Kis zsírhatározó - Telítetlen zsírok I.
2016. február 22. írta: Meleg Sándor

Kis zsírhatározó - Telítetlen zsírok I.

Egy régi ígéretem szerint adós vagyok a zsírokról szóló írásom folytatásával - és amit egy férfiember megígér, azt meg is tartja - nem kell rá évente figyelmeztetni. Úgyhogy a telített zsírokról szóló összefoglaló után jöjjenek a telítetlen zsírok. Aki lemaradt volna a felvezetésről, vagy némi ismétlésre vágyik, a cikk végén megtalálja az előzményekre mutató hivatkozásokat.

figyelem2.jpg

Ismételten jelzem, hogy számítani kell némi szakismeretre. Csak óvatosan.

Telítetlen zsírsavaknak nevezzük azokat a zsírsavakat, melyek legalább egy, kettős kötést (-CH=CH-) tartalmaznak a szénláncban. Ha a telítetlen kötések száma 1, akkor egyszeresen telítetlen zsírsavakról beszélünk (és az angol nevük alapján MUFA rövidítést használunk), ha egynél több, akkor többszörösen telítetlen zsírsavakról (s akkor PUFA lesz a jelölésük). A telítetlen kötéseknek nagyon komoly szerepük van abban, hogy a kémia és a biokémia érdekessé váljon, ugyanis felbukkanásuk garantálja, hogy új, izgalmas tulajdonságokkal találkozzunk egymásra nagyon hasonlító vegyületek esetében. Nem csak annak van szerepe, hogy hány darab telítetlen kötés van a molekulában, hanem annak is, hogy hol helyezkedik el. Ennek jelölésekor jön elő a gyakran előforduló un. omega-x, ω-x vagy n-x jelzés, ami nem Kóbor János együttesére utal, hanem a zsírsav kettős kötéseinek helyzetére. A természet rendje alapján az élő szervezetekben előforduló omega-5, -7 és -9 zsírsavak döntően egyszeresen telítetlenek (de nem kizárólagosan), amíg a többszörösen telítetlen zsírsavak az omega-3 és -6 csoportba sorolhatók. Ezen felül a telítetlen kötések jelenléte miatt találkozhatunk a cisz- és transz helyzetű kötésekkel (sőt egyes molekulákban egyszerre mindkettővel), melyek az újkori élelmiszer-ismeret nagy hatású varázsszavai.

Mivel az ω5 és ω7 csapat ritka vendég az anyagcserében, illetve ha előfordulnak, egészen egzotikus szerepkörben - velük most nem foglalkoznánk részletesen, csak néhány gyakrabban előforduló mintapéldányukat mutatom be.

punicic_acid.jpg

Ő a "gránátalmasav" - a gránátalma latin neve Punica granatum, ebből az angolban és a németben lett punicinsav (PA, C18:3 n-5) - ő egy olyan omega-5 zsírsav, aki ráadásul többszörösen telítetlen és még konjugált linolsav (CLA) is. Bizonyos daganattípusoknál terápiás célú alkalmazását vizsgálják.

 

A TELITETLEN ZSÍRSAVAK ANYAGCSERÉJE

Maradjunk egy szűk célcsoportnál, az omega-9 kategóriába sorolható egyszeresen telítetlen zsírsavak világában. A telített zsírsavak esetében az anyagcsere viszonylag egyszerű volt – a szervezet fogta, szétszerelte és elégette a zsírsavakat, visszafelé meg hasonló módon építgette őket. Valójában a történet ott is kissé bonyolultabb, mert a telített zsírsavakból a szervezet előállíthat telítetlen zsírsavakat is, viszont az igazi móka tényleg csak ezután következik: az egyes zsírsavakat különböző trükkökkel átalakítgatja a szervezet saját igényeinek megfelelően. A a telítetlen kötéssel való játék révén az anyagcserében különböző csapásvonalak (anyagcsere-utak) alakulnak ki, csak hogy bonyolultabb izgalmasabb legyen az ügy.

Például az omeg-9 zsírsavak anyagcseréje két anyagcsereúton is zajlik az emberi szervezetben. Az egyik út a nervonsavhoz vezet, mely az idegrendszerben játszik fontos szerepet. A másik sorozat végén az eikozatriénsav található, ami a prosztaglandin-szintézisben játszik szerepet (erről majd a következő részben bővebben). Természetesen a legfőbb útvonal itt is az, hogy a szervezet lebontja, és az energia-termelésben felhasználja a zsírsavakat. Ha a szervezetben omega 5- vagy omega-7 zsírsav kerül, a szervezet alapjaiban az omega-9 zsírsavakra jellemző anyagcsere útra tereli őket.

o9kaszkad.jpg

 Elnézést kérek, de szükséges volt.A szervezet fog egy egyszerű sztearinsavat, majd szükség szerint hozzátold, tesz bele telítetlen kötéseket és így csinál belőle ezt-azt...

