Vitaminok 2
2018. július 03. írta: Meleg Sándor

Vitaminok 2

Folytatjuk a vitaminok világába tett utazásunkat, körbejárva az ajánlások megállapítását és eljutunk a megadózisú vitaminok szükségességéhez. Cikkünket ezúttal is a Humanoid Reptiliánok Bolygóközi Szövetsége támogatta.

vitamin3_2.jpg

SZÜKSÉGLET ÉS BEVITEL KÉRDÉSE

A vitaminszükséglet több tényezőtől függ: az életkortól, nemtől, testtömegtől, a fizikai aktivitás mértékétől,egyéni anyagcsere-jellemzőktől, speciális élettani állapotoktól (pl. várandósság) és az anyagcserét befolyásoló egyes betegségektől. A szükségleteket kísérleti úton, illetve statisztikai alapon határozzák meg, korra, nemre, speciális élettani állapotokra külön-külön. Ebből áll össze az ajánlásokban olvasható napi irányadó bevitel (RDA, RDI, RNI helyi népszokásoktól függően). Alapvetően ez az érték nem az átlagos szükségletet jelöli, hanem azt a mennyiséget, amivel az adott csoportban élő személyek 97,5%-ának fedezni lehet az adott anyagból a szükségletét. Látható, hogy abszolút nem igaz a keringő mendemonda, hogy az ajánlások épp csak a hiánybetegségek elkerüléséhez elegendő értéket jelölik, a mennyiségek meghatározásában a teljes populáció igényeinek lefedésére törekednek.

vitamin.png

 

Az étrendi ajánlásokat pedig úgy írják meg, hogy figyelembe vegye a hasznosulást befolyásoló tényezőket: a nyersanyag minősége és az ételkészítés módja is befolyásolja a késztermék tényleges beltartalmát, ráadásul nem minden élelmiszerből hasznosul azonos hatékonysággal minden mikrotápanyag. Végső soron az ajánlási rendszer szerinti, változatos és kiegyensúlyozott étrend a szükséges vitamin mennyiséget általában véve bőségesen biztosítja (kivéve D-vitamin, de az egy nagyon speciális eset).

Érdemes összevetni ezt azzal, hogy a magyar népesség jelentős (és egyre nagyobb) része szed ma már olyan multivitamin készítményt, amiben nagyjából a napi szükséglet 100%-a benne van a legtöbb vitaminból (ha nem ez van ráírva, meg sem veszik már), szóval eleve duplázzuk a bevitelünket. És ezen kívül vannak speciális termékek, amikben egy (pl. a C-vitamin) vagy néhány összetevő (pl. magnézium + B6) külön is megtalálható, sokszor az RDA feletti mennyiségben.

 

HIÁNYTÓL A TÚLADAGOLÁSIG

Típusos hiányállapot esetén az adott tápanyagból a szükségleteket nem fedezzük, a szervezet tartalékai kimerülnek, ezért olyan tünetek, betegségek jelennek meg, melyek az adott mikrotápanyag jellegzetes hiányállapotát jelzik. Ilyennel ma már elég ritkán találkozni, jellemzően valamilyen tartósan fennálló, komoly szervi vagy anyagcsere-betegség, szélsőségesen egyoldalú vagy szelektív étrend kapcsán fordul elő. Hiányállapot előfordulhat akkor is, ha a szükséglet hirtelen megnő (pl. várandósság) és a normál körülmények között elégséges bevitel elégtelenné válik. Némi nehézséget jelenthet, hogy a hiányállapot kimutatása pusztán tüneti úton nagyon bizonytalan, a legtöbb vitamin esetében kell valamilyen orvosi vizsgálat ahhoz, hogy azonosítható és igazolható legyen a hiányállapot. A közkézen forgó "ha fehér pötty van a körmödön, akkor X vitamin hiányod van" útmutatók gyakorlatilag nem sokat érnek, a kezdődő vitaminhiányok tünetei legtöbbször túl általánosak ahhoz, hogy laikus szemmel beazonosíthatók, vagy elválaszthatók legyenek más, hasonló tüneteket okozó állapotoktól.

Adott egy viszonylag széles tartomány, ahol a bevitel stabilan fedezi a szervezet szükségletét, így az aktuális felhasználás mellett a szervezet raktárai is feltöltésre kerülnek, viszont a bevitel még nem okoz túladagolásos problémákat. A legtöbb vitaminból, nyomelemből a szervezet hosszabb-rövidebb időszakra képes tartalékolni, de ebben elég széles a szórás: a C-vitaminból maximum néhány hétnyi tartalékunk van, a B12 vitaminból akár 2 évnyi készletet is tudunk felhalmozni. Hiány szempontjából talán épp ez a veszélyesebb, mert a hiányállapot lassabban és nehezebben észlelhető módon alakul ki.

A legtöbb vitamin esetében a napi ajánlást meghaladó bevitel nem okoz gondot, de egy bizonyos mennyiség felett már beszélhetünk toxikus hatásról. Erre nehéz általánosan bármit mondani, hiszen egyes mikrotápanyagoknál a „mérgezés” is viszonylag enyhe tünetekkel jár (pl. karotinnál sárga bőr és szem megjelenése), másoknál viszont akár életet veszélyeztető állapot is kialakulhat (pl. az A-vitamin mérgezés kifejezetten veszélyes). A túladagolást sokan nem tartják reális veszélynek, ráadásul amíg a hiánytüneteket mindenki erősen figyeli, a túladagolás lehetséges tüneteiről a legtöbb vitamin-őrültnek fogalma sincs. A híresztelésekkel szemben a túladagolás mérhetően jelen van és nagyjából sejthető, hogy az esetek jelentős részéről nincs is tudomása az ellátórendszernek. A közvetlen hipervitaminózis okozta problémák mellett arról az apróságról se feledkezzünk meg, hogy egyes kutatások szerint néhány vitamin bőséges szedése más tényezőkkel együtt hatva más megbetegedések (pl. egyes daganatok) kockázatát is növelheti - bár azért itt sok a bizonytalan pont, ennél kevesebbért is tört már ki világbotrány.

vitaminmergezes.jpg

Az USA-ban észlelt D-vitamin túladagolások száma nagyon komolyan emelkedett és simán kiütötte a korábban vezető A-hipervitaminózist. Nem ritka, hogy valaki hónapokon keresztül 10.000 NE feletti mennyiséget szedjen, ami már komoly kockázatokat rejt magában.

 

NAGY, NAGYOBB, MÉG NAGYOBB DÓZISOK

A hiányállapotok megszüntetését követően adta magát a következő lépés: ami kis mennyiségben jó, az nagy mennyiségben csak jobb lehet. Így már az 1930-as években megjelentek az első nagydózisú kiegészítőkkel végzett terápiás kísérletek. Bár különösebb eredményt ez az irányzat nem tudott felmutatni, mindig maradtak jelentős pártfogói és hívei is. A leghíresebb e téren Linus Pauling (1901-1994), akinek magát az ortomolekuláris medicina szót is köszönhetjük (és a nobelitis nevű jelenség is általa öltött testet, de ez külön téma). Bár az ortomolekuláris medicinának mai napig nagy népszerűsége van, a nagy dózisú nyomelem és vitamin-kiegészítés preventív és terápiás alkalmazásának meggyőző bizonyítéka általánosságban nem született meg. Szintén nem megalapozott az orotomolekuláris irányzat azon álláspontja, hogy alapvetően minden betegség megelőzhető vagy gyógyítható a mikrotápanyagok optimális biztosításával, az elérhető kockázatcsökkentés mértéke gyakorlatilag attól függ, hogy adott betegség kialakulásában mekkora szerepe van egy-egy mikrotápanyag hiányának. Ez önmagában feleslegessé teszi a folyamatos, széles spektrumú és nagy dózisú kiegészítést.

Az ajánlások a napvilágra került információk alapján folyamatosan változnak, finomodnak, s amíg a D-vitaminnal kapcsolatos referencia értéket a közelmúltban jelentősen emelték, a kalcium esetében épp ellenkező folyamat volt megfigyelhető, más esetekben pedig az abszolút mennyiség helyett nagyobb hangsúlyt kaptak a mikrotápanyagok közötti arányok vagy az egyes élettani állapotokhoz kapcsolódó szükséglet-változások megismerése. Ennek eredménye az, hogy a vitaminokkal, nyomelemekkel kapcsolatos ajánlási rendszer is egészen bonyolulttá vált, de az biztos, hogy a mai helyzet semmiképpen nem a "jobb a több" irányba mutat.

Az viszont biztos, hogy a kereskedelem rátalált a nagy dózisokban rejlő marketing értékre, egyre több készítmény kapható, ezekben pedig szépen lassan felkúsztak a dózisok az ajánlási rendszereken belül elérhető lehetséges maximumig. Aztán megjelentek azok a cégek/termékek, akik gondoltak egy nagyot és elkezdték ezeket a dózisokat többszörösen túlszárnyalni, a hivatkozási alap pedig többé nem az ajánlás volt, hanem azok az alternatív elméletek, melyek a napi ajánlásokat támadták. Mert mint azt tudjuk: az élelmiszeripar, a gyógyszerlobbi, a kormányzat valamint a cionista homanoid reptiliánok (alias gyíkemberek) a bolygó lakosságának kiirtásán serénykednek és mi sem egyszerűbb eszköz erre, mint az mikrotápanyagok RDA értékeinek megpiszkálása. Egyébként is ők örömüket lelik a rendkívül rafinált, de láthatóan hatástalan népirtási módok kiötletelésében.

reptilian.jpgMENNYI???

Elrettentésül néhány számadat: a 2004-2018 közötti időszakban 20.462 kiadott notifikációs számot adott ki az OÉTI/OGYÉI, itt egy rész csak a tisztán vitamin-készítmény. Ebből aktuálisan 15.750 élő notifikációs szám él, 462 van a forgalmazástól eltiltva (a különbözet valószínűleg az önként beszüntetett forgalmazásból, törölt számokból jön össze). A listán szereplő termékek azok, ezeknél van megfogható hazai gyártó ill. forgalmazó, aki a szakmai jogszabályoknak megfelelően végigvitte az eljárást. Nagyságrendileg legalább pár ezres mennyiségben lehetnek jelen a piacon olyan termékek, amik nem szerepelnek az OGYÉI listán, de viszonylag kis erőfeszítéssel beszerezhetők különböző boltokban, MLM kereskedelemben vagy webáruházakban. A külföldről rendelhető, hazai rendszeren teljesen kívül eső készítményekről ne is beszéljünk, ott még becsülni is nehéz a kínálatot.

A legálisan forgalmazott termékekre kis hazánkban aktuálisan nagyságrendileg 40-50 milliárd Ft megy el éves szinten (ez kb. 28 millió doboz jelent), a forgalom kb. 10-15%-ot bővül évente, aminek jelentős részét  a tényleges kereslet-növekedés és nem az áremelkedés generálja. A nem legálisan beszerzett termékeknél nagyságrendileg legalább ekkora összeggel lehet számolni, nyilván ennek csak egy része a vitamin-készítmény, a szürke és fekete szegmensben nagyobb arányban lehetnek jelen az alternatív terápiás célt szolgáló készítmények (fogyasztószerek, rákgyógyító cuccok, stb.), illetve a sporttáplálkozással kapcsolatba hozható termékek.

Megkockáztatom, hogy alapvetően a világon (és nálunk) elfogyasztott vitaminkészítmények jelentős részét tökéletesen feleslegesen és ráadásul rosszul (ad hoc ötlettől vagy marketing kampányoktól vezérelve) is szedik az emberek, a készítmények gyakorlati hatásosságával kapcsolatban is joggal merülhetnek fel kételyek. A vitaminok annyival jobbak a feleslegesen szedett vagy rosszul alkalmazott gyógyszereknél, hogy viszonylag ártalmatlanok, tényleg nagy butaságot kell csinálni, hogy balul üssön ki a dolog (bár a számok azt mutatják, hogy e téren is szép számmal akadnak tehetséges embertársaink). A folyamatban sajnos benne van az alapvető tájékoztatáson messze túllépő marketing tevékenység, ami a vitaminokból (és sajnos a vény nélkül kapható gyógyszerekből is) univerzális problémamegoldó készítményeket csinált.

A rossz gyakorlat kialakulásában benne van a rettegés a hiányállapotoktól és a hiányállapotoknak tulajdonított, jelentős részben fiktív és általános tünetektől. A kismamákat eleve könnyű rábeszélni a vitaminszedésre, mert a születendő gyermek érdekében nyilván szinte bármit megtesznek. Így aztán simán megduplázzák mindenből a bevitelt ("kettő helyett kell enni"), holott a várandósság ideje alatt a tápanyagszükséglet nem növekszik ilyen arányban. A várandósság alatt egyébként is csak néhány olyan tétel van, aminek a bevitelét tényleg érdemes megemelni. De ma már a gyerekekre, idősekre és egyéb célcsoportokra is megvannak a klasszikus szólamok, mindig van valami jó ok arra, hogy vitaminszedésre buzdítsuk a népeket.

A többlet bevitelnek tulajdonított preventív- vagy gyógyhatások már a közbeszédben is meghonosodtak, az egészen enyhe "C-vitamin vs. nátha", "magnézium+B6 a stressz ellen" történettől egészen a rákgyógyításig terjed a spektrum. Ezeknek a hatásoknak a többsége egyszerűen fikció.

 

SZEDJEM VAGY NE SZEDJEM?

Kezdjük a külön vitaminnal: alapvetően a D-vitamin szükséglet fedezésére csak részben alkalmas a táplálkozás, a megfelelő mennyiség keletkezéséhez napfényen töltött időre van szükség. Nagyjából márciustól októberig van annyi napfény, ami (ha kidugjuk az orrunkat a fedett helyekről) elegendő a szükségletnek megfelelő D-vitamin képződéséhez. Októbertől márciusig lehet kiegészítőket szedegetni, nincs szükség extrém dózisokra, az ajánlásokban meghatározott 2-4.000 NE felső határ fölé nem érdemes menni.

