A jövő ét-trendjei
2018. május 14. írta: Meleg Sándor

A jövő ét-trendjei

Egy kicsit érdemes kitekinteni a közeli-távoli jövő felé, mit is hoz(hat) az élelmezés, táplálkozás területén nekünk a múló idő. Kihívások várhatók bőséggel, talán a megoldásokból is akad néhány.

future.png

TÖBB EMBER TÖBBET ESZIK

Az emberiség egyik legnagyobb problémája az élelmezés területén a túlnépesedés. A becslések alapján még ebben az évszázadban akár 11 milliárd fölé emelkedhet az emberiség létszáma, ennek fenntartásához rendkívüli mennyiségű élelmiszer szükséges. A feladat nem egyszerű, bárhogy erőlködünk is: 10 milliárd ember ellátása nem igazán egyeztethető össze a fenntarthatóságról alkotott mai ideálunkkal. Már ma messze több természeti erőforrást fogyasztunk, mint amit a bolygó ökoszisztémája meg tud termelni, s attól, hogy többen leszünk, a helyzet nem fog javulni. A bolygó egyre intenzívebb belakása miatt letaroljuk az élővilágot és ez majd visszahat ránk is, mégpedig nem túl kellemes módon. A problémának csupán szelete az élelmezés, nem is szeretnék ezen túlnyúlni. A megoldások tekintetében elég sok mindent végig kell gondolni, a lehetséges stratégiát 3 fő pont köré tudom felépíteni: a meglévő élelmiszerkészlet hatékonyabb felhasználása, a termelési módok megváltoztatása és az élelmiszer-kínálat bővítése.

sok.png

Sok jó embert kis helyen nehéz élelmezni. S bár Jézus a csodálatos kenyér és halszaporítással meg tudott oldani ilyen helyzeteket, jelen helyzetében a világnak ez nem feltétlen jelent megoldást.

 

HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE

Az első pont a meglévő élelmiszerek hatékony, gazdaságos felhasználása köré épül. Ma már viszonylag sokat foglalkoznak az élelmiszer-pazarlás mérséklésével, ez egy emelkedő lakosságszám mellett még fontosabb lehet a jövőben. Problémát jelent viszont, hogy az élelmiszerkészlet nem egyenletesen oszlik el és a fogyasztást nem a szükségletek, hanem a piaci viszonyok, a fogyasztói vásárlóerő határozza meg, szóval az elosztás kérdését sem lehet itt megkerülni.

Nagyon optimista forgatókönyvek szerint a tudatos fogyasztási kultúra elterjedése elhozza azt az állapotot, hogy a fogyasztás a szükségletek megismerése alapján történik. Ez nem csak élelmezési, hanem egészségügyi kérdés is, hiszen számos civilizációs betegség hátterében ott az általános túlfogyasztás - egyszerűen többet eszünk, mint amire szükségünk van. Nem kell most aszkétikus önmegtagadásra gondolni egyből, de azért vannak olyan termékcsoportok, aminek a hiányát nem nagyon éreznénk meg, de még az ajánlásoknak megfelelő fogyasztás is jelentős termelési visszaesést eredményezne. Az önkéntes lemondásra épülő megoldásnak vannak alapjai, de túl sok embert ismerek ahhoz, hogy optimista legyek-e kérdésben.

A kevésbé derűlátó változat szerint a fogyasztás felülről való korlátozása válik szükségessé, a gond ezzel az, hogy erre láttunk már a történelemben példát és valahogy nem akart működni, az ember bármilyen szabályozó erővel szemben ösztönösen lázad és a szűkös, de elégséges erőforrások mellett is olyan negatívumok jelennek meg (árfelhajtás, fekete-kereskedelem), amik az ellátás egészét veszélybe sodorhatják. A legvalószínűbbnek azt tartom, hogy a kettő egy időben jelentkezik majd, de térben egymástól elválasztva – könnyen elképzelhető, hogy egy európai lakos a maga önmegtartóztató módján még mindig jóval több és jobb minőségű élelmiszert ér majd el egy évszázad múlva, mint egy fejlődő országbeli lakos, ahol az élelem, ivóvíz szigorú fejadagokban lesz csak elérhető. Ez természetesen magával fog hozni tucatnyi társadalmi problémát is, de ez megint külön téma.

A hatékonyság másik területe lehet a helyi élelmiszerkészletek hatékonyabb használata, szezonalitás erőteljesebb megjelenése, az import visszaszorulása. Ma iszonyatos erőforrásokat fordítunk arra, hogy élelmiszereket több ezer kilométerekre szállítsunk, még olyanokat is, amik egyébként helyben elérhetők lennének. Ennek nem elhanyagolható erőforrás-igénye és környezet-terhelő hatása van. Az élelmiszer-kereskedelem alapvető változására lenne szükség, de egyelőre ennek nem sok alapját látom, mert ez a termelői és fogyasztói oldalon is komoly gazdasági kihatásokkal bír, amit piaci viszonyok között egyik oldal sem vállal fel.

pazarlas.png

A nyugati társadalmak a pazarlás visszafogása elemi szükség lenne. A jelenség teljesen nem szüntethető meg, de nagyon sokat lehetne javítani és ezzel mindenki jól járna.

 

TERMELÉSI MÓDOK VÁLTOZÁSA

Alternatívát jelent majd az élelmiszer termelés változtatása. A jövőbeli élelmiszer-termelés kapcsán számolnunk kell a klímaváltozással, a fosszilis energiaforrások kimerülésével, de a gazdasági körülmények változásával is. A technológiai innováció sok lehetőséget rejt magában, de csak akkor, ha ezek kellő időben és méretben el tudnak terjedni. Ezzel megint csak az a gond, hogy a fejlett gazdaságú régiókban erre jó esélyek vannak, a nagy népességű, alacsony gazdasági fejlettségű régiókban kevesebb.

