Inzulin-rezisztencia I.
2017. február 28. írta: Meleg Sándor

Inzulin-rezisztencia I.

Az inzulin-rezisztenciáról (IR) mostanában nagyon sok szó esik. Néha már úgy tűnik, hogy nincs oly ember a bolygón, aki ne lenne érintett, és nincs olyan betegség, aminek az okai között ne tűnne fel. Aktualizálva a régi mondatot: nincs egészséges ember, csak olyan, akin még nem végeztek hárompontos glükózterheléses vizsgálatot.

cukor.png

Néhol egyfajta új keresztes hadjárat bontakozik ki, mondván: „Sokáig a zsír volt az ellenség. Mostanság viszont egyre több táplálkozáskutató mutat vádlón a cukorra és a finomított gabonafélékből készült finomított szénhidrátokra” (forrás). Úgy tűnik, mintha a táplálkozás kérdése folyamatosan egy-egy kötelezően legyártandó ellenségkép elleni hadjáratokból állna. Az inzulirezisztencia (IR) jelensége éppen a cukor elleni hadjárathoz kapcsolható erősen, a téma tárgyalása el is tolódott ebbe az irányba. Pedig  jóval bonyolultabb annál, mint ahogy a legtöbb közkézen forgó forrásban olvashatjuk, úgyhogy sorozat következik.

 

NÉHÁNY ALAPOZÓ GONDOLAT

Az emberi anyagcsere rendkívül bonyolult. Szigorúan véve a szénhidrátok anyagcseréje sem tárgyalható önállóan, mert nem választható élesen el a zsírok vagy fehérjék szervezeten belüli biokémiai folyamataitól. Részben ennek köszönhető, hogy a szakemberek körében a cukorbetegség (diabetes mellitus – DM) fogalmát kiszorítja a metabolikus szindróma (MetS). A látszólag az inzulin és vércukor „magánügyének” tekintett betegségről kiderült, hogy ezer szállal kapcsolódik egy sor más anyagcsere-folyamathoz is, és befolyásolja (általában növeli) más betegségek előfordulásának kockázatát, azok súlyosságát. Ettől függetlenül érdemes a cukorbetegséget, mint fogalmat továbbra is alkalmazni, úgy tekintve, mint a MetS szénhidrát-anyagcserét érintő részterülete.

Az anyagcsere komplex szemlélete a diagnosztikai kritériumokban is jelentős változást hozott: a vizsgálandó markerek köre az antropometriai értékektől (BMI, haskörfogat, testösszetétel) a szénhidrát-anyagcserét mutató vércukor (VC, HgbA1c) mellett az inzulinszintre, sőt egyes társult betegségeknél más hormonokra is kiterjed, de nem elhanyagolhatók a zsíranyagcsere egyéb mutatói: a trigliceridszint (TG) vagy a koleszterin tartalmú liporpoteinek (HDL, LDL) mennyisége, egymáshoz viszonyított aránya sem. Ezek együttes, átfogó értékelése viszont rendkívül bonyolult. Különösen, ha az egymáshoz viszonyított értékeknek is jelentőséget tulajdonítunk.

A cukorbetegség az elmúlt fél évszázadban valódi népbetegséggé lépett elő, a világháború utáni évtizedekben mért értékek robbanásszerűen emelkedni kezdtek. Ez alapvetően két folyamatra vezethető vissza:

  • A cukorbetegséggel kapcsolatos tudásunk és a diagnosztikai rendszer is sokat fejlődött: kiterjedtebb orvosi szűrések történnek, egyre korábbi időszakban és stádiumban kerülnek azonosításra a betegek, nem mellesleg a diagnosztikai kritériumok sokkal szigorúbbá váltak az elmúlt évtizedekben.
  • Valóban több a cukorbeteg, illetve metabolikus szindrómában érintett személy: a jóléti államokban (OECD) a felnőttkorú lakosság 7-9%-a már most diagnosztizált anyagcserezavarral rendelkezik,  de ha a kockázati tényezőket nézzük, akkor helyesebb azt mondani, hogy a lakosság negyede, rosszabb esetekben akár már a fele is az anyagcserezavar valamely megelőző stádiumában tartózkodik, a tendenciák pedig egyértelmű és jelentős emelkedést mutatnak a következő évtizedekben.

Ezekről a jelenségekről a későbbiekben még lesz szó, most csak egyfajta pillanatképként szerettem volna felvillantani, hol is tartunk ma.diabetes_1.jpg

CUKORBETEGSÉG OSZTÁLYOZÁSA

A cukorbetegségnek lapvetően 2 fő típusa van: az egyik az inzulin-termelés elégtelensége miatt alakul ki, a másik az inzulin-hatás elégtelenségére alapul. Természetesen a diagnosztikai besorolás ennél jóval összetettebb, de ha csak a tüneti részt nézzük, akkor minden más kórfolyamat eredményeképpen kialakuló szénhidrát-anyagcsere zavar alapvetően a két fő típus jellemzői alapján ítélhető meg, terápiájuk is azokra épül.

A cukorbetegségek osztályozása e két típuson belül számos okot sorol fel a genetikai eredettől az autoimmun folyamatokon át az életviteli tényezőkig, szerepet játszhatnak más endokrinológiai eredetű megbetegedések (pl. pajzsmirigy-működés zavarai, nemi hormonális változások). A metabolikus szindróma terápiája alapvetően ma még kevésbé differenciált (sőt, néhol meglehetősen sablonos) az okokat tekintve, de a háttérben álló tényezők pontos felderítése a jövőben  elengedhetetlen lesz az egyénre szabott kezelés kialakításához.

Az inzulinhatás elégtelenségére épülő szénhidrát-anyagcsere zavarok lényegében egy spektrumszerű jelenséget alkotnak, ugyanakkor a diagnosztikai rendszerben  három szakasszal találkozhatunk. Az első kategória a normál szénhidrát-anyagcsere mutatókkal leírható stádium, a másodikban a pre-diabétesz állapotok találhatók, a harmadik pedig a kialakult cukorbetegség egyes szakaszait foglalja magába. A szénhidrát-anyagcsere mutatószámait tekintve az egyes protokollok eltérően húzzák meg a határokat, de alapvető tendenciaként elmondható, hogy a határértékek az elmúlt évtizedekben lefelé mozdultak el. Ennek hátterében az áll, hogy a normál tartománytól eltérő értékek kockázatai egyre szélesebb körben kerültek azonosításra.

cukor.jpg

Témához kapcsolódó hatásvadász kép

MI, MENNYI?

A szénhidrát-anyagcsere zavarok esetében a diagnosztika összetett, több értéket kell figyelembe venni. Az alábbiakban a legfontosabb, legismertebb, közvetlenül a szénhidrát-anyagcserére utaló paramétereket foglaltam össze, a lista ennél jóval bővebb, különösen ha a kockázati tényezőket, szövődményeket és társult betegségeket leíró labor-paramétereket is figyelembe vesszük. Ezekről majd később...

ÉHOMI VÉRCUKOR (fasting plasma glucose – FPG)

A legegyszerűbbnek tűnő mérés az éhomi vércukor mérése. Az éhomi vércukor mérése 8 órás, táplálékfelvételtől mentes időszak után, vénás vérből történik. Ha a mért érték meghaladja a 7,0 mmol/l értéket, akkor ott már kialakult II. típusú cukorbetegségről beszélhetünk – ebben a nemzetközi szakirodalom azonos állásponton van. A pre-diabéteszes állapot, az emelkedett éhomi vércukorszint (impaired fasting glucose - IFG) határában azonban jelentős szórást tapasztalhatunk: a jelenlegi nemzetközi referencia-érték 6,1 mmol/l, e felett kezdődik a prediabéteszes stádium, de több referencia értékű szakirodalom már az 5,6 mmol/l érték felett károsodott anyagcseréről ír. Én találkoztam olyan írással is, ahol a határt már 4,7 mmol/l értéknél meghúzták - ezt azért kissé túlzónak találom.

Az éhomi vércukorszintekkel egyébként van egy komoly gond: egy átlagos állampolgár esetében rendkívül ritkán tartózkodik a vércukorszint ebben a tartományban. Folyamatosan eszünk-iszunk reggeltől estig (van, aki még éjszaka is), és így nehéz elkapni azt a pillanatot, amikor tényleg éhomi vércukorszint mérhető.

TERHELÉSES VÉRCUKORSZINT (oral glucose toleranxe test - OGTT)

Az éhomi vércukorszint mérés egy alapszintet mutat, de sokat nem mond a szénhidrát-anyagcsere dinamikájáról. Erre találták ki a terheléses vércukorszint mérést. A legtöbb protokoll a terheléstől (75 g glükóz) számított 2 órás vénás vércukorszintmérés alapján határozza a diagnózist. Ha ez az érték meghaladja a 11,1 mmol/l értéket, akkor fennáll a cukorbetegség. A prediabéteszes állapot esetében az alsó határ hasonlóan bizonytalan, a nemzetközi sztenderd 7,8-11,1 mmol/l között beszél károsodott glükóz toleranciáról (impaired glucose tolerance - IGT).

A terheléses vércukor-vizsgálat egyszerűnek tűnik, valójában nagyon bonyolult dolog, számos elvárásnak kell teljesülnie ahhoz, hogy értékelhető legyen:

  • A vizsgálat előtti 3 napos időszakban legalább napi 150 g szénhidrátot kell tartalmaznia az étrendnek.
  • A vizsgálat előtti este kell elfogyasztani az utolsó étkezést, kb. 10-12 órányi, táplálékfelvételtől mentes időszak kell, hogy megelőzze a vizsgálatot. Ebben az időszakban kerülendő a fokozott fizikai aktivitás is.
  • A folyadékfogyasztás esetében a víz megengedett, kávé, tea, gyümölcslé, alkoholos ital, stb. nem fogyasztható.
  • 75 gramm glükózt vízben feloldva 5 percen belül el kell fogyasztani.
  • A vizsgálat időtartamában (2 óra) nyugalomban kell eltölteni, enni, inni nem lehet, fizikai aktivitás nem végezhető.
  • Egyes gyógyszerek befolyásolják a szénhidrát-anyagcserét (és a mérés eredményét), ezért azok alkalmazásáról a kezelőorvossal egyeztetni kell.
  • Vannak még egyéb eredményt befolyásoló zavaró tényezők (pl. felszívódási zavarok, stb.), amikről nem árt, ha tud a vizsgálatot elrendelő/végző orvos - elvileg egy jó anamnézis alapján ezek felderíthetőek.

A mérési kritériumok be nem tartása torzítja, értékelhetetlenné teszi az eredményt. A protokoll szerinti 2 órás mérés nem minden esetben mutatja meg a szénhidrát-anyagcsere dinamikáját, ezért újabban elterjedtek a 3 pontos (0 – 60 – 120 perc) és a 4 pontos (0 – 30 – 60 – 120 perces) mérések. A mérésekből felrajzolt vércukorgörbe már pontosabb diagnosztikát tesz lehetővé, nagyságrendekkel informatívabb, mint a 2 órás eredmény. További probléma, hogy a 2 órás eredmény a normál-tartományon belül is lehet károsodott szénhidrát-anyagcsere eredménye, mert nem mutatja a fokozott inzulin-választ – sőt lehet, hogy a 2 órás eredmény még az éhomi vércukor-érték alá is eshet. Ki kell azt is emelni, hogy a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabetes mellitus - GDM) esetében eltérő határértékek érvényesek, sőt ott van egylépcsős és kétlépcsős terheléses vizsgálat (itthon szerintem ezt a protokollt alig alkalmazzák).

