Kis zsírhatározó – Telített zsírok
2015. november 02. írta: Meleg Sándor

Kis zsírhatározó – Telített zsírok

Korábban elindítottam felvezető cikksorozatot a zsírokkal kapcsolatban, melynek sokan kérték folytatását. Az alapokra építve folytatjuk a megkezdett munkát: röviden körbejárjuk a zsírok kis családját, bemutatva a fontos tagokat, méltatva említésre méltó tulajdonságaikat. Mivel egy igen népes csapatról van szó, a témát három részre bontom, első körben a telített zsírokkal (SFA) foglalkozunk, majd az egyszeresen telítettlen (MUFA - omega 5,7,9), végül a többszörösen telítettlen (PUFA - omega 3 és 6) csoport bemutatása következik. Terveim szerint végül eljutunk oda, hogy a különböző növényi és állati eredetű olajokat és zsírokat – előnyeiket, hátrányaikat, élettani hatásaikat -  is be tudom mutatni és eljutunk olyan kérdésekig, mint a ketózis vagy a koleszterin-mítosz

figyelem.jpg

...a kockázatok és mellékhatások tekintetében mindenki kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét, vagy nézzen egy kis Észbontókat...

A korábbi cikkekből (első sorban terjedelmi okok miatt) nem ismételnék túl sokat, aki az alapokra kíváncsi, olvashat róla a felvezető, illetve az anyagcseréről szóló részben. A következőkben a legfontosabb zsírsavakon szaladunk végig, az alapvető tulajdonságoktól kiindulva a biológiai jelentőségig, élelmiszer-ipari felhasználásig, esetlegesen néhány érdekességet is tálalva.

Mint arról korábban már volt szó, az élő szervezetekben dominánsan 6 zsírsav van jelen, ebből 2 telített (palmitinsav és a sztearinsav). Ettől eltekintve szép számmal fordul elő kisebb-nagyobb mennyiségben más zsírsav is, némelyek igen érdekes tulajdonságokkal rendelkeznek.

ECETSAV

A zsírsavak legkisebb képviselője az ecetsav - bár van némi teoretikus vita, hogy a listát esetleg a hangyasavval kellene kezdeni, de ebbe most ne menjünk bele.  A tiszta, vízmentes ecetsav szobahőmérsékleten színtelen folyadék, kémiai értelemben gyenge sav. Az ecetsav vizet köt meg a környezetéből (higroszkópos). A folyékony ecetsav jó oldószer, nem csak a poláris anyagok (szervetlen sók és cukrok), de az apoláris vegyületek (olajok, zsírok) oldószere is lehet. Az emberi szervezet biokémiai folyamataiban nem játszik jelentős szerepet. Az ecetsav maró hatású, gőzei már kis koncentrációban is ingerlik a szemet, az orr- és a toroknyálkahártyát, a tüdőt.

Az ecetsav ipari előállítása döntő többségben (90%) kémiai úton történik, kb. 10%-ban természetes erjesztéssel történik, az ilyen módon előállított ecetsavat jellemzően az élelmiszeripar használja fel. Ecetsav a szénhidrátból  keletkező alkohol további fermentációja útján jön létre, szintén bakteriális (pl. Acetobacter aceti) úton. Az ecetsav-baktériumok a savanyítást végző baktériumkultúrákban előfordulnak, de általában másodlagosak az egyéb (pl. tejsavas) fermentáció mellett, kivételt képeznek ez alól a kifejezetten ecet előállításra szánt baktérium-kultúrák. Az ecetsavas erjedés jellemzően a közepes alkoholtartalmú (5-12%) közegben (pl. borok, túlérett gyümölcslevek) történik. Az erjesztéssel készült ecetek legismertebb változatai a borecet, balzsamecet és az almaecet, átlagos savtartalmuk mintegy 5%. Élelmiszerként kaphatóak 10, illetve 20%-os koncentrációjú ételecetek, ez utóbbi inkább már a háztartási tisztítószer kategória.

Az ecetsav és származékai (acetátok) az élelmiszeriparban széles körben használatos segédanyagok (E 260-264), első sorban savanyúságot szabályozó, illetve tartósító, ízfokozó hatása miatt alkalmazzák. Élelmiszerekben előforduló mennyiségekben történő felhasználáskor káros mellékhatásuk nem ismert. Ecetsav-érzékenység esetén az ecetsav és származékai kerülendőek.

PROPIONSAV

Nevét 1847-ben Jean-Baptiste Dumas francia kémikustól kapta (gör. protos = első és pion = zsír), mert ez volt a legkisebb zsírsav, mely más, akkor már ismert zsírsavak tulajdonságait mutatta. Tiszta állapotban színtelen, korrozív, csípős szagú folyadék. Vízzel elkeverve elegyet képez, de só hozzáadásával különválasztható. A koncentrált propionsav bőrre kerülve égési sérülést okozhat, gőze erősen irritáló hatású. A szervezetben a páratlan számú szénatomot tartalmazó zsírsavak oxidációja során, valamint egyes aminosavak bontása során keletkezik, mely a lebontó anyagcserében hasznosítható. Anyagcsere zavarát okozhatja a biotin és B12 vitamin hiánya, illetve egyes enzimek genetikai alapú működési zavara. A propionsav felelős egyes sajtok és az izzadság jellegzetes szagáért. Az ember verejtékmirigyeiben található propionsavat a Propionibacterium törzsbe tartozó baktériumok állítják elő. Hosszú távon, nagy mennyiség fogyasztása esetén a bélrendszerben fekélyt okozhat.

A propionsav kis mennyiségben természetes úton is keletkezik fermentált termékekben. A propionsav meggátolja egyes penészgombák és baktériumok szaporodását, ezért tartósítószerként is alkalmazzák (E280-283). Mivel a penészgombák szaporodását gátolja, de az élesztőgombákét nem, leginkább pékárukban (tartós, előre csomagolt kenyérfélék) fordul elő. Jellegzetes szaga miatt nem alkalmazható nagyobb mennyiségben, liszthez 0,1-0,2%-ban adagolják, ezzel késleltethető a tészta penészedése és nyúlósodása.

VAJSAV

A vajsav nevét onnan kapta, hogy természetes körülmények között alkotórésze a vajnak (triglicerid formában). A tiszta vajsav szobahőmérsékleten színtelen, kellemetlen szagú, maró folyadék. A vajsav előfordul az izzadságban, ez utóbbi a propionsavhoz hasonlóan bakteriális fermentáció eredménye.

A szervezetben a vajsav több származéka jelentősebb élettani szerepet játszik, de származékai jellemzően nem a vajsav kémiai átalakításával jönnek létre. A természetben megtalálható a vajban, mintegy 3% mennyiségben, illetve a tejzsiradékot tartalmazó készítményekben (pl. túró, sajtok, stb.). A vaj avasodásakor a kellemetlen szagot a vajsav szabaddá válása okozza.Az úgynevezett vajsavas erjedéskor is vajsav keletkezik. Egyes baktériumok képesek vajsavas erjesztésre, ezek a vajsavbaktériumok, ilyen például a Clostridium butyricum és C. cellulovorans. Ez semleges közegben a cukrokat (cellulózt) úgy bontja le, hogy főként vajsav és ecetsav keletkezik. A vajsavat és származékait élelmiszeripari adalékanyagként nem alkalmazzák.

vaj_1.jpg

VALERIÁNSAV

Nevét előfordulási helyéről, a macskagyökér nevezetű növényről (Valeriana officinalis) kapta. A valeriánsav az utolsó a rövid szénláncú (SCFA), un. illékony zsírsavak közül. Tiszta állapotban színtelen, jellegzetes, kellemetlen szagú, maró hatású folyadék.  A hosszabb szénlánc miatt már vízben rosszul (50 g/l), de alkoholban és éterben jól oldódik. Tömény valeriánsav irritálja a légutakat, a nyálkahártyát és a bőrfelszínt. Szerkezete hasonlít a GHB és GABA vegyületekhez, részben ennek tulajdonítják a macskagyökérből készült termékek nyugtató hatását. Egyetlen zsiradékban sem fordul elő számottevő mennyiségben. Élelmiszeriparban sem a valeriánsavat, sem származékait nem alkalmazzák.

KAPRONSAV, KAPRILSAV, KAPRINSAV

Nevük a latin capris – kecskeszag szó alapján, ugyanez a szó adja a kapronsav (C6) kaprilsav (C8) és a kaprinsav (C10) nevét is. Tiszta állapotban a kapronsav és kaprilsav színtelen, olajos jellegű, kellemetlen "kecske" szagú, maró hatású folyadék, a kaprinsav már szilárd halmazállapotú szobahőmérsékleten. Vízben alig vagy gyakorlatilag nem, de alkoholban és éterben jól oldódnak. Az emberi szervezetben jellegzetes biológiai funkciója nincs.

A kapronsav 1-2%-os mennyiségben előfordul a vajban, illet a kecsketej és sajt tartalmazza nagyobb mennyiségben. Mintegy 0,5% mennyiségben előfordul kókuszolajban. Élelmiszeriparban sem a kapronsavat, sem származékait nem alkalmazzák.

A szabad kaprilsavnak jelentős gombaellenes és antibakteriális hatást tulajdonítanak. A középhosszú szénlánc miatt könnyen eljut a szervezet minden részére. Állatkísérletek alapján egyes baktériumok kifejezetten érzékenyek voltak a kaprilsavra. Epilepsziában alkalmazott ketogén diétában a kaprilsav görcsoldó hatását tapasztalták (szintén állatkísérleti eredmény). A kaprilsav táplálék-kiegészítő készítmény formájában is elérhető, javallatai a különböző gombás (pl. candida) és bakteriális fertőzések, illetve a bélflóra regenerációja. Előfordul a kókuszolajban (7,5%), pálmamag-olajban (3,3%), illetve a tejzsírból készült termékekben (1-2% mennyiségben). Az élelmiszeriparban adalékanyagként sem a kaprilsavat, sem származékait nem alkalmazzák.

A kaprinsav előfordul a kókuszolajban (~7%), pálmamag-olajban (3-4%) illetve egyéb magolajokban néhány százalékos mennyiségben. A tejzsírban kb. 3%-os mennyiségben fordul elő. Az élelmiszeriparban adalékanyagként sem a kaprinsavat, sem származékait nem alkalmazzák.

kecske.jpg

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy bár a kecskéről elnevezett zsírsavak önmagukban több ígéretes gyógyhatással bírnak, maga a kecsketej ettől még nem lesz mindent meggyógyító univerzális csodaszer.

LAURINSAV

A laurinsav vagy laurosztearinsav nevét a babér latin nevéből (Laurus) kapta . Érdekesség, hogy jelenlétét a kókuszdió olajában először Görgey Arthur mutatta ki (még pichurinsav néven), ő határozta meg pontosan a sav sajátságait, cikkét 1848-ban, még a forradalom előtt publikálta. Tiszta állapotban enyhe szappan szagú, fehér por. A sejtek foszfolipid rétegének fontos alkotóeleme, a koleszterinszintet erősen emelő telített zsírsav.