 

Nézzük is a családtagokat a legfontosabb egyszeresen telítetlen zsírsavak közül:

MIRISZTOLEINSAV

Rögtön egy kis különc áll a sor elején: a mirisztoleinsav, ami egy 14 szénatomos, egyszeresen telítetlen zsírsav, aki személyében az omega-5 csoport jeles képviselője (C:14:1 n-5). A természetben nem gyakori, a muskátdiófélék (Myristicaceae)  - szerecsendió néven futhatunk össze vele - olajában a mirisztinsavval együtt érhet el nagyobb koncentrációt. Szervezeten belüli jelentősége kicsi, koncentrációja speciális anyagcsere zavarok (hosszú szénláncú zsírsavak bontásával összefüggő enzim-elégtelenség)  esetében diagnosztikus lehet.

szerecsendio.jpg

(forrás: https://www.flickr.com)

PALMITOLEINSAV

Ha már volt omega-5 zsírsavunk, akkor jöjjön egy másik ritkaság: az omega-7 csoport egy tagja (C16:1 n-7). A palmitoleinsav szervezetben is előforduló zsírsav, a palmitinsavból állítja elő a szervezetünk, kis mennyiségben élelmiszerekben is előfordul. A plamitoleinsav állatkísérletekben javította az inzulinérzékenységet, az elhízás és a társuló szénhidrát- és zsíranyagcsere-zavarok esetében pozitív hatással volt, feltételezetten gátolja a gyulladásos folyamatokat is. Ha a hatást sikerül az emberi anyagcsere esetében is igazolni, annak érdemi hatása lehet a dietoterápiára a túlsúly, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere-zavarok esetében. Ezt kissé megnehezítheti, hogy a hatás kiváltásához egerekben is 300 mg/ttkg mennyiségben adagolták, ami emberre vetítve a napi ajánlott zsírbevitel kb. 1/3-t teszi ki.

Sajnos növényi és állati zsiradékokban is csak kis mennyiségben fordul elő, nagyobb mennyiségben a makadámia dió tartalmazza, teljes zsírtartalmának kb. 17%-a a palmitoleinsav. A homoktövis (Hippophae rhamnoides) olaj szintén tartalmazza, bár pontos és megbízható forrást nem találtam hozzá, a rendelkezésre álló adatok alapján azért ez nem vethető össze a makadámia dióban lévő mennyiséggel.

macadamia.jpg

Makadámia dió (Macadamia integrifolia)
(forrás:www.batafood.com)

OLAJSAV

Az olajsav egyszeresen telítetlen zsírsav, az ω-9 csoport 18 szénatomból álló láncú tagja (C18:1 n-9). A zsírsav olvadáspontja 17 °C, szobahőmérsékleten színtelen olajos folyadék. Az olajsavnál fellép a cisz-transz izoméria, az olajsav a cisz-módosulat, a transz-izomer neve elaidinsav. Ez a vegyület szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú (mit tesz egy kis térbeli átszerkesztés). A szervezet képes előállítására a sztearinsavból, további behatásra átalakul más ω-9 zsírsavakká. Az olajsav a humán zsírszövet leggyakoribb (kb. 50%) zsírsava, fő szerepe az energia raktározása. Korábban az olajsav tartalomra vezették vissza az olivaolaj szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát csökkentő hatását, de valójában inkább az olajban lévő, gyulladáscsökkentő növényi hatóanyagok állnak a jelenség mögött. A leggyakoribb egyszeresen telített zsírsav, gyakorlatilag több-kevesebb mennyiségben minden fő élelmi zsírban előfordul, bár az előfordulási aránya rendkívül széles tartományban ingadozik.

 

EIKOZÉNSAV

Mivel nincs közhasználatban elterjedt triviális neve, a tudományos nevének rövidítését használjuk. Olvadáspontja 23-24 fok, szobahőmérsékleten színtelen folyadék. A szervezetben az erukasavhoz hasonlóan viselkedik, nagyobb mennyiségben fogyasztva növeli a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát.  A szervezet képes az eikozénsavat (C20:1 n-9) olajsavból előállítani, illetve tovább alakítani más zsírsavakká.

