Szénhidrátoktól az édesítőszerekig III.
2017. november 27. írta: Meleg Sándor

Szénhidrátoktól az édesítőszerekig III.

Év vége közeledik, így igyekszem pótolni az elmaradásaimat. Édesítőszer témában az édes íz kiváltására alkalmas anyagok közül az utolsó nagy csoport következik, illetve röviden szó esik az édesítők alkalmazásának néhány fontosabb kérdéséről.

sweet_1.png

Utolsó csoportunk kémiailag igen változatos csapat, a fő közös jellemzőjük nem is kémiai jellegű, hanem egyszerű tapasztalati: két-három nagyságrenddel édesebb érzetet váltanak ki a cukorhoz képest. Az intenzív ízérzet miatt a felhasznált mennyiségük napi szinten is mindösszesen néhány 10 vagy száz milligramm, ez pedig az alkalmazás terén jelent specialitást.

 

AMINOSAV ALAPÚ ÉDESÍTŐK

Az aminosav származékok köre folyamatosan bővül, meglepő módon brutálisan édes anyagokat is sikerült felfedezni már ebben a csoportban.

A legismertebb és leghírhedtebb édesítők közé tartozik az aszpartam, számos összeesküvés-elmélet és rémhír tárgya, erről már volt korábban szó. Az aszpartam édesítő hatása mintegy 200-szorosa a répacukornak, emiatt igen kis mennyiség szükséges belőle - a legtöbb élelmiszerben mindösszesen néhány mg/100g ill. 100 ml mennyiségben alkalmazzák. Az aszpartam által keltett édes íz érzete jellegében a cukoréhoz hasonló, de intenzitásában és hatóidejében eltér attól. Felhasználását korlátozza, hogy 100 °C felett bomlásnak indul, sütéshez, főzéshez csak korlátozottan használható. Élelmiszerekben az aceszulfam-K édesítővel együtt is alkalmazzák. Az aszpartam energiát szolgáltat (~4 kcal/g), de a vércukorszintre és az inzulinigényre nincs hatással, ez nagy részben a felhasznált kis mennyiség miatt van: a legvadabb fogyasztók esetében is 1 g alatti  napi bevitelt jelent.

Az advatám a cukornál több ezerszer, az aszpartamnál legalább 100-szor édesebb anyag, aszparaginsav és izovanilin alkotja, mindkettő az egészségre nézve teljesen biztonságos vegyület. Az advantámot 2014-ben engedélyezte az FDA (jelölése E969). 2013-ban az európai élelmiszer-hatóság (EFSA) is vizsgálta a hatását, nagy dózisban sem mutatott toxikus hatásokat - intenzív édes íze miatt viszont csak nagyon kis mennyiségben lehet alkalmazni, engedélyezett napi beviteli értéke 5 mg/testtömeg kg - ez egy 70 kg-os embernél nagyjából 350 kg cukornak megfelelő mennyiség, ebből érezhető, hogy igen nagy kihívás túladagolni. Élelmiszerekben még ritkán találkozhatunk vele, advantám alapú asztali édesítőszer sincs még forgalomban. Vércukorszintre, inzulin-elválasztásra hatása nincs.

advantam.png

Szintén aminosav alapú édesítők még a neotám, ami 7-13 ezerszer (!) édesebb a nádcukornál, és az alitám, ami 2 ezerszer édesebb a cukornál.

 

ACESZULFÁM-K

Édesítő ereje az aszpartamhoz hasonló, energiát nem adó anyag, a szervezetből átalakítás nélkül ürül. Hőhatásra nem érzékeny, főzéshez, sütéshez használható, nagyjából 200-szor édesebb a cukornál. Jellemzően diétás italokban fordul elő, aszpartammal együtt. Vércukorszintre, inzulinelválasztásra hatása nincs, beviteli határértéke 9 mg/testtömeg kg.

 

CIKLAMÁT

A cukornál 30-35-ször erősebb, mesterséges édesítőszer, jelölése E952, más édesítőszerekkel együttesen, keverve is alkalmazzák, napi ajánlott bevitelének felső határa 7 mg/testtömeg kg. Szervezetből változatlan formában ürül, energiát nem ad, vércukorszintre, inzulinválaszra hatása nincs. Számos laborpatkány adta életét a ciklamáttal kapcsolatos kísérletekben, egy ideig ez is a rákkeltő anyagok közé került besorolásra, de jelen tudásunk szerint emberben maga a hatás is megkérdőjelezhető és a kiváltáshoz szükséges dózist is csak nagyon csúnya túladagolással lehetne elérni.

 

SZACHARIN

A szacharin (E954) születése és engedélyeztetése, illetve a kutatása egy nagyon kalandos történet, bármilyen csábító, nem mennék ebbe bele (millió helyen le van írva). Attól függően, hogy mely részleteket ragadom ki, lehet ez kellemes tudománytörténeti érdekesség, de remek alap mindenféle összeesküvésre és az emberek riogatására is.

A szacharinról érdemes tudni, hogy 200-800-szor édesebb a cukornál, az emésztőrendszerből gyorsan felszívódik, de az anyagcsere-folyamatokban nem vesz részt, gyakorlatilag 48 órán belül változatlan formában ürül a szervezetből, jellemzően a vizelettel. Élelmiszerekben, asztali édesítőkben is előfordul, általában a ciklamáttal keverve. Mivel az édesítőszerek piaca gyors ütemben bővül, a szacharin folyamatosan visszaszorul, ennek ellenére még időnként felröppennek a hírek, miszerint halálos méreg - az okozott szindrómák csaknem azonosak az aszpartamnál olvashatókkal. Irdatlanul túladagolva kísérleti egerekben valóban fokozta a hólyagrák kockázatát, de ennek hatásmechanizmusa egy olyan folyamatra épül, ami emberben nincs jelen, nem mellesleg azt a dózist élelmiszerekkel nem lehet egyszerűen bevinni. Ami érdekesség: lényegében fogalmunk sincs, miért érezzük édesnek.

sacharin.png


SZUKRALÓZ

1978-ban fedezték fel. A szukralóz (E955) a nádcukornál akár 750-szer édesebb anyag (az édesítő erő hígítástól, pH-tól és egyéb körülményektől függ), nincs mellék vagy utóíze, főzéshez, sütéshez egyaránt használható, gyakorlatilag emészthetetlen, így energiát nem ad, vércukorszintre, inzulinválaszra hatása nincs. Engedélyezett beviteli mennyisége 15 mg/kg/nap, ezzel elég brutális cukorfogyasztást lehet kiváltani. A szukralóz esetében már elég tetemes mennyiségű vizsgálatot végeztek el állatokon, embereken, sőt cukorbetegeken is, gyakorlatilag az engedélyezett fogyasztási mennyiség többszörösénél sem figyeltek meg káros hatásokat.


