Minden, ami rossz a modern étrendben
2014. július 04. írta: Meleg Sándor

Minden, ami rossz a modern étrendben

Egyik kedvenc szerzőm, Kris Gunnars örvendeztette meg olvasóit egy 11 grafikonra komponált népegészségügyi témájú cikkel, melynek alaptézise, hogy a modern táplálkozási szokások tehetők felelőssé azért, hogy a világon egyre több kövér, szívbeteg, cukorbeteg létezik és a lakosság egészségi állapota általában véve egyre rosszabb. Önmagában nem ez a tétel nem újdonság és sok vonatkozásban a hivatalos szakmai körökben is elfogadott. Ami nekem először szemet szúrt, az a bizonyításként felhozott források minősége, de aztán találtam más érdekességeket is. Úgyhogy most sok sok ábra és hosszú megjegyzések sora következik.

rossz.jpg

Ettől meghalsz. Bizony.

 

1. A CUKORBEVITEL ÉS AZ ELHÍZÁS KAPCSOLATA

sugar.jpg

A kép Richard J Johnson 2007-es tanulmányából származik, melynek címe: Potential role of sugar (fructose) in the epidemic of hypertension, obesity and the metabolic syndrome, diabetes, kidney disease, and cardiovascular disease. Ez magyarul kb. úgy hangzik, hogy: a cukor (fruktóz) potenciális szerepe a magas vérnyomás, elhízás és metabolikus szindróma, cukorbetegség, vesebetegség és szív-érrendszeri megbetegedések járványában.

Azért ezzel a cikkel vannak gondjaim:

1. Már a címben ezt írja: „a cukor (fruktóz)”. Álljunk meg egy szóra: a kettő nem ugyanaz! Az élelmiszerként fogyasztott cukrok és cukor-tartalmú élelmiszeripari adalékanyagok glükózból és fruktózból állnak össze (vagy kevert monoszacharidként, vagy diszacharidként), de van önálló fruktóz-fogyasztás is. Kutatási szempontból nem mindegy, hogy a cukorfogyasztást általánosan tartom felelősnek a feltételezett hatásokért, vagy csak az egyik komponenst.

2. Rögtön azzal a szóval kezd, hogy „potential”, ez ugye azt jelenti, hogy „feltételezett”. Maga a cikk nem egy konkrét kutatáshoz kapcsolódik, hanem összeszed ilyen-olyan adatokat és ebből levon egy következtetés. Ezzel nem is lenne gond, ha nem lehetett volna akár konkrét biokémiai, epidemiológiai vizsgálatokra építeni, mert 2007-ben azért voltak már ilyen kutatások szép számmal.

3. Maga a diagram: a forrásból kiderül, hogy a szerző vette az 1700-1978 között az Egyesült Királyság cukorfogyasztási adatait, ehhez hozzáfűzte az USA adatokat 1975-2000 között, majd összevetette az USA nem spanyol ajkú fehér lakosságával, ezen belül is 60-69 éves korosztály elhízási adataival. Ráadásul az 1880-1910-es adatokat megint máshonnan szedte össze, nevezetesen a polgárháborús veteránok (korosztály 50-59 év) adatait használta fel. Ilyen nincs!

Akkor ez most igaz, vagy nem?

A nyugati étrendben szereplő magas cukorbevitel valóban fontos kockázati tényező számos megbetegedésben. A rendszeres cukorfogyasztás (önállóan vagy hozzáadott cukorként) okozta többlet energia-bevitel (3-500 kcal/nap) alapját képezi az elhízásnak, az inzulinrezisztencia kialakulásának, ezen keresztül pedig számos más betegségnek is. A fruktóz tartós és nagy mennyiségű bevitele önálló kockázati tényező pl. a trigliceridszintre és húgysavszintre gyakorolt emelő hatás révén.

Ami érdekes, hogy a publikus hazai fogyasztási és megbetegedései adatok alapján teljes korrekt diagram rajzolható, lehet, hogy nem 160 évre visszamenően, de egy 5-7 évtizedre visszamenően biztosan, ez pedig elegendő lenne egy figyelemfelkeltést célzó tanulmány esetén.

A legfrissebb WHO diskurzusban már az a kiindulási alap, hogy a cukorfogyasztást a napi energiabevitel 5%-a alá kellene szorítani, ami napi szinten 25-30 g cukrot jelentene, éves szinten 9-11 kg-ot, szemben a hazai 28 kg-os fogyasztással.

 

2. SZÉNSAVAS ÜDÍTŐITALOK ÉS GYÜMÖLCSLEVEK FOGYASZTÁSA

soda.jpg

A szénsavas üdítők rendkívül kedvelt italok a fejlett világban. A szódavizet 1776-ban találta fel Joseph Priestley, majd 1826-ban Jedlik Ányos fejlesztette ki az olcsó tömeggyártáshoz szükséges technológiát. Persze hamar rájöttek az emberek, hogy a buborékos vizet érdemes ízesíteni, s ez lett az alapja nagyon sok ma népszerű italnak. A gond itt az hogy a szénsavas üdítőitalok többsége jelentős mennyiségű cukrot tartalmaz. Mivel a szokásos adag 0,3-0,5 liter, ez önmagában 25-50 g cukor bevitelét jelenti, arról nem is beszélve, hogy a cukros italok a szomj oltására csak csekély mértékben alkalmasak.

A gyümölcslevek esetében sajnos hasonló a fő tendencia, főként az alacsony gyümölcstartalmú változatokba kerül sok hozzáadott cukor (legyen valami íze), itt is kb. 10 g/dl (!) mennyiséggel kell számolni. Alapvető fogyasztási szempontokat figyelembe véve ezeknek is csupán élvezeti értéke van, a gyümölcsfogyasztás illúzióját adják, cserébe rengeteg cukorral árasztva el a szervezetet.

cukor 1.jpg

0,5 liter üdítő cukortartalma. Forrás: http://das-ist-drin.de/

 

3.  ENERGIA-BEVITEL EMELKEDÉSE

energia.jpg

Az energia-bevitel emelkedése a jóléti társadalmak problémája. Az élelmiszerek hozzáférhetősége javul, a folyamatos ellátás biztosított, a fogyasztói kultúra (illetve annak hiánya) is ellene hat a mértékletességnek. A KSH adatok alapján a hazai lakosság is bőven 3.000 kcal felett fogyasztott átlagosan az elmúlt két évtizedben, cserében viszont egyre kevésbé mozgunk. Ilyen szempontból félrevezető, hogy a diagramban valamivel 2.100 kcal felett húztak egy vízszintes vonalat: ugyanis ez a vonal nem vízszintes, hanem balról jobbra lejt. Miközben a fogyasztásunk emelkedik, a felhasználásunk csökken, így nem nehéz elhízni és szert tenni komoly nyavalyákra. Mint az viszont a következő grafikonon látszani fog, ez a többlet energia nem csak szénhidrátbevitelre, hanem komoly mennyiségű zsiradékra is épül.

 

4.  HOZZÁADOTT ZSIRADÉKOK MENNYISÉGÉNEK ÉS ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA

 fat-consumption.jpg

Az ábrán látszik, hogy a 20. században a zsírfogyasztás komoly változáson, átrenddeződésen ment keresztül. A vaj és sertészsír fogyasztása a század derekától lecsökkent. A margarinok komoly karriert futottak, de a transz-zsírsavak körüli felhajtás láthatóan megtörte ezt a tendenciát. Külön kategória a "shortening" fedőnevű zsiradékok családja, ami növényi olajokból előállított, főzéshez, sütéshez használatos zsiradékféle - masszív emelkedés után itt is komoly visszaesés volt. A leglátványosabb növekedést a növényi olajok mutatják, bár itt érdemes megjegyezni, hogy az emelkedés nagy részben nem a közvetlen fogyasztásból, hanem a technológiai zsiradék felhasználásából (olajban sütés) ered.

Itt három dologról érdemes szót ejteni:

1. Annak ellenére, hogy egy mérsékelt zsírtartalmú (ami még nem low fat) ajánlásra épül az étrend, valójában high carb – high fat étrenden élünk. A technológiai zsiradékkal és a hozzáadott zsiradékkal ugyanolyan üres kalóriákat viszünk be a szervezetünkbe, mint a cukorral. E tekintetben nem sok különbség van a növényi olaj és az állati zsiradék között, a jelen étrendben megtalálható mennyiségre egyszerűen nincs szükség.

2. A transz-zsírsavak nagy mennyiségben tényleg kockázati tényezőt jelentenek, de a magas transz-zsírsav bevitelű étrendeknél nem csak ez a fő gond, hanem az alapjáraton magas zsírbevitel. Ráadásul a transz-zsírsavak bevitelét és népegészségügyi hatásait illetően nagyon komoly kérdések vannak, amik általában véve lógnak a levegőbe megválaszolatlanul. Erről már írtam a „Transz-zsírsavak – Különvélemény” cikkben.

