A pH kamu - Lúgosító étrend I. rész
2013. december 05. írta: Meleg Sándor

A pH kamu - Lúgosító étrend I. rész

A lúgosító étrend napjaink legnépszerűbb étrendi és életviteli irányzatai közé tartozik, éppen ezért is választottam ki részletesebb bemutatásra és elemzésre. A kezdeti, alapvetően egyszerű étrend mára egy bonyolult szisztémává nőtte ki magát, számos változata született, keveredett más étrendi ajánlásokkal (leginkább a vegetarianizmus változataival), magába olvasztott különféle kiegészítőket, kúrákat, módszereket, tudományosnak tűnő elméleteket, misztikus elgondolásokat.

A lúgosító étrend tárgyalása hatalmas falat, előre láthatóan két részben tudom csak feldolgozni. Az első részben némi történeti és elméleti áttekintést végzünk, a második részben pedig a gyakorlati oldalt vesszük vizsgálat alá. Még most szólok, hogy a cikk a nyugalom megzavarására alkalmas kémiai kifejezéseket és ábrákat tartalmaz, megtekintése csak nagykorú személy felügyelete mellett ajánlott (na, azért nem lesz olyan vészes).

alkaline_01.jpgIlyen ábrákkal van tele a net... egyszerű, könnyen érthető és... téves...

Történeti áttekintés

A szervezet sav-bázis egyensúlyára építő életmód illetve étrend nem mai találmány. Francis de la Boe Sylvius (1614-1672) a 17. században foglalkozott a betegségek hátterében álló fizikai és kémiai folyamatokkal. Fő művében (Praxeos medicae idea nova, 1671), már írt a betegségek és a savak kapcsolatáról (In qua origo omnium morborum ex acido…) – bár eme gondolat részletes elemzése a könyv elérhetetlensége miatt nehézkes (a középkori francia nyelv meg nagyon nem az esetem). Később Claude Bernard (1813-1878) francia biológus megfigyelte, hogy az étrend összetétele befolyásolja a vizelet savasságát. Az elmélet a 19-20. században az alternatív gyógyászat látókörébe került, és több neves életmód-reformer beépítette saját rendszerébe.

A napjainkban ismert, rendkívül népszerű lúgosító étrend szellemi szülőatyja Robert O. Young (1952-), aki 2002-ben publikálta „A pH Csoda” (The pH Miracle) című könyvét, majd az elkövetkező években ennek folytatásait. Ezek a művek újjáélesztették a lúgosító étrend iránti lelkesedést szerte a világban. Bár az elsavasodás a hazai természetgyógyászok körében nem volt ismeretlen fogalom, Young könyveinek magyar nyelvű megjelenései (2008-2009 körül) új lendületet adtak a teória széles körű elterjedésének. Mivel ez az áramlat adja a lúgosító étrend jelenlegi fő vonalát, én is ezzel az irányzattal foglalkozom részletesebben.

alkaline_03.jpgThe pH Miracle - kitudjahányadik kiadás... - és a büszke szülők szerzők.

Kis kitérő Young „doktor” életműve kapcsán

Nem szeretek személyekről rosszat írni, mert egy étrend tudományos megalapozottságának (elvileg) semmi köze nincs a feltaláló személyiségéhez. De Young pályafutása, és az azt kísérő jelenségek annyira jellegzetesek, hogy érdemesnek tartom azt bemutatni.

