Fogyás teve stílusban
2018. május 28. írta: Meleg Sándor

Fogyás teve stílusban

Egy igen érdekes írásra hívták fel a figyelmem, feltalálták a fogyás egy újabb fantasztikus módját: nem kell vizet inni, csak erősen lélegezni. Mivel ehhez az őrülethez egy kutató (Dr. Hummel Zoltán) a nevét adja és egy biokémikus professzorra (Boros G. László) is hivatkoznak, garantált a siker. Vagy mégsem?

teve.png

A történet a tevétől indul, aki a púpjában zsírt raktároz és kivételesen jól bírja a szárazságot. Hummel doktor szerint ennek egyértelmű a magyarázata, hiszen a zsír lebontásával nyeri a vizet – és itt egy huszáros logikai vágással át is ugrik a logikai végkövetkeztetésre: ha meg akarunk szabadulni a zsírtól, akkor ne igyunk, és a szervezetünk a zsír lebontásával majd pótolja a hiányzó vízmennyiséget. Tiszta haszon így az élet. A dolog azonban mégsem ilyen egyszerű.

 

A TEVÉK TÚLÉLÉSE

A tevék a sivatagi életmódhoz több módon alkalmazkodtak. Kezdjük ott, hogy a testét borító gyapjú kiváló hőszigetelést végez, ez pedig komoly előny egy sivatagi környezetben. A teve ezen felül nagyszerűen spórol a vízzel: veséje rendkívüli mértékben képes a vizeletet koncentrálni, ezáltal minimalizálja a vízveszteséget, hasonló varázslatra képes a vastagbele: a teve széklete pedig annyira száraz, hogy tüzet lehet belőle rakni. Ez azt jelenti, hogy minden táplálékban lévő vizet nagy hatásfokkal hasznosít és képes minimalizálni a vízveszteséget. A teve az izzadását is képes elképesztő módon csökkenteni, belső hőmérséklete jelentősen emelkedik, mire egyáltalán izzadni kezd. Ezzel összességében a napi vízveszteségét akár 2 liter alá tudja szorítani – miközben más állatok ugyanolyan körülmények között egyszerűen átizzadják magukat a túlvilágra és/vagy belehalnak a túlhevülésbe. Mindezek mellett jól tűri a kiszáradást, testsúlya 25–30%-át is elveszítheti, ez több, mint duplája annak, amit az ember el tud viselni.

A teve kevésbé finnyás és akár a sós vizet is megissza, ha pedig úgy hozza a lehetőség, akár 100 liter feletti mennyiségben is képes folyadékot magához venni – és ami komoly biológiai teljesítmény: egyik verzióba sem hal bele, rendkívüli önuralommal képes a szervezetének működőképességét megőrizni. A púpjában lévő zsír alapvetően tápanyagraktárként működik, nem pedig vízforrásként, ennek pedig megvan a maga oka.

teve2.png

ZSÍRBÓL VIZET?

Az emberi anyagcserében alapvető energia-szolgáltatók a szénhidrát és a zsír. Mindkettő lebontásakor szén-dioxid és víz keletkezik. 1 glükóz molekulából 6 db víz molekula keletkezik, ez 100 g glükóznál kb. 60 grammot jelent. A zsíroknál kicsit bonyolultabb az ügy, mert a triglicerid lebontásához kell 3 molekula, utána viszont egy sztenderd sztearinsav-molekulából (18 szénatomos telített zsír) 18 db vízmolekula képződik és egy triglicerid molekulában ez akár háromszor is megtörténhet, 100 g zsírsavból nagyjából 114 g víz keletkezhet. A nettó víznyereség valójában ennél kevesebb, mert a bontási folyamat során keletkező anyagok vagy a víz egy részét az anyagcsere fel is használja a különböző anyagcsere-folyamatok során.

