A böjt
2014. március 19. írta: Meleg Sándor

A böjt

A böjtről nehéz írni, mert számtalan változata van, és sok szempontból lehet megközelíteni. Kisebb könyv terjedelemre lenne szükség, ha a témával kapcsolatos dolgokat teljes mélységükben szeretném részletezni. Erre most nem vállalkoznék, maradok egy kisebb áttekintésnél, melyben a legfontosabb dolgokról igyekszem szót ejteni.

fasting.jpg

A mai menü.

Kedves Olvasóink!

Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.

MI A BÖJT?

A böjtölés meghatározott céllal végzett, önkéntes döntésen alapuló, meghatározott ideig tartó, részleges vagy teljes korlátozása a táplálkozásnak. Annak ellenére, hogy a böjt biológiai szinten lényegében éhezés, annál mégis több. A többletet az adja, hogy a böjt akár szellemi, akár egészségügyi alapon történik, mindig kiegészül a fizikai testre vagy lelki/szellemi működésre ható módszerekkel és az életvitel böjti időszakra szóló alapvető átszervezésével jár együtt. Nézzük ezt egy kicsit részletesebben a fenti meghatározás segítségével:

„…meghatározott céllal végzett…”

A böjt esetében vagy vallási/filozófiai/világnézeti célokról beszélünk illetve gyakoriak az egészségügyi célú böjtterápiák, azonban ez utóbbiak sem függetlenek bizonyos ideológiai alapoktól: a mai divatos böjtök közül legtöbb sokkal inkább egyfajta idealista egészségfilozófiát, mintsem valódi élettani ismeretek tükröz. Klasszikus értelemben nem beszélhetünk böjtről, ha a táplálékmegvonásnak nincs megcélzott szellemi vagy fizikai célja.

„…önkéntes döntésen alapuló…”

A böjt lényeges eleme az önkéntesség. Nem tekinthető böjtnek a külső körülményekre (pl. élelmiszerhiány) visszavezethető mennyiségi és/vagy minőségi éhezés, a betegségek okozta étvágytalanság vagy a pszichés eredetű étkezési zavarok (anorexia) - annak ellenére, hogy a szervezet számára mindegy, mi az oka az éhezésnek.

„…meghatározott ideig tartó…”

A böjt fontos tulajdonsága, hogy strukturált időkeretben zajlik. Folyamatos böjtölésnél meghatározott az időtartam, szakaszos böjtnél pedig a szakaszolás pontosan tervezett (mettől meddig, hány alkalommal, stb.). Nem tekinthető böjtnek egy élelmiszercsoport tartós elhagyása, pl. a vegetáriánus étrendek húshiánya. Fontos tétel (főleg a gyógyító böjtöknél), hogy van rávezető illetve levezető szakasza a böjtnek.

„…részleges vagy teljes korlátozása a táplálkozásnak.”

A böjt során igen széles határok között mozognak a megszorítások. Egyes böjtök esetében csak egyes élelmiszercsoportok (pl. hús) kerülnek korlátozás alá, klasszikus értelemben a böjt a szilárd élelmiszer fogyasztásának teljes tilalma, egyes irányzatokban pedig a folyadékbevitel is korlátozott.

„…fizikai testre vagy lelki/szellemi működésre ható módszerek…”

A böjtnél nagyon fontosak a kiegészítő módszerek. A fizikai test esetében a vallási böjtöknél a zarándoklatot kell kiemelni, terápiás böjtöknél pedig gyakoriak a különböző „méregtelenítő” módszerek: beöntés, vizelet- és hashajtó készítmények alkalmazása, gyógyteák fogyasztása, szaunázás, mérsékelt fizikai aktivitású tornák, jógagyakorlatok, masszázsok. A lelki/szellemi szintén a vallási böjtöknél a vallási rituálék, lelkigyakorlatok, imák fontosak, a terápiás irányzatoknál inkább a különböző relaxációs és meditációs technikák jellemzőek, illetve újabban pszichoterápiás módszerek egyéni és csoportos alkalmazása is előfordul.

„…az életvitel böjti időszakra szóló alapvető átszervezése”

A böjt alapvető kritériuma, hogy a böjti időszakban megtörje az addig megszokott életviteli ritmust, ezt mind a vallásos, mind a terápiás böjt esetében hangsúlyozzák. A böjt egy fontos eleme az élvezeti szerekről (dohányzás, alkohol, édességek, stb.) való lemondás.

 

A VALLÁSOS BÖJTÖKRŐL

A történeti időkben szinte minden vallás gyakorlatába beépült a böjt. Minél magasabb szintre törekedett valaki a vallási tökéletességben, spirituális megismerésben, annál gyakoribb, hosszabb és szigorúbb böjtölés tartozott az életviteléhez. A legendáriumokban található böjt-történetek sok esetben az irrealitás határát súrolják.

A mai vallási gyakorlat böjti szokásai rendkívül felhígultak, biológiai értelemben nem is tekinthetők böjtnek. A katolikus gyakorlatban a 18. századig napi egyszeri étkezés volt engedélyezve meghatározott időpontban, hús, tojás és tejtermék kizárásával. Ma már csak a hús tiltott, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, és megengedett 2 másik, csökkentett mértékű étkezés – ez a „szigorú böjt”. Hasonlóan elfajult az iszlám böjtölési gyakorlata: a ramadán alatt a napközbeni böjtöket egy ideje hatalmas éjszakai lakomák váltják. Komolyan vehető böjtök a már csak egyes szerzetesrendeknél, szektákban fordulnak elő – jellemzően ez utóbbiak kerülnek hírbe azzal, ha valamelyik tagjuk súlyos egészségkárosodást szenved a túlzásba vitt aszkézis miatt.

buddha.jpg

Buddha egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a túlzásba vitt aszkézis inkább akadály, mintsem segítség a Megvilágosodás felé vezető úton.

 

GYÓGYÍTÓ BÖJTÖK

A gyógyító böjtök önállósult alkalmazása viszonylag új (19-20. századi) jelenség, jellemzően az alternatív medicina irányzatai alkalmazzák, újabban egészségi célzatú böjtölés jelent meg egyes paleolit étrendi irányzatokban, illetve testépítő körökben. A vélelmezett hatások igen széles körűek: általános prevenciós területtől a rákgyógyításig szinten mindennel találkozhatunk. A későbbiekben ezekkel fogunk részletesen foglalkozni.

Folyamatos, szakaszos, részleges, teljes böjt

A böjt élettana elég összetett jelenség, ráadásul a szervezetben lejátszódó folyamatokat jelentősen befolyásolja a böjt jellege is. Ezért beszélnünk kell a folyamatos és szakaszos, a részleges és teljes böjtölésről.

A folyamatos böjt esetében a tápanyag- és energia-bevitel a böjtidőszakban a szervezet szükséglete alatt marad, így az éhezés fiziológiai jelenségei határozzák meg a böjt hatását. A folyamatos böjtnek határt szab, hogy a szervezet a saját energia- és tápanyag-tartalékai előbb-utóbb kimerülnek és a szervezet komoly károsodásokat szenvedhet. A kiindulási állapottól függően a hosszú böjtök potenciálisan halálos kimenetelűek lehetnek egészséges egyéneknél is, mert nem lehet megmondani előre, adott egyén szervezete meddig tolerálja az éhezést.