Az eikozénsav gyógyászati jelentőséggel bír, ugyanis a lebontási nehézsége miatt az erukasavval együtt több kórokozó (pl. Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa és a Candida albicans, illetve egy bőrön előforduló Propionibacterius acnes) képtelen lebontani, így az anyagcseréjüket károsítva elpusztítja őket. Ezen a hatáson alapul a jojobaolaj (eikozénsav 70%, erukasav 15%) kozmetikai iparban való alkalmazása.

Az eikozénsav természetben is előforduló zsírsav, különböző növényi olajok trigliceridjeiben fordul elő, azonban többnyire csak kis mennyiségben. Különösen nagy arányban (15-20%) van jelen a sárgarepce (Camelina sativa) olajban. A jojoba (Simmondsia chinensis) olaj 70%-át az eikozénsav adja viasz-észterek formájában.

jojoba.jpg

(forrás: http://pureoilguide.com)

 

EIKOZATRIÉNSAV

Mead-sav (MA, C22:3 n-9) néven lehet még vele találkozni, első leírójáról (James F. Mead). Az ω-3 csoportban szintén található egy eikozatriénsav (ETE, C22:3 n-3), azzal nem illik összekeverni - csak távoli rokonok. Esszenciális zsírsavak hiánya esetén az olajsavból Mead-sav keletkezik, egyes folyamatokban helyettesíti az arachidonsavat, pl. a prosztaglandin-szintézisben. Felmerült közvetlen gyógyászati alkalmazása, de az állatkísérletek eredményeit emberben még nem igazán sikerült meggyőzően reprodukálni.

Az arachidonsan hiánya esetén vérbeli koncentrációja jelentősen emelkedhet, emiatt diagnosztikus jelentőséggel is bír, komoly felszívódási zavarnál, egyes szélsőséges étrendeknél, illetve a zsíranyagcsere egyes zavarainál (pl. bizonyos enzimek működési zavara) fordulhat ilyen elő. Érdekes módon a vegetáriánus étrendben viszonylagos arachidonsav-hiányt találtak annak ellenére, hogy a növényi alapú étrendek nem mondhatók linolsavban szegénynek. Az eikozatriénsav nagyobb mennyiségben megtalálható kötőszövetekben (pl. porcszövet). Nem esszenciális zsírsav, ezért étrendi pótlása nem szükséges. Élelmiszerben ritkán fordul elő, leginkább halolajokban, szárazföldi állatok belsőségeiben (máj, vese, agy) találkozhatunk vele.

 

ERUKASAV

Neve a káposztafélék egyik nemzetségéről (Eruca) kapta, ide tartozik pl. a ruccola nevű mediterrán növény (Eruca satica). Az erukasav (C22:1 n-9) transz változata a brasszikasav ez káposztafélékrő (Brassicaceae) lett elnevezve. Szobahőmérsékleten fehér, viaszos anyag. Az erukasav általánosan képes gátolni a mitochodriális oxidáció folyamatát, így hajlamos a sejtekben való felhalmozódásra. Az erukasav különösen nehezen oxidálódik a szívizomszövetben, így ott nagyobb mennyiségben is felhalmozódhat (myocardialis lipidosis). Ez a szívizomszövet károsodásához vezethet. 

Az erukasav legfőbb forrása a repceolaj, a mustárolaj, illetve élelmezési szempontból jelentőséggel nem bíró egyéb növényfajták magja, pl. a jojoba (Simmondsia chinensis), a sárgaviola (Erysimum Cheiri). Az erukasavval kapcsolatos kockázatok ismertté válása után megindultak a nemesítési, illetve genetikai kísérletek kisebb erukasav tartalmú olajok előállítására, így ma már a forgalomban lévő repceolajok sem tartalmaznak nagyobb mennyiségű erukasavat. Az erukasavval kapcsolatban a hazai szabályozás konkrét előírásokat fogalmaz meg. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint az emberi fogyasztásra szánt olajok, zsírok, ezek elegyei, illetve azon élelmiszerek, amelyek 5%-ban vagy ezt meghaladó mennyiségben hozzáadott olajat vagy hozzáadott zsírt tartalmaznak, nem tartalmazhatnak a bennük található összes zsírsav 5%-ánál több erukasavat.

repce.jpg

A repce a mérsékelt égöv egyik legfontosabb haszonnövénye, ráadásul a virágzó repcemező az egyik legszebb dolog a világon :)

(forrás: http://hu.up-wallpaper.com)