Az várható, hogy a ma ismert nagy-állattartó gazdasági ág háttérbe szorul a növénytermesztéssel szemben, de azt gondolom, ez sem egyenletesen történik majd. Hogy a jövő trendje a teljesen automatizált mezőgazdaság vagy épp a háztáji kisgazdálkodások felé mutat, kérdéses. Igazából az lenne jó, ha változatos rendszer épülne fel, aminek elemei nem egymás ellenében, hanem egymást kiegészítve működnek - de épp a költségek azok, amik ennek akadályai lehetnek, egy erősödő árversenyben alapvetően a humán erőt alkalmazó formák fognak alulmaradni a folyamatosan csökkenő fajlagos költségű automatizálással szemben. Abban igaza van a vega-lobbinak, hogy a növényi források felé tolódással növelhető egy terület eltartóképessége, de összességében csak annyit érünk el, hogy valamivel később érjük el a plafont, és igazából az őserdőnek is majdnem mindegy, hogy legeltetés vagy szójaültetvény miatt pusztítják. Ráadásul a népességrobbanásban érintett területek (India, D-K Ázsia) lakossága hagyományosan kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyaszt, szóval ott nem igen van mit megtakarítani, attól nekik nem lesz jobb, hogy egy magyar család kevesebb húst fogyaszt. A hazai mezőgazdasági területek az országot kényelmesen el tudják tartani vegyes étkezés mellett is.

Ami hosszútávon újabb komoly gond, hogy a mezőgazdasági termelés egy része a "bio" üzemanyagok előállítására vagy más iparágak szükségleteinek fedezésére fog átállni (ez már most folyamatban van), ami vagy a már meglévő, művelésbe vont területeket csökkenti, vagy az eddig érintetlen természeti környezetet pusztítja tovább. Ezt a tényezőt pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni.

aqua.png

Egy kicsit előreléptünk a háromnyomásos gazdálkodáshoz képest, de kérdés, hogy összességében mit tudunk elérni az új módszerekkel ott, ahol igazán szükség lenne az élelmiszer-ellátás fejlesztésére.

 

MÓDOSÍTOTT ÉS ÚJ ÉLELMISZEREK

A harmadik terület az új élelmiszerek bevonása az étrendbe, vagyis eszünk olyat is, amit eddig nem ettünk. Az ember a különböző állatokat, növényeket eddig is igényeihez alakította, a ma fogyasztott fajták olyan jelentős változáson mentek át néhány ezer év alatt, hogy a legtöbbjük ősét az átlagos fogyasztó fel sem ismerné. Ebben a folyamatban ma már gén-szintű beavatkozásoknak is van szerepük. Mindamellett, hogy a Monsanto (most már Bayer) gyíkemberei a GMO-k révén zölden világító vérzombikká manipulálják az emberiséget titokban (mert sok pénzük van erre, nagyon ráérnek és szerintük ez vicces), fel lehet ezt a technológiát arra is használni, hogy jobb tápanyag-összetételű élelmiszerek kerüljenek az asztalra, egyes nem kívánatos anyagokat (pl. allergéneket) pedig hatástalanítsunk.

Nyilván eddig nem fogyasztott állati, növényi eredetű élelmiszerek is étlapra kerülhetnek. Ez a trend ma is megvan, de jellemzően adott területen nem fogyasztott, máshol viszont élelmiszerként már megszokott fajok, fajták átültetéséről van szó. Ez részben szállítással történik, részben az adott élelmiszer helyi előállíthatóságát segítő nemesítéssel, technológiai adaptációval is történhet. Ez ma már általános bevett gyakorlat, főleg, ha sikerül elhitetni a fogyasztóval, hogy a nyugat-afrikai csíkos mocsári genyőcemáj rákgyógyító hatású és lúgosít, mert akkor az az évszázad üzlete lesz akkor is, ha a genyőcemájat nyugat-afrikában csak akkor eszik meg, ha semmi más nem akad a környéken - de hát egy jó marketinges bármire ráveszi a fogyasztót.

Vannak extrémebbnek tűnő ötletek, mint például rovarokkal, gyűrűsférgekkel kiegészíteni az étrendet. Itt nyilván nem a párolt giliszta és a rántott szúnyog lesz a befutó (pedig ez utóbbiért nyáron sokan hálásak lennének), hanem a feldolgozott változatok, melyek beépülnek a feldolgozott élelmiszerekbe. Ez annyira nem is sci-fi, ezek létező technológiák, a rovarokból készült fehérje készítmények piaca nagy tempóban bővül, s nem kizárt, hogy bizonyos területeken ez komoly élelmezési szerepet játszhat a jövőben.

Ma már azért jelentős kutatások folynak olyan növények iránt is, melyek valamilyen speciális tápanyagot, pl. ritka PUFA zsírsavat tartalmaznak vagy valamely mikrotápanyagot jelentős mennyiségben képesek feldúsítani. Ez esetben sem a közvetlen fogyasztásra termelnének, hanem az élelmiszeripari feldolgozás során vagy kinyernék az adott tápanyagot, vagy élelmiszerekhez adva javítanák annak tápértékét. Az új élelmiszerek alkalmazása számos kérdést felvet, EU szinten ennek már megvan a maga engedélyezési eljárása is. Az új élelmiszerek (novel food) listáján már most is százas nagyságrendben vannak rajta jelöltek, pl. kaktuszok, egyéb egzotikus növények, amik eddig megúszták, hogy tápláléknak tekintsük őket.

szocske.png

Jó étvágyat! (?)

KÍVÁNSÁGMŰSOR

Egy kicsit más irányból megközelítve a kérdés, el lehet azon is gondolkodni, melyek azok az ételek, melyek eltűnésére vagy éppen fokozottabb megjelenésére számíthatunk.