Az összes többi vitaminból (és egyéb mikrotápanyagból) igazából nem nagyon van szükség kiegészítésre, változatos étrend mellett minimális esély van arra, hogy hiányállapot alakuljon ki. Az étrend összeállításától függően mindig vannak olyan tápanyagok, amikben az ajánlásoknál többet fogyasztunk és vannak olyanok, amiknél kevésbé jó a helyzet, de alapvetően tévhit az, hogy a "modern étrend" annyira vitaminszegény lenne, hogy folyamatos, nagy dózisú kiegészítésre lenne szükség. Alapvetően a téli időszakban is olyan tápanyag-kínálat áll rendelkezésre, mely a szükségletek biztosítására alkalmas.

Ha valaki tényleg sokat akar tenni az egészségéért, akkor az egészségi állapotát rendszeresen mérje fel és ha felmerül valamilyen kockázat, akkor ahhoz igazodva, szakember bevonásával döntsön a szükséges kiegészítésről, annak mértékéről, formájáról. Tartósan fennálló egészségi problémák esetén is érdemes erről konzultálni, folyamatosan szedett gyógyszereknek is vannak szükségletet befolyásoló hatásai, de még ezekben az esetekben is tucatnyi dolgot kell mérlegelni. Én tudom, hogy a Google a barátunk, csak hát nem árt, ha akad egy jó szakember a környéken...

vitaminstore.jpg

Biztos, hogy kell ez nekünk?

 

 

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog   

Források:

  1. Kapósak az étrend-kiegészítők. Világgazdaság, 2018. március 28. LINK
  2. Those Vitamin And Mineral Supplements You’re Taking Make No Difference To Your Health. IFLScience. 2018. május 29. LINK
  3. Medicina ortomolecular. Wikipédia szócikk (en). LINK
  4. Mowry JB et al: 2015 Annual Report of the American Association of Poison Control Centers. Clinical Toxicology 2016. 53:10, 962-1147.

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr4814068595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bugenhagen 2018.07.05. 09:30:42

@Meleg Sándor:
"Gyakorlatilag az emberiség történelmében először vagyunk olyan feltételek között, hogy az optimális vagy szuperoptimális tápanyagbevitelt tudjunk magunknak biztosítani."

Szerintem ez nagyon nem így van. Az optimális tápanyagbevitelhez ugyanis jó minőségű élelmiszerekre lenne szükség: kemikáliák nélkül termesztett gabonára, zöldségekre, szabadon tartott állatok húsára, legelésző marhák tejére, stb. Ezek pedig nincsenek meg, és nem is lesznek, mert a Föld lakosságát ilyen élelmiszerekkel nem lehetne eltartani. Marad az adalékolás, különböző készítmények szedése, de ezt ne nevezzük optimálisnak.

Kicknick 2018.07.05. 09:46:05

Én ezzel a cikkel búcsúznék a témától, íme a "gyógyszer" gyártók egy újabb jól sikerült próbálkozása : index.hu/tudomany/2018/07/04/kivonjak_a_forgalombol_a_szennyezett_vernyomascsokkentoket/
Külön jó az OGYÉI reakciója : szedjed tovább hülyegyerek!!
És akkor csak fikázzátok a vitaminokat.

bugenhagen 2018.07.05. 10:42:17

@Kicknick: Mert, mit mondjon az OGYÉI? Azt, hogy most azonnal hagyd abba, aztán majd megüt a guta? Nyilván két rossz közül a kisebbiket érdemes választani. Amíg nem érkeznek meg az új, remélhetőleg nem szennyezett gyógyszerek, addig ez marad.
Egyébként van most egy olcsó kínai krém, ami általában gyorsan javít az ekcémások, pikkelysömörösök állapotán. Úgy reklámozzák, hogy gyógynövényeket tartalmaz, miközben vizsgálattal kimutatták, hogy szteroid és receptköteles gombaölő hatóanyagok vannak benne. Nincs engedélyezve, hivatalosan nem is kapható, de az interneten keresztül rendelik, és árulják itthon is. És persze jönnek a kommentek a szemég, gonosz gyógyszermaffiáról, amelyik nem engedi forgalmazni.

tottiking 2018.07.05. 10:51:45

Szerintem nem lehet mindent feketén vagy fehéren látni/láttatni.
Én a magam részéről egy autoimmun bőrbetegség miatt kezdtem szedni szelént, cinket, és lazacolajat, mert állítólag ezek segítenek.
Azóta mióta szedem ezeket, jelentősen javult a problémám, aztán nem tudom, hogy ezektől-e. Az étrendem is változtattam még, elhagytam/nagyon minimalizáltam a péksüteményeket, kenyeret (bár fehér kenyeret "ezer" éve nem ettem amúgy sem), ha nagy ritkán eszem is, akkor teljes kiőrlésű termékeket. Elhagytam a tejet és tejtermékeket, helyette kókusztej alapú termékeket eszem néha, amik nagyon bejönnek.
Húsfogyasztást (disznóhúst vagy 15 éve nem ettem, max. vmilyen jobb minőségű sonkát ettem néha napján, de felvágottakat is elhagytam) minimalizáltam illetve jelenleg nagyrészt tengeri halakat (tilápia, hoki, lazac, tonhal) , ha eszem, akkor max. pulyka és marha, mert ételintolerancia teszten kijött a tojásfehérje, emiatt nem eszem tojást és csirkét, pedig ezeket napi szinten ettem, de estére vmitől mindig felpuffadtam, amióta ezeket kihagyom, nincs/nagyon ritkán van puffadás.
Mindemellett amikor kijött ez a bőrprobléma, elküldtek vérvételre, ahol a GoT, GPT, bilirubin, összbilirubin volt magasabb, erre elküldtek máj ultrahangra, ahol arra jutottak, hogy közepesen zsíros nem alkoholos májam van, pedig gyerekkorom óta sportolok, nem iszom (max. néha gyümölcsös söritalokat), nem dohányzom, nem drogozom, egészségesen étkezem. Speciális vérvételen is voltam (hepatitisz meg mittudomén még miket néztek, de negatív lett), ahol az orvos a fejét vakarva nem tudott mit mondani (örült volna, ha azt mondom, hogy dohányzom, meg iszom, mert akkor annyi lett volna a javaslat, hogy hagyjam abba:-)).
Az étrendváltás óta jobban érzem magam.
Vitaminok - nagyrészt a súlyzós edzések (heti 3x) miatt - közül szerves magnéziumot, kálciumot illetve B komplexet szedek pluszban.
Reggel máriatövismag olaj illetve még lenmagolaj napközben mondjuk salira öntve.
Én úgy gondolom, hogy a mai zöldségek, gyümölcsök nem olyan minőségűek mint 20-30 éve, de az is biztos, hogy az emberek rengeteg felesleges illetve minimálisan felszívódó/hasznosúló=haszontalan vitamint és egyéb táplálékkiegészítő termékeket fogyasztanak.
Az megint más kérdés, hogy az átlagmagyar tápanyagban finom szólva is szegény élelmiszereket ( fehérliszt, mindegy csak rántva legyen borzadványok - azok is a leggyengébb minőségű olajban kisütve-, cukros üdítők, csipszek, gagyi felvágottak, gagyi sajtok, disznóhús, stb.) fogyasztanak napi szinten, nem véletlenül a világ 4. legkövérebb nemzete a magyar és vezet sok, komolyabb betegségek okozta halálozási statisztikákat.
A mediterrán konyhánál nincs jobb:-)

bugenhagen 2018.07.05. 11:10:29

@tottiking: Az nem tudom, honnan jött, hogy a magyar a világ 4. legkövérebb nemzete, Ahol én néztem, ott a 65. helyen álltunk.

renewbariatrics.com/obesity-rank-by-countries/

bugenhagen 2018.07.05. 12:33:37

@tottiking: ez mondjuk bulvár, az egyik lap veszi át a másiktól, nincs forrásértéke.

bugenhagen 2018.07.05. 12:35:12

@kamugyar: Van mindenféle statisztika, ebből is látszik, mennyire igaz a régi mondás, hogy van a hazugság, az ordas hazugság meg a statisztika.
Mindenesetre a magyar lakosság kövérebb a kívánatosnál, az biztos.

tottiking 2018.07.05. 12:56:31

@bugenhagen:

"A Népszava az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataira hivatkozva arról ír, hogy ..."
Nem tudtam, hogy a WHO bulvárnak számít...

bugenhagen 2018.07.05. 13:22:32

@tottiking: Nem gondoltam, hogy magyarázni kell, de legyen. Szóval arról beszélek, hogy az egyik bulvár hivatkozik a másik bulvárra, aki meg állítólag a WHO-ra. Ilyenkor mindig az eredeti hivatkozást kell megnézni, nem az egyik bulvárra hivatkozó másik bulvárt. Én mindig csak azt hiszem el, ha megnézem az eredeti forrást.
De mindegy, fölösleges ezen rugózni, ebből is látszik, hogy nem olyan könnyű eldönteni, hogy akkor most valójában milyen módszertan szerint számoljanak, feltehetően ebből is adódik, hogy az egyik statisztikában Magyarország a 4. helyen van, a másikban pedig a 65. helyen.
Annyi biztos, hogy nem állunk jól ezen a téren, aminek nyilván több oka is van. Nem hiszem, hogy a hagyományos magyar konyha, mert az 40 éve is ugyanúgy megvolt, sőt jobban, és abban az időben mégsem volt elhízott nép a magyar.

tottiking 2018.07.05. 14:37:44

@bugenhagen:
Íme:
www.oecd.org/els/health-systems/Obesity-Update-2017.pdf
Amúgy miért kamuzna a Népszava, mi érdekük van abban, hogy kövérebbnek mondják a magyarokat? Semmi. A lényeg ott a linken.
De mindegy, a vak is látja, hogy milyen elhízottak az emberek Magyarországon, kezdve a gyerekekkel sajnos..
A magyar régen is elhízott volt, pláne vidéken, ahol a szokásos utcakép egy donnatonna anyu, mellette a fele akkora, de kövér apu és a guruló gyerek mellettük:-)
A hagyományos magyar konyha egy kalap sz.r. Burdain is csak a hurka-kolbász- piros paprika-halászlé kombót tudta bemutatni, mert mi más van a magyar konyhában?? A többség ilyen szarokat eszik. Sok egészségtelen, zsírban/napraforgóolajban tocsogó ételek. Ja, mindehhez persze fehér kenyér, aztán híznak mint állat.
Köszi, de nekem nem kell a magyar konyha egyáltalán.

bugenhagen 2018.07.05. 14:46:41

@tottiking: A bulvár azért kamuzna, mert az emberek mindig arra kapják fel a fejüket, ami nagyot durran, annak van hírértéke.
És nem, a magyar régen nem volt elhízott, ezt nem tudom, honnan veszed. Én például falun nőttem fel, jórészt a hetvenes években voltam gyerek, és elmondhatom, hogy nagyon-nagyon kevés kövér ember volt, kövér gyerek meg gyakorlatilag nem létezett. Pedig ismeretlen volt a növényi olaj, az emberek zsírral főztek, gyakori volt viszont a szalonna meg a kolbász.

Viszont az a kolbász meg szalonna akkor még háznál készült, mirelit meg élelmiszeripari termékeket az emberek nem nagyon vettek. Az emberek vettek a boltban sót, cukrot, élesztőt, lisztet, de a húst, a tojást, a tejet, a zöldséget általában háznál vették, vagy a piacon. Vagy ott termett a kertben.
Én például úgy nőttem fel, hogy a szomszédnak volt egy tehene, és minden nap onnan hoztuk a tejet. Biztosíthatlak róla, hogy az emberek nem voltak elhízva.
Hogy a sajnálatos módon öngyilkossá vált Bourdain mit talál érdekesnek, és mit nem, na azt meg én szarom le. A normális magyar konyhával semmi baj nincs, és az emberek sem attól híztak el, sőt éppen akkor kezdtek elhízni, amikor elkezdett eltűnni a hagyományos konyha.

kamugyar 2018.07.05. 15:10:17

@bugenhagen:
teljesen igaz. az arányok változtak nagyon meg. reggelire szendvics aminek a 70% kenyér. vacsorára ugyanez. ebédre meg bármilyen menüztetö éttermet vagy háztartás megnézel nem nagyon van olyan h a rizs burgonya tészta köretböl ne lenne valamelyik. az összes étkezés során magas glikémiás indexü kaját eszik az emberek tippre 80-90% biztos. mellé kb mindenki súlyosbítja olyan mindennapi ételekkel mint mondjuk péksütemény csokik chipsek cukros üditök. a vércukor szint egész nap kilő majd zuhan. a nyers zöldségekböl készült salátákat meg mellözik. és amiket leirtam mind mind általános. ez a norma! a már korábban emlitett óvodákban a menü valami elképesztő. párom most jár gyakorlatra mindig elmeséli aznap mit esznek. reggelire még kapnak a szülöktöl reggel valami fornettis cuccot estére meg szendvicset vagy ilyesmit. nagyon nagyon kevesen táplálkoznak tudatosan. ez persze nem csoda nem egyszerü összeszedni a helyes táplálkozás alappilléreiről az infókat. és még arról nem is beszéltünk h milyen minöséghez jut az emberek többsége.
fogyaztói társadalom. fogyasszunk mindenböl a lehetö legtöbbet. az egészség meg le van tojva. mindenkinek saját maga kell h utána járjon a dolgoknak.

tottiking 2018.07.05. 16:03:43

@bugenhagen:
Azt vágom, hogy a clickbait a lényeg, de ebben az esetben nem kamuról van szó.
A 70-es évek vidéken nem lehetett egyszerű, most is ég és föld Pesthez képest, olyan lemaradás van, hogy ihaj.
Én is akkor voltam kisgyerek, de ha néha letévedtünk vidékre, csak azt láttam, hogy Piri néni széles mint az országút, Jóskapista bácsinak meg akkora a bele mint egy hordó. Ez a mai napig így van, az mondjuk lehet, hogy a fiatalok nem voltak elhízva mint manapság.
De: a szalonna, meg kolbász akkor sem volt egészséges és most sem az.
Egy olasz, spanyol vagy japán akkor is sokkal tovább élt mint egy magyar.
Ugyan miért kezdtek el volna attól hízni az emberek, mert eltűnőben a hagyományos magyar konyha?? Mondj lécci egy egészséges magyar kaját, amiben nem disznóhús van vagy tocsog a zsírban vagy panírozva van.
Pont, hogy manapság sokkal több egészséges étel/hozzávaló érhető el, aki akarja. (persze a választék limitált egy nyugat-európai országhoz képest és a minőség is gyengébb)
Ez akarat kérdése, senki nem tesz pisztolyt senki fejéhez, hogy kólát vegyen, vagy pacalt (bláh, hova hányjak) vagy chipset vagy cigizzen vagy gagyi vodkát vedeljen, de a legtöbb magyar igénytelen.
Az vagy, amit eszel. Ilyen egyszerű.

bugenhagen 2018.07.05. 17:06:31

@tottiking: Hát bocsánat, de én faluban nőttem fel, hadd tudjam már jobban, hogy ott milyen volt az élet... Az a lemaradás meg, hát attól függ, hol nézed.