Legnagyobb mennyiségben a pálmamag-olaj (48,2%) és a kókuszolaj tartalmazza (47,5%), de előfordul egyes afrikai és dél-amerikai magokban is, ill. az azokból nyert olajban, ezeknek nagyobb táplálkozástani jelentősége nincs. Az anyatej zsírtartalmában kb. 6-9%, a páros ujjú patások tejének zsírtartalmában (takarmányozástól függően) kb. 3% laurinsav található. Az élelmiszeriparban adalékanyagként sem a laurinsavat, sem származékait nem alkalmazzák.

baber.jpgMIRISZTINSAV

A mirisztinsav névadója a szerecsendió (Myristica fragrans), tiszta állapotban enyhe szappan szagú, fehér por. A sejtek foszfolipid rétegének fontos alkotóeleme, az LDL lipoprotein szintet erősen emelő telített zsírsav. A szerecsendió vaj 75%-a mirisztinsav trigliceridje. Előfordul még a pálmaolajban (1%), pálmamagolajban (16,2%), kókuszolajban (18,1%), vajban (9%) és kisebb komponensként sok más állati zsiradékban. Az anyatej zsírsavai között is előfordul, 6-12%-os mennyiségben. Az élelmiszeriparban adalékanyagként sem a mirisztinsavat, sem származékait nem alkalmazzák.

PALMITINSAV

A palmitinsav nevét a legfőbb forrásáról, a pálmaolajról kapta, tiszta állapotban kristályos, fehér por. A palmitinsav a leggyakoribb zsírsavak egyike, a növényi és állati eredetű termékekben is meghatározó módon jelen van, a sertészsír 23%-a, a baromfizsiradékok 20-30%-a palimitnsav, a legtöbb növényi zsiradék is 5-10%-nyi mennyiségben tartalmazza - kivétel a pálmaolaj, ahol csaknem 50%-ban van jelen. Biológiai különlegessége, hogy zsírsavak bioszintézisében a leghosszabb felépíthető zsírsav (ennél hosszabb zsírsav szintéziséhez külön elongáz (hosszabbító) enzimek szükségesek), az élő szervezetekben mint energiaszolgáltató, illetve energia-raktározó zsírsav van jelen. Az élelmiszeriparban adalékanyagként sem a palmitinsavat, sem származékait nem alkalmazzák.

SZTEARINSAV

Neve a görög sztéar szóra (jelentése: faggyú). Viaszosan szilárd anyag, vízben oldhatatlan, alkoholban nehezen oldódik.A sztearinsav növényi zsiradékokban kevésbé jellemző, aránya ezekben 10% alatti, az állati eredetű zsírokban leginkább a sertészsír (15%) és a marha- illetve birkafaggyú (18-20%) jellemző összetevője. A szervezetekben mint energiaszolgáltató, illetve energia-raktározó van jelen. Élelmiszerek esetén elsősorban csomósodást gátló anyagként alkalmazzák (E570-573). Adalékanyagként rágógumikban, különféle cukorból készült édességekben, vajban és pékárukban fordulhat elő.

ARACHINSAV

Neve a földimogyoró latin nevéből (Arachis hypogea) ered, szobahőmérsékleten viaszosan szilárd anyag. nem összekeverendő a hasonló nevű arachidonsavval, ami egy többszörösen összetett, omega-6 csoportba tartozó zsírsav (C20:4, n-6). Legnagyobb mennyiségben (1,4%) a mogyoró olajában, mogyoróvajban található, nyomokban előfordul más növényi olajokban, olajos magokban.

mogyoro.jpg

EGYÉB HOSSZÚ LÁNCÚ ZSÍRSAVAK

Élelmezési szempontból nincs jelentősége a 20-22 szánatomnál hosszabb szénláncú zsírsavaknak (very long chained fatty acid – VLCFA), ezek ugyanis gyakorlatilag alig vagy egyáltalán nem szívódnak fel az emésztőrendszerből. A szénlánc hossza miatt a mitokondriális oxidációban sem vehetnek részt, metabolizmusuk külön eljárásrend alapján történik (az elv ugyanaz, de a méret speciális technikai megoldásokat követel meg a szervezettől).  Ezek a zsírsavak méhviaszban és fenyőgyantákban fordulnak elő, szobahőmérsékleten kemény, fehér viaszos szilárd halmazállapotú anyagok - akár 30 szénatomnál is hosszabbak lehetnek.

zsirok_telitett.jpg

Egy kis összefoglaló. Néhány zsírsavat kihagytam a cikkből, mert biológiailag minimális jelentőségük van.

HALÁLOS ZSÍRSAVAK

Közhely jellegű megállapítás, hogy a telített zsírsavak növelik a szív-érrendszeri (kardio-vaszkuláris) megbetegedések (CVD) kockázatát. ezért sokan egyfajta gonosz valamiként tekintik a telített zsírsavakat tartalmazó élelmiszereket. Van pár dolog e téren, amit érdemes tisztázni:

  • Az egészségügyi ajánlások alapján a étrendnek a teljes energia-bevitelhez viszonyítva 20-35% zsírt kell tartalmaznia. Az extrém alacsony zsírtartalmú étrendeknek nincs kiemelkedő hatékonysága a CVD megelőzés vonatkozásában (erről írtam az Ornish diétánál), illetve az extrém alacsony zsírtartalmú étrendek más területeken kockázatnövelő hatásúak. Ugyanakkor az EFSA ajánlás elismeri, hogy a 35% feletti zsírbevitel is összeegyeztethető az egészséges életmóddal, természetesen az egyéb életviteli, étrendi tényezők megfelelő kialakítása mellett.
  • A telített zsírok bevitelére az ajánlás a teljes energia-bevitel 10%-a, amit ha a teljes zsírbevitelhez viszonyítunk, akkor kb. 1/3-nyi mennyiséget jelent. Ennek az aránynak a fenntartása egy kiegyensúlyozott, változatos étrend mellett nem jelenthet problémát, a legtöbb élelmiszerünkben a telített zsírok aránya elmarad ettől a szinttől, az alacsony és magas telített zsírtartalmú források együttes használatával az arány tartható.
  • Sokan a telített zsír kérdést az állati és növényi alapú étrendek szembenállásaként fogják fel (lásd a Kína-tanulmányt). Ez akár igaz is lehetne, mert a telített zsírok fő forrásai döntően állati eredetű zsiradékok, amíg a telítetlen zsírsavak jelentős része növényi eredetű. De összességében mégsem egyszerűsíthető le a kérdés ennyire, hiszen a növényi eredetű források (pl. kókuszzsír, pálmaolaj - ez utóbbit rejtve nagyon sok élelmiszer tartalmazza napjainkban) is tartalmazhatnak jelentős mennyiségű telített zsírt, és az állati eredetűekben is lehetnek megfelelő mennyiségű és minőségű telítetlen zsírsavak (pl. halak, baromfizsír). Itt a hangsúly ismét a kellő változatosságon és mérsékelt mennyiségeken van.

telitett2.jpg

Néhány állat és növény zsírtartalmának telített zsírsav-aránya.

  • A tudományos kutatások többsége azon az állásponton van, hogy magas zsírbevitel és ezen belül a magas telített zsírbevitel a szív-érrendszeri megbetegedések szempontjából kockázati tényező. Természetesen ezt a képet nagyon sok más tényező árnyalja, ugyanis:
  • Sose felejtsük el, hogy az étrend összetett rendszer. Önmagában a zsír és a telített zsír fogyasztása, s annak egészségügyi hatásai nem ítélhetők meg a kapcsolódó más étrendi, életmódbeli tényezők figyelembe vétele nélkül.  A teljes zsírbevitel vagy a telített zsírsavak bevitelének drasztikus leszorítása nem fog senkit megvédeni a szívbetegségektől (vagy ezért cserébe más betegségek kockázata fog emelkedni), ha nem iktat ki más ártó tényezőket (pl. dohányzás, stressz, inzulinrezisztencia) vagy nem fektet hangsúlyt a védő-kockázatcsökkentő tényezőkre (pl. testmozgás, rostbevitel, vitamin-ellátottság, stb.).

Nos, Innen folytatjuk a telítetlen zsírsavakkal.

szalonna.jpg

A magyar konyha egyik nagyszerű találmánya a sült szalonna. Időnként lehet ilyet is enni (forrás).

 

Ha tetszett az írás, oszd meg vagy klikkelj a tetszik gombra! További érdekességek, aktualitások a Facebook csoportunkban: https://www.facebook.com/Alimento.blog

Források:

  1. Ádám Veronika dr.: Orvosi Biokémia; Medicina, Budapest, 2006
  2. Ormai Sándor Dr.: Élettan-kórélettan; Semmelweis Kiadó, Budapest, 1996
  3. Tóth Gábor: Az E-számokról őszintén – élelmiszereink árnyoldalai; Pilis-Vet Bt.;2004
  4. Dr. Horváthné dr. Mosonyi Magda: Élelmiszerismeret és –technológia; Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar; Budapest, 1997
  5. Nemzetközi Kémiai Biztonsági Kártyák (NKBK); Nemzeti Munkaügyi Hivatal, www.omfi.hu
  6. M.K.M. Nair, J. Joy, P. Vasudevan, L. Hinckley, T.A. Hoagland, K.S. Venkitanarayanan: Antibacterial Effect of Caprylic Acid and Monocaprylin on Major Bacterial Mastitis Pathogens; Journal of Dairy Science, Volume 88, Issue 10, October 2005, p. 3488-3495
  7. USDA National Nutrient Database for Standard Reference; URL: http://ndb.nal.usda.gov
  8. Die Groβe GU Nährwert Tabelle,  Gräfe und Unzer Verlag, München, 2001
  9. Sven O. E. Ebbesson et al. Fatty acids linked to cardiovascular mortality are associated with risk factors. Int J Circumpolar Health. 2015; 74: URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4536775/
  10. Esther M.M. Ooi et al. Effect of Dietary Fatty Acids on Human Lipoprotein Metabolism: A Comprehensive Update. Nutrients. 2015 Jun; 7(6): 4416–4425. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4488792/
  11. Scientific Opinion on Dietary Reference Values for fats, including saturated fatty acids, polyunsaturated fatty acids, monounsaturated fatty acids, trans fatty acids, and cholesterol. European Food Safety Authority, 2010
  12. Az egyes zsírsavak fizikai, kémiai alaptulajdonságairól szóló részeket döntően az angol Wikipédiából, illetve az ott fellelhető hivatkozások alapján állítottam össze.
  13. Kókusz- és pálmazsír. Táplálkozási Akadémia, 8. évfolyam, 10. szám – 2015. október. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. URL: http://www.mdosz.hu/pdf/taplalkozasi_akademia_hirlevel_2015_10_kokuszzsir_palmazsir.pdf
      

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr968038324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr Brcskzf Gröőő 2015.11.02. 09:15:59

MUFA, PUFA: egyszeresen/többszörösen telíteTLEN

Munyi cica 2015.11.03. 14:35:24

Sándor!
Nagyon örülök a posztnak, még csak most kezdem átrágni magam rajta, nagyon köszi a munkádat! :) Máris látom, hogy azt írtad a laurinsavról, hogy:
"A sejtek foszfolipid rétegének fontos alkotóeleme, a koleszterinszintet erősen emelő telített zsírsav."
Ezt rossz hírnek tekintem a magam számára, mert pont azon pedálozok, hogy természetes úton, lehetőleg gyógyszer nélkül csökkentsem az össz. (így az LDL) koleszterinszintemet. Tehát ha a telített zsírsav növeli, ezen belül a laurinsav (főleg kókuszolaj :-( ....ejnye de sajnálom), akkor akinek magas, ajánlatos erősen mérsékelni ezeket.
Jól értem?