NERVONSAV

A nervonsav (C24:1 n-9) neve a latin nervus (ideg) szóra vezethető vissza, az idegsejtek myelinhüvelyének fontos alkotóeleme, az idegrendszerben szabályozó feladatokat is ellát, az emberi agy nagy mennyiségben tartalmazza. A demlyelinizációval járó kórképek esetében (pl. sclerosis multiplex) kezelésként is alkalmazható - ez ügyben én egy cseppet kétkedő vagyok, mert a nervonsav a maga 24 szénatomos láncával elég nehezen szívódik fel és a szervezeten belüli kezelése is elég macerás.A nervonsav mennyisége diagnosztikus lehet egyes idegrendszeri eredetű kórképek esetében, a preventív és/vagy terápiás alkalmazások környékén vannak ötletek, de sok a bizonytalanság is.

A nervonsavat rendkívül kevés zsiradék tartalmazza olyan mennyiségben, hogy kinyerése és felhasználása érdemes legyen (hja, összerakni sem egyszerűbb egy ekkora szerelvényt...). Ezen a téren az egyik legígéretesebb a Malania oleifera, aminek magjában viszonylag magas arányban található nervonsav. Előfordul még a tüskéscápa májolajában, néhány káposztaféle növény magjában (Lunaria nemzetség fajai, pl kerti holdviola). A gazdaságos kinyerhetőség komoly kihívást jelent majd a jövőben.

malania.jpg

(forrás: http://www.cnseed.org/)

GYÓGYZSÍROK

Már az előző részben, a telített zsírok esetében is volt arról szó, hogy egyes zsírsavakhoz bizonyos egészségügyi hatások kapcsolhatóak. Ebből sokan gondolhatják (főként azok, akik szeretnének valamit eladni), hogy az adott zsírsavat legalább nyomokban tartalmazó élelmiszer vagy termék is rendelkezik ezzel a nevezett egészségügyi hatással. Nos, ez nem egészen így van. Nagy koncentrációban (tiszta állapotban) szinte minden zsírsav tele van csodálatos képességekkel, a világ minden nyavalyáját megoldják - in vitro. Ugyanakkor bármely hatóanyagra igaz, hogy igen hosszú az út az in vitro kísérletben kimutatható hatástól a hatékony humán terápiás alkalmazásig, arról nem is beszélve, hogy megint egészen más egy hatóanyagot gyógyszerként, koncentrált, tiszta állapotban, optimális felszívódást, szervezeten belüli célzott hatást biztosító formában bejuttatni a szervezetben és egészen más mindezt valamely élelmiszer formájában adagolni, ahol a felszívódás és a szervezeten belüli viselkedés akár egészen más is lehet, tekintettel az élelmiszer alaptulajdonságaira, összetételére, az élelmiszert ért egyéb hatásokra.

Magyarán szólva ha a kaprilsavról ki is mutatják, hogy kis üvegcsében pepecselve kinyírja a Candida albicans kevésbé szerencsés sorsú egyedeit, ez piszok mesze van attól, hogy mondjuk a kecsketej gyógyítsa a candidiázist, főleg, ha ez csak az öndiagnózis során megállapított virtuális nyavalya. A napokban nem kevés ilyen vizsgálatot tallóztam végig, a sajnos még a tiszta hatóanyaggal végzett humán kísérletek  is gyakorlatilag nem vagy csak igen bizonytalanul tudják igazolni a hipotéziseket (azért vannak kivételek) - sok esetben még az a hatás is elvérzik, ami mondjuk egereken még igazolható.

A tanulság röviden annyi, hogy ha még egy-egy zsírsav gyógyszer jellegű készítményként forgalomba hozva még hatásos is lehetne, azért a tyúkzsíros kenyér és a kecsketúró terápiás alkalmazása erős túlzás.

 

 Ha tetszett az írás, oszd meg vagy klikkelj a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd le kommentbe! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog

 

További cikkek a témában:

  1. Zsírok - felvezetés
  2. Zsírok - Anyagcsere áttekintés
  3. Kis zsírhatározó - Telített zsírok

 

Források:

  1. Grossmann ME, Mizuno NK, Schuster T, Cleary MP: Punicic acid is an omega-5 fatty acid capable of inhibiting breast cancer proliferation.Int J Oncol. 2010 Feb;36(2):421-6. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20043077
  2. DJ Schultz, EB Cahoon et al: Expression of a delta 9 14:0-acyl carrier protein fatty acid desaturase gene is necessary for the production of omega 5 anacardic acids found in pest-resistant geranium (Pelargonium xhortorum). Proc Natl Acad Sci U S A. 1996 Aug 6; 93(16): 8771–8775. URL:http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC38749/
  3. Zhi-Hong Yang: Chronic administration of palmitoleic acid reduces insulin resistance and hepatic lipid accumulation in KK-Ay Mice with genetic type 2 diabetes. Lipids in Health and Disease 2011.10:120
    URL: http://lipidworld.biomedcentral.com/articles/10.1186/1476-511X-10-120
  4. Nunes EA, Rafacho A: Implications of palmitoleic acid (palmitoleate) on glucose homeostasis, insulin resistance and diabetes.Curr Drug Targets. 2015 Dec 9. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26648072
  5. USDA National Nutrient Database for Standard Reference Release 28. Nuts, macadamia nuts, raw (12131) URL: http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/3673
  6. Sea buckthorn oil. Wikipedia. URL: https://en.wikipedia.org/wiki/Sea_buckthorn_oil
  7. MONOENOIC FATTY ACIDS. URL: http://www.cyberlipid.org/fa/acid0002.htm
  8. PROSTAGLANDINS AND RELATED COMPOUNDS. URL: http://www.cyberlipid.org/prost1/pros0002.htm
  9. A lipidkémia kisszótára - ELTE Szerves Kémia Tanszék. URL: szerves.chem.elte.hu/oktatas/ea/biologiaikemia_lipidek.pdf
  10. Phinney SD1, Odin RS, Johnson SB, Holman RT: Reduced arachidonate in serum phospholipids and cholesteryl esters associated with vegetarian diets in humans.Am J Clin Nutr. 1990 Mar;51(3):385-92. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/2106775
  11. Hammarström S: Conversion of 5,8,11-Eicosatrienoic Acid to Leukotrienes C3 and D3.J Biol Chem. 1981 Mar 10;256(5):2275-9.URL: http://www.jbc.org/content/256/5/2275.full.pdf

 

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr608404526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zb74 2016.02.24. 14:49:14

"az omega-7 csoport egy tagja (C16:1 n-9)"

Ha omega-7, akkor nem n-7 a vége? Tehát C16:1 n-7?

fordulo_bogyo 2016.02.26. 02:13:24

Nagyon alapos es szeles latokru osszefoglalo. Azonban be kell vallanom, hogy en elvesztem a reszletek kozott, es nem latom a faktol az erdot. Annyi uj molekularol irtal, hogy elso olvasasra nem tudom, hova tenni oket.
Megprobalom szintetizalni, leegyszerusiteni az en szintemre, es kerdezlek, hetkoznapi felhasznalo (alkalmi taplalkozo) szintjen jol latom-e:
A kulonbozo forrasokbol szarmazo zsirokban kulonbozo telitetlen zsirsavak vannak jelen, kulonbozo mennyisegben. Ezeknek a molekulaknak (tisztan, nagy koncentracioban) specifikus biologiai hatasaik vannak. Ha jol ertelek, akkor az ezeket tartalmazo taplalekoknak viszont nem feltetlenul tulajdonithatunk ilyen hatasokat.
Tehat a "take home message" szamomra, hogy a mustart az ize miatt es nem az erukasav tartalma miatt kenem a virslire, a makadámia diót nem a 17%-a a palmitoleinsav tartalam miatt ragcsalom (az inzulinhaztartast rendberakni), hanem mert nagyon finom, az ize az allaga.
Ha gyogyaszat a cel, akkor izolalt molekulakat elore meghatarozott mennyisegben adagolok az orvos utasitasa szerint... az etkezes meg marad elvezetnek.
Hulyen gondolkozom rola?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.02.28. 07:57:25

@fordulo_bogyo:
Lényegében ugyanarra gondolunk. itt most éppen a zsírokra specializáltuk a kérdést, de valójában minden élelmiszerekben előforduló hatóanyag esetében van jelentősége a kérdésnek.

Az, hogy adott anyag van benne, felveti a kérést, hogy a megfelelő mennyiség van benne, vagy fogyasztunk-e annyit belőle, hogy elérje a hatásos dózist. Milyen formában van az élelmiszerben, tudja-e az adott formát szervezet hasznosítani, vannak-e a hasznosulást gátló/segítő egyéb tényezők (fitátok, rostok), hogyan reagál az anyag a konyhatechnológiára (bírja-e a főzést, sütést, oxidációt?), felszívódik-e, stb. ?
És még mindig ott van, hogy az adott formában az anyagcserében mi történik az anyaggal, eljut-e a megfelelő koncentrációban a szervezetben oda, ahova a hatást célozzuk, vagy az anyagcsere más folyamatai "lecsapnak" az anyagra (simán "elégetjük"mint zsírsavat).