Robert O. Young az alternatív gyógyászat neves alakja. Az USA-ban sportösztöndíjjal tanult biológiát és vállalkozói ismereteket (University of Utah; 1970-1976).  Két évig a mormon egyház térítőjeként Londonban tartózkodott. Ezután zavarossá válik a kép, mert a különböző életrajzok a továbbiakban nem egységesek. Az szinte biztos, hogy a 80-as évektől szorosabb kapcsolatban állt Dr. Robert Bradforddal, aki a kétes hírű B17/laetril alapú rákkezelések ügyében érintett. A későbbi aktivitásokat illetően Young Linkedin-re feltöltött önéletrajzban az American College of Nutrition szerepel, a saját honlapján viszont az American College in Birmingham, Alabama található, ami azért nem ugyanaz (ez utóbbi intézmény létezésére viszont nem találtam adatot). A gond az, hogy van egy (Young önéletrajzában szintén feltüntetett) Clayton Collage of Natural Health, ami korábban American College of  Holistic Nutrition néven futott, és Alabama államban, Birmingham városban működik. Ez egy elég botrányos működésű alternatív képző intézmény, leginkább a nem akkreditált, diplomának titulált oklevelek miatt kerül címlapra. Az szervezet nemzetközi szinten híres „tanítványai” pl. Gillian McKeith (doktori címmel való visszaélés miatt botrányba keveredett Angliában), vagy a már itthon is ismert „rákterapeuta” Hulda R. Clark, akinek gyógyító módszerei szintén kivívták a hivatalos orvostudomány és a hatóságok nemtetszését (nem mellesleg maga is rákban hunyt el). Az American College of Holistic Nutrition elnevezés viszont megtévesztésig hasonlít az American College of Nutrition (ACN) nevére, ami egy színvonalas táplálkozástudományi szervezet - azt sem tartom kizártnak, hogy itt a kétes hírnevű "képző" szervezet egy ideig a neves táplálkozástudományi intézet nevével takarózott - zűrös egy ügy, az biztos.

Young műveiben és önéletrajzaiban előszeretettel számol be különféle szervezeti tagságairól, egyetemi együttműködésekről, felkérésekről, de bizonyító adatokat itt sem ad meg (nekem úgy tanították még, hogy egy jó önéletrajzba hiteles, lenyomozható referenciákat szabad csak beírni, de úgy tűnik, a a Nagy Vízen túl mások a szokások). Némelyik kifejezetten hihetetlenül hangzik: pl. a NASA felkérése egy vegetáriánus és böjt bizottság munkájában való részvételre... A nemzetközi tudományos életben  szerzőként-társszerzőkén egyetlen publikációt sem jegyez (PubMed, JACN adatbázis). Egyes források még kétségbe vonják, hogy bármilyen, akkreditált tudományos fokozattal rendelkezne, ezek szerint az általa használt „Ph.D.”, „D.Sc.”, „Dr.” titulusok valójában semmilyen hivatalos fórumon el nem ismert címek...

Young életművét egyre inkább beárnyékolják a hatástalan kezelések miatt kirobbant botrányok, talán a legnagyobb visszhangot Kim Tinkham esete váltotta ki, aki értelmetlenül halt be a mellrákba 2010-ben...

kim1.jpgKim Tinkham. 3 évvel a rák diagnózisa után elhunyt. Az egyik alternatív "kezelőorvosa" Robert Young volt...a hagyományos orvoslás keretein belül kb. 60% esélye lett volna a gyógyulásra...

A módszer alapelvei

A lúgosító módszer alapja a szervezet-sav bázis egyensúlyának zavara, illetve annak az étrendi úton való befolyásolása. A sav-bázis egyensúly kérdése egy igen érdekes biokémiai terület, ennek részletezésébe nem mennék bele, így is elég bonyolult ügy lesz bemutatni, hol is csúszik meg a lúgosítás elmélete. A következőkben néhány tételben összefoglalnám az elmélet alapgondolatait, és a kritikus pontjait. Ezeket a tételeket (legalábbis ilyen  formában) Young nem feltétlen fogalmazza meg könyveiben, de könnyen kikövetkeztethetőek írásaiból.

Sav-bázis egyensúlynak meghatározó szerepe van az egészségben…

Az állítás lényegében igaz: a szervezet működésében valóban fontos szerepe van a sav-bázis egyensúlynak, a szervezet alapvető folyamatai csak az optimális pH érték szűk tartományában mehetnek végbe, bármilyen egyensúlyzavar hatással van a szervezet működésére.