HEMOGLOBIN A1c (HgbA1c)

A hosszútávú szénhidrát-háztartás fontos mutatószáma, átlagosan a vizsgálat előtti 2 hónapról ad tájékoztatást, nem mellesleg a cukorbetegség kapcsolódó kockázatainak egész pontos előrejelzője.  Amennyiben ez az érték eléri a 6,5%-ot, ott cukorbetegségről beszélünk, ez felel meg a tartós 7,0 mmol/l vércukorszintnek. Az prediabéteszes állapotot az 5,7-6,4%-os értékek közé helyezhetjük, az egészséges tartományt az 5,7%-os érték alatt találjuk - a legalacsonyabb cukorbetegség-kockázat az 5% alatti tartományban mérhető.

hba1c-chart2_1.jpg

INZULIN

Klasszikus értelemben a prediabéteszes állapot egyfajta kompenzált anyagcsere-zavarnak mondható, amíg a cukorbetegség esetében a kompenzációs mechanizmusok kimerülése jellemző. A vércukorszint mérése az első szakaszban önmagában nem feltétlen ad tájékoztatást a szénhidrát-anyagcsere zavarairól, mert a vércukor-értékek alig térnek el a normálértékektől, de közben a szervezet már jelentős munkát folytat azért, hogy ne veszítse el az uralmat az anyagcsere felett. Ezt az erőfeszítést viszont nagyon jól mutatja az inzulin mérése. Az inzulinszinteket jellemzően a 3 vagy 4 pontos OGTT vizsgálatokhoz kötve mérik, ez ugyanis már mutatja a szénhidrát-bevitelre adott válasz dinamizmusát, időbeli lefolyását, ezzel pontosabb képet adva a szervezetről.

Az inzulinszint értékelése jóval bonyolultabb ügy, mivel az inzulinválasz a vércukorszint változásától erősen függ (normál esetben). Az értékelést nehezíti, hogy a különböző források, diagnosztikai protokollok elég széles tartományban változó referencia-értékeket adnak meg. Az éhomi (10 órás koplalás után, reggeli órákban mért) inzulinszint vonatkozásában 8-10 µU/ml tartomány elfogadható, de egyes helyeken ennél magasabb értékeket is lehet látni. Az OGTT utáni 120 perces mérés esetében szintén van némi "szórás" -  a különböző források szerint 30-45 µU/ml alatti értékek tekinthetők jónak.

Ami igazán megnehezítheti a dolgot, hogy az terhelésre adott inzulinválasznak jellegzetes görbéje van. A normál inzulinválasz két fázisban történik, először a "betárazott" inzulin kerül a vérkeringésbe (illetve aktiválódik), majd egy kicsit később a hasnyálmirigy által termelt friss inzulin is kifejti hatását. Normál inzulinválasz esetén az inzulinszint alacsony értékről indul és nem emelkedik túl magasra és a vércukorszint csökkenésével párhuzamosan csökken a szintje - így kerüli el a szervezet a hipoglikémiát. A károsodott szénhidrát-anyagcsere esetén az egyes szakaszokban jellegzetes inzulin és vércukorgörbék mutathatók ki, ez alapján szakorvos (és nem egy FB csoport lakógyűlése) pontos képet tud adni az anyagcsere állapotáról.

insulin.png

Vércukor és inzulinszint-eltérések egy egészséges és egy II típusú cukorbeteg esetében (Atlas of Diabetes)

 

HOMA-IR (homeostatic model assessment)

Az előbb bemutatott paraméterekkel szemben a HOMA-IR egy kalkulált indexszám: az éhomi vércukorszint és az éhomi inzulinszint szorzatából számolandó ki, ha anyagmennyiségben (µU/ml, mmol/l) fejezzük ki a mennyiségeket, akkor az alábbi képlet érvényes.

homa.pngKritikus értéke 4,4, egészséges személyeknél értéke 2,0 vagy az alatti, a prediabéteszes határ 2,5 és 3,0 között adják meg a források. Ez részben magyarázza az egészséges inzulinszint körüli vitákat is, 5,5 mmol/l célzott vércukor értéknél és 2,0 HOMA-indexnél az elfogadható inzulinszint 8,2 µU/mml értéket ad, ha a nemzetközi sztenderd 6,1 mmol/l-es vércukor-értékéből indulok és a HOMA indexet 4,4-nek veszem, akkor az már 16 µU/ml inzulinszintnek felel meg. A HOMA-IR egy stabil és kipróbált indikátorszám, de ugyanaz vele a gond, mint az éhomi vércukorszinttel: éhomi.

homair.jpg

 A HOMA-IR (függőleegs, z-tengely) a vércukorszintek (vízszintes, x-tengely) és az inzulinszintek (y-tengely) függvényében. Láthatóan könnyű leszaladni az egészséges tartományról.

 

KIS KAVARÁS A FOGALMAK KÖRÜL

Ha kihevertük az alapozás eddigi részeit, kell egy kis fogalmi kötekedés is az IR használatával kapcsolatban.. Alapvetően a cukorbetegség irodalma az IR-t, mint jelenséget ismeri, az inzulinrezisztencia az a kórfolyamat, ami a II típusú cukorbetegség kialakulásához vezet. Ugyanakkor a legtöbb helyen ma már az IR a cukorbetegség egy szakaszaként is használatos, lényegében a prediabétesz előszobájaként fészkelte be magát a kommunikációba, lefedi a normális szénhidrát-anyagcsere felső tartományát és a prediabéteszes állapot (IGT és IFG) alsó részét, és itt-ott összefolyik a hiperinzulinémia (tartósan magas inzulinszinttel járó állapot) fogalmával is egy kicsit.

Ha az IR fogalmát állapotjelzőként akarjuk használni, akkor az IR állapotra azt tudnám mondani, hogy fedje le azt a szakaszt, ahol az éhomi és terheléses inzulinszintek már eltérnek az élettani normál tartománytól, ugyanakkor az éhomi és terheléses vércukorszintek még nem mutatják a prediabéteszes állapotokra jellemző eltéréseket. Szóval ez egyfajta pre-prediabéteszes állapot. Ugyanakkor szükséges lenne, hogy ne mossuk össze a már definiált prediabéteszes állapotokkal és végképp ne keverjük össze a kialakult II-es típusú cukorbetegséggel, mert a diétás és gyógyszeres kezelésben vannak fontos különbségek.

Az elmúlt években a diagnosztikai kritériumok sokat szigorodtak illetve finomodtak, a WHO által kiadott határértékek ugyan nem változtak, de megjelent egy ezek alatti (korábban normál tartománynak tekintett) zóna, ahol bizony emelkedett kockázatról, sérült anyagcseréről beszélhetünk. Ez önmagában számos komoly kérdést és problémát vet fel, de ezekről majd legközelebb....

insulin-resistance.jpg

Az IR témában éppen csak felületesen sikerült belekapaszkodni, ha valakinek erős hiányérzete támadt, az teljesen jogos - a sorozat többi részében folytatjuk :)

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog  

 

A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

Sorozat cikkei:

  1. Inzulin-rezisztencia I.
  2. Inzulin-rezisztencia II.
  3. Inzulin-rezisztencia III. - Étrendi alapok
    1. Szénhidrátoktól az édesítőszerekig I.
    2. Szénhidrátoktól az édesítőszerekig II.

Források:

    1. Jay S. Skyler: Atlas of diabetes. Springer. 2012
    2. Hien P, Böhm B, Claudi-Böhm S, Krämer C, Kohlhas K: Diabetes-Handbuch. Springer. 2013
    3. Gandy J: Manual of Dietetic Practice. Wiley Blackwell - The British Dietetic Association. 2014
    4. Wass J, Owen K, Turner H: Oxford Handbook of Endocrinology and Diabetes. Oxford Medical Publications. Oxford University Press. 2014
    5. Standards of medical Care in Diabetes - 2016. American Diabetes Association (ADA). 2016. LINK
    6. Standards of medical Care in Diabetes - 2016. American Diabetes Association (ADA). 2017. LINK
    7. Definition and diagnosis of diabetes mellitus and intermediate hyperglycaemia. World Health Organisation (WHO). 2006. LINK
    8. Salgado AL, Carvalho Ld, Oliveira AC, Santos VN, Vieira JG, Parise ER: Insulin resistance index (HOMA-IR) in the differentiation of patients with non-alcoholic fatty liver disease and healthy individuals.Arq Gastroenterol. 2010 Apr-Jun;47(2):165-9. LINK
    9. Falloon, W: Veszélyesen magas a ma normálisnak tekintett vércukorszint határérték (Mezei Elmira fordításában).2011. LINK. Eredetiben olvasható a LifeExtension.com oldalán.
    10. Orális glükóz tolerancia teszt (OGTT) - Mens Mentis. LINK
    11. Mikortól számít kórosnak az inzulin és a vércukor érték? - Budai Endokrinológiai Központ. LINK 

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr7612295255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elvagyok 2017.03.01. 12:17:16

Kiváló anyag, ritkán olvasni ilyen átfogó cikkeket, várom a folytatást.

Ugyanakkor megütközve olvasom a hivatkozások között a tenyek-tevhitek.hu oldalt, holott korábban a szerző az áltudományos hírek terjesztői között említette, ráadásul Mezei Elmira Szendi úrral évek óta együtt dolgozik... :-)))))))

Azt már le sem írom, hogy az álhíreket terjesztő portálok csimborasszójaként beállított, most már forrásként hivatkozott honlapon ez a téma elég rendesen ki lett vesézve, a mostani bejegyzésben leírtak már jóval korábban olvashatóak voltak, még a hangsúlyok is egyeznek - gondolom mert a források is részben azonosak - igaz Szendi úrnál egy nagyságrenddel (!) több forrás megjelölés található, s ennek megfelelőn szélesebb aspektusban is vizsgálta ezt a témakört, több bejegyzés formájában, természetesen...

Most akkor ki az áltudományos???? :-)))) Szerintem sem Ön, sem pedig Szendi úr, persze ezt nem tudom alátámasztani sem protokollal, sem pedig kettős vak vizsgálattal... :-))

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.01. 15:03:21

@elvagyok:

A Szendi honlap azért van a hivatkozások között, mert ő közölte le azt a cikket, amiben a 4,7 mmol/l éhomi vércukorszintet tartják kívánatosnak. Ennyi :)

A források mennyiségét én külön nem vizsgáltam, önmagában az első 5-6 helyen megadott diabetológiai szakirodalom több száz oldalas. De ez sem releváns, ugyanis itt csak a diagnosztikai részeket tárgyaltam, ahhoz nem kell kilométeres forráslista.

Szendi áltudományosságának megvitatása itt most off-topic, ugyanis ő csak másodközli a cikket, kivételesen egy viszonylag jó forrásból választott. Szokott ő ennél sokkal iszaposabb tartományból is felszívni dolgokat - még diabétesz ügyben is, nem is beszélve a mostani oltásellenes hullámlovaglásáról.