>De: a szalonna, meg kolbász akkor sem volt egészséges és most sem az.
vagy mégis... Nem volt benne különösebb adalékanyag, és a disznó, amiből készült, moslékot kapott, meg kukoricát, nem ki tudja milyen tápot.

>Egy olasz, spanyol vagy japán akkor is sokkal tovább élt mint egy magyar.
Ez tévedés, nem éltek tovább. A hetvenes évekig Magyarországon az európai átlag körüli volt a várható életkor, és nem volt különösebb lemaradás.

>Ugyan miért kezdtek el volna attól hízni az emberek, mert eltűnőben a >hagyományos magyar konyha??
Például mert elkezdtek egészségtelen növényi olajat fogyasztani disznó- meg kacsazsír helyett. Vagy mindenféle mirelit hulladék kaját enni a házi csirke meg disznó helyett.

>Mondj lécci egy egészséges magyar kaját, amiben nem disznóhús van >vagy tocsog a zsírban vagy panírozva van.
Például túróstészta, jó minőségű túróval meg tejföllel, szalonnával. Mindenféle főzelék. Tócsni. Lecsó. Töltött csirke. Töltött dagadó. Káposztás hús (ettél már? A Hajdúságban csinálják, nagyon egészséges). Paradicsomos káposzta. Resztelt május. Szalontüdő. És még sorolhatnám.

Az általad annyira lenézett magyar konyháról annyit, hogy Magyar Elek írja, a 30-as években amikor Magyarországon megérett a friss borsó, a bécsi úri családok Budapestre vonatoztak, hogy rántott csirkét egyenek borsófőzelékkel.

>Pont, hogy manapság sokkal több egészséges étel/hozzávaló érhető el, >aki akarja.
Szerintem meg éppen nem. Azok agyonadalékolt, agyonkezelt, nem friss és valószínűleg nem is különben egészséges dolgok.

>(persze a választék limitált egy nyugat-európai országhoz képest és a >minőség is gyengébb)

Vagy nem. A választék kisebb, a minőség, hát nem tudom. Például a német üzletekben árult felvágottak, sonkák egy részét Magyarországon gyártják, szóval az abszolút német minőség. Én például járok elég sokat Olaszországban, ott is szoktam kajákat venni, és nem tapasztaltam, hogy jobb lenne a minőség, mint itthon (kivéve azokat, amik ott is méregdrágák).

Hányjál nyugodtan a pacaltól, én imádom, és amúgy az olaszoknál is elterjedt a fogyasztása (trippa). De az biztosan más, mert az ugye nyugat-európai, tehát felsőbbrendű.

tottiking 2018.07.05. 18:21:31

@bugenhagen:
Ezt örökké lehetne folytatni, de azért a tények makacs dolgok.

"Ez tévedés, nem éltek tovább. A hetvenes évekig Magyarországon az európai átlag körüli volt a várható életkor, és nem volt különösebb lemaradás." Ezt nem tudom honnan veszed, de szakadjunk már le a 70-es évekről amúgy is, 2018 van. Ez olyan mint amikor Puskással jönnek, kit érdekel mi volt 40-50 éve?? Az van, ami most van, az meg elég gáz.

"Például mert elkezdtek egészségtelen növényi olajat fogyasztani disznó- meg kacsazsír helyett. Vagy mindenféle mirelit hulladék kaját enni a házi csirke meg disznó helyett. "
Egészségtelen növényi olaj? Olívaolaj ezerszer egészségesebb mint a disznózsír, az egy hulladék. Ilyeneket azért nem kéne terjeszteni...
Az olívaolaj a mediterrán konyha alapja millió éve, ami sokkal egészségesebb mint a magyar konyha, ez tény. Érdekes módon magyar éttermet nagyítóval kell keresni a világban, vajon miért? Mert a kutyának nem kell. Ellenben az olasz, spanyol, görög, stb. éttermek a legnépszerűbbek (az ázsiai éttermek mellett).

"Például túróstészta, jó minőségű túróval meg tejföllel, szalonnával. Mindenféle főzelék. Tócsni. Lecsó. Töltött csirke. Töltött dagadó. Káposztás hús (ettél már? A Hajdúságban csinálják, nagyon egészséges). Paradicsomos káposzta. Resztelt május. Szalontüdő. És még sorolhatnám."
Szalonna? Abban mi az egészséges? Merő zsír, semmi több. Dagadó? Szalontüdő? Jézusom, ilyen disznó parasztkajákat hol esznek?? Ja, tudom Bivalycsörögén, ahol megállt az élet 1975-ben:-))
Káposztást húst nem ettem, de nem hangzik túl izgalmasnak.

"Szerintem meg éppen nem. Azok agyonadalékolt, agyonkezelt, nem friss és valószínűleg nem is különben egészséges dolgok. "
Régen milyen gyümölcs volt mondjuk télen ebben a lúzerországban? Banán, narancs, mandarin és slussz. Most van áfonya, mangó, málna, eper, kivi és ezekben sokkal több a vitamin, csak úgy mondom (pláne a kiviben). Régebben nem volt cukkini, padlizsán, édesburgonya, saláta max. sima fejes saláta. Nem volt basmati rizs, quinoa, barnarizs, csak a szar burgonya. Tengeri hal? Ugyan. A hulladék pontyon kívül semmi. Most van lazac, tonhal, hoki, makréla, stb. Lisztből max. sima fehérliszt volt, ami a leggyengébb minőség. A sütemények sem álltak másból mint fehérliszt, margarin, cukor..nagy nulla.

"Vagy nem. A választék kisebb, a minőség, hát nem tudom. Például a német üzletekben árult felvágottak, sonkák egy részét Magyarországon gyártják, szóval az abszolút német minőség. Én például járok elég sokat Olaszországban, ott is szoktam kajákat venni, és nem tapasztaltam, hogy jobb lenne a minőség, mint itthon (kivéve azokat, amik ott is méregdrágák)."
Hát, nem tudom hol van magyar felvágott Németországban, mert a magyar sonka vizes, közelében sincs egy minőségi olasz sonkának mint a San Daniele pl., a német nem hiszem, hogy kelet-európai termékeket venne.
Én ill. a család 13 évig élt Olaszban, a pacal példád sántít, mert nagyon kevesen veszik/eszik. Sok halat, zöldséget, gyümölcsöt esznek. Kenyeret alig. Az olasz konyha a világ legjobb konyhája, nem véletlenül. De Ausztriában is sokkal jobb a minőség, nem véletlenül jár át fél Nyugat-Magyarország illetve Pestről is sokan vásárolni a mai napig, menj be egyszer a Merkurba Parndorf mellett, a magyarok dugig töltik a bevásárlókocsikat felvágottal, tejtermékekkel (tudod, ott még tehenet látott tejet és tejtermékeket lehet kapni, aki szereti ezeket), pékáruval (ég és föld a különbség, legalább itthon nem kísért, hogy egyek, mert olyan szar a választék és minőség egy Sparban vagy bármilyen boltban), mosószerrel (bizony, még mindig van különbség) és még sorolhatnám.
Nézd már meg, hogy néz ki egy zöldség/gyümölcs részleg egy Carrefourban mondjuk Udinében vagy egy Tesco Pesten. Vagy Spar Ausztriában és Spar Magyarországon. Zongorázni lehet a különbséget. Magyarországra sok mindenből 2. osztályú áru jön, ez is közismert. Nem véletlenül indított vizsgálatot emiatt az EU pár éve, de aztán nem lett belőle semmi...

De nem fogunk összeveszni, tied lehet az összes disznóhús, pacal és egyéb röfi gourmet finomságok (haha).
Amikor karácsonykor órákig sorban állnak a prolik a pontyért, meg a röfiért, én 10 perc alatt megveszem a lazacot, vöröstonhalat és a marhabélszínt, nekem ez tökéletesen megfelel:-))
De hamarosan úgyis lépek a "hanyatló" Nyugatra, úgyhogy nekem tökmindegy milyen egészségtelen kajáktól dobják fel itt a talpukat majd 60 éves korukban, én akkor még az edzőteremben fogok edzeni:-))

További szép napot.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.05. 18:28:34

@bugenhagen: @tottiking:

A 70-80-as években az emberek egyszerűen többet mozogtak. Falun akkor még alakosság nagy része mezőgazdasági vagy egyéb fizikai munkát végzett, autó helyett rengeteg gyaloglás, jobb helyeken kerékpár volt. Én még a 90-es években is simán begyalogoltam tanyáról, az oda vissza 11 km volt. Igaz, már akkor többen hülyének néztek érte, ma meg már simán rám hívnák a mentőt...

Kövér ember akkor is volt, csak kevesebb.

Az biztos, hogy több volt a helyben előállított élelmiszer, és nem jött házhoz a pizza sem és nem voltak olyan nasik vagy üdítők, amikkel simán be lehet tolni 3-400 kcal-t észrevétlenül. Aki meg kint melózott a mezőn, annak meg nem sokat ártott a két nagy karéj fehér kenyér libazsírral és hagymával :)

A növényi olaj nem egészségtelenebb, mint a disznózsír, a különbség csak annyi, hogy a növényi olaj elvileg korlátlan mennyiségben volt elérhető, kevesebb macerát jelentett (és a malacot sem kellett levágni miatta, azt így el lehetett adni), ez megkönnyítette a bő zsírban sütés elterjedését, azért a disznózsírt be kellett osztani meg hát csak zsír miatt nem vágtak le állatot.

Adalékok: nem hiszem el, hogy még mindig ezen a szinten vagyunk, hogy ezzel a szóval bármilyen népegészségügyi problémát lehet indokolni.

bugenhagen 2018.07.05. 19:57:00

@tottiking: Hát nem sok fogalmad van a realitásokról.
Az olivaolaj biztosan egészséges (már ha extraszűz, mondjuk amit a boltokban árulnak, annak a nagyobb része nem az), de Magyarországon azt soha nem fogyasztották nagyobb mennyiségben. Hanem a napraforgó- meg a repceolajat, ami viszont már nem annyira egészséges.

>Régen milyen gyümölcs volt mondjuk télen ebben a lúzerországban? >Banán, narancs, mandarin és slussz.
Banáááááááááán? 1990 előtt Magyarországon gyakorlatilag nem volt banán. Ezen viccelődtek a kabaréban, rendszeres téma volt.
Mondd csak, hallottál már olyanról, hogy téli alma, téli körte? Hát azok voltak. Nem egy-kétféle, mint most, hanem sokféle. Plusz az emberek befőztek, savanyúságot tettek el. A természet rendje már csak olyan ezeken a vidékeken, hogy télen nincs friss gyümölcs meg zöldség. Az emberek az évezredek során ehhez alkalmazkodtak, ez nem gátja semmiféle egészséges életmódnak.

Amúgy meg jobb, ha tőlem tudod, hogy például a perbáli Zimbo gyárban főleg német exportra gyártanak sonkát, már a feliratozása is németül van. És a magyar Aldiban is árulják a húskenyérnek nevezett ehetetlen szart, meg a rettenetes bajor citromos kolbászt.

bugenhagen 2018.07.05. 20:04:04

@Meleg Sándor: Igen, szoktak arra hivatkozni, hogy régen az emberek többet mozogtak. De nem hiszem, hogy ez lenne a dolog nyitja.
Egyrészt akkor nem voltak még fitnesz termek meg az emberek nem kocogtak, másrészt az a kis biciklizés olyan sokat nem számított.

Most nem kerestem elő, de volt egy felmérés valamilyen afrikai törzsnél, amelynek a tagjai a mai napig gyűjtögető életmódot folytatnak, és az jött ki, hogy semmivel nem mozognak többet, mint egy átlagos amerikai. Szerintem nem a mozgásban van a dolog nyitja.

Sokkal inkább arról van szó, hogy az emberek régen különösebb örömet nem találtak az étkezésben. Az elcsépelt mondással élve azért ettek, hogy éljenek, és nem azért éltek, hogy egyenek. Nem volt a boltokban ezerféle "nasi", csipszek meg mindenféle sós, édes puffasztott szarságok hatalmas választéka. Nem volt ezerféle cukrozott üdítő, ahol én felnőttem, ott például kóla sem volt, maximum a cukrászdában, de boltban nem árulták. És ami volt, az is max. 1 literes kiszerelésben volt kapható, nem 2.5 literesben, mint a maiak.
Az evés nem örömforrás volt, hanem az élet természetes része. Szerintem sokkal inkább erről van szó.

