nehezen tudom elképzelni, hogy csak növényen éljek. Az ökológiai lábnyom ügyében meggyőzhető vagyok, de józan paraszti ésszel nem látom be egyelőre, hogy a növényi részé miért lenne kisebb, az előző kommentben vázoltam, hogy miért.

LajosPataki · http://lajospataki.com 2017.02.02. 11:36:36

@para_noir: Teljesen korrekt a hozzaallasod es ha most fikaznalak akkor magamat is szembekopnem.
Nagyon szivesen ajanlok irodalmat, kutatasokat, doku filmeket stb.
Most dolgoznom kell, este kuldok par dolgot...
Szep napot

Mad Mind 2017.02.02. 12:08:37

Szerintem, meg szar egészségügy, alacsony fizetések, idióta blogok.

Mad Mind 2017.02.02. 12:10:18

@Luke SW: Kuba? Sokkal jobb az egészségügy, mint itt.

na4 2017.02.02. 12:11:01

Aki hülye, az megérdemli a sorsát.

2017.02.02. 12:23:22

@LajosPataki: a történet szépsége, hogy a valóságnak nem igazán megfelelő állítások koncentrációja vegániában nagyon magas, már-már szektákra jellemző módon, pl. nem felel meg a valóságnak, hogy a vegánok 20 évvel tovább élnek, napi 200 liter vízzel kevesebbett fogyasztanak és 10x kevésbé terhelik a környezetet. Vannak előnyei a vegán diétának mindhárom területen, de ha nem a best of vegan és a worst of meat kerül összevetésre (mint lenni szokott), némileg árnyaltabb a kép. Itt van pl. a következő cikk, bár továbbra sincs köze a poszthoz. www.scientificamerican.com/article/lettuce-produces-more-greenhouse-gas-emissions-than-bacon-does/#

egysmás 2017.02.02. 12:28:50

@LajosPataki: Mert már miért ne lenne igaz?
A vegán diéta ökológiai labnyomának nagyobbnak kell lennie, mint egy húst is tartalmazónak, azon egyszerű okból, hogy a növényeknek van olyan része, amit nem lehet megenni, mert a számunkra emészthetetlen, de vannak olyan állatok, amik meg tudják emészteni, az állatot pedig megehetjük.
Van ugyan energiaveszteség, de nullánál nagyobb az az energia, amit kinyerhetünk a rendszerből.

Teszem azt, egy egyszerű példa.
Répát termesztesz.
A répának a levele nem tápláléka az embernek, valamint pucolás során is lesz olyan rész, ami kidobós.
Ha ezeket a részeket komposztálod és trágyázol vele, visszajuttatod ugyan a nyomelemeket a talajba, ge ugyanezeket a nyomelemeket úgy is visszajuttathatod, ha megeteted egy nyúllal vagy csirkékkel a komposztálandó anyagot, majd ezek trágyáját juttatod ki a földekre.
Csak lesz közben rántott csirkéd.

Luke SW (törölt) 2017.02.02. 12:31:08

@Mad Mind: amikor nem az amerikai egészségbiztosítási káosz szemüvegén át mutatják be, nem annyira csodás ám. Tipikus népidemokratikus egészségügy.

Luke SW (törölt) 2017.02.02. 12:36:49

@antisystem: igazából nem az a lényeg, hány évig élünk, hanem hogy milyen állapotban. A 2 között erős a korreláció. Azon az áron ne érjük utól Japánt, hogy minden magyar +10 évet töltsön el egy kerekesszékben nyáladzva, a japánok legalábbis nem így töltik a hosszabb élet extra éveit.

Luke SW (törölt) 2017.02.02. 12:43:47

@egysmás: ennél összetettebb a képlet, mivel a csirke mozog, hőt termel, vizet fogyaszt. Tehát a belerakott input nem lesz mind hús. Ráadásul a tollát sem esszük meg, se a csontjait. Azok az idők meg már elmúltak, hogy a tyúk a pocsolyából iszik és kapirgálással keresi meg a betevőt, egy tisztes nagyüzemi csirke szigorúan ellenőrzött tápanyagon él.