A szakaszos böjt esetében a böjt ciklikusan ismétlődik, alkalmanként 12-16 (maximum 24) órán át áll fenn. Összességében a szervezet szükségletének megfelelő tápanyag- és energia-bevitel biztosított – az éhezésre jellemző élettani hatások nem, vagy csak részlegesen alakulnak ki. A szakaszos böjtök elméletileg korlátlan ideig fenntarthatóak.

Élettanilag eltér a teljes és a részleges böjtök hatása is. A teljes böjt esetében csak folyadékpótlás (víz) történik, nincs semmilyen tápanyagbevitel, a szervezet gyakorlatilag éhezik. A részleges böjtök esetében kis mennyiségű, általában jellemzően szénhidráttartalmú élelmiszer (zöldség, gyümölcs, gabonatermék) fogyasztható. Élettani szempontból a ketogén étrend a részleges böjtök egyfajta speciális esetének is tekinthető, mert jellemzően egy böjtre jellemző anyagcsere-állapotot tart fenn.

Böjt anyagcseréje

A böjt során a szervezet teljes működése változik, az anyagcserében történő változások, és azok hatásainak ismertetése komolyabb terjedelmet érdemelnének. Most csak a legfontosabbak:

A szervezet működéséhez szükséges energia alapvetően két forrásból származik: szénhidrátokból és zsírokból. A szénhidrátok esetében szóba jöhet az ételből felszívódott glükóz (az ábrán glucose uptake), a máj és az izomzat glikogén lebontásából származó glükóz (GGL – glikogenolízis) és a máj által más anyagokból (piroszőlősav, tejsav, glicerin, aminosavak) előállított glükóz (GNG – glikoneogenezis). A zsírok esetében a trigliceridek, szabad zsírsavak lebontása (lipolízis) mellett energiaforrásként számba jöhetnek a szintén zsírból származó ketonok (KB) is.

anyagcsere.jpg

Energiaadó anyagcsere folyamatok változása az éhezés során (forrás)

A vércukorszint általában az étkezés után 4-6 óra múltán érnek el egy stabil alapszintet (4-4,5 mmol/l). A szervezet ezt a szintet igyekszik fenntartani, ennek alapja először a máj s az izmok glikogén tartalmának felhasználása, ez kb. 24 óráig elegendő. Az éhezés jellemző, stabil anyagcsere-állapota 3-10 nap alatt áll be, ilyenkor az energia-szükséglet nagy részét a zsírsavak oxidációja biztosítja, egy bizonyos részben a ketontestek is jelen vannak (bár egy részük elveszik a vizelet és a légzés útján). A létfenntartáshoz szükséges glükózmennyiséget a szervezet a glükóz tökéleten felhasználásából származó piroszőlősav és tejsav, a trigliceridekből származó glicerin és a szervezet fehérjéiből származó egyes aminosavak glükózzá alakításával teremti elő. Ez a mennyiség a böjt 7-8. napjától viszonylag stabil, napi kb. 50 g. Ez az anyagcsere-állapot a szervezet tartalékainak kimerüléséig fenntartható.

Amennyiben részleges böjtről beszélünk, ez az anyagcsere-állapot szénhidrát-beviteltől függően később alakul ki, illetve egy bizonyos bevitel felett ki sem alakul. A szénhidrátbevitel akadályozhatja az izmok lebontását illetve a ketózis kialakulását.

Egyéb élettani változások

A szervezet az éhezés hatására igyekszik beosztani a tartalékait, ezért a böjt alatt az anyagcsere jelentősen lelassulhat, csökken a fizikai és mentális terhelhetőség.

Jelentősen átszerveződik az endokrin rendszerünk. Az inzulinszint csökken, a glükagon és a növekedési hormon szintje emelkedik – ez kell a zsír alapú anyagcsere működtetéséhez. Emelkedik a szteroid hormonok szintje, ez részben felelős a böjtkrízis tüneteiért is. A vérképzés intenzitása csökken, az immunrendszer működéséért felelős sejtek száma is csökken – nyilván ezek hosszabb böjtnél okoznak csak mérhető változásokat.

A vese egy bizonyos szint felett üríteni kezdi a ketonokat, mi vízveszteséget okozhat. A fokozott fehérjebontás miatt nő a nitrogénvesztés, emelkedik a vizelet kreatinin és húgysavszintje is.

A böjt első szakaszában az izomzat fehérjéi komoly arányban részt vesznek az anyagcserében, a hosszabb böjtök alatt ez csökken. Egy idő után az izomzat mellett más fehérjék is áldozatul esnek a lebontásnak, pl. a vér albuminja, ami komoly problémákat (éhezési ödéma) okozhat.

 

A BÖJTKRÍZIS

A böjttel kapcsolatos irodalomban sok szó esik az un. böjtkrízisről, ami a böjt megkezdése utáni napokban jelentkezik. A jellemző tünetek ez intenzív éhségérzet, fejfájás, szédülés, alacsony vérnyomás, fáradékonyság, általános rossz közérzet, erős szagú vizelet és lehelet. A böjtkrízis esetében szó sincs az elraktározott méreganyagok felszabadulásáról, a rosszullétek mögött a szervezet anyagcseréjének átállása áll. A megszokottnál alacsonyabb vércukorszint önmagában is kellemetlen tüneteket okozhat. A másik ok a ketontestek szintjének emelkedése, amihez a szervezetnek alkalmazkodnia kell. A ketontestek a vér pH értékét savas irányba tolják el, ami rosszulléteket okozhat. A böjtkrízis esetében fontos szerepe lehet még az elégtelen folyadékfogyasztásnak, a megterhelő fizikai aktivitásnak, ami villámgyorsan felszámolhatja a szervezet rendelkezésre álló szénhidrát-tartalékait.

A böjtkrízis általában néhány nap alatt megszűnik, ennek oka sem a méreganyagok távozása, hanem a, hogy az anyagcsere átállt a zsírsavak és ketontestek felhasználására, és az endokrin rendszer is stabilizálódik egy új egyensúlyi állapotban.

 

RÁVEZETÉS ÉS LEVEZETÉS

Általános követelmény, hogy az étrend fokozatosan alakuljon át böjtté. Először általában a magas zsírtartalmú, fűszeres, nehéz ételek kerülnek ki az étrendből, az utolsó fázisra általában csak a zöldségek, gyümölcsök, illetve azok levei maradnak. A böjt bevezető napjai elméletileg lehetőséget adnak arra, hogy a szervezet fokozatosan alkalmazkodjon a táplálék megvonásához. Semmiképpen sem jó az a gyakorlat, ami a vallási böjtökre jellemző, hogy a böjt előtt hatalmas lakomákat tartanak, bár a vallási böjtök (mivel csak nevükben böjtök) esetében ez ritkán okoz gondot.

