Makrobiotika
2015. június 27. írta: Meleg Sándor

Makrobiotika

Megboldogult ifjú koromban a makrobiotika volt az egyik első alternatív irányzat, amivel részletesebben foglalkoztam. Én első sorban az elvek miatt kezdtem érdeklődni, a kínai filozófia rendszerének táplálkozásba való átvitele miatt figyeltem fel rá. Aztán később ért is nagy meglepetés, mert amikor a Michio Kushi féle makrobiotikával találkoztam, az mindenre emlékeztetett, csak azokra az elvi keretekre nem, amit a kínai gyógyászatból megismertem.

food-yin-yang.jpg

HIPPOKRATÉSZTŐL KUSHI RENDSZERÉIG

A makrobiotika rendszere igazából görög találmány, a hosszú élethez szükséges életmódot jelenti, ezen belül pedig kiemeli a táplálkozás szerepét. Német nyelvterületen már 1796-ban megjelent az első makrobiotika könyv Christoph Wilhelm Hufelands tollából, mely az „emberi élet meghosszabbításának művészetéről” szólt, de ennek a nevén kívül nem sok köze van a Kushi féle irányzathoz.

A ma ismert makrobiotika gyökerei Japánba visznek vissza. Először Sagen Ishizuka (1850-1910) tett kísérletet a 19. század második felében, hogy egyesítse az egészségről szóló keleti tanításokat a nyugati orvostudomány eredményeivel. Ez akkoriban még teljesen logikus ötletnek tűnt, hiszen adott volt két, akkoriban egymás módszereivel még csak ismerkedő egészségügyi rendszer, és hát a nyugati orvostudomány sem állt még sok tekintetben a helyzet magaslatán, az egymástól való kölcsönös tanulás pedig része volt a keleti és nyugati kultúrák ismerkedésének.

Ishizukáról meglehetősen kevés szó esik a makrobiotikus irodalomban, a sort általában George Ohsawa (született Sakurazawa Nyoichi, 1893–1966) nyitja, aki Ishizuka tanítása mentén kigyógyította magát (?) a tuberkolózisból, majd csatlakozott a Shoku-Yo közösséghez,  végül pedig annak vezetője lett. A gyógyító elméletet pedig továbbgondolta, végül terjeszteni kezdte makrobiotika név alatt. Ishizuka és Oshawa rendszerében gyakorlatilag egy gabonaalapú, vegán/nyers-vegán étrendet kell elképzelni, amiben egy fajta korai lúgosítás elmélet is megjelent. Michio Kushi (1926-2104) Ohsawa tanítványaként kezdte, majd az 50-es években áttelepült az USA-ba és az ott elérhető tanításokkal felfrissítette rendszerét, önálló irányzatot hozva ezzel létre. Az alapok természetesen megmaradtak, de beépítette saját elképzeléseit és az aktuálisan elérhető alternatív irányzatok elméleteit.A sors fintora, hogy Kushi maga, és szinten minden hozzátartozója daganatos megbetegedés áldozata lett - egyesek fiatalon, mások szép kort megérve.

 

A KELETI GYÓGYÁSZAT ALAPELVEI

A kínai filozófia elég összetett rendszer, főleg ha ezt az étrendi alkalmazást próbáljuk feldolgozni. Nézzük át a legfontosabb alapelveket:

 

1. A két pólus egyensúlya

A Jin és Jang fogalma mindenkinek ismerős – ez a két minőség egymás ellentéteként és kiegészítőjeként működik. Minden létező dolog, így az élelmiszerek is besorolhatóak ebbe a kettősségbe, de a köztudatban elterjedtekkel szemben nincs tisztán Jin és Jang, az élelmiszerek és ételek minőségét csak egymáshoz viszonyítva lehet meghatározni - pont ez a lényege a dualitásnak.  Fontos, hogy a étrend összeállításánál a két minőségnek egyfajta dinamikus egyensúlya alakuljon ki – szó sem lehet statikus, kötött, jelentős élelmiszercsoportokat kizáró étrendről. Ráadásul az egyensúly szempontjából nem csak az étkezést kell figyelembe venni, hanem az egyén aktuális állapotát (betegség típusa, fizikai aktivitás, testalkat, lelki állapot, stb.) és a külső környezeti feltételeket (pl. éghajlat). Ebből kifolyólag pl. a makrobiotikus étrend egy nyári időszakban sok lédús gyümölcsöt, zöldséget tartalmaz(na), kevés állati eredetű táplálékkal, télen, viszont fordulna az arány - magasabb arányban szerepelnének állati eredetű termékek.

etrend.jpg

A kínai gyógyászat elveire épülő étrend nem zár ki kategorikusan ételeket, élelmiszercsoportokat. Kerüli a szélsőségeket és törekszik az egyéni állapotának, életvitelének és a környezeti feltételeknek megfelelő egyensúlyi állapot kialakítására.

2. Az öt elem jelenléte

Önálló alrendszert alkot az öt elem (tűz, víz, föld, fa, fém) tana szerinti felosztás, ami szintén egy kölcsönös egymásra hatásban működő dinamikus rendszer. Az ételeket illetően ezen a szinten lehet tárgyalni az ízeket és a színeket, illatokat.5.jpg

3. A makrobiotika nem csak étel-rendszer, hanem élet-rendszer

Ami nagyon fontos, hogy az étrend összeállatása során tekintettel kell lenni az életvitel és a környezet minden tényezőjére. Egészen más lesz az étrend összetétele egy fizikailag nehéz munkát végző munkásnál és egy irodában ülő embernél, más lesz az étrend télen és nyáron, mást ajánlunk egy túlsúlyos embernek és egy alultápláltnak és maximálisan alkalmazkodni kell az adott személy  betegségeihez. Ha jól belegondolunk, ezek a mai modern táplálkozástudomány elvei - csak egy más elméleti rendszerben kiépítve. Azt gondolom, hogy az ókori emberek nem voltak butábbak a maiaknál - csak a tárgyi ismeretekben a lehetőségeik korlátozottabbak voltak.