3. A másik főgonosz az omega-6 zsírsavak csoportja. Itt is vannak azért problémák, ugyanis egy-két kivételtől tekintve minden természetes forrásban komoly omega-6 túlsúly van. A növényi olajok térnyerésével az összes mennyiség ugyan tényleg többszörösére nőtt, de ha csak állati forrásokat vennénk magunkhoz, akkor is meghatározó módon az omega-6 zsírsavak dominálnának az étrendben.

 

5. VAJ ÉS MARGARIN-FOGYASZTÁS

butter_1.jpg

Ez a pont az előző kérdéskör egy kiemelt alpontjának tekinthető. Még mindig ott járunk, hogy a margarinokat tesszük felelőssé a transz-zsírsavakért, holott már jó pár éve nem ez a helyzet. Az EU térség legnagyobb margaringyártói már évek óta rendkívül alacsony transz-zsírsav tartalmú készítményeket dobnak piacra, a legfőbb forrást a technológiai zsiradékok jelentik. Szívemből szól Kris Gunnars, hogy szabad legelőn tartott háziállatok zsiradéka lenne az ideális – de valaki számolja már ki, hogy ha az optimális vajfogyasztásunkat szeretnénk fedezni, ahhoz mennyi legelő kellene.

 

6. SZÓJAOLAJ FOGYASZTÁS.

soybean-oil.jpg

A szójaolaj jellegzetesen amerikai jelenség, nálunk nem lehet a napraforgóval versenyezni. Összességében itt sem azt tartom gondnak, hogy szójából származó olaj fogy, hanem hogy rengeteg olaj fogy (ez a trend viszont azonos a napraforgóolajnál tapasztaltakkal). Gyaníthatóan viszont az ugrás jelentős része a technológiai zsiradék (pl. bő zsírban sütéshez használt olaj) felhasználása.

 

7. MODERN GABONÁK TÁPÉRTÉKÉNEK CSÖKKENÉSE

mineral-content-of-modern-wheat.jpg

A gabona alapélelmiszer, de éppen a diagramon szereplő nyomelemek esetében nem számít fő forrásnak. A réz, cink és vas esetében főként az állati termékek (hús, belsőségek) számítanak a legjobb forrásoknak. A gabonák nyomelem-tartalma nagy részben a héjban, csírában összpontosul, ez a hántolt változatokban hiányzik – ha meg hántoljuk, akkor mindegy, hogy mennyivel csökkent a mennyiségük az elmúlt évtizedekben. A teljes kiőrlésű gabonafélék fitinsav tartalma a felszívódást csökkenti, bár teljesen nem gátolja meg.

A jelenséghez hozzá kell tenni, hogy a tápanyag-csökkenés mögött nem csak a gabonafajták változása, hanem egyszerűen a nagyüzemi gabonatermelés intenzív talajhasználata miatti talaj-kimerülés is állhat. Ekkora népességet, ilyen fogyasztási jellemzők mellett nem lehet másképp eltartani, ennek pedig következményei vannak.

 

8. TOJÁS FELHASZNÁLÁS CSÖKKENÉSE

 egg-consumption-in-usa.jpg

Bár a tojásfogyasztás a korábbi évekhez képest csökkent, összességében ez nem magyarázza a népegészségügyi adatokat. A tojás értékes beltartalmú élelmiszer, de nem rendelkezik különösebb védő hatással, már ami a civilizációs betegségeket illeti. A kolin és lecitin fontos tápanyag, de nem csodaszer egyik sem. Így tojás fogyasztásának csökkenése önmagában nem okoz világjárványokat.

Az USA 250 db/fő/éves fogyasztása sem tűnik túl kevésnek. A magyar fogyasztás szintén 220-250 db/fő/év között változik, ez nagyjából az EU átlagnak felel meg.

 

9.  A FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSA EMELKEDIK.

food-spending-smaller.jpg

Az USA tendencia azt mutatja, hogy fokozatosan szorul vissza az otthoni étkezés, de a rendszerváltás óta ez nálunk is jellemző. Azon érdemes elgondolkodni, hogy vajon attól egészségesebben étkezünk-e, ha otthon tesszük ezt – szerintem nem feltétlen. Gondolok most arra a sajnálatos jelenségre, hogy kis hazánkban nagyon sok gyereknek csak az iskolai menza jelenti a napi főtt ételét.

Ami miatt sokan aggódnak, az a „fast food” jellegű étkezés, ami alatt nem csak a gyorséttermeket, hanem az otthon elkészíthető, de előre legyártott élelmiszereket is értik. Azt gondolom, hogy ez egy életmódbeli változás, ami sok mindenre visszavezethető, ugyanakkor nem törvényszerűen jelent egészségtelen étkezést.  Ha valaki mindennap ugyanazt a menüt fogyasztja a kedvenc gyorsétteremben, annak étrendje nagyon egysíkúvá válik – de ettől egy centivel sem jobb, ha valaki otthon a rántott hús – pörkölt – hurka-kolbász háromszögben éli le az életét. Azt sem feltétlen mondanám, hogy minden gyorsétterem kínálata elvből értéktelen és egészségtelen, mert tudok ellenpéldát. Sok múlik a fogyasztókon.

 

10.  A NÖVEKVŐ NÖVÉNYI OLAJ FELHASZNÁLÁS MEGVÁLTOZTATTA AZ EMBERI ZSÍR ÖSSZETÉTELÉT.

linoleic-acid.jpg

Egy adott élőlény zsírszövetének összetételét két dolog határozza meg: az élőlény saját anyagcseréjében előállított és a táplálékkal bevitt, abból elraktározott zsírok. Például a halakban található hosszú láncú omega-3 zsírokat (EPA, DHA) sem a hal állítja elő, azok az elfogyasztott planktonokból származnak. Az omega-3 zsírsavval „dúsított” tojás is úgy készül, hogy a derék baromfiakkal feletetik a megfelelő összetételű tápot (pl. hallisztet).

Az emberi szervezet általában véve a palmitinsav és az olajsav előállításában jeleskedik, kisebb mennyiségben előfordulnak még más telített és egyszeresen telítetlen zsírsavak is. Linolsavat és linolénsavat nem tudunk előállítani, ezek kizárólagosan élelmiszerből kerülhetnek a szervezetbe. Nyilván, ha a növényi eredetű zsírokban (amiket az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb mennyiségben és egyre szélesebb körben használunk) a linolsav meghatározó módon jelen van, mi meg felhalmozzuk a szervezetünkben a zsírt, akkor a felhalmozott raktárainkban emelkedni fog a linolsav jelenléte.

 

11. A "LOW-FAT" AJÁNLÁSOK MEGJELENÉSE ÉS AZ ELHÍZÁSJÁRVÁNY  

low-fat-guidelines.jpg

Egyik kedvencem ez a diagram, mert nagyon sok helyen találkozni vele. Eszerint az 1977-os évtől, amikor bevezették a mérsékelt zsírtartalomra hangsúlyt helyező ajánlásokat, kitört az elhízásjárvány. Ergo a magas szénhidráttartalmú – alacsony zsírtartalmú étrendek jelentik a modern kor egészségügyi problémáinak gyökerét. Ezzel a tézissel kapcsolatban van egy két felvetésem:

1. Először is, a cikkben egy icike-picikét csaltak. Ugyanis a fent látható ábra csak a fele az eredeti diagramnak. Az eredeti ábra külön jeleníti meg a túlsúlyos (BMI 25-30) és a kövér (BMI>30) egyéneket. A gond az, hogy a túlsúlyosaknál nincs meg drasztikus emelkedés, vagyis nem támasztja alá az „ajánlások az okai mindennek” tételt.

chartbookf7.jpg

Íme az eredeti ábra. Nézzük csak a felső felét!

2. A korreláció nem jelent kauzalitást. Az, hogy két tényező statisztikailag együtt mozog, nem jelenti, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat van közöttük. Erre vannak remek példák itt.

3. Az ajánlás nem feltétlen realizálódik a népesség élelmezésében. Jó példa erre a kis hazánk, ahol a magyar lakosság táplálkozási szokásai még nagy átlagban sem hasonlítanak az aktuális ajánlások által megadott értékekre, irányelvekre. Miközben az elhízás járvány nálunk is dúl.

4. Az elhízás nem egy hirtelen kialakuló jelenség. Az, hogy az elhízás járvány éppen az új ajánlások megjelenésekor („at the exact same time” - ahogy a cikk írja) indult el, még gyanússá is teszi a kapcsolatot. Egy új ajánlást nem egy csapásra vezetnek be mindenhol, így a hatása sem jelentkezhet azonnal. Ráadásul miért csak a már eleve kövéreknél jelent meg az emelkedés, a túlsúlyosoknál nem?