A visszatérés a normál étrendre még alaposabb és óvatosabb művelet. A hosszabb böjtök esetében az emésztőrendszer is „tartalékra” kapcsol, az emésztőenzimek kiválasztása lecsökken, a bélbolyhok is visszafejlődnek. Egy alapos étkezés ilyenkor komoly rosszullétet okozhat. Az étrend felépítése első körben keményítő tartalmú, de rostmentes élelmiszerekkel kezdődik (főtt fehér rizs, főtt burgonya, kétszersült). A második fázisban léphetek be az enyhén rostos zöldségek, gyümölcsök (lehetőleg ne a túlérett, cukros változatok) és az alacsony zsírtartalmú fehérjeforrások (tojássárgája, főtt csirkemell, sovány sajt). A magasabb rosttartalmú, vagy zsírosabb élelmiszereket, illetve a tejtermékeket érdemes a végére hagyni.

 

ÉRDEMES-E BÖJTÖLNI?

Az alternatív medicina nagyon sok betegség esetén ajánlja a böjtölést. A gond az, hogy a böjtre jellemző stabil (ketogén) anyagcsere-állapot eléréséhez 5-10 nap szükséges, vagyis ennél hosszabb időszakban lenne érdemes gondolkodni. Viszont az éhezés kockázatai a böjt hosszával egyre nőnek, egy beteg szervezet esetén különösen nehéz kitalálni, meddig lehet hasznos, és mikortól káros a böjtölés. Sok kérdést vet fel, ha komoly anyagcsere betegségeket, emésztőrendszeri megbetegedéseket vagy éppen daganatos megbetegedéseket szeretnénk böjttel kezelni. Itt alapvetően csak szigorú kontroll alatt lehetne alkalmazni a kezelés, s ez az, ami a modern böjtterápiák esetében nem feltétlen valósul meg. A ketogén anyagcsere állapotot el lehet érni böjt nélkül is, megfelelő étrend alkalmazásával, nagyságrendekkel kisebb kockázatok mellett.

A legtöbb ma alkalmazott böjtterápia részleges böjt, jellemzően egy nagyon alacsony energia-bevitelt biztosító (VLCD), zöldség, gyümölcs (esetleg gabona) alapú étrend. Itt a ketogén állapot sem feltétlen alakul ki, bár a szénhidrát-bevitel miatt a böjtkrízisre jellemző tünetek is sokkal enyhébbek.

A böjt esetében az egyik fő érv a méregtelenítés, de éppen ez a gyenge pontja is. A méregtelenítés jelensége igen sok pontban támadható, e nélkül viszont a böjt nem más, mint egy önkéntes éhezés. Kérdés, hogy egyáltalán milyen méreganyagokról is beszélünk? A szervezet alapvető mechanizmusai (vese kiválasztása, máj-epe szekréció, légzés) folyamatosan dolgoznak azon, hogy a szervezet homeosztázisára veszélyes vegyületek távozzanak a szervezetből. Maga az éhezés pedig sok esetben az ilyen „méreganyagok” feldúsulását okozhatja, a fokozott lebontó folyamatok a húgysav, karbamid, ammónia koncentrációjának emelkedését okozzák.A méregtelenítés elvét vallók álláspontjával szemben éppen a böjt idézi elő ezen vegyületek fokozott jelenlétét, s nem pedig megszabadulni segít tőlük.

 

A LEGISMERTEBB BÖJTÖK

A következőkben a legismertebb/legnépszerűbb böjt-terápiákat tekinteném át röviden. Nem kizárt, hogy később még részletesebben is visszatérek egyikre-másikra.

Breuss-böjt

Rudolf Breuss osztrák gyógyító módszere kizárólag gyógyteák és zöldséglevek fogyasztásából áll, összesen napi 2 liter mennyiségben, 21 vagy 42 napos időtartamban. Gyakorlatilag teljes böjt, a fogyasztandó levek csak folyadékpótlásra alkalmasak. Az elsődleges alkalmazási területe a rák gyógyítása, de Breuss rákról alkotott elmélete komoly melléfogások.

Az American Cancer Society szerint a böjt daganat-ellenes hatása nem igazolt. A feltelezett gyógyhatás leginkább a ketogén anyagcsere-állapottal hozható kapcsolatba, bizonyos esetekben a böjt csökkentheti a kemoterápia káros hatásait, illetve mérsékelheti a daganat növekedését. Ezzel szemben a hosszú böjt komoly tápanyag-hiányhoz vezethet, ami ronthatja a túlélési, gyógyulási esélyeket.

Mayr-kúra

Szintén osztrák találmány: Franz Xaver Mayr osztrák orvos alkotta meg. A kúra célja az emésztőrendszer tehermentesítése, és a szervezet salaktalanítása. A kúra a böjt mellett hasi kezelésekből, beöntésekből, gyógyteákból, zöldséglevekből áll. Általános prevenciós-méregtelenítő módszerként alkalmazzák.

Ariola-módszer

Dr. Paavo Ariola léböjt módszere. A nap beöntéssel indul, majd száraz kefével történő testmasszázzsal folytatódik, amit hideg-meleg váltófürdő követ. A napi folyadékbevitel gyógyteákból, zöldséglevekből áll. Fogyaszthatók zöldségfőzetek is, amely két nagy hámozatlan krumpli, egy csésze reszelt sárgarépa, egy csésze reszelt cékla, egy csésze reszelt zeller főzött levét tartalmazza. Fogyasztható még az ún. Excelsior ital, amely a fenti zöldségfőzetet, egy evőkanál lenmagot, egy evőkanál búzakorpát tartalmaz.

Buchinger terápia

Otto Buchinger német orvos alkotta meg ezt a böjtöt. A módszer alapja zöldség- és gyümölcslevek, ásványvíz, gyógynövényteák és kevés méz fogyasztása, melyet kiegészítő módszerekként hashajtás, tornagyakorlatok, vízkúra egészít ki. Időtartama 2-4 hét. A böjtöt alapvetően erre a célra létrehozott intézményben, szakképzett személyzet vezetésével ajánlott végezni.

buchinger.jpg

A Buchinger Klinika, Bodensee - így ki lehet bírni...

Gerson-étrend

Max Gerson eredetileg migrén és tuberkolózis gyógyítására alkotta meg módszerét, majd 1928-ban felvette a palettára a rákot is. Leghíresebb páciense maga Albert Schweizer volt, igaz, őt nem rákkal, hanem cukorbetegséggel kezelte.

A Gerson-diéta alapja a napi tizenhárom pohár friss, nyers répa- vagy almalé, és zöldleveles zöldségek leve friss, természetes gyümölcsökből és zöldségekből elkészítve. Az étrend része három teljes vegetáriánus étkezés (szintén friss, organikus eredetű) gyümölcsökből, zöldségekből és teljes értékű gabonából. Egy tipikus étkezés tartalmaz némi salátát, főtt zöldségeket, krumplit, zöldséglevest és zöldséglevet. Az étrendhez szintén tartoznak kiegészítők: kávé vagy kamilla alapú beöntések, pajzsmirigy-hormon, enzimek, B12 vitamin, májkivonat-injekciók, ricinusolaj, egyéb kiegészítő termékek.