A negatív listámon két dolgot szeretnék mindenképpen említeni: az egyik a bő zsírban/olajban sütés – az újkori magyar konyha egyik atomcsapása a forró zsírban megsütött bármi, mert nincs olyan dolog, amit nem tudunk kisütni forró olajban. Ez egyértelműen azon körbe sorolható, melyek egészségügyi hatása negatív, előállításuk sem gazdaságosnak, sem környezetbarátnak nem mondható, s nem utolsó sorban ma már rengeteg féle módon kiváltható. A másik pedig a cukor – nagyon remélem, hogy viszonylag rövid távon a hozzáadott cukrok helyére az egészségügyi szempontból jóval kedvezőbb édesítők és cukorpótlók lépnek. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére az alkoholos italok állhatnak: kis mennyiségben ugyan elfogadható a fogyasztásuk, de úgy tűnik, hogy az alkohollal egy kontextusban a "kis" és a "mennyiség" valahogy nem fér meg egymás mellett, főleg, hogy tömegével léptetjük be az alkoholos italokat a hungarikumok közé, így most már nem alkoholisták vannak, hanem a hazai termékek előállítását lelkesen támogató hazafiak.

Nézzük a másik oldalt is, hova léphet tovább az élelmiszeripar? A technikailag fejlett társadalmakban várhatóan megjelennek az „űrhajós” ételek - a megfelelő tápértéket képviselő, de ízesítéssel, formázással tetszőlegesen alakítható élelmiszerek. Az elterjedésükhöz sok tekintetben meg kell haladni a mai étkezési sztereotípiákat, de talán ez nem lehetetlen. Ami érdekesség, hogy ezzel szemben érvényesül egy másik, ellenkező irányú trend is, a „vissza a természethez” mottó alatt. Itt kérdés az, hogy ez valóban a fenntartható, organikus növénytermesztés hez, vagy állattartáshoz vezet-e el, vagy megmarad egy szűk réteget kiszolgáló egzotikumnak.

 

MIT HOZ A JÖVŐ?

Az, hogy mikor és milyen módon alakul át a jövő élelmezése, nehéz megjósolni, mert számtalan dologtól függ. Jó lenne remélni, hogy a változások az emberiség belátására épülve megtörténnek időben, de azért több esélye van annak, hogy kell valami külső, kényszerítő erő. És ez utóbbi esetben is kérdéses, hogy a kikényszerített változás mire lesz elég 11 milliárd (vagy annál több) ember számára. Sajnos alapvetően nem vagyunk felkészülve egy élelmezési krízisre, legalábbis globális méretekben nem.

Akárhogy tervezünk, nagy valószínűséggel az élet meg fog tudni lepni bennünket, a kérdés az, hogy lesz-e az emberiség annyira érett, hogy a tudását felhasználva túllépjen a válságos helyzeteken.

 csoki.jpg

Nem árt minden rosszra felkészülni...

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog   

Források:

  1. European Commission: Novel Food. LINK
  2. European Commission: Novel Food catalogue. LINK

 

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr6913907108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr Brcskzf Gröőő 2018.05.14. 11:17:34

off, bocs: lécci, válassz egy másik fontot! rém zavaró, hogy a "nagy rövid i" betűk egyesnek néznek ki.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.14. 11:40:35

@dr Brcskzf Gröőő: Áttettem Verdana fontra a cikket, így jobb lett?

dr Brcskzf Gröőő 2018.05.14. 14:48:57

@Meleg Sándor: tökéletes, ezer köszönet és hála!

Asidotus 2018.05.14. 22:38:16

Nem az élelmezéssel kéne foglalkozni, hanem túlnépesedéssel. Ha ma enni adsz 11 milliárdnak, akkor jövőre 14 milliárdnak kell enni adni.
Nem fog menni

paragic 2018.05.15. 00:51:52

Sem a vertikális farmokról, sem a precíziós mezőgazdaságról, sem a laborban tenyésztett húsról nem esik szó. Pedig a rovarevéssel szemben ezek jelentik a jövőt.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.15. 05:28:41

@Asidotus:
A túlnépesedéssel is meg az élelmezéssel is kell foglalkozni. A képlet nem olyan egyszerű, hogy ha nem adunk enni 11 milliárdnak, akkor éhen hal annyi, hogy ne legyen több ( s nem is túl humánus).
A túlnépesedésben nem csak az élelmezés játszik szerepet, hanem pl. a fertőzéses halálok visszaszorítása, a várható élettartam növekedése, gyermekhalandóság radikális csökkenése.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.15. 05:29:34

@paragic:
A rovarevés azért gazdaságilag valahogy elérhetőbb konstrukciónak tűnik, mint laborban tenyésztett hús.

Sir Galahad 2018.05.15. 06:34:18

A túlnépesedés nem Európa gondja, itt csökken a lélekszám. A mi gondunk az, hogy védjük meg magunkat és az erőforrásainkat. A túlnépesedést azoknak az országoknak kell megoldaniuk, amelyeket ez érint.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.15. 06:38:22

@Sir Galahad:

A gond ezzel az, hogy a "mi" erőforrásaink jellemzően a jelenleg túlnépesedő országok erőforrásainak importjából származik. Nem sokra mennénk Európában, ha az importált erőforrásokat kivennénk a rendszerből.
A túlnépesedés egyébként sem lokális probléma, nem kell hozzá sokat gondolkodni, hogy feltérképezzük ennek a hatását a nem túlnépesedett területekre.

Sir Galahad 2018.05.15. 07:35:25

@Meleg Sándor: Márpedig más választásunk nemigen lesz. Meg lennék lepődve, ha az európai emberek belemennének abba, hogy korlátozzák a maguk fogyasztását annak érdekében, hogy valahol sok ezer km-re továbbra is felelőtlenül szaporodhassanak mások. Ezekre az országokra már régen nagyon szigorú népesedéspolitikát kellett volna rákényszeríteni. Nekünk meg minél inkább önellátóvá kell válni. Szerintem ez a jövő.