Munyi cica 2015.11.03. 14:40:18

" Mirisztinsav......az LDL lipoprotein szintet erősen emelő telített zsírsav."

És még a mirisztinsav is....romokban heverek a kókuszzsírt meg a telített zsírsavakat illetően. Pedig ma is velőscsontból kapirgáltam ki a velőt.
Tejfölt is ettem, meg sajtot.

Zb74 2015.11.03. 15:36:17

Jó kis összefoglaló... lenne, de engem nagyon zavar, hogy nem teszi egyértelműve: "telített zsírok" nincsenek, csak telített zsírsavak. A zsírok és olajok egyike sem 100%-ban telített zsírsavakból áll, ahogy ez az ábrák egyikén is látszik (na, jó, az itt nem szereplő MCT-olaj kivétel, de az elég speciális portéka, jellemzően sportolók fogyasztják). Viszont egyvalamit nem igazán értek: ha a sertészsír 40%-a palmitinsav, 15%-a sztearinsav, és ezek közül mind a kettő telített zsírsav, akkor hogy jön ki, hogy összesen 41,74% telített zsírsavat tartalmaz a disznózsír?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.11.03. 18:12:24

@Munyi cica:

Itt besétáltam a saját csapdámba, mert az LDL nem koleszterin, hanem lipoprotein, amiben van koleszterin is. De a helyzet az, hogy ha szénhidrátot eszünk, akkor az vércukrot emel és inzulinszekréciót fokoz. Ha meg zsírt eszünk az olyan laborértékeket fog befolyásolni, amiben zsírok vannak jelen. Ilyen pl. az LDL.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.11.03. 18:26:17

@Zb74:
Sertészsírt megnéztem, mea culpa én írtam el, 23-28% palmitinsav arány van az irodalomban, ehhez jön a sztearinsav és néhány egyéb telített.

Nyilván, ha a triglicerideket nézem, a legtöbb esetben vegyes a zsírsav-konfiguráció, de ettől függetlenül azért a szakma nem szőröz ennyire.

fordulo_bogyo 2015.11.04. 05:42:49

@Meleg Sándor: "Ha meg zsírt eszünk az olyan laborértékeket fog befolyásolni, amiben zsírok vannak jelen. Ilyen pl. az LDL." Meg a HDL is.
Ami epp elletetes hatasu. :-)

Zb74 2015.11.04. 15:50:00

@Munyi cica:

Ha Te személy szerint azok közé tartozol, akiknek az LDL-szintjét növeli a telített zsírsavakban gazdag zsiradékok fogyasztása, akkor tényleg jobb elfelejteni a kókuszzsírt.

Az olívaolaj ellenben jó választás lehet. És minden olyan olaj, amelyben az egyszeresen telítetlen zsírsavak dominálnak. A makadámdióolaj ilyen, nagyon finom is, de borzasztóan drága. Az avokádóolaj is. Létezik magas olajsavtartalmú napraforgóolaj is, ezt idehaza a - véleményem szerint! - rendkívül idétlen "Paleolaj" márkanév alatt láttam forgalmazni. (Az olajsav egy egyszeresen telítetlen zsírsav; a "normál" napraforgóolajban aránylag kevés van belőle, a magas olajsavtartalmúban kifejezetten sok.) Ebből csak finomítottat láttam eddig, viszont az jóval olcsóbb volt az olívaolajnál; hogy a többit már ne is említsük.

Munyi cica 2015.11.04. 20:43:35

@Meleg Sándor:
De most mit akarsz ezzel mondani tulajdonképpen? :) A labort úgyis éhgyomorra csinálják, akkor meg mindegy, mit ettem előző nap, nem.......vagy nem értem, mire válaszoltál, bocs....csekély értelmű medvebocs szindróma. Az a kérdésem, hogy a magas összkoleszterint produkáló személyek kerüljék-e a sok telített zsírsavat tartalmazó ételeket (zsíros tejtermék, kókusz, disznózsír, velő....).

Munyi cica 2015.11.04. 20:49:15

@Zb74:

Köszi, ez hasznos válasz volt :). Igazából nem tudom, hogy a telített zsírsavakban gazdag zsiradékok fogyasztása növeli-e az össz. (és így persze az LDL) koleszterinszintemet, vagy micsoda. Ezt honnan is tudhatnám, hogy mi. Régebben ugye a sok koleszterint tartalmazó ételeket tartották bűnösnek (tojás főleg), ma már nem. Aztán meg a finomított szénhidrátok is gyanúba keveredtek (valahogyan a triglicerid értéket rontja, de már nem is tudom hogyan...ezt nem én mondom, valahol olvastam).
Csak azt tudom, hogy makacsul magas, és szeretném letornázni :).
De az oliva jó, köszi, és akkor a többi sok telített zsírsavat tartalmazó ételt is kerüljem a kókuszon kívül szerinted? Nullára redukáljam?

Zb74 2015.11.05. 10:38:18

@Munyi cica: Nullára redukálni szerintem semmiképp nem kell.
Ha megeszel néha egy kis szalonnát, vagy vajon sült zöldségeket, azzal valószínűleg semmi baj sincsen. De a mindennapokban szerintem jobb olívaolajjal sütni-főzni, ha anyagilag belefér. Ha néha beiktatsz egy pár húsmentes napot, az is segíthet (a pénztárcádon is, mivel a húsnál majdem minden élelmiszer-alapanyag olcsóbb; a zöldségek többsége is). Nem tudom, mennyire fertőzött meg a paleo hüvelyesellenessége, de megfelelő előkészítés mellett a hüvelyesek nagyon jó táplálékok, a rosttartalmuk pedig segíthet csökkenteni az LDL szintjét. Egy hosszan áztatott és főzött, majd 24 órán át hűtött lencséből készült lencsesaláta hidegen fogyasztva, egy kis extra szűz olívaolajjal meglocsolgatva pl. tökéletes reggeli lehet. Az így elkészített lencse- vagy babsaláta a különféle rostanyagok mellett kvázi "rostként viselkedő" III-as típusú rezisztens keményítőt is bőségesen tartalmaz.

Munyi cica 2015.11.05. 21:46:03

@Zb74:

Köszi, hát persze nullára nem is lehet, mert sok ételben eleve van telített zsírsav: tojás, növényi olajok, magvak, tejtermékek.
Nem is a hozzáadott zsírral van a gondom, azt keveset használok, hanem hogy rendes ételben is van, amiket fölsoroltam, de hát majd keveset eszem pl. a zsíros tejtermékből. Köszi a tippet, egyáltalán nem vagyok fertőzött hüvelyesek ellen, az a baj, hogy a héjuktól fáj a gyomrom, lencsét babot nem a paleósok miatt nem tudom enni, hanem a héja miatt. Ezen az áztatás nem segít.
Húst keveset eszek, azzal nincs gond, vannak húsmentes napok, de ha eszek is, csak pár dekát. Belsőségeket nagyon szeretem, az pedig nem a legjobb ilyen szempontból. Azért fogok próbálkozni a hüvelyessel, tényleg olvastam régen, milyen jó a koleszterinre.
Olivát mindenképpen fogom használni :-).

Munyi cica 2015.11.06. 13:56:43

@Zb74:
Bocs hogy ennyit tipródok ezen, csak még az jutott eszembe, hogy a növényi zsírok telített zsírsav része (pl. a kókusz- és pálmazsíré) ugyanolyan "rossz", mint az állati telített zsírsavak (főleg koleszterinegyensúly szempontjából)?

Csak annyival jobb a kókuszzsír, hogy abban van MCT olaj is?

Annyival viszont rosszabb, hogy még magasabb a telített zsírsav tartalma?
Valahogy mindig olyan kényszerképzetem volt, hogy a növényi telített zsír "jobb" mint az állati, mert növényi :-).

És mi van a kókusztermékekkel? Én szeretem ezeket használni, főleg kókusztej, reszelék formában, nagy ritkán kókuszlisztet is.

Zb74 2015.11.16. 12:52:07

@Munyi cica: Ne haragudj, hogy csak most válaszolok. Menjünk sorjában! A babnál esetleg még kipróbálhatod a következőt: a beáztatott és előfőzött babot még jó néhány órán át liba- vagy kacsazsírban konfitálod (sok fokhagymagerezddel, hogy az íze is jó legyen), valahol 80 és 90 fok között. Nemrég olvastam a Bűvös Szakácson, hogy az ilyen forrpont alatti "zsírban abálás" mintegy megeszi a héjat, a bab egyöntetűen krémessé válik, mert egybeolvad a héj- és húsrésze - nem tudom, hogy a Te problémádra ez megoldást jelent-e, de próba szerencse.

A belsőségek többségével nincs gond, általában eleve kevéssé zsírosak. A hizlaltliba-máj persze kivétel, annak viszont a zsírsavösszetétele kedvező. De az ára miatt amúgy sem fogod sűrűn fogyasztani.

Igazából az, hogy például a kókuszzsír "jó"-e vagy "rossz", részben attól is függ, hogy milyen egészségügyi problémára keresed a választ. Egy neurodegenaratív betegségben (például epilepsziában vagy Alzheimer-kórban) szenvedő paciensnek, akinek ketogén diétát írt elő az orvos, például hasznos lehet a kókuszzsír, mivel a benne lévő "ketogén zsírsavak" hozzájárulnak a ketontermeléshez, így nem kell *annyira* megszorítani a szénhidrátbevitelt, mint egyébként. Ha ellenben a magas LDL-szint csökkentése áll a fókuszban, akkor nem biztos, hogy a kókuszzsír erőltetése a legjobb megoldás. Én azt csinálnám, hogy fél évre lecserélem a kókuszolajat olívaolajra, erre az időre hanyagolnám a többi kókuszterméket is, majd megnézetném újra az LDL-szintemet, hogy ez milyen irányú változást okozott. Érdemes olyan laborba menni, ahol - pénzért ugyan, de - direkt módszerrel határozzák meg a paciensek LDL-szintjét, nem pedig egyenlettel számítják ki. Ha nem segített a kókuszmegvonás, akkor visszaállhatsz rá, mert amúgy sütéshez ideális (magas hőmérsékleten sem termelődik benne sok rákkeltő anyag, és mivel saját koleszterintartalma nincs, a koleszterin oxidációjával sem kell számolni, ami állati zsírok hevítésénél azért előjön mint probléma).