 

ÖSSZEFOGLALÁS

Abban szerintem nincs komoly vita, hogy a mai, un. civilizáció megbetegedések jelentős részben étrendi/életviteli tényezőkre vezethetőek vissza. A törés a „hivatalos” és „alternatív” táplálkozástudományi irány között első sorban az, hogy a hivatalos irányzat szerint a betegségek az ajánlások be nem tartásából fakadnak, az alternatív irányzatok szerint pedig abból, hogy betartjuk az ajánlásokat, amik rosszak.

Kris Gunnars cikkének alapötlete nem rossz. Megpróbál bemutatni néhány olyan táplálkozási tényezőt, ami (szerinte) felelős az egészségügyben tapasztalt negatív jelenségekért. Néhány esetben egészen jól rá is tapint (túlzott energia-bevitel, sok cukor, sok és nem megfelelő összetételű) bizonyos problémákra, de… és akkor jön pár gond.

Az első gond a szelektivitás. Nyilván egy komplex rendszerben, mint az étrend, szelektálni kell a hangsúlyos és nem (vagy kevésbé) hangsúlyos tényezők között, de ezzel óvatosan kell bánni, mert torzíthatja a kapott képet. Például ha adott egy diagram, aminek csak a (számunkra kedvező) felét közöljük le, vagy össze-vissza válogatunk egymás után különböző forrásokból adatokat, hogy megfeleljen az állításunknak, az már komoly probléma. Nem hiszem el, hogy nem talált volna korrekt, állításait jobban alátámasztó adatokat.

A második gond, hogy a korreláció önmagában nem jelent kauzalitást: nem elég kimutatni két adat egymással összefggőnek tűnő változását, az ok-okozati összefüggést is igazolni kell. Pl. az ajánlások megjelenése után elinduló elhízás esetén igazolni kellene, hogy ez az ajánlásokkal van közvetlen vagy áttételes összefüggés. Sőt, azt is igazolni kellene, hogy nem más tényező (pl. az életszínvonalban bekövetkező változás, új élelmiszerek megjelenése a piacon vagy a Voyager-2 1977-es fellövése, stb.).

 

 healthy2.jpgCsak hogy ez a cikk se lógjon a levegőben, valószínűleg megpróbálkozok egy hasonló lista összeállításával, hogy valójában mi is a gond az életvitel és az étrend területén, első sorban a hazai lakosságra fókuszálva.Addig is tessék egészségesen táplálkozni!

 

Források:

  1. Kris Gunnars: 11 Graphs That Show Everything That is Wrong With The Modern Diet. URL: http://authoritynutrition.com/11-graphs-that-show-what-is-wrong-with-modern-diet/
  2. RJ Johnson et al.: Potential role of sugar (fructose) in the epidemic of hypertension, obesity and the metabolic syndrome, diabetes, kidney disease, and cardiovascular disease. Am J Clin Nutr October 2007 vol. 86 no. 4 899-906. URL: http://ajcn.nutrition.org/content/86/4/899.full
  3. Stephan Guyenet: Fast Food, Weight Gain and Insulin Resistance. Whole Health Source. URL: http://wholehealthsource.blogspot.hu/2011/05/fast-food-weight-gain-and-insulin.html
  4. Stephan Guyenet: Seed Oils and Body Fatness- A Problematic Revisit. Whole Health Source. URL: http://wholehealthsource.blogspot.hu/2011/08/seed-oils-and-body-fatness-problematic.html
  5. National Center for Health Statistics (US). Health, United States, 2008: With Special Feature on the Health of Young Adults. Hyattsville (MD): National Center for Health Statistics (US); 2009 Mar. Chartbook. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK19623/  
  6. Spurious correlations. URL: http://tylervigen.com/  

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr366473285

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2014.07.05. 14:02:29

A tojásfogyasztás csökkenésének a kuruzslók legutóbbi ötletelése alapján éppen hogy népegészségügyet kellene hogy javítson. Mert hogy koleszterinbomba, első számú felelős a szív és érrendszeri betegségekért, és heti két tojásnál több fogyasztása felér a ciántablettával. Ezek szerint mégsem ? Pedig az egészségfasiszták már épp készültek lebombázni atommal a csirkefarmokat a lakosság jobb egészségügyi állapota elérésének érdekében. Erre mégsem ? Akkor mi lesz a sok atombombával elvtársak ?

Nem lehetne esetleg olyat, hogy a kuruzslók meghúznák magukat egy kicseszett sarokban, és addig befognák a pofájukat, amíg valamivel biztosabb állításokat tudnak megfogalmazni mint Gyurcsók, ahelyett hogy az ötletelésük nyomán át akarnák alakítani a fél civilizáció szokásait ?

lavór 2014.07.05. 14:10:34

Pont manapság lett "egészséges" a zsír.
Mer' ugyi a zsírban oldódó vitaminok zsír nélkül nem épülhetnek be a szervezetbe. Az biztos, a grafikonmániások kéjeleghetnek a poszton. A mozgásszegény életmód meg hozza magával a problémákat. A rengeteg kemikália meg a többit. Azt se feledjük, hogy a korszerű orvostudománynak hála, egyre jobban hígul a génállományunk is, a betegek életben tartásával. Szóval lehet még pár grafikonokkal teletűzdelt posztot összeütni. :) Ami ma egészséges holnap káros, és fordítva....

midnight coder 2014.07.05. 15:13:53

@lavór: Arról nem is beszélve, hogy a szar hamburgeren, kólán mozgásszegényen is mennyivel tovább él az átlagpolgár mint 100 éve amikor mindenki biokaját evett és a földeken gürcölt egész nap...

lavór 2014.07.05. 15:15:45

@midnight coder:

Igaz... Ha beszedi a koleszterincsökkentőit a delikvens. :D

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.05. 15:44:29

@midnight coder:

A koleszterinszintet nagyon sok minden befolyásolja. Egy része az étrendből származik, egy másik (nagyobb) része pedig a belső szintézis eredménye. ráadásul a belső szintézist befolyásolja, milyen az összetétele az elfogyasztott zsírnak. A tojásra született egy ajánlás, amit aztán felkapott a média, jól leegyszerűsítette a kérdést és elindított egy tojás ellenes kampányt. Most ugyanaz a média a szénhidrátokból csinált ügyeletes gonoszt és a zsírokat isteníti.

A csirkefarmokat egyébként nem bombáztuk volna le, mert a csirkehús alacsony zsírtartalmú, és a baromfi zsír jól elválasztható a hústól.

S mint "kuruzsló" és gyakorló "egészségfasiszta" azt gondolom, hogy a táplálkozástani kutatások elég bonyolultak és néha megesik, hogy felül kell vizsgálni korábbi állításokat. Ez a tudományos gondolkodás egyik lényeges ismertetőjele ellentétben a gyógyszer- és élelmiszermaffiát hibáztató személyekkel.

A "fél civilizáció" szokásairól csak annyit, hogy egy átlag magyar állampolgár kb. 4x annyi cukrot fogyszt, mint amennyit ajánlanak a "kuruzslók". S hát ha nem a koleszterin, akkor ez azért odatesz a szív-érrendseri megbetegedéseknek.

"szar hamburgeren, kólán mozgásszegényen is mennyivel tovább él az átlagpolgár mint 100 éve"

Mondjuk száz éve nem volt érdemi védelem a fertőző betegségek ellen, nem volt akut orvosi ellátás, egy közönséges vakbélgyulladásba is közel 100% volt a halálozás. Nem biztos, hogy az étrendi kérdések okozta halálozási adatokkal érdemes összehasonlítani az akkori és mostani állapotokat.

Fluoro 2014.07.05. 15:48:03

Nagyon jó poszt! Nekem tetszik, és szeretem a grafikonokat, csak ugye azokat tudni kéne értelmezni... Nem tudom, volt-e már, de szívesen olvasnék a magyar férfi lakosság zöldség fogyasztásáról. Na az a grafikon nem foglalna sok helyet, egy centis csíkon elférne az egész, vízszintes tengely feliratát is beleértve:)

Fluoro 2014.07.05. 15:51:59

Na ez félreérthető lett: tehát, az író teljesen jól és szemléletesen használja a grafikonokat, különösen a túlsúlyosak és az elhízottak számának emelkedése közti különbség lepett meg!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.05. 15:54:15

@lavór:

"Pont manapság lett "egészséges" a zsír."

van némi kavar ebben a képben. A "zsír" soha nem volt egészségtelen. A sok zsír volt az. A mai ajánlások szerint az étrend energiatartalmának 30-35% is lehet zsír - de az összetétel sem mindegy. Ez megint leegyszerűsödik a médiában, pedig lehet egészségtelen egy étrend alacsony zsírtartalommal is és lehet "egészséges" viszonylag magas zsírbevitel mellett.