A tudomány sosem téved! 2018.05.15. 07:48:47

Remélhetőleg vegák lesznek az emberek.
Bár a tudomány nevű szekta azt hazudja, hogy az ember mindenevő, de az emberszabásúak anatómiailag a növényevésre lettek tervezve.
divany.hu/eletem/2018/05/10/a_vegetarianusok_tovabb_elnek/

Persze a szenvedélybetegeket nehéz leszoktatni a káros szenvedélyükről, így a húsfogyasztó állatkínzókat sem lehet érvekkel meggyőzni, de talán mégis megtörténik. Nincs más megoldás.

chrisred 2018.05.15. 08:11:37

@Sir Galahad: Európa járna rosszul, ha le kellene mondania azokról a termékekről, amiknek az előállításához más kontinenseknek is köze van. (Vagy európai szinten meg kellene fizetnie az előállító humán erőforrást.) Még mindig Európa a legsűrűbben lakott kontinens.

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2018.05.15. 08:17:40

"Hogy a jövő trendje a teljesen automatizált mezőgazdaság vagy épp a háztáji kisgazdálkodások felé mutat, kérdéses."

Egyetlen kérdés van. Az élelmiszer-termelés célja az élelmezés lesz-e, vagy a kevés felé oszló nagy profit.
Az automatizált agráripar a nagy profitot jelenti, a kisgazdálkodás meg az élelmezést.

Ez nem holmi üres parasztromantika, hanem a valóság. Kisüzemi szinten megvalósítható technológiákkal a hektáronkénti növényi és állati termékek hozama a 10-40 tonnás intervallumban mozog, miközben fenntartható és nem csak védi a környezetet, hanem fejleszti is.
Ezzel szemben a nagyüzemi gazdálkodás hektáronként 3-20 tonna növényi termést tud adni, plusz talajpusztulás, vegyszerterhelés.

Ilyen ez a matek, nehéz fogást találni rajta.

Az agráripar azért fejlődik, mert ahogy a világon mindenhol, nálunk is jó üzlet összecsányizni párezer hektárt, felvenni 3-4-5 traktorost, és nagy tömegben exportálni a betakarított nyersanyagot.

Másik dolog:
Nincs túlnépesedés. Vannak infrastruktúrálisan túlterhelt urbanizált területek, ahol kinézve az ablakon úgy tűnik, hogy k.rva sok az ember.
Na, ahol végetér ez a terület, ott kezdődik a világ nagyobbik része.
Emellett egy gyors számolás: egy hektár kisüzemi termelés mellett 4-5 fő éves élelmiszer-szükségletét képes bőségesen fedezni (a szükségletet, nem a napi 3 hambit). 100 hektár (1 km2) tehát 4-500 főre elegendő. A jelenlegi népsűrűség a világon 55 fő/km2.
Tehát egy darabig marad a nagyüzem, mert elég lesz a kaja.

Harmadik dolog:
A tudomány nevű szekta minden ember szájában elhelyezett 4 db húsevésre való szemfogat, amely a fogazat 1/8-a, azaz a táplálék 12,5%-a praktikusan jó, ha állati hús. A szervezet fehérjetartalma 16%, így szükség van növényi fehérjére is kis részben.

Gyanítom ma az átlag nyugati ember táplálékának több, mint 12,5 tömegszázaléka a hús, nagyjából meg is van sok rossz dolog oka.

chrisred 2018.05.15. 08:19:11

@Sir Galahad: A fogyasztást az európai embereknek nem mások, hanem a saját utódaik érdekében szükséges racionális keretek közé szorítani. Be kell látni, hogy már nem tartható fenn sokáig az a helyzet, hogy az emberiség 10%-a éli fel a bolygó erőforrásainak kétharmadát.

chrisred 2018.05.15. 08:36:49

@Meleg Sándor: Márpedig lényegében ez történik, a népesség növekedésével egyenes arányban nő az éhenhalók száma is.

haXXor 2018.05.15. 08:53:04

@A tudomány sosem téved!: :DDDDDDDDDDD Remélem csak irónia amit írsz :/

haXXor 2018.05.15. 09:00:25

Tök jók ezek a túlnépesedési becslések de szerintem az élelem puszta hiánya miatt lesz egy határ ahol már nem fog több ember születni.. vagy szimplán a születés után meghalnak. A 'harmadik világ' nem fogja megoldani az élelmezési problémáit, az első világbeli országokat meg nem fogja túlzottan befolyásolni az élelmiszer hiány, hisz a hiány kialakulásához kell fogyasztás, és a fogyasztók ugyanúgy a fejlett országok lesznek. Szomorú, de szerintem az élet maga oldja meg ezt a kérdést azzal, hogy szimplán nem tud életben maradni az aki 'rossz helyre születik' (ami így durván hangzik, de ameddig a periféria országok változtatni sem akarnak ezen, addig nem lehet másról beszélni..)

chrisred 2018.05.15. 09:44:35

@haXXor: Hát igen. Azt soha nem szabad elfelejteni, hogy korunk demográfiai kettős demográfiai problémájának (globális népességnövekedés és az átlagos élettartam megállíthatatlan növekedése a fejlett országokban) egyaránt a nyugati orvostudomány az elsőszámú felelőse, ami a legveszélyesebb járványok megfékezésével és az életkorbetegségek megelőzésével a leghatékonyabb népességszabályozó eszközt ütötte ki a természet kezéből.

Korunk egyik legnagyobb gondolkodója · http://magiavali.blog.hu 2018.05.15. 09:47:09

Ha abból indulunk ki, hogy ma szinte minden kaja rosszabb, mint régen, akkor logikus, hogy szinte minden kaja sokkal rosszabb lesz, mint ma. Figyelmeztető jel a sok 0% cukros üdítő, ami egy régebben született ember számára már ma ihatatlan.

Sir Galahad 2018.05.15. 09:55:28

@chrisred: Az igaz, hogy pazarlunk, és ezt vissza lehet és kell fogni. De ez kevés a túlnépesedett országok élelmezéséhez. Ez nem a mi gondunk.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.15. 10:43:54

@A tudomány sosem téved!:

Egyszerűen elő kellene venni egy általános iskolai biológiakönyvet és értő módon elolvasni :) Főleg az ember történetének kb. utolsó 2,5-3 millió éves szakaszára vonatkozó részeket.