STEVIA

A dél-amerikai stevia (jázminpakóca) növény kivonata több, édes ízért felelős anyagot is tartalmaz, melyek édesítő értékben, ízben némileg eltérnek egymástól. A stevia kivonata hőálló, sütéshez, főzéshez használható, édesítő ereje nagyjából 300-szor nagyobb, mint a répacukoré, jelölése élelmiszereken E960. Energiát nem ad, vércukorszintre, inzulinválaszra hatása nincs, népszerűségét leginkább annak köszönheti, hogy rá lehet írni irdatlan nagy betűkkel, hogy "TERMÉSZETES" és mellé lehet tenni cuki kis zöld levelekről készült képeket (a a fogyasztó meg úgysem tudja eldönteni, milyen növény van a képen).

stevia_1.jpg

Hát nem aranyos? Csak úgy sugárzik belőle az egészség...

 

DE MINEK NEKÜNK ÉDESÍTŐSZER?

Első körben érdemes megvizsgálni, miért is vannak különböző cukorpótló és édesítőszerek az ételeinkben? Valóban a gonosz élelmiszerlobbi akar ily módon kinyírni mindenkit (és közben meggazdagodni, hiszen máskülönben nem lenne gonosz élelmiszerlobbi) vagy van valami racionális oka annak, hogy ezeket fogyasztjuk? Nyilván az utóbbi.

Napjainkban nem ok nélkül éri kritika a cukorfogyasztást, ezen belül is az élelmiszerekhez a gyártás során hozzáadott cukrok mennyiségét. Mivel ez a jelenség sajnos általánosan érinti az élelmiszerek jelentős részét, tetemes mennyiségű cukrot fogyaszthat el egy jószándékú állampolgár, akár tudtán kívül is. Példának okáért, 1 dl cukorral készült szénsavas üdítőitalban 10 g cukor található, és ha valaki csak heti 0,5 liternyi mennyiséget fogyaszt ebből (ami nem sok, 2 pohár) az éves szinten 2,6 kg cukor és 1660 kcal energia-bevitelt jelent. Ehhez még adjuk hozzá az összes többi élelmiszerben előforduló cukrot, máris egészen horribilis számok jönnek ki. Ha most valaki önszántából úgy dönt, hogy kivonul a világból és kiiktat minden olyan élelmiszert, amiben a hozzáadott cukor előfordul, akkor kemény küzdelemmel képes lesz elérni. De egy átlagos fogyasztó nagy valószínűséggel nem ezen az úton indul el, inkább keres olyan alternatívákat, melyben megtarthatja kedvenc finomságait, de a cukor jelentette sötét fenyegetés nélkül. Az élelmiszeripar természetesen nem egy idióta, hogy a keresleti igényre ne adjon választ.

 

A JÓ, A ROSSZ ÉS AZ ÉDESÍTŐSZER

Az édesítőszerek világában is megszokott jelenség, hogy időről időre van mindig egy-egy felkapott, mindenféle csodahatással felruházott anyag, s ezzel ellentételesen mindig vannak olyan anyagok, amik éppen a gonosz élelmiszermaffia világnépességet irtó terveiben játszanak kulcsszerepet. Nézzük ezek közül párat röviden:

1. Rákot okoz...

Az édesítőszerek esetén ez az egyik olyan terület, amit kifulladásig vizsgálnak minden elérhető módszerrel. Egyes édesítőszereknél szerencsétlen egerekben sikerül is daganatképződést kiváltani, de ehhez olyan dózisokat alkalmaztak, ami egy embernél akár napi több kg elfogyasztását is jelentené. Egy átlagember  általában nem egyfajta édesítőt használ és még a napi fogyasztási limit eléréséért is erősen bűvészkedni kell. Összességében sokkal valószínűbb, hogy bármi mástól (pl. a forgalmas belvárosi utcákon való sétálástól) fogunk rákot kapni, mintsem az édesítőszerektől.

2. Tönkreteszik a bélflórát...

Nos, vannak kutatások, amik egyes édesítők alkalmazásánál a bélflóra összetételének változását mutatták ki. Ez eddig jól hangzik, nyilván az emésztőrendszerben fel nem szívódott anyagok eljutnak a tápcsatorna alsóbb régióiba és az ott lakó lények legjobb tudásuk szerint megpróbálnak valamit kezdeni velük, ez pedig befolyásolja az egyes fajok számát, arányát. De! Ez lényegében az étrend összetételének bármilyen változása esetén felmerül, szóval önmagában nem mond el semmit. Az édesítőszerek esetében mért változásokról érdemben akkor lehetne nyilatkozni, ha nagyon alaposan körbe tudnánk járni a kérdést, főként illene arra magyarázatot találni, hogy változtathatja meg a bélflórát olyan édesítőszer, ami el sem jut odáig (pl. aszpartam).

3. Nem segítenek a fogyásban...

Időnként kapok olyan tanulmányokat, melyekben diadalittasan prezentálják, hogy az édesítőszerek használata nem segítette a fogyást, egyes esetekben még híztak is a kísérleti alanyok - de hát ismertek olyan kutatások is, ahol mégiscsak sikerült fogyást elérni. Hogy is van ez ekkor?

Az édesítőszerek nem fogyasztószerek, aki ilyen módon viszonyul a témához, az már az elején eltéved. A hízást és a fogyást ugyanis nem csak az édesítőszer vs. cukor kérdés dönti el, hanem az életmód és az étrend egésze. Ennek van egy pszichés csapdája: ha valaki azt gondolja, hogy a cukor édesítőszerre cserélésével nyugodtan "bűnözhet", lazíthat az étrenden, az lényegében a cukor képében kieső energia és tápanyag-mennyiséget simán be fogja vinni más formába és már lőttek is a fogyásnak.

sweeteners.jpg

Hát ez annyira fontos, hogy ki kell emelni...

 

4. Becsapjuk a szervezetet...

Gyakran elhangzik, hogy az édesítőszerek alkalmazásával a szervezetet becsapjuk, az édes íz hatására a szervezet várja a tápanyagban gazdag ételt és amikor ezt nem kapja meg, akkor szörnyűséges negatív hatásokkal vagyunk kénytelenek szembesülni: leesik a vércukor, kínzó éhség, falásroham, világvége...