"a grafikonmániások kéjeleghetnek a poszton"

Mivel ezek az eredeti cikkben is benne voltak, átvettem. vannak a blogon kevesebb grafikont tartalmazó írások, ajánlom őket sok szeretettel. :)

"A mozgásszegény életmód meg hozza magával a problémákat."

Igen, ez az egyik dolog, amit hiányoltam az eredeti írásból.

"A rengeteg kemikália meg a többit."

Attól függ mit értünk "kemikália" alatt. Az élelmiszerek és kémiai vegyületekeből épülnek fel. Van olyan vegyület amit természetes, de nagyon mérgező, de pl. a C-vitaminnak is van E-száma.

"egyre jobban hígul a génállományunk is, a betegek életben tartásával"

Önmagában a betegek "életben tartása" nem rontja a génállományt, csak a hibás gének továbbörökítése. Azok a gének, amik a civilizációs betegségekre hajlamosítanak, évezredek óta velünk vannak csak nem volt alkalmuk aktivan megjelenni, mert pl. nem volt annyi élelmiszer, hogy elhízzunk tömegesen. Én magam az életemet köszönhetem a "modern orvostudománynak", ettől egy kicsit elfogult vagyok :) Addig mindenki könnyen dönt mások életéről, amíg nem a sajátja forog kockán.

"Szóval lehet még pár grafikonokkal teletűzdelt posztot összeütni. :)"

Érdemes visszanézni később, lesz egy ilyen poszt a hazai viszonyokról. De lez olyan is, amiben nem lesz grafikon, megígérem :)

karikaV43 2014.07.05. 15:59:42

Már megint egy nesze semmi fogd meg jól cikk a kajákról.A margarin sokkal károsabb mint a vaj,tele van hideg zsíroldóval,hogy kenhető legyen,a cukor egészségesebb mint a glukóz fruktóz amit kukoricából nyernek kémiai eljárásokkal rozsdamentes üzemekben.Az egész lényege a mértékletesség nem a tudomány,minden kaja kell a szervezetnek,csak mértékkel.Igen a zöldség is,a saláták nagyon finomak ezt én is egy fogyókúra alatt tapasztaltam.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.05. 16:04:04

@karikaV43:

"margarin sokkal károsabb mint a vaj,tele van hideg zsíroldóval,hogy kenhető legyen"

A margarinban nem hideg zsíroldó van, hanem emulgeálószer. Nagyon nem ugyanaz a kettő. A kenhetőség sok mindentől függ, pl. a zsírtartalomtól és a zsírösszetételtől.

"a cukor egészségesebb mint a glukóz fruktóz amit kukoricából nyernek"

Rossz hírem van: a nád- ill. répacukor is glükóz-fruktózból van, csak ott még kémiai kötésben.

"minden kaja kell a szervezetnek,csak mértékkel."

Ebben nagyjából egyet értünk. A vita viszont sokszor a mértéken megy.

"zöldség is,a saláták nagyon finomak ezt én is egy fogyókúra alatt tapasztaltam"

Az a gond, hogy sokan csak fogyókúra alatt találkoznak zöldségekkel, salátákkal. Ezeknek a mindennapi étrend részének kellene lenniük.

]{udarauszkasz 2014.07.05. 16:07:23

Mindenki azzal vedi a mai szemetkajakat, hogy a "regiek is biokajan eltek, megis kevesebb ideig eltek..." Ami nem egeszen igaz. A regiek ugyanugy eleldegeltek 100 evig, felteve, hogy nem vitte el oket valami gyerekkori nyavalya, ami viszont az atlageletkort alaposan lehuzta. A mai embereknek ennyi erovel mar 100-120 evig kellene elni, megis megdoglunk mar 60-70 evesen. (Nagyapamat 81 evesen hazabiciklizve utottek el, Apamat a szive vitte el nem sokkal 60 utan...) Azonkivul a stressz, a valtott muszak, az osszevissza melo, vagy epp a munkanelkuliseg is jopar evet levesz az emberbol.

midnight coder 2014.07.05. 16:25:08

@]{udarauszkasz: A régieknél akik szar géneket örökölte kapásból elvitték a különféle bubók. Ma meg már akkor is túléli a gyerek, ha lyukas szívvel, nyitott gerinccel születik, sőt akár azt is ha gyerekként rákot kap vagy olyan erős allergiás tüneteket produkál amibe a középkorban simán belehalt volna. Ma felnő, és továbbadja a génjeit. És a sokadik ilyen generáció éldegél el átlagban 7x évig.

midnight coder 2014.07.05. 16:29:34

@Meleg Sándor: Nézd, ha a fizikusok kezdenek el úgy atomerőművet tervezni, hogy fogalmuk sincs arról hogy mi a kritikus tömeg vagy a láncreakció, és emiatt a felrobbanó erőművek kiirtanak egy-két várost, akkor finoman szólva kissé drasztikus reakciókkal kellett volna szembe nézniük a nagyközönség részéről. Így is elég erős az atomellenes lobby, holott a fizikusoknál 1000x inkább működik a kétszer mérj és egyszer vágj mint a kuruzslóknál.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.05. 16:35:15

@midnight coder:

A helyzet az, hogy nem csak a "szar gének" miatt vannak ezek a jelenségek, ott vannak a méhen belüli hatások (alkohol, dohányzás, fertőzés, trauma, egyéb mérgezés) vagy a szülés közbeni komplikációk. S attól, hogy valakinek a génjei nem optimálisak, még lehet értékes tagja a társadalomnak, akár 7x - 8x évig is.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.05. 16:39:43

@midnight coder:

Jaj, kifelejtettem az atomerőműveket.

1) Az atomlobbi azért erős, mert ugyan az atomerőművek üzembiztonsága sokkal jobb, mint bármilyen más erőművé, de ha gond van, akkor nagyon nagy gond van.

2) Az egészségügyben érdemes figyelembe venni, hogy a szervezet tízezres nagyságrendű kémiai vegyületből áll össze. Az élelmiszereink is. Akkor ennek vannak kölcsönhatásai, amikor megesszük őket. És a mai kutatások arról szólnak, hogy napi hány grammot lehet megenni valamiből, hogy mondjuk 6-7-8 évtizedes távlatban ne okozzon tömegesen egy-egy betegségnél mérhető kockázat-emelkedést. Erről itt írok:

alimento.blog.hu/2014/05/02/a_taplalkozas_alapkerdesei

alessandri 2014.07.05. 16:56:27

A koleszterin-teória évekkel ezelőtt megdőlt, az orvosok mégis, életveszélyes sztatinokkal nyomják tele a szerencsétlen embereket. Bűnözők.

Advanced Flight 2014.07.05. 17:19:55

Összevissza keveredik - szokás szerint - az ún. egészséges kaja téma meg az elhízás.
Nem csak az egészségtelen kajákban van sok kalória: ha valaki a csipsz/kóla/csokiskeksz helyett áttér az olajos magvak/csonthéjasak nassolására, ugyanolyan dagadt marad, mint volt, ha épp nem hízik tovább.
Számolni kell a kalóriát, betartva az egyénre kiszámolt napi keretet, és akkor elfér a sali mellett a csoki is.
A hamburger meg nem tudom, miért olyan egészségtelen, egy kis hús, zöldségek, zsömle. Egy sajtburger kb. 300 ccal. Ha valaki azt eszik ebédre egy kis salátával, az kifejezetten fogyókúrás kaja. Ja, hogy nem kéne mellé sült krumplit, shake-t, hagymakarikát rendelni? Hát igen....

midnight coder 2014.07.05. 17:27:39

@Meleg Sándor: S attól, hogy valakinek a génjei nem optimálisak, még lehet értékes tagja a társadalomnak.

Persze hogy lehet. Csak ha továbbadja a génjeit, akkor a populációban elterjedhet ez a génhiba. És ha a génhiba túléléséhez orvosi beavatkozás szükséges, akkor ez hosszú távon a társadalmat teszi függővé az adott beavatkozással kapcsolatban - azaz az adott társadalom magas szintű orvostudomány jelenléte nélkül néhány generáció alatt kihalhat.

alessandri 2014.07.05. 18:08:40

@Meleg Sándor:
Malcolm Kendrick: The great Cholesterol Con. The truth about what really causes heart disease and how to avoid it. John Blake, London, UK, 2008
Olvasni, olvasni, olvasni....

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.05. 18:10:16

@midnight coder:

A helyzet az, hogy egy gén által determinált tulajdonság adott körülmények között lehet hátrányos, más esetekben lehet hasznos. Pl: sarlósejtes vérszegénység, ami véd a malária ellen.

Az, hogy hordozunk egy rossz gént, nem jelenti, hogy elő is jön (pl. van belőle egy jó példányunk a másik szülőtől), sőt az sem biztos, hogy továbbadjuk.

A széles körben elérhető orvostudomány a legnagyobb jóindulattal egy évszázada szól bele a szelekcióba, de én még ennél is szűkebbre venném. ez maximum 3-4 generáció. A civilizációs betegségek előretörése a 20. sz. második felétől jellemző.