4. Kerüljük a szélsőségeket

A makrobiotika által megcélzott dinamikus egyensúlyt akkor lehet megteremteni, ha változatos, szélsőségektől mentes étrendet és életvitelt valósítunk meg.

5. A makrobiotika az élőhelyen megtermelt élelmiszereket javasolja (lokalitás)

A helyen, ahol élünk, a körülmények optimálisak ahhoz, hogy életünket teljes egészségben éljük le, a helyben található élelmiszerek tartalmazzák azokat a tartalmakat, amiket megfelelően alkalmazva nem fordulhat elő az egészségi állapotunk felborulása. Az élőhelyen nem található élelmiszerek szükségtelenek vagy károsak. Ilyen szempontból pl. egy európai makrobiotikusnak teljesen szükségtelen különböző szója-alapú élelmiszereket építeni az étrendbe és egzotikus élelmiszerekre komoly összegeket költenie.

6. Idényjellegűség (szezonalitás)

A természetben található élelmiszerek akkor, amikor elérhetőek éppen ideálisak az étrend egyensúlyának fenntartásához. Például a nyári időszakban (ami erős jang környezet) teremnek azok a magas víztartalmú, cukros (Jin) gyümölcsök, amik ellensúlyozzák a környezeti hatást. A téli hideg (Jin) környezetben lehet nagyobb mennyiségben állati eredetű (Jang) termékeket fogyasztani, stb.

Ha a makrobiotika valóban az lenne, aminek a keleti filozófia elvei alapján lennie kellene - szezonalitást, lokalitást szem előtt tartó, változatos, szélsőségeket, egysíkúságot kerülő, környezeti feltételekhez és egyéni igényekhez alkalmazkodó étrend – nagyon sok jót tudnák róla mondani - elvi szinten nem is nagyon állna messze attól, amit ma az egészséges táplálkozásról gondolunk.  A Ksuhi féle étrend viszont valójában egy merev, erősen szelektív étrend, ami képtelen alkalmazkodni az egyéni szükségletekhez és a helyi viszonyokhoz - és ezt az utódok sem tudták feloldani.

 macrobiotic-dinner-2.jpg

Szépen tudnak tálalni a makrobiotikában, de azért van hiányérzetem a tányérra nézve (forrás)

 

A KUSHI-FÉLE MAKROBIOTIKUS ÉTREND

A fenti alapelvekkel szemben a makrobiotika gyakorlatilag egy minimálisan átalakított kelet-ázsiai étrend.  Az élelmiszer-bevitel 50-60%-át a hántolatlan gabonafélék jelentik. A zöldségek kb 20-30%-os arányban vannak jelen, ehhez adódik, hogy 5-10%-os mennyiségben fogyaszthatunk hüvelyeseket (babfélék, szója), illetve különböző „leveseket”. Ehhez adódik még a gyümölcsfogyasztás, ami ilyen módon nem képezi szerves részét a rendszernek - inkább csak desszert jelleggel van jelen. Ízesítésre leginkább fűszernövények javasoltak, illetve alkalmazhatóak a tradicionális japán ízesítők.

makrobiotikus_dieta_alapjai.png

A makrobiotikus rendszer kerüli a hús, a tojást, a tejet és tejtermékeket – álláspontja szerint az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása egyszerűen „nem természetes”. Tiltott az alkohol, a kávé, a kakaó, a csokoládé, a fehér cukor, a déligyümölcsök, valamint minden mesterséges adalékanyag. A nagyon erős hevítést és a mélyhűtést is kerülni kell, mert az élelmiszer elveszti a benne lévő „életerőt”.

Az így felálló makrobiotikus étrend a makrotápanyagok szintjén is elég kiegyensúlyozatlan, magas arányban tartalmaz szénhidrátforrásokat, összességében az energia-bevitel 60-70%-ot is elérheti (nos, ez a high-carb, nem az 50%). A fehérjeforrások közül a rosszul hasznosuló változatok szerepelnek az étrendben, bár a hüvelyesek aminosav-összetétele a növények között egészen jó, aki esetleg allergiás a szójára, annak nem igazán lesz jó makrobiotikus étrenden élni. A zsírbevitel lényegében az olajos magvakból és hidegen sajtolt növényi olajokból áll össze, és az átlagos étrendi ajánlásoknál alacsonyabb zsírbevitellel számolhatunk.

A mikrotápanyagok esetében a vas, réz, cink esetében nagy az esély a hiányra, a B12 és D-vitamin bevitel gyakorlatilag nulla, s bár az utóbbit napozással lehet pótolni.Az esszenciális zsírsavakból az olajos magvak által felkínált linolsav és alfa-linolénsav jelen van, de teljesen hiányoznak az igazán értékes, tengeri halakból származó DHA, EPA zsírsavak. Nem éppen az az étrend, amit ma egészségesek és gyógyítónak tartunk.

 

GYÖNGYSZEMEK

Érdemes válogatni és körüljárni néhány gondolatot Kushi könyvéből, hiszen iskolapéldája az alternatív étrendeket jellemző érvelési módoknak. Szinte természetes, hogy ő is azzal indít, hogy egyre terjed a rák, egyre többen halnak meg benne és bezzeg a régi időkben ilyen nem volt, mert régen bezzeg minden jobb volt.

„A Biblia például nem is említi a rákot, de nem foglalkozik vele az ősi kínai orvostudományi könyv, A Sárga Császár belorvosi könyve sem.”

A Biblia az influenzáról sem ír és nem esik szó a cukorbetegségről sem – pedig mindkettő biztos volt már akkoriban is. talán azért, mert nem orvosi szakkönyvnek készült. A Sárga császár belgyógyászati könyve orvosi „szakkönyv”, de nyilván nem fog olyan fogalmakat használni, mint mi a 20-21. században.

„A hagyományos társadalmak zömében a rákot egyáltalán nem ismerték.”

Newton III. törvényét, az atommagok fúzióját vagy a Mendel szabályokat sem ismerték, attól azok még működtek akkor is. A rákos folyamatnak van megfelelője a növényeknél és ismert a fejlett állatok között, ne gondoljuk azt, hogy az ember kivételt képez ez alól.

