Egy június közepén született kormányhatározat alapján a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar "fejlesztése" keretében Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközpont felállítása történik meg. A napokban erről több vélemény született, én is szeretném e témakörben kifejteni a saját gondolataimat.
A központ létrejöttéhez 1,4 mlliárd forinttal az állam, a Semmelweis Egyetem további 800 millió forinttal járul hozzá, a beruházási költség mellett természetesen megfelelő éves működési támogatásban (100-110 millió Ft) is részesül, szóval ez egy elég nagy volumenű beruházásnak mondható. Az alapkőletétellel nem is vártak sokáig, 4 nappal a kormányhatározat után már meg is történt az ünnepélyes esemény.
PÉNZÜGYI SZEMPONT
Populista hozzáállásnak tűnhet, de azért nem árt belegondolni abba, hogy mi minden valóban hasznos dologra lehetett volna elkölteni ezt a rengeteg pénzt. Ebből a pénzből akár lehetett volna hasznos orvosi eszközöket is vásárolni és odaadni a kórházaknak, esetleg az egészségügyi felsőoktatásban részt vevő diákoknak korszerű szakirodalmat adni a kezébe, tanulmányi utakat, szakmai konferenciákat szervezni. De akár egyszerű működési támogatásként is bőven lett volna helye, hiszen nem egy olyan kórház van, ami milliárdos kifizetésre váró tartozást görget maga előtt, s ne felejtsük el azt sem, hogy konkrétan kézfertőtlenítőre (!) gyűjtenek (!) egyes intézményekben.
KUTATÁSI SZEMPONT
Lehet(ne) a kínai gyógyászatot kutatni, de aktuálisan vannak nagyságrendekkel ígéretesebb, érdekesebb és hasznosnak tűnő kutatási területek – különösen akkor, ha a TCM (Traditional Chinese Medicine) módszereinek erősen részlegesnek tekinthető evidenciáit nézzük. Gyanítom, hogy az új intézet nem fogja olyan publikációkkal elárasztani a világot, hogy "hát, ez sem működik" - mondom ezt úgy, hogy az akupunktúra, akupresszúra területén azért némileg olvasott vagyok és vannak sejtéseim, hogy szorít a cipő. Nem gondolom, hogy a TCM kutatás teljesen haszontalan lenne, a gyógynövényekben rejlő hatóanyagok kutatása ígéretes lehet a gyógyszerfejlesztések terén, a masszázs- és mozgáskultúra tekintetében is látok némi fantáziát (de ott leginkább prevenciós és nem terápiás alkalmazás tekintetében), de konkrétan ezt nem a hazai egyetem feladatának tartom.
Alapvetően a TCM egy elég összetett jelenség, nehéz is a különböző irányzatokat, módszereket, megközelítéseket egy rendszerben nézni. Lényegében egy filozófiai alapon összekovácsolt, alapvetően népi gyógyászat jellegű hagyománnyal állunk szemben, melynek vizsgálatát is ennek megfelelően kellene kezelni. ez pedig egy erősen kritikus, komoly szelekciót jelentő vizsgálat lenne, amit egyébként a határozottan egy tömbként kezelt TCM nehezen viselne el.
A TCM gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban felmerülhet a hatékonyság kérdése - nos, erről csak annyit, hogy a kínai népegészségügyi adatokat nézve a modern orvoslást megelőzően az életkilátások Kínában sem voltak jobbak, mint bármely más, modern orvosi ellátás nélküli országban. 1960-ban a várható élettartam alig 36 év volt, napjainkban pedig (kínai gyógyászat ide vagy oda) a vezető halálokok ugyanazokból a civilizációs betegségekből állnak össze, mint a fejlett nyugati országokban (stroke, szívhalálozás, rosszindulatú daganatok). Akkor végül is milyen tudást szeretnénk áthozni Kínából?
Kína - 1960. Nem éppen arról tanúskodik, mennyire jó és hatékony a TCM.
Nehéz továbblépni azon hírek felett, melyek szerint épp az akupunktúrával és a TCM egyéb elemeivel kapcsolatban nagy számú kutatásról derült ki, hogy némi-nemű csalafintaság rejtőzik a hatásosságot igazoló eredmények mögött. Ez persze nem zárja ki a hatásosságot, de ha pl. az akupunktúra tényleg olyan jó, akkor miért van erre szükség? De a lényeges kérdés nem is az, hogy van-e tényleges hatás, hanem az, hogy ez a gyakorlatban alkalmazott, jelenlegi módszerekhez képest jobb, hatékonyabb-e?
A TCM rendszerében - hasonlóan más alternatív vagy komplementer módszerekhez - egy olcsó és hatékony eszközt látni, mely orvosolja a hazai egészségügyi ellátórendszer diszfunkcionalitásait, igencsak merész és megalapozatlan elképzelés. Sem a szakemberek fokozódó hiányát, sem a krónikus alulfinanszírozottságot de még az egészségügyi ellátórendszerben fennálló szerkezeti és működésbeli anomáliákat nem tudja érdemben kezelni, hiszen egyikre sincs érdemi válasza.
A Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközpont felállítása nem több egy költséges, gyakorlati haszonnal sem rövid, sem hosszú távon nem kecsegtető zsákutcánál, nem mellesleg a tudományos alapú orvoslás gyakorlati megvalósulása tekintetében egy komoly visszalépést jelent.
Az új kutatóintézetben intenzív vizsgálatok folynak...
Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
- 1376/2017. (VI. 14.) Korm. határozat A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar fejlesztéséről és a Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközpont felállításának tervezéséről. Magyar Közlöny, 2014. évi 90. szám (2017. június 14.) LINK
- Letették a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar új épületszárnyának alapkövét. Kormány.hu. 2017. június 18. LINK
- HEALTH PROFILE: China. World Life Expectancy. LINK
- Chairman Mao Invented Traditional Chinese Medicine. LINK
- A Szkeptikus Társaság közleménye a hagyományos kínai orvoslás állami támogatásáról. Szkeptikus blog. 2017. június 23. LINK
- Drasztikusan nő a kórházi adósság. MNO. 2017. május 27. LINK
- Fertőtlenítőszerre gyűjtenek a kórházaknak. RTL Klub 2017. június 16. LINK
- Merengés a természetgyógyászatról. Alimento blog. 2015. május 3. LINK
- Százával hamisítják Kínában az akupunktúrával kapcsolatos kutatásokat. index. 2017. április 11. LINK