Biztos sok mindent lehet olvasni, és olyanokat olvastam, hogy a növényi olajok (az olivaolajat kivéve), tehát a repce, a napraforgó, a szója, a mogyoró olaja gyulladáskeltő hatásúak és károsak, és egészen a 20. századig ezeket nem is használták sütés-főzésre.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.05. 21:04:29

@bugenhagen:

Nagyon is sokat számít a mozgás, nem mellesleg volt arra mérés (USA lakosságon) hogy milyen komoly mértékben csökkent az energia-igény néhány évtized alatt, miközben nőtt a tápanyag-bevitel.

Nyilván a biciklizés sem csodaszer, a hollandok elég sokat tekernek viszont irdatlan cukorfogyasztást is párosítanak hozzá (EU szinten dobogósok, ha jól emlékszem), látszik is rajtuk.

A gyűjtögetést sem kell lebecsülni, ez a törzsii példa Szendinél előjön gyakran, de elég falsnak gondolom, azért ez nem ugyanaz, mint a nappaliból pár percenként elkocogni a hűtőszekrényig.

"az emberek régen különösebb örömet nem találtak az étkezésben" - ezzel egyet értek maximálisan. Akárhogy istenítik az ősök étrendjét, azért messze nem volt az a konyhatechnika és művészet, ami ma van.

Olajok és gyulladás - ez az egész a linolsavra épül, de azért ez biológiailag messze nem ennyire egyértelmű. csak azért, mert az o6 csoportból több gyulladásos folyamat kialakításában szerepet látszó mediátor keletkezik, mint az o3 csoportból, még nem jelenti azt, hogy az o6 zsírsavak egyből gyulladást is okoznak, az o3 meg egyből gyulladást gátol. Gyorsan meg is halnánk...

tottiking 2018.07.05. 21:09:41

@bugenhagen:
Jaj, látom beragadt nálad a régen "minden jobb" volt dolog.
Azért, mert Magyarországon nem volt banán 1990 előtt - ha már neked a régen az 1990 előtti időszaknak számít.. -, a világ jobb részein volt más is, tél ide vagy oda. A téli alma, téli körte meg vitamintartalomban sehol nincs egy kivihez képest. Olyan sokféle almára én nem emlékszem, azért a rendszerváltozás előtti időszak nem éppen a korlátlan választékról volt híres...
Az meg, hogy itthon milyen olajat használtak/használnak sokan a mai napig (napraforgóolaj), nos, nem ez a lényeg, itt arról próbálsz győzködni, hogy a növényi olajak (pl. olívaolaj) egészségtelen és egy büdös állatnak a zsírja egészséges. Akkor használd, én maradok az olívaolajnál nyilván extraszűz) mint az elmúlt kb. 20 évben.
A Zimboról mindenki tudja hol és mit gyárt ezer éve...de engem ez sem érint, nem eszem felvágottat, ha nagy ritkán vmit, akkor csakis osztrák vagy olasz termékeket.
Sága meg az összes többi hulladék magyart soha.
Ja, amúgy friss hír a "csodás" magyar minőségről:
index.hu/gazdasag/2018/07/05/9_halalesetet_okozott_a_magyar_ceg/
A Nébih honlapját ajánlom figyelmedbe, kb. hetente derülnek ki nagyon durva dolgok " becsületes" magyar vállalkozásokról, "őstermelőkről"...

Cogito sum 2018.07.06. 07:35:51

@bugenhagen: Viszont Szent-Györgyi vitaminokkal kapcsolatás állítását a kutatások sem cáfolták meg.

Cogito sum 2018.07.06. 07:40:48

@Meleg Sándor: Mint tartósítószerek, erjedésgátlók, antioxidánsok. A C-vitamin E-300, az E-vitamin E-306.
Az "E-szám" az élelmiszerhez utólag hozzáadott összetevőket jelöli, ami lehet természetes és mesterséges is.

bugenhagen 2018.07.06. 08:16:21

@tottiking: Szalmabábu taktika - már leírtam, hogy az olívaolaj nem tartozik ebbe a kategóriába, viszont a szójaolaj, a napraforgóolaj az igen.
Az olívaolajat több ezer éve fogyasztják, a többit meg kb. 100 éve.
Nem volt régen minden jobb, viszont kevesebb volt az elhízott az ember.

Amúgy én sem eszem felvágottat. Gyerekkoromban sem ettem, akkor viszont azért, mert nem nagyon volt a boltban.

És igen, fenntartom, hogy régen a magyar gyümölcsökből nagyobb választék volt. Amúgy egyedül Somogy megyében 84 féle körtét különböztettek meg.

Ma meg van kiwi, meg karambola, meg mangó meg minden szar, éppen csak jó magyar alma meg körte (meg szilva, barack, stb.) nincsen már. Nem biztos, hogy ez olyan jó dolog.

bugenhagen 2018.07.06. 08:16:57

@Cogito sum: A kutatások tudtommal oda konkludáltak, hogy nincs sok értelme vitaminkészítmények szedésének.

bugenhagen 2018.07.06. 08:21:46

@Meleg Sándor: Volt egy érdekes kísérlet, még valamikor talán a hatvanas években az USA-ban. Elő tudom szedni a pontos a hivatkozást, ha érdekel.

Szóval a dolog úgy nézett ki, hogy kikevertek valamilyen tápoldatot, amiben minden megvolt, ami az embernek kell. Nem volt semmilyen különösebb íze. A kísérlet résztvevői szabadon fogyaszthatták ezt a tápoldatot, de mást nem ehettek. Mivel a kísérlet zárt helyen történt (ward study), nem tudtak csalni.

Az eredmény az volt, ,hogy a kövérek lefogytak, akinek pedig normál testsúlya volt, az megtartotta a testsúlyát. Vagyis mindenki kb. annyit fogyasztott, amennyi az egészséges testsúlyához kellett. Ami azt bizonyítja, hogy ha nincs az ételnek különösebb élvezet vagy jutalom jellege, akkor nem esszük túl magunkat. A természeti népeket pedig pontosan ez jellemzi - ugyanazt az egyszerű kaját eszik egész évben, mondjuk édesburgonyát, rizst vagy krumplit. Persze, hogy nem fognak elhízni.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.06. 08:44:09

@bugenhagen:

"ha nincs az ételnek különösebb élvezet vagy jutalom jellege, akkor nem esszük túl magunkat" - nagyjából, de legalábbis jóval kisebb az esélye a túlevésnek.

De alapvetően az élelmiszer reklám milliónyi pszichológiai trükköt bedob a fogyasztás fokozása érdekében. Simán a fizikai ingerek (szín, illet, méret, mennyiség) fokozásától a különböző pozitív tartalmakhoz (egészség, boldogság, családi kapcsolatok, stb.) kötésig. Itt jönne be az, hogy a kedves fogyasztónak lehetne felismerni a hatásokat s egy kicsit védekezni ellene.

Ez egy fontos szelete a jelenségnek, de nem a teljessége.

bugenhagen 2018.07.06. 09:41:18

@tottiking: Ja, azt a szar ehetetlen Pick szalámit például exportálják Japánba, Németországba, Olaszországba, Svédországba, stb. De persze mivel magyar, csak rossz lehet.

bugenhagen 2018.07.06. 09:44:09

@Meleg Sándor: Nem csak pszichológiai trükkök vannak, hanem vegyi trükkök is. Van egy "boldogságpont" (bliss point), amit a gyártók igyekeznek elérni. Ez az a pont, ahol a fogyasztó úgy érzi, hogy muszáj még vennie a készítményből. Ezt a pontot a só, cukor meg mindenféle más adalékanyag gondos adagolásával érik el. És ezen a ponton már addikcióról beszélhetünk, tehát az agy jutalmazó áramköreire hatnak.

Valószínűleg ez a jelenség áll annak a hátterében, hogy a világ gazdag (vagy felemelkedő) országaiban az elmúlt évtizedekben megnőtt a kalóriafogyasztás.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.07. 16:13:18

@bugenhagen:

A gyártók nyilván próbálják megtalálni azt a pontot, ami leginkább a fogyasztói ízléssel áll szinkronban. Ha nem így lenne, bebuknák a terméket a piacon. Ez azért az addikcó nagyon laza definíciójával vethető össze, de akkor ez gyakorlatilag bármilyen más jelenségre is igaz. Szóval akkor megint nem vagyunk előrébb.

elvagyok 2018.07.08. 08:05:48

@Meleg Sándor: az 500 mg-os C-vitamin bevitelével valóban el lehet érni a maximális vérszintet, de csak pár órára...

A fennmaradó kb. 20 órában mi lesz?

elvagyok 2018.07.08. 08:16:17

@bugenhagen: Meg lehetne tudni, hogy melyek azok a természeti népek, amelyek egész nap krumplit és rizst esznek?

Engem leginkább a rizs érdekelne..

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.08. 10:35:36

@elvagyok:
Valószínűleg a maradék 20 óra nyomorúságos haldoklással telik. Épp ezért fontos, hogy éjjel feljeljünk külön vitaminokat enni, nagyon veszélyes lehet 8-10 órát aludni csökkenő aszkorbinsav vérszinttel... A legjobb, ha éjszakára vitamunis infúziót kötünk be magunknak.

kamugyar 2018.07.08. 11:10:08

és ezzel mi a helyzer? biztos elkerülte a figyelmét mindenkinek:

jol emlékeztem én h nem csak a magyar fickótól olvastam ilyen vizsgálati eredményt.
www.cncahealth.com/declining-nutrition-of-fruits-and-vegetables/#.VL4fsxaea3V
szoval az örületet amit ti szeretnétek h az legyen nem csak ö nyomja :)

azért lenne fontos ez mert eddig sziklaszilárd meggyözödés és érv volt h a magyar csávó találta ki és nem is publikálta valamint megkeresére sem válaszolt nektek. ennek ellenére van még pár ilyen vizsgálat a nagyvilágban mindenhol ugyanaolyan eredménnyel. drasztikus csökkenés....

elvagyok 2018.07.08. 12:13:20

@kamugyar: több mint 10 évvel ezelőtt a GATE is összevetette az 1970 években és a 2000-es évek elején termesztett zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmát és elég lesújtó volt az eredmény: átlagosan(!) 40-50%-kal csökkent a vitamin és ásványi anyag tartalom... :-))

Azóta sem javult a helyzet...

elvagyok 2018.07.08. 12:25:11

@Meleg Sándor: Oh hát persze, már kötöm is befele, sőt, a strandra is infúzióval megyek.. :-)))

Persze valahol megértem, hogy a minden tápanyag nélküli mézédes gyümölcsök és a vízízű zöldségek világában nagyon okos bácsik bebizonyították, hogy a szervezetből gyorsan kiürülő vitamin nagy dózisú (0,5 - 1g?) napi egyszeri (?) beadásával semmiféle jótékony hatás nem érhető el, és azt kell mondjam, teljesen igazuk van... :-))

Nem sok az a az 500mg? Ne vágjuk ketté azt a tablettát, nehogy túladagolás legyen ... :-)))

kamugyar 2018.07.08. 12:53:03

@elvagyok:
vagy vesekő :D azt kihagytad.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.08. 13:52:47

@elvagyok:
Egyébként a napi többszöri, de kisebb adag jobb, a felszívódás is hatékonyabb.

fordulo_bogyo 2018.07.08. 15:18:24

@elvagyok: Erdekes modon ezt csak a bulvarsajtoban publikalta egy godolloi docens (Marai Geza). Nem hiteles szakmai eredmeny.
A vitaminipar lecsapott ra, Lenkei kereskedo minden konyveben szerepel.

Marai eredetileg az elszikesedett es nem megfeleloen tragyazott, kizsarolt talajokon termo novenyeket vizsgalta, csak kesobb elfelejtette ezt az aprosagot es altalanositott belole.

"több mint 10 évvel ezelőtt a GATE is összevetette az 1970 években és a 2000-es évek elején termesztett zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmát és elég lesújtó volt az eredmény: átlagosan(!) 40-50%-kal csökkent a vitamin és ásványi anyag tartalom... :-))"

Roviden: ez nem igaz.
Bovebben: masok vegeztek mereseket par eve, termelonel, piacon es szupermarketben vasarolt zoldsegekkel-gyumolcsokkel, es az eredmeny hibahatron belul megegyezett a korabbi, tankonyvi adatokkal (olyan is volt, hogy magasabb erteket talaltak)! A HVG is publikalta a meresi eredmenyeket, mintaveteli modszert...

elvagyok 2018.07.08. 16:00:19

@Meleg Sándor: Igen, én is azt gondolom, hogy naponta többször kell bevenni, de azt is gondolom, hogy közel sem biztos, hogy a fél gramm elég - na ennek eldöntése már nem eccerű...

elvagyok 2018.07.08. 16:03:39

@fordulo_bogyo: A tanulmányt a neten olvastam anno, Lenkeitől semmit nem olvastam, így csak elhinni tudom...

A HVG cikkéhez linkje van esetleg?

kamugyar 2018.07.08. 17:23:26

@elvagyok:

"@fordulo_bogyo: A tanulmányt a neten olvastam anno, Lenkeitől semmit nem olvastam, így csak elhinni tudom...