A savas rossz, a lúgos jó…

A lúgosító étrend szerint a szervezet „elsavasodása” a betegségek egyik fő kiváltója, de nem említi, hogy a sav-bázis egyensúly lúgos irányban való eltolódása ugyanilyen veszélyes. A lúgosító étrend által sugallt tézis, hogy a savasodás a szervezet fő problémája, a lúgosítás pedig csak jó lehet – egyértelműen téves.

A sav-bázis egyensúly tartósan és jelentős mértékben felborulhat…

Az orvostudomány jelenlegi tapasztalatai szerint elképzelhetetlen, hogy tartósan és jelentős mértékben felboruljon a szervezet sav-bázis egyensúlya – ez ugyanis az élettel nem összeegyeztethető. Éppen ezért a pH optimumtól való eltérést a szervezet azonnal korrigálni igyekszik, s teszi ez mindaddig, amíg az egyensúly helyre nem áll vagy a rendelkezésre álló pufferkapacitás ki nem merül. Ez utóbbi eset viszont már akut életveszélyt jelent, amit kompenzálni kell, pl. megfelelő összetételű infúziós kezeléssel. Ez alapján elmondható, hogy a szervezet egészét érintően tartós és nagymértékű sav-bázis egyensúlyzavar nem alakulhat ki.

A sav-bázisegyensúly és a betegségek között szoros kapcsolata áll fenn…

Mivel jelentős mértékű, krónikus egyensúlyzavar nem alakulhat ki, ezért megkérdőjelezhető az az állítás is, hogy számos krónikus betegség kialakulásában ennek érdemi szerepe lenne. A lúgosító étrend hirdetői általában adósak maradnak azokkal a kutatási eredményekkel, melyek a jelenleg ismert, orvosilag felállított kóroki folyamatoktól eltérő elképzelést akár részlegesen igazolnák. Az elmélet híveinek igazolni kellene, hogy:

  • az acidózis valóban kóroki tényező krónikus megbetegedések esetében,
  • az acidózis megszüntetésének ezekben a betegségekben valóban gyógyító hatása van,
  • a sav-bázis egyensúlyra tényelegesen hatással vannak az általuk javasolt lúgosító módszerek,

Ha nem igazolható, hogy a sav-bázis egyensúly felborulása egyértelmű és meghatározó tényező a betegségek kialakulásában, akkor logikus következtetés, hogy a gyógyulásban sem lehet meghatározó szerepe. Tudnunk kell tovább, hogy a szervezet puffer-mechanizmusai nem csak a savasító anyagcsere-folyamatokat kompenzálják, hanem sav-bázis egyensúly „helyreállítását” célzó behatásokat is, kétséges, hogy ez a gyógyító hatás létezik.

Az étrend érdemben képes befolyásolni a sav-bázis egyensúlyt…

A lúgosító étrend fő tétele, hogy az étkezés hatással lehet a szervezet sav-bázis egyensúlyára. Az alapot az a megfigyelés jelenti, hogy az étrend összetétele befolyásolja a vizelet savasságát. A vizelet pH értékéből azonban nem lehet egyértelmű következtetést levonni a szervezet általános sav-bázis egyensúlyára.

Maguk a tápanyagok, a szervezetben megszokott formájukban nincsenek érdemi hatással a sav-bázis egyensúlyra. Ilyen hatással általában véve a bomlástermékeik lehetnének, de tápanyagok mai napig megismert szervezeten belüli anyagcseréje kétségesé teszi, hogy étrendi úton érdemben hatni lehetne a szervezet általános sav-bázis egyensúlyára. Nézzük hát ezt az oldalt meg részletesebben:

alkaline_04.jpgA zöldségek és gyümölcsök fogyasztása tényleg nagyon egészséges - de nem a feltételezett lúgosító hatás miatt.