Afterburner 2017.03.01. 15:57:52

Ez egy nagyon szép, érthető és kiváló minőségű írás, külön gratula egy volt 2-es, most már 1-es diabostól, aki megjárta már az állami egészségügy non-informatív poklait és "jól" érzi magát a fizetős egészségügyben, ahol legalább mesélnek a mit-miértről is :)
Egy dologra vigyázz (nem olvastam az előző bejegyzéseidet, lehet, már megtörtént): az ilyen postokra ugranak az önjelölt paleopápák, akik "meggyógyítják" az embert :D Arra nincs más választás, mint ignore on, mert parttalan és feneketlen vita van csak belőle.

Csipyke 2017.03.01. 19:35:45

@Afterburner: most besz... tam, ugyan nem ehomi, hanem csak itthoni ujjbegyes, de reggel minden elotti cukrom 5 koruli. Delutan kajak es kv utan ugyanennyi. 36 vagyok. Felmenoim kozott nincs diebeteszes. Szenhidratbevitelem inkabb zoldseg es gyumolcs mint kenyerfelek es teszta. Mozgas nem sport, de aktiv, amig mertem (nyilvan nem pontos, de napi 5-6 km osszejon gyaloglasbol-es nem setalok lassan, plusz a napi kolyoklegelteteses biciki-foci, pingpong, mikormi. Terhessegek alatt nem volt gond. Feljek?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.01. 19:45:06

@Csipyke:
Következő cikk szól majd az okokról és a kockázati és védő tényezőktől, de ennyi alapján alacsony kockázatú csoportba tudnám sorolni. :)

elvagyok 2017.03.01. 20:29:17

@Meleg Sándor: Igen, korábban 6 mmol/l a "norma", amit ő már jóval korábban megalapozatlannak tartott, de hát ilyen az élet... :-)

Hogy mennyire volt "kivételes" a jó forrásválasztás, azért ez elég véleményes, pláne, hogy egyéb tekintetben - egyelőre - ugyanazt mondja, amit Ön, s nem biztos, hogy ugyanazon forrásokra alapozva, azaz úgy tűnik mégsem annyira kivételes esetre bukkantunk, de természetesen nyugodtan mellényúlhat, mint mindenki és jó, ha valaki felhívja erre a figyelmet.

Az, hogy az oltással kapcsolatosan mit mondott (vagy éppen mit adtak a szájába), jelen téma szempontjából totálisan irreleváns, bár hangulatkeltéshez kiváló volt bedobni, a diabétesz ügye már érdekesebb számomra...

fordulo_bogyo 2017.03.01. 20:33:38

Sok eve kulfoldon elve nekem nagyon bizarrul hangzik az "ehomi"... ugye ezt hivtak lanykoraban ehgyomori-nak?
Mikor es hogyan alakult ki ez az uj nev?

fordulo_bogyo 2017.03.01. 20:36:10

@Meleg Sándor: "A Szendi honlap azért van a hivatkozások között, mert ő közölte le azt a cikket, amiben a 4,7 mmol/l éhomi vércukorszintet tartják kívánatosnak. Ennyi :)"

Ha mar szoba kerult: nem lehetne inkabb az eredeti cikkre hivatkozni Szendi Tevhitek Gabor dramaturg es programozo szakember helyett?
Meg ilyen szintu legitimacioja is tulzas, es karos velemenyem szerint.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.01. 20:50:28

@fordulo_bogyo:

Nem tudom, mikor találták ki az "éhomi" szót, amikor én tanultam, már így hívták... de majd utána nézek.

Az, hogy Szendi oldalán megjelent egy lefordított cikk, abból én nem csinálnék nagy fejfájást. Ez nem legitimáció, egyszerűen náluk találtam ilyen forrást - jellemzően máshol nem várnak el ilyen alacsony normoglikémiás értéket (csak egy másik paleós csapatban).

mindenannyi 2017.03.01. 20:52:48

Köszönöm ezt a bejegyzést, voltak benne újdonságok számomra, el is mentettem.
Két kérdésem van: normál éhhomi vércukorérték mellett előfordulhat, hogy terhelésre 11 vagy afölé ugrik az érték? Ha igen, akkor az cukorbetegségnek számít-e?
(Ugyanis most túlsúly miatt diétáznom kell, a dietetikus pedig javasolta a terheléses cukormérést, mivel én időnként úgy érzem, hogy leesik a vércukorszintem; elgyengülök, rossz a körérzetem, stb.. Mérni nem tudom, de baromi gyanús a dolog, ugyanis gyors felszívódású ch bevitele után jobban leszek. Éhhomi vércukrot tavaly kétszer is néztek vérvételen, normál tartományon belül volt mindkétszer.)

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.01. 20:54:06

@elvagyok:

Nem vagyok azonos állásponton Szendivel, a 4,7-es normoglikémiás határértéket alacsonynak tartom. Csak hivatkoztam rá, hogy pl. az ő írásában bukkan fel ilyen érték. Jellemzően a diabétesszel kapcsolatos sztenderd szakirodalom megáll az 5,5 mmol/l éhomi vércukor-értéknél.

elvagyok 2017.03.01. 22:37:01

@Meleg Sándor: Milyen megfontolások alapján tartja alacsonynak? Nekem nem egyszer 4.7 alatti a vércukrom reggel, mégsem szédelgek, persze ez önmagában semmit nem igazol természetesen...

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.03.01. 23:40:45

Lehet, hogy a Böjtölés lesz a megoldás kulcsa?
Fasting-mimicking diet may reverse diabetes ( 2 friss kutatás az elmúlt hetekből ) sciencebulletin.org/archives/10692.html
bbc verzio: www.bbc.com/news/health-39070183

És ahogy a BBC-s cikben is kiemelik,
orvosi felügyelet nélkül senki se kisérletezzen , mert több kár lesz belőle mint haszon.

andika751 2017.03.02. 09:09:15

köszönjük a cikket, nagyon hasznos volt, én is várom a folytatást!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.02. 10:38:27

@Karinthy-paradoxon:

Az egerektől a humán terápiáig hosszú az út. A 2-es típusú cukorbetegségnél el tudok képzelni ilyet, bár sok gyakorlati problémát vet fel - nagyon testre kell szabni.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.02. 10:52:02

@elvagyok:

Nem látom egyelőre alátámasztottnak, hogy a 4,7 mmol/l feletti tartományban olyan kockázatok lennének, ami miatt ott kellene meghúzni a határt.

Gyakorlati szempontból felvetődik az a kérdés is, hogy ez esetben a normoglikémia tartományát olyan szűkre húzzuk össze (4,0-4,7 mmol/l), amibe már csak emiatt sem fognak sokan beleférni akkor sem, ha egyébként semmi más sem utal diabétesz kockázatra és az anyagcseréjük totál rendben van.

elvagyok 2017.03.02. 13:13:48

@Meleg Sándor: Azt tudja, hogy milyen premisszák mellett lett definiálva az 5,5 mmol/l érték? Van olyan statisztikája, ami mutatja, hogy az 5,5-ös érték esetén mekkora %-ban alakul ki diabétesz? És melyek voltak azok a tényezők, amelyek már ennél az értéknél is végül "átsegítették" a szerencsétlent a rossz oldalra? (már ha van ilyen)

Csak azért kérdezem, mert ugye most felvetődik a kérdés: kinek van igaza?

Azért jelezném, hogy a link szerinti tanulmány ugyanakkor nem a diabétesz, hanem a szív és érrendszeri betegségek kapcsán állapít meg fokozott kockázatot 4,7mmol/l érték fölött, amiben ha jól tudom, éllovasok vagyunk...
Ilyen értékek esetén azonban felvetődik, hogy a cukorbetegség kezelésére szolgáló hagyományos eszközöket szabad-e bevetni...

elvagyok 2017.03.02. 23:12:35

@Afterburner: Arra kapott választ, hogy miként sikerült a 2-es cukorbetegségét olyan autoimmun folyamatba fordítani, aminek 1-es lett a vége?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.03. 06:34:42

@elvagyok:
II-es cukorbetegségből nem autoimmun módon lesz I-es, hanem úgy, hogy a progresszió miatt kimerülnek a béta-sejtek és és az inzulinhatás-elégtelenség mellé inzulintermelés-elégtelenség lép fel.

Ezt az állapotot sokan I-s típusú borbetegségként írják le, mert nem inzulin függőből inzulin függővé válik a beteg, de alapvetően ez egy II-es típus alapján leírható anyagcsere-állapot. Ennek egyébként a kezelése is sok ponton eltér a klasszikus IDDM-től.

Hacsak ebben az esetben nem valami speciális történetről van szó.

Az 5,5/4,7 dilemma után nyomozok még, de a legtöbb kutatásban egyszerűen nem mennek le 5,0/5,5 mmol/l éhomi szint alá, ha adatgyűjtésről van szó, legalábbis a normoglikémia tartományt nem differenciálják.

A CVD kockázatnál annyiban érdekes a dolog, hogy legalább 3-4 olyan más kockázati faktor van, ami nagyobb súllyal vehető figyelembe, itt is még kutakodok, mert sok minden múlik a kutatás jellemzőin (minta, zavaró hatások szűrése).

elvagyok 2017.03.03. 09:11:03

@Meleg Sándor: Köszönöm a pontosítást és értem is, csak egy 2014-es, Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism-ban megjelent tanulmány mégis arra jutott, hogy autoimmun folyamat eredményeként is átfordulhat a cukorbetegség 2-esből 1-esbe, ezen folyamatban pedig komoly rizikófaktorként jelölték meg a szintetikus úton előállított inzulint s persze a genetikai hajlamot.

Szerintem ez azért nem elvetendő körülmény, mert ha valakinél beindul az autoimmun folyamat a szervezetében s ennek okán szert tesz valamilyen betegségre (végletesen leegyszerűsítve persze a folyamatot), nemcsak, hogy nem tud belőle kigyógyulni, hanem még fokozódik is annak az esélye, hogy újabbak fognak mellé társulni, azaz drasztikus életminőség-romlással szembesülhet.

És külön köszönöm, hogy nyomoz, bár meglep, hogy a szakirodalomban, mint olyanban, ennyire - legalábbis szerintem - alapvető kérdésről nincs egy szó sem...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.03. 10:01:51

@elvagyok:

Az autoimmun folyamatot lehetségesnek tartom én is, de a gyakorlat azt mutatja, hogy domináns módon a túlhajtott béta sejtek tömeges pusztulása eredményezi az inzulintermelés visszaesését. Ez a jelenség fellép akkor is, ha nem kap külső inzulinpótlást a beteg. Jellemzően a II-es típusnál igyekeznek kerülni az inzulinpótlást, de van amikor ennek még a korai szakaszban is vannak indikációi átmeneti jelleggel.

A szakirodalom alapvetően az ismert patológiás folyamatokra fókuszál, mondjuk úgy, hogy "fentről halad lefelé". A normoglikémia önmagában nem olyan érdekes - ezek szerint. A HOMA-IR modellel kapcsolatban van egy-két ilyen írás, de azokban sem sikerült még azt megtalálnom, amit kerestem.