A tudomány sosem téved! 2018.05.15. 10:44:56

@Meleg Sándor: hát akkor tedd meg **
Az jó, ha (szerinted) egy szent könyvben benne van minden tudás.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.15. 10:52:37

@Vinitor:
A kisgazdálkodóknak is élni kell valamiből, szóval a profit náluk is releváns, a fajlagos termelési költségek pedig eleve magasabbak. Ha rengeteg alacsony képzettségű felesleges munkaerő lenne, azt el tudja nyerni a mezőgazdaság, de ez a helyzet nálunk (sem ) áll meg. A nagy mezőgazdasági területeken már fekete munkásból is hiány van.

Abban egyet értek, hogy a kis gazdaságoknak a diverzitás szintjén vannak nagy előnyei.

Az urbanizácval túlterhelt területek is jelentős részben a túlnépesedéssel állnak összefüggésben, de ha ezeket a népeket egyenletesen leosztanánk a lakhatásra alkalmas területeken, akkor is sokan lennének.

"minden ember szájában elhelyezett 4 db húsevésre való szemfogat, amely a fogazat 1/8-a, azaz a táplálék 12,5%-a praktikusan jó, ha állati hús. A szervezet fehérjetartalma 16%, így szükség van növényi fehérjére is kis részben."

Ez egy erőteljes túlegyszerűsítése a dolgoknak - látványos, de igazából a valósághoz nem sok köze van.

dr Brcskzf Gröőő 2018.05.15. 11:26:49

@chrisred: evvel szemben a felvilágosodás, a női jogok elismerése és az oktatás csökkenti a népességnövekedést még a fejletlen világban is, bár kétségkívül nem olyan látványosan, mint az első világban.

chrisred 2018.05.15. 12:03:49

@dr Brcskzf Gröőő: Nekem ez túl idealisztikusan hangzik. Európában sem az egyénenkénti belátás eredményezte a népességszaporulat radikális csökkenését a XIX. században, hanem az az ipari forradalom okozta kényszerű életmódváltás, az urbanizáció.

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2018.05.15. 14:34:14

@Meleg Sándor: szó sincs arról, hogy ne lenne profit a dologban.

Csak ugye profit és profit között elég nagy a különbség. Hiszen kertész pista fedezi a családja élelmiszerszükségletét (mínusz 50ezer havi elköltendő, mert ezt nem kell otthagyni a teszkó kasszánál), és ha napi 8 órát dolgozik, nem csak 2-3-at, bőven jut eladásra is, emberi munkakörülmények között. Aztán abból megvan az egyéb kiadásokra a pénz.
Erre szokták felhozni, hogy nagyszüleink paraszt generációja látástól vakulásig dolgozott.
Így van. De ha valaki 2018-ban, a szabadon hozzáférhető információk korában ugyanezt csinálja, az meg is érdemli.

Aztán van a másik profit, amit az agrárvállalkozó a kőolajból termel, és amit jellemzően 100milliós gépekre meg magáncélú luxusra költenek. Amivel nincsen semmi baj, félre ne értsd, csak így egy jól élő nagybirtokosnak kell 1000 hektár, a diverzifikált megoldásnál pedig minőségi, mennyiségi, szociális téren ezt meghaladó mértékű termelés folyhat, ami ha kicsit nagyobb területet is veszünk, mondjuk 1 helyett 5 hektárt, pont 200 jól élő családot jelent. Szemben az 1 tulajdonossal, meg mondjuk a fél tucat közepesen fizetett traktorosával.

A paraszti munka egyrészt majdnem szitokszó már, másrészt valami misztikus varázslatnak tekintik legtöbben. Aztán pl. az usában (igen, tudom, ott nem volt tsz-esítés) a homestead-mozgalom magyarországnyi területeken és lakosság mellett biztosít stabil megélhetést, és emberhez méltó életet. Ők nyilván mindannyian súlyos tévedésben élnek, VAGY működőképes az általuk követett alternatíva az ipari mezőgazdasággal szemben.

A népek egyenletes eloszlás esetén sem lennének sokan. Ugyanis pont, hogy bőven van rendelkezésre álló hely, termőterület.
Ami esetleg szűkösebb lenne, az a kényelmes gáztermosztát a falon, meg az egy főre eső amúgy minden bizonnyal létszükséglet iphone készülékek száma, mert kevesebb ember menne el droidnak a szalag mellé.

Az egyszerűsítésről csak annyit, hogy a természetben nem nagyon létezik funkció nélküli dolog. Ha van húsevésre való fog, akkor az egy létező igényre reagáló funkció.
Ha biológiailag a többgyomrúság felé ment volna a humángenetika, akkor elég lenne legelnünk, mint a kérődzőknek, és nem lenne húsevő fogunk, lenne viszont esszenciális aminosav és zsírsav-szintézis a génjeinkbe kódolva. De nincs.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.15. 18:58:12

@Vinitor:
„kertész pista fedezi a családja élelmiszerszükségletét”

Feltéve, hogy csak olyan élelmiszert fogyaszt a család, ami helyben előállítható és alacsony feldolgozottságú.

A rentábilitással nekem vannak gondjaim. Adott kertész pista, aki egy 4 személyes háztartásban él, havi 300k kell a létminimum szerint. Persze spórol az élelmiszerrel, de a termelésnek is vannak költségei, plusz ő is fizet egészségbiztosítást, olvas könyvet, nem otthon szövi a ruháit és nem szüretel plazmatévét sem - így éves szinten kell neki 3,6 mFt. Manuális munkával nem igazán lehet mezőgazdasági alapanyag szintjén megtermelni annyit, hogy értékesítésből ez az összeg összeálljon. Vagy valami magas hozzáadott értékű dolgot kell csinálni, aminek az előállítása további munkát és eszközöket igényel. Alapvetően ott a méhészet, ami egy bot egyszerűségű dolognak tűnik, de ahhoz, hogy eltartson egy családot, nagyon komoly eszköz és munkabefektetést és komoly összegeket igényel. És elég egy rosszabb év, hogy gyorsan minuszba forduljon a dolog.