A tápanyagok hatása a pH-ra…

Az élelmiszereket alkotó alapvető tápanyagok anyagcseréjét pontosan ismerjük, egyszerűen megállapítható, hogy azok milyen hatással vannak a szervezet sav-bázis egyensúlyára. Young az alapul vett műveiben nem ír arról, szerinte milyen hatásmechanizmuson alapszik az élelmiszerek lúgosító vagy savasító hatása! Bár folyamatosan emlékeztet "a savak" szörnyű egészségügyi hatásaira, soha nem ír arról, miből gondolja, hogy egyes élelmiszerekből, tápanyagokból savas vagy lúgos anyagcsere-termék keletkezik. Ez alapján gondoltam anno, hogy akkor nézzük végig a biokémia könyveket, hogy milyen tápanyagból milyen termékek képződhetnek és azok vajon alkalmasak-e arra, hogy felborítsák a szervezet egyensúlyát. Gondolom nem lesz meglepetés, ha azt mondom, hogy szó sincs ilyenről... (ui: a kémiai nevekre kattintva megtekinthetők a molekulák szerkezeti ábrái).

Szénhidrátok

A szénhidrátok bizonyos körülmények között szerepet játszhatnak acidózis kialakulásában. A glükóz lebontása során piroszőlősav keletkezik, ami ugyan sav, de a szervezet azonnal tovább is bontja. Mivel ez sejten belül történik, nem jelenik meg a vérkeringésben, nem tud „elsavasítani”. A teljes oxidáció során szén-dioxid keletkezik, ami savképző (szénsav lesz belőle), de a légzéssel távozik (most bánom, hogy nem írtam részletesebben a pufferekről, de ezzel a maradék olvasóimat is elriasztanám az oldalról. Akit érdekel, olvashat róla itt).

Problémát a glükóz oxigénszegény (anaerob) környezetben való lebontása jelenthet, így ugyanis tejsavvá bomlik le. A tejsav a szövetek működését negatívan befolyásolja (pl. izomláz), de az oxigénellátás javulásával a szövetekben elbomlik, vagy a máj, szívizom lebontja, esetleg a vese kiüríti a szervezetből.

Szervezeti szintű tejsavas acidózis előfordulhat májelégtelenségben, egyes gyógyszerek (pl. egyes orális antidiabetikumok) súlyos mellékhatásaként, illetve részleges vagy teljes keringésleállás okozta sokkos állapotban - ezek azonban már az okok miatt is intenzív orvosi ellátást igényelnek, semmi értelme nincs diétás lúgosításnak.

tejsav.jpgŐ egy tejsav. Higgyük el, semmi rosszindulat nincs benne...

Zsírok

A zsírok lebontása során először szabad zsírsavak jöhetnek létre, de mivel nehezen oldódnak a vérben, nagyon kis mennyiségben vannak jelen, a vér pH-ra nincsenek hatással. A zsírsav-molekulák lebontása esetén szintén keletkezik szén-dioxid, ami a légzéssel távozik.

Amennyiben viszont a zsírok felhasználása válik dominánssá a szervezet anyagcseréjében, kialakulhat a ketoacidózis. Ez többnyire a szénhidrát anyagcserével összefüggésben alakul ki – vagy hiányzik a szénhidrát (éhezés, szénhidrátmentes étrend) vagy nem tud hasznosulni (pl. inzulinhiány miatt). Ilyenkor a zsírok lebontása kerül előtérbe, a zsírsavakat szállító molekulából (Koenzim-A) viszont hiány lép fel, ami „alternatív” anyagcsere-utakra kényszeríti a szervezetet: ketontesteket állít elő. Ketózis esetén aceton, acetecetsav, β-hidroxi-vajsav képződhet. Ezek a vegyületek részben a vizelettel, részben légzéssel távoznak („acetonos lehelet”), egy részük pedig visszasorol az anyagcserébe és így lebontásra kerül.