Az ilyen vizsgálatokat én is hiányolom egyébként, pont az IR esetszámok, arányok kapcsán kellene egy átfogó, nagymintás vizsgálat, ahol a lakosság egy részét randomizált módon behívnák egy anyagcsere-profil felmérésre. Népegészségügyi szempontból sem lenne rossz. Vannak itt azért tozító tényezők, de lehetne mit kezdeni az adatokkal.

elvagyok 2017.03.03. 10:36:06

@Meleg Sándor: Elfogadom, én csak mint nem mellékes kockázati tényezőre kívántam felhívni a figyelmet - tényleg, vizsgálják az 1-es típusú diabéteszre való hajlamot?

Utolsó bekezdésében leírtakkal maximálisan egyetértek.

bugenhagen 2017.03.13. 16:42:33

@Karinthy-paradoxon:
Van egy ilyen is:

intensivedietarymanagement.com/fasting-cures-diabetes-t2d-4/

A szerzője gyakorló orvos, aki már nagyon sok 2.es típusú diabéteszt gyógyított (vagy legalábbis tett tünetmentessé).

Munyi cica 2017.03.15. 20:43:18

Ha valakinek PCOS-e van, az inzulinrezisztens? És hajlamos lehet cukorbetegségre illetve már a cukorbetegség előszobájában van? Érdemes-e valamire ügyelnie, mit egyen, mit ne, és valamilyen vizsgálatokat érdemes-e kérnie? Bocsánat, ha nagyon leegyszerűsítve illetve pontatlanul fogalmaztam meg a kérdést.
Köszi bárkinek a véleményt.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.16. 06:20:52

@bugenhagen:

Érdekes cikk. Utánajárok a témának, az biztos, hogy minél korábbi stádiumban van az anyagcsere-zavar, annál rugalmasabb az anyagcsere (még) és több irányból is neki lehet fogni a rendezésnek.

A kérdés az, hogy a böjt alapú terápiák hatékonyabbak-e mint a hagyományos vagy ugyanazt tudják, de más szerkezetben.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.16. 06:23:55

@Munyi cica:

Nem. Van IR PCOS nélkül és van PCOS IR nélkül. A következő cikkekhez éppen ezeket nézegetem, sok tanulmányban markánsan elválik egymástól a két állapot önállóan és társult formában.

Én most hajlok arra, hogy az IR-t ebben az esetben endokrinológiai betegséghez társult állapotnak tekintsem, vagyis a PCOS alapjául szolgáló endokrinológiai probléma fokozza az IR megjelenését (nem hormonok anyagcsere-hatásán keresztül). Az egy külön téma, hogy a két állapot között van egy kölcsönösség, vagyis az IR diéta javít(hat) a PCOS állapoton.

Munyi cica 2017.03.16. 11:33:12

@Meleg Sándor:
Értem, köszönöm a gyors választ. Unokahúgomnál most diagnosztizáltak PCOS-t, fiatal lány, nagyon kezdő a témában (én meg nem értek hozzá), csak annyit olvastam, h. általában társítják IR-el.
Vajon milyen endokrinológia probléma okozhat PCOS-t? Valamilyen hormonzavar talán.
Várom a következő részt, remélem, írsz majd az IR diétáról is. :) Legalábbis, hogy te mit javasolsz.

andika751 2017.04.01. 20:28:32

most akadtam rá a diavitas oldalra, amit két magyar orvos talált ki, meghallgattam egy pár videót, nagyon érdekesnek találtam, főleg azt a részét, hogy a bélbaktériumok milyen hatással vannak a későbbi cukorbetegség kialakulásában, én most hallottam először az ún. széklet genomikai vizsgálatról, megnéztem az árát, elég borsos, biztosan te is hallottál már ezekről?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.03. 09:55:38

@andika751:
A bélflóra összetételével, annak egészségügyi hatásaival kapcsolatban mostanában sok mozgolódás van, ennél az oldalnál néha érzem a ló túloldalára való átesést.

"Az elhízást a bélbaktériumok érzékeny egyensúlyának felborulása okozza" - ez így például, ebben a formában biztos nem igaz. Az lehízáshoz kapcsolódó étkezési szokások befolyásolhatják a bélflórát, de mivel a tápanyagok felszívódása döntően megtörténik a vékonybélben, ahol nincsenek bélbaktériumok (legalábbis nem kellene lenniük), így nem fognám rá a diszbiózisra a dolgot.

"Friss tudományos kutatások" - ettől megint kissé gyanakvó vagyok, hiszen a friss eredményeknél azért kellenek kontroll kutatások, hogy egyértelműen alátámasszák az eredményt.

"az egészséges és egyensúlyban lévő bélbaktériumok biztosítják a megfelelő emésztést" - hát ez így megint sántít egy pöttyet. Az emésztést emésztőenzimek biztosítják. Kérődzőknél van bakteriális emésztés, embereknél ez nem igazán van jelen. A vastagbélben (ahol a baktériumok vannak) annyira már nem emésztünk, oda a tápanyagok egy kis része jut el. Van szerepe a megfelelő bélflórának, de azért az emésztésünk egésze nem ettől függ.

Szóval csak óvatosan.

andika751 2017.04.03. 14:08:24

hát most már nem tudom mit gondoljak? ez a vizsgálat, ha írhatom 98 ezer forint, ez egy átlag embernek nagyon sok (félve írom, de lehet mögötte üzlet is)?

Amit még leszűrtem ebből az egészből, hogy ha valaki inzulinrezisztens (de még nem cukorbeteg), akkor megfelelő diétával ez orvosolható, és akár a gyógyszeres kezelés is elhagyható, azt mondják, hogy ha valaki ugyanannyit eszik és nem fogy, akkor annak az oka nagy valószínű az inzulinrezisztencia és hogy sovány embereknél is van ez, márpedig, ha ez így van, akkor a megváltozott bélflóra az, amit helyre kell állítani és utána rendbe jönnek a dolgok. Ezt a táplálkozás révén lehet megtenni, erre gyógyszer nincs, ezt ki is hangsúlyozzák. Meghallgattam egy csomó videót ettől a két orvostól és ezt szűrtem ki belőle.
Ami a lényege a diétának, hogy ne egyél finomított dolgokat, cukrot, és olyan ételeket, ami gyorsan felszívódó, ez szerintem abszolut nem újdonság, hiszen minden egészséges táplálkozási ajánlás ezt mondja.
Na most tételezzük fel, ha én így étkezem mondjuk 3-4 hónapig, szigorúan kizárva a cukrot és a fehér szénhidrátokat (kb. ennyi idő múlva már állítólag helyreáll a bélflóra, én nem tudom), és mondjuk utána bekapok egy sütit néha, nem rendszeresen, akkor ez milyen kárt okoz? Vagy ha a kúra alatt is eszek néha, nagyon mértékkel? Azért egy életen át ember legyen a talpán, aki egyáltalán nem eszik soha egy falat sütit sem, hagyományosat.
A másik, amit abszolut nem értek, hogy az édesítőkről azt állítják, találtam egy cikket az oldalon, hogy egyáltalán nem jobbak, mint a cukor, mert ugyanúgy beindítják az inzulintermelést, akkor gyakorlatilag édes ízt semmivel nem lehet elérni, max. maradnak a gyümölcsök, mint "édesség"

Továbbfolytatva a dolgot még, a felborult bélflóra állandó gyulladást okoz a szervezetben (felhozta példának a CRP szintet a vérvételnél), ettől alakul ki az erek rugalmasságának az elvesztése és a magas vérnyomás. Én mit laikus nyilván nem tudom, hogy így van-e, csak bízok abba, hogy ha egy orvos állítja, akkor valószínű van benne valami.

Egyébként van fb-os oldaluk is, írtam üzenetet, és nagyjából azt a választ kaptam, hogy a nem nevezem meg magánklinikájukon van diatetikusuk és keressem fel őt, szívesen segít (X ft-ért, ezt nem írták, de rákerestem) , én 200 km-re Budapestről nyilván nem fogok felszaladgálni.

fordulo_bogyo 2017.04.03. 20:43:24

@andika751: Minden amit penzert adnak, az uzlet. Ez nem ertekitelet, ez teny. Vagy fair uzlet es van kevesbe fair.
Ebben az ajanlatban az szerintem fair, hogy megmondjak a szekletben talalhato bakteriumok osszetetelet (minosegi es mennyisegi ossszetetelt).
Ami szamomra kerdeses, hogy ebbol milyen kovetkeztetest tudnak levonni, es plane milyen tanacsot tudnanak adni?

A tanszekunkon (University of WI-Madison, Bacteriology) ket labor is a belflora osszetetelevel foglalkozik, es egyelore alig nehany bakteriummal kapcsolatban mernek ezt-vagy-azt allitani, olyan esetben, amikor mestersegesen neheany bakteriumfajra korlatozzak az amugy steril korulmenyek kozott nevelt egerek belflorajat.
Mi nem vagyunk egerek, es bennunk rendszerint sokszaz kulonbozo bakterium eldeges bekes egymas mellett elesben.
Azt talaljak, hogy minden embernek egyeni belfloraja van, es az az eletkorra, a taplakozasi valtozasokkal stb idoben valtozik. Nincs egy idealis, standard belflora.

A belflora es cukoranyagcsere kozotti kapcsolatrol nem olvastam, nem hallottam meg: a cukrok normalis emesztes eseten nem jutnak es a belflorahoz, korabban felszivodnak.

Ez egy nagyon komplex kerdes es meg csak a megismeres elejen jarunk. Szereny velemenyem szerint meg korai erre alapozva velemenyt nyilvanitani, plane valamilyen javaslatot tenni es meg kevesbe konret valtozatassak probalkozni.
Vannak ilyen kutatasok.

En egyelore nem koltenek ra penzt, illetve csak akkor, ha orvosi szempontbol indokolt.

OFF: ami erdekes, hogy a belflora-kutato labor professzora azt mondja, hogy a yoghurt, kefir stb probiotikum bakteriumai nem reszei a normalis belfloranak. Ha megeszed, akkor ott vannak egy-ket napig, jo hatasuk van rank, de nem kolonizlajak nem nepesitik be a belrendszert tartosan. Epp ezert tancsolt a rendszeres fogyasztasuk.

andika751 2017.04.04. 08:30:41

@fordulo_bogyo: Látod én "laikus" vagyok a témában, csak érdekel és amit hallok, olvasok próbálom józan ésszel megérteni. Szó sincs róla, hogy el akarok menni ilyen vizsgálatra, csak leírtam, mint "érdekességet". Engem inkább a táplálkozási vonal érdekel, ami biztos csak hasznos lehet, ha elhagyjuk a finomított szénhidrátokat, cukrokat, az tuti és mellette sokat mozgunk, nekem nagyjából ennyi, amit a két orvos tanácsából leszűrtem, de ez nem újdonság. Nekem anyukám vonalán mindenki cukorbeteg, ezért is figyelek oda a táplálkozásomra is, ez nem jelenti azt, hogy én nem lehetek az, de legalább az étkezés és mozgás hozzájárulhat ahhoz, hogy később.

fordulo_bogyo 2017.04.04. 16:47:53

A mozgas es a cukorfogyasztas CSOKKENTESE nagyon jo gondolat, de semmi koze a belflora vagy szeklet bakteriumkultura elemzesehez.