„1830-ban Stanislas Tanchou francia tudós, a halálozási statisztika úttörője kimutatást készített a Párizs környéki népesség halálozási arányairól, és megállapította, hogy a rák okozta halálesetek az összes esetek 2 százalékát alkották. A huszadik század elejére az Egyesült Államokban a rák okozta halálesetek aránya elérte a 4 százalékot. A rák manapság gyakori fajtái közül sok még egy generációval ezelőtt is nagyon ritkának számított.”

Tegyük hozzá, hogy ebben az időben egy átlag európainak jóval nagyobb esélye volt annak, hogy kolerában, tuberkolózisban vagy más fertőző betegségben haljon meg, vagy egy háborúban katonaként elessen. S mivel azokban az időkben nem volt rákra kiépült diagnosztikus rendszer, naná, hogy nem abban haltak meg az emberek. Ha a mai viszonyokat nézzük, Angolában alig van rákos megbetegedés, igaz, hogy meg sem érik azt a kort, amiben pl. egy átlagos európai, amerikai vagy japán rákos lesz - Kushi rákban halt meg, igaz, hogy 88 évesen.

„Az 1940-es, 1950-es években egereken és más állatokon végzett laboratóriumi vizsgálatok kezdték megerősíteni ezeket a következtetéseket. Több európai országban azt is megfigyelték, hogy az első és a második világháború alatt jelentősen csökkent a rákban elhunytak aránya; a háborúk idején ugyanis a hús, a tejtermékek és a tojás ritkaságnak számítottak, és a helyi lakosság kénytelen volt beérni barna kenyérrel, zab- és árpaételekkel, házilag termelt élelmiszerekkel.”

Vagy csak azért, mert a háborúból kifolyólag megugrott más halálozások száma… moindjuk annak az 50 millió főnek, akiket a spanyolnátha vitt el, nem volt igazán alkalma daganatos megbetegedésben elhunyni.

"A makrobiotikus filozófia egységes elvet kínál a világmindenség rendjének megértésére; a távoli galaxisok méretétől és alakjától egészen az atomnál is kisebb részecskék mozgásáig, a civilizációk periodikus felemelkedésétől és hanyatlásától kezdve saját egyéni életünk szokásaiig."

Fontos az egészséges önbizalom, de ez azért egy kicsit erős.

Általánosságban szólva a makrobiotika szerint azt az étkezési módot kell követnünk, amely Homérosz idejétől a reneszánszig virágzott. Ezt a táplálékot fogyasztotta Buddha a megvilágosodás fája alatt és ezt osztotta meg Jézus tanítványaival az Utolsó Vacsorán. Ez az étrend nyújtott segítséget Mózesnak, hogy megszabadítsa népét a rabságból, és tartotta meg a vándorokat, hogy elérkezzenek az Újvilágba. S főképpen a makrobiotika az az életmód, amelyet az egyszerű emberek követtek az emberiség történelme során.

És ez az étrend okozta a kontinensvándorlást, megakadályozott 4 szupernovát a közeli naprendszerekben, segítette Kolombuszt Amerika felfedezésében, valamint a kőkori ősember ezzel győzte le riválisát, a neandervölgyit… ha van bajom az újkori ezoterikával, az ez: minden létező dolgot összekevernek egyetlen edényben és aztán ezzel a zavaros szutyokkal nyakon öntik a világot. Természetesen lehet és érdemes is a szellemi hagyományokban keresni a közös nevezőt, amik legalább olyan fontosak, mint a különbségek – de ésszel és mértékkel.  Jézus az utolsó vacsorán borral kínálta a tanítványait, az alkohol a makrobiotika szerint tiltott. Mózes étrendjéről nem tudunk sokat, de Egyiptomban a zsidók ettek húst, és könyörgöm: az Exodus emlékére esznek bárányhúst (2Móz12,3), a sivatagi 40 éves kószálásban fürjet ettek a manna mellé (2Móz16), s az ószövetségi zsidó étkezési rendszer minden volt, csak nem vegetáriánus! Kétlem, hogy a tofu, meg a miszo rajta lett volna az Utolsó vacsora menüjén...

És ha már szóba került az idilli ókor egészséges étrendje: a rákot, mint betegséget éppen Hippokratész írta le először - jó 2.500 éve.

„Ha megfigyelünk két azonos környezetben élő embert, gyakran látjuk, hogy az egyik rákos lesz, a másik nem. A különbséget a két ember saját, egyedi viselkedésmódja eredményezi; beleértve a gondolkodást, az életstílust és az étkezési szokásokat. Ha ezeket az egyszerű tényezőket kevésbé végletes, kezelhetőbb egyensúlyba hozzuk, nem fognak megjelenni a betegség tünetei.”

Ha megfigyelünk két azonos környezetben élő embert, egy csomó különbséget és hasonlóságot fedezhetünk fel - ettől szép az élet. Az a nagy kihívás, hogy ha keressük ezeknek a különbözőségeknek az okait, ne mondjunk ki gyors, megalapozatlan, esetleg sztereotíp értékelő ítéleteket. A helyzet az, hogy a rákos megbetegedések e tekintetben nem egységesek. Különböző tényezők más-más arányban vesznek részt a kiváltásban. Egyes típusoknál (pl. a gyerekkorban megjelenő változatok) a genetikai faktor közel 100%, mások esetében az életmódi tényezők (beleértve ebbe akár az étrendet is) jelentős, meghatározó erővel bírnak. A modern orvostudomány éppen ezért beszél kockázati tényezőkről: egyes tényezőkről meg tudjuk mondani, mely betegségek kockázatát emeli és kb. mennyivel, mások milyen arányban jelentenek védelmet. De mert teljes bizonyossággal nem lehet egy adott embernél teljes bizonyossággal prognózist mondani, mert az összes tényezőt egy időben és teljes biztonsággal soha nem ismerhetjük meg. Tudom, ez sokaknak egy fájó pont, de a létezésnek van egy komoly bizonytalansági faktora, amivel együtt kell élnünk.

tn6_b1046014.JPG

Kushi könyvét 2013-ban itthon újra kiadták. Tényleg többet kellene költenünk a természettudományos oktatásra...