Munyi cica 2015.11.17. 14:49:29

@Zb74:

Szia! De aranyos vagy, köszi a részletes választ.
Utánanéztem, mi is az a konfitálás, hát kipróbálom, csak az a fura, hogy tömény zsírban kell főzni a félkész babot, ugye? Azt értem, hogy lassan, alacsony hőfokon, de aztán hogyan szabadulok meg a sok zsírtól? :-D valahogy leszűröm? Főleg húst szoktak konfitálni, de babot is, ahogy látom, és nem marad túl zsíros tőle? Beszívja, gondolom, akkor meg adok a koleszterinszintemnek :(. De megpróbálom, mindenképp.
Lehet, hogy nem lesz nagyon zsíros....majd kiderül.

Igen, a belsőségek nem túl zsírosak, libamájat meg tán egyszer kóstoltam életemben, max. ilyen kevert májkonzervben, abban meg nem sok van. Valóban nem eszem havi szinten sem, sőt...:)

Igazából nagyon kevés hozzáadott zsírt használok, nem lesz gond a kókusz kihagyása egy időre, van valamennyi itthon, de annyira pici fogy, hogy könnyen nélkülözöm.
Szóval az a lényeg, hogy a telített zsírt, legyen az növényi vagy állati, problémásan gondolod az LDL (és így persze a magas, "rossz" összkoleszterinszint szempontjából). Ugye jól értem? Ez a lényeg nekem, valahogy megoldom, hogy minél kevesebb telített zsírt fogyasszak, csak hát ott vannak még a tejtermékek. Nem a hozzáadott nálam zsír a gond, hanem ami elve benne van (tejföl, tejszín, sajtok....jó zsírosak).

Zb74 2015.11.17. 22:00:12

@Munyi cica: Igazából nem tudom megmondani, hogy az (akár állati, akár növényi eredetű) telített zsírsavak esetleges túlfogyasztása konkrétan a Te LDL-szintedre gyakorol-e negatív hatást, vagy sem - mert van, akinek a szervezete így reagál, van, akié meg nem. Annyit tudsz csinálni, hogy elmész laborba, megnézeted a jelenlegi értékeidet, és ha rosszak, akkor néhány hónapig, fél évig csökkentett telítettzsírsav-tartalmú étrenden élsz. Aztán újra csináltatsz egy tesztet. Ha csökkent az LDL-szinted, akkor örülsz, és tartod a megváltoztatott étrendet - ha nem, akkor akár vissza is térhetsz a korábbira, mert valószínűleg nem a telített zsírsavak túlzott bevitele okozta a problémádat. (Mondjuk, az eredmények kiértékelésénél célszerű orvossal konzultálni.)

Munyi cica 2015.11.18. 19:30:01

@Zb74:

Köszi, igen, igazad van, ez a legjobb megoldás, mert nem biztos, hogy attól van. Azért nem fogyasztottam eddig sem annyira sok telített zsírsavat, tehát jó lesz valami biztosat tudni. Lehet, hogy egész mástól magas.
Köszönöm a sok jó tippet, segítséget! :)

Zb74 2015.11.19. 20:03:46

@Munyi cica: Szívesen. Most olvasom, hogy a káposztalé is LDL-csökkentő hatással bír, de állítólag kesernyés, ezért kevéske almalével kell vegyíteni:

www.livestrong.com/article/510151-benefits-and-side-effects-of-cabbage-juice/

Itt a friss káposzta kipréselt levéről van szó, nem a savanyúkáposztáéról.

Munyi cica 2015.11.20. 14:24:39

@Zb74:
:).. Köszi! Én bármit megiszok, a keserűt is szeretem, jó az emésztésemnek. Megnéztem a cikket, hát igen, 12 hétig kell inni, kicsit macerás ugyan, de meg lehet próbálni. Van gyümölcscentrim, hátha az is jó hozzá.

Munyi cica 2016.02.09. 15:38:25

Itt kérdezem meg, mi a véleményetek a Dr. Horváth István professzor által készített érelmeszesedést gyógyító injekcióról? (ami mostanában nagy port ver fel, perbe fogták, elítélték)
Nagyon sokan számoltak be gyógyulásról, a laboreredményeik tökéletesen rendbe jöttek, műtétek maradtak el, stb.
Hmmm.....

fordulo_bogyo 2016.02.09. 18:38:04

@Munyi cica: Nagyon rossz a velemenyem. Tipikus altudomany, kuruzslas. Szegyen.

Munyi cica 2016.02.09. 21:04:06

@fordulo_bogyo:
Höh....hát köszi. Pedig épp kedvet kaptam hozzá a nagy felzúdulás után, a magas koleszterinem miatt, de most megint elment (mármint a kedvem :-)).
Ma reggel volt riport meg beszélgetés a rádióban, sokan SMS-eztek a hallgatók közül meg telefonáltak, egy kivételével (ahol nem használt ugyan, de nem is ártott) mindenkinek használt, jelentősen javultak a laborértékeik, műtétek, lábamputációk maradtak el.... szerintük.
Elolvastam a ködpiszkálót is, a kommenteket is.
De hiszek neked, még olvasgattam is, szóval igazad van, na.
Köszönöm szépen a választ!

fordulo_bogyo 2016.02.09. 21:12:33

@Munyi cica: Meg ha igaz is lenne amit allit (amire nincs hiteles bizonyitek, meg szakmai publikacio sem, nemhogy klinikai kiprobalas), akkor sem mernem senkinek javasolni egy ismeretlen osszetetelu injekciot... a legujabbb hirek alapjan nem is egyzeru vedoltas jellegu, hanem a paciens sajat veret manipulalja valahogy es azt injekciozza vissza utana...
Mi van, ha felrecimkezi, es valaki mas veret adja oda? ADS, hepatitis, rak, vercsoport inkompatibitas?
Mi van, ha manipulalt ver ellen autoimmun reakcio indul, es a sajat veret tamadja majd az immunrendszer?
Nagyon olcson meguszta, egy nem is szandekos, csak gondatlan kozuti veszlyeztetesert tobb lehet a buntetes.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.10. 07:02:24

@Munyi cica:

Jó lenne a témában írni egy cikket, elég érdekes és bonyolult ügylet. Én voltam előadásán, meghallgattam, amit mond az akár működhetne is - ötletnek nem rossz. A probléma az, hogy a megvalósítás kisiklott , a klinikai tesztek helyett egy földalatti mozgalom lett a dologból.

Pont a "profnak" (aki nem prof és még csak nem is orvos-biológus) kellene tudni, hogy hogyan lehet igazolni egy állítást és mennyire fontos a tudományos kutatási módszertan egy ilyen kérdésben, meg hogy mennyire nem bizonyíték, hogy "beadtam sokaknak és ők jobban lettek" állítás.

Nem tudjuk, hány ember kapta meg (sokkal többen, mint amennyit most a bíróság bizonyítani tudott), és mivel az öreg a gonosz gyógyszerlobbitól fél, szinte soha semmit nem írt le - ergo még a szubjektív állításokat sem lehet igazolni.

Munyi cica 2016.02.10. 13:59:09

@fordulo_bogyo:
Hát igen, azóta (tegnap reggel :-)) már én is olvasgattam, a férjem is lebeszélt, igazad van, csúnya dolgok is történtek, ráadásul a háziorvosnak is utánanéztem, aki szintén belefolyt, beadta a vakcinát, biorezonanciás, na, ez is betett nekem :(, vagy pl.:
"a levett véreket ugyanabban a hűtőben és polcon tárolta ahol a kolbászkát és pezsgőt"
szóval végképp elment a kedvem, már talán ingyen sem kéne, de most megnehezedett a hozzájutás, csak dupla annyiért lehet kapni, ha egyáltalán, ki tudja, kinél.
De tényleg, az ellenőrizetlen körülmények...meg ki tudja, kire hogyan hat. Lehet, hogy rám pont rosszul hatna. És még fizettem is egy rakás pénzt, odautaztam, stb...

Munyi cica 2016.02.10. 14:01:51

@Meleg Sándor:
Köszi, igen, én is gondoltam rá, csak nem akartalak terhelni ezzel. Láttam, hogy annak idején te is írtál a ködpiszkálóra (jó pár éve).
Tényleg lehet, hogy lenne belőle valami, ha rendesen kipróbálnák, de a férjem szerint azért nem adnak rá pénzt, mert annyira mégsem lehet jó, különben ugranának rá a gyógyszergyárak. Hát én nem tudom.

Zb74 2016.02.10. 16:36:34

@Meleg Sándor: "amit mond az akár működhetne is - ötletnek nem rossz"

Pontosan miről is van szó?

fordulo_bogyo 2016.02.10. 16:44:15

@Meleg Sándor: Valoban. " akár működhetne is - ötletnek nem rossz" ( Horváth István által készített érelmeszesedés, koleszterin(?) elleni oltas).
Jo otletem nekem is szazaval, akar mukodhetnenek is... ez sajnos olyan keves, mint macisajtban a brummogas. ;-)
Egy jo otlet alapjan engedely (es szakkepzettseg) nelkul emberkiserleteket folytatni. Titokban...! Uzletszeruen...!!
Az onkentes kiserleti alanyoknak civilizalt tarsadalmakban fizetni szoktak, nem toluk kernek peznt.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.10. 19:02:53

@fordulo_bogyo:

Ne kövessük el a hibát, hogy egy etikátlan és szakmaiatlan viselkedést összekeverünk azzal, hogy az alkalmazott módszer működhet-e vagy nem. Ez két külön dolog.

Annyiban egyébként Horváth is csúsztat, hogy a módszer a sajátja lenne. A lipoproteinekkel kapcsolatosan voltak/vannak kutatások, amik ilyen vonalon mozognak, de amennyit én értek ezekből, még ez gyerekcipőben sétálgat és éppen az érelmeszesedés területén nem igazán találtam használható anyagot.

www.abcam.com/lipoprotein-a-antibody-ab31675.html

www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15801017

Valahol egyébként találkoztam a konkrét eljárásra vonatkozó ppt-vel, megpróbálom előtúrni.

fordulo_bogyo 2016.02.10. 19:22:41

@Meleg Sándor: Csak annyit akartma jelezni, hogy amig nincsenek alapos bizonyitekok a mukodeserol, addig nem lehet tudni, hogy fog-e mukodni, vagy sem. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem.

Az elso link egy in vivo hasznalatos ellenanyagra mutat, nem relavans.
A masodik link pedig pont arrol szol, ami az en ellenerzesemet eleve kivaltotta az ugyben: a koleszterin, a lipoproteinek termeszetes, normalis alkoto reszei a vernek. Ellenuk torteno ellenanyagok jelenlete: autoimmun betegseg.
Nem tartom szerencsesnek a szervezet normalis mukodesehez szukseges anyagok ellen piszkalni az immunrendszert.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.11. 09:56:35

@fordulo_bogyo:

Az első pontban egyetértünk.