A finomitott szenhidratok ugy altalaban kulon cikket erdemelnenek... nem azert "finomitjak" oket, hogy artalmasak legyenek... a finomitas soran eltavolitanak olyan osszetevoket, amelyek az elvezeti erteket es/vagy az eltarthatosagot csokkentik... esetenkent meg taperteket is csokkentik.

andika751 2017.04.05. 11:42:10

ez érdekes, akkor talán érdemes külön venni a cukrot, édességeket, a hozzáadott cukrot és a finomított lisztet, valamint az abból készült termékeket (lásd fehér kenyér, fehér tészta, fehér rizs), úgy gondolod, hogy az utóbbiak nem is annyira "ártalmasak", mint amennyire leírják őket?

andika751 2017.04.05. 12:22:46

Sándor végig olvasva újra a cikket, több kérdés is megfogalmazódott bennem, gondolom, majd a cikksorozat folytatásakor választ is kapunk rá. Először is nekem pl. mikor terheléses vérvételem volt (terhességek alatt), én nem emlékszem rá, hogy IR-t néztek volna.
Felvetődött bennem az, hogy akkor, akinek a vércukorja rendben van, nem dőlhet hátra, mert ahogyan írtad, attól még lehet, hogy az "inzulintermelődése " fokozottabb, tehát, ha jól szűrtem le érdemes ezt is megnézetni.
Máris itt az újabb kérdés, ahogyan a cukorbetegségnek lehetnek tünetei már, az IR-nek is van?
Ha megszeretnénk előzni, hogy IR-ek legyünk azt az életmóddal lehet befolyásolni? Gondolom ez azért összetettebb.
Nem tudom írtam-e már, azt hallottam, hogy ha valakinek emelkedettebb az IR-je, a hasnyálmirigy kb. 20 év alatt merül ki hozzá, tehát gyakorlatilag, ha valakinek már 20 évesen emelkedettebb az IR-je, 20 év múlva cukorbeteg lesz, ez nem tudom így van-e? (orvosoktól hallottam).

Érdekes ez a téma számomra nagyon, úgyyhogy várom is a folytatást...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.05. 13:44:53

@andika751:

A terhességi terheléses vizsgálat elég problémás dolog, tényleg csak a komoly eltéréseket szűri ki és ahogy csiripelik a madarak, elég sok helyen elég felületesen veszik az ügyet.

Az irodalmi adatok alapján kb. 40 éves kor felett nagyjából 3 éves időközönként ott is kellene egy vizsgálat a szénhidrát-anyagcsere állapotának ellenőrzésére, ahol nincsenek tünetek, és látszólag egészséges.

Ez azért elég húzós történet lenne, egyből megjelenne kb. 1 millió ú IR gyanús vagy IR kezdeti szakaszában lévő személy az ellátórendszerben.

Az IR/DM esetében a gond az, hogy nagyon sokáig tünetmentes, illetve olyan tünetek jelentkeznek, amik nem típusosak, pl. a fáradtságérzet kismillió dologtól lehet, egy bizonyos kor felett pl. a női szőrnövekedés fokozódása is megtörténhet IR nélkül.

Össze lehetne erre egyébként egy jó protokollt állítani a DM irányelvek alapján, de ez egyelőre még nem történt meg, nyilván azért, mert a valódi diabetes diagnózisú személyek kezelése is rettenetes erőforrásokat igényel mind mennyiség, mind minőségi viszonylatban nem nagyon van kapacitás a prestádiumok vagy a kockázati csoportba tartozók szűrésére és kezelésére.

andika751 2017.04.05. 14:21:23

@Meleg Sándor: köszi a gyors választ. A kezelése táplálkozással és mozgással visszaszorítható lenne? Egyébként írod, hogy "egyből megjelenne kb. 1 millió ú IR gyanús vagy IR kezdeti szakaszában lévő személy az ellátórendszerben", mitől van ennyi "beteg"?
Nyilván rengetegen vannak akkor, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy pl. az IR kezdeti szakaszában vannak.
Egyébként amíg nem olvastam a blogodat, meg mondom őszintén nekem fogalmam sem volt, hogy mi az az IR, illetve nem is forgott szóban sehol sem, hogy erről gondolkodjak, mostanában kezdtem el olvasgatni ebben a témában.
Komolyan mondom,ha újra tanulhatnék dietetikát vagy hasonló dolgot tanulnék, nagyon érdekel a dolog, de már 40 évesen nem igen fogok hozzá, még a vendéglátó fősulin annak idején tanultunk elég sok tantárgyat táplálkozással, tápanyagokkal kapcsolatban, akkor kellett volna elindulni ilyen irányban, szerintem egyre nagyobb szükség van erre a szakmára.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.05. 15:41:27

@andika751:

"A kezelése táplálkozással és mozgással visszaszorítható lenne?"
jelentős részben igen. Az IR esetében vannak olyan tényezők, amik esetében a kezelés nem ilyen egyszerű, de ez a kisebbik hányad. A többség esetében azért az étrend-mozgás kombináció sokat segítene.

"mitől van ennyi "beteg"?"
Több dolog miatt is:
A szervezet adaptációs mechanizmusai az öregedéssel romlanak, így az inzulinválasz is.
A lakosság jelenlegi átlagos életmódja a szükségletnél nagyobb energia-bevitelre és a szükségesnél kevesebb mozgásra épül, a kettő eredője, hogy rosszul állunk azokkal az indikátorokkal, amik a diabétesz kockázatnál előrejelző értékűek. Különösen akkor, ha azt nézzük, hogy a BMI esetében nem is a 25, hanem a 23 körüli tartományban minimalizálódik az IR kockázat (a nagyon alacsony BMI sem jó ebből a szempontból).

"Nyilván rengetegen vannak akkor, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy pl. az IR kezdeti szakaszában vannak."
...és ez a kisebbik rossz - igazából a kialakult cukorbetegség egy része is látens, még mindig hallok olyan rémtörténeteket, hogy 30-40 körüli vércukorral hoznak be embereket kórházba, akik (állítólag) esetében soha nem volt cukorbetegség irányában vizsgálat.

andika751 2017.04.05. 17:42:25

@Meleg Sándor: ez durva, mármint a 30-40 körüli vércukor, jó hogy még él az illető!

Akkor csak nagy hangsúlyt kap a táplálkozás-mozgás kombináció, én már most a gyerekeimet is próbálom efelé terelni, nyilván rajtam is múlik mennyi édességet veszek meg, próbálom inkább több gyümölccsel pótolni, szerencsére szeretik is.

egyébként most olvastam az új ajánlásokat, azt hiszem okos tányér néven fut, az ha valaki betartja elég? nem kell szélsőséges diétához nyúlnia.

szerintem többen szívesen vennék, ha esetleg ezen betegségek megelőzéséről, táplálkozási ajánlásairól is írnál egy cikket. Jó ez az blog nagyon!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.07. 11:02:09

@andika751:

Az Okostányér egy általános egészségmegőrző ajánlási rendszer. Ha nincs kiemelt kockázati tényező (pl. a családi halmozódás), akkor az ajánlás betartása csökkenti az IR kockázatot is.

Speciális probléma esetén sem szélsőséges diétára van szükség, hanem az adott problémához illeszkedően kell az étrendet módosítani.

Akarok ilyen témában is írni - többek között. De valahogy mindig több a téma, mint az idő :)

andika751 2017.04.07. 13:03:31

@Meleg Sándor: elhiszem és köszönöm mások nevében is, hogy ennyit is írsz!

Munyi cica 2017.04.10. 09:48:13

@Meleg Sándor:
Sándor, azt írod, a nagyon alacsony BMI sem jó IR kockázat szempontból, szerinted aki túlságosan sovány, de sokat mozog, az veszélyeztetett? (én....:( ). A vércukrom mindig rendben van, inzulint, egyebet nemigen szoktak nézni. Mit tegyek? A hízás nem megy nekem, azt ne is mondd :).
Amúgy kíváncsian várom a folytatást, IR étrendet, már csak az unokahugi miatt is.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.10. 13:40:54

@Munyi cica:
Nem kell kétségbeesni, attól, hogy valaki sovány, még nem fog összeomlani az anyagcseréje. Ne felejtsük, itt kockázatokról, megbetegedési valószínűségekről van szó.

Arról nem is beszélve, hogy gyaníthatóan van genetikai alapja, nem egy embert láttam már, aki sovány és inzulinrezisztens, diéta, sport mellett egyszerűen ilyen az anyagcseréje.

Aktuálisan azt gondolom, hogy önmagában az éhomi VC értékek nem érnek semmit, a három pontos terheléses vizsgálat inzulinszint méréssel, nők esetében egyéb hormonális vizsgálattal együtt lenne az igazi. Alapvizsgálatba betenném nőknél kb. 35, férfiaknál kb. 40 éves korban akkor is, ha addig minden szép és jó volt. De ez most egy impresszió az eddig látottak-hallottak alapján.

Munyi cica 2017.04.11. 10:28:42

@Meleg Sándor:
Köszi. Hát annyira nem esek kétségbe, ha már harmincvalahány évnyi soványság után nem vagyok IR-es, talán nincs rá genetikai hajlamom és nem zuhan romokba az anyagcserém, csak kérdeztem, ha már így írtad az alacsony BMI-t. Jó lenne az alap inzulinszint mérés, de hát egyelőre nincs, csak fizetős, gondolom. Vagy csak a már cukorbetegeknek.

andika751 2017.04.20. 15:48:17

Meleg Sándor: Már régóta keresem a választ, lehet, hogy már írtam is, nem tudom mi abban az igazság, hogy ha valaki cukor helyett mesterséges édesítőszereket használ (most felkapott a stevia és eritrit) az is befolyásolja az inzulintermelést? Vagyis ugyanúgy reagál-e a szervezet rá, mintha cukrot fogyasztana valaki?
Olvastam több helyen ezt, nem tudom így van-e?Köszönöm

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.21. 06:51:35

@andika751:

Keresek rá forrást, de szerintem nem igaz. Ha így lenne, akkor az édesítők alkalmazása cukorbetegeknél csúnya hipózásokat eredményezne vagy csinálhatnánk belőlük inzulinelválasztás fokozó gyógyszereket. De egyikről sem hallottam még :) (kivéve az olyan extrém eseteket, mint a xilit és a kutya története)

andika751 2017.04.21. 07:22:36

@Meleg Sándor: Ezt a cikket találtam egy magyar honlapon:

"A mesterséges édesítőszerek valóban glükóz intoleranciát okoznak?

DiaVitas Étrend

2015-03-10

Egerekben a mesterséges édesítőszerek a mikrobiom megváltozásához, valamint a glükóz felszívódás megváltozásához vezetnek.

A mesterséges édesítőszereket, mint például: szacharint, szukralózt és aszpartámot azért vezették be, hogy kontrolálják a testsúlyt és a csökkentsék az elhízással kapcsolatos megbetegedéseket. Mégis a kettes típusú diabétesz és az elhízás nagyobb mértékű lett a mesterséges édesítőszerek bevezetését követően. Mindenki azt gondolná, hogy ezeknek a betegségeknek a megjelenésével az édesítőszerek használata is megnőtt.

Valójában pedig pont ennek az ellentéte lehet igaz, hívták fel a figyelmet izraeli kutatók: a mesterséges édesítőszerek járultak hozzá a kettes típusú diabétesz és az elhízás kialakulásához.