egysmás 2017.02.02. 13:06:18

@Luke SW: a képlet egyszerű: ha ehetetlenből ehetőt gyártasz, akkor kisebb az ökológiai labnyom, mintha simán kidobod, amit nem tudsz hasznosítani.
Az, amit te írsz, az a nagyüzemi csirketartásnak az energiamérlegének az alakulása, amiről meg én írok, az az, hogy a vegán diéta mindenképpen nagyobb ökológiai lábnyommal rendelkezik, mint az a táplalkozás rendszer, amelyik tartalmaz olyan húst, ami a növénytermesztés és élelmiszerelőállítás melléktermékeiből lett megtermelve.
Ez persze nem azt jelenti, hogy napi kétszáz gramm állati fehérjét fog enni az ember, ha így táplálkozik, csak azt, hogy a vegán étrend ökológiai lábnyoma semmiképpen nem lehet a legkisebb ökológiai lábnyom, hiába is hitegetik a vegánok magukat meg a többi embert ezzel.

Pirx 2017.02.02. 13:48:35

@Luke SW: Szerintem ott van a probléma lényege, és azért nagyobb, a vegánok ökológiai lábnyoma, mert vannak olyan táplálékok, amik fontosak - hogy ne kapj hiánybetegséget például - de egyszerűen a környezetedben nem terem meg. Kénytelen vagy messzebbről odaszállítattni, ami már jelentős lábnyom növekedést okoz. Ráadásul ha egy fajta növény keresettsége megugrik, mert sokan el kezdik fogyasztani valamilyen okból (divat például) akkor nagy területek állnak át annak a termesztésére, jelentős környezeti károkat okozva, az egyoldalú termesztés miatt.
Az egész annál sokkal összetettebbb, mintsem kijelenthessük, hogy a növényevés kisebb környezeti károkkal jár.
Ugyan elfogadom, ha valaki lelkiismereti, vagy bármilyen más okból nem akar húst enni, de emögé nem kell ideológiát gyártani. A hittérítés meg különösen ellenszeves, főleg ha még ideológiát, áltudományt is kerítünk mögé.
Nem akarok most a régi unos untalan elmondott érvekkel jönni. De egy dolog eléggé nehezen tagadható. A húsevés, mi több a feldolgozott (hőkezelt) hús evése tett minket sikeres fajjá a Földön. Egy növényevő élőlénynek az ideje nagyrészét a táplálék mgeszerzése, és fogyasztása köti le. Nincs ideje szerszámokon és Holdutazáson törni a fejét.

2017.02.02. 13:50:31

az egészségügy drámai állapota miatt van egy másik probléma is: pocsék mentális ellátás, nagyon (nagyonnagyon) sok kezeletlen lelki probléma.
nemcsak az anyagcsere problémák rövidíthetik meg az életet!

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2017.02.02. 13:51:36

@LajosPataki: Persze, étrend-kiegészítők mellett nem vezet hiánybetegséghez a vegán étrend. Én még ismertem Sík Toma aktivista vegánt, sok más pótlást nem alkalmazó vegánhoz hasonlóan rosszabb álapotban volt fizikailag, mint egy hasonló korú 50-60 éves vegyes étrendű ember. Nem ebbe halt bele, de csak meg kell nézni mennyi benne volt benne a vitalitás:
www.roza-el-hassan.hu/tartalom/2002/2002_tomaroza_port.jpg

antisystem 2017.02.02. 14:30:50

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: OFF: "Én még ismertem Sík Toma aktivista vegánt" - én is:))) Jó ember volt ő, csak valami roppant módon idegesítő személyiség... ha jól rémlik, cserbenhagyásos gázolás okozta a halálát:(

Kivlov 2017.02.02. 14:31:33

@erol:
csökkenteni az Állam méretét.
kevesebbet szétosztani, kevesebb adót beszedni. de ehhez birka a magyar.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2017.02.02. 15:04:03

@antisystem: Nem volt könnyű ember. :)
Igen, bár voltak aki ezt nem tartották balesetnek.

"2004. július 13-án – minden bizonnyal – egy mezõgazdasági munkagép gázolta el, amely ezután segítség- nyújtás nélkül továbbhaladt."
ertedvagyok.hu/087/21-26Dombi.pdf

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2017.02.02. 18:26:41

Sok droid megint másban (egészségügy) keresi a hibát, nem magában

egysmás 2017.02.02. 18:50:53

@enpera: európa egyik legrosszabb egészségügyét sikerült összegrundolnia a fidesznek, és a sok droid ahelyett, hogy sportolni járna, meg magvakat enne, az miatt rinyál, hogy fél éves várólisták vannak olyan betegségek esetén is, amelyikeknél az a fél év az élet és a halál közötti különbséget jelenti.

egysmás 2017.02.02. 23:54:37

@enpera: Kik kormányoztak kétharmaddal öt évig és kik kormanyoznak most?
Kik akadályozták meg négy kormánnyal ezelőtt az egészségügyi reformot a népszavazásukkal?