A fejlődésnek ez az egyik ára, hogy specializálódunk és bizonyos területeken függésbe kerülünk. Jó eséllyel az áramszolgáltatás összeomlása is tömeges kihaláshoz vezetne, a jelenlegi népességet gy középkori szintű élelmiszer-termelés nem tudná fenntartani. Csomó dolog van, amitől függünk.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.05. 18:22:15

@alessandri:

Konkrét kérdésre konkrétan válaszolni, válaszolni, válaszolni...

alessandri 2014.07.05. 18:36:01

Meleg Sándor:
Ötezer karaktert lehet ide beírni, egy egész tudományos értekezés terjedelme meghaladja ezt(ezért adtam meg a könyv címét).
És persze, amennyiben valakinek egy könyv elolvasása konkrét és nem absztrakt tartomány.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.05. 19:42:40

@alessandri:

Nem kértem az egész könyvet. Le lehet írni pár mondatban, hogy a statinoktól kipusztul fél Kanada vagy valami. Ezzel szemben vannak tanulmányok arra vonatkozóan, hogy a statinoknak lehetnek a koleszterinszinttel nem összefüggő gyógyhatásai is. Ezek igazolása ill. cáfolata még folyamatban van.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2014.07.05. 20:59:52

@alessandri:
A statinok -mint minden gyógyszer- veszélyesek. Ezért gyógyszer. Hivatkozni pedig a kutatásokat kell, nem könyvek címét.

Comprende 2014.07.06. 01:49:28

Tetszik ez az áltudományos hablaty !
De komolyan:)
Az összefüggések keresése közben elveszett hogy ámerikát átállította a WHO a zsíros hús kajáról a gabona alpúra és elhíztak . Jé hogy mik vannak !
És az étolajgyártók lefizetnek megélhetési tudósokat, írják már meg hogy szar a zsír, de az olaj az maga az élet . . .
Meg a só biznisz+a többi . . .
A tudományos értékekről egy kis adat : Patkányokon mérik ki a vegyszerek halálos illetve mérgezési értékét. És közben sokan tudják(még) hogy az atomtámadást is csak a patkányok élrék túl ott Hirosimában . De etalonnak jók :)

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.06. 06:42:42

@Comprende:

nem biztos, hogy 1977 előtt a hús-alapú volt az étrend. A hús alapvetően a gazdasági jólét indikátora, általában együtt emelkedik a jövedelemmel.

Hogy mekkora a "biznisz" aránya a rendszerben, azon lehet vitatkozni. Az létező jelenség, hogy az élelmiszerpiaci tendenciákat próbálják meglovagolni egészségtudatos üzenetekkel a gyártók - csakhogy ez a lakosság egészére nem hat, csak egy szegmensre. Hogy minden kutatási eredmény lefizetéssel születne, azt erősen kétlem, de vannak elfogult kutatók minden elméleti tétel mellett. Dean Ornish legalább annyira szelektív a vegetáriánus bizonyítékokat illetően, mint pl. Lindeberg vagy Cordain paleolit irányban.

"Patkányokon mérik ki a vegyszerek halálos illetve mérgezési értékét"

Hát, az durva lenne, ha embereken kísérleteznének. Az emberi LD50 megállapításához figyelembe szokták venni az ismert mérgezési eseteket is. A, hogy az atomtámadást túlélnék-e, és hogy miért, az így elég bonyolult ügy (egyébként a rovarok sokkal nagyobb sugárzást tudnak elviselni, csak kevésbé látványos egy csótány, mint egy patkány).

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2014.07.06. 10:02:14

@Comprende: Az étrend önmagában nem képes senkit túlsúlyossá tenni. Napi 1 kg cukor és könnyen felszívódó egyéb szénhidrát sem (600-800 g/nap megszokott állóképességi sportolók körében)*.

A gépesítés hatásra az elmúlt 100-150 évben csökkent a mezőgazdaságban és gyárakban, építkezéseken fizikai munkát végzők aránya. Bizonyára ennek nem volt hatása az elhízás járványhoz hasonló terjedésére, kizárólag a gabona alapú étrendnek és a cukornak. ;)

books.google.hu/books?id=ET5GHcVBHqcC&pg=PA138&lpg=PA138&dq=tour+de+france+carbohydrate+loading&source=bl&ots=Ifop4omcNP&sig=X_ASC0SbDvDYCjmvQGPPJ6zMWjQ&hl=hu&sa=X&ei=GgG5U7myAeay0QXvnYDgAw&ved=0CEYQ6AEwBQ#v=onepage&q=tour%20de%20france%20carbohydrate%20loading&f=false

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2014.07.06. 10:11:34

@Comprende: Nem érdems reklámoznod azt, amit nem tudsz, aminek nem néztél utána. A patkányokon és más állatokon végzett kísérletek ismert arányokkal dolgoznak. Tudjuk, mennyivel nagyobb dózis vált ki az emberi testben kiváltotthoz hasonló hatást*. A fogyasztható mennyiséget jóval ez alá helyezik!**

* Pontos értékek:

www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2737649/table/tbl1/

**

"A kiértékelések a rendelkezésre álló toxikológiai adatokon alapulnak, beleértve az emberi és állati megfigyeléseket egyaránt. Az adalékanyag, napi maximális fogyaszthatósága szempontjából, például a ‘nincs észlelhető káros hatása’ (NOAEL) meghatározást kapja, ha a kíséleti állatok életében illetve több generációjukon keresztül, nem mutatható ki toxikus hatás. Elővigyázatosságból, a NOAEL 100-as faktorral vonatkoztatható az emberre. Erre az állatok és emberekre gyakorolt hatások eltérése, valamint az egyének egymás közötti válaszreakcióinak különbözősége miatt szükséges (azaz NOAEL ember = NOAEL állat/100). Ezt az ‘Acceptable Daily Intake’ (ADI)’, azaz a ‘napi megendett beviteli’ értéket nagy biztonsági ráhagyással adják meg úgy ,hogy az élelmiszer adalékanyag napi felhasználási mennyisége az embernél egész életen át fogyasztva sem okoz semmiféle egészségkárosodást."

www.eufic.org/article/hu/page/FTARCHIVE/artid/elelmiszer-adalekanyagok-biztonsagi-ertekelese/

pucratlan 2014.07.06. 10:22:05

@Meleg Sándor: Talán érdemes lenne szétfésülni az "a zsír" kategóriát.
A legtöbb kézikönyv azt hangsúlyozza, hogy az egyes bevitt zsírok _arányára_ kell odafigyelni (és hogy ez az arány úgy tudna ideális lenni, ha iszonyú sok halból vett omega-3-at tudnánk szerezni valahonnan elfogadható áron :/ ).

pucratlan 2014.07.06. 10:26:57

11.
Ha jelentős az az effektus, hogy az elhízás összefügg az inzulinválasszal, akkor ez magyarázhatja, hogy az elhízottaknak (~= az elhízásra a könnyen lengésbe jövő inzulinhintájuk miatt hajlamosaknak) jobban "megártott" a low fat ajánlás.

Comprende 2014.07.06. 16:45:02

Mint ahogy egy halivud nevű hely egy híres szinésze mondta : mindenki hisz valamiben, én azt hiszem iszom még egy pohárral ( Woody Allen )
De annyit ,még , hogy nem csak az elhízás lett akkortól hanem ugye szívinfartus és társai , +a soha nem látott mértékű rákjárvány nem beszélve a rohadt sok allergiásról ..
Persze van még az e betűs cuccos is , de összefoglalva : A civilizációs betegségeket a civilizáció okozza .És mindenféle ábrákon levő görbék elmzése sem váltotztatja meg a megélhetési tudósok , a gyógyszergyárak agymosását , karöltve a WHO-val . .
De mindenki hisz valamiben :)

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2014.07.06. 18:55:09

@Comprende: A lakosság több, mint 10%-a szenvedélybeteg (alkohol*, dohány). Rendszeresen kevesen sportolnak, egészségtelenül étkeznek. Ebből következik, hogy civilizációs betegségektől szenvednek.

A sportitalok egyszerű cukorral készülnek, mégsem testesek és szívbetegek a kerékpárosok. Ez ilyen egyszerű. Egy dologról beszélünk. Helytelenül élünk.

"Valóban népbetegség az alkoholizmus Magyarországon?

