Hiedelmeink
2017. október 18. írta: Meleg Sándor

Hiedelmeink

A közelmúltban két olyan előadást is tartottam, melynek fókuszában az egészséges életmóddal, táplálkozással, egészségtudatossággal kapcsolatos tévhitek, hiedelmek álltak. A tapasztalatok alapján azt gondolom, érdemes közreadni a hiedelmekből felállított toplistát.

hiedelem.jpg

Péntek 13, fekete macska, régen minden jobb volt...

ÖRÖK ÉLET, JÓ EGÉSZSÉG

Általános hiedelem, hogy az embernek természetes állapota alapvetően a hosszú, egészségügyi problémáktól mentes élet. Ha ez valamiért nem valósul meg, annak oka, felelőse van (legtöbbször külső környezeti tényezők merülnek fel) és az egyén valamilyen étrend, módszer, készítmény alkalmazásával gyorsan és hatékonyan tehet ellene (legalábbis a reklám szerint). Nehézséget okoz, hogy maga az élelmiszeripari-gyógyszeripari reklámtevékenység is erősíti ezt a hiedelmet, az alternatív irányzatok lényegében csak a nagyotmondásban mutatnak fölényt – de ott sem sokat.

Valójában az élet, és az emberi élet is meglepően törékeny dolog, a mai ismereteink szerint a biológiai határaink valahol a 110-120. életév között vannak, de ehhez jó genetikai alapok, erősen egészség- és környezettudatos életvitel, jó egészségügyi ellátórendszer és nem kevés szerencse is kell. Nem utolsó sorban pedig az emberi élettartamot nemcsak mennyiségi, hanem minőségi oldalról is nézni kell, márpedig ezzel is vannak gondok.

Fontos tudatosítani, hogy bár az egyéni erőfeszítések révén sokat tehetünk a jobb életminőségért, a hosszabb, egészségesebb életért, a kockázatok csökkenthetők de nem szüntethetők meg teljesen. Nincsenek csoda(mód)szerek, a legjobb szándék mellett is kibabrálhat velünk csúnyán a biológiánkban rejlő kisördög.

 

RÉGEN MINDEN JOBB VOLT

Kapcsolódik az előző hiedelemhez azzal a kiegészítéssel, hogy minden rossz forrása konkrétan megnevezésre kerül: a modern életmód, az „iparilag előállított élelmiszerek”, a „kemikáliák” (ide értve a gyógyszerektől, védőoltásoktól az adalékanyagokig a háztartási tisztítószerekig) és sok más, ami régen nem volt, de most létezik. Az elmélet igazolására remekül alkalmasak az egészségügyi statisztikák (illetve azok hiánya), hiszen 1750-ben egyetlen autoimmun beteg meg autista sem volt, most meg milyen sokan érintettek… és mivel 1750-ben védőoltás sem volt, most meg van, innen már könnyű továbbgondolni a történetet.

Persze a hipotézissel ellentétes adatok ilyenkor nem jelennek meg. Valójában pontosan tudjuk, hogy az írott és íratlan hagyományokkal rendelkező történelmi korszakokban katasztrofális egészségügyi állapotok uralkodtak, a megszületett gyermekek fele nem érte meg a 15 éves kort, a 60 év felettiek aránya mindösszesen néhány százalék volt. Például a 14. század első felében Európa lakosságának 2/3-a veszett oda egy globális éhínségben és az azt követő pestisjárványban – szóval ennyivel volt jobb régen.

term.jpg

AMI TERMÉSZETES, AZ CSAK JÓ LEHET

Továbbgondolva az előző pontot: ha régen minden jobb volt, az azért van, mert természetes volt. A természetes és mesterséges dolgok szembeállítása erősen szelektív álláspont – hiszen figyelmen kívül hagy minden modern technológiát és anyagot, ami jobbá teszi az életünket és elhallgat minden olyan természetes dolgot, ami beteggé tehet vagy akár meg is ölhet bennünket. De legalább jól hangzik.

A 21. században eljutottuk oda, hogy bármit el lehet adni azzal, hogy „természetes” és bármitől el lehet riasztani azzal az embereket, hogy „mesterséges”. Valójában a legtöbb esetben a két fogalomkör egymás ellen való kijátszásáról van szó – egy adott anyag hatása egyáltalán nem függ attól, hogy természetes vagy mesterséges eredetű. Külön ki kell emelni az „E-mentesség” őrületét, az adalékanyagoktól való rettegést művészi szintre sikerült emelni – s nem mellesleg komoly kereskedelmi piacot lehet felépíteni erre. A jelenség kialakulásában jelentős szerepe van annak, hogy a lakosság élelmiszerekkel kapcsolatos ismeretei, illetve az ezzel kapcsolatos információk értelmezési készsége kritikusan alacsony. Sarkítva a példát: a C-vitaminból a napi szükségletünk többszörösét képesek vagyunk elfogyasztani, de visszatesszük a polcra a terméket, amiben E300 (acidum ascorbicum) van – pedig a kettő egy és ugyanaz.

 

MINDENMENTES ŐRÜLET

Ha valami káros, akkor azt a legjobb távol tartani magunktól. Igen ám, de ma már mindenről „bebizonyították”, hogy káros - gyakorlatilag nincs olyan élelmiszer, vagy élelmiszer-komponens, amiről nem mutatták ki valakik valahol (pl. a brit tudósok), hogy potenciálisan egészségre káros hatásokkal rendelkezhet. Így aztán létrejött a többszörösen szelektív étrendek táptalaja. A tényleges egészségügyi hatások alapján alkalmazott ún, eliminiációs étrendek jelentősége ma már jelentősen eltörpül a „régen minden jobb volt” vagy a „természetes-mesterséges” elvek mentén kiinduló szelekciónak.

A mindenmentességhez kapcsolódóan szót kell ejteni a laikus öndiagnózisok szerepéről, illetve azokról a megkérdőjelezhető megbízhatóságú módszerekről (biorezonancia, aurasimogatás, egyes gyorstesztek), melyeket egyre gyakrabban alkalmaznak - az intoleranciák, érzékenységek mögött számos esetben egyszerű önmegfigyelés áll, ami megtévesztő lehet. Önmagában az egészségkárosító hatás definíciója is megérne egy hosszabb gondolatmenetet, hiszen ma már olykor ilyen kritériumrendszerrel találkozhatunk, ami alapján szinten mindenki érzékenynek mondhatná magát (példa: glutén, ami bárkit, bárhol és bármikor megöl, csak éppen rettentő alattomosan teszi).

oxigen.jpg

Ne akarjon senki "E-mentes" lenni, mert az csúnya fulladásos halált okoz.