 

ÖSSZEGZÉS

Amikor a keleti és nyugati világrész kultúrája találkozott, egy intenzív ismerkedés kezdődött - ennek részeként létrejöttek bizonyos hibrid rendszerek, amik megpróbálták a két világ gondolkodását úgy vegyíteni, hogy annak előnyei összegződjenek. Ez azért nem minden esetben jött össze, születtek olyan ideológiai torzszülöttek, amik a kelet varázslatos bölcsessége helyett leginkább alkotójuk szellemi korlátozottságát tudják csak kirakatba tenni.

Ezzel önmagában nincs gond, mert van úgy, hogy az ember akar, de mégsem sikerül. A gond az, hogy az utókorban akadnak emberek, akik mindenféle megfontolás, kritika, utánajárás nélkül ezeket az eszméket magukévá teszik és erre alapoznak a saját rendszerük kidolgozásakor. A jelenlegi alternatív étrendi irányzatok tele vannak olyan gondolati zárványokkal, amik kb. 2 évszázada is csak maximum egy hipotézis szintjén voltak kezelhetőek - azóta senki sem igazolta őket, ellenben cáfolatok azért szép számmal gyűltek össze. Ennek ellenére kikezdhetetlenül visszatérnek újra és újra.

A makrobiotika születésekor egy érdekes gondolati konstrukció volt, próbálta az egészsége megőrzéséhez szükséges ismereteket (amik azért akkor elég szűkösen álltak rendelkezésre) összeszedni és azokból rendszert felépíteni. Semmi gond - de azóta eltelt nem kevés idő, és elmaradt a rendszer felülvizsgálata, ellenben beépültek újabb közhelyek, amik finomítják a rendszert - csak nem igazak.

Kushi rendszere már a születésekor sem volt jó. nem felel meg a kínai tradicionális gyógyászat elveinek és a kor nyugati orvosi ismereteinek sem.

makrobiotikus_1342626690.jpg

Azért, mert valamihez tesznek egy Jin-Jang emblémát, még nem biztos, hogy igaz.

 

Ha tetszett az írás, oszd meg vagy klikkelj a tetszik gombra! További érdekességek, aktualitások a Facebook oldalunkon: https://www.facebook.com/Alimento.blog

Források:

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr827577396

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2015.06.27. 14:46:40

Alapos áttekintés, de George Ohsawa faji és nemi szélsőségei, dohányzásra buzdítása és Kushi rákos családja kimaradt, nem?

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2015.06.27. 14:53:06

Rákot gyógyító dohányzás:

Macrobiotics: The Way of Healing
szerző: George Ohsawa
books.google.hu/books?id=b5Ur-Y_dry8C&pg=PA69&lpg=PA69&#v=onepage&q&f=false

Ezek alapján még rosszabb rendszer.

fordulo_bogyo 2015.06.27. 15:59:09

Erdekes, tanulsagos olvasmany, koszi!

En ezzel az alapelvvel sem ertek egyet:
"A helyen, ahol élünk, a körülmények optimálisak ahhoz, hogy életünket teljes egészségben éljük le, a helyben található élelmiszerek tartalmazzák azokat a tartalmakat, amiket megfelelően alkalmazva nem fordulhat elő az egészségi állapotunk felborulása. Az élőhelyen nem található élelmiszerek szükségtelenek vagy károsak."

Nagyon kulonbozo olyan helyeken is elnek emberek, ahol nem talalhato meg az idealis elelmiszerkeszlet.
Miert lenne karos nekem az ami egy masik embernek eppen szukseges?
Mit tegyek, ha utazok, vagy ha lakohelyet valtoztatok?

Egy aprosag, csak az esztetika miatt szolok:
" elméleteit.A sors fintora, hogy Kushi maga, és szinten minden hozzátartozója daganatos megbetegedés áldozata lett - egyes fiatalon, mások szép kort megérve."
Nyilvan ezt/igy akartad irni
" elméleteit. A sors fintora, hogy Kushi maga, és szinten minden hozzátartozója daganatos megbetegedés áldozata lett - egyesEK fiatalon, mások szép kort megérve."

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.06.27. 18:38:40

@fordulo_bogyo:

Ez az alapelv megérne egy bővebb eszmefuttatást. Én nem tartom annyira elrugaszkodottnak - a bolygó jelentős részén össze lehet állítani egy olyan étrendet - ami alapján az egészség fenntartható. Természetesen élőhelyenként ez más-más alapanyagokat, növényfajtákat vagy állatfajokat jelent. Ha költözöl, akkor nem kell magaddal vinned az eredeti lakóhelyed élelmiszereit, az új helyen meg tudod találni azokat a forrásokat, amikre szükséged lehet (eltekintve egy-két extrém szegletétől a bolygónak). Megfordítva pedig: nincs arra szükségünk, hogy a világ legegzotikusabb álltait és növényeit fogyasszunk, nincs szükségünk pl. kókuszzsírra ahhoz, hogy életben maradjunk.

Elgépelést javítottam, köszönöm a jelzést.

fordulo_bogyo 2015.06.28. 05:35:18

@Meleg Sándor: Koszi. Az egy dolog, hogy a Fold legtobb helyen ossze lehet allitani egy kielegito helyi etrendet. OK De miert lenne _karos_ szamomra az ami ott nem tenyeszik. Ha mashova megyek, akkor meg az lesz a jo es nem lesz karos szamomra? Akkor korabban sem lehetett karos, az anyagcserem nem valtozik koltozessel.
Aprosag: milyen korzetet vegyunk figyelembe?
Ha 50 kilometeres korzetben nincs jelentos viz, akkor a halfogyasztas az karos?
Az, hogy nincs szuksegunk ra, OK. De finom, valtozatossagot, elvezetet biztosit es taplal.
A tea, a kave, a csokolade az karos a temohelyen kivul?

dr Brcskzf Gröőő 2015.06.28. 09:48:14

ha már elgépelés, én is hiányolok egy állítmányt:
a sort általában George Ohsawa (született Sakurazawa Nyoichi, 1893–1966) NYITJA, aki Ishizuka tanítása mentén [...]