A ketontok meghatározott feltételek között képesek veszélyes acidózist kiváltani (pl. I-es típusú cukorbetegség). Viszont ilyen acidózis önmagában zsírfogyasztással egyszerűen nem állítható elő, szükséges, hogy a szervezetben valamilyen extrém élettani állapot álljon be. Említésre méltó még, hogy a ketózis egyes betegségek esetén akár terápiás kezelésként is alkalmazható.

 

Fehérjék

A fehérjék igen összetett anyagok, 20, kémiailag több csoportba sorolható aminosavból épülnek fel. Ezen aminosavak anyagcsere-útja az oldallánctól függően jelentősen eltérhet egymástól, így a fehérjék esetében nem lehet egységes savasító vagy lúgosító hatásról beszélni. Ráadásul az aminosavak amfoter vegyületek, mind savas, mind bázikus tulajdonságokat mutatnak, savként és bázisként egyaránt képesek viselkedni.

amino.jpgAz aminosavak általános képlete. Egyszerű szerkezet, sokoldalú felhasználhatóság...

 

Az aminocsoportból (a rajzon: -NH2) képződhet karbamid (urea), felhasználódhat más vegyületek szintéziséhez, de pufferként (ammónium-puffer) is működhet – vagyis a szervezet felhasználhatja a sav-bázis egyensúly fenntartására. A karboxilcsoport (a rajzon: -COOH) az anyagcsere-folyamatokban maradéktalanul felhasználódik, így a szervezet sav-bázis egyensúlyára nincs hatással.

Az oldalláncok (az ábrán R betűvel jelölt rész) lebontása összetettebb, legalább 4 csoporttal kell elszámolni: a neutrális aminosavak (szerin, alanin) lebontása nem eredményez savtermelést, a sav-bázis egyensúly szempontjából semlegesek. A kéntartalmú neutrális aminosavak (cisztein, cisztin és metionin) kénsavat hoznak létre az oxidációjukkor. A kationos aminosavak (arginin, lizin, hisztidin) lebontásukkor sósavat hoznak létre. Mindkét savat a szervezet rutinosan kezeli, ráadásul nem olyan hatalmas mennyiségekről beszélünk, ami reális veszélyt jelentene. Az anionos aminosavak (aszparaginsav, glutaminsav) lebomlásukkor pedig (minimális mértékben) lúgosítja a szervezetet. A fentiek alapján elmondható, hogy a fehérjék egyértelműen savasító vagy lúgosító hatással nem bírnak.

A fehérjék egyes csoportjai, a foszforproteinek és a foszforészterek lebontásakor foszforsav képződik, ez amilyen rémisztően hangzik, annyira hasznos tud lenni: lényegében a foszfát-puffer működésében hasznosítható. A nukleinsavak, nukleoproteinek purin összetevőinek oxidatív lebontása húgysavat (urát) eredményez – gyakorlatilag a húgysav az egyetlen olyan savas termék, amit a szervezet nem tud feldolgozni, viszont a vesén keresztül kiüríti.

Alkohol

Az alkohol (etil-alkohol) nem tartozik a fő tápanyagok közé, de gyakori fogyasztása és a sav-bázis egyensúlyra gyakorolt hatása miatt meg kell említeni (+ öl, butít és nyomorba dönt...). Lebontása során ecetsav keletkezik, ami savas irányba tolja a szervezet egyensúlyát, nem mellesleg közvetlenül károsítja a szöveteket. Az etil-alkohol bomlástermékének hatását a „másnaposság” címszó alatt lehet megtapasztalni.

A gyakori mérgezést okozó, tömény alkoholos italokban nyomokban előforduló metil-alkohol (metanol) bomlásterméke (hangyasav) is savas kémhatású, bár a metanol mérgezés esetén a károsodás elenyésző részéért felelős a pH eltolódása, itt is inkább a közvetlen szöveti károsodás a probléma forrása.