Egerekben, amelyeknek mesterséges édesítőszert adtak, hamar kialakult a glükóz intolerancia, míg természetes cukorral és szőlőcukorral táplált egerekben nem. A mesterséges édesítőszerek hamar megváltoztatták az egerek microbiomját, fokozva a rövid láncú zsírsavak és a glükóz felszívódását. Antibiotikum alkalmazása a glükóz intoleráns egérben megszűntette a betegséget. Amikor ürüléket transzplantáltak egy édesítőszerrel táplált egérből egy csíramentes egérbe, abban hamar kialakult a glükóz intolerancia. Míg egy glükózzal táplált egérben való ürülék átültetés nem okozott glükóz intoleranciát a csíramentes állatban.

Hét egészséges önkéntes ember esetében, akik nem fogyasztottak rendszeresen mesterséges édesítőszereket olyan diétát alkalmaztak, amely tartalmazott édesítőszereket. Egy héten belül a csoportból 4 emberben alakult ki glükóz intolerancia. A négy emberből vett széklet transzplantáció az egerekben is glükóz intoleranciához vezetett, amíg a 3 egészséges egyéntől, akikben nem alakult ki a glükóz intolerancia, származó széklet transzplantációt követően nem alakult ki glükóz intolerancia az egerekben.

A kísérletek valóban arra utalnak, hogy a mesterséges édesítőszerek glükóz intoleranciához vezetnek, így ezeket ajánlott a táplálkozásunkból kiiktatni.

Az eredeti cikk az alábbi linken érhető el:

http://www.jwatch.org/na36048/2014/10/23/do-artificial-sweeteners-cause-glucose-intolerance"

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.21. 08:42:03

@andika751:

Ennek a leírásnak azért vannak gyenge pontjai:

1. Az állatkísérletek eredményeit emberre egy-az egyben átvinni nem szerencsés. nem teljesen ugyanolyan az anyagcserénk.

2. Az inzulin-rezisztenciát nem a mesterséges édesítőszer váltotta ki, hanem a mikrobiom átalakulása - e tekintetben az ember jóval bonyolultabb eset, hiszen mi elég sok mindent eszünk és az sok módon hat a bélflóránkra.

3. Az emberen végzett vizsgálatról azt tudom mondani, hogy abszolút semmitmondó. 7 fős minta nem minta, nincs kontrollcsoport, ismeretlen az alkalmazott dózis és az étrend összetétele, és erősen kétlem, hogy a mesterséges édesítőszerek, cukorpótlók egy kalap alá vehetők ebben a tekintetben - a linkelt tanulmányban a szacharint alkalmazták, de ez csak egy a sok közül.
Az egy hét alatt kialakuló glükóz-intolerancia is elég irreális (milyen diagnosztikai kritériumok mellett állapítottak meg IR-t?), nem győzöm hangsúlyozni, hogy az egy hetes táplálkozási vizsgálatok nem érnek semmit, ennyi idő alatt nem lehet érdemi következtetéseket levonni a hatásokról. A cikk alatti kommentekben azért elég sokan hangot adtak a vizsgálat színvonalát illetően.

andika751 2017.04.21. 09:19:01

@Meleg Sándor: Köszönöm a választ. Én is meglepődtem ezen, mert pont egy olyan oldalon tették közre, ami orvosok által működtetett ún. diavitas program.
Csak kíváncsi vagyok, mint szakember a véleményedre, te mit részesítesz előnyben, inkább együnk "hagyományosan" elkészített sütit, de csak ritkán (heti 1x) vagy egy-egy kis édességet ritkán, vagy az a pár étel, ami kíván egy kis cukrot tegyük bele pl. egy paradicsomszósz, vagy használjunk inkább mesterséges édesítőszereket, teljes őrlésű lisztet és akkor sokkal többször ehetünk édes ízű ételt? Én húgommal vitatkozok ezen, mert ő is egészségesen szeretne táplálkozni és berendelt egy csomó Norbi és hasonló lisztet, édesítőket és gyakorlatilag ugyanúgy, ugyanannyi "édességet" eszik csak lecserélt alapanyagokból. Én inkább annak vagyok a híve, hogy megegyem a hagyományos módon elkészített sütit, de mértékkel és ritkán és a mesterséges édesítőszerek és csoda (jó drága) liszteket sem preferálom. Természetesen, ha valakinek már kialakult betegsége van, az más.

fordulo_bogyo 2017.04.23. 00:03:24

@andika751: Csak halkan szolok, hogy nemregiben (par hete?) olvastam egy friss vizsgalat eredmenyet: 18 fele teljes kiorlesu liszt kozul 16-ban mergezo toxinokat talaltak... amiket a hantolassal eltavolitanak a kozonseges lisztbol, a teljse kiorlesube beleoroltek... nem annyira butasag am az a hantolas sem...

Nem szakember, "csak" biologus: egyel barmit, sokfele, minel tobbfele etelt, csak mertekkel.

A fentebb citelt cikk nem szakcikk, csak a zanzasitott es a szerzo altal atertelmezett osszefoglaloja sok sebbol verzik. Pl:

" Introduction of dietary noncaloric sweeteners promptly alters the mouse microbiome to favor biochemical pathways that enhance absorption of calorie-rich glucose " - ahol a mikrobiom lakik, oda nem jut el a glukoz (ha eljut az nagyon nagy baj!).

"Giving antibiotics to the glucose-intolerant mice eliminated glucose intolerance+ - akkor ez megoldas, antibiotikummal egyutt kel enni a mesterseges edesitoszereket?
stb

Itt a szakmai cikk, nezd meg az abrait es ertelmezd magad.
Suez J et al. Artificial sweeteners induce glucose intolerance by altering the gut microbiota. Nature 2014 Oct 9; 514:181. dx.doi.org/10.1038/nature13793

andika751 2017.04.23. 10:16:29

@fordulo_bogyo: köszi bogyo! Ezt, amit a teljes kiőrlésű lisztekről írtál én is hallottam már. Sajnos, amiket angolul írtál az nem "magas".

fordulo_bogyo 2017.04.23. 10:27:41

@andika751: Bocs. Forditom.

a szerzo altal atertelmezett osszefoglaloja sok sebbol verzik. Pl:

" Introduction of dietary noncaloric sweeteners promptly alters the mouse microbiome to favor biochemical pathways that enhance absorption of calorie-rich glucose "
Magyrul ezt allitja a cikk: A kaloriamentes edesitoszerek azonnal megvaltoztatjak az eger belflorajat, olyan iranyba, ami elosegito a kaloriaban gazgad glukoz felszivodasat (van masfajta glukoz is, kerdem en)

En: ahol a mikrobiom lakik, oda nem jut el a glukoz (ha eljut az nagyon nagy baj!).

"Giving antibiotics to the glucose-intolerant mice eliminated glucose intolerance"
magyarul:
antibiotikumokat (mindegy, milyeneket?) adva a glukoz intorerans egereknek megszuntette a glukoz intoleranciat

EN - akkor ez megoldas, antibiotikummal egyutt kell enni a mesterseges edesitoszereket?
stb

Munyi cica 2017.04.23. 20:03:34

@fordulo_bogyo:
De most akkor mi a következtetés? Használhatjuk a mesterséges édesítőszereket (pl. Na-ciklamát, Na-szacharinát, szacharin), vagy nem? Az ember microbiomját is megváltoztatják és az rossz nekünk?

fordulo_bogyo 2017.04.23. 20:32:44

@Munyi cica: Nem vagyok a tema szakembere, "csak" mikrobiologus, nekem ugy tunik, hogy nincs eleg adat, szamomra nem meggyozo eza kutatasi eredmeny.

A mesterseges edesitoszerek nagyon kulonfele molekulak, csak az bennuk a kozos, hogy az ember edesnek erzi az izuket.
Ennek alapjan komoly fenntartassal fogadom, hogy ezek a kulonfele molekulak mind egyfele iranyba valtoztatnak a mikroflorat.

Az, hogy mi a jo es mia rossz mikrobiom, az meg onmagaban is egy nagyon gyerekciboben jaro kerdes. Mi tobb, lehetseges, sot, valoszinnu, hogy nincs egy jo es egy vagy tobb rossz mikrobiom.

Vegezetul, nem tudok arrol sem, hogy a mesterseges edesitok tomeges hasznalata valamilyen komoly megbetegedes-hullamot inditott volna el.

Ezeket elore bocsajtva: en nem hasznalom oket, mert nekem nem izlenek, nekem a cukor izehez az ozmotikus nyomasa, annak erzete is hozzatartozik.
Ha korlatozni akarom a cukrot, anem hasznalom, vagy kevesebbet hasznalok, de nem potolom, mert szamomra az rossz izu, mindnek ezzem valami fura (mas-mas) mellekizet.
Ha nem ereznem a mellekizt, akkor valoszinuleg nem idegenkednek toluk.

fordulo_bogyo 2017.04.23. 23:31:08

Epp csak leirtam az elobbi velemeny es mit nyom a CNNS hirado az arcomba?

www.cnn.com/2017/04/20/health/diet-sodas-stroke-dementia-study/?iid=ob_homepage_deskrecommended_pool

A mesterseges edesitot tartalmazo szensavas italok novelik a szivinfarktus es az idoskori elbutulas (demencia) gyakorisagat....

Itt a szakmai cikk, amire a CNN hivatkozik. Ingyenes.

A szerzok csak leirjak a statisztikai kapcsolatpt, fogalmuk sincs az okarol.

A cukorral edesitett italok eseten nem talaltak hasonlo osszefuggest.

Hm?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.24. 07:14:34

@fordulo_bogyo: @Munyi cica:

A különböző édesítőszerek az emésztőrendszerben nem feltétlen azonos módon viselkednek, így bármely vizsgálatban egységesen hivatkozni a "mesterséges" édesítőkre - hát az melléfogás, szakmai hiba, komolytalanná teszi az egészet. Főként akkor, amikor kiderül, hogy mindösszesen egyetlen édesítőt vizsgáltak.

"mesterseges edesitot tartalmazo szensavas italok novelik a szivinfarktus es az idoskori elbutulas (demencia) gyakorisagat."

Ez megint ugyanaz az eset: melyik édesítő, milyen mennyiségben? és hogy lehet az, hogy cukrozott változatoknál ezt nem tudták kimutatni, amikor a magas cukorbevitel mindkét megbetegedésnek nagyjából önálló kockázati tényezője. Fél liter kóla cukorral önmagában több, mint a napi ajánlott cukorbevitel - ennek ne lenne kimutatható hatása, amíg a 300 mg aszpartam-aceszulfám keveréknek meg igen? Valami itt nem stimmel.

Lehet, hogy a stroke és CVD kockázat párhuzamosan emelkedik a diétás italok fogyasztásával, de egyébként nincs-ok-okozati összefüggés, mert más a hatásmechanizmus? Példaként mondom, hogy ugyebár a túlsúlyosok aránya, száma és a túlsúly mértéke is emelkedő tendenciát mutat, az ő körükben a stroke, CVD és még jópár tucat betegség kockázata emelkedik. De pont ebből a körből kerülnek ki azok, akik a fogyókúrás erőfeszítéseik közé beemelik az édesítőszeres készítmények fogyasztását - a két jelenség párhuzamosan zajlik de egyébként nincs ok-okozati összefüggés a kettő között.