 

MINDENT GYÓGYÍTÓ ÉTRENDEK

Ha az alternatív étrendek és a klasszikus diétás rendszerek jellemzői közül ki kellene emelni egy fontos különbséget, akkor az az univerzalizmus lenne. A klasszikus diétás rendszerek egyénre szabottan, aktuális egészségügyi állapothoz és szükségletekhez igazodva építik fel az étrendet - egy jó alternatív étrend viszont ugyanazzal a módszerrel minden betegséget megelőz, ha pedig már kialakult, akkor meg is gyógyítja. Ezzel nehéz versenyezni. Elképesztő mennyiségben születnek erre a koncepcióra felépített étrendek, a könyvesboltokban a polcok roskadásig vannak tele ezekkel a művekkel - s ha épp az egyik nem jönne be, nyugodtan választhat másikat bárki, így a remény sosem hal meg.

 

MINDENT GYÓGYÍTÓ CSODASZEREK

Nem csak egész étrendek viselkedhetnek panaceaként, mindig van egy-egy felkapott étrend-kiegészítő, élelmiszer, gyógynövény (vagy gyomnövény), esetleg egy konkrét összetevő, ami kiemelkedő erővel előz meg, illetve gyógyít bármit. Érdemes megfigyelni, hogy ezek a fellángolások 2-3 évig tartanak majd lecsengenek és jön a következő. A váltást a fogyasztók kevésbé érzékelik, a lecsengett lelkesedésben viszont egyesek igen jól járnak anyagilag.

Ehhez hasonlóan van egy inverz jelenség is, ami a negatív oldalát erősíti fel egy-egy élelmiszernek vagy komponensnek. Ők az aktuális közellenségek, melyek megbetegítenek, megölnek vagy akár még rosszabb dolgot is csinálnak. itt szintén 2-3 éves váltásokkal találkozhatunk, leglátványosabban az édesítőszereknél figyelhető meg. Ami itt jellegzetes, hogy bármely anyagról is legyen szó, kísértetiesen hasonló tüneteket és halálnemeket okoz még akkor is, ha kémiailag vagy a szervezeten belüli anyagcseréjében semmi köze nincs az előző főellenséghez.

csoda_1.jpg

A GONOSZ ÉLELMISZER- ÉS GYÓGYSZERLOBBI

Annak ellenére, hogy a gyógyszeripar és az élelmiszeripar igen jelentős szerepet játszik abban, hogy az emberek többsége az egy évszázaddal korábbi állapotokhoz képest sokkal jobb és egészségesebb életet élhet, valamiért mégis hatalmas gyűlölet él egyesekben ezen rendszerekkel szemben. Az orvostudományt és az élelmiszeripart is ma sokan egy profitéhes, kapzsi rendszernek látják, amit csak a pénz éltet, rosszabb esetben direkt el akarja tenni az embereket láb alól – akkor is, ha ma többen és tovább és jobban élnek, mint bármely történelmi időszakban az emberiség eddigi pályafutása során. Az ezen az állásponton lévőknek szívesen javasolnék egy kis utazást azokra a területekre, ahova a maffia még nem tette be a lábát, ki lehet próbálni, milyen az élet ott, ahol nincs élelmiszeripar, gyógyszeripar, általában véve nincs orvosi ellátás és csak az ősi, tiszta természet vigyáz az emberre...

Az fel sem merül ezekben az emberekben, hogy az általuk pártolt alternatív gyógyászat és élelmiszeripar pontosan ugyanúgy működik, sok esetben a szabályozatlanság szürke és fekete zónáit kihasználva sokkal agresszívebben, kártékonyabban és fogyasztóit akár közvetlenül is megkárosítva. Az alternatív rendszerek, étrendek esetében sokszor az ár/érték arány, a fogyasztáshoz kapcsolódó kockázatok területén sem túl jó a helyzet.

 

A TUDOMÁNY ÉS A HIVATALOS ORVOSLÁS KUDARCA

Hasonló ehhez a jelenséghez a tudományellenes megmozdulások világa. Egyértelműen kimutatott, hogy a magyar lakosság (a nemzetközi átlaghoz felzárkózva) nagy arányban nem fogadja el az egészséghez kapcsolódó, tudományosan megalapozott tényeket, és rendkívül nyitott az alternatív irányzatokra, még azokban az esetekben is, ahol az irányzat által képviselt elmélet, álláspont viszonylag alacsony szintű természettudományos műveltség birtokában cáfolható. Ma már a tévhitekre nem is az alacsony iskolázottságú társadalmi réteg a legfogékonyabbak, hanem a magukat egészségtudatosnak beállító, értelmiségi, középosztály, ami képes fizetőképes keresletével fenntartani a kínálatot, azt a látszatot keltve, hogy a "fapados" orvosláshoz képest az alternatív gyógyászat egyfajta "prémium" kategóriás szolgáltatást jelent.

Nem tagadható, hogy az egészségügyi kutatásoknak és ellátórendszernek megvannak mai napig a maga működési problémái – ezekre ugyanakkor reflektál is, törekszik a rendszerhibák kiküszöbölésére. De kifejezetten hangsúlyozni kell, hogy ezek csak akkor lennének érvek a rendszer ellen, ha bárki igazoltan jobbat tud más alapon létrehozni, ilyen modell jelen pillanatban az alternatív oldalakon nem áll fenn, sőt az alternatív gyógyászat rendszere számos tekintetben legalább ilyen problémás.

 

A BRIT TUDÓSOK KIMUTATTÁK

Ami ebben a témában egyfajta humorfaktor, hogy a tudományellenességgel egy időben rendkívül nagy a fogékonyság a tudományosnak látszó bulvárhírekre, maguk az áltudományos irányzatok is időnként szeretnek a tudományosság látszatában tetszelegni. kifejezetten művészi élmény egyes szerzők esetében megfigyelni, hogyan ront neki a tudományos kutatások eredményeinek, miközben hasonló köntösbe burkolt érveket próbál felhozni - akár nyíltan tudományellenes szerzőkre hivatkozva.

Az egészségügyi bulvár ma komoly veszélyt jelent a valódi egészségtudatosság terén, hiszen az ismeretterjesztő tevékenységbe vegyülve szemérmetlenül terjeszti a kisebb-nagyobb tévhiteket. A tudományos köntös mellett a másik csodafegyver az igazságba vegyített tévhit: két igaz mondat mellé ha beteszünk egy tévhitet, az igaz állítások alapján a laikus olvasó a tévhitet is igazságként fogadja el. Hasonló jelenség, amikor két elismert szakember mellett nyilatkozik a témában egy alternatív módszer készítője is - épp ezért egyáltalán nem mindegy, ki, mikor és milyen platformon nyilvánul meg egészségügyi témákban.

brittudosok_1.jpg

MIT LEHET TENNI A TÉVHITEK ELLEN?

Hogy ne maradjunk tanulságok nélkül, négy pontban összefoglalnám, mit lehet(ne) tenni a témában. Előre jelzem, hogy a siker nem garantált, de a kesztyűt fel kell venni és ki kell állni a harcmezőre.

