Vitaminok 2
2018. július 03. írta: Meleg Sándor

Vitaminok 2

Folytatjuk a vitaminok világába tett utazásunkat, körbejárva az ajánlások megállapítását és eljutunk a megadózisú vitaminok szükségességéhez. Cikkünket ezúttal is a Humanoid Reptiliánok Bolygóközi Szövetsége támogatta.

vitamin3_2.jpg

SZÜKSÉGLET ÉS BEVITEL KÉRDÉSE

A vitaminszükséglet több tényezőtől függ: az életkortól, nemtől, testtömegtől, a fizikai aktivitás mértékétől,egyéni anyagcsere-jellemzőktől, speciális élettani állapotoktól (pl. várandósság) és az anyagcserét befolyásoló egyes betegségektől. A szükségleteket kísérleti úton, illetve statisztikai alapon határozzák meg, korra, nemre, speciális élettani állapotokra külön-külön. Ebből áll össze az ajánlásokban olvasható napi irányadó bevitel (RDA, RDI, RNI helyi népszokásoktól függően). Alapvetően ez az érték nem az átlagos szükségletet jelöli, hanem azt a mennyiséget, amivel az adott csoportban élő személyek 97,5%-ának fedezni lehet az adott anyagból a szükségletét. Látható, hogy abszolút nem igaz a keringő mendemonda, hogy az ajánlások épp csak a hiánybetegségek elkerüléséhez elegendő értéket jelölik, a mennyiségek meghatározásában a teljes populáció igényeinek lefedésére törekednek.

vitamin.png

 

Az étrendi ajánlásokat pedig úgy írják meg, hogy figyelembe vegye a hasznosulást befolyásoló tényezőket: a nyersanyag minősége és az ételkészítés módja is befolyásolja a késztermék tényleges beltartalmát, ráadásul nem minden élelmiszerből hasznosul azonos hatékonysággal minden mikrotápanyag. Végső soron az ajánlási rendszer szerinti, változatos és kiegyensúlyozott étrend a szükséges vitamin mennyiséget általában véve bőségesen biztosítja (kivéve D-vitamin, de az egy nagyon speciális eset).

Érdemes összevetni ezt azzal, hogy a magyar népesség jelentős (és egyre nagyobb) része szed ma már olyan multivitamin készítményt, amiben nagyjából a napi szükséglet 100%-a benne van a legtöbb vitaminból (ha nem ez van ráírva, meg sem veszik már), szóval eleve duplázzuk a bevitelünket. És ezen kívül vannak speciális termékek, amikben egy (pl. a C-vitamin) vagy néhány összetevő (pl. magnézium + B6) külön is megtalálható, sokszor az RDA feletti mennyiségben.

 

HIÁNYTÓL A TÚLADAGOLÁSIG

Típusos hiányállapot esetén az adott tápanyagból a szükségleteket nem fedezzük, a szervezet tartalékai kimerülnek, ezért olyan tünetek, betegségek jelennek meg, melyek az adott mikrotápanyag jellegzetes hiányállapotát jelzik. Ilyennel ma már elég ritkán találkozni, jellemzően valamilyen tartósan fennálló, komoly szervi vagy anyagcsere-betegség, szélsőségesen egyoldalú vagy szelektív étrend kapcsán fordul elő. Hiányállapot előfordulhat akkor is, ha a szükséglet hirtelen megnő (pl. várandósság) és a normál körülmények között elégséges bevitel elégtelenné válik. Némi nehézséget jelenthet, hogy a hiányállapot kimutatása pusztán tüneti úton nagyon bizonytalan, a legtöbb vitamin esetében kell valamilyen orvosi vizsgálat ahhoz, hogy azonosítható és igazolható legyen a hiányállapot. A közkézen forgó "ha fehér pötty van a körmödön, akkor X vitamin hiányod van" útmutatók gyakorlatilag nem sokat érnek, a kezdődő vitaminhiányok tünetei legtöbbször túl általánosak ahhoz, hogy laikus szemmel beazonosíthatók, vagy elválaszthatók legyenek más, hasonló tüneteket okozó állapotoktól.

Adott egy viszonylag széles tartomány, ahol a bevitel stabilan fedezi a szervezet szükségletét, így az aktuális felhasználás mellett a szervezet raktárai is feltöltésre kerülnek, viszont a bevitel még nem okoz túladagolásos problémákat. A legtöbb vitaminból, nyomelemből a szervezet hosszabb-rövidebb időszakra képes tartalékolni, de ebben elég széles a szórás: a C-vitaminból maximum néhány hétnyi tartalékunk van, a B12 vitaminból akár 2 évnyi készletet is tudunk felhalmozni. Hiány szempontjából talán épp ez a veszélyesebb, mert a hiányállapot lassabban és nehezebben észlelhető módon alakul ki.