Jaja! A fidesz.

odamondó 2017.02.03. 01:23:41

@LajosPataki: na megjött az ügyeletes vegán hittérítő. A vallásod tartsd meg magadnak.

andika751 2017.02.09. 11:15:59

Sándortól kérdezném, hogy próbálok tudatosan egy olyan életmódot kialakítani , ami egészséges és tartható. Nem tudom ismered-e és ha igen mi a véleményed a Béres A. súlykontroll programjáról? Igazából engem nem a diéta része érdekel, hanem a súlymegtartó szakasz? Elég jónak találom, találtam 12 hetes mintaétrendet is rá, nekem egy kicsit mégis szigorúnak tűnik, bár azt írja, hogy 3-as indexű élelmiszert lehet fogyasztani 3 naponta (pl. burgonya, akár 1 süti, vagy lekvár, fehér kifli...stb.). Ami sokszor nekem feladja a leckét, hogy mikor tudok én ennyi időt szánni, hogy ennyi féle ételt elkészítsek? Én speciál egy idősek otthonában dolgozom, ahol kapunk ebédet, a városi konyha főz ránk, ők főznek az iskolákra is, elég jó, figyelnek az egészséges irányelvekre, követnek egy mintaprogramot, de még ez sem annyira olyan, mint pl. a súlykontroll program ételei. Nekünk ez nagy segítség, hogy már este nem kell állandóan főzni. Mert ugye ott van még a mozgás része is a dolognak, ha valaki ledolgozza a napot, ha megy mozog 1 órát, már nem lesz ideje főzni is, hiszen a házimunka, család, gyerek, tanulás stb. is idő. Szerintem nem olyan egyszerű ezeket betartani. Nekem ezekkel a programokkal az is a bajom, hogy ezt egy átlagos dolgozó nem tudja ilyen formában betartani.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.02.12. 15:37:57

@andika751:

Megnézem a pontos leírását, annyira nem ástam bele a Súlykontrollba. A mintaétrendekkel általában ez a baj, hogy minden nap, minden étkezésre akarnak valami fantasztikusat mutatni - való életben azért a legtöbb háztartásban nem feltétlen ez a jellemző.

Munyi cica 2017.08.05. 13:29:17

A napi fehérjeajánlásokba a növényi fehérjéket is bele kell számítani? Ha pl. napi 1 vagy másfél gr/testsúlykg az ajánlás, abba csak az állati, vagy a növényi fehérjéket is beleszámítsuk? Súlygyarapításhoz napi 2 gr nem sok? (úgy értem, nem árt-e ilyen esetben a túl sok fehérje?)

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.08.06. 06:42:54

@Munyi cica:
Igen beleszámít, nagyjából a növényi-állati fehérjék arányát kb. 50-50%-kal számoljuk.
Súlygyarapításhoz az 1,5-2 g mehet, de ehhez kell mozgásprogram, önmagában a fehérje még nem generál izomtömeget.

Munyi cica 2017.08.06. 08:22:20

@Meleg Sándor:
Köszönöm, jó ezt tudni, van egy olyan érzésem pedig, hogy a nagy többség csak az állati fehérjékre gondol, mikor a fehérjefogyasztás szóba kerül. Mondván, hogy a növényi fehérjék rosszabbul hasznosulnak, eszükbe sem jut pl. a kenyérben, krumpliban, hüvelyesekben lévő fehérje:
Mozgás: igen, ez természetes (legalábbis nekem), de azért köszi.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.08.07. 08:06:48

@Munyi cica:
A növényi rosszabbul hasznosul, de azért hasznosul.

Munyi cica 2017.08.07. 13:16:46

@Meleg Sándor:
Igen, köszi, én azért tudom, hogy hasznosul :). Csak azt nem tudtam, mennyire számít bele a napi fogyasztásba.
süti beállítások módosítása