A körülbelül tízmillió emberből 800 000 alkoholista és másfél millió nagyivó (a nagyivónál még nem jelentkeznek elvonási tünetek, de vannak periódusok, amikor sokat iszik, utána jellemzően kihagy egy időszakot). Évente 14 liter 96 százalékos alkoholnak megfelelő italt (5 százalékos sörben ez körülbelül 260 liter) iszunk meg fejenként - a számításban a csecsemők is benne vannak. Emellett az alkoholhoz köthető halálozások száma 70 százalékkal rosszabb Magyarországon, mint a nagyjából ugyanennyit ivó franciáké, mert ők legalább minőségi alkoholt isznak. Tehát igen, népbetegség."

www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20121218-alkoholizmus-alkoholfuggoseg-alkoholbetegseg-zacher-gabor-toxikologus-valaszol.html

index.hu/tudomany/2013/08/28/sokat_iszunk_bele_is_halunk/

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.06. 20:39:57

@pucros:

"Talán érdemes lenne szétfésülni az "a zsír" kategóriát."

Hát igen, telített - egyszeresen telítetlen - többszörösen telítetlen, omega 3-6-9, rövid, középhosszú vagy hosszú láncú a zsír, koleszterin, fitoszterin, cisz, transz vagy konjugált... lehet szépen bontani a dolgokat és ahogy haladunk bele a témába, úgy jönnek elő érdekes mennyiségi, aránybeli különbségek is.

Az omega-3-on belül sem mindegy, hogy alfa-linolénsavról, vagy EPA/DHA zsírsavról van szó.

"az elhízás összefügg az inzulinválasszal"

Van ilyen összefüggés, de a teljes jelenséget nem magyarázza. A gabona alapú étrend évszázadokon keresztül nem okozott a maihoz hasonló tömeges elhízást.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.06. 20:42:41

@Comprende:

"A civilizációs betegségeket a civilizáció okozza"

Ám legyen, el lehet hagyni a civilizációt és megnézni, milyen a halálozási ráta mondjuk Angolában. ismeretlen a rákbetegség, mert mire oda eljutnának az emberek, elviszi őket egy fertőzés vagy lelődözik egymást. A 65 évesnél idősebb embereket meg mutogatják az állatkertben, mert olyan rikaságszámba mennek.

Comprende 2014.07.07. 02:54:02

Sajnálom hogy a szarkazmusom nem ment át :)
A mindenki hisz valamiben , az nem az alkoholizmust jelenti .
Ha érdekel a dolog és csak kizárólag hivatkozott dologgal tudsz előjönni ( azaz semmi saját gondolat ) , akkor itt van 1 könyv :
bookline.hu/product/home.action?id=123466&type=22&_v=Dr_Natasha_Campbell_McBride_Gap_szindroma_Az_emesztes_es_a_pszichologia_kapcsolata
És olvasni nem másokat anyázni :

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2014.07.06. 10:11:34

@Comprende: Nem érdems reklámoznod azt, amit nem tudsz, .
Mert neked aztán az origón meg indexen guglizott oldalakkal hú mekkora iq-d van !

És rádfér egy kis szerénység is , bár a sportolók :)

Az tény hogy szövegértés az nulla !

De mindenki hisz valamiben :)

Comprende 2014.07.07. 03:59:16

@Meleg Sándor:
Volt egy nagy ember( Einstein) akitől megkérdezték hogy fog elterjedni az ő elmélete ?
A válasz : a fiatalokat erre tanítjuk , az idősek meg akik tiltakoznak szépen kihalnak !
Ez az előző század elején volt és azóta csak ez van mindenütt .Agymosás a szent profit miatt , a népességcsökkentés miatt . . . .akármi miatt .
A szent tudomány nevében elkövetett bűnök sora végtelen . A könyvet , amit a kollegának ajánlottam kötelező olvasmánnyá kéne tenni . És nem csak a dietetikusoknak !
A százéves történet ugye arról szól hogy jól kitaláltak valamit amivel átmosták emberek agyát és 20-40 év múlva " rájönnek " hogy mégse volt jó , vissza mindenben . Csak hát közben a hit a tudományban , az eltűnik. Mert cirka empíria van ma is csak a hókuszpókusz az ámítógépekkel, fehér füst, hivatkozás . . ollala !
Cinikusnak tűnök, pedig csak a tudományos baromságokat összegzem .
Mert még mindíg vannak akik hisznek a szélhámos gyógyszeriparnak , áltudósoknak stb.

Szebb napokat

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.07. 06:30:01

@Comprende:

Ha Einstein annyi minden bölcsességet mondott volna, mint amit neki tulajdonítanak, nem maradt volna ideje dolgozni.

A tudományos kutatás elve az, hogy ha valamit sikerül korrekt módon bizonyítani, akkor nem kell megvárni, hogy kihaljanak az idősek. Pl. Einstein eredményei kifejezetten jó példák arra, hogy jó bizonyítékok után igencsak gyorsan beépült a fizikába.

"szent tudomány nevében elkövetett bűnök sora végtelen"

Ennél már csak a tudományellenesség bűnei a számosabbak. Gondoljunk pl. arra, hogy a Zairében nem engedték a polio oltást, és a gyermekbénulás onnan kezd visszatérni a közel-keletre és onnan Európába.

"A könyvet , amit a kollegának ajánlottam kötelező olvasmánnyá kéne tenni"

Olvastam. Nem győzött meg.

A tudományos kutatásokat emberek végzik és az emberek nem tökéletesek. Vannak hibák és emberi tényezők, de ettől még nem feltétlen rossz az egész. A gyógyszeripar érdekelt a profitban, mint minden gazdasági szervezet - na de ebből finanszírozás a kutatásokat is. És a cukorbetegek életét megmentő inzulint nem a füvesemberek találták fel. És még sok minden mást sem...

Munyi cica 2014.07.07. 09:40:03

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:

Nézegettem a blogodat, neked ilyen feltett írásaid, posztjaid, cikkeid nincsenek? Vagy csak nem találom :)?
Jók a témák,köszi, ha segítesz.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2014.07.07. 09:59:30

@Munyi cica: Konkrétabban mi érdekel? Itt (link) olvashatóak régebbi cikkek és a blogomon is vannak.

www.tesztoszteron.hu/cimkek.php?id=28

Jelenleg egy könyvön dolgozom, ezért kevesebb a rövid anyag. Főleg arra reagálok ami kapcsolódik a könyv témáihoz. A bélfal áteresztőképességének fokozódása is külön fejezet.

Remélem ezzel még nem OFF-oltam szét Sándor cikkét.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2014.07.07. 12:09:00

@Meleg Sándor: A gátló tényezőket levélben már említettem, de idén ki kellene jönnie!

Munyi cica 2014.07.07. 16:08:09

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:

Ó, köszi! :), én ezekből már régebben olvastam néhányat, csak nem tudtam, hogy Te írtad. De jók!
Majd ami érdekel, elolvasom még.
Dehogy OFF-oltad szét Sándort, miért is lenne az?
Főleg az érdekel, mi a véleményed a paleolit életmódról (benne a táplálkozás), de a bélfal áteresztőképessége is, amit említesz.
Látom, van egy ilyen is közte:
www.tesztoszteron.hu/emagazin_01_24_opq_843_taplalkozz_ugy_mint_az_oseid.php
:)

Ezeket olvastam innen, szintén már vagy 2-3 éve:
www.tesztoszteron.hu/cimkek.php?id=307
ezekről mi a véleményed? (elég egy-két szó,hogy egyetértesz vagy nem, köszi! :)

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2014.07.07. 16:46:55

@Munyi cica: A "savas-bázis" étrend egy érdekes és még nem teljesen halott kutatási vonal. Túl nagy jelentőséget nem tulajdonítanék ennek jelenleg.

A paleolit étrend nagyon rövidre fogva: nem létezik. Volt már itt szó erről, nem ragoznám. Viszont úgy néz ki a mai kutatások alapján, hogy a jövőben szükség lehet egyénre szabottan eltérő étrendi tápanyagarányokat alkalmazni, akár egyes nyersanyagok étrendbe történő beemelésével és kizárásával is.

Paleolit életmód sem létezik. Egyikünk sem fog gyűjtögetésből és vadászatból élni, időszakos minőségi és mennyiségi éhezések mellett, élősködőkkel megfertőzve. Szántóvető étrend és életmód sincs, viszont erről is lehetne "szántóvető életmód", "szántóvető edzés" címmel könyveket kiadni.

A szlogen: "paraszt vagy Te is! - apád paraszt volt s te is az maradtál" :D

A paleolit étrend elavult, várom mikor váltanak át a prófétái az új és valóban működőképes trendre.

Munyi cica 2014.07.07. 19:28:09

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:

Ja, értem, szóval nem létezik,jó, hát köszönöm a véleményed.
A sav-bázist nem azért hoztam fel, mert annyira nagy jelentőségűnek tartom, hanem mert Te írtad, és érdekes volt a címe (Táplálkozz úgy, mint az őseid - ezt valami paleolit könyv ajánlásánál olvastam, ez volt a szlogen).
Azt hittem hirtelen, talán kissé ezt az irányvonal tetszik neked, de akkor tévedtem.
Köszi még egyszer!

Munyi cica 2014.07.07. 19:34:34

@Meleg Sándor:

"valójában high carb – high fat étrenden élünk."