Először is, az ízérzetnek valóban van emésztőrendszert aktiváló, tápanyag-feldolgozási és -felvételi folyamatokat előkészítő hatása, így inzulinszint emelkedést kiváltó hatása is (ez a kefalikus fázisú inzulin kibocsájtás, angol rövidítés alapján CPIR). Ez egy reflexes folyamat, az édes íz mellett az ételek illata, képe vagy akár gondolata is kiválthatja kisebb-nagyobb mértékben. E tekintetben nem csinálnék bűnbakot az édesítőszerekből, mert ha elsétálunk egy pékség mellett, az is hasonló eredményre vezethet, az olyan bonyolult dolgokba ne is menjünk bele, hogyan befolyásolja a cukorfogyasztási szokások változása az édes íz érzetét. Az édesítőszerekre fogni a hipoglikémiás tüneteket némileg túlzó.

Felmerült az is, hogy ettől függetlenül, ízérzettől független mérhető inzulinválaszt lehet-e kiváltani édesítőszerekkel? Ez már egy érdekesebb kérdés, már csak azért is, mert az édesítők egy jelentős részénél ennek nincs élettani alapja: vagy lebomlanak (pl. az aminosav alapúak) vagy nem lépnek be az emberi anyagcserébe (pl. szacharin, szukralóz és tsai), nem mellesleg itt tényleg néhány milligrammról beszélünk vagyis a cukornál több nagyságrenddel intenzívebb inzulinogén hatást kellene feltételeznünk, ami finoman szólva is erősen kérdéses. Szerencsétlen laboregereken minden esetre többé-kevésbé sikerült kimutatni egy ilyen hatást, de ahogy elnéztem, itt megint olyan dózisokról és körülményekről volt szó (pl. 150 mg/kg aceszulfám K infúzióban! - ez emberben 9-11 g-nak felel meg, ami többszöröse az élelmiszerrel napi szinten bevihető mennyiségnek), amit normál körülmények között emberben nehéz elérni. Ennek eredményeként emberben az állatkísérletek eredményeit nem is nagyon sikerült reprodukálni.

5. A konkurens termékek vetélkedése

Jópár éve követem az édesítőkkel kapcsolatos felhajtásokat, egyértelmű, hogy kiélezett piaci verseny van és az egymással versengő termékek körében nem ritka a fair play szabályait figyelmen kívül hagyó kommunikáció. Ami meglepő, hogy nem a gyártók és fő forgalmazók terjesztik a rémhíreket, hanem maguk az elkötelezett fogyasztói csoportok. Gyakorlatilag  amilyen hevességgel támadják a cukorfogyasztáson keresztül pusztító élelmiszeripart, ugyanolyan hevességgel védik a preferált érdesítőt és kígyót-békát kiabálnak a többire. Komikus, hogy eközben olyan "halállistát" állítanak össze, hogy az ember inkább marad a jó öreg cukornál, mert a legrosszabb esetben sem tudunk annyi rosszat (150-200 betegséget tartalmazó listákról beszélünk) elmondani róla, mint amennyit pl. az aszpartam, a szacharin vagy a ciklamát esetében összehordtak az évek alatt (jórészt alaptalanul, dehát mégis...). A halállisták egyébként szabadon örökíthetőek, én láttam olyan cikkeket, amik szinte szó szerint egyeztek, a különbség abban volt, hogy épp melyik édesítőt szidták (szacharin helyett az aszpartamot) és melyik másikat ajánlották.

6. Tudományos anomáliák

Hozzá kell tenni, hogy az édesítőkkel kapcsolatban nagyon sok az inkorrekt tanulmány, amikre lehet hivatkozni. Miközben a cikkhez kerestem anyagot, nem egy olyan írást találtam, ami végső soron a saját hipotézisének a gyúrogatásán kívül nem sok mást tudott felmutatni, de a végén megállapította, hogy "biztos ami biztos" meg "nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél" alapon lehetőleg ne fogyasszunk az adott édesítőből. Az ilyen írás nem tudományos publikáció, hanem szépirodalom. E téren megérne a tudományos világnak is egy alapos nagytakarítás, ez a jelenség azért benne van a tudomány aktuális presztízs és hitelesség vesztésében, főként ha a meglévő, használható eredményeket is félreérthető módon, a hatásokat eltolva és irreálisan felnagyítva (in vitro vagy patkánykísérleteket egyből emberre vetítik figyelmen kívül hagyva pl. a dózis arányos kezelését) adják tovább.

Én különös aránytalanságnak tartom, hogy újabban magáért az inzulinrezisztencia kialakulásáért vagy eredménytelen terápiájáért is az édesítőket hibáztatják - azért jó lenne a dolgokat a maguk helyében és jelentőségében kezelni. A szénhidrát-anyagcsere zavarok  kialakulásában több tényező játszik szerepet,  genetikai hajlam, anyagcserét befolyásoló más betegségek és nagy részben étrend és életmód (az arányok egyénenként változhatnak). ha az életmód-étrend vonalat nézem, akkor a népegészségügy adatok hozzáférhetők: nyugodtan leírható, hogy az édesítőszerek alkalmazásának más tényezőkhöz képest akkor is eltörpülne a szerepe, ha lenne ilyen hatásuk.

sweet2.png

Ma már nagyon sok édes ízt adó anyag van forgalomban önállóan és az élelmiszerekben is. Megfelelő módon alkalmazva nem jelentenek egészségügyi kockázatot - vagy ha igen, az jóval kisebb a magas cukorfogyasztás kockázatainál.

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog  

A sorozat cikkei:

  1. Inzulin-rezisztencia I.
  2. Inzulin-rezisztencia II.
  3. Inzulin-rezisztencia III. - Étrendi alapok
    1. Szénhidrátoktól az édesítőszerekig I.
    2. Szénhidrátoktól az édesítőszerekig II.
    3. Szénhidrátoktól az édesítőszerekig III.