A Gerson-étrend nem teljes böjt, inkább egy alacsony energia-tartalmú vegán étrendnek tekinthető. Szakmai szervezetek a Gerson-étrend hatását nem találták bizonyítottnak, maga a rákkal kapcsolatos elmélet is erősen kétséges, az amerikai Gerson Intézet gyógyításait ellenőrző vizsgálatok nem találták megalapozottnak a betegek gyógyulását. Különösen kockázatosak a terápiában alkalmazott májkivonat-injekciók.

Schorth-kúra

Johann Schroth módszere leginkább a szakaszos böjtök közé sorolható. Ivó és száraz napok váltják egymást és az alternatív terápiák között ritkaságként alkohol-tartalmú italokat is használ (bor és pálinka). A rendszer azon alapja, hogy betegség esetén az állatok csökkentik a folyadékbevitelt is, igen kockázatossá teszi az alkalmazását: a kevés folyadék – aminek egy része ráadásul alkohol – fokozza a szervezet kiszáradását, különösen a programba épített izzasztó kúrák és fizikai aktivitás okozta vízveszteséggel együtt. Az étrend kb. 6-700 kcal bevitelt jelent.

Leangains

Sportolók között terjedő szakaszos böjtre épülő rendszer. A leggyakoribb változata 16 óra böjtre, és egy 8 órás étkezési időszakra épül fel, de előfordul akár 24/48 órás böjtszakasz is, és számos más variáció. A rendszer egyik fő elméleti tétele, hogy a böjt hatására emelkedik a növekedési hormon szintje, ez pedig kívánatos a testépítők számára. A gond ezzel az, hogy a növekedési hormon esetében nem az éhezés, hanem az alacsony vércukorszint a kulcstényező, potenciálisan egy alacsony szénhidrát – magas fehérje összetételű étrenddel (+ sok alvással és magas fizikai aktivitással) is jó eredményt lehet elérni. Ráadásul a növekedési hormon (hasonlóan sok más hormonhoz) leszabályozza magát, vagyis a hormon által kiváltott változások a hormon termelésre és a hormon hatásra negatívan hatnak vissza. Ebből a szempontból a böjtöléses testépítés eredményei megkérdőjelezhetőek.

growth2.gifA növekedési hormon szabályozási köre vázlatosan (forrás)

KONKLÚZIÓ

A böjt egy természetes élettani jelenségre épül, nevezetesen az éhezésre. Ez az emberiséget történelme során végigkísérte, bár az éhezés önkéntes vállalása viszonylag új jelenség. A böjt még ezen időszakon belül is alapvetően egy vallási jellegű cselekedet volt, csak a 19. századtól vált önálló gyógyító módszerré.

A terápiás böjtök esetében két érdembeli hatással számolhatunk. Az egyik az energia-bevitel jelentős korlátozása, a másik pedig a ketózis. Ez utóbbi csak hosszabb idejű és teljes böjtöknél alakul ki. Mindkét esetben sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a lehetséges előnyök és kockázatok alapján érdemes-e a böjtöt választani.

Az energia-bevitelt a böjt radikálisan csökkenti. A rendszeresen beiktatott rövid böjtök esetében különösebb negatív hatással nem kell számolni, bár a pozitívumok sem jelentősek (bár heti egy böjti nap éves szinten akár 100.000 kcal feletti „megtakarítást” jelent). Ráadásul az energia-bevitelt egy mérsékelt energia-tartalmú étrenddel is lehet csökkenteni. A hosszabb böjtök ellen szól, hogy az idővel együtt emelkednek a negatív egészségügyi hatások kockázatai is.

Ami valójában értékes lehet a böjtben, az a ketózis. Stabil ketózishoz viszont minimálisan 5-10 napos böjt kell, és ennek fenntartása a tápanyagbevitel hiányában kockázatos. Ketózis elérhető böjt nélkül is, megfelelő összetételű étrenddel, nagyságrendekkel kisebb kockázatok mellett, ráadásul a ketogén étrend elvileg korlátlan ideig fenntartható, amíg a böjt csupán néhány hétig.

Nem véletlenül maradt ki a pozitívumok közül a méregtelenítés. Szakmai szempontból éppen ez a hatás az, ami legkevésbé vehető figyelembe a böjt esetén. Azok a méregtelenítési jelenségek, amiket a böjt szakirodalma megemlít, valójában a szervezet éhezéshez való alkalmazkodásából fakadó természetes tünetek.

Külön kérdéskör a böjt laikus, önálló alkalmazása. A rövid (1-3 nap) és általában részleges böjtöt jelentő módszerek (léböjtök gyümölcsnapok) egészséges emberek esetében biztonságosan alkalmazhatóak. Teljes böjt, terápiás célú böjt, 3 napnál hosszabb böjt viszont már csak szakember, pontosabban böjt-team vezetése mellett ajánlott. Egy böjt-teambe elvileg beletartozna egy orvos egy dietetikus, és az alkalmazott kiegészítő módszerek megfelelően képzett szakemberei. Abból kiindulva, hogy a böjt alapvetően a wellnes iparágban fordul elő, nagyon kevés az esélye annak, hogy szakszerű böjt-vezetést kapjon valaki.

lebojt.jpg

A wellnes-ipar szépen rárepült a böjtölőkre, a legnépszerűbb kezelések közé tartoznak a léböjtök.

FORRÁSOK

  1. Ádám V.: Orvosi biokémia. Medicina. 2006.
  2. Balaicza E: gyógyító böjtkúra. LINK
  3. Magyar Katolikus Lexikon. LINK
  4. S Mohanty: Fasting physiology. LINK
  5. MR. Soeters et al.: Adaptive reciprocity of lipid and glucose metabolism in human short-term starvation. American Journal of Physiology - Endocrinology and MetabolismPublished 15 December 2012Vol. 303no. E1397-E1407. LINK
  6. Bouhlel E, Zaouali M, Miled A, Tabka Z, Bigard X, Shephard R: Ramadan fasting and the GH/IGF-1 axis of trained men during submaximal exercise. Ann Nutr Metab. 2008;52(4):261-6. LINK 
  7. Blood sugar is stable. LINK
  8. Böjtölés.hu. LINK
  9. J.A. Illingworth: Hormonal regulation during exercise. LINK
  10. PR. Kerndt, JL. Naughton, CE. Driscoll, DA. Loxterkamp,: Fasting: The History, Pathophysiology and Complications. West J Med 1982 Nov; 137:379-399

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr825869212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2014.03.19. 17:39:10

Koszi, nagyo jo osszefoglalo. Engedelmeddel kiemelem a szamomra legfontosabb reszt, es idezni fogm (hivatkozassal), amikro a meregtelnitesrol vitazok.

"A méregtelenítés jelensége igen sok pontban támadható, e nélkül viszont a böjt nem más, mint egy önkéntes éhezés. Kérdés, hogy egyáltalán milyen méreganyagokról is beszélünk? A szervezet alapvető mechanizmusai (vese kiválasztása, máj-epe szekréció, légzés) folyamatosan dolgoznak azon, hogy a szervezet homeosztázisára veszélyes vegyületek távozzanak a szervezetből. Maga az éhezés pedig sok esetben az ilyen „méreganyagok” feldúsulását okozhatja, a fokozott lebontó folyamatok a húgysav, karbamid, ammónia koncentrációjának emelkedését okozzák.A méregtelenítés elvét vallók álláspontjával szemben éppen a böjt idézi elő ezen vegyületek fokozott jelenlétét, s nem pedig megszabadulni segít tőlük."