A másodiknál sajnos nem tudok érdemben nyilatkozni, mert a témához szükséges mélységű immunológiai, sejtbiológiai ismereteim nincsenek meg :(

fordulo_bogyo 2016.02.11. 14:49:44

@Meleg Sándor: Megprobalom leegyszerusiteni.
A masodik pont ertekelesehez elegendo azt tudni, hogy mi tortenik akkor ha valaki kapcsolatba kerul egy olyan anyaggal (pl taplalekkal), ami ellen immunglobulinok vannak a szervezeteben (magyarul allergias ra).
Tej-allergia, mogyorovaj allergia, stb.
Ha tejet, mogyorovajat stb-t fogyaszt, akkor annak az allergia fokatol fuggoen enyhebb vagy sulyosabb (akar halalos) kovetkezmenyei vannak.
A Horvath fele oltas, ha mukodik, akkor kolszterin-allergiat okoz, es akkortol a koleszterint akar csak nyomokban tartalmazo etelek vezetnek ilyen allergias reakciohoz.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.11. 20:14:19

@fordulo_bogyo:
Koleszterinre nem hiszem hogy allergia alakulna ki. Az adott lipoproteinre esetleg - bár jó kérdés, hogy itt milyen típusú allergiás folyamatról van szó. nevezhetjük-e egyáltalán allergiás reakciónak.

fordulo_bogyo 2016.02.11. 20:57:40

@Meleg Sándor: Az en egyszeru biologusi vilagomban az allergia az nem mas, mint immunreakcio olyan dolog ellen, amit tolerani kellene a szervezetbek.
Ha Horvath ur sikeresen immunvalaszt valt ki a koleszterin, vagy az azt hordozo sajat feherjeink (lipoproteinek) ellen, az allergia illetve autoimmun betegseg.
Oszinten remelem, hogy nem sikerul neki immunreakciot kivaltania... de fogalmunk sincs rola, hogy mit csinal, az a legnagyobb baj.
Az is lehet, hogy homeopatiat csinal... :-(

fordulo_bogyo 2016.02.12. 21:26:29

@Meleg Sándor: Koszonom a linket, mar olvastam. ez egyfajta "alternativ immunologia". :-(

"„Fel kellett tennünk a kérdést, miért van ez az antitest a szervezetünkben – magyarázza dr. Horváth István. – A kísérletek során kitűnt, hogy az antitestnek fontos szerepe van a koleszterin-anyagcserében. Hogy mire képes? Semmi másra, mint hogy rátapadjon a koleszterinre. Ha azonban ez nem történik meg, akkor a rossz koleszterinnek nevezett kis sűrűségű zsírfehérje részecskék (LDL) felhasználhatatlanná válnak a szervezet számára.”

Ha egy ellenanag felismeri a velpontjat es hozzatapad, akkor nem felhasznalas, hanem immunreakcio jon letre a klasszikus immunologia tanitasa szerint. Ez itt nonszenz.

"A koleszterin az élet egyik legfontosabb vegyülete, amit az emberi szervezet előállítani képes, de lebontani nem. "

Nem az egyik legfontosabb vegyulet.
Nem lebontja, hanem az epevel kiuriti. :-(
themedicalbiochemistrypage.org/cholesterol.php

"Amennyiben az LDL felületén lévő koleszterint „betakarja”, a részecskéket már fel tudják venni a koleszterint igénylő sejtek, és hasznosul a koleszterin."

Bocs, de ez roviden: bullshit.

fordulo_bogyo 2016.02.12. 22:22:01

@fordulo_bogyo: Kiserletes biologuskent nem tudom elkepzelni, milyen kiserletek alapjan vonhat le valaki ilyen kovetkeztetest. :-(
Nyilvan bennem van a hiba.

Munyi cica 2016.02.13. 14:05:45

@fordulo_bogyo: @Meleg Sándor:

Nagyon érdekes a beszélgetés. Meg a felvetés, hogy allergiásak lehetnénk a koleszterinre :), autoimmun betegséget vált ki az oltás. Na, az szépen nézne ki, nem ehetnék meg egy tojást :D.
Érdemes ebbe belenézni:
www.hoxa.hu/?p1=forum_tema&p2=132758

412. 413-as, 414-es hsz. meg a többi, vitatkoznak, elmondják a tapasztalataikat. Vannak azért pozitívak is szép számmal. De én már nem merném így kettős vakpróba, rendes kísérletek nélkül beadatni.

fordulo_bogyo 2016.02.13. 14:57:41

@Munyi cica: Jajj, az a forum...
Ez teljesen bizarr, ilyenre nem is gondoltam. :-(
Ez NEM vedooltas. Nincs a vilagon olyan vedooltas, amit venasan adnanak be, nincs vedooltas, amit 9 ismetlessel adnanak, nincs vedooltas, amit egy heten haromszor adnanak, nincs vedooltas amit hozzakevernenek a paciens sajat verehez... olyan sincs, hogy valakinek a sajat veret -20C-n taroljak, majd utana visszainjekciozzak (fagyas hatasara szetesnek versejtek, vertestek, es a belsejukban levo feherjek ellen autoimmun reakcio indulhat).

Ez sokkal sokkal sotetebb kuruzslas, mint az ujsaghirek alapjan gondoltam. Ez gondatlan veszelyeztetes (ha tudja mit csinal, akkor szandekos), es uzletszeru, paciensenkent 5 ev letoltendot erdemelt volna, olcson meguszta.

Vannak pozitiv hozzaszolasok is?
1. Mi a statisztika, a hasonlo betegek kozul hanynak javul magatol az allpota, es hanynak ha ilyen kezelest kap?
2. Van annyi penz amiert barkinek korpas a haja (javul az allapota), ahogy a reklamok alapjan tudjuk. Nem tudhatjuk, hogy a javulasrol szolo bejegyzeseket kik irtak, irhatta egy ber-trollnok is. :-(

Aprosag: tizeneveskent a konyhai gaztuzheky langosztojat leveve bunsen ego szeru langot kaptam, es mindenfele elokepzettseg nelkul tudtam ampullakat lezarni vele... o nem tud... :-(

Jajj!

"Az 50 eFt-os dobozkában 9 db müanyagdugóval(!)
lezárt fiola lapul . Minőségellenőrzés , gyártói
embléma , gyártási idő , szavatosság , hatóanyag,
estleges mellékhatásra felhívás , stb NINCS !

Kérdésemre a feltaláló (nem az ő találmánya ) a felhasználhatósági időt illetően 3 különböző időpontban 4 féle választ adott ( azonnal , 2 héten belül , 2 hónapon belül , amíg be nem szárad a fiolába :))

Észrevételeztem , hogy ebben a fiolában akármi is lehet ( ügyeskedő emberek mindig is lesznek) , még ha valóban zseniális a vakcina , így nem lehet jótállni a minőségért . Ebben igazat adott , sajnos nem tudja megoldani a zárt üvegampullás kivitelt . Hoppá !

A hatást illetően is találékony volt , ha nem lesz megfelelő a hatás , akkor ennek oka az én immunrendszerem :))

Speciel nekem , az 5. szuri után fura érzések
(zsibbadás bal oldalon , szívtájéki nyilallások , rossz közérzet stb . ) jelentkeztek , így a kúrának búcsút intettem ...

Úgy néz ki , hogy a tanulópénzen kívül egyéb bajom nem esett , így szerencsésnek is mondhatom magam . :)) "

"Be kell szerezni a vakcinákat. Ezt eddig a Budapest Dorottya u. alatti lakásán lehetett 2 perc alatt 50eFt-ért megvenni.
Ma már több olyan orvos is foglalkozik a beadással akik közvetlenül kapják a Horváthtól és így 100eFt-ért teljes a kiszolgálás.
Nos első alkalommal az orvos vért vesz. A levett vért centrifugálja és a 9 db fecskendőbe 1 mml-ként szépen elosztja. A vakcinákból 9 db van. Az első héten 3 db a másodikon 2 db majd minden következő héten 1 db vakcina kerül beadásra.
A fecskendőbe /melyben már bent van a centrifugált vérem/ felszívja az ampulla anyagát, majd visszanyomja és ismét felszívja / a jó keveredés miatt/ és intravénásan beadja. A megmaradt 8 db fecskendőt a benne levő véremmel -20C fokon kell mélyhűtőben tárolni.
Ez a hókusz-pókusz menete.
Az orvosi esküjére kényes orvos úgy csinálja, hogy a vakcinát és a fecskendőt mindig a páciens vigye és tarsa hűtőben. A vakcinát nem szabad lefagyasztani!
Nem próblémás csak ki kell fizetni és várni a csodát. Ha a csoda nem jön, a doktornál nem probléma egy évre rá ismételten beadja csak ismételten fizetni kell. az ismételten elmaradt csoda esetén a páciens pofára esett, mint én, aki kétszer adatta be."

Munyi cica 2016.02.13. 15:43:15

@fordulo_bogyo:

Hű Bogyó, nem is gondoltam, hogy ennyire kiveri nálad a biztosítékot! :D

Már szinte szégyellem, hogy felvetettem ezt a vakcinát....de nem baj, talán jobb, ha többen tudnak róla. A múltkor direkt nem linkeltem be, még amikor felhoztam, de most már nem bírtam megállni, hogy Sándorral beszélgettetek róla.

Munyi cica 2016.02.13. 22:04:06

@fordulo_bogyo:
Ja, igen, volt akinél ismételni "kellett", mert az első sorozat nem hatott (nem csodálom ezek után).
Én is arra jutottam, hogy akiknek "javult" az állapota, az vagy magától is javult volna, vagy valami mástól történt, vagy placebo. Vagy mégis rá valamilyen módon egy kicsit hatott.

Munyi cica 2016.02.13. 22:13:49

@fordulo_bogyo:

" két családtagomnál is tragikus véget ért a vakcina felvétele.Engem az mentett meg,hogy tájékoztatás hiánya (gyógyszerekkel kölcsönhatása,esetleg allergia,szavatossági idő) miatt nem vettem meg. "

"2012-ben vettem fel a vakcinát, hát persze bizonyítottan azóta sincs semmi hatása. Akkor egy olyan e-mailes levelezés volt, amit még csak egy névvel sem láttak el. Tudom én is hibás vagyok a naivitásommal, de hát mint sokan mások, én is hittem...Nem tudtam hova fordulni. "

Ez a másik fórum, amelyikben erről beszélgetnek:
www.hoxa.hu/?p1=forum_tema&p2=116969

Na, nem borzolom tovább az idegeidet :).

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.14. 08:03:55

@Munyi cica:
@fordulo_bogyo:

Hatások - mellékhatások: e téren azért sem lehet érdemi vitát folytatni, mert nincs megfogható objektív bizonyíték. Egy biztos, a bíróság által bizonyítottan lefutott esetek sokszorosáról van szó.