Források:

  • Alternative Sweeteners. 4th edition. CRC Press. 2012.
  • 1333/2008/EK rendelet az élelmiszer-adalékanyagokról. LINK
  • Magnuson BA, Roberts A, Nestmann ER: Critical review of the current literature on the safety of sucralose. Food Chem Toxicol. 2017. LINK
  • Grotz VL, Pi-Sunyer X, Porte D, Roberts A, Richard Trout J: A 12-week randomized clinical trial investigating the potential for sucralose to affect glucose homeostasis. Regul Toxicol Pharmacol. 2017. LINK
  • Tordoff MG, Pearson JA, Ellis HT, Poole RL: Does eating good-tasting food influence body weight? Physiol Behav. 2017. LINK
  • Malaisse WJ, Vanonderbergen A, Louchami K, Jijakli H Malaisse-Lagae F: Effects of Artificial Sweeteners on Insulin Release and Cationic Fluxes in Rat Pancreatic Islets. Cell. Signal. Vol. 10, No. 10, pp. 727–733, 1998
  • Liang Y, Steinbach G, Maier V, Pfeiffer EF: The effect of artificial sweetener on insulin secretion. 1. The effect of acesulfame K on insulin secretion in the rat (studies in vivo). Horm Metab Res. 1987 Jun;19(6):233-8. LINK
  • Tonosaki K, Hori Y, Shimizu Y, Tonosaki K: Relationships between insulin release and taste.Biomed Res. 2007 Apr;28(2):79-83. LINK1, LINK2
  • Dhillon J, Lee JY, Mattes RD: The cephalic phase insulin response to nutritive and low-calorie sweeteners in solid and beverage form. Physiol Behav. 2017 Nov 1;181:100-109.LINK
  • Wise PM, Nattress L, Flammer LJ, Beauchamp GK: Reduced dietary intake of simple sugars alters perceived sweet taste intensity but not perceived pleasantness. Am J Clin Nutr. 2016 Jan;103(1):50-60. LINK
  • Palmnäs MS, Cowan TE, Bomhof MR, Su J, Reimer RA, Vogel HJ, Hittel DS, Shearer J: Low-dose aspartame consumption differentially affects gut microbiota-host metabolic interactions in the diet-induced obese rat. PLoS One. 2014 Oct 14;9(10):e109841. LINK
  • Sweeteners. EFSA. LINK

A bejegyzés trackback címe:

http://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr5913311651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Pirx 2017.11.27. 08:31:06

Megint egy alapos munka, élvezetes olvasni. :) Gratulálok!

Serrin · http://ecigiblog.blog.hu/ 2017.11.27. 11:30:12

Szerintem is nagyon részletes lett.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.11.27. 12:33:00

éppen a cukor összeesküvés+Rák a téma a nemzetközi sajtóban.
Emiatt is - a kutatásokban nehéz megbízni.

"Sugar industry withheld possible evidence of cancer link 50 years ago, researchers say"
www.pbs.org/newshour/science/sugar-industry-withheld-possible-evidence-of-cancer-link-50-years-ago-researchers-say

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.11.27. 12:43:50

@Karinthy-paradoxon:
Jogos. Borzalmasan nehéz kiszűrni az érdekvezéreltséget a rendszerből - ha nem is a kutatás szintjén, akkor a kutatás eredményeinek a kommunikálása során.
Időnként, ha nagyon furcsa dolgokat látok, akkor megnézem, hogy az adott szerző kivel publikált még és milyen témákról - voltak már 'aha' élményeim...
Ugyanakkor az sem jó, ha csak a 'kinek az érdeke' oldalról megy az elemzés, ebből vannak aztán nagy összeesküvés elméletek szerte a világban, amik messze elrugaszkodnak a tényektől...
Ez van, az élet nehéz és bonyolult :)

fda 2017.11.27. 21:23:17

Felüdülés értelmesen összeszedett cikket olvasni AZ INTERNETEN, aminek a végén valami elképesztő módon még hivatkozáslista is van. Köszönjük!

ISZ77 2017.11.27. 21:59:39

urbanlegeds.hu, kodpiszkalo.blog.hu, vedooltas.blog.hu mellé újabb normális kontent.
Köszönjük!

Today05 2017.11.27. 22:47:00

Én csak annyit szólnék hozzá, hogy a legtöbb édesítő azért kisebb nagyobb inzulinreakciót a testből. Sok ellentmondó tanulmány van, ezért nem írnám le kategorikusan, hogy "nem vált ki inzulin reakciót". Azonkivül tényleg tök jó, hogy végre hivatkozást látok, és nem a tudnodkell.info kategoriábol :)

furious ewok 2017.11.27. 23:12:40

Wow, ez igen! Nagyon alapos és érdekes cikk, köszi! Amúgy a szerző szakmabeli? Ha ilyen igényességgel ír valaki egy témában, érdemes lehet egy szakmai profilt is belinkelni, növeli az írás hitelességét is.

Könnyen elkaptuk, uram! 2017.11.28. 00:25:05

Azért azt nem kéne figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos édesítők hasmenést okoznak. Aspartam, szukralóz...és társaik. Nem, nem abnormális adagolás mellett.
Ez pedig akár a bélflórára is hatással lehet. Ahogy az is, hogy a cukor kihagyásával az azt preferáló bélbaktériumok száma csökkenhet, felborítva a bélflóra addigi egyensúlyát.
Az aminosavak meg önmagukban veszélyes terület.

midnightcoder2 2017.11.28. 04:41:28

@Meleg Sándor: Na igen. Az ember eleve sok mindenen elgondolkodik. Pl. a cukorlobbi számára nyilván megérte a kutatásokat meghamisítani, de hasonló érdekek lehetnek az életmódlobbi esetén is. A vietnami gyerekekkel 5000 forint anyag és bérköltségből előállított 60 ezer forintos futócipőn sem kicsi profit van, nem beszélve az egyéb sportruházatról, sportszerekről, stb.

A másik dolog, hogy a gyógyszergyáraknak is jó egy kis áldozathibáztatás: nem éltél egészségesen ? Akkor simán megérdemled hogy rákot kapj, így kevésbé tűnik fel, hogy a fontosabb betegségek gyógyításában alig történt előrelépés az 50-es évek óta, és ami igen az sokkal inkább az elektronika fejlődésének köszönhető (Pl. CT) mint a dokiknak.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.11.28. 05:44:47

@midnightcoder2:
A sportruházat az a klasszikus kapitalista outsourcing esete: oda viszik a gyártást, ahol le lehet nyomni a költségeket. És mivel a kapitalizmusba természeténél fogva nem sok etika szorul, ez pl. gyerekmunkává is fajul.