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.06.28. 10:01:43

@fordulo_bogyo:
Nem feltétlen káros, hanem csak szükségtelen. Magát ezt az elvet nem definiálták ilyen pontossággal, több változattal találkoztam ez ügyben.
Az anyagcseréd nem változik nyilván, de pl. ha leköltözöl a tundrákról a sztyeppékre, akkor nem kell magaddal hurcolni a rénszarvast, mert találsz neki megfelelő fehérjeforrást. Kb. ennyi - ennél tovább nem érdemes ezt pontosítani, mert amikor ezt megfogalmazták, nem volt cél az egzakt paraméterezés :)

fordulo_bogyo 2015.06.28. 15:00:06

Szuksegtelen - egyetertek. Termesetesen lehet elni nelkule, hiszen a helyiek is elnek.
En a karossagaval vitazok, nem nalad olvastam eloszor, hogy karos (most is azt irod, hogy nem feltetlenul karos) a nem helyben termett, vagy nem abban az evszakban termett, termelt elelem.
Ha leköltözöl a tundrákról a sztyeppékre, akkor nem kell magaddal hurcolni a rénszarvast, de ha a helyi boltban megis lehet kapni renszarvas belszint, akkor nyudogtan vedd es edd, barmelyik evszakban, ha epp ahhoz van kedved, es elvezd regi hazai izeket. ;-)

Felenk nem termesztenek soskat, nem is arulnak egyik boltban sem. Szereztunk magot es sok eve no egy kis bokor a hatso kertben... es fogyasztjuk. Ez az en renszarvasom.
Amikor Japanban eltem rakaptam a nyers hal fogyasztasara (szusi, szasimi). Most itt ezer kilometerekre a tengerektol neha rendelek a koreiai boltban egy talcanyi vegyes szasimi minosegu halszeleteket, kagylot, kalmart, tengeri sunt... Ez az en masik renszarvasom.

A makrobiotika erre mit mondana? Felesleges? Karos?

Igen, fura az amikor en nem pontosan definialt (szerintem teves) elvet probalunk elemezni, ertelmezni.

Munyi cica 2015.07.13. 14:00:32

@fordulo_bogyo:

Egyetértek teljesen. Szerintem is, attól még, hogy nincs feltétlenül szükségünk a kávéra, kakaóra, banánra, citromra, sorolhatnám, még nem ártalmas, még ha nem is nálunk (M.on-on) terem. Nem csak, hogy nem káros, még csak nem is felesleges, hiszen sok hasznos anyagot, vitamint, antioxidánst stb. tartalmaznak, másik, hogy változatosabbá, finomabbá teszi az étrendet sok külföldről behozott alapanyag.

Kedves Bogyó, örülök, hogy mostanában megint írogatsz :). Néha újraolvasom régi válaszaidat (pl. fél évvel ezelőttit :)), és még mindig hasznos, ha időközben elhalványult volna, mit is írtál, tanácsoltál akkor.

Munyi cica 2015.07.13. 14:06:58

@Meleg Sándor:

Sándor:
Én azt mondom, még csak nem is szükségtelen. Persze meg lehet élni kávé, kakaó, citrom nélkül, de milyen hasznosak és finomak pl. a déligyümölcsök, nem?
"nincs szükségünk pl. kókuszzsírra ahhoz, hogy életben maradjunk."

Ez igaz, de mi már nem csak életben maradni akarunk, hanem egészségesebbek lenni, élvezni a változatosabb táplálékkínálatot, akár egy jó kávét, egyebet. De érdekes, vajon miért mindig a kókuszzsír a vesszőparipád, mindig azt hozod fel, nagyon a bögyödben lehet :D. Még csak véletlenül sem a citromot, narancsot vagy a csokoládét, pedig ezek sem vagy ennek alapanyaga sem terem nálunk.
Vagy a kókuszreszelék? Az nem baj? Hiszen már vagy 30-40 éve használjuk Mo.-on. (Az is kókusz :D. ) Meg a kakaóport,kávét, fahéjat......és ezerféle külföldi dolgot. Végül is már évezredek óta kereskedik az emberiség fűszerekkel, sóval, mindenféle élelmiszerekkel, országok között is, voltak ezek a nagy kereskedővárosok, útvonalak.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.07.13. 19:48:02

@Munyi cica:

1. "attól még, hogy nincs feltétlenül szükségünk a kávéra, kakaóra, banánra, citromra, sorolhatnám, még nem ártalmas" - ez OK.

2. "Nem csak, hogy nem káros, még csak nem is felesleges, hiszen sok hasznos anyagot, vitamint, antioxidánst stb. tartalmaznak" - mint az itthon elérhető állatok és növények. Az már külön kérdés, hogy egy kommersz csokiban mennyi antioxidáns marad meg a kakaóbabból? :)

3. "már nem csak életben maradni akarunk, hanem egészségesebbek lenni," - szerintem ezt is tökéletesen meg lehet oldani import élelmiszer nélkül.

A kókuszzsír azért jön fel, mert amolyan állatorvosi lónak tökéletes. A citromnak, narancsnak most nincs akkora reklám csinálva. És azért a sütire szórt kókuszreszelék elég messze van attól a típusú fogyasztási trendtől, amit ma a kókusszal kapcsolatban javasolnak egyes irányzatok.

Az élelmiszer-kereskedelem és az élelmiszerek "vándorlása" egyébként nagyon érdekes kérdés, egy időben kutattam a témát és érdekes volt, hogy egyes esetekben hogyan szorítottak ki új növények helyben használt táplálékokat.

Munyi cica 2015.07.14. 15:17:13

@Meleg Sándor:
Persze, meg lehet oldani import élelmiszer nélkül, de nem muszáj szerintem erre törekedni. A globalizációt már úgysem lehet megállítani.
Sok minden van azért, amit a kókusznál nagyobb mennyiségben használunk, akár a déligyümölcsök, akár a kávé. Ezt pl. biztos tonnaszámra. Most az nem számít, hogy nincs reklámozva, (bár némelyik van), nem is kell, issza boldog-boldogtalan. Attól még import :), hogy már lecsengett az újdonság varázsa.
Nagyanyáink még biztos nem koffeineztek minden nap, habár...ki tudja.
Meg sokféle tea is, indiai, ceyloni.