A HVG cikkéhez linkje van esetleg?"

jobb ha elengeded. kaptak tölem más országból vizsgálatot azt ravaszul ignorálják. akik olvassák a kommenteket tisztán látni fogják mi a helyzet...ök meg kapaszkodjanak csak a gödöllöi fickó dolgaiba.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.08. 18:25:31

@kamugyar: @elvagyok:

Érdemes megnézni a nagy tápanyag-adatbázisokat, gyakorlatilag kivétel nélkül folyamatosan mérnek és pontosítják az adatokat. Tök mindegy, hogy ezer éve mennyi volt adott termékben a vitamin, amit most állítanak, az ott van benne.

Nyilván van egy szórás a talaj, a termesztés körülményei és a fajta függvényében, de ez max azoknak fontos, kik a rántott húst is analitikai mérlegen kimérve készítik el.

kamugyar 2018.07.08. 18:57:46

@Meleg Sándor:
belinkelhettnél egyet. rákerestem de amit találtam az egy 2005ös kiadású könyv adatai.

elvagyok 2018.07.08. 20:06:19

@kamugyar: Én a gödöllői illető anyagának cáfolatáról nem olvastam, persze ettől nyugodtan igaz lehet, viszont a HVG-ben lehozott tanulmány sem garancia semmire...

elvagyok 2018.07.08. 20:09:25

@kamugyar: engem is érdekelne, pláne az idősoros adatok, mondjuk 1950-ig visszamenőleg...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.08. 20:16:38

@kamugyar:

ndb.nal.usda.gov/ndb/

A mért értékeknél ott vannak a hivatkozások, hogy ki, hol, mikor mérte.

elvagyok 2018.07.08. 20:24:56

@Meleg Sándor: Tudom, hogy napi szinten következik be Amerikában D-vitamin mérgezés, és a napi 1-2g C-vitamin nemcsak az embereket csinálja ki anyagilag, de még a gyógyszergyárak is betegre keresik magukat, nos eme két valóban súlyos probléma mellett engem (tudom egyedül vagyok) sokkal jobban érdekelne az a tanulmány(?), ami bemutatja, hogy mi az oka a hazai lakosság elhízottságának, illetve katasztrofális egészségügyi állapotának. Értelemszerűen a táplálkozási vonatkozásira lennék kíváncsi, figyelemmel a jelenlegi ajánlásokra. Korábban már tett utalást arra, hogy dolgozik / dolgozni fog egy ilyen projekten - lesz belőle valami?

Szerintem sokkal előremutatóbb és informatívabb lenne, mint huszadjára körbejárni a vitaminokat, legalábbis szerintem...

Mivel elég alapos ember ezért sejtem, hogy egy ilyet nem fog tudni összedobni egy hétvége alatt, de várható valamikor egy ilyen összefoglaló?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.09. 07:51:33

@elvagyok:

Ok. Ezzel folytatom, a vitaminos cikkeket amúgy is meg kell írni, az ajánlásokról szóló rész meg már nagyjából készen van.

Cogito sum 2018.07.09. 07:58:52

@bugenhagen: Ez attól függ, ki rendelte meg a kutatást. Ha gyógyszercégek fizetik a vizsgálatokat, akkor az jön ki, hogy feleslegesek a vitaminok. Ha vitamingyártók, vagy "független" cégek, akkor más az eredmény. A gyógyszergyártóknak van több pénze erre, tehát ők több "eredményt" tudnak felmutatni. Érdekes, hogy a nagy gyógyszergyártók is gyártanak vitaminokat.
A legtöbb ilyen kutatási eredmény legfőképpen statisztikai alapon hoz ki eredményt. " a statisztika az a tudomány, amivel bármit be lehet bizonyítani - és annak az ellenkezőjét is."

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.09. 08:05:42

@Cogito sum:

Szóval azt mondod, hogy a gyógyszergyárak, akik vitaminokat állítanak elő, a bevételükből olyan tanulmányokat rendelnek, amik a vitaminfogyasztás feleslegességét bizonyítják?

Ezzel egyidőben azok a nem gyógyszergyári érdekeltségű cégek, akik szintén vitaminokat gyártanak és azok eladásából élnek, viszont teljesen objektíven a több vitamin fogyasztását alátámasztó tanulmányokat készíttetnek?

Lehet ezen még csavarni valahol?

A statisztikával lehet csalni, mint bármi mással, ha valaki csaló. Ez egy eszköz. Ettől még nem a statisztika nem rossz, max az az ember, aki rosszul használja, előzetes álláspontjának megfelelően torzítva.

elvagyok 2018.07.09. 09:31:34

@Meleg Sándor: Szerintem ez egy " látszólagos" önellentmondás, s ha élünk azzal a feltételezéssel, hogy a gyógyszergyárak ellenérdekelt félként jelennek meg, attól még nyugodtan lefölözhetik ezt a piacot is - vagy esetleg erkölcsi alapon nem tehetnék meg? :-)))

Szerintem ezeket a kérdéseket pénzügyi (profit) oldalról érdemes megközelíteni...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.09. 09:51:15

@elvagyok:

Nem látszólagos, ugyanis a gyógyszergyárak ugyanolyan érdekeltjei a piacon való részvételnek, mint a nem gyógyszergyár típusú vállalkozások. Sőt, igazából a trendek is azonosak, pl. a gyógyszergyárak is elvitték a lehetséges maximumig a kiegészítőkben a dózisokat, csak ők megálltak az RDA 100% körüli tartományban, amíg a nem gyógyszergyári szereplőket ez a határ nem érdekelte. A gyógyszergyárak is időnként belekóstolnak a nem evidencia alapú gyógyhatások területére, csak ők azért jóval visszafogottabbak.

Amennyiben azért kétségbe vonod a gyógyszergyári szereplő erkölcsiségét, úgy javaslom, hogy legalább ilyen kritikusan tekints a többi piaci szereplőre is, már csak azért is, mert a hatósági (legyen az versenyhatóság vagy népegészségügyi) kifogások jelentős része a nem gyógyszergyári szegmensben jelenik meg, és elég kemény dolgokat találnak: illegális forgalmazás, szennyezettség, tisztességtelen piaci magatartás, stb. és még mielőtt a részrehajlással vádolod a rendszert: igen, a gyógyszergyárakat is szokták vizsgálni és alkalom adtán szankcionálnak is.

A látszólagos érdek még nem bizonyítja a önmagában az erkölcstelenséget, mert érdeket bárkinek lehet tulajdonítani. Nem állítom, hogy a gyógyszergyárak szentek gyülekezete, de más piaci szereplőkhöz képest egyáltalán nem rosszabbak, ráadásul megvan az erőforrás-rendszerük ahhoz, hogy ne csak ígérgessenek, hanem magas színvonalú termékeket állítsanak.

elvagyok 2018.07.09. 10:08:45

@Meleg Sándor: Nem gondoltam egy percig sem, hogy a piac többi szereplőjét nem jellemzi a minél nagyobb profit elérésére való törekvés, sőt, a kisebb szereplők (pl. kizárólag vitaminban utazók) még jobban ki vannak téve a versenynek, hiszen nincs más bevételi forrásuk, ami a felvetett minőségi problémákhoz is vezet(het) - pont azért hoztam be a profit oldaláról való megközelítést, mert az " univerzális", azaz mindnekit érint...

kamugyar 2018.07.09. 11:03:56

@elvagyok:
az RDA mennyiségek a probléma forrása. nem az a kérdés se a gyógyszeriparos termékeknél és a függetleneknél sem h a vitaminok amikböl állnak hatásosak e hanem az h mekkora az a dozis ami a tökéletes möködéshez szükséges vagy vagy ami elégséges. véleményem szerint az RDA egy elégséges mennyiség. egyesével lebontva egyik vitamin hiánya miatti tünet sem fog jelentkezni. viszont az a komplex hatás sem amitöl a szervezet olyan jól müködik h elkerülik a betegségek nagy része. tehát az immunrendszer és minden más folyamat megkapja azt a mennyiséget amivel a tökéletes müködést képes fenntartani nem csak az elégséges aztán vagy kialakulnak gondot elöbb vagy utobb vagy nem.
na és itt jön képbe ki milyen és menyni vizsgálatot "rendel". én személy szerint ha érdekelt lennék mint gyogyszercég tulaj biztos h a mennyiségekkel ügyeskednék. a vitaminok szükségessége elvitathatatlan. ez a kiindulás. viszont ha nem kapja meg kelllö mennyiségben a lakosság akkor adtam is meg nem is. a fogyasztó azt hiheti tett az egészségéért a gyogyszergyár meg elég orrcseppet meg a többi 1000féle gyogyszert is eladja majd mert nincs tökéletes állapotban a nép.
szoval meghuzták azt a vonalat ami kielégitö és nem produkál hiány tüneteket. ezek alátámasztására meg halomszám jönnek a "tanulmányok".
jönnek olyanaok is amik már annyira egyértelmüek h emelgetnek. pl d vitamin. egyébként agyalunk meg vitázunk itt de ha akarnák akkor vitaminszint mérésekkel simán elejét lehetne venni ennek az egésznek. a D-t viszonylag sokan méretik mérették és kiderült rohadtul hiányos a lakosság 80+%-a (legalábbis most ez rémlik). már amugy eleve az optimális szint vita tárgya lehet :D ugy vagyok a vitaminokkal is mint a sóval. megvárom h elteljen 10-20 év mire beismerik h sokkal többet kell fogyasztani belöle mint gondolták. csak ezt már lassan kell adagolni mert olyan mélyre süllyedtek és akkora károkat okoznak h nem fogja csak ugy bevenni az átlagember gyomra sem.
és még a vitaminok minöségére egy pár szó. a független gyártók termékei között is pont ugyan olyan nehéz normálisat találni. az áruk nagy része kukába való vagy mert silány minöség vagy mert hatástalan mennyisággel dolgozik mint pl az összes gyoszeripar által gyártott cucc. ök majdnem minden termékben betartják az elavult elégséges mennyiségüket.
nehezebb téma az ahhoz h feketén vagy fehéren lássuk a dolgokat. pl én sem vagyok biztos benen h amit szedek az arányokban mennyiségben tökéletes. abban viszont igen h sokkal jobbat szedek mint a supradyn. és abban is h sok sok olyan tényezö van ami miatt a mai emberek vitamin igénye megnött mert többet "felhasznál" a szervezet. pár lehetséges tényezö amiröl soha nem beszélnek a vitaminok témánál(sem)
-sokkal szenyezettebb levegö.
-sokkal több vegyszer amit a szervezetnek fel kell dolgozni.
-stresszesebb élet.
-sokkal több adalék az élelmiszerekben.
-gyérebb tapanyagtartalmu élelmiszer ( Meleg Sándornak köszi a linket bár nem feltétlen az amire számitottam. egyrtészt átláthatatlan másrészt fél óra mire talán találunk egy zöldtséget vagy gyümölcsöt. itthon ismerek egy bio termesztőt. folyamatosan mennek ellenörizni. viszont azt nem tudja a jónép aki megveszi h pont ugy termelik mint mindenki más. kivéve egy kis részt ahonnan a mintét veszik....ezt csak arra irtam h jót kell mérni vizsgálni és jó eredményt kapunk :D )

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.09. 11:33:55

@kamugyar:
Nem ártana definiálnod, hogy mi a "tökéletes működés" definíciója, mert ehhez kellene igazítani az ajánlási rendszert.

Igazolnod kellene, hogy önmagában a vitaminok pótlása elégséges a betegségek elkerüléséhez. Most lényegében azt állítod, hogy a betegségek oka maga az elégtelen vitamin ellátottság, ezt viszont azért elég stabilan tudjuk, hogy nem igaz.

Igazolni kellene, hogy ma a felhasználás többletigényt generál az életmód. Amiket felsorolsz a légszennyezettségtől az adalékokig, ezek gyakorlatilag nincsenek közvetlen összefüggésben a vitamin-szükséglettel, ha igen, akkor azt tételesen igazolni kellene, vitaminonként külön. Főleg azért, mert pl. a c-vitamin és az e-vitamin is szerepel adalékanyagként az E-számok között.

Hozzá kell adni, hogy amíg régen a téli időszak kifejezetten vitaminhiányos volt a beszűkülő élelmiszer-kínálat miatt, most teljes szezonban elérhetők a zöldségek, gyümölcsök - feltételezve, hogy csökkent a mikrotápanyagok szintje, ez még mindig jobb helyzet, mint mondjuk 100 évvel ezelőtt volt.