Pl. a palomitoelinsav tök jó dolog, a makadámiadiól (word helyesírás-ellenőrző szerint akadémiadió) lehet ere építeni, de abszolút nem reális, hogy most mindenki makadámiadiót kezdjen fogyasztani, főleg meg éveken át, viszonylag nagy mennyiségben kellene enni, ami nem olcsó, nem egyszerű és valószínűleg ilyen formában kiszorítana más értékes tápanyagokat, élelmiszereket az étrendből, plusz nem tudjuk, van-e a makadámiadióban olyan anyag, ami esetleg nagyobb negatív hozadékkal jár a vélt előnyöknél.

Viszont palmitoleinsavból megfelelő kutatások után lehet olyan étrend-kiegészítőt gyártani, ami tényleg érvényesítheti a palmitoleinsav pozitív egészségügyi hatásait, megfelelő indikációkkal, terápiás protokollal tényleg lehet hasznos. Egészségmegőrző étrendtől nem várunk terápiás hatást (még ha annak összetétele esetleg egy korábbi, egészségtelen életmódhoz képest hozhat is ilyet) de célzott terápiához a "mesterséges" készítmények jobbak.

andika751 2016.06.02. 08:24:02

Szia!

Bocsánat most találtam meg, hogy már írtál a zsíroktól, így már nem kérdés.

Köszi: Andi

Munyi cica 2017.03.15. 20:48:27

Sándor, mit gondolsz, az avokádóolaj fogyasztása jó dolog? Jobb az avokádóolaj, mint az oliva? Még sosem próbáltam, most viszonylag elfogadható áron tudnék venni, érdemes eszegetni? Miben jobb/más, mint az oliva? Valahol azt írták, hogy magas a Q10 tartalma, meg még van pár előnye.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.16. 06:26:09

@Munyi cica:

Zsírsav-összetételt megnézem. A q10 tartalommal kapcsolatban vannak kétségeim, az jellemzően a magas anyagcsere-intenzitású szövetekben fordul elő nagyobb mennyiségben, az avokádóval kapcsolatban ez nekem kérdéses.

Munyi cica 2017.03.16. 11:18:57

@Meleg Sándor: Köszönöm, Sándor, kíváncsian várom a véleményedet. A Q10-et, hát, hogy is mondjam, nem éppen a leghitelesebb portálon olvastam, de megpróbálok utána nézni, jó lenne, ha mégis igaz lenne. De különben természetes módon előfordul egyáltalán valamiben Q10? Milyen magas anyagcseréjű szövetekről tudsz? Pl. máj, vese?

Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2017.03.16. 14:49:28

@Munyi cica: Q10 minden olyan szövetben előfordul, amiben van mitokondrium. Amiben több a mitokondrium, abban több a Q10. A mitokondrium termeli a sejt számára az "energiát" ATP formájában. Ha egy szövet olyan sejtekből áll, ami sok energiát igényel, pl. izmok, máj, agy, akkor sok benne a mitokondrium is.
Hogy érdemes-e szájon át még több Q10-et bevinni, az kérdéses. A sejtek mitokondriumai valószínűleg optimálisan elegendőt tartalmaznak. Nem tudni, a kívülről bevitt többlet beépül-e? Egyáltalán, olyan formában szívódik-e fel?
Antioxidánsnak viszont jó, ezért tartalmazzák a krémek, samponok, stb.

Munyi cica 2017.03.16. 16:10:20

@Epikus SZTK:
Köszönöm szépen, tehát akkor húsban, belsőségekben van elvileg több Q10?
Milyen sejtek tartalmaznak eleget, a sajátjaink? Azt olvastam, hogy a korral csökken a Q10 termelődése. Manapság miért árulják annyi helyen, annyiféle kiszerelésben étrendkiegészítő formájában? Csak üzlet?

Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2017.03.17. 11:25:20

@Munyi cica: Nem tudom, hogy tényleg mennyivel több bennük, nem néztem meg, hogy hogyan bomlik le, stb. Ha a lebomlását konstansnak tekintjük, akkor az említettekben azért többnek kellene lennie.
Az életkorral előrehaladva elég sok mindennek csökken a termelődése. Kérdés, hogy ezt lehet-e kívülről úgy pótolni, hogy az be is épüljön?
Hogy miért árulják? 1: üzlet; 2: antioxidáns - és nem a C vitamin; 3: nem tudom
Apropó, az avokádóban van egy "ritka" szénhidrát a mannoheptulóz. Hogy ez jó-e, azt nem tudom, de érdekes, mert 7 szénatomos, és ezek ritkábban fellelhetők a táplálékokban.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.17. 15:22:25

@Epikus SZTK: @Munyi cica:

Q10 kapcsán első sorban a szívbetegségekhez kapcsolódóan vannak eredmények, ott egészen jókat olvastam róla. Mivel érdemben javította a szívműködést, gyanítom, hogy valamilyen szinten csak be kell tudnia épülni.

Emellett antioxidánsként kísérleteztek vele, itt is voltak mérhető hatások - bár pont erre a célra némileg pazarlásnak érzem. Meg találtam egy vizsgálatot, ahol autizmusnál mértek viselkedésbeli pozitív változásokat Q10 kezelésre, de szerintem az egy elég gyenge vizsgálat volt (kis minta, nincs kontrollcsoport).

Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2017.03.17. 15:36:56

@Meleg Sándor: Igen, vannak eredmények, bár nekem kétségeim vannak ezen eredmények egyéb antioxidánssal való összehasonlításkor.
A Cochrane-ben található első pár analízis alapján a helyzet nem annyira "szívderítő", mint amennyire a Q10 forgalmazók/gyártók szeretnék :-).
Bejut a sejtbe, mert elég lipofil - sőt. Hogy a mitokondrium ettől többet fog-e tartalmazni, az már kérdéses. És, hogy e többletet hogy tudja esetleg összehangolni az energiatermelésben részt vevő egyéb fehérjékkel, kinetikájukkal, stb. Ha a Q10 mennyisége a sebességmeghatározó, akkor lehet, hogy nagyon jó még adni egy adagot - bár ez valahogy nem valószínű (hiszen az egész e- transzportot az ADP "hajtja" fiziológiás körülmények között).
Ha nem, akkor meg esetleg még hátrányos is lehetne, bár az egyik cikk szerint elég jó a tolerabilitása a Q10 iránt a szervezetnek, mellékhatás nem igazán fordul elő.
(És még valami, a legtöbb antioxidáns egyben potenciálisan prooxidáns is, a partnertől is függ.)

fordulo_bogyo 2017.03.18. 05:27:46

@Meleg Sándor: Az ilyet nem is lenne szabad emliteni, fedje oket a feledes jotekony homalya:
"Meg találtam egy vizsgálatot, ahol autizmusnál mértek viselkedésbeli pozitív változásokat Q10 kezelésre, de szerintem az egy elég gyenge vizsgálat volt (kis minta, nincs kontrollcsoport)."

MINCS KONTROLLCSOPORT - akkor mihez hasonlitjak az eredmenyt????

fordulo_bogyo 2017.03.18. 05:38:35

@Munyi cica: "Sándor, mit gondolsz, az avokádóolaj fogyasztása jó dolog? Jobb az avokádóolaj, mint az oliva? "

Kostold meg, es azt fogyaszd, amelyik finom. Amelyik illik az adott eteledhez.

A taplalkozas nem kene tudomany legyen, elvezet kene legyen.

Hidd el, messze nem tudunk annyit, hogy egy (egyetlen egy) LEGoptimalisABB taplalkozast osszehozzunk.
Nagyon sokfajta etrend egyforman jol megfelel a homo sapien fajhoz tartozo elolenyeknek.
Azt valaszd kozuluk, amelyiket elvezed.
Tovabbmegyek: meg ha egy adott etrend (vagy plane egyetlen etel onmagaban) szuboptimalis is, erdemes 2%-kal tovabb elni sanyaruan, vagy meger 2%-kal rovidebb idot az elvezetes elet?
Arrol nem is beszelve, hogy a jo kozerzet, elvezet szinten hosszabbitja az eletet.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.03.18. 07:38:53

@fordulo_bogyo:

"feledés homálya" - van az a furcsa helyzet, hogy a csak az elrettentés erejére tudok hivatkozni. ha a Q10-et mindenféle fórumon propagálják az autistáknak, és egy egyetlen nyomorult vacak vizsgálat van, akkor mit írjon az ember :) ezt tudom mondani, hogy egy ilyen kutatás volt, de vacak.