Munyi cica 2015.07.15. 15:08:38

Ráadásul én szeretem a kókuszzsírt nagyon, az ízét, jobban, mint a disznózsírt vagy a napraforgó olajat, miért kéne lemondani róla? Nem használok egyébként sokat, mivel kevés hozzáadott zsiradékot fogyasztok. A kókusztejkonzervet is szeretem :), fincsi és fogok is venni, ha már importálják :). Ha nem lenne itt, nem vennék.

Sándor, akkor te nem is fogyasztasz semmilyen külföldről származó élelmiszert, élvezeti cikket? :) kávé, tea, egyebek?

Munyi cica 2015.07.16. 13:45:21

Én amúgy az ilyenektől sokkal jobban kibukok, mint a kókuszzsírtól:

Konjac lisztből készült tészták :D
onlinepharma.hu/index.php/termekkategoriak/0-paleo-termekek

Ráadásul valami Pharma Patika árulja. (?)
Akkor inkább ide a kókuszt :).

Munyi cica 2015.09.05. 14:55:19

Szeretném tudni, a rizskeményítő miben különbözik a búza- és más gabonakeményítőktől, jobb-e vajon, ha tudnátok valamilyen linket adni, örülnék.

Munyi cica 2015.09.07. 14:14:00

@Meleg Sándor:
Köszönöm, én azt gondoltam valamiért, hogy a rizskeményítő jobb. Abból, hogy az ázsiai népek, koreaiak, vietnamiak, nem annyira híznak el a sok rizstől, mint amennyire a búzaevő népek. Vagy más oka van akkor. Pedig elég sok rizst esznek. Csak ledolgozzák?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.09.09. 10:39:56

@Munyi cica:
Ha sokat esznek, akkor elhíznak ők is, azért érdemes lenne megnézni valamilyen népegészségügyi adatbázisban, hogy pl. dél-koreában mennyire nő az elhízottak aránya.

Munyi cica 2015.09.09. 21:02:46

@Meleg Sándor:
Hát lehet, adatbázisban még nem néztem, majd utánanézek. Köszi! :)

fordulo_bogyo 2015.09.10. 23:29:16

Az azsiai es europai etrend kozott nem csak a rizs vagy buza az egyetlen kulonbseg.

Munyi cica 2015.09.13. 14:18:54

@fordulo_bogyo:
Én azt nem mondtam, hogy ez az egyetlen. Mégis: Európában inkább a búza, rozs, gluténes gabonák az alap (kenyér, péksütemények, tészta, pizza), Ázsiában meg a rizs. Azért talán sokat nyom a latban, hogy mi az alap.

Munyi cica 2015.09.13. 14:28:03

@fordulo_bogyo:
Kedves Bogyó!
Emlékszel, egyszer felhoztam, hogy a glutén ragasztót is jelent(het), a latin eredet miatt. De lehurrogtatok, hogy nem, nem, dehogyis. Most meg itt azt írják (amúgy Sándor osztotta meg a cikket):
"A glutén egy olyan ragasztófehérje, amelyet az egyéb gabonafajták, mint a búza, rozs, árpa.....tartalmaznak".
glutenerzekeny.hu/talan-nem-is-a-gluten-all-az-ncgs-hattereben/

fordulo_bogyo 2015.09.13. 14:32:03

@Munyi cica: meg a szoja, meg az evopalcika (azzal nem lehet ugy habzsolni), meg a sokfele eros fuszerek, a sok tea, a keves tej (mert tobbseguk felnottkent laktoz intolerans)...
"Azért talán sokat nyom a latban, hogy mi az alap."
Talan igen, talan nem. Szerintem nem.

fordulo_bogyo 2015.09.13. 14:35:50

@Munyi cica: "Emlékszel, egyszer felhoztam, hogy a glutén ragasztót is jelent(het), a latin eredet miatt. De lehurrogtatok, hogy nem, nem, dehogyis. "
Konkretan mivel nem ertettenk egyet, mit hurrogtunk, emlekszel?
A nev latin eredetete vitattuk, a nev ragaszto jelenteset vitattuk?
Vagy azt vitattuk, hogy a glutennal az lenne a baj, hogy ragaszto?

Munyi cica 2015.09.14. 20:13:41

@fordulo_bogyo:
Szerintem meg igen, de nem baj, ha nem értünk egyet.

Azért már nem mindenki eszik evőpálcikával :). Ebben a rohanó világban. Személyes érintettségből tudom, hogy nagy rizsadagokat esznek meg. (Híznak is :). ) Nemigen lenne idő pálcikával csipegetni.
www.onlyagaijin.com/2014/03/south-korea-highly-obese-rate-doubles.html

A tej: nocsak :), mégsem kell olyan sok, mint amennyit idehaza ajánlgatnak?
Szója: arról meg olyanokat olvastam, hogy nem is annyira jó.

Munyi cica 2015.09.14. 20:15:58

@fordulo_bogyo:
Igen, a név ragasztó jelentését vitattátok, kedves Bogyó.
És ha már ragasztó, az nem baj, hogy ragasztó?
Nekem elég riasztónak hangzik. Vagy milyen ragasztós ételt eszünk még?

fordulo_bogyo 2015.09.14. 20:32:51

@Munyi cica: "Szerintem meg igen, de nem baj, ha nem értünk egyet.

"Azért már nem mindenki eszik evőpálcikával :). Ebben a rohanó világban."
En igen, ha azsiai etelt eszek. Kulonosen ha nyers halat. Mas az ize ugy.