1. Az egészségnevelés megerősítése az oktatási rendszerben, annak minden szintjén. Friss élményem, hogy 5. osztályban a gyerekek már megdöbbentően sokat tudnak az egészséges életmódról, lényegében minden fontos tétellel tisztában vannak - mégsem eszerint élnek és már ebben a korban megjelennek azok az egészségügyi problémák (pl. túlsúly, szenvedélybetegségek), melyek köthetők az életmódhoz. Szomorú, de a tévhitek is felbukkannak ebben a korcsoportban. Nem megkerülhető, hogy a téma folyamatosan napirenden legyen a korosztálynak megfelelő formában és tartalommal, elméleti és tapasztalati (élményszerű) oktatás formájában is.

2. Hatósági fellépés megerősítése a megtévesztő termékekkel, szolgáltatásokkal szemben. Ki kell mondani, hogy a jelenlegi, EU és hazai szabályozásra épülő hatósági tevékenység elégtelen, az ellenőrzési kapacitás kevés, a szankciók pedig nem jelentenek érdemi visszatartó erőt - ráadásul a hazai rendszer viszonylag könnyen megkerülhető az online szolgáltatásokkal, kereskedelemmel. Önmagában a szabályozás jelentős szigorítása szükséges (pl. az étrend-kiegészítők esetén ne legyen elég egy bejelentő űrlap hasraütés-szerű kitöltése, a látszólagos egészségügyi szolgáltatásokat is néven kell nevezni), de az ellenőrzés intenzitása is növelendő és a szankcionálást sem lehet kesztyűs kézzel kezelni.

3. Az egészséggel kapcsolatos kommunikációs stratégia átgondolása a kor követelményeinek, média-fogyasztási szokásainak megfelelően, a nyilvánosság felé és a betegmunka során is. Az aktuális helyzet kialakulásában nagy szerepe van, hogy a hagyományos egészségügyi kommunikáció formailag, tartalmilag és össztömegét tekintve versenyhátrányban van az alternatív módszerekkel szemben. A média tekintetében jelentős javulást lehet néha tapasztalni, ahol katasztrofális a helyzet, az a betegekkel folytatott közvetlen kommunikáció. Minden egészségügyi szakember esetén jelentősen javítani kell a kommunikációs készségeken, nem utolsó sorban eszközöket és kellő időt kell biztosítani arra, hogy a szakember kommunikálni tudjon a betegekkel, azok aktuális készségeinek, igényeinek megfelelően. Hangsúlyozottan meg kell jelennie a betegmunkában az egyénre, személyre szabottságnak.

4. A dietetikusok, táplálkozástudományi szakemberek „versenyképességének” javítása a fenti területeken való fokozott részvétellel. Hazai pályára tévedve el kell mondani, hogy a dietetikusok, táplálkozástudományi szakemberek számára meg kell adni azokat a jogosítványokat, melyek az önálló betegmunkát segítik - ebben pedig megfelelő formában és tartalommal folyamatos támogatást kell számukra biztosítani. Pontosítva: a jelenleg önálló betegmunkát folytatók esetében vizsgálni kell az arra való alkalmasságot, de be kell a rendszerbe szabályozott módon be kell engedni azokat a táplálkozástudományi szakembereket, akik arra alkalmasak (és az orvosoknak se ártana, ha butaságok beszélése helyett tanulnának egy keveset a témában - tisztelet azoknak, akik veszik a fáradtságot erre). Miközben az ellenoldal minden létező kiskaput és surranóutat kihasznál, az egészségügy nem hagyhat ki a saját tevékenységéből egyetlen potenciális csapattagot, szövetségest sem. A megvalósítás formai követelményein lehet vitázni (kell is), de a kor jelenségeire való aktív reakciót nem spórolhatja meg a szakma.

szellem.pngA tévhitekkel, hiedelmekkel márpedig le kell számolni.

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog  

 

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr9012986950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr Brcskzf Gröőő 2017.10.18. 09:45:21

megosztottam; hálás köszönet!
a Mindenmentes őrület első bekezdésének utolsó mondata túlszerkesztett:
„A[z ...] étrendek jelentősége [...] eltörpül a[z ...] elvek mentén kiinduló szelekciónak.” ??? kérlek, javítsd!

Serrin · http://ecigiblog.blog.hu/ 2017.10.18. 10:24:13

Én is.

Jó lenne egy megosztás gomb.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.10.18. 13:31:50

@Serrin: Címsornál a jobb oldalon kint vannak a megosztós gombok.

Hanzo The Razor 2017.10.18. 13:49:02

Plusz a jó öreg url copypaste, ami mindenhol működik, de sajnos nemcsak az egészségügyi és táplálkozási tudás, hanem az informatikai tudás is a béka feneke alatt van.

inebhedj - szerintem 2017.10.19. 09:43:24

Nem vonva kétségbe a poszt igazságtartalmát (sőt!), a középkori adatok és következtetések részben elég szabadértelmezésűek, ugyanakkor tág teret nyitnak eszkalációnak, részben meg ebben a formában nem kapcsolódnak a témához (pl. mert a magas gyerekkori halandóság számos felnőttkori betegség gyakoriságát csökkenti jelentősen, ami adattorzító hatású [ebbe a csapdába sokszor belefutnak kutatási beszámolók a populáris sajtóban, mikor pl egy belső afrikai ősközösségi törzs és az USA felnőtt népességének keringési megbetegedéseinek gyakoriságát összehasonlítva megállapítják, hogy a törzs tagjai a napi 20-30 km-es gyalogtúrák miatt sokkal kevésbé érintettek ilyen problémákban, ugyanakkor nem derül ki, hogy milyen a törzsnél a halandóság, és milyen súlyozással vették számításba, hogy a potenciális betegek náluk meg sem érik a felnőttkort, szemben az USA-val], illetve általánosságban a középkori és kora újkori tények és a felvilágosodásnak hála kitalált mítoszok annyira keverednek a köztudatban, hogy komolyabb mélységű elemzés nélkül elhitelteleníthetik a mondanivalót).

Egyébként meg, én magam legalábbis, sose értettem, hogy mire jó 110 évig, de akár még csak 80-90 évig is élni, de annyi mindent nem értek, hogy elfér köztük ez a talány is.

Berelhetoreklamfelulet 2017.10.19. 10:41:04

@inebhedj - szerintem:
Mi az, hogy minek élni 110évig? Ha nem szeretsz élni, akkor bármikor véget vethetsz a szenvedéseidnek, sőt, ajánlott véget vetni neki.

Amúgy a cikk igaz. Az emberek hülyék. Nagyon nagyon hülyék. Könnyű elmondani nekik, hogy x mennyire egészséges/y milyen káros, és így ők azt fogják venni (többszörös áron), miközben annyival különbözik, hogy pl. a búza héját nem szedik ki, hanem +ba beledarálják.
De hát ez van. A hülye embereket kihasználják az okosabbak, ez mindig is így volt, és így is lesz.