USDA database - kell hozzá kis gyakorlat, de ha belejön az ember, akkor gyorsan talál jó dolgokat.

kamugyar 2018.07.09. 12:29:46

@Meleg Sándor:
persze mindig mindent igazolni. egyrészt nem vagyok szakember. véleményt irok nem tényeket. másrészt képtelenség bármit is igazolni ami a hivatalossal szembe megy. egész egyszerüen ahogy ti mint a hivatalos álláspont élharcosai ignoráltátok a külföldi tápanyag vizsgálat cikket ugy a hivatalos csatornákon meg sem jelennek és el sem jutnak az emberekhez a pl cvitamin miért nem okoz vesekövet cikkek. a mai tudomány rákfenéje ez a fajta gondolkodás amit te is képviselsz. azon kereteken belül amit megtanultál és a hiatalos álláspont is kimond tölk alapos vagy de ami nem illik bele a rendszeretekbe azt figyelmen kivül hagyjátok és nem h megkérdöjelezitek egyenesen lejáratjátok. tudod nagyon jol h igazolni ilyen dolgokat nem lehet. vagyis lehet saját tapasztalatból de ez max nekem lesz kielégitö. és ez rendben is van. de azért érdemes lenne egy két dolgot megfontolni a ti oldalatoknak is. egyre egészségtelenebbek az emberek. ez ugy vélem tény. ideje lenne felülvizsgálni sok dolgot. vagyis tudom h megteszik. olvasom is néha az ellenvéleményt de ezekre szó szerint vadászni kell. és történik valami? nem mert jó igy minden.

már eleve ez is milyen megfogalmazás? :D "Igazolnod kellene, hogy önmagában a vitaminok pótlása elégséges a betegségek elkerüléséhez. Most lényegében azt állítod, hogy a betegségek oka maga az elégtelen vitamin ellátottság, ezt viszont azért elég stabilan tudjuk, hogy nem igaz."

soha nem mondtam h csak a vitaminok elengendöek ehhez. és amugy ha már igy fogalmaztál forditsuk meg kicsit. akik vizsgálták és kijött h nem elengendö vagy hatástalan azok vajon milyen alanyokon vizsgálták? olyanokon akik kb tökéletesen táplálkoztak? lófaszt. már bocsánat. a legtöbb vizsgálat követéses bemondáson alapuló. nálad jobban kevesen tudják mennyien táplálkoznak rosszul. megy egy kis ideig aztán a függöségek visszarántják az embert és mert akarat gyengék. nekem nehézséget okoz bevennem rendszeresen a kitüzött mennyiségü c-vitamint a nap folyamán elosztva holott én önként szedem nem egy vizsgálat keretein belül...ezeknek a vizsgálatoknak a nagyrésze ezer sebböl vérzik. szükségesek de nagyon nehezen kapunk hiteles adatot. én sokkal inkább jelenlegi helyzet felmérése és annak változtatása felé mennék el. igy nem egy random vizsgálatot kellene hozni igazolás gyanánt.
a többletigény kérdése meg megint csak egy kis logika. egy olyan összetett rendszert mint az emberi szervezet nem egyesével mért vitaminokkal kell vizsgálni. pláne mert egy halom vitamin müködése összehangolt valami másikkal. és itt jön megint elö h ezeket nem is nagyon akarják igy kezelni. helyes táplálkozás mozgás vitaminok. ezt ha olyan személyeken vizsgálnák akik betartják és a másik csoport meg lenne egy teljesen átlagos emberekböl álló csoport pár éves távlatban kiváncsi lennék kinek milyen betegsége lenne az adott idöszak alatt és milyen állapotban lenne a szervezete.
na és most jön a csavar. a fenti vizsgálat szerinted mi szerint zajlana? vegyünk pár kritériumot:
-sófogyasztás: itt ugy eleve a hivatalos álláspont szerint ne egyél kb sót lenne az ajánlás. 2-4gramm. én itt azt mondanám mehet a 10-12
-vitaminok: itt megint maradni kell az rda értékeknél minden vitaminnál. én sokkal erösebbet adnék nekik mint amit én is szedke kb. multit nem egy egy vitaminból állót.
- a mozgás meg heti 3-4 alkalom bármi 30perc legalább : ebben talán nem lenne gond.
-zsírt ehetnének étolajat nem igazán.

szoval a vizsgálatok arra a romra épülnek amit ma egészség jegyében ajánlanak. bármi mást szeretnél azt átfogóan nem fogják vizsgálni csak egy egy elemet kiemelve arra koncentrált lesz. ezért van az amit te is kifogásolsz és nem fogadod el hitelesnek (ami amugy teljesen jogos csak a teljes elutasitással van gondom) h nincs más lehetöség csak a tapasztalat. össze kellene szedni jonéhány olyan embert mint mondjuk én aki eléggé eltér a hivatalos álláspontban foglaltaktól és makk egészséges immár 10. éve nulla gyógyszer bevétel mellett. aztán vizsgálgatni h szerencsés vagyok vagy nincs is minden rendben? aztán ha mégis jöhet h mitöl lehet miben térünk el az átlagtól. aztán jöhet mondjuk a kövérek csoportja. majd gyakori halált okozó betegségekben szenvedök. rák szív és érrendszeri gondok cukorbetegek. bizonyitani ugyan nem tudom de megmerem kockáztatni h igencsak mástképp táplálkozunk fogyasztunk vitamint és mozgunk eltéröen.
az ilyen blogok feladata pedig nem hiszem h az lenne h bármit is tudományosan bizonyitson pláne nem a kommentelöknek hanem inkább az ha azt látjuk h szar van a palacsintába akkor azon agyaljunk mi lehet az ok mik az eltérések életmodban bármiben. mik a tapasztaltok stb. mert legyünk öszinték a jelenlegi rendszerrel valami nagyon nem stimmel. mindenki nézzen körbe az ismeretségi körében és agyaljon el azon h hány olyat talál akinek nincsenek a következö gondjai:
-magasvérnyomás
-allergia
-autoimmun betegség
-cukorbetegség.
-daganatok
-túlsúly

kamugyar 2018.07.09. 12:30:22

az utolsó lehet nem idevaló de mindegy. a lényeg h nincs panaszmentes egészséges ember szinte manapság. és még pl a mozgásszervi gondokról nem is beszéltem ami 50év felett kb olyan mintha kötelezöen oltanák be az embernek.

elvagyok 2018.07.10. 19:47:07

@Meleg Sándor:
"Igazolni kellene, hogy ma a felhasználás többletigényt generál az életmód. Amiket felsorolsz a légszennyezettségtől az adalékokig, ezek gyakorlatilag nincsenek közvetlen összefüggésben a vitamin-szükséglettel, ha igen, akkor azt tételesen igazolni kellene, vitaminonként külön. "

Ez igaz, csak éppen az sincs bizonyítva, hogy nem generál többletigényt, már csak azért sem, mert ezt lehetetlen bizonyítani.

takacsveca93 2018.10.10. 13:55:19

Én azt hallottam, hogy a vitaminokat mindenképpen az ételek által kell biztosítani a szervezetünk számára, mert a kapszulás megoldás veszélyes lehet, én kapszulákat szedek. www.ujsagomat.hu/pingvin-patika/aktualis-szorolap-szombattol-06-10-2018/

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.10.10. 20:13:57

@takacsveca93:

Ez nem igaz ilyen formában. Nyilván a fő forrásokat az élelmiszerek, ételek jelentik, de önmagában a kiegészítésnek nincs érdemi kockázata, hacsak a bevitt mennyiség nem haladja meg többszörösen a napi szükségletet. Egy-két speciális eset (anyagcsere-betegség, egyes gyógyszerek alkalamazása), ahol egyes étrend-kiegészítők kockázatosak lehetnek.

daemonhunter 2019.02.25. 00:01:21

Még a magnézium kimaradt.
Gyakorlatilag mindenki magnézium hiányos.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.02.25. 06:32:36

@daemonhunter:

Úgy érzem, a magnézium lesz napjaink D-vitaminja, mindenki orrba-szájba ezt fogja falni egészséges táplálkozás helyett. Aztán majd rájövünk, hogy ez sem oldja meg a világ összes problémáját.

kamugyar 2019.02.25. 11:06:22

@Meleg Sándor: azért ezt a tápkiegészítő ellenességet sem kéne túltolni. nem gondolhatod komolyan h a lakosság rosszul táplálkozó része azért tesz így mert úgy van vele h ha beszedi ezekből a tablettákból akkor ez feljogosítja h szarul táplálkozhat onnantól kezdve...
a szomorú valóság szerintem inkább az h piszok rosszul táplálkozunk és aki ezt felismeri (nagyon kevesen) az inkább ezt választja mintsem az eddigi táplálkozási szokásai megreformálását. ez persze nem jelenti azt h ez a jó megoldás. viszont az h a szerencsétlent még arról a kevés hasznos tápanyagról is lebeszéljék ha már szarul táplálkozik ugyancsak nem túl jó megoldás. nem lenne túl bonyolult összeszedni a 10-15 leggyakrabban főzött ételt amit a magyar fogyaszt. a legtöbb háztartás bele is esne ebbe a halmazba. valóban elvárható h rakott krumpli helyett csirkemell salátát csináljon ezentúl? sarkítottam és a rakott krumplival sincs baj. túlságosan mély gyökerű dolgokat kellene lecserélni megreformálni egyszerű átlag embereknek amik bizonyos szintű elméleti tudás nélkül káoszt fog szülni ami meg csalódást és kudarcot így hagyni fogja 1-2 hét szenvedés után az egészet a francba és visszatér a jól bevált csirkepörkölt nokedli (imádom) típusú hagyományos receptekhez. és ez még az az eset amikor eljutott oda egy család vagy egyén h megpróbáljon változtatni. a legtöbb embernek igénye sincs erre. akinek mégis az meg tudatlanul valami gyógyszertári vackot fog megvenni általában nem is multit hanem mondjuk 1-2 féle vitamint mondjuk D meg B6. vagy c tökmindegy. és igen a tudatlansága miatt majd várja a csodát mert a reklámokban mondjuk azt ígérték h elmúlnak az izomgörcsök a magnéziumtól. azt már nem nagyon mondják el h a 90+% ami piacon van magnézium oxid aminek a legrosszabb a hasznosulása ha jól tudom. a változást elkezdeni ott kellene h belátjátok ti szakemberek ha a mostani rendszeretek (okostányér meg ilyen baromságok) nem működnek a gyakorlatban. a már említett átlagember megnézi aztán megpróbálja a meglévő tudásával alkalmazni és kudarc a vége. nem tudja mit kezdjen a rakott krumplival vagy pöri+ nokedlivel h az megfeleljen a kis ábrának. totál új recepteket pedig munka megtanulni megfőzni és lenyomni a család torkán. az már a nagyon eltökélt elenyésző rétegnek fog csak sikerülni. az alapoktól lehet sok sok év munkával talán elkezdeni a lecserélését ezeknek a tradicionális kajáknak. ez meg majdhogynem lehetetlen lesz. marad a mostani nagyon rossz táplálkozás és az egyre rosszabb mert egyre több szemetet fognak eladni a vevőknek. mondhatjuk h ti táplálkozással foglalkozó emberek a marketingesek ellen harcoltok. én sajnos tudom kire tenném a pénzem....

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.02.25. 16:54:21

@kamugyar:

Olyan jó lenne, ha egyszer úgy raknád össze a mondatokat, hogy értsem, mire gondolsz - van eleje, közepe meg vége a gondolatmenetnek... össze-vissza csapongás van, nem tudom követni.

kamugyar 2019.02.25. 19:22:50

@Meleg Sándor:
azzal indítottam h felhívtam a figyelmed nem jó túltolni a vitamin ellenességet sem.
a továbbiakban pedig már azt próbáltam kifejteni miért hülyeség azt gondolni h aki vitamint szed az onnantól úgy érzi nem kell helyesen táplálkoznia. ezután pedig azt boncolgattam h inkább az a jellemzőbb h már eleve rossz a táplálkozás a lakosság elég nagy hányadának ezen csak javítana ha ezt azt szednének. ezért kár lebeszélni őket a vitamin ellenességgel és elvárni h majd inkább mindenki helyesen fog táplálkozni. na és h miért? ezt taglaltam hosszasan példákkal.
azt viszont elismerem h pár zárójelbe tehettem volna ezt azt.

fordulo_bogyo 2019.02.26. 03:02:36

@kamugyar: Nem vitamin ellenesseg, hanem tapkiegeszito feleslegesseg.

Nagyon lenezed az embereket.
"nem lenne túl bonyolult összeszedni a 10-15 leggyakrabban főzött ételt amit a magyar fogyaszt"
Nosza rajta, szedd ossze! Utan beszeljuk meg, hogy realis-e, es ha realis, akkor elemezzuk.
Tudod, a hagyomanyos magyar konyhan 1000+ eve elnek emberek es nem a vitaminhiany a problemajuk! Hm?
Csak nem a vitaminkereskedok marketingje befolyasolja az allaspontodat?

kamugyar 2019.02.26. 12:26:00

-pörkölt sok sok szénhidrát körettel. (kb 40-60 a hús köret arány)
-rántott hús ugyancsak valamilyen krumpli rizs szerű körettel túlsúlyban
-rakott krumpli
-töltött káposzta sok sok kenyérrel ugye
-babgulyás vagy gulyás sok kenyérrel és lefojtva valami édes klasszikussal utána pl fánk csöröge palacsinta
-tésztaételek mint pl krumplis túrós vagy mondjuk tarhonyás hús.
-resztelt máj főtt krumpli vagy rizs
-sült húsok sok sok körettel a rizs krumpli kettősből
- brassói
-esetleg rántott hal rizibizi
-sertéstokány tésztával
-néhány fajta főzelék főleg krumpli és borsó valamilyen fasírttal vagy sülttel
-rántott sajt rizzsel vagy sült krumplival tartármártással esetleg
-rakott tészták sütőben sütve

hirtelen ennyi. van még bőven de összetétel szempontjából már túl sokban nem változnak minden típus nagyjából lefedve ezekkel.

tudom h életben maradunk ilyen étkezéssel is sőt az orvostudomány fejlődésével meg is oldják h egy halom nyavalyával is életben tartsanak egy tök jó átlagos életkorig. nem azt állítottam h nem esznek az emberek hanem h rosszul táplálkoznak. ennek következményeit majd évekkel később kezeli a már említett orvostudomány. ha rendesen táplálkozna és azzal bevinne mindenki mindent nem roncsok lennének az emberek öreg korukra. szerintem képtelenség a jelenlegi módszerekkel átnevelni a társadalmat. kvázi jobb ha inkább megoldja valami könnyen kivitelezhető formában a bevitelt.

és nem nem a vitaminkereskedők marketingje befolyásolt hanem a jelenlegi szerény ismereteim a táplálkozás terén (tényleg szerény) ami pont elegendő arra h egy ilyen és hasonló napok után belássam lofasz rendes tápanyagot sem vittem be:

tegnapi napom:
reggeli semmi mert nem voltam éhes csak egy evőkanél mézet ettem (vegyes ha számít)
ebéd kakaspörkölt tésztával és egy kis csípős savanyított almapaprika befőtt.
vacsora 4db tükörtojás kis sonka plusz 1db ízetlen paradicsom plusz 1 kisebb tv paprika. valamint egy zsömle mellé.
nem vagyok az ilyen napokra büszke de megesik. leesek az átlaghoz ha reggelire bevágtam volna még valamilyen péksüteményt.

fordulo_bogyo 2019.02.26. 15:27:55

@kamugyar: A hus-koret kombinaciokhoz a legtobb helyen valami salatat is szoktak enni az emberek (ahogyan te is tetted).
A gyumolcsok es zoldsegek is szepen fogynak, azt is vasaroljak...
A maj tele van vitaminokkal! A tojan nagyon jo A vitamin forras... a krumpliban C vitamint talalsz, a savanyitott kaposzta kozismerten C vitamin forras...