"Személyes érintettségből tudom, hogy nagy rizsadagokat esznek meg. (Híznak is :). )"
Ezzel valaszoltal is a sajat kerdesedre:
"én azt gondoltam valamiért, hogy a rizskeményítő jobb. Abból, hogy az ázsiai népek, koreaiak, vietnamiak, nem annyira híznak el a sok rizstől, mint amennyire a búzaevő népek. "
;-)

"A tej: nocsak :), mégsem kell olyan sok, mint amennyit idehaza ajánlgatnak?"
Erre a kovetkeztetesre hogyan jutottal? HA valaki laktoz intolerand AKKOR ne igyan tejet. Nem is iszik, mert beteg lesz tole. Ennyi, nem tobb.

"Szója: arról meg olyanokat olvastam, hogy nem is annyira jó." - na latod, akkor azert nem tudnak elhizni... (ja bocs, ujabban hiznak).

fordulo_bogyo 2015.09.14. 20:34:29

"Igen, a név ragasztó jelentését vitattátok, kedves Bogyó."
Kerlek citald szo szerint.

"És ha már ragasztó, az nem baj, hogy ragasztó?"
Nem.

"Nekem elég riasztónak hangzik. Vagy milyen ragasztós ételt eszünk még?"
Az osszes kemenyito (lasd csiriz), mez...

Munyi cica 2015.09.15. 15:11:05

@fordulo_bogyo:
Igen, mert közben megtudtam, hogy mégsem olyan fényes a sok rizs fogyasztása, kaptam linkeket, és hát abból igencsak kiderült, hogy ugyanúgy hizlal, mint a többi gabona (nyilván a mennyiség számít).
Csak erről nem tudtál, mikor írtad, hogy több különbség van az európai és ázsiai népek étkezése között.
Ezért van, hogy megválaszoltam a saját kérdéseimre.
Tej: csak mert írtad, hogy "kevés tej". Persze, ezzel egyet is értek, aki nem laktózérzékeny, kevés (!) tej nem vágja a földhöz. De sok abból sem kell (semmiből).

Glutén: köszi, a felvilágosítást, hogy mik a ragasztós ételek, majd megpróbálom megkeresni, Sándor melyik posztjában beszéltünk erről, és akkor idézem :-).
És akkor minden gabonakeményítő csiriz, ragasztós? A gluténmentesek is? Hajdina, kukorica, köles??? (bár amilyen ragacsos rizst tudok néha kreálni a családnak....:( áll benne a kanál,pffff.....:-).

fordulo_bogyo 2015.09.15. 15:23:10

@Munyi cica: Igen: "És akkor minden gabonakeményítő csiriz, ragasztós? A gluténmentesek is? Hajdina, kukorica, köles??? (bár amilyen ragacsos rizst tudok néha kreálni a családnak....:( áll benne a kanál,pffff.....:-)."

Sot az enyv is ragaszto, az meg csontbol keszul.
mek.oszk.hu/00000/00060/html/032/pc003212.html

Tehat, ha akarod, akkor a husleves, a csontleves, a porkolt (stb) mind higitott ragaszto.

Az, hogy egy adott anyag hasznalhato ragasztokent is (bizonyos surusegben, buzinyos modon alkalmazva) az nem jelenti azt, hogy mas koncentracioban, maskent alkalmazva is ragasztani lehet vele.
A kenyer, a galuska, a makoskalacs,a panir stb nem ragaszto. Ezek etelek.

Ugyanaz a komponans megtalalhato egy ragasztoban (vagy, mas pelda: egy tisztitoszerben) az nem mond semmit az adott anyag tapalakozasban betoltheto szereperol, hasznarol, kararol.

Ismered a dihidrogen monoxidot, es rola szolo peticiot? minden mondata igaz. es megis... hat valahogy igy a ragasztoval is.

www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/dhmo.html

Munyi cica 2015.09.15. 20:43:18

@fordulo_bogyo:
Köszi, hát jól van, akkor ezt is megtudtam.
Valamiért azt gondoltam (mert olvastam ilyen cikkeket) hogy a csirizes, "ragasztó" étel (főleg a glutén, mivel benne van a nevében), székrekedést okoz. És mivel ezzel gondom van, a gluténre gyanakodok főleg.
Jó, tudom, ez nem a leghitelesebb oldal számodra, de ez átvett cikk, most nem találok jobb helyet :):
antalvali.com/hirek/teljes-kiorlesu-liszt-belflora-lektin-fogyasztas.html?page=1
"A glutén szó a ragasztó latin megfelelőjéből ered, ugyanis a glutén összeragasztó képessége tartja egyben a kenyereket és a süteményeket. De ugyanez a tulajdonság okozza a tápanyagok felszívódásának sikertelenségét, és ez nemcsak az adott élelmiszerre, hanem az ugyanazon étkezés alkalmával elfogyasztott minden ételre is ilyen hatással van.Ennek „eredménye” egy összeragadt, székrekedést okozó képződmény a belekben,"
De mondd, hogy marhaság :).

Közben megtaláltam, ahol erről beszélgettünk (szerencsére elég jó az emlékezőkém :-) ):
alimento.blog.hu/2013/11/30/az_ozvegy_tehen_bosszuja

2014. 04.03. dátum, 11.46 perc illetve 15.12 perckor írt kommentek. Akörül beszélgettünk róla. De lehet, hogy nem jól fogalmaztam ott, ítéld meg te :-). Már vagy másfél éve volt.

fordulo_bogyo 2015.09.15. 21:37:40

@Munyi cica: marhasag, ahogy javaslod
A gluten: feherje. Mint ilyen a gyomorban a fehrejebonto enzim (pepszin) elkezdi lebontani osszetevoire, aminosavakra, majd ez az emesztes a vekonybelben folytatodik (tripszin, kimotripszin nevu enzimek)...
Nem ragad ossze, a belekben.
Ilyen alapon mindenfele szilard elelmiszert kerulni kellene, viszont elmorzsalva ugye mar nem tartja ossze a meg a kenyeret sem, vizben meg percek alatt szetmallik a kenyer...
Jozan esz... :-(

Antalvali nem csak hogy "Jó, tudom, ez nem a leghitelesebb oldal" számomra, de szinte minden allitasuknak az ellenkezoje az igaz.