Void Bunkoid 2017.10.19. 11:03:44

@Berelhetoreklamfelulet: "Ha nem szeretsz élni, akkor bármikor véget vethetsz a szenvedéseidnek, sőt, ajánlott véget vetni neki."

Szerintem nem a halálvágyra reflektált a kolléga azzal, hogy minek 110, de akár 80-90 évig is élni.

Leginkább arra, hogy ha megnézed az élővilágot, a legtöbb élőlény addig él, ameddig termékeny, utána leépül és elpusztul, átadva a helyet, életteret, kaját, mindent a jobb esetben még termékeny korában általa létrehozott új életnek.

Geriátriai problémákkal az egész élővilágban kizárólag az ember, valamint az ember által szintén mesterséges környezetben tartott, többnyire emlősállatok küzdenek (mint állatkerti állat, vagy házi kedvenc). És igen, az ember is mesterségesen tartja életben magát bőven a biológiai szavatossági ideje lejártán túl - szerencsés genetika, mint a cikk is említi van, de ez nagyon töredéke a teljes populációnak, amúgy nagyon nagyítóval kell keresned olyan 60-65 fölötti embert, aki nem egy jó marék gyógyszert reggelizik minden nap. Meg ebédel, meg vacsorázik. Ha nem tenné, valszeg hónapokon belül konyec lenne.

Merthogy kb ennyi az ember hivatalos, természetes élettartama. Egyedül az állandó, de amúgy hiábavaló - amióta vallásosak meg civilizáltak vagyunk - örökélet-hajszolás miatt élünk tovább ennél.

Terézágyú 2017.10.19. 11:22:31

@Berelhetoreklamfelulet:
" miközben annyival különbözik, hogy pl. a búza héját nem szedik ki, hanem +ba beledarálják"

Sőt: ha tehát valamilyen munkafolyamatot (a héj kiszedését) nem végzik el rajta, akkor mire föl drágább a teljes kiőrlésű???

Egy munkafolyamattal kevesebbet kell elvégezni rajta - és drágább???

katjerina kool 2017.10.19. 19:59:43

A laikus öndiagnózissal alapvetően szerintem nem kellene, hogy baj legyen. Ha megfigyelem, hogy minden pohár tej után 2 napig fosok, vagy kétszeresé dagad az arcom a diótól, akkor nem kell agysebésznek lennem ahhoz, hogy a továbbiakban kerüljem ezeket az élelmiszereket, és méregdrága laborvizsgálatra sincs szükségem, csak hogy papíron leírva viszontlássam, amit úgyis tudok. De ettől függetlenül érzékelem a jelenséget, amire a szerző gondol: a "hagyd el a glutént" a varázsige mostanság minden bajra.

kereso · http://kereses.blog.hu 2017.10.19. 21:09:02

Gratulálok a cikkhez! Remek érvek, jó diagnózis, jó gyógymód.

rózsaszín pillangó 2017.10.20. 00:58:56

@katjerina kool: Ezzel csak az a gond, hogy így pl. teljesen kerülöd a tejtermékeket, miközben lehet, hogy csak a laktóz okozza a gondot, és pl. egy natúr joghurtot nyugodtan elmajszolhatnál. Nem tudod, hogy kerülnöd kell-e a laktóz tartalmú gyógyszereket, stb. Tehát pl. feleslegesen ronthatod az életminőségedet (orvosilag diagnosztizált tejfehérje-allergiásként mondom: nagyon nem mindegy). És az is lehet, hogy valamilyen egyéb problémád van, nem simán allergia/intolerancia, de így sosem tudod meg a mögöttes okokat.
Pl. ha hidegben nehezen kapok levegőt, akkor megoldhatom úgy, hogy minden telet a trópusokon töltök, de úgy is, hogy elmegyek orvoshoz, kiderül, hogy asztmám van, és a kapott gyógyszerrel normálisan élhetek bárhol, és talán kevésbé is súlyosbodik a betegségem (ezt nem tudom biztosan). Ráadásul még olcsóbb is.
Szóval az öndiagnózissal, öngyógyítással csak óvatosan. Szerintem.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.10.20. 06:28:21

@katjerina kool:

Mondok egy példát: van egy allergiás eredetű bélgyulladása valakinek. Enyhe fokú, nem ad tipikus tüneteket, időnként jobb, időnként rosszabb. A beteg megfigyeli magát, hogy a tej nem az igazi és megállapítja, hogy a laktózzal lesz gond - miközben ha az az egy bizonyos allergén kikerülne az étrendjéből, megoldódna a laktóz problémája - nem laktóz érzékenysége van, csak a gyulladás miatti másodlagos enzim-elégtelenség lépett fel.

Pont az emésztőszervi tünetek kezelése problémás, mert nagyon sok az atipikus tünet és az élelmiszereke komplexitása miatt sokszor nehezen felismerhető a probléma forrása. Vannak markáns esetek (mosatlan földieper - hasmenés kombóig könnyen eljut az ember), de a problémák többsége nem ez a kategória, sok esetben szakembereknek is komoly fejtörést okoz a dolog.

Berelhetoreklamfelulet 2017.10.20. 10:41:45

@Void Bunkoid: Van olyan állat (igaz ritka), ami nagyon sokáig él, és aligha szaporodik már abban a korban.
Az állatok azért nem élnek sokáig, mert a természetben az öregek könnyű prédák és így valaki más tányérjára kerülnek. Nem azért halnak meg mert már nem termékenyek, és nem is azért mert megakarnak, hanem azért, mert szétmarcangolják őket, és még elevenen elfogyasztják a testét.

Void Bunkoid 2017.10.20. 17:54:49

@Berelhetoreklamfelulet: melyik állat? :)

Én úgy emlékszem, hogy a legtöbb baromi hosszú életű állat szintén baromi hosszú ideig nemzőképes/termékeny is, illetve pár állat - például a homárfélék - gyakorlatilag biológiailag halhatatlan, és vicces módon minél öregebb, annál termékenyebb. Persze ők sem örök életűek, mert szegényeket a természet azzal viccelte meg, hogy vedleniük kell, páncéljuk újratermeléséhez pedig rengeteg energia kell, és mozdulatlanul kell maradniuk, így idővel, ha elég nagyra nőnek, és nem bántotta senki őket, szegények vedlés közben egyszerűen éhenpusztulnak.

Ezt a különleges tulajdonságot meg is fejtették, a homárfélék specifikus sejtjei az állat egész élete során őssejtként viselkednek, tehát nem "kopnak" a kromoszómavégeik osztódásonként, így teljesen meg tudnak újulni. A többi állat sejtje, amint kifejlődött és specifikus szövetsejtté alakul, csak bizonyos ideig osztódik, utána elsorvad - következménye az öregedés és a halál.

Néha beüt a génhiszti, és egyes specifikus szövetsejtek termelődnek, amik a homárokéhoz hasonlóan viselkednek, ám sajnos valamiért nem tudnak "rendes" módon osztódni, hanem kontrollálatlan sejtburjánzás indul be, idővel hatalmas rosszindulatú daganatokat létrehozva, az eredeti szervek elől elzabálva az oxigént, tápanyagokat és kinyírva az élőlényt.