"A böjttel kapcsolatos irodalomban sok szó esik az un. böjtkrízisről, ami a böjt megkezdése utáni napokban jelentkezik. A jellemző tünetek ez intenzív éhségérzet, fejfájás, szédülés, alacsony vérnyomás, fáradékonyság, általános rossz közérzet, erős szagú vizelet és lehelet. A böjtkrízis esetében szó sincs az elraktározott méreganyagok felszabadulásáról, a rosszullétek mögött a szervezet anyagcseréjének átállása áll. A megszokottnál alacsonyabb vércukorszint önmagában is kellemetlen tüneteket okozhat. A másik ok a ketontestek szintjének emelkedése, amihez a szervezetnek alkalmazkodnia kell. A ketontestek a vér pH értékét savas irányba tolják el, ami rosszulléteket okozhat. A böjtkrízis esetében fontos szerepe lehet még az elégtelen folyadékfogyasztásnak, a megterhelő fizikai aktivitásnak, ami villámgyorsan felszámolhatja a szervezet rendelkezésre álló szénhidrát-tartalékait.

A böjtkrízis általában néhány nap alatt megszűnik, ennek oka sem a méreganyagok távozása, hanem a, hogy az anyagcsere átállt a zsírsavak és ketontestek felhasználására, és az endokrin rendszer is stabilizálódik egy új egyensúlyi állapotban."

Ez szamomra hianypotlo informacio!

fordulo_bogyo 2014.03.19. 17:53:45

Kivancsi lennek vajon hogy "dolgoztak ki" a felsorolt kulonbozo bojtoket?
Vegeztek kiserleteket, osszehasonlitottak kulonbozo dolgokat es ugy valasztottak ki, mit ajanlanak, vagy csak leultek egy fotelbe es elkepzeltek valamit?

Es utolag sem teszteltek, hasonlitottak ossze semmivel...?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.03.19. 19:34:14

@fordulo_bogyo:

A klasszikus böjtterápiás módszerek mögött a mai értelemben vett tudományos vizsgálatok nincsenek. A 19. század végén nagyon sok egészséggel kapcsolatos elmélet született, amiket aztán sokan egyből át is ültettek a gyakorlatba. Néhány szubjektív sikerélmény után pedig bizonyítottnak vették a működést.

Igazából nem ez a gond, mert akkoriban ennyit tudott az orvostudomány. Viszont amíg a fővonalon a módszerek fejlődésével komoly szelekció indult el, és sorban kidobálták a nem bizonyított tételeket, addig nagyon sok 19. századi elgondolás zárványként tovább él az alternatív medicinában. És a fő probléma az, hogy mai napig arcizom-rándulás nélkül elhangozhat olyan kijelentés, hogy "a rák a szilárd ételekből táplálkozik".

A böjtkutatás egyébként elég érdekes, a PubMed nagyon sok cikk van a Ramadánról, amit a szakaszos böjt témakörben alapul vesznek (szerintem kissé indokolatlanul). A hosszú távú böjtről kevés cikk van, nyilvánvalóan azért, mert nem lehet csak úgy éheztetni 30-40 napig embereket.

cs_dy 2014.03.19. 21:15:03

@fordulo_bogyo:
Nagy valószínűséggel akkor ezt éreztem a paleolit táplálkozás bevezető hetében... :D
Köszönöm!

Munyi cica 2014.03.22. 15:17:42

Sándor!

Nagyon tetszik a poszt, köszönjük. Jó pár böjtről már én is olvastam, amiket felsoroltál, hát...érdekesek.
"A ketogén anyagcsere állapotot el lehet érni böjt nélkül is, megfelelő étrend alkalmazásával, nagyságrendekkel kisebb kockázatok mellett." nyilván a ketogén étrendre gondolsz, ugye? És milyen betegségek esetén javasolnád? Daganat esetén? Házilag szerinted kivitelezhető?

Amit a méregtelenítésről írtál, én eddig is úgy tudtam, hogy szó sincs erről, ezért nincs is értelme emiatt csinálni,de köszi a megerősítést, és nagyon egyetértek. (toxikológus is mondta a híradóban pl.,meg olvastam)

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.03.22. 16:47:33

@Munyi cica:

Igen, a ketogén étrendre gondoltam. Ha már a ketogén anyagcsere állapot a cél, akkor azt praktikusabbnak gondolom, részben mert jóval kisebb kockázatokkal jár, részben mert fenntartható hosszú ideig.

A ketogén étrend indikációit illetően bennem vannak kétségek. Ha valaki szeretné csinálni, szakember nélkül lehetőleg ne fogjon hozzá, a kezdeti időszakban legalábbis mindenképpen kell háttér. Betegség esetén meg orvos-dietetikus team kell hozzá - az, hogy mikor alkalmazható, teljesen egyedi elbírálást igényel. Még az epilepszia esetén sem mondanám általánosan alkalmazhatónak, a cukorbetegség vagy a daganatok esetében pedig különösen óvatosan kell eljárni.

Munyi cica 2014.03.22. 19:20:43

@Meleg Sándor:
Értem, köszönöm szépen, hát igen, gondolom, azért nem játék.
Remélem, hamarosan jön a telített zsíros poszt is :), várom!

fordulo_bogyo 2014.03.27. 16:38:49

OFF

Sandor, foglalkoztal mar a "Kina(i) tanulmannyal" (China study)? Kivancsi lennek a velemenyedre.

en.wikipedia.org/wiki/The_China_Study

Pherekráteus 2014.06.15. 10:25:01

Nagyon jó cikk ez is. Gratulálok.

A méregtelenítésről volna egy kérdésem. A böjt méregtelenítő hatását én eddig elhittem, noha csak egyszer böjtöltem életemben.

A böjtöknél általában sok folyadékot fogyaszt az ember. Ha ez történik, akkor az, amit írtál, tényleg cáfolja a méreganyagok kiürülésének lehetőségét? Hiszen ha böjtnél, éhezésnél feldúsulnak a méreganyagok a testben, és közben sok folyadékot, vizet iszik az ember, akkor ezek nem ürülnek a folyadékkal a szervezetből? Ezek szerint feldúsulnak, és benn is maradnak a szervezetben? A verejtékkel, vizelettel miért nem tudnak távozni?

Másrészt mik a méreganyagok? Ezek a zsírszövetben vannak, vagy részben ott vannak? Ha igen, akkor a böjt révén ezek mennyisége nem csökkenhet a zsírszövetek mennyiségének, térfogatának csökkenésével?

fordulo_bogyo 2014.06.15. 12:58:38

@Pherekráteus: Ez a lenyeg: "Másrészt mik a méreganyagok?"

"a böjt révén ezek mennyisége nem csökkenhet a zsírszövetek mennyiségének, térfogatának csökkenésével?" - vagy epp koncentralodnak?