OFF: hogyan keszited a kakasporkoltet, milyen kakasbol?

kamugyar 2019.02.26. 16:18:49

@fordulo_bogyo:
na Sándor ha ezt az utóbbi pár kommentünket megértette hátha ír pár tapasztalatot mennyire jellemző ez a salátával kiegészítés.
mondjuk ez a savanyúság vs friss zöldségsaláta érdekes téma. olyan szempontból h milyen vitamin h viselkedik. nem sokat tudok erről de pl cvitamin kapcsán olvastam olyan h aszkorbinsav port vízben feloldva 4óra után lebomlik. vagy elkezd. már nem emlékszem pontosan de a hasonló lehetséges veszteségek bomlások stb ami érdekelne. egyszer nekiugrok és olvasgatok a témában.

háztáji kapirgálós kakasból párom szüleitől mindig kapunk(már bontva konyhakészen). vákuumozva fagyasztom majd a szokásos módon lassan puhára főzöm. v.hagyma. kevés apróra vágott paradicsom + paprika só bors őrölt pirospaprika. ha párom erőlteti akkor kis fokhagyma is megy bele de kakasnál vagy marhánál inkább csak a só és bors játszik h a húsnak az íze érvényesülhessen. fő olyan 3-4 órát nagyon lassan. (nem tudom erre voltál e kíváncsi :D )

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.02.26. 18:16:59

@kamugyar:

Nézzük a tegnapi napot

R: egy evőkanál méz - a mai ajánlásokkal ez nem összeegyeztethető, gyakorlatilag a napi ajánlott cukorbeviteled legalább felét elfogyasztottad. Ha legalább némi gyümölcs lett volna...

E: kakaspörkölt tésztával és egy kis csípős savanyított almapaprika befőtt - ez önmagában nem bűn, de konkrétan érdemi zöldségfogyasztás itt sem volt.

V: vacsora 4db tükörtojás kis sonka plusz 1db ízetlen paradicsom plusz 1 kisebb tv paprika. valamint egy zsömle mellé - hát ez sem egy villanás

Összességében jó sok állati fehérje, érdemi rostbevitel nincs, a zöldség csak dekoráció, gyümölcs nincs is. Az ilyen étrendre mondanám, hogy kell mellé kiegészítő, mert ha ezt kiátlagolom, akkor egy csomó potenciális hiányállapot benne van.

kamugyar 2019.02.26. 19:21:40

@Meleg Sándor:
és arra van kutatási eredmény h ehhez hasonlóan vagy jobban esetleg rosszabbul mennyien táplálkoznak? olyan is érdekelne h mit eszik a lakosság és h az ilyen fajta táplálkozás milyen hiányállapotokat eredményezhet. pl maradva a magnéziumnál. amit eszik a többség tartalmaz eleget?
nem tudtok erre ajánlani könyvet akár?

Zb74 2019.03.09. 13:39:35

Sándor, utána tudnál valamilyen formában nézni az étrendkiegészítők piacán mostanában elszabaduló huminsav-, illetve fulvosav-őrületnek? Ez most kivételesen nem Amerikából származik; magyar és holland[?] gyártók nyomatják. Lényegében multivitamin- és multiminerália-készítményekről van szó, amelyek huminsavakat is tartalmaznak. Magyarországon általában egy Csicsor János nevű egyén állítólagos kutatásaira hivatkoznak a terjesztők, de a PubMeden én speciel semmit sem találtam tőle.

A huminvegyületek amúgy a humuszban, a komposztban és a tőzegben találhatók meg a legnagyobb koncentrációban, és főleg a növények számára fontosak, hogy fel tudják venni a talajban levő tápanyagokat. Humán kutatásokat nem nagyon találtam velük kapcsolatban. Olyanokat pláne nem, amelyek bármiféle hasznot tulajdonítottak volna nekik, vagy - pláne - kiderítették volna, mekkora a hasznos és a biztonságos adag. Olyanokat már inkább, hogy klórozott ivóvízzel vegyülve káros anyagok keletkezhetnek belőlük, illetve, hogy bizonyos koncentrációban mérgezők az érfal sejtjei számára.

Ehhez képest több forgalmazó oldalán mindenféle pozitív egészségügyi hatásokat tulajdonítanak neki. Egy kapszula általában 50 mg huminsavat és 120 mg fulvosavat tartalmaz; C-vitamin, különböző ásványi anyagok és növényi, illetve gombakivonatok társaságában. Nem kellene ezeket elszámoltatni arról, hogy mire alapozzák az állításokat, az összetételt és a javasolt dozírozást???

fordulo_bogyo 2019.03.09. 19:17:20

@Zb74: "A huminvegyületek ... főleg a növények számára fontosak, hogy fel tudják venni a talajban levő tápanyagokat."
A novenyek koszonik nagyon jol elvannak tapfolyadekban is, amiben nincs huminsav. Mezogazdasag szinten is alkalmazzaka hidroponias novenytermesztest!
Vajon miert nem tesznek huminsavat a novenytapba?
Meg a novenyeknek sem szuksegesek, plane embernek... :-(

Sajnos tapkiegeszito formajaban azt arusitanak, amit akarnak, nem kell engedelyeztetni, csak bejelenteni.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.03.09. 19:26:18

Elméletileg akármit azért nem árusíthatnának, de tény, hogy ezek nincsenek a tiltólistán

Zb74 2019.03.10. 08:02:23

@Meleg Sándor: Köszönöm! Létezik taxatív tiltólista? Akkor esetleg azt is meg tudnád nézni - nem tartozik ide -, hogy Magyarországon tiltott-e étrend-kiegészítőként forgalomba hozni a menatetrenont (más néven menakinon-4, menaquinone-4, MK-4, ill. K2 MK-4 néven is ismert; a K2-vitamin egyik formája).

kamugyar 2019.03.12. 00:03:01

@Zb74:
ez a formája az európai jogszabályok szerint nem engedélyezett. legalábbis pár éve ezt olvastam gondolom azóta ez nem változott.

Zb74 2019.03.12. 13:23:34

@kamugyar: Na jó, de hol olvastad? Úgy értem, konkrétan milyen jogszabályban? Azért kérdeztem Sándort, mert az ő szavaiból úgy vettem ki, hogy létezik egy tiltólista.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.03.12. 14:52:58

@Zb74: @kamugyar:

Az OÉTInek volt régen tiltólistája, szerintem ezt az OGYÉI átvette. Aktuálisan itt kell kotorászni: www.ogyei.gov.hu/ETREND_LISTA

Amit érdemes nézni: Európa Parlament és a Tanács 1924/2006/EK számú, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelete, illetve a 1925/2006/EK rendeletet a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról.

kamugyar 2019.03.12. 15:02:44

@Zb74:
sajnos már nem emlékszem.

kamugyar 2019.06.16. 17:10:23

rég tervben volt h egy fickó videóit megnézzem és most sikerült időt szakítani rá. a vitaminos és főleg azok formáiról szólók érdekeltek.
felmerült néhány kérdés. a fő persze az először is h hülyeségeket beszél vagy sem.
kibontva amik kérdőjelesek:
- folsav vagy folát? ( youtu.be/iFRhzKYVi4s?t=29)
- magnézium pótlás. magnézium oxidot nem ajánlja de kis utánajárás és kiderül h mindegyikben ez van szinte kivétel nélkül. hasznosulás 3-4%? igazat mond? mert akkor a reklámokban hazudnak ha azt mondják h az egész napi szükségletet fedezi nem? 375mg-osnál állítja ezt. ( youtu.be/uKae4ZJNlrQ?t=29 )
- b12. ez is érdekes már csak azért is amit a végén mond. amennyiben igaz a gyártók 99% felejtős kb. ciano-kobalamin vs metil-kobalamin ( youtu.be/Sw4oTdQWBJg?t=28 )
- kalcium magnézium pótlás. ez elég nagy divat ugye főleg egyszerre reklámozzák ajánlják. na most ebben a videóban a szöges ellentéte van. kalciumot eleve nem is ajánl. magnézium formája már fentebb szóba került. k1-k2 meg gyakorlatilag megint ott tartunk h egyik multi készítményben sincs kb. nem mintha a táplálékaink is gazadagok lennének benne...( youtu.be/aO-a1VcuQ-c?t=28 )

így hirtelen ennyi elég is. amennyiben igazak hangzanak el a videókban felmerül a kérdés h ezekről miért esik ilyen kevés szó? miért ez található minden terméken kb és miért nem ezek ellen lépnek fel? pl lenkei esetében miért nem ezekkel kapcsolatban támadják? hisz a fentiek közül az összes hibát elkövette vagy mondhatjuk úgy is h az összes helyen ahol lehet spórol. a gyógyszertári készítmények dettó ugyanez. volt baráti körben terhesség mostanában és a folsavat pl tudom h tényleg egyből adják de rohadtul szót nem ejtenek a fenti videóban elhangzottakról. itt jegyezném meg h azok a kutatási eredmények amelyek akár itt is előkerültek nem nagyon olvastam arról soha h milyen formában volt jelen ez a kutatás alatt. ennyire mindegy? és tényleg semmi jelentősége annak amiket a videókban is hallani?

fordulo_bogyo 2019.06.16. 20:55:24

@kamugyar:
folsav-folat = gyakorlatilag ugyanaz, az egyiken H- masikon vakamilyen mas kaiton (Pl Na-) kiseri a hato anyagot, vitamint.

MgO + 2 HCl → MgCl2 + H2O azaz a gyomorsav hatasara a magnezium oxidbol magnizium klorid lesz...

K1-K2 - mik ezek?

Ha leirod szo szerint, mit mond a videjo, akkor arra is szivesen valaszolok, videjokkal nem pazarlom az idomet, videoban az terjeszti a gondolaitait (vagy hulyesegeit), aki
- nem meri leirni
es/vagy
- (funkcionalis- vagy teljes-) irastudatlan a celkozonsege

kamugyar 2019.06.16. 23:57:10

@fordulo_bogyo: próbáltam keresni írott formában. nem feltétlen tőle de minden esetben egyezni fognak az elhangzottak és leírtak.

folsav/folát:
A folsavval az a probléma, hogy egy teljesen természetidegen anyag, a szervezetünkben semmi keresnivalója nincsen. A természetben FOLÁT létezik. Ez úgy működik, hogy a folátot egy enzim, a metáltetrafolát enzim átalakítja metilfoláttá, ami pedig a hasznos. Ugyanaz az enzim a folsavat is átalakítja folsavat átalakítja foláttá, a folátot meg metilfoláttá. Az emberek 40%-ának, tehát kevesebb, mint a felének működik megfelelően ez az enzim és még nekik is körülbelül csak a tizedük akiknek még minden tápanyag hiányuk is rendben van, hogy ez az enzim jól is működjön. Tehát van egy genetikai oldala és van egy táplálkozási oldala is ennek az enzimnek a működéséhez. Körülbelül az emberek tizede esik abba, akiknél mind a kettő teljesül, hogy rendben legyen és az emberek 90%-a a folsav egy részét, a legtöbb esetben a nagyobbik részét, amit beszedett folsavat, nem alakítja át foláttá. Emiatt folyamatosan halmozódik a vérünkben egy totálisan természetidegen anyag. Az utóbbi 5-10 évben sokat foglalkoztak ezzel a témával és erős korrelációt találtak pl. az UNFA (unmodified folic acid), az át nem alakult folsav szint a vérben erősen korrelál a vastagbélrák kockázatával. Talán ilyen háromszoros. Tehát akinek magas ez a vérszintje, minél magasabb, annál nagyobb erre a kockázat. Például a vastagbélrákra is, még hogyha ez a kutatás nem lenne, akkor is ijesztő lenne, hogy egy tökidegen anyag halmozódik a vérünkben és a szövetünkben, amitól azután jó sok idő lehet megszabadulni, de miután van ez az erős korreláció egy rákkal is, ez különösen aggasztó.

a magnézium kálciumos részhez:
Kálciumot semmilyen esetben nem érdemes szedni, tehát emiatt kár is ajánlanom. A megnézium és a kálcium rontja egyébként egymás bio-hasznosulását. Igazából a kálcium minden ásványi anyag bio-hasznosulását egy picit rontja, amivel nem feltétlenül kell számolni, de mivel kálciumot semmilyen esetben nem érdemes szedni, mivel nincsen olyan eset, nem állhat elő az életben olyan eset, ahol a kálcium pótlása szükséges lenne, csak egyetlenegy olyan esetben, ha valaki nem eszik, csak és kizárólag kálcium mentes mű turmixokat iszik, akkor nyilvánvalóan a vitaminokat és az ásványi anyagokat – így a kálciumot is – pótolni kell. Ugyanakkor bárki, aki eszik normális ételt, tehát akár húst, akár zöldséget, akár magot, akár bármit, tehát olyan ételt, ami nem ilyen „junkfood”, tehát nemcsak fehér lisztet és finomított dolgokat, akkor abban bőven elég kálcium lesz, sokszor akár még túlságosan sok is. Ha valaki még tejterméket is eszik, meg mondjuk csontlevest, akkor már nagyon könnyen túladagolhatja a kálciumot. A lényeg az az, hogyha a K2 vitamin szint, a K2 vitamin szint és a D3 vitamin szint az rendben van, meg esetleg még a magnézium is, akkor a kálcium nem árt, de teljesen fölösleges, mert akármilyen kevés mennyiségű kálcium – tehát legalább 400 milligramm – összejön táplálkozásból, és annál többre meg nincsen szükség. Ilyen 400 és 500 milligramm között van az optimuma, a 400 milligramm az teljesen jó. Tehát hogyha a K2, K1 és D3 szint rendben van, akkor az fel is fog rendesen szívódni és hasznosulni, míg ha ez nincsen rendben, akkor a kálcium az csak lerakódni fog az érfalon, meg meszesedéseket alkotni a lágy szövetekben, tehát csak ártani tud a kálcium, hasznos sohasem tud lenni. Tehát nem érdemes szedni semmilyet.
A magnézium szervetlen formái, mint a –szulfát, –oxid, –karbonát, –hiroxid alig hasznosulnak, viszont a leginkább hajlamosaknál képesek laza székletet vagy hasmenést okozni, és lekötik a gyomorsavat. (A nem felszívódott magnézium okozza pl. a hasmenést, ezért nem meglepő, hogy a rosszul hasznosuló fajták fogyasztásának eredményei hasmenés és egyéb bélrendszeri problémák lehetnek.) A szervetlen magnéziumok közül egyedül a –klorid, aminek egész jó hasznosulása van, és nem leköti, hanem kifejezetten segíti a gyomorsav termelését.