Hülyén hangzik, de egy vékony kis cérnaszál választja el az örök életet a ráktól...

elvagyok 2017.10.22. 20:13:45

@Meleg Sándor: Van arra statisztika, hogy az allergiás eredetű bélgyulladás fellépésekor az esetek hány százalékában lép fel tejjel (annak valamely összetevőjével) szemben intolerancia / allergia (is)? Az sem lenne mellékes információ, hogy az esetek hány százalékában oldódott meg - a példánál maradva - a laktózérzékenység pusztán attól, hogy a "főfelelős" allergén kikerült az étrendből? És mennyi időre?

Azért kérdezem, mert szűkebb / tágabb környezetemben drasztikusan megnőtt a tej valamely összevetőjével szembeni "érzékenység" előfordulási gyakorisága...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.10.23. 09:08:38

@elvagyok:
Bármely eredetű bélgyulladás (vékonybél) esetén a laktóz-intolerancia gyakorinak mondható, mert a bélfal gyulladása a laktáz előállítását zavarja, de a gyógyulás esetén a regenerációs is nagy arányú és gyors.

A tejfehérje elleni reakció esetében nem tudnék általános szabályt mondani, nagyon sok mindentől függ - genetikai hajlam, étrend, stb.

A laktóz esetén érdemes tudni, hogy az enzimtermelés az életkor növekedésével csökken, tehát egy idő után spontán, minden gyulladásos folyamat nélkül is csökkenhet a laktóz-tolerancia. Ez viszont egyéni, van akinél már gyerekkorban, másoknál fiatal felnőttkorban vagy még később válik érezhetővé a probléma.

elvagyok 2017.10.23. 20:18:10

@Meleg Sándor: Köszönöm a gyors választ.

Amennyiben már fellépet olyan mértékű allergiás reakció / intolerancia, amelynek „eredményeként” ki kellett iktatni valamilyen elemet az étrendből, úgy joggal feltételezhető-e az, hogy a szervezetben már beindultak olyan folyamatok, amelyek később újabb érzékenységekhez vezethetnek, sőt, akár autoimmun betegségek kialakulásával járhatnak?

A tejfehérje érzékenység a kazein-t vagy a tejsavóban lévő fehérjéket érinti (inkább)? Lehet-e, hogy a tejfogyasztásnál jelentkező fokozott inzulinválaszt a tejsavó fehérjéi választják ki?

Tudni lehet, hogy a kazein miért vált ki allergén reakciókat, erőteljes immunválaszt ezek szerint nem is elhanyagolható mértékben?

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.11.15. 01:07:19

>példa: glutén, ami bárkit, bárhol és bármikor megöl,

Fructan ... ( ami gyakori a gluténnal )

"Fructan, Rather Than Gluten, Induces Symptoms in Patients With Self-reported Non-celiac Gluten Sensitivity"
www.gastrojournal.org/article/S0016-5085(17)36302-3/pdf
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29102613

conclusions:
"In a randomized, double-blind, placebo-controlled crossover study of individuals with self-reported non-celiac gluten sensitivity, we found fructans to induce symptoms, measured by the gastrointestinal symptom rating scale irritable bowel syndrome version"

elvagyok 2017.12.04. 07:11:16

Igen, szép lövés, ugyan azt senki nem állította, amit ön mond, de nem is baj, mert ha valaki rosszul érzi magát a kenyértől, most már megnyugodhat, nem csak a glutén, hanem a fruktán is állhat a háttérben! ! így azért mindjárt más.... :-)))) Micsoda győzelem, így mindjá' egészségesebb a kenyér...:-)))

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.12.04. 07:57:36

@elvagyok:
Azért nagyon nem mindegy. Az ördög egyébként a részletekben, nevezetesen a "self-reported non-celiac gluten sensitivity" kifejezésben lakik. Megint ott az a fránya öndiagnózis.

elvagyok 2017.12.04. 21:16:21

@Meleg Sándor: Bocsánat, nem vitatom, az öndiagnózis valóban félrevezető tud lenni!

Én inkább azt akartam hangsúlyozni, nem túl sikeresen, hogy a búzában, ami persze roppant egészséges, most újabb összetevőre "sikerült" lelni, ami komoly emésztési problémákat tud okozni. Csak idő kérdése, és újabbak jönnek... :-))) Jó étvágyat hozzá... :-)))

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.12.05. 06:02:56

@elvagyok:
Konkrétan ez nem "egészséges vs nem egészséges" probléma. A fruktán a fruktóz polimerek csoportja, s mint ilyen, az egyének érzékenysége határozza meg, hogy mennyire képesek emészteni.

A búzában, búza alapú termékekben 1-4% közötti mennyiség fordul elő, de pl. a rizsben több van és más növényekben (hagymafélék) is előfordul, azokra mégsem mondjuk, hogy "egészségtelenek". Ebből azért látszik, mekkora melléfogás, ha valaki gluténra diagnosztizálja magát - kiiktat egy csomó mindent az étrendjéből, ugyanakkor a problémát nem oldja meg, mert eszik olyanokat, amiben pedig van fruktán, így a panaszai időről időre vissza fognak térni (ő meg azt hiszi, hogy valaki titokban gluténnal mérgezi).

A fruktán kérdés inkább a FODMAP problémakör része, de nagy valószínűséggel erre csak az a szakember fog rájönni, aki veszi a fáradtságot, hogy utánanézzen és nem dől be a "self reported" mottónak. :)

elvagyok 2017.12.05. 22:30:45

@Meleg Sándor: "erre csak az a szakember fog rájönni, aki veszi a fáradtságot, hogy utánanézzen" - kiváló megállapítás!

Kíváncsi lennék, hány "szakember" néz ennek utána... :-)

És persze azt sem lehet kizárni, hogy az örökösen minimum félnótásnak beállított "beteg" esetleg maga is tájékozott lehet a FODMAP problémakört illetően (is!) s ennek alapján maga is hatékonyan alakíthatja át az étkezését - persze egy jól felkészült szakember segítségét érdemes igénybe venni.

Azért érzek némi zavart fodmap téren - úgy általában a neten elérhető infók tükrében-, mert én úgy olvastam, hogy a rizsben kevés fodmap van, a hagymában ellenben sok, viszont Ön mintha pont az ellenkezőjét írta volna.

Mindezektől függetlenül még mindig nem értem, hogy ha valakinek, az egyszerűség kedvéért(!!!) diszkomfort érzést okoz a liszt alapú termékek fogyasztása, és ez nem a gluténre, hanem a fodmap-ra vezethető vissza, akkor miért pont úgy kellene az étkezését alakítania, hogy a lisztet vissza tudja vezetni az étkezésébe? Ez valami dogma?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.12.06. 06:33:16

@elvagyok:

A betegek nem félnótásak, de én sem fogok hozzá motor főtengelyt cserélni, mert bár vannak elvi tudásaim, a gyakorlatban nem biztos, hogy menne.