Miert van az, hogy egyetlen "meregtelenito" eljaras vagy szer sem nevez meg konkret mergeket, es sehol sincs adat arrol, hogy elotte ennyi mereg volt, utana annyi maradt?

Nekem az egesz mereg es -telenites kitalacionak tunik, ami divatos, es mindenre rahuzhato, mivel nem szamonkerheto, nem merheto.

A legjobb, amikor valamitol rosszul lesz a naiv vasarlo, annyira karos a szar (szer) amit meregtelenites cimen bevett, erre az a valasz, hogy most meregtelenedsz, a felszabadulo mergektol vagy rosszul.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.06.16. 19:24:03

@Pherekráteus:

A szervezetben folyamatosan keletkeznek nem kívánatos anyagcsere-termékek. Ezek jelentős részét a szervezet képes tovább bontani (leginkább illetékes elvtárs ez ügyben a máj) vagy eltávolítani (tüdő, vese, máj-epe).

A böjtnél is tovább mennek ezek a "méregtelenítő" funkciók, de ezen folyamatok normál életvitel mellett is működnek. Nem kell táplálékot elvonni a szervezettől ezen funkciók működéséhez.

Sőt, vannak bizonyos anyagok (pl. húgysav, zsírban oldódó toxinok), ahol a böjt még ronthat is a helyzeten, mert megemelkedhet ezen anyagok vérszintje.

Mik a "méreganyagok" - hát a méregtelenítő módszerek preferálói nem szeretnek belemenni a témába. Kérdés az is, hogy ezek "raktározódnak"-e? Nyilván a zsírban oldódó toxinok igen, de ezekből van kevesebb.

qbr 2014.08.19. 11:17:14

Most találtam rá erre a blogra, nagyon tetszik.
Nem egy friss témához szólok hozzá, csak egy kérdés megválaszolatlan maradt: egy hosszú távú, szigorú ketogén diéta hatékony és elfogadott terápiás eszköz a gyermekkori epilepszia kezelésében. Mivel azonban egy szigorú ketogén diéta kifejetten jelentős életminőségbeli romlást jelent egy gyerek számára, miközben terápiás szempontból nem szuperior, ezért általában parenterálisan táplált és /vagy gyógyszerekkel nem kontrollálható esetekben szokták javasolni.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.08.19. 11:49:35

@qbr:

Itt nem értem, mi a megválaszolatlan kérdés.

Munyi cica 2014.08.19. 14:43:14

@qbr:
Én úgy tudom, hogy azért 2-3 évnél tovább az epilepsziás gyerekeknél sem javasolt, pont a hosszú távú hátrányai miatt.
Rövid távon meg akár a gyógyszert szedőknek is jót tesz.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.08.20. 07:25:46

@Munyi cica:

A 2-3 év abból jön, hogy ha jól tartja a diétát, akkor az epilepsziás tünetek enyhülnek, az idegrendszer regenerálódik és lehet enyhíteni az étrenden.

Munyi cica 2014.08.20. 19:10:25

@Meleg Sándor:
Aha, köszi, értem. Szerencsére semmilyen módon nem vagyok érintett, csak olvastam valamikor.
Mindenesetre jól járnak akkor ezek a gyermekek vele, még ha eleinte nagyon kemény is nekik.

[corristo] 2015.05.30. 20:56:05

faszságokat beszéltek a leangains kapcsán. 1. a leangains 16/8 óra, ezt berkhan (a leangains kitalálója) elég jól meg is indokolja, hogy miért. 2. a leangains nem csak a böjt. ha csak 16/8 órát böjtölsz, az nem lesz leangains. berkhan rendszere magában foglal egy edzési protokollt is, és egy elég szigoró makróbeosztást is.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.05.30. 21:21:56

@[corristo]:

Még jó, hogy ilyen kulturáltan el tudtad mondani a véleményedet.

[corristo] 2015.05.30. 21:42:30

@Meleg Sándor: nem a véleményemet mondtam, hanem konkrét tárgyi tévedésekre hívtam föl a figyelmeteket. fogalom nélküli hülyeség, amit a leangainsről írtatok, kb látszik, hogy berkhannak nulla darab cikkét olvastátok el. ha az fáj, hogy a faszság szót használtam a butaság vagy a csacsiság helyett, akkor sajnálom.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.05.31. 08:56:44

@[corristo]:

Konkrétan 1 db tárgyi tévedést sem neveztél meg, közölted, hogy hülyeséget írtunk és ennyi. Mondjuk ha leírnád, hogy szerinted miben tévedtünk és mi lenne a szerinted helyes álláspont, akkor lenne esély azt megvitatni - és ennek a változatnak még én is örülnék. De attól még, hogy Berkhan szépen kigyúrta magát, még nem biztos, hogy élettani kérdésekben igaza van.

[corristo] 2015.05.31. 11:14:12

@Meleg Sándor: dehogynem. megismétlem megint, kicsit bővebben, hátha segít.
1. a leangains 16/8. ami 24/48, 12/4, 90/40 az nem leangains. berkhan nagyon részletesen elmagyarázza, hogy miért ezt az időablakot tartja a legjobbnak. ha olvastatok volna bármit tőle, akkor tudnátok.
2. a leangains nem pusztán az IF-ről szól. inherens része a böjt végén edzés, a speciális makróparticionálás, sőt, maga az edzésprotokoll is (intenzitáshangsúlyos RPT) - ha csak addig eljutottatok volna, hogy a leangains com alapcikkeit átnézitek, ez is világos lett volna.

3. a leangains lényege nem a böjt miatt esetlegesen emelkedő növihormonszinttel való játék - ha csak egyetlen cikket elolvastatok volna, ezt is tudnátok.

[corristo] 2015.05.31. 11:16:52

amúgy meg: elég szórakoztató, hogy a szupertudományos, hard factekre, és nagy impakt faktorú, randomizált dupla vak kutatéásokra onanizáló dietetikusok úgy írnak valamiről, hogy semmiféle hivatkozás nem szerepel róla a cikk alján hivatkozott forráslistában :D

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2015.05.31. 12:32:08

@[corristo]: Ez egy általános áttekintés, nem tudományos igényű elemzés.

'Lássa,

Ez szimplán hangzik... Így nincsen hatása!
Mondhatta volna szebben, kis lovag,
Más-más hangnemből...'

Zb74 2015.06.23. 15:05:13

A szakaszos böjtről jó tapasztalatom van.
Nagyban segített a megakadt fogyás újraindításában.
Ahogy itt is szerepel, 12-24 órás böjtöket tartottam, nem túl sokszor. A jellemző a 16-17 óra volt, ebbe értelemszerűen az alvás 7-8 órája is beletartozott. Az evési időszakok így tipikusan 7-8 órásak voltak, általában két étkezést "tartalmaztak", nassolás nélkül; míg a böjt során a víz és kávé - tehát a nullkalóriás dolgok - mellett alkalmanként egy evőkanál zsiradék (nem feltétlenül kókuszzsír, hanem lényegében bármilyen olaj) bevitelére került sor, tipikusan 5 órával az evési időszak lezárulta (tehát a második / utolsó étkezés) után. Az erősebb éhségérzet ilyenkor jelentkezett; ezt a kanálnyi olaj tíz perc alatt elűzte; utána pediglen nem tért vissza a böjt végéig. A legfinomabb (sajnos, egyben legdrágább) a makadámdióolaj volt.