És ez baj? Ha igen, miért?
Ezek szerint inkább több fehérjét kéne ennünk M.o-on?
És ha igen, főleg állati eredetűt?
Másik, hogy én nem szeretek méricskélni, sosem úgy eszek, hogy na, 45 % szénhidrátot, 30 % zsírt és 25 % fehérjét fogok ma megenni, (gondolom, ez jó arány, ha nem, javíts ki), hanem eszem mindenből annyit, amennyi jól esik. Gyümölcsöt, kenyeret, tojást, húst, ami jön, éppen van, vagy kedvemre való, soha nem méricskélek. Hogy kéne?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.08. 06:16:11

@Munyi cica:

A KSH felmérés alapján a hazai energia-bevitel arányait tekintve kb. 40-40% zsír-szénhidrát jött ki, a gond ezzel a következő volt:
1) mindkettőből sokkal többet ettek, mint amennyi az élettani szükséglet volt.
2) a források a rosszabb minőségűek közé tartoztak: hozzáadott cukor, hozzáadott zsír/olaj.

Nem csak a mennyiség, és az egymáshoz viszonyított arány fontos, hanem a minőség is. Nyilván a méricskélés egy átlagos étrendnél nem létszükséglet, bizonyos gyógyétrendekben viszont igen.

Persze az országos átlag adatokat árnyalja, hogy a szociális háttér, kulturális közeg erőteljesen árnyalja a fogyasztásokat, pl. jó lenne látni a táplálkozási adatokat jövedelmi decilisenként.

Munyi cica 2014.07.08. 09:18:26

@Meleg Sándor:

Köszi, Sándor!

"40-40% zsír-szénhidrát jött ki, a gond ezzel a következő volt:
1) mindkettőből sokkal többet ettek, mint amennyi az élettani szükséglet volt."

Szénhidrátból sok a 40 %? A zsírból ok, hogy sok, de szénhidrátból?
Akkor mennyi kéne?
Nem valami olyasmit írtál régebben, hogy 46-48 % CH, 30 % zsír,20 % fehérje, vagy ez rossz arány?
A 2. ponttal egyetértek, meg persze a minőséggel is.Tehát ha jó a minőség, akkor nem annyira kell figyelni az arányokra?
Az is igaz, hogy a szegényebb réteg sokkal ócskább kaján él (tészta, krumpli, sok margarinos kenyér).

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2014.07.08. 09:52:42

@Munyi cica: Sándor már itt sem arányokról, hanem túlfogyasztásról írt:

"valójában high carb – high fat étrenden élünk."

Az idézet szöveg tartalma is ez. 1000 kcal/nap mellett is élhetne valaki "40-40% zsír-szénhidrát" arány mellett, ami nem "high".

A magas az például egy kerékpáros napi 10 g/ttkg-os szénhidrátfogyasztása.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.08. 12:48:21

@Munyi cica:

Nem csak az arány, hanem a mennyiség és az összetétel is fontos lehet. A 40%-40% lehet jó, feltéve, hogy az összes bevitel nem haladja meg a szükségletet, vagy a beviteli források minősége megfelelő.

Normál étrendben a fehérje 15-20%, zsír 25-35%, szénhidrát 50-55% körül korrekt, feltéve, hogy a cukor nem haladja meg a bevitel 10%-át. De sportolónál, fizikai munkásnál lehetnek eltérő arányok, fogyókúrában szintén, gyógyétrendeknél teljesen módosulhat az összetétel.

Munyi cica 2014.07.08. 14:10:40

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:

Ja értem, igazad van, köszi, hogy kihangsúlyoztad, valójában akkor van baj, ha mindkettőből túl sokat fogyaszt valaki. Mert nagyon is lehet, hogy én pont 40-40 %-ot eszek, zsír-CH arány tekintetében, viszont elég keveset (én nem érzem kevésnek, de sokat mozgok,és nagyon vékony vagyok).
Ezért is érdekelt, Köszi!

Munyi cica 2014.07.08. 14:12:17

@Meleg Sándor:
Köszönöm Sándor, így már teljesen világos és korrekt!

Munyi cica 2014.07.09. 20:21:16

Sándor!

Még ez érdekel:
"egy-két kivételtől tekintve minden természetes forrásban komoly omega-6 túlsúly van. A növényi olajok térnyerésével az összes mennyiség ugyan tényleg többszörösére nőtt, de ha csak állati forrásokat vennénk magunkhoz, akkor is meghatározó módon az omega-6 zsírsavak dominálnának az étrendben."
Ez miért van? A disznó, libazsír is, házi tyúkzsír is tele vannak omega 6-tal? Miért?
Tepertő, szalonna?

Hát akkor milyen zsír fogyasszunk, ami ideális? A legelészős állat vaján kívül, ami ugye nem elérhető mennyiség, amint később írod is.
"a hozzáadott zsiradékkal ugyanolyan üres kalóriákat viszünk be a szervezetünkbe, mint a cukorral. "
Mi számít hozzáadottnak? Ha vajat kenek a kenyérre, az már hozzáadott, nem?
Vagy tejfölt teszek a főzelékbe, olajat a salátára, kenyérre? De ez miért rossz? én mindig eszek hozzáadott zsiradékot....:(
Tejfölt, kókuszzsírt, lenolajat, olivaolajat, mikor mi van...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.09. 20:48:52

@Munyi cica:

Nem minden zsír/olaj van tele omega-6-tal (egészen pontosan ez a linolsavat jelenti), de néhány kivételtől (lenmag, hal) eltekintve az omega-6 mindig több, mint az omega-3. Ráadásul hiába van az omega-3 csoportból sok alfa-linolénsav (lenmagolaj), ha az piszok rosszul hasznosul a gyulladáscsökkentő hatású vegyületek irányába. A legjobb a halban lévő EPA és DHA.

Az egyes források arányait a kókuszos cikkbe grafikusan is betettem, ott írtam erről hosszabban.

Nem tudom, hogy lehet-e "ideális" zsírról beszélni. Szerintem ilyen nincs, mert nem tudjuk definiálni, mi az ideális a szervezet szempontjából. Az ajánlások saccra úgy néznek ki, hogy a zsírbevitel 1/3-a legyen telített, 1/3-a egyszeresen telítetlen és 1/3 a többszörösen telítetlen, a pontos részarányokról megy a vita, meg az egyes csoportokon belül sem mindegy, hogy pontosan melyik zsírsavakról van szó. Ráadásul olyan zsiradék nincs, ami pont azokat az arányokat hozná, mint amit ideálisnak tartunk.

Na erről majd lesz egy sorozat, abból már pár rész pihen a gépben, csak legyen időm szerkeszteni.

Hozzáadott: ami nem természetes alkotóeleme az élelmiszernek. Nem önmagában a kategória létezése a gond, hanem a mennyiség és az összes élelmiszerben képzett arány. Pl. a főzéshez, sütéshez, kenyérkenéshez használt zsiradék alapvetően nem rossz dolog, csak ha minden étkezésben meg-megszalad a mennyiség, az komoly többlet energiát jelent.

Ez igaz a cukorra is. Az édes íz miatt hajlamosak vagyunk rendesen megpakolni a dolgokat cukorral. Kis mennyiségben nem lenne gond, de amikor már az édes gyümölcsöket is cukrozzuk...

Munyi cica 2014.07.10. 15:17:15

@Meleg Sándor:

Köszönöm, értem, akkor visszanyergelek egy kicsit a kókuszos cikkhez is, meg várom a zsíros sorozatot, biztos érdekes lesz.
Végül is akkor a hozzáadott zsír is csak akkor baj, ha túl sok, mint az egyéb tápanyagok esetében is.
A gabonaevés miatt van omega6 túlsúly a háziállatok zsírjában, alapból nem lenne? Pl. tyúk, liba, disznó?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.10. 16:19:00

@Munyi cica:

A takarmányozás befolyásolja az összetételt, de a többszörösen telített zsírsavaknál alapból a linolsav a befutó.

A gabona nem tartalmaz zsírt, itt az állat anyagcseréje a meghatározó, hogy a szénhidrátból milyen zsírt szintetizál.

Munyi cica 2014.07.10. 20:52:34

@Meleg Sándor:

"a többszörösen telített zsírsavaknál alapból a linolsav a befutó."
nem többszörösen telítetlent akartál írni?

Érdekes, én azt hittem, hogy az állati zsír nem omega6 túlsúlyú. Akkor a paleósok, akik két pofára eszik a liba,kacsa, disznózsírt, tepertőt, szalonnát,császárhúst, tul.képpen sok omega 6-ot esznek? Hiába akarják pedig pont azt elkerülni?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.11. 07:02:50

@Munyi cica:

Ja, de: többszörösen telítetlen. Maradjunk a PUFA kifejezés mellett, azt nem szoktam elgépelni :)

Lényegében az állatok közül is csak a hal az, amiben érdemi mennyiségű omega-3 van. Az állati zsírokban változó az omega-6 aránya, nyilván mennyiségre kevesebb, mintha linolsavas napraforgó olajat használnának, de elkerülni nem tudják.