Egyéb savak az élelmiszerekben

A fogyasztott élelmiszerek akár önállóan is tartalmazhatnak  savakat, pl. a gyümölcsök kifejezetten gazdagok szerves savakban (almasav, citromsav, aszkorbinsav, stb.) – érdekes módon ezeket a savakat a lúgosító étrend figyelmen kívül hagyja, szerintük a gyümölcs és zöldség lúgosít (azért majd mutatok olyan példát, ahol a lúgosítók is zavarba jöttek...)

A másik lehetséges forrást az élelmiszerekhez adott adalék-anyagok jelentik – ezek között vannak természetes eredetű savak, de vannak mesterséges vegyületek is. Az adalékanyagok közül legnagyobb „rettegés” foszforsavat illeti. A foszforsav (mindamellett, hogy a szervezetben is keletkezik) adalékanyagként önállóan (E338), illetve sók formájában (a foszfátok: E338, E340, E341, E343, E450, E451, E452, E541) is használatos, egyik sem jelent veszélyt. Az üdítőitalokban lévő foszforsav mennyisége maximum 5-700 mg/l, engedélyezett napi beviteli értéke 70 mg/testtömeg kg. A foszforsav élelmiszerekben megtalálható mennyisége nem alkalmas a szervezet sav-bázis egyensúlyának felborítására, nem mellékesen számos, létfontosságú molekula (pl. a DNS) nélkülözhetetlen alkotóeleme.

 

Összefoglalás

Igazából a lúgosító étrend értékelését itt be is lehetne fejezni (nem, nem fogjuk itt abbahagyni - még mozog...), mert minden olyan dolgot megtudtunk, ami a cáfolathoz szükséges. A szervezet sav-bázis háztartása (nagyon) nem úgy működik, ahogy a lúgosító étrend hívei gondolják:

  • az általuk elképzelt általános, szervezeti szintű súlyos acidózis nem létezik,
  • ha acidózis létrejön, az akut kezelést igényel, nem maradhat tartósan fenn,
  • mivel krónikus "elsavasodás" nincs, így krónikus, civilizációs betegségek létrejöttében nem lehet szerepe,
  • mivel nincs ilyen hatása az acidózisnak, lúgosítással nem is lehet gyógyítani,
  • az étrendben található tápanyagoknak sem közvetlenül, sem anyagcsere-termékeik útján nincs olyan hatása a sav-bázis egyensúlyra, ami azt érdemben megzavarhatná,
  • mivel az étrenddel nem befolyásolható a sav-bázis egyensúly, azzal gyógyítani sem lehet.

Ezek után már csak finom kis rágcsálnivalót jelentenek azok a kóbor őrült gondolatok, amikkel Young a könyveit fűszerezi. Ebből én az archaikus pleomorphizmus elvét emelném ki. Úgy tűnik Young immunis a biológia órákon leadott ismeretekre (vagy csak aludt?), mert szerinte a vírusok, gombák, baktériumok, emberi sejtek és a ráksejtek oda-vissza alakulnak át egymásba, mi több az emberi vörösvértestek is bármely más szöveti sejtté képesek átalakulni - ezekhez képest a Transformers a kanyarban sincs...

Jó érzésű ember az első 25-30 oldal után leteszi a könyvet, aki tovább olvassa az vagy átaludta a biológia órákat ifjú korában vagy hozzám hasonló szakmai mazochista...

De akkor miért van ennyi követője? Miért állítja rengeteg ember, hogy neki bevált? Ezzel fogunk foglalkozni a következő részben... ígérem, ott már nem erőltetem a kémiát...

alien.jpgNeki tényleg vannak gondjai a vér elsavasodásával...