Zb74 2016.12.06. 13:59:48

Létezik még az ún. 'alternate-day fasting' nevű történet is.
A nevével ellentétben nem igazi böjt, jobb név volna neki az 'alternate-day calorie restriction'. Lényege, hogy egyik nap ad libitum ételfogyasztás van (persze érdemes ilyenkor változatos étrendet tartani, már csak a mikrotápanyagok megfelelő bevitele kedvéért is), másnaponként pedig csak 4-500 kcal (nőknek), ill. 5-600 kcal (férfiaknak) - jellemzően egyetlen étkezés, tipikusan ebéd formájában, de igazából szét is osztható a "böjti" nap folyamán. A téma legnagyobb szakértője Krista A. Varady, az Illiois-i Egyetem - feltehetően magyar származású - adjunktusa. Vagy hatvan különböző tanulmánya található meg a PubMeden (néha KA Varady név alatt). Könnyebb betartani, mint mindennap 1200-1300 kcal-ra korlátozni az energiabevitelünket, így a fogyás terén is eredményesebb lehet.

bugenhagen 2016.12.07. 22:59:25

Én végeztem 3 hetes léböjtöt (orvosi felügyelet mellett).
Az eredmények szenzációsak voltak: fogyás, mindenféle laborértékek normalizálódtak. Ami érdekes: a makacs hajkorpám, ami semmiféle gyógysampontól nem javult, magától megszűnt, eltűnt az összes pattanás, mitesszer. Továbbá a böjt kb. 12. napján a keserűsó megivása után fekete szutykot ürítettem a vécén. Az orvos azt mondta, hogy ez pangó epe volt, és a májam hatalmas terheléstől szabadult meg. Nem tudom, hogy ez a méregtelenítés témába mennyire illik bele.

Zb74 2016.12.08. 21:26:31

@bugenhagen: Egy ilyen hosszú böjt esetében igencsak jól tetted, hogy orvosi felügyelet mellett vágtál bele. 3 hét alatt sok nem kívánt hatás léphet már fel, a mikrotápanyag-hiánytól az izomtömeg-vesztésen át a pajzsmirigyhormonok termelődésének elég radikális változásaiig. Orvosi felügyelet mellett azért más a leányzó fekvése.

A keserűsós pangóepe-ürítésről a következőket találtam a quackwatch weboldalán: webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:ejgafCLh6fAJ:https://www.quackwatch.com/01QuackeryRelatedTopics/flushes.html (Azért a tárolt változatot linkeltem be, mert a Quackwatch momentán nem érhető el.)

@Meleg Sándor: véleményére kíváncsi lennék.

bugenhagen 2016.12.08. 23:33:17

@Zb74: Föl sem merült, hogy másképp csináljam. Az izomtömeg-vesztést azzal kerültük el, hogy közben rendszeresen mozogtam, a mikrotápanyag-hiányt pedig azzal, hogy előtte nagy adagban szedtem vitaminokat és ásványi anyagokat, illetve - mivel léböjtről van szó - folyamatosan ittam zöldség- és gyümölcsleveket.

Amit a Quackwatch-ról beidéztél, az egyáltalán nem arról szól, mint amit én csináltam, semmi köze nincs hozzá. Olvasd el még egyszer, hogy mit írtam. (Amit beidéztél, az az Andreas Moritzf-éle "kőhajtás" a májból, teljesen másról van szó).

bugenhagen 2016.12.09. 00:27:43

@Zb74: Van a Gyógyító böjt című könyv (orvosok írták), ott írnak olyanról, hogy egy atléta ha jól emlékszem 50 napig folytatott léböjtöt, közben folyamatosan edzett, és a böjt végére élete legjobb eredményét érte el.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.12.09. 10:35:53

@bugenhagen:

Sajnos orvosok is írnak időnként olyan könyveket, amiket nem kellene. Csak egy példa: az új germán medicina nevű orbitális ökörséget gyakorló orvos találta ki.

Versenyszerűen sportoló személynél az 50 napos léböjt utáni kimagasló teljesítmény elég hihetetlen. Ha valakin van több tíz kg túlsúly, akkor az egy hosszabb böjt után valószínűleg jobb állapotba kerül, de az atletikában nem sok esélyét látom.

Azt érdemes hozzátenni, hogy a sport az a terület, ahol az egyéni adottságokból fakadó eredményeket sokszor összekeverik az alkalmazott módszer sikerével.

bugenhagen 2016.12.09. 13:41:04

@Meleg Sándor: Sajnos vagy nem sajnos, ezt a könyvet olyan orvosok írták, akik böjtkúrával sok ezer embert gyógyítottak meg. De jó hogy látatlanban ilyen magabiztosan leszólod... De amúgy ez csak lábjegyzet, nem tartozik a lényeghez. A lényeg, hogy nagyon sokat értek el tartós gyógyulást a böjtölés révén.

bugenhagen 2016.12.09. 13:43:31

@Meleg Sándor: Csak hogy tisztázzuk: senki nem kevert össze semmit. Csupán arról van szó, hogy megemlítették, volt olyan atléta, aki léböjtölés közben edzett, és a böjt végén élete legjobb eredményét érte el. Ennyi. Pont.

Az viszont igaz - és inkább ez lenne a lényeg -, hogy aki léböjt során mozog, az nem fog jelentős izommennyiséget veszíteni. A vízböjt más tészta, ott tilos a mozgás, a könnyű sétát kivéve.

fordulo_bogyo 2016.12.09. 15:28:01

@bugenhagen: Igy van.
"Csupán arról van szó, hogy megemlítették, volt olyan atléta, aki léböjtölés közben edzett, és a böjt végén élete legjobb eredményét érte el. Ennyi. Pont. "
Elgondolkoztato, hogy ha nem lebojtol, akkro mennyivel jobb eredmenyt ert volna el?

bugenhagen 2016.12.09. 16:10:31

@fordulo_bogyo: Tekintve, hogy élete legjobb eredményét érte el, úgy vélem, nem alaptalan azt feltételezni, hogy a léböjt ebben szerepet játszott.
Különben nem valami világbajnokról volt szó, hanem valamilyen egyszerű versenysportolóról. De már bánom, hogy ezt egyáltalán beleírtam, mert mellékes, csak beleakaszkodtatok, mint Bobby a rongyba. Igen, volt legalább 1 olyan eset, amikor egy versenysportolónak a léböjt segített élete legjobb eredménye elérésében. Ennyi.

Egyébként a könyv írói rengeteg embert gyógyítottak, amiket leírnak, azok nem spekulációk, hanem bizonyítékokon alapuló leírások, azzal együtt, hogy egy populáris műről van szó, amitől nyilván nem várható el az az alaposság, ami egy szakmai műtől.

De most akkor tulajdonképpen mi a probléma?

fordulo_bogyo 2016.12.09. 18:18:23

@bugenhagen: Problema nincsen.
Tettel egy meglepo allitast, ami eros bizonyitekot kivant volna. Bionyitas helyett vagdalkozol, sertodsz.