Az áldozathibáztatással is óvatosan bánnék. az hogy közlöm valakivel, hogy az életmódja közvetlen ok-okozati összefüggést mutat az egészségügyi problémáival, az önmagában nem áldozathibáztatás. A terápiában vannak komoly előrelépések, ezek viszont valóban nem csak gyógyszeres jellegűek. Azért tőlünk nyugatra statisztikailag folyamatosan javulnak a nagy népbetegségek kezelési mutatói, ez az OECD adatokból simán lejön. Ezeknél a betegségeknél pl. a diagnosztikai eszköztár komoly előrelépést jelent, mert a korai felismerés az eredményességhez elengedhetetlen - itthon pl. ezzel is piszok módon le vagyunk maradva.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.11.28. 05:49:22

@Könnyen elkaptuk, uram!:

A hasmenést okozó bizonyos édesítők leginkább a cukoralkoholok (pl. xilit, mannit, stb., de az eritrit nem), de pl. a fruktóz vagy a tejcukor is bizonyos mennyiségben. Normál körülmények között az aszpartam nem okoz hasmenést.

"Ahogy az is, hogy a cukor kihagyásával az azt preferáló bélbaktériumok száma csökkenhet, felborítva a bélflóra addigi egyensúlyát" - ez így van, de bennem azért felmerül a kérdés, hogy a cukor fogyasztására beállt bélflóra vajon mennyiben tekinthető normálisnak. maga bélflóra egy nagyon dinamikus dolog, a bélflórát alkotó fajokban normál körülmények között is magas a változatosság, pusztán földrajzi távolságok, étkezési szokások is jelentős eltéréseket eredményeznek a normál tartományon belül.

Az, hogy egy kutatás kimutatja, hogy a bélflóra más édesítők használata mellett, önmagában még csak a változás tényét mutatja ki, azt nem, hogy ez jó-e nekünk vagy nem. ha holnap átállok vegán étrendre, az is meg fogja változtatni a bélflórámat.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.11.28. 05:51:06

@furious ewok:
Dietetikus 8is) vagyok, de nem a terápiás területen dolgozom. Majd csinálok profilt.

Berelhetoreklamfelulet 2017.11.28. 09:01:57

Én azért nem jelenteném ki annyira egyértelműen azt, hogy nem rákkeltőek az édesítőszerek. A legtöbb vegyületet évtizedekig használják, mielőtt kiderül róluk, hogy annyira mégse kéne...

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2017.11.28. 09:23:26

@Berelhetoreklamfelulet: Egy megoldás van: ne együnk semmit amíg nem ettük sok évtizeden át.

deckard_r 2017.11.28. 09:25:04

@midnightcoder2:
>a fontosabb betegségek gyógyításában alig történt előrelépés az 50-es évek óta, és ami igen az sokkal inkább az elektronika fejlődésének köszönhető (Pl. CT) mint a dokiknak.<
Fogalmazzunk inkább úgy, hogy halvány lila fogalmad sincs a fejlődés mértékéről...

Zb74 2017.11.28. 09:57:28

@eßemfaßom meg áll: Ugye, alapvetően erről szól(na) a paleo és az összes egyéb "whole foods" irányzat is.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2017.11.28. 10:01:27

@Zb74: szóval az is akkora baromság mint amit én írtam?

Könnyen elkaptuk, uram! 2017.11.28. 10:16:13

@Meleg Sándor: igazad van. Valójában arra akartam rámutatni, hogy a hatás erősen személyfüggő. Én például szomjas leszek az édesítőszerektől.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.11.28. 10:29:40

@Berelhetoreklamfelulet:
Rákkeltés témában három dologra kell fókuszálni
- emberben legyen a hatás kimutatható - patkányokban több édesítővel sikerült fokozni a daganatképződést, de ez emberben nem feltétlen jön ki (nem ugyanolyan azért az anyagcserénk.

- a fogyasztással reálisan megvalósítható mennyiséggel kel elérni a hatást - szintén állatkísérletek: irdatlan nagy dózisokkal sikerült elérni a rákkeltő hatást, ami emberben fizikailag sem megvalósítható. A legtöbb édesítőnél azért elég alacsony (néhány mg összevetve a 60+ kg-os testtömeghez) a beviteli referencia érték és ennek elérése sem túl gyakori.

- daganatképződésre gyakorolt egyértelműen kimutatható hatásáról érdemes beszélni - konkrétan és szignifikánsan kimutatható hatásról van szó. Az édesítőket akkor érdemes piszkálni, ha ehhez egyébként az étrenddel összefüggő daganatkeletkezési kockázathoz képest lehet többletet kimutatni.

Általában az édesítőket szigorú engedélyeztetés után engedik ki a piacra, az FDA némileg lazább a témában, de ők is elég alaposak, az EFSA, meg általában még szigorúbb, az amerikai határértékek alá szoktak menni általában.

bigdata 2017.11.28. 11:47:31

@Meleg Sándor: viszonylag friss hírek szerint a demencia és egyes édesítőszerek használata közötti kapcsolatot sikerült kimutatni. Emiatt még korai hisztériát kelteni, de ha már gyűlnek az érvek-ellenérvek, tények és hiedelmek, ennek is ott a helye a gyűjteményben.

Koczy · http://koczyblogja.blog.hu 2017.11.28. 12:12:28

Én sajnos elég speciális helyzetben vagyok (glutén-laktózérzékenység és gyógyíthatatlan bélgyulladás), így nagyon meg kell válogatnom mit eszek és mennyit. Nagyon sokszor lett iszonyatos hasmenésem a "mindenmentes" termékektől, és mivel a glutén-laktózmentes, de cukrostól nem, így ezt nem tudtam máshoz, mint az édesítőhöz kötni. Pedig nem ettem abnormális mennyiséget soha ( pl. két kanál fagyi, két db, keksz stb.).

Zb74 2017.11.28. 12:46:50

@bigdata: Én erről csak epidemiológiai kutatási eredményeket láttam - stroke.ahajournals.org/content/early/2017/04/20/STROKEAHA.116.016027 -; ezeknek azért komoly módszertani korlátai vannak, de a magam részéről ettől függetlenül sem igazán iszom édes(ített) löttyöket.