A magnézium szerves (kelát-kötésű) változatai többnyire elég jó felszívódásúak, és ezáltal hasmenést/laza székletet/bélproblémákat is kevésbé hajlamosak okozni. Kivétel a magnézium–citrát, ugyanis az a magnéziumnak a citromsavval alkotott sója, és a sok citromsav eleve hajlamosít a laza székletre. A magnézium-citrát 15–16% elemi Mg-ot, és több mint 80% citromsavat tartalmaz. Bár kis mennyiségben valóban jól felszívódik, a szükséges mennyiségben már a legtöbbeknél hasmenést vagy laza székletet okoz. Ez esetben viszont már nem szívódik fel (sőt, még más hasznos dolgokat is kihajt a szervezetből, hiszen a laza széklet attól van, hogy a vastagbélben a szervezet nem szívta vissza megfelelően az ásványi anyagokat).

k1 k2 vitaminról a videó alatt a "több" feliratra kattintva van írott forma is. ( www.youtube.com/watch?v=XMsNoqI9s5I&t=74s )

kamugyar 2019.06.16. 23:57:47

b12:
A B12-vitamin, ami még igazán fontos. A legtöbb termékben ciano-kobalamin formában használják, ez egy nem hatásos forma. hogy A metil-kobalamin formája a megfelelő, illetve még a hidroxo-kobalamin is. Ha cianokobalamin van ráírva egy B12 termékre, akkor azt ne használjuk, más formája viszont jó. A B12-vitamin hiánya általános, szintén csak a fáradtság és hasonlók a jelei, és érdemes belőle minimum napi 100mikrog-ot szedni

fordulo_bogyo 2019.06.17. 02:17:38

@kamugyar: "Ugyanaz az enzim a folsavat is átalakítja folsavat átalakítja foláttá"
Veretes marhasag.
A folat mint olyan nem letezik, a folat a folsavnak a valamivel alkotott soja (lehet nartium folat, kalcium folat stb... a hidrogen folat a folsav).
Azaza ott van a folat anion es hozza valami kation: ha a kaiton H+ akkot folsav, ha Na+ akkor natrium folat, ha K+ akkor kalium folat... stb...
Kemiabol egyes, a es biokemiai marhasagert evismetles. Az az enzim ami metilezi a folatot, az nem csereli le a H+ iont Na+ ionra.

Folyassuk az altalanos iskolai kemiat? Ha egy gyegebb sav soja (pl Na- folat) egy erosebb savval reagal (peldaul a gyomorsavval), akkor az erosebb sav all parba a Na-mal, es felszabadol a gyengebb sav, azaz ha folatot eszel es az a gyomorsavba kerul, akkor bizony ott folsav es natrium klorid lesz belole.
Hm?

Hamis kiindulasbol pedig az osses kovetketese is hamis.
Ennyit a folatrol.

fordulo_bogyo 2019.06.17. 02:23:02

@kamugyar:
A kacliumos eszmefuttasrol annyit, hogy ugyan irja mar ossze a szerzo, hogy marhasag.
Bocs, de valamilyen szint alatt nem erdemes megprobalni ervelni.
Kalcium tuladagolas tejjel??? Csontlevessel???? Mennyi kalcium vagy egy liter contlevesben???
Mekkora egy atlagos etrend kalciumtartalma?
Ezzel nem a tapkiegeszites mellett ervelek, szerintem arra normalis tplalkozas mellett nincs szukseg, de epp a kalicum az, amibol esetleg bizonyos helyzetekben erdemes lehet a potlas.

fordulo_bogyo 2019.06.17. 02:25:09

@kamugyar: "A legtöbb termékben ciano-kobalamin formában használják, ez egy nem hatásos forma."
De igen, hatasos.

Aki a fenti allitast irja, kerem tamassza ala egy kiserleti eredmennyel, ami azt mutatja, hogy a cianokobalamin nem B12 vitamin.
A hulyeseg ilyen tomenyen mar faj!

Csak nem szendi tevhitek gabortol erednek ezek a bolcsessegek?

kamugyar 2019.06.17. 10:38:52

@fordulo_bogyo:
egyik wisetreenaturals.hu/rolunk
másik de egyformán vélekedtek ezekről a dolgokról így tudtam tőle is írásos formában másolni; szabó gál bence.
számomra roppant érdekes h totál más a levezetése a dolgoknak. olyan mintha nem is egyről beszélnétek. már ott tartunk h a pénzzel sem lehet magyarázni mert ők nem is az általuk rossz formának tartott olcsó alapanyagot teszik bele a termékekbe hanem a megindokolt drágábbat.
ők azt állítják nem mindegy milyen formában kerülnek egyes anyagok a szervezetbe te pedig ezekről azt h mindegy. egyszerűsítettem mert nekem ezek már magasak kicsit.
de h picit jobban megértsem: beszedek 375mg magnézium oxidot az mit fog jelenteni hasznosulás szempontjából? szemben mondjuk 375mg magnézium laktáttal?
ez a magnéziumos téma azért is érdekes mert ha az ember beírja h magnézium hasznosulása az első találat is ez: www.hazipatika.com/taplalkozas/vitamin_abc/cikkek/milyen_magneziumtipusok_leteznek_melyik_miben_mas/20160114091603
ebben akkor lényegében mindenki félrevezet minket?
sajnos ezekről nem átlagembernek hanem szakembereknek kellene vitázni. az meg érdekes mód soha nem jön össze. pl a phd-s petrolkémikus beárazhatnád ha neked van igazad. ők nyilván tudnák linkelni az idevágó kutatásokat stb. érdemi vita lehetne de ehhez én pl sajnos már kevés vagyok. egyébként is ők állítanak ilyeneket érveljenek ők mellette.

Sándor neked írom az ezzel kapcsolatos régi ötletem hátha akár te itt megvalósíthatod.
dióhéjban annyi h egy olyan rendszer lenne ami pl a fenti témákban is felületet adna meghívásos alapon egy szakmai vitára. ez akár lehet írásos emailezgetős vagy szóban telón skypon mindegy csak rögzített legyen. vitaindító cikk alatt bármi. a lényeg h a téma kitalálója vagy terjesztője és annak kritizálója cáfolója közt is végbemenjen egy olyan vita ahova felkészülve mehet a két vitapartner. aztán majd szépen eldönti az olvasó h ki volt szakmailag a felkészültebb és meggyőzőbb. egy idő után ha jól csinálja valaki ezt és egy minőségi vitafelületté válik annak lesz ciki aki nem meri elvállalni valamilyen formában.
a fenti témákban is milyen jó lenne ha fordulo_bogyo és a két ember vállalná a vitát ezekben a témákban amik sokakat érintenek. konkrétan csak egy blogbejegyzés kell a téma felvezetésére majd a meghívottak kommentekben kommunikálnak.

fordulo_bogyo 2019.06.17. 12:23:51

@kamugyar: Nezzuk mit irnak a szakmailag hiteles forrasok:
Szakmai attekinto cikk, benne rengeteg hivatkozassal:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5652077/
Lenyeg: a magnezium elsosorban magnezium ion (Mg++) formajaban szivodik fel, a felszivodas merteke 370 mg bevitel eseten 30-50%, kisebb mertekeu bevitel eseten ennel magasabb, magasabb bevitel eseten pedig alacsonyabb.
A kulonbozo magnezium-vegyuletek felszivodasat patkanyban vizsgalva a "oxide, chloride, sulphate, carbonate, acetate, pidolate, citrate, gluconate, lactate or aspartate" kozel azonos modon 50-67%-ban szivodtak fel.
A 4. tablazat sorolja szamos vizsgalat reszleteit es eredmenyet:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5652077/table/T4/?report=objectonly

Tovabbi hiteles szakmai forrasok:
www.webmd.com/drugs/2/drug-3954/magnesium-oxide-oral/details

ods.od.nih.gov/factsheets/Magnesium-HealthProfessional/

Ezt nem TV-vitaban kell eldonteni.

kamugyar 2019.06.17. 12:33:48

@fordulo_bogyo:
persze h nem tv vitában. akár ha jelen lenne annak az állítója aki szerint a magnézium oxid 3-4%ban hasznosul csak akkor máris ide tehetné h ezt mégis honnan vette.

kamugyar 2019.06.17. 12:41:29

na jó kezdek teljesen összezavarodni :D linkeltél egy táblázatot. ebben több magnézium forma is szignifikánsan jobb hasznosulású mint a magnézium oxid.
-Mg-citrate showed significantly greater absorption than Mg-oxide
- Mg-acetate showed greater absorption than Mg-chloride, Mg from almonds was as bioavailable as from MgAc supplement
-Mg-L-aspartate-HCl showed significantly greater absorption than Mg-oxide
-Mg-chloride, Mg-l-lactate, Mg-aspartate showed a significantly higher bioavailability than Mg- oxide,
Mg2+ bioavailability from Mg-chloride, Mg- l-lactate and Mg-aspartate was equivalent
- Mg-citrate and Mg-amino-acid chelate showed significantly greater absorption than Mg-oxide
-Mg-citrate showed greater absorption than Mg-oxide

nem másolgatom tovább. amikor az oxid ezek alapján tényleg a legrosszabb. vagy rosszul értelmezek valamit?

fordulo_bogyo 2019.06.17. 13:36:57

@kamugyar: Jol erted, de nem jol ertelmezed.
Igaz, hogy az oxid kevesbe jok szivodik fel. Igaz, hogy a leg-"rosszabb".
Szignifikansan kevesbe jol szivodik fel.
Mondjuk ugy 50%-ban szivodik fel az oxid, szemben a legjobban hasznosulo glukonat 67%-aval. Szignifijans kulonbseg, azaz biztosak vagyunk benne, hogy van kulonbseg.
De hetkoznapi szempontbol nem jelentos a kulonbseg.
Hetkoznapi hasznalonak mindegy a 50 vagy 67%, kiveve extrem eseteket.
Annal is inkabb, mert ha kevesebbet viszel be, akkor az oxid is felszivodhat 70-80 szazalekben felszivodhat es ha sokat viszel be, akkor a glukonatbol is csak 20% szivodik fel.

Ugy altalaban ovatosan kell vanni a "szignifikans" kulonbsegekkel.
Ha nagyon precizen mersz valamit, akkor lehet, hogy a 49% es az 51% szignifikansan (azaz jol reprodukalhatoan) kulonboznek.
Sajnos ezzel sokan trukkoznek, csak azt irjak, hogy szignifikans, azt nem, hogy milyen kulonbseget mertek (nem csak itt, hanem altalaban, foleg az orvosi irodalomban, es foleg akkor, ha a kulonbsegek kicsik).

OFF: itt egy nagyon jo cikk a tudomanyban (felre-, tevesen-) hasznalt szignifikancia fogalmarol.
www.nature.com/news/scientific-method-statistical-errors-1.14700

fordulo_bogyo 2019.06.17. 14:13:02

@kamugyar: sajnos nem talalom magat a cikket, csak az osszefogalot... ha megtalalnad a teljes cikket (allitolag pdf availabla) erdeklodve olvasnam.

Az osszefogalalo az oxidra 4%-ot ir a tobbire "szignifikansan" (!) magasabba erteket, de nincs ott, hogy az 5, vagy 10 vagy 50%.... szignifikancia...

fordulo_bogyo 2019.06.17. 14:13:55

megvan a pdf, olvasom, majd jovok

fordulo_bogyo 2019.06.18. 04:18:01

@kamugyar: Eolovastam, abban a vizsgalatban a magnezium oxid 4%-kal novelte a kipisilt magnezim mennyiseget, a Mg takltat, klorid, es aszpartat meg 9-11%-kal.
Tehat a 4% az nem az 50 vagy 80%-kal all szemben, hanem a 9-11%-kal, es igy mar egeszem mast jelent.
Tovabba a 9-11 % emelkedes az napi 24-30 mg novekedest jelentett, ennek az erteknek a standard hibaja (SD) 34-44mg kozott volt. Azaz nagyjabol 28mg +/-28mg volt a mert ertek! A hiba magasabb, mint a mert ertek!
Az oxid eseten a novekedes 10mg volt +/- 34mg!!!
Azaz 4% ami lehetett akar 10 % csokkenes is, vagy 20% novekedes!!!!
Baromi nagy volt az eredmenyek szorasa, es nagyon alacsony volt a felszivodasa az osszes magneziumvegyuletnek...