Hogy glutén vagy fruktán - nos, az nagyon nem mindegy. Glutén eredetű probléma esetén a gabona, mint szennyezőanyag sem maradhat az ételben, megint más, ha pl. búza agglutininnel van baj, a fruktán esetén meg valószínű, hogy kisebb-nagyobb mennyiségben tolerálja a szervezet a lisztes termékeket. A két probléma esetén egész más lesz az eliminálandó termékek listája, hiszen fruktán nem csak a lisztben fordul elő.

Dogma nincs, de van egy olyan alapelv, miszerint nem tiltunk ki az étrendből semmit, amire nincsen nyomós indokunk. Ezért is jó, ha tényleg van szakember a diagnózisban és az étrend kialakításában. Ez nem negligálja az egyéni tapasztalást, de segít eligazodni - sajnos a diagnosztikai gyakorlat e téren még eléggé hiányos - ez tény, amit kár lenne tagadni.

Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2017.12.07. 09:31:47

Persze, hogy nem mindegy, hogy glutén, vagy fruktán, inulin, stb. Az előbbi ellen termel a szervezet IgA-t (ez egy immunglobulin), ennek minden következményével, a másik meg nem szívódik fel a bélrendszerből, mert a "cukorbontó" enzimeink nem tudják megemészteni. Ezután a bélbacik meg minden további nélkül gyakorlatilag bulit csapnak, ha ilyennel találkoznak a vastagbélben, hiszen "végre! új anyag" :-) . Ennek pedig következményei vannak. De miért újdonság ez utóbbi? Mert a kiváló öndiagnoszták mindent észrevesznek magukon és furcsa, önkényes társításokkal betegséget vizionálnak. És azt hiszik, felfedeztek valami újat. Mindenki híres akar lenni 8-)
Node. És ez most egy önkényes gondolatmenet: ajánlás, hogy ne együnk finomított lisztet, cukrot, stb.-t, mert magas a glikémiás indexük, gyors és magas inzulinválaszt adnak izgatottak leszünk, sőt gyakran gluténérzékenységhez, IBS-hez hasonló tüneteket okoznak - főleg az öndiagnosztáknál. Együnk inkább sok rostot, hiszen az csökkenti a felszívódás sebességét, meg amúgy is fokozza a bélperisztaltikát. [ÉS, ne feledjük, hogy glutént inkább ne együnk, ha lehet, mert sose lehet tudni. Azaz azt a fehér-lisztet aztán végképp hagyjuk ki az étrendből (jöjjön inkább a csipkebogyómagliszt).]
Ha magas rosttartalmú zöldségeket eszünk, akkor ezeknek magas a nem emészthető szénhidráttartalma - cellulóz, fruktán, inulin, galaktán, xilitol, stb. Ha viszont ezeket azok a "kedves és jótékony" bélbacik fogják megemészteni, akkor gázokat, tejsavat termelnek, irritálják a beleket, fokozzák a bélperisztaltikát. A bél ehhez még vizet is megköt, sőt magába szívja a környező sejtekből is (ld. ozmózis jelensége), ez még inkább felduzzasztja a béltartalmat, ami hasmenéshez, puffadáshoz vezet. Ez öndiagnosztáknál tipikusan gluténérzékenységhez, IBS-hez hasonló tüneteknek a jele. Jajj, inkább ne együnk magas rosttartalmú zöldségféléket - sem. Inkább kevesebb rostot - kör bezárult. (Húst nem ehetünk, hiszen tény és tévhit, hogy az ősember sem evett húst, sőt a tehén sem eszik - bár ennek általában semmi köze semmihez, de biztos jól hangzik.) [[Együnk tojást? - tyúkmagzatot/tyúkpetét?)]]

Nincs ez kicsit túltolva? De. (Ez alimentofóbiához vezethet - tudom, ez egy hülye szóvicc pont ezen a blogon... [esetleg alimentáris fóbia?] )

A káposzta, csicsóka, babfélék fogyasztása mindig is meteorizmushoz, gasztrointesztinális diszkomforthoz vezetett. Ez most újdonság? Tényleg?

A gluténérzékenység nem divat. Megoldandó probléma, annál, akinél valóban megtalálható. Ezt jelenleg nem öndiagnózisból illendő kideríteni. Vannak erre szakemberek. (Nem, nem a virágkötőre, műkörmösre, taxisra, ügyvédre és a hentesre gondolok.)

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.10.11. 13:51:37

(October 5, 2018 ) az FDA meghajolt egy petició előtt, és 7 szintetikus ízesítő lekerül a z engedélyezett listáról.

FDA Removes 7 Synthetic Flavoring Substances from Food Additives List
www.fda.gov/Food/NewsEvents/ConstituentUpdates/ucm622475.htm

fordulo_bogyo 2018.10.11. 15:48:58

@Karinthy-paradoxon: Amit idezel nagyon jo peldaja az emberi hulyesegnek es szintetikustol valo felelemnek. Jo illusztracio Sandor cikkehez, alatamasztja a fentebb leirtakat.
Nem tudom, ezt akartad-e mondani, mert mindenfele velemeny nelkul tetted ide a hirt.

1. Az FDA kozlemenye szerint NEM karosak az egeszsegre az alkalmazott mennyisegekben, azert tiltjak be oket, mert sokkal nagyobb dozisokban kiserleti allatokban rakot okoztak.

" While the FDA’s recent exposure assessment of these substances does not indicate that they pose a risk to public health under the conditions of their intended use, the petitioners provided evidence that these substances caused cancer in animals who were exposed to much higher doses. As such, the FDA is only revoking the listing of these six synthetic flavorings as a matter of law. The FDA has concluded that these substances are otherwise safe."

2. Csak a sizntezissel eloallitott vegyuleteket tiltjak be, a veluk azonos, de termeszetes forrasbol izolaltat nem tiltjak (pedig nyilvanvaloan annak pontosan ugyanaz a hatasa, kockazata, egy molekula nem tudja, hogy kemcsoben, vagy fuszernovenyben szintetizalodott).