@eßemfaßom meg áll: Hogy baromság-e, vagy sem, azt nem tudom. Az egyik tipikus "whole-foods" irányzat, ugye, a "mediterrán" étrend, amely azon alapszik, mit ettek a krétaiak a múlt század ötvenes éveiben. Gyümölcsöt, zöldséget, vadnövényeket, olívabogyót és -olajat, száraz hüvelyeseket, árpából és búzából készített kenyérféléket, juh- és kecskesajtokat, halakat, tengeri herkentyűket, csigákat, szabad tartásban nevelt tyúkok tojásait, kis mennyiségben dióféléket, néha csirkehúst, még ritkábban bárány-, disznó- vagy gidahúst. A kutatások alapján működik a dolog. A "paleo" abban különbözik ettől, hogy hiányoznak belőle a gabonák, a tejtermékek és a hüvelyesek, viszont nagyobb hangsúlyt kapnak a húsok és belsőségek, állati zsírok, továbbá egyes olyan növények, amelyek nem őshonosak a Földközi-tenger vidékén (pl. kókusz).

segar 2017.11.28. 12:52:49

Ilyen érdekességek mellet, mint: "folyamatosan javulnak a nagy népbetegségek kezelési mutatói", vagy: "halvány lila fogalmad sincs a fejlődés mértékéről" - öröm kijelenteni, hogy legalább a nyugati népesség frankón terméketlen lesz úgy 2060-ra.
___
Vagyis: bármennyi időt el lehet cseszni olvasgatásra, kutatásra, bármennyit lehet fejlődnie a híres orvostudománynak, attól még kampec.
___
Mert ez a bolond 'homo chemical industry' sokkal jobban ki tudja magát nyírni, mint a saját tudományának fejlődése, illetve a nem létező önfegyelem... Műcukrok inkluzíve. :|

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.11.28. 12:59:17

@Zb74:
Ennyi variáns egyidejű vizsgálatához ezt a mintát kicsit alulméretezettnek érzem.

Zb74 2017.11.28. 14:07:56

@Meleg Sándor: Nem pusztán ez a baj vele. Maga a módszertan is sok buktatót rejt. A "food frequency questionnaire" azt jelenti, hogy időnként megkérdezik a válaszadókat, hogy az elmúlt időszakban mit (és miből mennyit ) fogyasztottak. Az "elmúlt időszak" akár fél év is lehet. Ugyan ki tudja megmondani azt, hogy milyen élelmiszerből mennyit fogyasztott pontosan? A másik, hogy - mint általában az ehhez hasonló, nem ellenőrzött körülmények között végzett vizsgálatok - egy ilyen kutatás csak korrelációt tud kimutatni, ok-okozati viszonyokat nem tud feltárni.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.11.28. 14:20:20

@Zb74:
Jogos... én láttam olyat, hogy fél éves intervallum tápanyag-ellátottságát vizsgálták önkitöltős 3 napos étkezési naplóval. No comment.

A gond ezzel az, hogy a konklúzióra utána hivatkozik mindenki bőszen...

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2017.11.28. 18:02:07

@Zb74: "A kutatások alapján működik a dolog"

kik hol kutatták mennyi ideig és hol lehet az eredményt megtekinteni?

Zb74 2017.11.29. 09:38:49

@eßemfaßom meg áll: Begépeled a PubMed keresőbe, hogy "Mediterranean diet", és végignyálazod, amit találsz.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.01.05. 11:06:46

Cukor II.
"What if sugar is worse than just empty calories? An essay by Gary Taubes"
BMJ 2018; 360 doi: doi.org/10.1136/bmj.j5808 (Published 04 January 2018)
www.bmj.com/content/360/bmj.j5808.full

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.01.05. 11:22:19

és cukortól okosabbak se leszünk.

`The “sweet” effect: Comparative assessments of dietary sugars on cognitive performance ( available online 7 December 2017 )`
www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0031938417304328
"Highlights
•Glucose and sucrose ingestion led to negative cognitive performances.
•Negative effects due to blood glucose increase were more evident with overnight fasting.
•Sugar effects on cognitive abilities are likely to be glucose-mediated.
•Sweetness perception does not play a role in moderating cognitive performances
"

fordulo_bogyo 2018.01.06. 16:15:00

@Karinthy-paradoxon: A reakcioido 0.30 - 0.35 masodperces ertekeirol, legfeljebb 0.05 masodperces kulonbsegerol van szo...
Nincs ez egy kicsit nagyon tulertekelve?
"Glucose and sucrose ingestion led to negative cognitive performances."

fordulo_bogyo 2018.01.06. 16:16:07

@Karinthy-paradoxon: Kivancsi lennek, hogy zsirt vagy feherjet fogyasztva milyen hatast tapasztalnanak?

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.01.07. 17:49:02

Az eddig biztonságosnak hitt és iparilag széles körüen használt Trehalóz-t (édesítőszert) extrém módon szeretik a halálos bacik is, (Clostridium difficilef ) vagyis akinek bakteriális fertőzése van - jobb ha leáll minden iparilag gyártott élelmiszerről ( jégkrém, pizza, tésztafélék )

“On the basis of [our] observations, we propose that the widespread adoption and use of the disaccharide trehalose in the human diet has played a significant role in the emergence of these epidemic and hypervirulent strains,”

A Common Sweetener May Be Worsening the Spread of These Deadly Bacteria
gizmodo.com/a-common-sweetener-may-be-worsening-the-spread-of-these-1821771179

03 JANUARY 2018
www.nature.com/articles/d41586-017-08775-4
Epidemic strains of the bacterium Clostridium difficile have now been found to grow on unusually low levels of the food additive trehalose, providing a possible explanation for C. difficile outbreaks since 2001.

03 January 2018
Dietary trehalose enhances virulence of epidemic Clostridium difficile
www.nature.com/articles/nature25178

fordulo_bogyo 2018.01.08. 16:37:28

@Karinthy-paradoxon www.imdb.com/title/tt0947798/ : Halkan szolok, hogy ezek a bacik a glukozt meg jobban szeretik...
...de ugysem hallod meg.

Akinek Clostridium difficile fertozese van, annak a legkisebb baja az, hogy van-e trehaloz az eteleben.

A pizzat meg ne edd suletlenul, akkor a nyers pizzatesztaban levo baci elpusztul.
Ha tovabb aggodsz, akkor a jegkremet is csak alaposan felforralva fogyaszd.

Zb74 2018.01.09. 00:04:12

@fordulo_bogyo: Továbbá ezek a bacik alapvetően a vastagbélben fordulnak elő, a glükóz meg a trehalóz pedig már a vékonybélből felszívódik.

fordulo_bogyo 2018.01.09. 00:26:38

@Zb74: Neofin (ujabb neven Karinthy-paradoxon) csak olvas, es idez, nem gondolkozik, nem ertelmez. Alig egy fokkal van vmiki (a tudomany soha nem teved) folott.
Olyan, mint egy nagyon korlatozott MI, bizonyos kulcsszavakra bekapcsol, keres idezeteket es posztolja oket.
Nem olvassa el, nem ertelmezi, nem gondolkozik el azon, amit posztol.
Hianyolom a facebook "block user" funkciojat ezen a feluleten, blokkolni kene, mivel parbeszed, eszmecsere nem lehetseges vele.