Az a gond a jól hangzó epidemiológiai vizsgálatokkal, hogy ilyen "apróságok" el-elúsznak, főleg a média-megjelenés keretében. Ugyebár a korreláció nem jelent kauzalitást - mondták ezt igen bölcs emberek.

fordulo_bogyo 2017.04.24. 07:23:55

@Meleg Sándor: Koszonom a megereositest, en is valahogy igy gondolom, ezert is tettem itt szova.

andika751 2017.04.24. 09:33:30

gyakorlatilag egyetértek bogyóval, szerintem a megoldás a cukorfogyasztás csökkentése és nem a mesterséges édesítőszerekkel való pótlása, ha meg megkívánjuk azt a sütit cukrosan, akkor néha, mértékkel együk meg. Egyébként nem tudom már hol, lehet itt írtad Sándor, hogy a napi hozzáadott cukorfogyasztást kb. 1 bolti gyümölcsjoghurt ki is meríti, szóval nem sokat kell belőle enni az tény, de néha azért jó.
A másik ami még eszembe jutott a teljes kiőrlésű lisztekkel kapcsolatban, amikor írtad, hogy találtak bennük mérgező toxinokat. Anyukám már több, mint 20 éve cukorbeteg, mikor az lett itt nálunk (kisváros) nem igen lehetett kapni tk.lisztet, kenyeret, anyukámnak úgy állították be a diétáját, hogy kb. napi 3 zsemlét ehetett elosztva, akkor most mi a jobb esszük a tk.kiőlésű kenyeret toxikus anyagokkal vagy a fehéret, betartva az adagokat mondjuk egy cukorbeteg esetében.
Nekem még az is kérdés, hogy egy cukorbeteg diétában lehet-e enni pl. olyan élelmiszereket, amik gyorsabban emelik a vércukrot (pl. fehér kenyér, banán...) de számolgatva a mennyiséget, hogy mondjuk a napi előírt ch arány étkezésenként be legyen tartva vagy egyáltalán nem szabadna ilyeneket enni. Nekem anyum évekig a fehér szemlén élt, számolva a mennyiségét, mostanában mióta lehet jobban kapni tk. kenyeret eszik csak ilyet.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.24. 11:45:51

@andika751:

A napi cukormennyiség a WHO korábbi ajánlása szerint ne haladja meg a teljes napi energia-bevitel 10%-át, az újabb kutatások szerint ezt jobb lenne 5% körül tartani. Az 5% egy 1.600 kcal étrendnél alig 20 gramm, ez valóban egy gyümölcsjoghurt vagy 1,5 dl cukorral készített üdítő-ital. Ha a 10%-ot veszem alapul, akkor valamivel lazább keretek jönnek ki, de azért összességében még mindig az átlagos fogyasztási szokások alá jutunk ki.

Nyilván ebbe nem számítandó a zöldségekben/gyümölcsökben található cukormennyiség, de több termék esetén a természetes cukortartalom és a hozzáadott cukor nem válik szét egymástól. Igazából élettanilag sincs különbség és nem a mesterséges/természetes őrület miatt van ez lehatárolva, inkább a zöldségek, gyümölcsök természetes beltartalmi értékei miatt, illetve az, hogy pl. a édesített italokból rengeteget el lehet fogyasztani. 50 g cukrot tartalmazó üdítőt az ember egy húzásra meg tud inni, ugyanez a mennyiség pl. almából már nehezen kivitelezhető.

A tk. lisztek toxikus anyagi miatt nem aggódnék annyira. Egyrészt határérték alatt vannak, másrészt az élelmiszereket nem analitikai labor tisztaságával rendelkező környezetben állítják elő, szóval valamit mindig lehet kimutatni. Mindennek van előnye/hátránya, mérlegelni kell azokat.

Cukorbeteg étrendben alapelv, hogy az alacsonyabb glikémiás indexű élelmiszereket kell előnyben részesíteni. Az étrend zömét lehetőleg az 50 alatti GI tartományból kell kiválasztani, a 70 felettiek már csak mutatóban legyenek. Szem előtt kell tartani azt is, hogy ez az egyetlen adat önmagában nem dominálja az étrendet, illetve az ételkészítés módja befolyásolja a GI értékét. Pl. a krumpli zsírban sütve jóval alacsonyabb GI értékkel bír, mint ha pürésítjük.

Munyi cica 2017.04.24. 13:26:45

@fordulo_bogyo: @Meleg Sándor:
Köszi mindkettőtöknek a véleményt és a hozzászólást. Én évtizedek óta használok mesterséges édesítőt, nem félek a cukortól, csak az nekem nagyon édes, rendesen megfájdul a hasam pl. ha a teámat cukorral édesítem, de édesítőszertől nem. (A bolti gyümölcsjoghurtból vagy "normál" cukros sütiből alig bírok egy-két teáskanálnyit, annyira édes nekem. )Minimális mennyiséget használok, napi 3-4 aprócska szem. A szívemnek semmi baja, sovány vagyok és az elbutulás jeleit sem észlelem magamon, sőt - khm......az emékezőkém sokkal jobb, mint kedves férjemnek, aki viszont inkább cukros teát, sütit fogyaszt.
Nem érzek semmilyen mellékízt, a steviánál viszont igen, azt nem annyira szeretem.
Nem is az elbutulásról tartok velük kapcsolatban, hanem a bélrendszerre kifejtett hatástól. De hát erről meg nem sok pontosat tudunk.

Az ozmotikus nyomást a cukornál...- amit említesz, Bogyó, egyáltálán nem tudom érzékelni, te hogy csinálod? :D Így aztán ez nem is hiányzik.

Sándor: nagyon egyetértek, és köszi a gondolataidat. Nem hinném, hogy az a cukor feltétlenül hiányzik nekem, amit a mesterségessel pótolok.
Kérdés, hogy vajon az olyan "természetes" cukorpótlók jobbak-e, pl. az eritrit, stevia, mint a mesterségesek. Mert szerintem a stevia bogyó és eritrit sem teljesen természetes.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.24. 13:50:47

@Munyi cica:

A édesítőszer és cukorpótlók kiválasztásánál több szempontot érdemes figyelembe venni, pl. hogy mennyire bírja a hőterhelés. Az aszpartam pl. nagyon jó, ha nincs hőkezelés, de sütésre/főzésre már az eritrit/xilit már jobb.

A mesterséges/természetes polaritásnak itt sem látom értelmét. Vannak édes ízű, totál természetes anyagok amik méregzőek...

andika751 2017.04.26. 13:55:17

@Meleg Sándor: erre reagálva, a természetes cukrot tartalmazó élelmiszerek akkor :
-gyümölcsök (fruktóz)
-tejtermékek (tejcukor, laktóz), ezek csak szénhidrát szempontjából cukrot tartalmaznak, tehát mondjuk 1 dl tej szénhidráttartalma 5 gr, akkor ez egy az egyben csak tejcukor? és ugyanez a gyümölcsöknél is? keresek olyan táblázatot, amiben esetleg le van bontva, hogy a szénhidráttartalmon belül mi mennyi?
-zöldségek, gabonafélék, olajos magvaknak mennyi a cukortartalmuk a szénhidrátokon belül? kb.

andika751 2017.04.26. 13:56:04

és akkor az 5 % cukrot csak a hozzáadott cukorra értik gondolom?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.26. 14:12:03

@andika751:
A gyümölcsökben van glükóz, fruktóz, szacharóz és előfordulnak cukoralkoholok is, ott elég változatos a kínálat.
Tejtermékekben tejcukor van,a feldolgozott tejtermékekben van hozzáadott cukor.
Zöldségekben cukor általában minimális van, inkább a polimerek (keményítő, inulin, oligofructóz) fordul elő.
Gabonában nincs szabad cukor, más kérdés, hogy a gabona-termékekben mit és mennyit tesznek bele, ez leginkább a péksütiknél figyelemre méltó.
Igen, az 5% a hozzáadott cukor.

andika751 2017.04.26. 14:43:23

így már értem, és a glükóz, fruktóz, szacharóz, tejcukor, mint cukrok cukorfogyasztás szempontjából egy kalap alá esnek, mondjuk vércukor emelő hatásuk milyen? Valahol olvastam, hogy a tejcukor pl. lassabb vércukor emelkedést eredményez. Gyakorlatilag akkor cukorfogyasztás szempontjából nincs különbség abban, ha én gyümölcsöt fogyasztok vagy csokit, annyiban, hogy a gyümölcs tele van hasznos vitaminokkal és ásványi anyagokkal, míg a csoki, cukorkák üres kalóriák és nem beszélve arról, hogy sokkal többet is tartalmaznak a cukorból, mint, ahogyan írtad 1 db alma.
A gabonafélék, ahogyan írod, hogy nincs bennük szabad cukor, akkor miért emeli gyorsabban meg a vércukrot mondjuk a fehér rizs, kenyér, mint a barna rizs, kenyér? Ha jól tudom a rost miatt, az utóbbi rostosabb és emiatt lassabban bomlik, kisebb dózisban adagolva a szervezetnek a cukrot (amivé végül lebomlik?)? Jó ezekkel nekem tisztában lenni.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.26. 15:03:28

@andika751:
A különböző cukrok különböző módon viselkednek a szervezeten belül, eltérhetnek egymástól a felszívódásban, az anyagcserén belüli viselkedésükben, ezen keresztül másképp hatnak a vércukorszintre vagy épp az inzulin elválasztásra is. befolyásolja az is, hogy mono- vagy diszacharid van az élelmiszerben, ezeket ugyanis szét kell szerelni a felszívódáshoz.
A cukor polimereknél is van jelentősége a molekulák közötti kapcsolódásnak is, pl. a cellulózt nem tudjuk emészteni, a keményítőt viszont nagyon profi módon szétkapja a szervezet percek alatt, a fruktóz polimerekkel megint nem tudunk mit kezdeni.

A gabonatermékek azért emelik nagyon a vércukorszintet nagyon, mert a gabonamag őrlése, sütése miatt a szénhidráttartalom jóval hozzáférhetőbb a szervezet számára, ráadásul egyszerre sokat viszünk be (több 10 g). A rostok lassítják a felszívódást, a gabonák mellett a zöldségekben és gyümölcsökben is.

fordulo_bogyo 2017.04.26. 15:28:00

@andika751: Egy kiegeszites:
" míg a csoki, cukorkák üres kalóriák"
Ne vegyuk egy kalap ala csokoladet es a cukorkakat. A cukorkak valoban lenyegeben csak cukrot (es szinezo izesito anyagokat) tartalmaznak, a csokolade ezzel szemben akar 80%-ban is a kakaobabban talalhato ertekes tapanyagokat. A csokolade keszitesehez hasznalt lecitin nevu anyag (emulgealoszer) mellesleg az idegsejtek mielinhuvelyenek a felepiteseben jatszik fontos szerepet.
A csokolade (mertekkel, mint minden egyeb) ertekes es finom taplalek.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.26. 15:53:49

@fordulo_bogyo:

Ez csak a nagyon minőségi csokikra igaz, a boltokban kapható kommersz csokik lényegében 2-3%-nyi valódi csokit tartalmaznak, alapvetően cukor és növényi olaj ízesített és színezett elegyének tekintendők.

fordulo_bogyo 2017.04.26. 18:40:38

@Meleg Sándor: szomoru... en rendszeresen olyat vasarolok, ami azt allitja magarol, hogy 70%-os (a 80-as mar tul keseru nekem)... es a 70%-os csokolade nem jelentosen dragabb a kommersz vackoknal.
www.lindtusa.com/shop/70-cocoa-excellence-bar
Kerdvenc (olcso) elelmiszerboltomban $2 korul merik a 10dkg-os tablat.