A magas diverzitású gazdálkodás másik hátránya, hogy komplex tudást igényel, ami azért nem magától teremtődik meg. A biokertészetnek megvan a maga legendáriuma, mint az alternatív gyógyászatnak.

Az egykori TSZ nem volt rossz ötlet, mert logikus volt, de a kivitelezés valami egészen más történet – de a szövetkezeti forma ma is létezik. Ebben vannak komoly lehetőségek - futnak itthon is ilyen programok, főleg leszakadó területeken, hogy a családok legalább a saját élelmezésük egy részét megtermeljék, kis szakmai támogatással helyi piacra (közkonyha, piac) be tudjanak lépni. Hát, tudnák mesélni szépet és kevésbé szépet is erről, nem egy nagy sikertörténet úgy általában.

Nem gondolom, hogy a háztáji vagy a szövetkezeti forma az ipari mezőgazdasággal szemben kell, hogy helyt álljon. Sokkal jobb lenne, ha a kettő megtalálná a maga helyét és egymás mellett tudna működni.

„természetben nem nagyon létezik funkció nélküli dolog” – pl. férfi mellbimbó.

Egyébként arra gondoltam, hogy a fogak számából arányosítottad a húsfogyasztás mennyiségét. Ennyi erővel egy oroszlánnak csak szemfoga lenne. De ez egy bonyolult kérdés.

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2018.05.15. 21:48:09

@Meleg Sándor:
Nem értek egyet a plazmatévé és a létminimum összefüggésével (tévénk nincs, ellenben kertünk az van), de azzal igen, hogy kell a plusz bevétel. Az általad említett éves 3,6m huf az nem sok, és főleg nem alapanyagból jön össze. Illetve abból is simán összejöhet pl. fóliás vagy ültetvényes kulturákkal, manuális munkával, de annak tény, hogy magas az induló költsége.

Viszont azt kell figyelembe venni, hogy egy kisgazdaság semmiképpen nem az alapanyagtermelésre kell fókuszáljon, hanem pont az általad említett magas hozzáadott értékű termékekre. Ráadásul egy kisgazdaság, ha hozzáértően csinálják, legfeljebb a szezonban teljes állás, és akkor is csak az állattartással együtt. Az év durván felében-harmadában a munka negyede a szezonálisnak. Ha nem, akkor ott nincs hozzáértés, vagy valami nagyon el van bajszulva.

Meg itt jön be a képbe az, hogy sokan valamiféle misztikus dolognak tartják a kertészkedést, mezőgazdasági termelést, pedig nem az.
Egy háztájiban fellelhető lehetőségekről szóló poszt, nem rossz gondolatébresztő:
magyarprepperforum.net/entry.php?44-%C9let-a-tany%E1n-4-Mib%F5l-lesz-p%E9nz-a-tany%E1n

A komplex tudás megszerzéséről meg annyit, hogy az átlagember tévézik naponta x órát, nyomogatja az okoseszközöket még y órát, meg mondjuk ingázik a munkahelyére z órát. Nos, ha x+y+z nagyobb, mint 3-4, akkor érdemes elgondolkodni, hogy napi 3-4 óra gyakorlás közbeni tanulás vajon elegendő-e egy ilyen komplex tudás megszerzésére, mikor az internet házhoz viszi a szakkönyveket, előadásokat, oktatóvideókat. Nekem több, mint elég volt, szóval nyilván mindenkinek menne, ha akarná.

Mert amíg egy barátok közt a százezredik epizódnál tart, mert van rá nézőközönség, a fészbúk meg a kétmilliárd usernél, nehezen tudok megértő lenni a "nincs időm ilyesmire" gondolattal szemben.

A szövetkezeti, háztáji, kisgazdasági forma az ipari HELYETT kell majd helyt álljon, ugyanis bebizonyosodott, hogy ez utóbbi nem lesz képes ellátni a feladatot. Már recseg-ropog az illesztések mentén.
Mert én is tudnék mesélni a szakmámból kifolyóan, minden oldalról :)

Funkció és fogazat:
"Nem nagyon van" vs "nincs" ;)

A fogazatról meg egyszerűen az jutott eszembe, hogy a 16% testfehérje és a 12,5% húsevő fog, két egymáshoz közel lévő szám, tehát akár valami ilyent is jelenthetne.
De legyünk szakszerűek, a genomunkból hiányzik vagy inaktív néhány esszenciális tápanyag bioszintézisét szabályzó gén, így ezeket külső forrásból kell bevinnünk, és ezek közül van, amely kizárólag a húsban található meg. Tehát evolúciósan rá lettünk kényszerítve a húsevésre, ez van. Persze az evolúció döntő részében nem rendelkezhettünk gyógyszertári és egyéb táplálékkiegészítőkkel, ma meg igen, így biológiailag kötelező lenne húst ennünk, valójában pedig "átverhetjük" a szervezetünk, ha szeretnénk.

Mert félre ne érts, nem vagyok sem vegaellenes, sem húsimádó, viszont mértéktelenségellenes és igazságimádó az igen :) A vegák mértéktelenül növényevők, aki meg dögevőnek nevezi a húsfogyasztókat, az csak simán egy gyökér :)

Nylul 2018.05.16. 15:26:50

@Meleg Sándor: Nyugodtan ignoráld a srácot, ő wmiki, a blogszféra egyetlen olyan trollja, akinek még életében nem sikerült egy vállalható gondolatot sem összehoznia. :)

A tudomány sosem téved! 2018.05.16. 21:47:04

@Nylul: jogos :(
ignorálni sokkal egyszerűbb, mintha érvelni kellene
Tudomány: kételkedni tilos!