éppen ezért nem állja meg a kísérlet kifejezés sem a helyét, mert a kísérletnek feltétele, hogy egy zárt halmazon tesztelünk (+ a többi kritérium, amiről H.I. nagyvonalúan megfeledkezett). Itt nem erről van szó, hanem folyamatos , engedély nélküli tevékenységről.

Hatásosság: tudok olyanról, aki jobban érezte magát, van, akinél hatástalan volt, van aki rosszabbul érezte magát. Ezzel nem lenne gondom, a sima gyógyszeres terápiák hatékonysága sem 100%. A gondom az, hogy a sok esetből semmilyen érdemi info nem jön ki, nyilván a gonosz háttérhatalmak megtévesztése érdekében nem folyt semmilyen adatgyűjtés, pedig ez nem lett volna igazán nagy művészet - be kellett volna gyűjteni az oltás előtti meg utáni laborjelentéseket és fel egy adatbázisba - a a kuruzslás után a szenzitív egészségügyi adatok jogosulatlan kezelése már sokat nem rontott volna a helyzeten, bár egy ügyes nyilatkozattal ez megkerülhető lett volna. de nyilván ez a bíróságnak lett volna jó, mert dokumentálta válna a fő vádpontban a bizonyítékokat.

Én annyit azért nyomoztam a héten, hogy írtam a Genfi Találmányi Kiállítás szervezőinek, hogy egyáltalán létezik-e az a 2005-ös aranyérem, vagy valami kamuról van szó... kíváncsian várom a válaszukat.

fordulo_bogyo 2016.02.14. 14:54:10

@Meleg Sándor: Hatásosság: "tudok olyanról, aki jobban érezte magát, van, akinél hatástalan volt, van aki rosszabbul érezte magát." Ezzel nincs gond a placebo hatasa is pont ilyen, es meg egy karos hatasu szer utan is van aki jobban erzi magat miatta.
Csak ugy lehet eldonteni, hogy mi a hatasa, ha egy kontroll csoport eredmenyeihez hasonlitjak.

"írtam a Genfi Találmányi Kiállítás szervezőinek, hogy egyáltalán létezik-e az a 2005-ös aranyérem" - nagyn tetszik!
Ha letezik, vajon mire adhattak, ha egyszer az egesz titok? Bemondasra, hogy van titkos erelmeszesedes elleni injekcioja?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.14. 15:58:31

@fordulo_bogyo:

A találmányi kiállításokkal kapcsolatban elég sok kétségem támadt, gyakorlatilag azt díjazzák, ami innovatív ötlet - hogy működik-e, az a kutyát sem érdekli. Még szabadalmi védelmet is lehet kérni rá úgy, hogy nem működik.

Vagyis ha bemondom, hogy királypingvinek visszafelé játszott énekével gyógyítom a hasmenést - nyerhetek vele díjat, ha kicsit komolynak látszó érvelést tudok mellé csatolni :(

Amint itt kutakodtam, találtam olyan étrend-kiegészítőt, ami vagy 20 találmányi díjat elhozott és ránézésre meg lehet mondani, hogy teljesen értelmetlen és hatástalan - de ötletnek jól hangzik.

Az nekem külön gyanús, hogy a genfi kiállítás katalógusait nem lehet visszamenőleg elérni, még a díjazottakról sincs érdemi info. Biztos a gyikemberek gyorsan eltüntetik a sok hasznos találmányt, nehogy az emberiség hasznára legyenek... mennek a frigyláda mellé a raktárba...

Zb74 2016.02.16. 13:10:27

Egy pár érdekességet találtam a telített zsírsavak LDL-emelő hatásáról.
Valóban a mirisztinsav a legrosszabb közülük ebből a szempontból. Ezzel szemben érdekes módon a szearinsavnak mintha egyáltalán nem lenne hatása sem az összkoleszterin-szintre, sem pedig az LDL-részecskék által szállított koleszterin mennyiségére. Szintén nincs koleszterinszint-emelő hatásuk a rövid szénláncú zsírsavaknak. A közepes szénláncúak közül a kapronsav, a kaprinsav és a kaprilsav koleszterinszint-módosító hatása is elenyészőnek tűnik. A laurinsav és a palmitinsav emeli a koleszterinszintet, de ezeknél több érdekesség is van. Egyrészt olybá tűnik, hogy a laurinsav ilyen jellegű hatását közömbösíti megfelelő mennyiségű linolsav jelenléte. A "megfelelő" mennyiség különböző források szerint minimálisan 3,5%-4,5% százalékot jelent. A dolog azért pikáns, mert a linolsav a mostanában démonizált - amúgy viszont esszenciális -, többszörösen telítetlen omega-6 zsírsavak közé tartozik. A palmitinsav vérzsír-módosító hatását még ennél is érdekesebb tényező befolyásolja. A zsírokban ugye elenyésző mennyiségű szabad zsírsav található, a többségük glicerinhez kapcsolódva trigliceridet alkot. Na most, olybá tűnik, a különböző palmitinsav-források koleszterinszint-emelő és atherogén hatása elsősorban attól függ, hogy az adott zsiradékban a palmitinsav többsége a triglicerid-molekula melyik pozíciójában található. A marhafaggyú palmitinsav-tartalma hasonló a sertészsíréhoz (talán magasabb is, már nem emlékszem), viszont a palmitinsav nagy része az 1-es és a 3-as pozícióban van, míg a sertészsírban inkább a 2-es pozícióban, ezért a sertészsír atherogén hatása nagyobb, mint a marhafaggyúé.

fordulo_bogyo 2016.02.17. 04:39:52

@Zb74: Konkret adatokat lathatnank? Kivancsi lennek, hogyan, milyen meresek alapjan allitjak ezeket, amiket sorolsz?

Munyi cica 2016.02.18. 14:35:19

@Zb74:

Hű, nagyon érdekes, köszi hogy megosztottad, de csatlakoznék Bogyóhoz, vannak erről mérések is? Másrészt mennyire hosszú távon fogyasztottak bizonyos zsiradékfajtákat, akiknél ezt mérték (ha mérték), pár hétig, vagy évtizedekig?
Ha ezek így vannak, akkor lefordítanád :D, milyen zsiradékot egyen milyen másikkal együtt, és mit kerüljön az, akinek magas az összkoleszterinje, de mindig, a HDL és a triglicerid érték jó.
(gondolok itt: növényi olajok, sertészsír, tojás - na ez is egy sarkalatos pont, hány tojás naponta magas koleszterinnel?) És milyen növényi olaj legyen? Kókuszzsír, kókusztej?

Zb74 2016.02.19. 11:08:39

@fordulo_bogyo: Az a baj, hogy ezeket nem mindig teszem a könyvjelzőim közé, és utána nehezen találom meg. Azért ha lesz időm, megpróbálok újra rákeresni a tanulmányokra.

@Munyi cica: Ha elfogadjuk igaznak, amit a tanulmányok szerzői állítanak, akkor például a kevés kókuszzsíron sült csirke lehet oké, hiszen a baromfizsír elég jelentős linolsav-forrás (is), ellenben a marhát jobb saját zsírján sütni. A sertészsír és -szalonna bevitelét viszont csökkenteni kéne. Persze ez is bonyolultabb ennél, merthogy a kókuszzsírnak a mirisztinsav-tartalma is magas, az pedig mindentől függetlenül emeli az LDL-szintet. A tejtermékekbőll én továbbra sem a mesterségesen csökkentett zsírtartalmúakat ajánlanám, hanem azokat, amelyeknek a teljes zsírtartalma sem magas (a kefiré talán 3%, a teljes tejé jellemzően 3,5%). A vaj kis mennyiségben jöhet, de nagykanállal enni nem tanácsos.

Én a magam részéről úgy okoskodom, hogy hozzáadott zsiradéknak az olívaolaj lehet a legjobb - már ha valódi, és nem hamisított -, mert arról még nem sok rossz dolog derült ki. A kókuszzsír előnye, hogy hevítéskor minden egyéb zsiradékhoz képest kevesebb káros anyag keletkezik benne, de akinek koleszterinproblémái vannak, az jobban teszi, ha csínján bánik vele. A tojás ésszerű keretek között szerintem minden másnap fogyasztható, a sárgájában a különböző zsírsavak trigliceridjei mellett hasznos foszfolipideket, például foszfatidilkolint is tartalmaz; tényleg az egyik legjobb zsiradékforrás. A benne lévő koleszterin a legtöbb embernek nem okoz problémát, mert az egészséges szervezet a saját koleszterinszintézisét a bevitelhez igazítja (ha több érkezik be az étrendből, akkor csökkenti a saját termelést, és fordítva).

fordulo_bogyo 2016.02.19. 14:49:42

@Zb74: Biztos, hogy ilyen "tudomanyos" es elemzo alapon kell taplalkozni?
Nyilvan nem csak a zsirok eseten, hanem a szenhidratok a feherjek, asvanyi anyagok, vitaminok , mikrotapanyagok eseten lehet ilyen ajanlasokat tenni.
Nem elegendo egy valtoztos etrend?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.19. 17:10:12

@fordulo_bogyo:

A dietoterápia lényegében arról szól, hogy szervezet adott állapotához, anyagcseréjéhez igazodva lehet játszani az arányokkal, forrásokkal, szükség esetén kiegészítőkkel.

Azon a szinten viszont tényleg erős kérdőjelek vannak, hogy valaki az egész életét alárendeli az élelmiszerek centizgetésének és csak statisztikailag kimutatható hatások miatt hoz végletes döntéseket.

Munyi cica 2016.02.19. 19:43:03

@Zb74:
Köszönöm szépen, nagyon kevés kókuszzsírt használok, disznózsírt szinte semmit, se szalonnát. Ami probléma lehet, a tojás, mindennap kettőt (néha 3-at is eszem :(...hajjaj. De hát vannak nagyon szuper kaján tartott tyúkjaim (egész nap kapirgálnak, télen is rengeteg konyhai hulladék, tyúkhúr, most meg giliszta....ástam, és ott tipródtak, ették), nem tudok lemondani a tojásról. Néha tejföl....20 %-os, ami még gond lehet.
Nem tudom, hogy aztán érek-e el valamit vele. És a napraforgóolaj? Kínosan kerüljem?

fordulo_bogyo 2016.02.19. 19:50:38

@Zb74: Nagyon sajnalom, hogy nincsenek meg az adatok, amire a nagyon reszletes gondolatmeneted epul.
"Ha elfogadjuk igaznak, amit a tanulmányok szerzői állítanak" - ha elfogadjuk igaznak, amire emlekszel beloluk... Biztos, hogy jol ertelmezted oket? Biztos, hogy a szerzok az adataikbol a helyes kovetkeztetest vontak le?
Ne vedd szemelyed elleni tamadasnak a ketelkedesemet, nincs bennem ilyen szandek. Az igazsagot keressuk mindannyian.