"A taplalkozas nem kene tudomany legyen, elvezet kene legyen." - de, legyen csak tudomány és ennek keretein belül találjuk meg az utat az élvezeteknek is. Nem lehetetlen.

fordulo_bogyo 2017.03.18. 13:50:27

@Meleg Sándor: A vacak kutatas rosszabb mint az egyaltalan nem kutatas. Kontroll csoport nelkul nincs mihez viszonyitani az eredmenyt, igy nem tudtunk meg semmit a feltett kerdesrol.
En erre ugy hivatkoznek, hogy nincs hitelesm megbizhato vizsgalati eredmeny a temaban.

Ertelek, es egyetertek:
""A taplalkozas ...." - de, legyen csak tudomány és ennek keretein belül találjuk meg az utat az élvezeteknek is. Nem lehetetlen."

"A taplalkozas nem kene tudomany legyen, elvezet kene legyen." - arra gondolok, hogy nem kene minden egyes taplalkozassal kapcsolatos dontesunket tudomanyos alapon elemezni... valahogy ahogy a sportra is tekintek: igen olvasom a szakirodalmat, van edzestervem, de a hangulatomtol fuggoen attol elterek (akar kevesebbet evezek, ha ugy erzem magam, akar ketszer annyit, mint terveztem, ha olyan az ido es a kedv). Igaz, igy talan valamennyivel kevesebbet erek el, mint egy elsportolo, akit allandaon a legtudomanyosabb edzesterv alapjan hajt az edzoje... de lehet, hogy en jobban elvezem.

Az etolajos kerdes kapcsan jutott ez eszembe. Lehet, hogy mashogy kene erveljek. Megprobalom:
"Jobb az avokádóolaj, mint az oliva?"
Ez kicsit olyan kerdes szerintem, mint jobb az alma, mint a korte?
Ugy gondolom, nem kene tudomanyos alapon a legjobb gyumolcsot, a legjobb hust, a legjobb gabonat, a legjobb zoldseget keresni. Nem kene oket sorbarakni josag szerint es csak a legjobbat enni, hanem mindet ami egeszseges elelem, azokat valtozatos etrend reszekent fogyasztani.

Munyi cica 2017.03.18. 14:50:19

@Epikus SZTK: @Meleg Sándor:

Köszi mindkettőtöknek, igazából nem akartam én ilyen tudományos szinten belemenni a Q10 kérdésébe, de hasznos, amiket írtatok, köszönöm. Épp csak azért hoztam fel, mert ezt állították az avokádóolajról. de ezek szerint nem dúskál benne. Nem is azért fogyasztanám, ha enném, Q10-et egyébként néhanapján, olyan 4-5 naponként bekapok, de nem csinálok ügyet belőle.

Munyi cica 2017.03.18. 14:59:00

@fordulo_bogyo:
Bogyó, tökéletesen értelek, és nagyjából egyet is értek veled. Nem azért kérdeztem, mert annyira tudományosan akarok táplálkozni, én mindenevő vagyok, majdnem minden ételt szeretek, az olivaolajat is és magát az avokádót is. Egyáltalán nem keresem a tökéletes kaját, mert olyan nincs, inkább a változatosságra törekszem, pont ezért is szeretnék avokádóolajat, kíváncsiságból, mindenből keveset és mindegyiket élvezem, amit eszek. Simán megeszem azt is, ami szuboptimális és nem 2 %-ot ér meg nekem, hogy jól essen az étel, hanem sokkal többet :). Akár 100 %-ot is. Igazad van teljesen, inkább élek 5 évvel rövidebb ideig, de azt jól, olyan ételeket fogyasztva, ami akkor éppen jól esik, mint sanyarúan, legyűrve valamit, ami ugyan hótt egészséges, de pont nem esne jól.
Az avokádót csak elvileg kérdeztem, azóta már el is döntöttem, hogy persze, hogy megpróbálom, miért ne, attól még eszek egy csomó féle más zsiradékot is, hol ezt, hol meg amazt. Csak kíváncsi voltam a véleményetekre. Sajnos az olivaolajat gyakran hamisítják, a legszuperebbet meg nem vehetem mindig.

Munyi cica 2017.03.18. 15:02:20

@fordulo_bogyo:
És a sportban, mozgásban is hasonló: lehet, hogy lenne jobb, tökéletesebb, mint amit csinálok, de nekem ez a könnyen elérhető, kivitelezhető, amit csinálok, nem fogok megfeszülni egy jobbért, de ezt legalább rendszeresen csinálom, minden nap, talán még többet is ér, mintha hetente kétszer kinyiffannék valami konditeremben. Egyszóval igazad van, de nem is a tökéletesség keresése miatt volt a kérdés az olajról.