A tudomány sosem téved! 2018.05.17. 09:57:33

@Meleg Sándor: :(
Akkor jobb ha feladom, igaz?
Az ilyen kifinomult hsz.-eidre, mint:"
Csirkevin... LOL
Igazmondo... LOL
Divany.hu... LOL
Állatkínzás... LOL
Kína tanulmány... LOL"
nem tudok reagálni.
Talán még óvodás koromban tudtam, de már elmúlt :(

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.17. 11:55:30

@A tudomány sosem téved!:

Vannak források, amik tényleg nem relevánsak, pl. a divány.hu meg az ehhez hasonló bulvár magazinok ilyenek. Ha esetleg megkeresed az eredeti tudományos közleményt, mit lebutítva, felhígítva, némileg átírva tálalnak, akkor van miről beszélni.

A Kína tanulmányról írtam hosszabban, mások is méltatták, ahogy több cikkben foglalkoztam más vegán írásokkal is - sőt van cikkem, amiben vegánokat kritizáló írást kritizáltam. Szerintem ezeket megtalálod a blogon te is.

Az "állatkínzás" alatt nem tudom mit értesz, remélem nem egy honlap... de ezzel nem akarok különösen foglalkozni, mert nem táplálkozás-élettani kategória.

A te hozzászólásoddal annyi gondom van, hogy bevágtál két képet és ettől most mindenki essen hasra. Miközben magát az összehasonlítást több szempontból illették már kritikával, mert maga a módszer erősen fals tud lenni - bár kétségtelenül látványos. Inkább hatásvadász, mint tényleges érv.

fordulo_bogyo 2018.05.18. 03:40:02

@Meleg Sándor:

"Az "állatkínzás" alatt nem tudom mit értesz"---- en azt ha vmiki hozzaszol valamihez.

Nylul 2018.05.18. 21:28:13

@A tudomány sosem téved!: 'ignorálni sokkal egyszerűbb, mintha érvelni kellene' - naná, téged igen, mert még életedben nem sikerült egyetlen érvet sem írni, csak bullshitet. :D

'Akkor jobb ha feladom, igaz?' - Igaz. Buta vagy, tanulatlan, bezárkóztál egy képzelt világba, és onnan osztod az észt.

Nylul 2018.05.18. 21:47:38

@Meleg Sándor: Sándor! Bedobnék neked egy témát, sokat gondolkoztam, hogy public vagy private, de ez most így sikerült: :)

Baromi kíváncsi lennék a véleményedre egy TWD szituácóban - már csak gondolatkísérlet szintjén is.

Hogy ne hajazzunk annyira a The Walking Dead-re, legyen a kiindulási alap az, hogy a lakosság 80%-a néhány hét alatt eltűnik, mindegy, mi miatt.

Megszűnik az alapvető infrastruktúra, nincs áram, gáz, stb - viszont ezzel együtt megnyílik egy tesco, aldi a teljes raktárával.

Hogyan tudna az ember a leghatékonyabban túlélni? Miket kellene becsomagolni, mondjuk fehérje-szeleteket, vagy konzerveket?

Nyilván elég összetett a téma, de baromi szívesen látnék tőled egy 'Mit együnk, ha beüt a TWD.' :D

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.19. 05:33:42

@Nylul: Érdekes kísérlet, a konzervek megfelelő tárolással több évig fogyaszthatók maradnak, azokat ilyenkor érdemes vinni. És minden olyan élelmiszert, aminek alacsony a víztartalma (tészta, cukor, liszt, rizs), mert ezek is hosszan tárolhatók.

Érdemes begyűjteni a táblás, töltelék nélküli csokikat, hűvösben azok is sokáig bírják és magas az energia-tartalmuk.

Az kérdés, hogy milyen további infrastruktúra érhető el, mert ha van egy hűvösebb pince, akkor pl. a tartós tejtermékeket érdemes begyűjteni, átmenetileg megteszi, a kemény sajtokkal, száraz húsárukkal (szalámik, hosszan érlelt kolbászok) egész sokáig ki lehet húzni.

Bármilyen csábító, az alkoholos italokat nem érdemes vinni, mert bár jó hangulatot teremtenek, azért a túlélés esélyét inkább csökkentik, mintsem növelik. :)

paragic 2018.05.19. 19:17:32

@Meleg Sándor: A laborban tenyésztett húst 1-3 éven belül tervezik piacra dobni. Még ha csúszik is pár évet és kell még neki 10-15 év, hogy ízre és textúrára megegyezzen a hagyománys hússal, akkor is köröket ver a rovarevésre. Mert egy ma élő 30 éves nyugati kultúrkörben élő ember nem fog rovarokat enni. Az előbbi 15-20 éven belül (maximum) készen áll az adoptációra, az utóbbihoz ki kell halnia 2 generációnak.

A tudomány sosem téved! 2018.05.19. 20:38:25

@Nylul: wow
a cáfolhatatlan érvek halmaza...

fordulo_bogyo 2018.05.20. 15:24:19

@Nylul: Erdekes felvetes.

Ketfele valasz van, attol fuggoen, hogy egyszeri vetelezes engedelyzett csak es utana azt hurcolnod kell magaddal, vagy tetszoleges terfogatot, tomeget spajzolhatsz magadnak.

Ha nincs terfogat es/vagy suly limit, akkor ahogy Sandor is irta, es az eltarthatosag sorrendjeben fogyasztani oket.

Ha a hatizsakban kell cipeld (de viz mindenhol rendelkezesedre all), akkor a szaraz, vagy szarirott elelmiszereken lesz a hangsuly. Turazoknak egyre tobb "urhajos kajat" keszitenek, olyan csomagok, amik meleg viz hozzaadasara egeszen emberi etelekke alakulnak percek alatt. Egy ember konnyeden elvisz ket-harom heti adagot a sator es halozsak es egyeb felszerelesek mellett.
pl.: www.rei.com/c/backpacking-food?r=c&origin=web&ir=category%3Abackpacking-food&page=1&version=signals1

Vegezetul, ha a vizellatas is veszelybe kerul, akkor eloszor a palackozott vizeket es viztisztito berendezeseket gyujtenem ossze.

fordulo_bogyo 2018.05.20. 15:26:58

@paragic: "A laborban tenyésztett húst 1-3 éven belül tervezik piacra dobni. Még ha csúszik is pár évet és kell még neki 10-15 év, hogy ízre és textúrára megegyezzen a hagyománys hússal, akkor is köröket ver a rovarevésre. Mert egy ma élő 30 éves nyugati kultúrkörben élő ember nem fog rovarokat enni."