"Each of these synthetic substances has a natural counterpart in food or in natural substances used to flavor foods. The FDA’s revocation of the listings providing for the use of these synthetic flavoring substances and adjuvants does not affect the legal status of foods containing their natural counterparts or of flavoring substances extracted from such food, often labeled as “natural flavors.”"

www.fda.gov/Food/NewsEvents/ConstituentUpdates/ucm622475.htm

kamugyar 2018.10.11. 17:53:28

@fordulo_bogyo:
igy igy az utolsó leheletig :D
na de komolyra fordítva. nem unalmas ez egy kicsit h mindig az az érv h ennyi meg annyi menyiségben még nem ártalmas? mivan akkor ha több termékben is megjelenik és akár egy étkezésen belül már összeadódik? miért kell olyan szart beletenni ami amugy biztos vagok benne h helyettesithetö nulla kockázatú anyaggal? nehogy már a vásárlónak kelljen vásárlás közben összeadogatni miböl mennyi van egyes termékekben és ez mikor éri el vagy nem a rákot okozó dózist. nem elöször fordul elö h ezzel érvelnek h ennyi még nem ártalmas. arra meg már a profit számolgatás közben a kitya se gondol h mivan akkor ha máshonnan is kerül még a szervezetbe. na adj isten valami felerősíti vagy más anyaggal reakcióba lép. amit természetesen nem is elvárható h vizsgáljanak csak illene akkor hanyagolni a fingunk nincs mit okoz szarságokat. pláne ugy h arról sincs fogalmuk ki mennyit visz be a termékükkel vagy mással összeadva.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.10.11. 19:17:18

@kamugyar:

Nem unalmas, annyira, hogy igazából ez a kérdés a legfontosabb. Alapvetően a gyűszűvirág kivonata erős méreg - kis dózisban szívgyógyszer. Dózis teszi a mérget és a gyógyszert.

Alapvetően az adalékanyagoknál élelmiszerenként is számolnak határértéket és számolnak kumulált fogyasztás alapján napi fogyasztási határértéket. Ez azt eredményezi, hogy ha egy adott adalékanyag több élelmiszerben is előfordul, akkor a reálisan előforduló fogyasztási gyakorisággal és mennyiségekkel is a biztonságos érték alatt marad a napi bevitel. nyilván az extrém fogyasztási szokások esetén ez nem jelent védelmet, de ott maga az extrém fogyasztás jelent kockázatot.

A különböző interakciókat is igyekeznek figyelembe venni, már amennyire az fizikailag lehetséges, és egyébként az összeadódásokat is figyelembe veszik, csak egy példa: az aszpartamra és az aceszulfamra is van külön külön határérték, de van az együttes alkalmazásra is.

Alapvetően nagyon butának gondolod a gyártókat és a hatóságokat is, pedig ők azért sokkal alaposabban végiggondolják a dolgokat, mint hinnéd.

Ja, és nincs olyan, hogy "nulla kockázatú" anyag.

fordulo_bogyo 2018.10.11. 19:34:50

@kamugyar: Egy kozepkori szerveztes, Paracelsus nevu, akit a toxikoliogia, a meregtan tudomany atyjanak tartanak, felismerte, hogy nincs olyan anyag ami nem mergezo, pusztan a mennyiseg teszi a merget.
"Sola dosis facit venenum"
Eletfontosagu anyagok, mint pl a tiszta ivoviz, a konyhaso, az oxigen mind halalosan mergezoek, ha bizonyos mennyisegben a szervezetbe jutnak.
Ugyanakkor a legerosebb mergek sem mergezoek bizonyos mennyiseg alatt, sot nem ritkan szuksegesek az eletfolyamainkhoz.

Ez az egyik dolog, a masik dolog meg az, hogy ha egy vegyulet adott mennyisegben, koncentracioban mergezo, rakkelto stb, akkor az abban koncentracioban mergezo, rakkelto stb fuggetlenul attol, hogy vegyiuzem, vagy egy erdei vadvirag vagy exotikus gomba keszitette.
Az, hogy csak az egyiknek tiltjak az elelmiszeripari hasznalatat, a masikat tovabbra is engedelyezik, az azt mutatja, hogy nem az adott anyaggal van baj, hanem a szemlelettel, es ennek termesztes=jo, szintetikus=rossz engedett az elelmiszeripari hatosag.

kamugyar 2018.10.11. 20:35:02

valamiért mégis hanyagolják. petíció miatt! nem mert olyan nagyon okosak lettek ovlna mikor kitalálták h ilyen szaroknak keresnivalója van az élelmiszerben.
tökéletesen értem amugy mit szeretnétek mondani és ez mind egyértelmü. nekem a bajom h teljességgel felesleges dolgok amikkel telepakolják manapság. egyrészt a hibásak a gyártók mert öket nem érdekli mit tesznek bele és mit adnak el csak adják. másrészt a vásárlók mert ök pedig mindenben a tökéletes kinézetű terméket választják. az már mellékes nekik h állományjavitoktól kezdve szinezékig minden van abban csak h eladhatóbb legyen. és bejön. nem mondtam h minden cucc méreg vagy ártalmas. söt. a legtöbb nyilván ártalmatlan max kicsit dolgozik a szervezet h kiüritse vagy feldolgozza. de biztos h van jopár dolog ami majd pár év mulva derül ki h nagyon nem kellene ezt használni mert mondjuk mégis rákkeltő. ezekböl döntő többségben majdnem mindet ellehetne hagyni mert jól meglenne a termék anélkül is. ehhez kellene a fenti két félnek változtatnia a szokásokon. ugy nem kell méregetni agyalni h mégis mi lehet káros mi nem. mehetne másra a pénz. kutassanak értelmes dolgokat.
liszt só víz élesztő vagy kovász. gondolom sejtitek minek az összetevöi ezek. és remélem ettetek is ilyet. ha igen nyugodtan összelehet hasonlitani a ma kaphatóakkal mind izre mind összetevök szempontjából.
a szervezetem meg foglalkozhatna mással nem ezeknek a szarokkal. legyen bármi is a hatásuk. nem hiszem h olyan túl jó állapotban van a lakosság egészségi állapota immunrendszere h ne jönne nekik jól egy kis extra "kapacitás". bocsánat de szeretek az emberi szervezetre kompley egészként. ezért lenne jó ha nem arra alapoznánk minden egyes ilyen törtétenet h majd a szervezet megoldja ezt is azt is. persze megoldja a kérdéa h meddig és mitöl veszi el a "kapacitást". gyanitom elég sok mindentöl látva a lakosságot...semmi szükség nem lenne még ezekre is. legalábbis a nagy részére.

fordulo_bogyo 2018.10.12. 03:28:00

@kamugyar: Ezek etelizesitok, mas szoval fuszerek.
Lehet fuszerek nelkul is etkezni, de a fuszerek szinesitik az etrendet, es nem ritkan pozitiv elettani hasauk is van.

"liszt só víz élesztő vagy kovász"
- a lisztben gluten van, bizonyara hallottal rola
- a so magas vernyomast okoz es kulonben is mergezo
- az eleszto genetikalag modositott
- a kovasz tele van nem azonositott bakteriumokkal (tudod, azoknak hanyfele kulonbozo anyagcseretermekuk, (vegtermekuk, kakijuk-pisijuk) kerul a kenyeredbe? A doglott es lebomlogelben evo bacikrol es elesztosejtekrol nem is beszelek...