Kerdes: nincs ra szabaly otthon, hogy mit szabad csokoladenak nevezni?
A Sport szeletet, a Bohoc szeletet nagyon szerem, ha hazalatogatok, mindig hozok magamnak, de szerintem az nem csokolade, hanem csak edesseg.

andika751 2017.04.27. 09:10:06

@fordulo_bogyo: én is ilyen csokit szoktam venni és tényleg nem sokkal drágább, mint egy tábla Milka csoki. Én szoktam lereszelni saját készítésű gyümölcsjoghurt vagy zabkása tetejére is, úgy nem annyira érzed ki a keserű ízt. A sport szelet, bohóc az csak édesség. Én nagy csokievő sosem voltam, de egy-egy kocka jól esik, sosem ettem meg egy tábla csokit egyszerre, nem is bírnám.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.27. 13:22:30

Most lebuktam, hogy nem tudom a csokiárakat... :)

andika751 2017.04.27. 13:44:40

@Meleg Sándor: Hát..mindent te sem tudhatsz

Haggyma 2017.04.28. 20:00:21

@fordulo_bogyo: "nincs ra szabaly otthon, hogy mit szabad csokoladenak nevezni?"
De van. Méghozzá EU-s szabályozás alatt áll. Húsvétkor olvastam róla:
magyarugyved.blog.hu/2017/04/16/a_nyulon_tul_megint_johet_az_europai_csokoladehaboru

andika751 2017.05.04. 11:48:40

Kedves Sándor! Szeretném megkérdezni, hogy a szénhidrát csökkentett lisztek mennyire "egészségesek", mert ahogyan néztem az összetételüket azt találtam, hogy sokkal több a fehérjetartalom bennük pl. borsófehérje, szójafehérje, vannak már olyan blogok, ahol egy rakás ezekből+cukorhelyettesítőkből készült desszertek vannak. Igazából, ha azt nézzük, hogy 1 gr fehérje ugyanannyi kalória, mint 1 gr szénhidrát, összességében energiatartalma nem kevesebb.
Pont a minap jött fel szóval, hogy egy illető ezekkel süt és panaszkodott, hogy nem igazán fogyott, pedig ő "diétás" lisztet használ. Csak azt nem nézte meg, hogy ez nem diétás, csak szénhidrát csökkentett, a kettő nem ugyanaz.

Tubi60 2018.06.07. 11:16:37

Kedves Sándor !
Okozhat e a cukorbetegség vagy a cukorbetegség előtti állapot olyan belső idegességet,nyugtalanságot,melyet nem közvetlen stressz vált ki ?(hanem például a bevitt sok és rendszertelen szénhidrát)
Ha valaki kb.1 éven át betartotta a kórházi rendelőben szakorvos által előírt cukorbetegség előtti stádiumra vonatkozó diétát,majd azt önkényesen felrúgva szénhidrát bevitelére nem figyelve újra "rendesen"nem figyelve eszik-okozhat e ez belső,borzasztó mértékű idegességet-amely elfajul pániktünetekbe-éjszakai felébredésbe-izzadásba és kellemetlen belső szorongásba,alvászavarba ?
Vannak e ilyen megfigyelések ?Lehet e összefüggés az étrend be nem tartása és az idegesség kialakulása,megléte között ?
Ezek a tünetek keverhetőek a hagyományos pszichiátriai korképekkel és így nyugtató a vége.Pedig az ok:a táplálkozási szokás -a szénhidrát bevitel nagy volta ?Lehetséges ez a helyzet ?Vannak emberek akik beszámoltak már hasonló zavarokról?Összefügghet a cukorbetegség előtti vagy a kialakult cukorbetegség idegrendszeri zavarokkal ?Lehet az ember ideges a helytelen táplálkozás miatt ?

Evelin89 2018.12.20. 16:53:52

Kedves Sándor!
29 éves vagyok, 1,5 éve kontaminált vékonybélszindrómám van, amit számos antibiotikumos kezelés eredményezett. A nőgyógyászom szerint azért van egy vissza-visszatérő hüvelygyulladásom, mert pajzsmirigyrendellenesség/IR/immunhiány van mögötte. A laboreredmények szerint enyhe IR-t állapított meg, mert 60 lett a 120 perces inzulinszintem a terheléses vizsgálatnál. A többi érték elvileg normális (vércukor: 4,5-3,3-4,8; inzulin: 2,4-47-60), bár nem pontosan értem, hogy csökkenhet 75 g cukoroldattól a vércukorszint. A kont.vékonybél szindróma miatt elég egysíkú a táplálkozásom, gyakorlatilag másfél éve csirke+rizs, péksüti az, ami nem okoz gyomorpanaszt. A helyzetemet rontja, hogy a gyógyszerek nálam garantáltan hasmenést eredményeznének, a lassú CH-kat meg nem tudom megemészteni. Ehhez jön egy tojás- és tejfehérje intolerancia. A xilit és társai fogyasztása a felszívódási zavar miatt szintén problémás. A vizsgálat előtt már 160 grammos diétára fogtak, így cukrot nem is ettem előtte 2 hete, csak szénhidrátot. Ezalatt 1,2 kg-ot fogytam, így 164 cm-hez már csak 45,6 kg vagyok. Ez kifejezetten zavar. A klasszikus IR tünetekből egyet sem tapasztalok. Sose volt súlyproblémám, nincs semmilyen cukorbetegség közel-távol a családban, bőrprobléma stb. Nyilván kellenek változások az életemben, de nem lehet, hogy ha megszűnne a kont.vékonybél szindróma és újra ehetnék főzeléket, zöldséget, gyümölcsöt rendesen, az inzulinom is változna? Olyat is olvastam, hogy a felszívódási zavaromra tekintettel kellene lenni kiértékeléskor. Tudom, hogy tenni kell valamit, csak az intolerancia és az emésztési nehézségek miatt számomra különösen nehéz a CH diéta betartása, mert az eddigi diétámmal egyetlen közös eleme van, a hús, amit meg nem is kívánnék magamtól. Most 180 g CH-t javasolt a dietetikus és sportot. Nem tudom, hogy mi az esetemben a célravezető. Egy nagyon szigorú 6 hónapos diéta sporttal kiegészítve, amely utána valamelyest lazítható (most ezt várják tőlem), vagy kezdhetem kicsiben is, hogy a cukorbevitelmet a tizedére csökkentem, heti 3x sportolok (nálam a séta az alap a kutyák miatt), D-vitamint szedek. Vagy hiú ábránd abban bízni, hogy ez is vezethet bármilyen eredményre? Úgy is kérdezhetném, hogy az IR olyan, mint a tűz, amit el kell oltani, aztán vigyázni kell, szabályok betartása mellett, hogy ne kapjon lángra megint, vagy az is működhet, ha fokozatosan hordok rá homokot, hogy elaludjon és utána is vigyázok?

Válaszát előre is köszönöm!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.12.20. 19:15:46

@Evelin89:

A leírása alapján itt több, egymással párhuzamosan futó dologról van szó, mindenképpen specialistával való konzultációt javasolnék. Az biztos, hogy az IR jelen lehet testsúlyprobléma nélkül is, de ez esetben általában valamilyen más endokrinológiai problémához kapcsolódóan (pl. pajzsmirigy). Ebben az esetben a diéta önmagában nem fogja eredményesen kezelni a helyzetet, az alapproblémát kell felkutatni és arra kell terápia. A sport és a szénhidrát-bevitel rendezése ettől függetlenül jó hatású lehet és az egészséges életmód miatt érdemes megtartani, de ha az alapproblémát sikerül kezelni, akkor a szénhidrát-bevitelen lehet lazítani a későbbiekben.

Evelin89 2018.12.21. 11:08:01

@Meleg Sándor: Köszönöm megtisztelő válaszát!
A vérképem teljesen normális, tulajdonképpen tökéletes, a pajzsmirigyvizsgálat se mutatott ki semmilyen eltérést. A nőgyógyászom egyúttal endokrinológus is, további vizsgálatot nem javasolt, "csak szedjem a gyógyszert." (A dietetikus szerint nincs szükség az esetemben a gyógyszerre, illetve nem is bírná a gyomrom.) Nem tudom, milyen irányba lehetne előre lépni, ha nincs tünet. A hormonháztartásomra egy dolog van még biztosan hatással, hogy fogamzásgátlót szedek, de nem mondták, hogy ez bárhogyan is befolyásolná az eredményeket.
Üdvözlettel:
Evelin

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.12.22. 08:47:30

@Evelin89:
Azért is javasoltam szakértővel való konzultációt, mert az Ön esetében tényleg minden alaposan át kellene gondolni. Olyan van, hogy valakinek egyszerűen olyan az anyagcseréje, hogy egy enyhe IR fennáll, pl. a szervezete folyamatosan több inzulint termel.
Véletlenül sem szeretnék távdiagnosztikába merülni...
A hormonális fogamzásgátlónak lehet hatása az IR-re, de ez megint olyan dolog, hogy a gyógyszer hatóanyagát, dózisát, stb. mindent kell hozzá ismerni.

Munyi cica 2019.09.06. 10:54:57

@Meleg Sándor:

Kedves Sándor!

Unokahúgomnak PCOS és IR gyanú miatt diétát javasoltak, valamint azt, hogy ne fogyasszon tejet, tejterméket pedig csak mértékkel, mert " a tejben nagyon sok hormon van" - mondta az orvos.

Kérdésem: ez mennyire reális, hogy ezért ne fogyasszon tejet? És a tejtermék akkor nem gond, abban nem inkább koncentráltan van akkor az a gonosz ösztrogén (?) hormon?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.09.08. 07:22:13

@Munyi cica:

A tejet valóban kevésbé szokták ajánlani IR és DM étrendekben, de nem a hormontartalom miatt. A tej képes megrángatni a vércukorszintet, ezért csak kis mennyiségben javasolt, főként az esti időszakban.

Viszont a fermentált tejtermékeknél ez a hatás kevésbé jelentkezik, a sajtfélék meg nyugodtan fogyaszthatók.

Munyi cica 2019.09.08. 08:29:48

@Meleg Sándor:

Köszönöm szépen, csodálkoztam is, hogy egy orvos a tej hormontartalma miatt nem ajánlja, a vércukorszint egészen más.

És ez a vércukorszint rángatás akkor is érvényesül, ha valami lassú felszívódású szénhidráttal fogyassza valaki, pl. teljes őrlésű kenyér, zöldségek-gyümölcsök, fehérjék társaságában, tehát egy komplett étkezés részeként? Mondjuk egy magvas zsömlés sonkás-zöldséges szendvicshez?
süti beállítások módosítása