Ezt sem olvasta:
en.wikipedia.org/wiki/Clostridium_difficile_infection

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.01.09. 08:28:37

@fordulo_bogyo:

Van "block user" funkció, de nem szeretem használni. Volt aki már áldozatul esett ennek, de ahhoz nagyon trollnak kell lenni.

fordulo_bogyo 2018.01.09. 14:58:14

@Meleg Sándor: nem is arra gondoltam, hogy valakit kitiltani, csak arra, mint a facebooknal, hogy en ne lassam, ha ide ir.;-)
Nehez megallnom, hogy ne reagaljak ra, mikozben tudom, hogy felesleges, mert nem olvassa a valszt, nem lehet vele eszmet cserelni.
Write only, vagy meg inkabb ctrl-C ctrl-V modban uzemel.
Bocs.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.01.09. 16:28:18

@Meleg Sándor:
Ami igazán engem minősít, hogy mi a _TE_ véleményed a legújabb trehalóz -os elméletről!

Itt [1] szépen mutatják a C.Dif fertőzésének a trendjét, amiben van erőteljesebb emelkedés kb- 2000-től ( USA) és pont ekkörül engedélyezte az FDA-s a trehalózt.
( Magyarországon 2010-től irnak erőteljesebb emelkedést )

Ezen kivűl a fertőzött egerek, ha trehalózt kapnak, akkor jobban döglenek.
Itt szépen értelmesen le van irva szép grafikonokkal egy Yale-es professzor magyarázatával.
[1] www.medpagetoday.com/blogs/themethodsman/70360

Ebből szerintem az a tanulság, hogy
* akinek C.Diff-es rokona van, annak ne vigyen semmilyen ipari készítésű élelmiszert és mutassa meg a kezelőorvosának ezt a tanulmányt.
* Elővigyázatosságból a kórházi fertőző osztályok étrendjét ennek megfelelően kell összeállítani ( szigorúan Trehalóz mentes ) de az is lehet, hogy minden kórházi menünél tartózkodni kellene a Trehalóztól.
Ha a mostani ajánlásokban ez már így van és nyitott ajtókat döngetek, akkor jelezd.

Ha fontosnak tartod te is ezt az infót, akkor kérlek lökd már tovább az Állami Egészségügyön belülre, hogy legyen belőle valamilyen ajánlás.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.01.09. 17:33:39

@Karinthy-paradoxon:

1. A korreláció nem mutat önmagában kauzalitást, lásd pl. az autizmus és a biozöldség forgalmazás fellendülése. Milliónyi faktor lehet, ami befolyásolhatta a fertőzések emelkedését, és az is lehet, hogy az egyes faktorok külön nem befolyásolták, de együttesen már igen. ezekben pedig benne volt a trehalóz vagy nem. Szóval ezt még kellene kutatni.

2. A humán megerősítés nélküli állatkísérletekkel szemben vannak kételyeim. Ha a hatást létezőnek fogom fel, ez még mondjuk önmagában nagyon sok mindent jelenthet, de például a trehalóz megvonás esetleges pozitív, mérhető hatását ettől még igazolni kell. Gyógyszert sem dobnak piacra egy laboregér döglesztési siker után, ez csak a következő fázisba lépéshez jelent indítékot.

3. Akinek C.Diff fertőzése van, kezeltesse.

4. A trehalóz mentesség kórházi gyógyétrendekben nincs előírva. De úgy tudom, EU-ban nincs bejegyezve, mint adalékanyag/édesítő, nem rémlik, hogy ilyen céllal hazánkban alkalmaznák (bár ki tudja). A trehalóz mentességet - ha kórházi étrendre kívánjuk alkalmazni - nem lehet úgy definiálni, hogy "ipari" élelmiszer mentesség. A kórházak alapvetően ipari élelmiszer felhasználók, jelen körülmények között azt azért ne várja senki, hogy 1000+ plusz adagszámban 30+ étrendre (plusz egyedi spec) kézzel fognak szűzlányok biogabonát aratni és abból friss kenyeret sütni.

Az állami egészségügy felé szívesen továbbítok bármilyen jó ötletet, de ennél egy kicsit többre lesz szükség, ha közétkeztetési rendeletig szeretnénk eljutni. ismerve a jelen rendelet történetét és a körülötte fennálló feszültségeket, kétlem, hogy ennyire nagy örömmel vetődnének.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.01.09. 17:34:57

@fordulo_bogyo:

Értem. Ilyen funkciót még nem láttam itt.

fordulo_bogyo 2018.01.09. 18:23:09

@Karinthy-paradoxon: Probaljuk ujra. ne a kommentart nezd, hanem a szakmai cikket.
www.nature.com/articles/nature25178

Azt irja, hogy 2000-2003 kozott egymastol fuggetlenul kialakult ket uj C. difficile torzs Eszak Amerikaban, es ezek az uj torzsek a korabbi torzsekhez kepest jobban tudjak hasznositani a trehalozt.
A tobbi torzs, valtozat nem.
Tehat nem a C. difficile-rol van szo ugy altalaban, hanem ket Eszak Amerikaban kialakult uj valtozatarol.

"Az eddig biztonságosnak hitt és iparilag széles körüen használt Trehalóz-t (édesítőszert) extrém módon szeretik a halálos bacik is" - nem extrem modon szeretik, csak kepesek a glukozzal azonos mertekben hasznositani, mig a korabbi C. difficile torzsek csak a kb fele-harmada mertekben tudtak hasznositani.

A kiserletben a C. difficile fertozott egerek hanmarabb doglottek, ha folyamatosan ~2g/liter trehaloz volt az ivovizukben (szemben a cukrozatlan vizet! NEM mas cukrot!!!) ivo egerekkel.
Lehet, hogy tobb vizet ittak, mert izlett nekik az edes viz?

Erdekes modon a trehalozzal itatott egerekben a trehalozt hasznosito es nem hasznosito C. difficile bakteriumok szamaban nem volt kulonbseg, azonban a trehalost hasznositani kepes bakteriumok jelentosen tobb toxint termeltek.

Tehat ha eger vagy es C. difficile fertozesed van, akkor ne igyal trehalozos vizet, kulonben jon es elvisz a fekete hattyu.

Amugy ha iolvastad volna amit belinkeltel, akkor ezt lattad volna:

"Now, this study is not going to lead to a cure for C. diff. If we were to eliminate dietary trehalose I have no doubt that certain strains would evolve to exploit any other energy-containing molecule we put in our bodies. And to be fair, I should mention some studies suggest that trehalose has a protective role in reducing the rate of fatty liver disease.