Azt tudom ismetelni, amit ott irtam: a gluten NEM ragaszto. A NEVE szarmazik a latin ragaszto szobol.
Nem talalasz sehol glutent ragasztokent alkalmazva. Nem ragaszt.

fordulo_bogyo 2015.09.15. 21:39:46

@Munyi cica: Elszomorit, hogy ott milyen alaposan megbeszeltuk, es egy evvel kesobb elojossz ugyanezzel. Falra hanyt borso, pisiles szellel szemben, es hasonlo kepek jutnak szembe... felesleges, hiabavalo...

fordulo_bogyo 2015.09.15. 21:45:30

Megyek es banatomban bregrogozok, teszek a teamba egy kaveskanal cukrot.
Antalvaliek szerinta kristalycukor a legerosebb kabitoszerkkel egy kategoria. :-(

antalvali.com/hirek/egy-filmrendezo-napi-40-teaskanal-cukortol-drogos-lett.html#comment-125514

Vagy ongyilkos leszek cukorral:
antalvali.com/hirek/cukor-mereg.html

Munyi cica 2015.09.17. 15:16:46

@fordulo_bogyo:
Jaj, Bogyó, ne haragudj :(. :-( A világért nem akarlak elszomorítani, sem megbántani, dehogyis szél ellen pisilés, látod, még egy-kettő meg is találtam, hol beszéltünk róla, nekem nagyon is számít a véleményed és a tudásod, nem hiába irkálsz itt, csak hogy Sándor közzétette azt a cikket, amiben a glutént ragasztófehérjének írták le, azért bátorkodtam újra felhozni ezt a témát. Akkor az a cikk is marhaság ? (Elfogadom tőled.....)
Csak akkor beszéltünk az etimológiájáról, és úgy éreztem, azt mondod, nem ragasztófehérje, Sándor cikke meg mást állított, ezért merült fel újra.

Tudod, nagyon régóta küszködök székrekedéssel, sehogy sem tudom megoldani, ezért gyanakodtam a gluténra. Pedig annyi mindent kipróbáltam már, tudok mindent elméletileg, csinálom is, mégis semmi. Voltam már ezer vizsgálaton, elolvastam ötszáz oldalt erről, mit egyek-igyak....mozogjak......semmi eredmény.

Ja, dehogyis méreg egy kiskanál cukor, nyilván a mennyiség.....:-)
Én sem vagyok oda a cukorért, de nem dőlök kardomba, ha megeszek egy cukros sütidarabot, csokit, ketchupot.....meg mennyi mindent. Csak keveset, mert így szoktam meg.
Mentségére legyen mondva Antalvalinak, ezek átvett cikkek....ha ez mentség....:-).

Más: ha van időd esetleg, ezt véleményeznéd nekem?
Olyan szempontból, hogy nem cöliákiás embereknek mit okoz ez a zonulin? Akinek szemmel láthatóan, ill. érezhetően semmi baja a gluténtől? Elég rég tudok a zonulinról, csak nem tudom, hová tegyem.

www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3458511/

Ez már nem antalvali :).

(Mindenáron meg akarom gyanusítani szegény glutént...:-D).

fordulo_bogyo 2015.09.17. 17:42:15

@Munyi cica: "Mentségére legyen mondva Antalvalinak, ezek átvett cikkek....ha ez mentség....:-)."
Nem mentseg. Nem veletlenul epp ezeket veszik at, es mast meg akkor sem, ha valaki (pl. en, mint Vaskalapos bekuldom nekik).

"Tudod, nagyon régóta küszködök székrekedéssel, sehogy sem tudom megoldani, ezért gyanakodtam a gluténra. "
Egyszeru: egy hetig ne fogyassz semmi glutentartalmu etelt. Ha bevalik, jo, ha nem akkor ne gyanakodj tovabb.

"Olyan szempontból, hogy nem cöliákiás embereknek mit okoz ez a zonulin? Akinek szemmel láthatóan, ill. érezhetően semmi baja a gluténtől?"
Semmit.
"zonulin, the only known physiologic modulator of intercellular TJ" - ez egy normalis, fiziologias szabalyozo feherje.

Akinek meg art a gluten annak eppenseggel hasmenese lesz tole!
Ha sok liszt tartalmu eteltol hasmenesed lesz, akkor jogos a gyanud. Addig epp ellenkezoleg.

Munyi cica 2015.09.18. 14:28:32

@fordulo_bogyo:
Hát igen, nem mentség. Ez a "cherry picking" esete, csak azt veszi át, ami az ő ideológiájának is megfelel vagy beleillik az ő nézetei közé. Akkor az ellentétes véleményeket is meg kellene jelentetnie (bár lehet, hogy akad olyan is, annyit nem olvasgatom :)).
Az eliminációs diétát már régóta fontolgatom, csak hát elég nehéz, egyrészt körülöttem mindenki azt eszi, másrészt kapunk is pék rokontól megmaradt kenyér, magvas, korpás zsömle, egyéb dolgokat,.....itt van ingyen, meg hát a gyomromnak is kell sok mindenhez egy kis kenyér :D.
De azért is ki fogom már próbálni, gluténmentes kenyérrel, legalább tudjak valami biztosat.

Zonulin : rendben, köszi szépen, hogy foglalkoztál vele, akkor ez is elvetve, verdikt: nem bűnös :).

Hasmenés: bárcsak lenne, mit nem adnék már végre egy jó kis hasmenésért :-). Bár olyat is olvastam, van, akinek pont székrekedést okoz, de az inkább gyerekeknél vagy IBS esetén (nem kifejezetten cöliákiásnál).

bugenhagen 2015.12.10. 20:29:41

@fordulo_bogyo: Egyébként például Kínában vagy Japánban a legutóbbi időkig egyáltalán nem volt olyan általános a rizsevés, mint azt sokan gondolják. Japánban például a szegényebbek (vagyis a lakosság nagyobb része) fő tápláléka még a 20. sz. elején inkább a cirok, a köles meg a krumpli volt, és Kína hatalmas vidékein is inkább a búza dívik, mint a rizs. (Például Pekingben sem olyan régi hagyomány a rizsfogyasztás, előtte búzát ettek, igaz, nem kenyér, inkább lepény formájában).