[ ne vegyel komolyan, csak mutatom, hogy a tiedehez hasonlo hisztit barmilyen etellel vagy etel-osszetevovel kapcslatban lehet irni]

"nem hiszem h olyan túl jó állapotban van a lakosság egészségi állapota immunrendszere h ne jönne nekik jól egy kis extra "kapacitás"" - tudod, az allergiak es az autoimmun betegsegek eseten epp az a baj, hogy az immundendszernek feleleges kapacitasa van, amit hibas iranyba fordit.

A fuszerek, elelmiszer-izesitok viszont az immunrendszert beken hagyjak, es az immunrendszer is beken hagyja oket, semmi kozuk egymashoz.

"teljességgel felesleges dolgok amikkel telepakolják manapság. egyrészt a hibásak a gyártók mert öket nem érdekli mit tesznek bele és mit adnak el csak adják" - hulyenek nezed a gyartokat? csak azert adnak penzt az adalekokert, hogy azzal teged mergezzenek? Nem merul fel benned, hogy azert izesitik a termeket, hogy finomabb legyen?

Kerdes: hasznalsz-e barmilyen fuszert a son es kovaszon kivul?
Ha nem, akkor ennyi.
Ha hasznalsz, ismered-e a kemiai osszeteteluket, es nem aggodsz-e, hogy majd pár év mulva derül ki h nagyon nem kellene ezt használni mert mondjuk mégis rákkeltő.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.10.12. 05:26:47

@kamugyar:

Nagy visszafejlődést látok nálad, most amolyan agresszív kisnyugdíjas módon morogsz érvelés helyett. Abszolút mértékben mellőzöd a szervezettel kapcsolatos komplex gondolkodást.

kamugyar 2018.10.12. 11:05:34

nem igazán sikerült megérteni a mondandómat. lehet az én hibám volt.
a probléma nem az mi lehet ártalmas és mi nem. az a probléma h minek telepakolni plusz kockázatos dolgokkal azt amibe rohadtul nem szükséges h beletegyék? lásd a kenyeres példám. tapasztalatom szerint a legjobb kenyerek mind állagra kinézetre izre tartósságra azok amelyekben kizárólag a fenti összetevök vannak. reggelig beszélhetnénk azokról a termékekről amik meglennének ezek nélkül és a kutya se tenné szóvá ezt. nem csak füszerek. sőt inkább nem a füszerek a legnagyobb baj. az a baj h már a füszereknél is ilyen fordúl elő :D és igen nem nagyon használok a són borson kurkumán és más zöldfűszereken kívül mást. nem elég az a sok kemikália amit ezek megtermelésénél hazsnálnak? nincs már szükségem mondjuk a gagyi delikátba kevert szarokra is és s sok más készen kapható füszerkeverékes izesítőkre pácokra.
az ellrgiánál kétlem h az immunrendszer tökéletes müködése lenne a gond. az autoimmun betegségekröl meg lényegében fingja sincs még a tudománynak. felismerik értik de h mi okozza a kialakulását az még rejtély. és most nem arról beszélek h mitöl lesz a laktózra érzékeny valaki hanem arról h mitöl lesz a laktózra érzékeny valaki ugy h 50 évig nem volt.
egyébként az eléggé meglepett h egy dietetikus oldalon nem a minőségi ételeket favorizálják és nem efelé terelik az embereket a mindenféle izfokozóval adalékokkal tartósítókkal szinezékkel telenyomott kajákkal szemben. nem szól ez másról mint arról h van sajt meg sajt közt és kenyér meg kenyér közt különbség. és az élelmiszereknél ez többnyire azon múlik h minöségi táplálékot akarnak neked eladni ugy ahogy az letisztultan is remek lesz vagy gyengébb minőséget amiket a már emlitett kemikáliákkal kell feljavítani h eladható legyen. holnap amugy rántott sajtot fogok csinálni és valószínűleg a penészt fogom választani ami a camambert sajt velejárója és nem mondjuk a pizzafeltét sajtot ami felsorolni is nehéz miből van. szélsőséges kicsit de az elv ami mellett kardoskodok az ez. nem démonizálom azokat az anyagokat amiröl szó van. egyszerüen semmi keresnivalójuk az emberek ételeiben.

fordulo_bogyo 2018.10.12. 21:36:15

@kamugyar: Nezd, lehet, hogy te nem tudod, de a "tudomany" tudja.
"lényegében fingja sincs még a tudománynak. felismerik értik de h mi okozza a kialakulását az még rejtély. és most nem arról beszélek h mitöl lesz a laktózra érzékeny valaki hanem arról h mitöl lesz a laktózra érzékeny valaki ugy h 50 évig nem volt. "
Eloszor is, a laktozerzekenyseg sem nem allargia, sem nem autoimmun betegseg.
Arrol van szo, hogy alaktoz lebontasaert felelos enzim (beta galaktozidaz, laktaz) termelodese leall az adott ember szervezeteben.
Miert all le?
Ez atermeztes, minden emlosallatban leall a szopos kor elmultaval. Az emberek egy reszeben az enzim kapcsoloja teljesen eromlott, es soha nem all le. Ez egy mutacio, oroklodo genetika valtoza, ha akarod, genetikai hiba, meg pontosabban ket egymastol fuggetelem mutacio valemlyike okozza.
Van akiben a az eletkoz elorehaladtaval megis "normalissa" valik a szabalyzas, na ok a szerzett, kesobb kialakulo laktozerzekenyek.
Alapertelmezesben minden emlosallat szoposkorbol kinott egyede laktozerzekeny.

A fene sem terel az izfokozok fele, mindossze azt mondom, hogy nem kell alaptalanul felni, demonizalni.

A sajtban mi keresnivaloja van a penesznek, miert nem csak tisztan tejbol keszult sajtot valasztasz (OK, sozhatod, lisztezheted, esetleg elesztot vagy kovaszt tehetsz bele, de mast nem).
Vedd eszre, hogy onkenyesen, izlesed es hangulatod szerintkategorizlod az elelmiszerek osszetevoit, hogy azok szerinted termeszetesek es jok, vagy felesleges gagyi szarok.

fordulo_bogyo 2018.10.12. 21:38:46

@kamugyar: Tudod, hagyfele vegyulet van a borsban, a kurkumaban, nem is beszelve a zold fuszrekrol???
Ismered mindnek az elettani hatasat kulon-kulon es kulonbozo kombinaciokban?

"D és igen nem nagyon használok a són borson kurkumán és más zöldfűszereken kívül mást."

Mert te csak ezeket hasznalod, ezert aki mast is hasznal az bunozo?

kamugyar 2018.10.13. 10:07:16

ez igy meddö volt és lenne. én maradok a letisztult cuccoknál. bizom a borsban h nem mérgez meg ha eddig nem tette.

fordulo_bogyo 2018.10.13. 17:14:24

@kamugyar: Engem eddig semmi nem mergezett meg, a kulonbozo elelmiszer-adalekok sem. Hm?
Teged megmergezett valami?
Kerlek vedd eszre, hogy nem racionalisan, hanem erzelmi alapon alkotsz iteletet.