Munyi cica 2016.02.19. 19:55:59

@fordulo_bogyo: @Meleg Sándor:
Természetesen szó sincs arról, hogy állandóan méricskélő, tudományos elemző étkezést folytassak, centizgessek, hű, ez nagyon nem az én világom. Nem veszek vércukor- meg koleszterinmérőt, és nem dőlök kardomba, ha nem tartok be mindent, de nagy vonalakban azért lehet valamit tenni, mondjuk nem iszok meg mindennap fél liter kókusztejet vagy nem eszek meg egy pohár tejfölt, csak kevesebbet. Szóval ilyen kisebb változtatásokra gondolok, különben meg nagyon megengedő vagyok magammal szemben :).
És nem is végleges döntések ezek, más apró dolgokat is bevetettem, hátha az is elég hatásos lesz.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.20. 07:17:53

@Munyi cica:
...és addig amíg nincs komoly indok az ettől való eltérésre, ez tökélesen megfelel.

Munyi cica 2016.02.20. 19:51:08

@Meleg Sándor:
Köszi, Sándor! :) Igazából nagyon komoly indok nincs, mert két-három orvos (egymástól független) javaslata: ne szedjek koleszterincsökkentőt. Na már most, ha őszerintük sem kell...amúgy se szeretnék. Diétát sem javasoltak.
Különben is, azt mondják az okosok, hogy az étrend csak kis mértékben befolyásolja a koleszterinszintet, azért a pár tizedért nem érdemes nagy megszorításokat tenni.
Valamiért így működik a szervezetem, lehet, hogy nekem ilyen sok koleszterinre van szükségem......vagy ez struccpolitika?

Munyi cica 2016.02.20. 20:02:58

@fordulo_bogyo:
Jaj, most nagy hirtelen annyi mindent összeolvastam, igazad van, az igazságot keressük mindannyian. Itt van vagy kettő, csak tudnám, mi az igaz belőlük:
www.ohki.hu/ohki_archivum/tevekenysegunk/hazai_kutatasok/zsirsav.pdf

vitalitasportal.com/egeszseges-etrend/a-rovid-es-kozepes-lancu-zsirok-jotekony-hatasai/

Munyi cica 2016.02.20. 20:09:15

És ehhez mit szóltok, bár ez nem zsír téma, de gabonás posztot nem találtam, átrakhatod Sándor, ha akarod, máshová:
www.youtube.com/watch?v=dv9_Kbc5Zy8

fordulo_bogyo 2016.02.21. 03:57:03

@Munyi cica: Az elso erdekes, elhiszem, a masodikkal kapcsolatban komoly ketsegeim vannak (Konkretan ezzel: A rövid láncú zsírok antimikrobiális hatásúak: elpusztítják vagy gátolják a parazita baktériumokat, a vírusokat és a gombákat.)
Egyaltalan: mi az hogy "rövid láncú zsír"?
A youtube link mirol szol? (tudod, videot eleve fenntartassal fogadok ilyen temakban, azt teszik videora, amit nem mernek vagy nem akarnak leirni)

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.21. 08:22:31

@Munyi cica:

Ahhoz képest, hogy dietetikus, keveri az opiátokat és az opioidokat.... bonyolult a téma, mond igazat is meg olyat is, ami erősen kétségbe vonható (hű, most de finom voltam). Ember legyen a talpán, aki szétválogatja egy reggeli bulvárműsorban, hogy mi igaz, mi nem...

@fordulo_bogyo:
Rövid láncú zsírsav C<10. Tiszta állapotban tényleg antimikrobálisak, a C6-C10 spektrumban vannak a témában eredmények. Sőt, a hosszú szénláncú zsírsavaknál is van ilyen hatás, pont most gyűjtöm hozzá az anyagot.

A fő gond az, hogy a terápiás alkalmazást erősen lerontja az, hogy a szervezet simán felhasználja őket energia-forrásként, mielőtt kellő koncentárcióban eljutnának a megfelelő helyre.

Munyi cica 2016.02.21. 14:58:55

@fordulo_bogyo:
Igen, hát az az oldal, nem biztos, hogy éppen hiteles.
A videó: hát a rejtett gluténérzékenység az egyik téma, amikor nem cöliákiás valaki, meg h. a glutén depressziót, egyéb bajokat okozhat. Szóval a glutén ártalmai.
Egy dietetikus beszél egy reggeli csevegős műsorban...pár perc különben.

Munyi cica 2016.02.21. 15:01:48

@Meleg Sándor:
Hát igen, csak tudod, az ember akkor a dietetikusnak se higgyen már? Nem az számít, h. milyen műsor, hanem hogy ki és mit mond. Pl. ha Zacher Gábor nyilatkozik, ne higgyek neki? Pedig én hajlamos vagyok, mert nagyon tisztelem és szeretem. De mondhatnék más példákat is.

Most mit gondoltok, komolyan a tejzsír, bármilyen formában (vaj, tejszín, sajt - elég komoly tejzsírforrások -, vagy a tejföl), nem javasolt magas koleszterinszintnél?

Munyi cica 2016.02.21. 15:10:30

Természetesen teljesen egymásnak ellentmondó infók vannak a neten.
www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg/621/a_tejzsir_nem_karos_sot
és megvan ennek az ellenkezője is ,hogy káros, magas koleszterinszintet, érelmeszesedést okoz.

fordulo_bogyo 2016.02.21. 15:13:40

@Meleg Sándor: Koszi, sejtettem, hogy talan zsirsavakra gondol, de nem azt irta, kovetkezetesen zsirrol irt.
A zsirsavaknak valoban van egy kis gatlo hatasuk bizonyos bakteriumokra es gombakra.
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3119748/
De azert messze nem terapias jellegu, inkabb a mikrobiom osszetetelet befolyasolo hatasnak tunik szamomra.

"a monokaprin, a 10 szénatomos kaprinsav monogliceridje) antimikrobiális hatásúak a következőkkel szemben: a hurkos vírusok, mint a HIV, a herpesz és a citomegalovírus."
Hm...

Ezt olvasom a zsirok emeszteserol:
"Zsírok felszívódásának folyamata
táplálékkal felvett zsír főleg: triglicerid és koleszterin. Vékonybélben zsírsav + monoacil-glicerol keletkezik – először az epe emulgeálja a zsírokat, felületet növel, illetve kolipázzal aktiválja a pancreas lipázt. Membránon diffúzióval átjutnak, ER-ban bizonyos fehérjékkel (apoproteinek), kilomikron lipoproteinné reszintetizálódnak a trigliceridek, innen Golgiba kerülve szekretálódnak a nyirokba, majd a vérkeringésbe kerülnek."
Ha jol ertelmezem, akkor csak a vekonybelben vannak szabad zsirsavak zsir fogyasztasa utan.

fordulo_bogyo 2016.02.21. 15:19:53

@Munyi cica: "a rejtett gluténérzékenység az egyik téma, amikor nem cöliákiás valaki, meg h. a glutén depressziót, egyéb bajokat okozhat."

Nekem nem lesz rossz a kedvem, ha pizzat, vagy lazacos szedvicset eszek. Akkor lesz rossz kedvem, ha kimaradok belole, lekesem es a tobbiek mar mindet megettek.
Szoval kozvetve lehet, hogy depressziot okoz, ha rendszeresen eleszik elolem...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.21. 15:38:43

@fordulo_bogyo:

Most szedegetem össze a zsírhatározós cikkek folytatásait, önállóan, nagy koncentrációban szinte minden zsírsav tele van csodálatos képességekkel, a világ minden nyavalyáját megoldják in vitro.

Na de ez piszok mesze van attól, hogy mondjuk a kecsketej gyógyítsa a TBC-t, és a humán kísérletek egy kevés kivételtől eltekintve gyakorlatilag nem tudják igazolni a hipotéziseket - még az a hatás is elvérzik, ami mondjuk egereken még igazolható.

Ebből nekem annyi tanulság van, hogy ha még gyógyszer jellegű készítményként piacra dobva (mondjuk monoacil-glicerid formában, hogy azért minket ne nagyon irritáljon) még hatásos is lehetne, azért a tyúkzsíros kenyér és a kecsketúró terápiás alkalmazása erős túlzás.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.21. 15:42:19

@fordulo_bogyo: @Munyi cica:

A rejtett gluténérzékenység amolyan varázsszó. Ha kínunkban nem tudjuk, mitől vagyunk már szomorúak és már elfogytak a rosszabbnál rosszab ötletek (vagy meguntuk a candida-diétát), akkor még mindig lehet rejtett gluténérzékenység.

Igazolni úgy lehet, hogy sehogy sem lehet igazolni, hiszen annyira rejtett, hogy nincs nyálkahártya erózió, nincsenek tipikus tünetek, és még talán immunológiai eltérés sincs.

Munyi cica 2016.02.21. 19:53:23

@fordulo_bogyo:
LOL :). Hát igen. Valahogy így van ez. Igazad van. De miért mond akkor ilyet egy dietetikus?

Munyi cica 2016.02.21. 20:18:16

@Meleg Sándor:
Hát igen, igazolni nem lehet, csak ha elhagyja az ember mondjuk egy hónapra, de mást nem változtat és jelentősen javulnak a tünetei.
De miért mond akkor ilyet egy dietetikus?

Munyi cica 2016.02.21. 20:20:28

Ebben a vizsgálatban meg jó volt a telített zsír. Az ördög sem igazodik ki ezeken a zsírsavakon. Persze nem írják, hogy miféle, szalonna vagy épp tejföl :-(.
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20685950

fordulo_bogyo 2016.02.22. 15:28:13

@Munyi cica: Az adott cikk azt allitja, hogy a japanok koreben (tehat nem altalaban), akiknek a telitett zsirsav fogyasztasuk alancsony, ott a mi az osszefugges a sziv es errendszeri halalozasok es a telitett zsirsav fogyasztas kozott.
Kovetkeztetes: ha japan vagy es a japanok atlag telitett zsirsav fogyasztasahoz kepest tobbet fogyasztasz, akkor kisebb az eselyed a sziv es errendszeri halalozasra.
Ennyi, nem tobb.
Hozzateszem, hogy
- a japan etrend nagyon elter az europaitol, tehat abban az osszefuggesben igaz a megallapitas
- telitett zsirsavakat nem magaban fogyaszt a japan, hanem olyan etelekkel, amiben tobb van beloluk, azaz masfajta eteleket (is) fogyaszt, vagy mas mennyisegben fogyasztja oket, mint a tobbi japan.
Lehet, hogy a letiltett zsirsav nem ok-okozati osszefuggesben van a kevesebb szivhalalozassal, csak korrelal vele, van egy (vagy tobb) harmadik faktor a taplalkozasban, aminek a jelenlete kapcsolatban van a telitett zsirokkal, es az a faktor ami ok-okozati osszefuggesben van a szivhalalazosok szamaval.