Nagyon kivancsi leszek az arara meg 10-20 ev mulva is... bevallom, attol tartok, megfizethetetlenul draga lesz.

Masfelol a rovarokat nem egeszben kene bevezetni, hanem ahogy a szojabol is keszitenek texturalt szojafeherjet, ami egeszen hus kinezetu, rovarokbol is lehet hasonlo huspotlekot kesziteni.

paragic 2018.05.20. 17:42:02

@fordulo_bogyo: 2013-ban az első hamburger még 325 ezer dollárba került, ma már 10 dollár körül van, ami még mindig sok egy fasírtért, de már csak egy áttörés választ el minket attól, hogy versenyképes ára legyen.

fordulo_bogyo 2018.05.20. 17:48:08

@paragic: Ennyi: egy attores valaszt el attol, hogy versenykepes legyen.

Ne gondold, hogy az ar az ido fuggvenyeben egyenesen valtozik.
Eleinte nagyon draga, azutan beall a fenntarthato sizntre.
Nincs okunk feltetelezni, hogy 10 dollar alatti az a valamikor is realis lesz... mikozben a husbol keszult hamburger ara kevesebb mint 1 dollar.

Hint: tapfolyadek, setril technikak (es technikusi fizetes, nem allatgondozoi ber es moslek vagy silokukorica).

paragic 2018.05.21. 14:41:16

@fordulo_bogyo: Nem hinném, hogy pont itt fog megállni az árcsökkenés. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a drágább állati eredetű tápfolyadékot olcsóbb növényi eredetűre cseréljék. Ha ez megvan, az újabb áresést fog jelenteni. Az egyik cég azt tervezi, hogy a bioreaktorait farmereknek adja bérbe (?), akik maguk termelhetik a húst.

fordulo_bogyo 2018.05.21. 15:49:17

@paragic: Hinni barmiben lehet.
- nem az allati eredet teszi dragava, hanem a nagyon kontrollalt kornyezet (pH, CO2, homerseklet stb), steril technika, fertozesveszely (de mellesleg ez gy nagyon jo pont, hogy allati eredetu tapfolyadek kell hozza! LOL, koszonom az ervet)
- a "ceg" miert nem maga termelne muhust, miert a farmernek adna berbe a meg nem is letezo hustermelo bioreaktort... elkepzeled, ahogy a farmer bejar majd a varosba a bioreaktorhoz, harom muszakban... (miert pont a farmer, miert nem a hentes, vagy a kofargo, vagy a balettancos) kicsit tobb realitast kernek!

Vagy a farmon, a tragyadomb mellet menne a steril rektor, kukoricaval taplalva?

Ha jobban megnezed, a novenyi alapu hamburger pogacsak jelenleg dragabbak a huspogacsaknak! Hm? Nyilvan azoknak is megy lefele az aruk, majd a farmerek fogjak kesziteni novenyi alapon... ja nem!

paragic 2018.05.22. 17:47:07

@fordulo_bogyo: az miért olyan érdekes, hogy állati eredetű tápszérum kell hozzá?
Nem, nem jár be senki sehova, farmokra helyeznék ki őket. Viszont nem ez az érdekes, hanem az, hogy ha egy farmer is el tudja működtetni, akkor azért nem egy rakétatudomány, ergo megdől az az érv, hogy ez feltétlenül baromi drága.
De biztosan te döntöd el, hogy mi mennyibe kerül...ja nem!
Hinni bármiben lehet, a drágaságban is.

fordulo_bogyo 2018.05.22. 18:15:51

@paragic: Az allati eredetu tapfolyadek azert erdekes, mert akkor vegul is alltbol keszul az a laborban eloallitott hus. Csak nem kozvetlenul esszuk meg az allatot, eloszor tapfolyadekka alakitjuk, majd abban novesztjuk a muhust.
Kerdes, hogy ugyanannyi allatbol kozvetlenul van tobb hus, vagy akkor, ha elobb tapfolyadekka alakitjuk es abban novesztunk lombikhust?
Vannak errol adataid?
Ha ugyanannyi hus keszul az allati tapfolyadekbol, akkor az ertelemszeruen dragabb, mert meg kell venni hozza az allatot (eddig ugyanannyi), majd bioreaktort, steril eszkozoket stb... ami tovabbi penzbe kerul.

A farmer is tudja mukodtetni? Komolyan? Szerintem (es en dolgoztam ilyennel, nem tudom, neked mennyi kozvetlen ralatasod van az ujsaghirek szinjtjen tul) minimum magasan kepzett, steril technikakat ismero technikus kell a mukodtetesesehez (felenk a technikus is egyetemi alapkepzest kap), es diplomas szakember a termeles iranyitasahoz, a felmerulo problemak megoldasahoz.
Minden tiszteletem a farmeroke, de ez masfajta tudas es masfajta munka, mint amiben ok szakemberek.
Nem ellitottam, hogy en dontom el, hogy draga vagy olcso. Pusztan ismerem a szovettenyesztes modszereit, anyag es eszkozigenyet, szakember-igenyet es ennek alapjan tettem egy intelligens becslest. Amely becsles jol illeszkedik az eddigi ismereteinkre.

Csak par aprosag:
stabil 37C fenntartasa, +/- 2C fok (szemben az istalloval, amit nem is nagyon futenek, es nem is legkondicionalnak)
Stabil 5% CO2 szint fenntartasa, merni kell a CO2 szintet es palackbol adagolni... (szemben az istallo szelloztetesevel: balakot nyitunk)
Allando antibiotikum jelenlete (a bakteriumfertozodesek ellen, mert meg a legjbb steril technika sem tokeletes)...

Osszefoglalva: nagyon erdekes kezdemenyezes, de jelenleg ez nem alternativa, es szubjektiv velemenyem szerint nem is valoszinu hogy valaha azza valjon.