A napi anyagcsere-eredetű (zsír illetve szénhidrát-bontással keletkező) vízmennyiség az emberi szervezetben mindössze 2-4 dl, ez messze elmarad a napi vízigénytől. Minden bizonnyal egy teve szervezete ennél többet is képes előállítani (a nagyobb testtömeg miatt), de ha nem lennének jól bevált praktikái a takarékosságra, nem sokra menne a zsír bontásával, egyszerűen az életben maradáshoz fontos energia-raktárát számolná fel szegény jószág. És ez is fontos szempont, mert s sivatagban nem csak a víz hiányzik, hanem a táplálékul szolgáló zöld növényzet is.

balance.png

A vízháztartásban az anyagcsere eredetű víz igen kis szerepet játszik (forrás).

 

A zsírból való vízfakasztásnak van még egy másik nehézsége: a folyamat konkrétan az energia-termelő folyamatokhoz kapcsolódik, ennek pedig van egy erőteljes korlátja, mégpedig az, hogy a szervezet mennyi energiát (ATP molekulát) használ el. Tehát csak úgy, spontán a szervezet nem bont zsírt a víznyerés kedvéért – mert nincs hova pakolni a keletkező energiát, enélkül viszont leáll a folyamat. Így attól, hogy valaki szomjas, nem fog a szervezete több zsírt bontani.

 

MŰKÖDHET-E A HATÁS?

Egyértelműen nem. Pusztán azzal, hogy kevesebb folyadékot viszünk be, nem fogjuk a zsírfelhasználást fokozni. A folyadékbevitel erős korlátozása rövid távon is egészséget károsító, esetlegesen életveszélyes lehet, a tevével szemben az emberi szervezet határozottan nem víztakarékos üzemmódra van kialakítva. Magas hőmérséklet, fokozott fizikai aktivitás mellett a légzéssel és izzadással nagyon komoly mennyiségű vizet tudunk veszíteni, többet, mint amennyit az anyagcsere fokozásával nyerünk. Ha csupán zsírbontás feltételezett fokozásából próbálnánk a vízigényünket fedezni, akár részlegesen is, napok alatt felélnénk minden zsírkészletünket – ez amilyen jól hangzik, legalább olyan veszélyes is.

Ha valaki nem iszik, természetesen néhány kg súlyt veszíthet, de ez szinte kizárólag csak a vízveszteséget foglalja magába. Ez egyrészt önmagában elég kockázatos, mert a kiszáradás nem tesz jót a szervezetnek, másrészt a megcélzott zsírtömeg-vesztést egyáltalán nem segíti elő.

fogyas_1.png

A drasztikus önsanyargatások helyett érdemesebb a tartós eredményt hozó, mérsékelt életmódváltásban gondolkodni.

 

EGYÉB FINOMSÁGOK

Vannak még a cikkben további gyöngyszemek, amikből érdemes szemezgetni.

A zsírnak, azon kívül, hogy energiát szolgáltatnak, kell lennie egy másik „küldetésüknek” is, hogy vizet szolgáltassanak.

Akkor ezek szerint a zsír másik küldetése, hogy fokozza az üvegház gázok előállításán keresztül a globális felmelegedést – hiszen a víz mellet szén-dioxid is keletkezik a lebontás során. Hát, ezután más szemmel nézek a hűtőben a bacon szalonnára.

Boros professzor azt is elmondta, hogy azokban az állatokban, amelyek csak az anyagcserevízzel jutnak vízhez, nem alakul ki rák.

Ne is lenne igazi egy cikk, ha nem kötne át valami rákos témára. A leírt állítás egyszerűen sületlenség, konkrétan nem kell hozzá sokat keresgélni, hogy a tevékben vagy más „víztakarékos” állatban előforduló daganatos megbetegedésekről találjunk információkat. De ha még igaz is lenne, semmiképpen nem jelentené, hogy ha kevesebbet iszunk, csökkenne a daganatos megbetegedések kockázata, hiszen az emberi anyagcsere e tekintetben nem vethető össze a példaként felhozott állatokéval.

Az már elfogadott, hogy a rák kialakulása ott kezdődik el, ahol hiányos a sejtek oxigénellátása

Nem elfogadott mert (ismételten) még csak nem is igaz. Megint sikerül bekeverni a Warburg-elméletet, csak hát már megint fordítva szálltak fel a lóra és az okot a következménnyel cserélik fel. De konkrétan ennek semmi köze nincs a vízhez meg a zsírokhoz, sem a fogyáshoz.