Munyi cica 2016.02.22. 20:01:20

@fordulo_bogyo:
Hű, köszi az elemzést, ilyen megvilágításban már kicsit azért máshogy hangzik, és igazad van. Még annyit tennék hozzá, hogy:
" ha japan vagy es a japanok atlag telitett zsirsav fogyasztasahoz kepest tobbet fogyasztasz, akkor kisebb az eselyed a sziv es errendszeri halalozasra." - az európai táplálkozáshoz képest. De lehet, hogy nem kisebb a japánhoz képest, nem? Persze ez csak spekuláció.

Érdekes a végén a felvetésed. Mi lehet az a harmadik faktor (esetleg több faktor) a táplálkozásban, " aminek a jelenlete kapcsolatban van a telitett zsirokkal, es az a faktor ami ok-okozati osszefuggesben van a szivhalalazosok szamaval. "
A zsírokban volna valami? Vagy amit együtt eszünk a zsírokkal?

És csak a hozzáadott telített zsír a rosszfiú szerinted? ha mi sem "magában" fogyasztjuk (én bizony nem), hanem az ételekben, akkor már nem problémás?
Miért, lehet, hogy ezek a japánok is a kísérletben sok szalonnát meg tepertőt ettek, nem volt specifikálva a cikkben.

fordulo_bogyo 2016.02.22. 20:13:22

@Munyi cica: A japanok halalozasat a japanokehoz hasonlitottak, ahogy azt kell. Japan sok telitett zsirt evo szemebn a japan keves telitett zsirt evo.
Kerdes, hogy a japan normakhoz kepest sok telitett zsir hogyan visoznyul az europai atlaghoz? Nem tudom, nem is erdekel.

Harmadik faktor (csak pelda, hogy mi lehet, nem konkret felteves):
Pl LEHET, hogy a tobb telitett zsir fogyasztok tobb voros hust fogyasztanak (abban egyebek kozott tobb vas van - a vas mennyisege forditav aranyos a szivhalallal)
LEHET, hogy a tobb telitett zsirt fogyasztok tobb tejtermeket fogyasztanak (ami azt jelenti, hogy ok nem erzekenyek a tejre, tudjak emeszteni, szemben azokkal, akik azert fogyasztanak kevesebbet, mert nem tudjak a tejcukrot emeszteni, vagy tej-feherje allergiasok - az allergia van aranyos osszefuggesben a szivhalallal, nem a zsir)
Es igy tovabb, szamos ilyen osszefugges LEHETSEGES, mivel a telitett zsirban szegeny es gazdag taplalkozas azt jelenti, hogy masfajta eteleket fogyszatanak.
Nem a zsir az egyetlen kulonbseg.

Munyi cica 2016.02.22. 20:25:49

@fordulo_bogyo:

Értem, hát rengeteg különbség lehet akkor. És vajon hogy lehet megállapítani, hogy mi az igazi faktor?
A harmadik faktort a szívhalálozás miatt keressük,ugye. Akkor ezt nem értem:
"a tobb telitett zsir fogyasztok tobb voros hust fogyasztanak (abban egyebek kozott tobb vas van - a vas mennyisege forditav aranyos a szivhalallal)"
Ha a több vörös hús lenne a faktor (és ezzel több vas) nem pont hogy csökkenni kéne a szívhalálnak, ha a vasmennyiség fordítva arányos vele?

Munyi cica 2016.02.22. 20:26:54

@fordulo_bogyo:
És nem lehet, hogy a szénhidrát mennyisége a 3. faktor? Sok telített zsír sok szénhidráttal együtt -> fokozott szívhalál kockázat?

fordulo_bogyo 2016.02.22. 21:07:30

@Munyi cica: Ezek csak hasbol irt peldak voltak, ne vesztegess rajuk idot, csak azt akartam szemleltetni, hogy nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy mi az ok, mi a korrelacio (egyeuttjaras, ahol egyik dolog sem oka masiknak).

"És vajon hogy lehet megállapítani, hogy mi az igazi faktor?" - hat ez az, eleg nehezen... ez az egyik oka a sok teves es egymasnak ellentmondo elgondolasnak a taplalkozasi tanacsok teruleten.

Kiserlettel lehetne eldonteni, olyan kiserlettel, ahol meinden szepontbol azonos taplalekot fogyasztanak a resztvevok, az egyetlen kulonbseg a kontroll es vizsgalati csoport kozott a vizsgalt osszetevo.
Ilyen sajnos hosszu tavon lehetetlen kivitelezni, de epp most olvastam egy ilyet, ahol nehany napig a kiserletezok szolgaltattak az etelt a resztvevoknek, es az egyetlen kulonbseg a bolti daralt hus vagy frissen daralt hus volt, illetve bolti elore felvagott hagyma szembe frissen szeletelt hagymaval.
Ilyen kiserletet sem anyagi okokbol, sem a resztvevok kooperalasanak hianya miatt nem lehet eveken at folytatni tobbezer emberrel, marpedig a betegsegek gyakorisaganal megismeresehez sok ev es sokezer ember megfigyelese lenne szukseges.

[A fenti japan pedaban a sok telitett zsir KEVESEBB szivhalalozassal jart egyutt]

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.23. 07:15:55

@Munyi cica:
A táplálkozás komplex rendszer, ráadásul egyelten élelmiszerben is több, egymással szemben ható tényező van. A vörös húsokban is vannak olyan faktorok, amik csökkenthetik és olyanok, amik növelhetik a szívhalálozás kockázatát.

Nagyon nehéz ezt pontosan kimérni, és sajnos ez a gyakorlatban sokszor látható, hogy csúszik el banánhéjon egy vizsgálat (rossz minta, rossz módszer, rossz következtetés, figyelembe nem vett egyéb tényezők). Viszont minden ilyen kutatás után jön a szenzációhajhászás a hírekben, hogy "mindmeghalunk, jaj..."

Munyi cica 2016.02.23. 14:32:09

@fordulo_bogyo: @Meleg Sándor:

Igen, igen, igazatok van, tényleg annyi tényező van, ami még befolyásolhatja a vizsgálatokat, kísérleteket, szinte lehetetlen lefolytatni ezeket, ráadásul más tényezők is vannak, amik embereknél eltérhetnek (alvás minőség, mennyiség, dohányzás, lelkiállapot, előző betegségek, mozgás....) amik befolyásolhatják az eredményt.

Bocs, még tartoztok azzal, hogy:
1. Miért mond akkor egy dietetikus ilyeneket? amit a youtubes videón a gluténről mondott. Szenzációhajhászás? Vagy téved, vagy feltűnési viszketegség?
2. A tejzsírt, bármilyen formában (vaj, tejszín, sajt - elég komoly tejzsírforrások a sajtok-, de főleg tejföl), nem javasolnátok magas koleszterinszintnél? Vagy erős megszorításokkal, de mennyi az annyi?

Zb74 2016.02.24. 16:05:08

@fordulo_bogyo: Sajna, továbbra sem találtam meg a múltkori tanulmányokat, de van itt egy másik, amely hasonló dolgot állít. Igaz, itt nem a disznózsírt vetették össze a faggyúval, hanem a sima pálmaolajat a randomizálttal, de a következtetés azonos: minél nagyobb arányban található a palmitinsav a triglicerid-molekula 2-es pozíciójában, annál atherogénebb. (Normál esetben a tanulmányban vizsgált pálmaolaj 40%-nyi palmitinsav-tartalmából csak 3% van a 2-es pozícióban, míg randomizálás után ugye a 40% harmada, azaz bő 13%. És láss csudát, a randomizált pálmaolaj atherogénebb, mint a "normál".)

"The amount of palmitic acid in the 2 position influences
atherogenicity but has no effect on serum cholesterol
(table 10). Palm oil contains about 40% palmitic acid,
but only about 3% is in the 2 position. Randomized
(interesterified) palm oil also contains about 40% palmitic
acid, but only 13.6% is in the 2 position. Randomized
(interesterified) palm oil is significantly more
atherogenic than native palm oil [11] (table 10). The
mechanism underlying this effect is still unexplained."

fnb.sagepub.com/content/21/2/182.full.pdf

Zb74 2016.02.24. 16:28:16

@Zb74: Továbbá van itt egy másik, bár ez sem az, amit korábban olvastam.

"Furthermore, lard, which contains virtually all its palmitic acid in the sn-2 position, was found to be more atherogenic in rabbits than beef tallow which only has a small proportion of palmitic acid the sn-2 position (60), and randomisation of lard rendered it less atherogenic (61). It is noteworthy that in these studies the atherogenic potential of the fats was not related to changes in plasma lipids. Indeed, van Jaarsveld et al. (62) observed that native palm oil reduced atherogenesis compared with lard despite having similar effects on cholesterolaemia in monkeys (62). It is plausible that the fats containing palmitic acid in the sn-2 position, which may be removed from the circulation more slowly, would result in increased exposure of the endothelium to SFA and/or chylomicron remnants. Indeed, chylomicron remnants are toxic to the endothelium (30) and the endothelium has been shown to be impaired following a diet rich in SFA v. MUFA or a high-carbohydrate diet (63,64). It is likely that the mechanisms behind this are related to effects on the release on inflammatory and haemostatic mediators rather than fasting lipids.

These findings support the theory that palmitic acid esterified to the sn-2 position is more atherogenic than when esterified to the sn-1 and sn-3 positions."

journals.cambridge.org/download.php?file=%2FNRR%2FNRR22_01%2FS0954422409369267a.pdf&code=e398e255400824c4ff41ae708a1ef5e1

Azt, mondjuk, nem egészen értem, miért pont nyulakkal kellett zsírt meg marhafaggyút etetni, ha egyszer a nyúl pünkt növényevő, de ezt már a kutatóktól kellene megkérdezni.

fordulo_bogyo 2016.02.24. 16:44:36

Koszi, beleneztem a cikkbe [11] amire az altalad adott osszefoglalo tanulmany hivatkozik.
Nyulakat etettek 0.1 es 0.2% koleszterint tartalmu tappal.
A 0.2 % koleszterinnel etetett nyulak eseten okozott kulonbseget a ketfele palmaolaj, a 0.1% koleszterint evo nyuszik eseten nem.
Voros palmaolaj (karotinoidokat es E vitamint tartalmaz, amig ki nem tisztitjak belole) nem volt ilyen hatasa sem a kozonseges sem a randomizalt palmaolajnak.
Hm...
Tehat neverteken HA nyulak vagyunk ES sok koleszterint fogyasztunk AKKOR a palmaolaj melle egyunk karotinoidokat es E vitamint.
A nyulak termeszetes taplalekai (zold novenyek) tudomasom szerint egyaltalan nem tartalmaznak koleszterint .

Zb74 2016.02.24. 17:02:56

@fordulo_bogyo: Ezért írtam, hogy nem világos, miért pont nyulakat használtak :-D

fordulo_bogyo 2016.02.24. 17:15:40

@Zb74: Igen, miutan elkuldtem az en valaszomat, akkor lattam csak a masodik hozzaszolasodat. En meg az elsore valaszoltam. Egyidoben irtunk, csak en lassabban. ;-)