 

Források:

  1. Robert O. Young, Shelley Redford Young - A pH csoda; MG Európa Kft., 2007; URL: http://www.scribd.com/doc/84145053/A-PH-CSODA 
  2. Robert O. Young, Shelley Redford Young - A pH csoda fogyás; MG Európa Kft., 2009; URL: http://www.scribd.com/doc/186954418/Robert-o-Young-Shelley-Redford-Young-a-Ph-Csoda-Fogyas 
  3. dr. Varga Péter (szerk.): Vezérfonal a folyadékháztartás zavarainak kezeléséhez; Melania kiadó; Budapest, 1997
  4. Ádám Veronika 8szerk.): Orvosi biokémia. Medicina. 2006
  5. Benjamin Wilson: The Rise and Fall of Laetrile. URL: http://www.quackwatch.org/01QuackeryRelatedTopics/Cancer/laetrile.html
  6. Stephen Barrett, A Critical Look at "Dr." Robert Young's Theories and Credentials. URL: http://www.quackwatch.com/11Ind/young3.html
  7. Ketontestek biokémiája, URL: http://sotepedia.hu/aok/targyak/biokemia_molekularis_es_sejtbiologia/eloadasok/ketontestek_membranlipidek
  8. http://www.phmiracleliving.com/t-about.aspx
  9. http://www.linkedin.com/in/drrobertoyoung
  10. http://www.americancollegeofnutrition.org
  11. http://en.wikipedia.org/wiki/American_College_of_Nutrition
  12. http://en.wikipedia.org/wiki/Clayton_College_of_Natural_Health
  13. http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_O._Young

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr275675732

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A pH kamu - Lúgosító étrend II. rész 2013.12.11. 18:11:32

De nekem működik! - mondhatják mégis azok, akik kipróbálták a lúgosító étrend valamely változatát és tapasztalták pozitív hatását. Lehetséges, hogy egy tudományosan megcáfolt elvekre épülő étrend mégis kedvező hatással legyen az egészségre? Elvileg leh...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gyula Szendrei 2014.01.23. 06:19:57

Hmm. Az a lényeg, hogy jobban érzem magam amióta lúgosítok.

Attila Pruzsina 2014.01.23. 09:47:19

Kedves Sándor!

Egy apró megjegyzés: az évtizedekig fennálló elmélettel szemben az izomlázat nem a felgyülemlett tejsav okozza, hanem a terhelés hatására keletkezett mikroszakadások az izomszövetben, illetve az ennek nyomán fellépő lokális gyulladások. Ma ez a hivatalos, tudományos álláspont.

Gabriella Kiss 2014.01.28. 21:42:56

Egyszóval a homeosztázist amely csak a felsőbbrendű élőlények sajátja hogy az életfolyamataikat minél jobban védjék a külső behatásoktól nem lehet csak úgy kényünk kedvünk szerint változtatgatni.De ezt nem lehet megértetni azokkal akik a lúgos vízben hisznek ,meg a lúgosító teákban, meg a lúgosító étrendben.Próbáltam elmondani a saját szakmám okán,de meddő a harc. :)A másik oldal többen van, meg hangosabb, meg van nekijje sok-sok remek oldala.Rémes a helyzet de ez van!

Lordhell 2014.04.27. 07:37:12

1 valamit nem értek, igaz biokémikus sem vagyok, hogyha a gyomorban kb, 0,1 mol/dm3-es sósav oldattal bontjuk el a tápanyagokat, akkor a bevitt bármilyen anyag lúgos kémhatását kb úgy redukálja le, mint foxi a lábtörlőt. Hogy a fenébe fog lúgosítani???

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.04.27. 07:47:52

@Lordhell:

Sehogy :)

Ha nagy mennyiségű szódabikarbónát eszik az illető, akkor azzal semlegesíti a sósav egy részét. A vér emiatt egy kicsit lúgos irányba tolódik el (feldúsul a HCO3 ion), de ez jó részben kiválasztódik a hasnyálmirigy-váladékba, illetve a vese és a tüdő kompenzálja.

lactoveGAYATRI 2016.06.27. 00:22:23

"Paulo Coelho van elsavasodva, mert írásainak csípő- és ízlésficama van, a nyelvi megoldásának krónikusan viszket a könyöke, a realitásérzéke foghíjas, sőt, még stílusrákban is szenved." (Pajoló Klotyelló)