Egy magyar kutató jött rá arra a zseniális megoldásra, hogy az intenzív átlélegeztetést kombinálni kell a légzésvisszatartással.

Annyira fantasztikus, hogy a jóga és a chi-kung ezt már jó régóta ismeri, de hát azokat nem zseniális magyar kutatók találták fel. Az most egy külön kérdés, hogy ennek van-e valamilyen (és ha van, milyen mértékű) élettani hatása, ami akár a fogyásban vagy bármely más cél elérésében szerepet játszhat.

...a sejten belüli víz, főleg anyagcsere víz. Egymáshoz kapcsolódva egy különleges, egyedi szerkezetet alkotnak. A sejten kívüli víz pedig egy hagyományos folyadék, egy oldószer!

Ténylegesen a szervezet nem válogatja szét a vizet forrása szerint. Tudom, hogy mindenki elájul, ha meglátja a víz hidrogén-kötései által strukturált szerkezeteket, de ez azért nem egy stabil történet: végső soron nem szilárd kristályokról beszélünk, hanem egy folyadékról, amiben sejten belül és kívül különféle méretű anyagok úszkálnak, ezek pedig ezt a szép rendszert folyamatosan átrendezik. Stabillá ezek a kötések csak a víz megfagyása esetén válnak, de az alapvetően nem tesz jót az élő szervezetnek, szóval ezt, ha lehet, kerüljük el.

viz.png

A vízben a hidrogén-kötések speciális térbeli szerkezetet eredményeznek, de ezeknek a kötéseknek az ereje viszonylag gyenge, így az átrendeződés folyamatos és kis hatásokra bekövetkezik (forrás)

 

TANULSÁG

Az állatvilággal való példálózás alapvetően egy igen bizonytalan dolog. Mondhatnám, hogy ezek után vezessük be a kenguru stílusú fogyókúrát, mert hát a sok ugrálás (különösen ha ránk kapaszkodik az utódunk) biztos fogyást eredményez (látott már valaki kövér kengurut? na, ugye hogy nem!). Az úszás viszont veszélyes, mert a bálnák egész nap csak úsznak és hogy néznek ki...

teve3.png

Jópofa állat, de nem árt vigyázni vele.

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog   

Forrás:

  1. Hummel Z: Kevesebb vizet igyunk, ha fogyni szeretnénk! LINK
  2. Camel (Wikipédia szócikk). LINK

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr1114003574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2018.05.28. 09:56:47

Kedves Sándor!
Ez az írás is nagyon tetszett, mindig örömmel olvasom az írásaidat.
Egy-két kiegészítés, apróság:
- szerencsére (?) dr Hummel nem orvos;
- Dr. Boros, ő orvos (is)
Hummel "nagy/híres ember" szeretne lenni, nem pedig "nagy/híres tudós". Biztos úgy képzeli, hogy ebből nem él meg :-) . Azaz jobban megél a terjesztett hülyeségei alapján eladott termékeiből.
Dr. Borosnak is vannak tévedései - igen nagyok... - de nem ez a téma.

Úgy tudom, hogy a bálna hiába él sós vízben, igazából nem azt használja "hidratálásra", hanem a lebontó folyamatok során keletkező vizet.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.28. 10:26:04

@Epikus SZTK:

Köszi a jelzést, javítottam "kutató"-ra. Most már értem, miért hivatkozik annyit arra, hogy mennyire nem fontos a "papír" meg a pozíció...

Közben találtam még valamit:
mfor.hu/cikkek/vallalatok/3_millios_buntetes_az_atveros_biogel_miatt.html

Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2018.05.28. 10:58:17

@Meleg Sándor: Ó, sok izgalmasat lehet róla találni :-) Csak az a baj, hogy ő komolyan gondolja - mármint a saját meggazdagodását a szerencsétlenek lenyúlásából.
Egy kicsit off:
"Most már értem, miért hivatkozik annyit arra, hogy mennyire nem fontos a "papír" meg a pozíció..."
Kik vannak többen? Akiknek van "papírja", vagy akinek nincs? Kik értenek vele egyet és bólogatnak, mint a csacsi?
Gondolom a gyerekeinek is azt mondta az érettségi előtt, hogy nyugodtan bukjál meg fiacskám, nem a papír a fontos, hanem a teljesítmény.
egy kicsit off vége.