És ha valamihez kellett evolúciós szinten alkalmazkodni, akkor az a linolsav, mert a zsírösszetétel alapjában véve ez volt minden korábbi zsír-forrásban.

Munyi cica 2014.07.11. 09:31:03

@Meleg Sándor:

Köszi!

Angolul már jobban megy, mint magyarul :)

A befutó omega6 azt jelenti, hogy abból van a legtöbb?

Akkor azt csak iróniából írtad, hogy az omega6 a főgonosz, ugye? Ha most azt mondod, hogy alkalmazkodni kellett evolúciósan?

Másik: hogy nincs itt egy kis ellentmondás?
"az állat anyagcseréje a meghatározó, hogy a szénhidrátból milyen zsírt szintetizál. "

De mégis azt írtad fent, hogy a "szabad legelőn tartott háziállatok zsiradéka lenne az ideális "
Na most, ha úgyis az állat anyagcseréje a meghatározó, akkor nem mindegy, hogy füvet vagy bent az istállóban szójás, búzás tápot,vagy éppen kukoricasilót eszik az a marha? :)

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2014.07.11. 11:33:03

@Munyi cica:
A cikkben nem említette miért volna jó, ha szabad legelőn legelnének az állatok, ezért nincs ellentmondás. Azt sem írta, hogy mindenben az anyagcsere (metabolizmus) lenne a meghatározó. Ami különösen lényeges: nem kizárólag az állat anyagcseréje számít, hanem a benne élő és zsírokat is szintetizáló mikrobák törzsei és aránya. Ez is változik az étrend hatására.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.07.11. 12:14:18

@Munyi cica:

"A befutó omega6 azt jelenti, hogy abból van a legtöbb?"

A PUFA kategóriában igen.

"csak iróniából írtad, hogy az omega6 a főgonosz, ugye?"

Igen, ez irónia volt, ugyanis ma sok étrendi irányzat/szerző hangoztatja az omega-6 zsírsavak káros hatásait.

Ellentmondás: nincs. a zsír-összetételt meghatározza a saját zsír-szintézisünk, a kívülről bevitt zsír összetétele és ahogy kedve skollégám írta, egyes állatfajoknál kiemelten fontos lehet az, hogy az emésztésbe besegítő baktériumok mit állítanak elő. Hogy ne legyen egyszerű, ezek aránya is változhat.

A szabad legeltetésű állatoknál mutatták ki, hogy pozitív hatású, un. konjugált (cisz-transz kötéseket tartalmazó) zsírsavakat is tartalmaz a zsírjuk. Ezt a takarmányozott állatoknál nem igazán sikerült elérni.

Munyi cica 2014.07.11. 14:22:32

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:
@Meleg Sándor:

Aha, értem, köszönöm mindkettőtöknek :)

Persze, eddig is tudtam és elfogadtam, hogy sokkal jobb a szabad legeltetésű állat húsa, zsírja, tojása. Csak egy kicsit megzavart, hogy annyira meghatározó-e vajon az állat anyagcseréje, de így már világos. Végül is a fűben nincs is (annyi) zsír, más hatások miatt jobb az a vaj, vagyis éppen az ő bélbacijaik, értem, köszi!
Magam is tartok pipiket, kapirgálós, mindennap sok zöldet, konyhai hulladékot kapnak, így jobb a tojásuk.

geucsa 2014.08.14. 14:02:14

@lavór: A vitaminok beépüléséhez elég pár gramm, amit amúgy is elfogyasztunk a napi egészséges étkezések során. És ha lehet ezek a zsírok is az egészségesebb fajtákból kerüljenek ki. Szerintem a zsírokat sohasem szabad isteníteni. Bőven elég például az a kevés növényi olaj, amit a salátánkra teszünk dresszingként.
Sajnos a kemencében sült csülök a kedvenc ételem. Annak is a jó ragadós, zsíros része. :)

geucsa 2014.08.14. 14:14:48

Imádom ezt a blogot. Még hasonlóval sem találkoztam soha. Több igazi szakértős blog kellene minden témában!
Nemsokára kivégzem az összes bejegyzést. Mit fogok utána olvasni? :-/

geucsa 2014.08.14. 14:45:28

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Köszönöm! :)
A szkeptikusról régebben olvastam pár bejegyzést.

fordulo_bogyo 2015.04.15. 13:16:03

Jobb hijan ide irok egy erdekes tanulmanyt:
attachment.fbsbx.com/file_download.php?id=1657497174481540&eid=ASv6uv9navN6GJugOo8MmwPvFuIQTZW3AXoJLyQCkjXvxp7F8X_luCtsIyCTdrrkw_Q&inline=1&ext=1429096161&hash=ASvCu6PoRsdOv53o

Evidence from randomised controlled
trials did not support the introduction
of dietary fat guidelines in 1977
and 1983: a systematic review and
meta-analysis

Munyi cica 2015.10.28. 20:57:33

De jó újraolvasni ezeket a posztokat! :)
Mindig találok benne újat vagy felfrissíteni való tudnivalót.

"valószínűleg megpróbálkozok egy hasonló lista összeállításával, hogy valójában mi is a gond az életvitel és az étrend területén, első sorban a hazai lakosságra fókuszálva."
Ugye végül még nem készült el ez a lista?
De sokat akarok mostanában....:(

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.10.29. 09:36:10

@Munyi cica:

Készül. A KSH fogyasztási adatokon már átrágtam magam, de mindig jönnek friss infók (pl. most ez a szalonna-mizéria), meg az idő is kevés volt.

Munyi cica 2015.10.29. 15:07:41

@Meleg Sándor:
Igen, óriási felzúdulás volt a Facebook csoportokban is a WHO tanulmány miatt, mindenki mondta a tutit.

lactoveGAYATRI 2016.04.06. 14:23:21

Még egy jellemzője a modern étrendnek, ami ártalmas: egyre több vegyszerrel kezelt növényi táplálék (gyümölcs, zöldség) fogyasztása. Erre a topikra is kíváncsi lennék.

lactoveGAYATRI 2016.04.06. 14:26:51

...és hogy értelemszerűen nem azt eszi az egyszeri zöldség- és gyümölcsfogyasztó, ami az adott évszakban-hónapban terem.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.06. 14:38:35

@lactoveGAYATRI:

Hogy nem azt esszük, ami adott időszakban megterem, az lehet akár pozitív is, hiszen télen van zöldség és gyümölcs az étrendben, ez pedig a hiányállapotok elkerülése miatt hasznos. A tartósítás esetleges mellékhatásai tényleg megérne egy eszmefuttatást, de azért itt érdemes megjegyezni, hogy a zöldségek jelentős részét pl. nem vegyszerrel, hanem pl. mélyhűtéssel tartósítják - ennek azért kevés az egészségügyi kockázata.

Az előállítás során nem szakszerűen alkalmazott vegyszeres kezelés tényleg lehet káros.

lactoveGAYATRI 2016.04.06. 14:48:17

@Meleg Sándor: Köszönöm! A télálló cuccoknál rendben is van, ha nem szezonban fogyasztjuk őket, pl. az speciel radikális lenne, ha valaki azért nem enne minden évszakban száraz hüvelyeseket, mert azok X évszakban érnek be. A szupermarketek polcain télen található pl. paradicsom viszont már neccesebb, mert nem tudjuk, tényleg csak mélyhűtötték-e vagy bedolgozott-e holmi vegyszer is az üvegházi nevelésben. Ez az, amit elhallgatnak és csupa félinfó kereng a médiában is erről. Kíváncsi lennék egy ilyen témájú cikkre is.

fordulo_bogyo 2016.12.17. 16:59:59

Csak most talaltam ra erre az irasra, ahogy az szokasos, ez is nagyon tetszik.
Egy aprosag:
a 11. fejezet abrai az en ertelmezesemben a tulsulyosak es az elhizottak aranyat mutatjak a tarsadalomban, nem pedig a sulyukat, igy az az allitas, hogy no az elhizottak szama, az korrekt. A tulsulyosok szama azert nem valtozik, mert ez agy atmeneti katagoria.
Ha a harmadik csoportot is abrazolnank, a normal es sovany emberek csoportjat (ez egyszeru kivonassal megkaphato: 100% - [tulsulyos+elhizott]% ), akkor latnank, hogy ebben az idoszkban csokkent a normal es sovany emberek aranya. Egy reszuk tulsulyossa valik, de nagyjabol ugyanannyi tulsulyosbol kover lesz, ezert a tulsulyosok aranya nem valtozik, a koverek szama/aranya no.

Ettol a reszlettol eltekintve a kritikad tobbi reszevel ebben a pontban is egyetertek.