"Igen, volt legalább 1 olyan eset, amikor egy versenysportolónak a léböjt segített élete legjobb eredménye elérésében. Ennyi. "
Nem!
Volt 1 olyan ANEKDOTIKUS eset, amikor egy versenysportoló ALLITOLAG a léböjt ALATT/UTAN élete legjobb eredményet érte le. Ennyi. Allitolag es utana... mag ha igy is volt: nem miatta.
"egy populáris műről van szó, amitől nyilván nem várható el az az alaposság..."
Ennyi.
Van aki neverteken beszopja, van aki ketelkedik...

fordulo_bogyo 2016.12.09. 18:21:09

@bugenhagen: A Kerdes fennall:
Elgondolkoztato, hogy ha nem lebojtol, akkor mennyivel jobb/rosszabb eredmenyt ert volna el? Honnan lehet tudni? Lehet tudni?
Gondolkozz el rajta, sertodes helyett!

bugenhagen 2016.12.09. 18:22:17

@fordulo_bogyo: Ismétlem, ezt a könyvet gyakorló orvosok írták. Bocsánat, ha hiszek nekik. Az,hogy az állítás anekdotikus, a műfajból következik (nem tudományos közlemény, de attól még nem kamu),

De rendben, akkor te nem "szopod be", akkor ne foglalkozzál vele, koncentrálj a többire, amit a böjttel kapcsolatban írtam.

fordulo_bogyo 2016.12.09. 18:34:03

@bugenhagen: Bocsanat, ha en meg nem hiszek el semmi szokatlan, meglepo allitast bizonyitek hijan, meg ha allitolagos orvosok irtak is.
Tudod, az orvosok is emberek...

bugenhagen 2016.12.09. 19:31:20

@fordulo_bogyo: Rendben, akkor ne hidd el, csak vedd már észre, hogy ez részemről csak egy mellékes megjegyzés volt, aminek semmi köze nincs a böjtről írtak érdemi részéhez. Amúgy persze mindenki azt hisz el, amit akar, ahogyan ez már számtalanszor bebizonyosodott.

Zb74 2016.12.09. 19:49:20

@bugenhagen: Ami engem illet, nem támadásképp írtam, amit írtam. Sőt, inspirálónak tartom a saját személyes történetedet. Ki volt az orvosod?

A keserűsós pangóepe-ürítésnek pedig azért néztem utána a Quackwatch-on, mert korábban nem hallottam róla. (Ez nyilván az én hiányosságom.) Nekem informatív volt, amit ott találtam. Ha jól értem, a te esetedben annyi volt a különbség, hogy te csak a keserűsót kaptad meg, a gyümölcslével kevert olajat nem.

bugenhagen 2016.12.09. 22:53:34

@Zb74: Nem, nem annyi volt a különbség.
Két, teljesen különböző dologról van szó. Az Andreas Moritz féle öblítés egy alkalommal hajtandó végre, és a májban képződött köveket (intrahepatic stones). Azt soha nem próbáltam. A Quackwatch-ot én is meg szoktam nézni, de azért tudni kell róla, hogy sokszor nem korrekt. Amit írnak az eljárásról, arra születtek válaszok, amiket a Quackwatch nem vett figyelembe.
De ismétlem, azt nem próbáltam.

Ami az én esetemet illeti, ott a böjt mellé kellett minden nap hashajtást is alkalmazni. Többnyire a jó öreg Hunyadi vagy Ferenc József vizet használtam erre a célra. Úgy kb. a 10 napon jött a híg székletben a fekete szutyok (tehát NEM kövek), és eredetileg nem is mondták, hogy számítsak erre, utólag mondta a belgyógyász orvosom, hogy igen, az pangó epe. Egyébként ez másoknál is így szokott lenni, tehát nem egyedi eset volt. Nem tudom, hogy ezzel állt-e összefüggésben, hogy eltűnt a hajamból a korpa, de valószínűleg igen (a psoriasis eredendő ugyanis valamilyen epesav).

tuzogep 2018.04.05. 08:45:33

Kedves Sándor!
Több kérdésem is van, a szakaszos böjt (napi 18-23 óra) kategóriából megközelítve:
1. Van értelme a böjttel tehermentesíteni az emésztőrendszert?
2. Az előbb említett szakaszos böjt esetén néhány forrás szerint növekedik a ketonok aránya a szervezetben a böjt periódusában. Véleményed szerint jelentős mértékű, előnyökkel járó növekedés ez?
3. Egy egészséges egyén esetén van szerinted bármi értelme a böjtnek?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.04.05. 11:27:32

@tuzogep:
1. Szerintem nincs. A hosszabb éhezés egyébként károsítja is a bél emésztő felületét - ez gyorsan regenerálódik, de ettől még nem jó.
2. A ketonok érdemi megjelenéséhez elég hosszú idő (kb. 1 nap) kell, a máj kb. egy napi szénhidrát-tartalékkal rendelkezik, amit folyamatosan pótolni igyekszik. A szénhidrát alapú energia-termelés fokozatosan csökken, a zsír alapú energia-termelésnek pedig el kell érnie egy kritikus szintet ahhoz, hogy a ketonképződés beinduljon. A 24 óránál rövidebb böjtök esetében a ketózis pozitív hatásai elég bizonytalanok. rendszeres szakaszos böjtölésnél ez ráadásul még jobban kitolódhat, hiszen a szervezet alkalmazkodik a tápanyag-megvonásos időszakokhoz.
3. Nincs.

Zb74 2018.07.31. 11:37:44

@Meleg Sándor: A magasabb fokozatra kapcsoló autofágia prevenciós szerepét azért ne becsüljük alul. Egy teljesen egészséges ember esetében is lehet ennek pl. rákmegelőző hatása. Itt rövid, szakaszos böjtökre gondolok, úgy 16-19 órásakra - ezeknél még nem szoktak jelentkezni a hosszabb böjtök során előforduló mellékhatások (pl. epekőképződés).

Egy ilyen böjt messze nem olyan extrém ám, mint amilyennek hangzik. Egyik nap végzel az utolsó étkezéssel kb. délután 5-kor, aztán másnap reggelizel, mondjuk, délelőtt 9-kor. Az 5-től lefekvésig tartó időben nyilván iszol vizet (csapvizet vagy ásványvizet, hogy azért legyenek benne elektrolitok), aztán alszol, ideális esetben mondjuk 7-9 órát, majd felkelsz, tornázol, fürdesz, mittudomén, elkészíted a reggelidet, és 9-kor eszel. Ez nem tűnik valami extrém dolognak. Nekem 17 óra böjt után 4,6 mmol/l-re megy le a vércukorszintem, az teljesen normális, messze van a hipoglikémiától.

Irbisz 2020.09.04. 09:04:44

van bármiféle igazolt alapja annak a mostanában többször előforduló állításnak (nyilván a Covid kapcsán), hogy a böjt már 3 nap után is erősíti az immunrendszert? Bármit is jelentsen ez az "erősíti az immunrendszert".
süti beállítások módosítása