A téma alapján előbb utóbb előjön egy termék, aminek a használatával ha nem is leszünk szomjasak, de legalább úgy nézünk majd ki, mint egy teve - mondjuk oldalról :-)
ld. még:
"Hátamon a púpom, megbékélnék vele,
ha biztosan tudnám,
hogy én vagyok a TEVE." (Laár András - Púp)

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.28. 11:28:20

@Epikus SZTK:

Ez egy kórság, ami itthon van. Egy teljesen más témában (hozzátartozó ápolása) állok vitában egy csapat szociális szakemberrel (!), akik szerint a "rátermettség" és a személyes érintettség erősebb, mint bármilyen oktatás, ahol egészségügyi ismereteket, ápolás és gondozástant lehet tanulni. Messzire vezető téma, de engem sokkol, hogy az alapprobléma megértése is mekkora zsigeri ellenállást vált ki.

A tudomány sosem téved! 2018.05.28. 17:19:27

Én azt vettem észre, ha több vizet iszom, karcsúbb leszek.
Persze az ajánlott, napi 4 liter víz nem mindig jön össze :(

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.28. 17:37:16

@A tudomány sosem téved!:
A napi 4 liter víz nem ajánlott. maximum nagy melegben erős fizikai munkát végzőknek. Fizikai aktivitástól és környezeti hőmérséklettől függően 1,5-2,5 l lefedi a vízigényét a lakosság jelentős részének.

lpt1 2018.05.28. 19:29:41

100 g zsírsavból nagyjából 114 g víz keletkezhet???

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.05.28. 19:57:01

@lpt1:
Igen. A zsírsavból jön 2 hidrogén, a légzésből pedig 1 db oxigén, ami nem képezi a zsírmolekula tömegének részét. 1 mol anyagmennyiségre számolva 2 grammhoz jön 16 gramm az oxigénből. Hasonló a szén részből keletkező szén-dioxid, ahol a 12 g szénhez jön 2 db légzésből származó oxigén (32 g), így a végtermékek esetében itt is tömegnövekedés tapasztalható.

fordulo_bogyo 2018.05.28. 19:58:51

@lpt1: Igen, mivel oxigennel valo egyesules az eges, az oxigen tomege megjelenik az egestermekekben.
100g zsirsav elegeteshez 450g oxigen szukseges, keletkezik 290g szendioxid es 120g viz.

Nagyjabol, kerekitve igy (onkenyesen egy konkret zsirsavval szamolok, zsirsavankent kicsit mas es mas lesz az eredmeny):
C16H37O2 + 33 O2 --> 16 CO2 +18 H2O
265g + 1188g --> 768g + 324g (moltomeg aranyokkal), atszamolva 100g zsirsavra:
100g zsizsav + 450g oxigen ---> 290g szendioxid + 120g viz

fordulo_bogyo 2018.05.28. 20:00:04

@Meleg Sándor: mikozben epp irtam, akkor valaszoltal, nem lattam, mielott a sajat valaszomat bekuldtem volna, bocs.

fordulo_bogyo 2018.05.28. 23:14:13

Raadasul kapkodtam es elszamoltam, itt a helyesbites:

C16H37O2 + 24 O2 --> 16 CO2 +18 H2O
261g + 768g --> 704g + 324g (moltomeg aranyokkal), atszamolva 100g zsirsavra:
100g zsizsav + 294g oxigen ---> 270g szendioxid + 124g viz

A tudomány sosem téved! 2018.05.29. 07:18:04

@Meleg Sándor: Nekem ezt egy természetgyógyász mondta.
De akkor szerinted pontosan mennyi vizet igyak, és milyen időközönként?
Tudsz garanciát is adni?

A tudomány sosem téved! 2018.05.29. 07:21:01

Mit történik, ha valaki többet iszik az általad megadottnál? Vagy ha kevesebbet?