But this study reminds us that while we may be able to easily determine if a compound is toxic to a human cell, determining how a compound will affect the complex interplay of the human system with the thousands and millions of symbiont species within and around us, is exceedingly difficult. So eat with care."

Forditsam?

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.01.09. 20:04:52

@Meleg Sándor:

> A korreláció nem mutat önmagában kauzalitást,
> ...
> A humán megerősítés nélküli állatkísérletekkel szemben vannak kételyeim.
> ...

én nem használtam a korreláció kifejezést, de itt erősebben fogalmaznak: "preliminary evidence"
"The team also has preliminary evidence from mice and people to suggest that enough dietary trehalose may make its way to the intestine to fuel the growth of those infectious strains."

"What Britton and colleagues noticed is the more widespread use of manufactured trehalose coincided with early reports of C. diff. outbreaks. Those outbreaks popped up not only in the U.S., but also in countries all around the world where trehalose consumption increased. While more study is surely needed to nail down the possible connection, the circumstantial and experimental evidence has led Britton’s team to propose that widespread use of trehalose inadvertently played a key role in the recent emergence of C. diff infections."
directorsblog.nih.gov/2018/01/09/has-a-sucrose-alternative-contributed-to-the-c-diff-epidemic/

>De úgy tudom, EU-ban nincs bejegyezve, mint adalékanyag/édesítő,
>nem rémlik, hogy ilyen céllal hazánkban alkalmaznák (bár ki tudja).

A tanulmány emliti, hogy az EU-ban is engedélyezett anyag, a forrást megnéztem és létezik.
bár sok más anyagban megjegyzik, hogy nem elterjedt a használata, lehetséges, hogy emiatt is kevésbé ismert.
a 6-os ábránál(Fig.6) vannak Európai példák is az RT027 és RT078-as kitörésekre,
akit érdekel itt tudja megnézni a tanulmányt és az indoklást:
www.nature.com.https.sci-hub.tv/articles/nature25178

"Granted ‘generally recognized as safe’ status by the US Food and Drug Administration in 2000 and approved for use in food in Europe in 2001, reported expected usage ranges from concentrations of 2% to 11.25% for foods including pasta, ground beef, and ice cream.
The widespread adoption and use of trehalose in the diet coincides with the emergence of both RT027 and RT078 outbreaks (Fig. 6)."

A peer-review-os tanulmány végén az öszefoglaló
"On the basis of these observations, we propose that the widespread adoption and use of the disaccharide trehalose in the human diet has played a significant role in the emergence of these epidemic and hypervirulent strains"

>A trehalóz mentességet - ha kórházi étrendre kívánjuk alkalmazni - nem lehet úgy definiálni,
>hogy "ipari" élelmiszer mentesség. A kórházak alapvetően ipari élelmiszer felhasználók,
>jelen körülmények között azt azért ne várja senki, hogy 1000+ plusz adagszámban
>30+ étrendre (plusz egyedi spec) kézzel fognak szűzlányok biogabonát aratni és abból friss kenyeret sütni.

ez igaz,
Ha be is vezetik, akkor a gyakorlat nem lesz egyszerű.

>Az állami egészségügy felé szívesen továbbítok bármilyen jó ötletet, , de ennél egy kicsit többre lesz szükség,

Ha az EU-ban nem lenne engedélyezett, akkor egyet is értenék veled,
mindenesetre nézz bele a tanulmányba, aludj rá kettőt
és cselekedj a legjobb belátosod szerint.

fordulo_bogyo 2018.01.10. 02:06:46

@Karinthy-paradoxon: Amugy ha olvastad volna amit belinkeltel, akkor ezt lattad volna:

"Now, this study is not going to lead to a cure for C. diff. If we were to eliminate dietary trehalose I have no doubt that certain strains would evolve to exploit any other energy-containing molecule we put in our bodies. And to be fair, I should mention some studies suggest that trehalose has a protective role in reducing the rate of fatty liver disease.

But this study reminds us that while we may be able to easily determine if a compound is toxic to a human cell, determining how a compound will affect the complex interplay of the human system with the thousands and millions of symbiont species within and around us, is exceedingly difficult. So eat with care."

Forditsam?

Vagy falrahany borso, te csak irsz, de nem olvasol, meg azt sem olvasod el amit linkelsz, Neofin!
Jon a fekete hattyu, rettegj, de ne rettegtess.

B+ nem olvastad, vagy nem ertetted meg, mirol van szo?

FALRABORSO INDUL:

- nem a C. difficile-rol van szo ugy altalaban, hanem ket Eszak Amerikaban kialakult uj valtozatarol.

- "Az eddig biztonságosnak hitt és iparilag széles körüen használt Trehalóz-t (édesítőszert) extrém módon szeretik a halálos bacik is" - nem extrem modon szeretik, csak kepesek a glukozzal azonos mertekben hasznositani, mig a korabbi C. difficile torzsek csak a kb fele-harmada mertekben tudtak hasznositani.

A kiserletben a C. difficile fertozott egerek hanmarabb doglottek, ha folyamatosan ~2g/liter trehaloz volt az ivovizukben (szemben a cukrozatlan vizet! NEM mas cukrot!!!) ivo egerekkel.
Lehet, hogy tobb vizet ittak, mert izlett nekik az edes viz?

Erdekes modon a trehalozzal itatott egerekben a trehalozt hasznosito es nem hasznosito C. difficile bakteriumok szamaban nem volt kulonbseg, azonban a trehalost hasznositani kepes bakteriumok jelentosen tobb toxint termeltek.

Tehat ha eger vagy es C. difficile fertozesed van, akkor ne igyal trehalozos vizet, kulonben jon es elvisz a fekete hattyu.

Amugy ha iolvastad volna amit belinkeltel, akkor ezt lattad volna:

"Now, this study is not going to lead to a cure for C. diff. If we were to eliminate dietary trehalose I have no doubt that certain strains would evolve to exploit any other energy-containing molecule we put in our bodies. And to be fair, I should mention some studies suggest that trehalose has a protective role in reducing the rate of fatty liver disease.

But this study reminds us that while we may be able to easily determine if a compound is toxic to a human cell, determining how a compound will affect the complex interplay of the human system with the thousands and millions of symbiont species within and around us, is exceedingly difficult. So eat with care."

Forditsam? Vagy erted, de falraborso ez is?

Fekete hattyu, Neofinnek, aki alltrials weblapot szeretne sajatjanak beallitani (csalas, mert semmi koze hozza)