A legtöbb vitamin esetében a napi ajánlást meghaladó bevitel nem okoz gondot, de egy bizonyos mennyiség felett már beszélhetünk toxikus hatásról. Erre nehéz általánosan bármit mondani, hiszen egyes mikrotápanyagoknál a „mérgezés” is viszonylag enyhe tünetekkel jár (pl. karotinnál sárga bőr és szem megjelenése), másoknál viszont akár életet veszélyeztető állapot is kialakulhat (pl. az A-vitamin mérgezés kifejezetten veszélyes). A túladagolást sokan nem tartják reális veszélynek, ráadásul amíg a hiánytüneteket mindenki erősen figyeli, a túladagolás lehetséges tüneteiről a legtöbb vitamin-őrültnek fogalma sincs. A híresztelésekkel szemben a túladagolás mérhetően jelen van és nagyjából sejthető, hogy az esetek jelentős részéről nincs is tudomása az ellátórendszernek. A közvetlen hipervitaminózis okozta problémák mellett arról az apróságról se feledkezzünk meg, hogy egyes kutatások szerint néhány vitamin bőséges szedése más tényezőkkel együtt hatva más megbetegedések (pl. egyes daganatok) kockázatát is növelheti - bár azért itt sok a bizonytalan pont, ennél kevesebbért is tört már ki világbotrány.

vitaminmergezes.jpg

Az USA-ban észlelt D-vitamin túladagolások száma nagyon komolyan emelkedett és simán kiütötte a korábban vezető A-hipervitaminózist. Nem ritka, hogy valaki hónapokon keresztül 10.000 NE feletti mennyiséget szedjen, ami már komoly kockázatokat rejt magában.

 

NAGY, NAGYOBB, MÉG NAGYOBB DÓZISOK

A hiányállapotok megszüntetését követően adta magát a következő lépés: ami kis mennyiségben jó, az nagy mennyiségben csak jobb lehet. Így már az 1930-as években megjelentek az első nagydózisú kiegészítőkkel végzett terápiás kísérletek. Bár különösebb eredményt ez az irányzat nem tudott felmutatni, mindig maradtak jelentős pártfogói és hívei is. A leghíresebb e téren Linus Pauling (1901-1994), akinek magát az ortomolekuláris medicina szót is köszönhetjük (és a nobelitis nevű jelenség is általa öltött testet, de ez külön téma). Bár az ortomolekuláris medicinának mai napig nagy népszerűsége van, a nagy dózisú nyomelem és vitamin-kiegészítés preventív és terápiás alkalmazásának meggyőző bizonyítéka általánosságban nem született meg. Szintén nem megalapozott az orotomolekuláris irányzat azon álláspontja, hogy alapvetően minden betegség megelőzhető vagy gyógyítható a mikrotápanyagok optimális biztosításával, az elérhető kockázatcsökkentés mértéke gyakorlatilag attól függ, hogy adott betegség kialakulásában mekkora szerepe van egy-egy mikrotápanyag hiányának. Ez önmagában feleslegessé teszi a folyamatos, széles spektrumú és nagy dózisú kiegészítést.

Az ajánlások a napvilágra került információk alapján folyamatosan változnak, finomodnak, s amíg a D-vitaminnal kapcsolatos referencia értéket a közelmúltban jelentősen emelték, a kalcium esetében épp ellenkező folyamat volt megfigyelhető, más esetekben pedig az abszolút mennyiség helyett nagyobb hangsúlyt kaptak a mikrotápanyagok közötti arányok vagy az egyes élettani állapotokhoz kapcsolódó szükséglet-változások megismerése. Ennek eredménye az, hogy a vitaminokkal, nyomelemekkel kapcsolatos ajánlási rendszer is egészen bonyolulttá vált, de az biztos, hogy a mai helyzet semmiképpen nem a "jobb a több" irányba mutat.

Az viszont biztos, hogy a kereskedelem rátalált a nagy dózisokban rejlő marketing értékre, egyre több készítmény kapható, ezekben pedig szépen lassan felkúsztak a dózisok az ajánlási rendszereken belül elérhető lehetséges maximumig. Aztán megjelentek azok a cégek/termékek, akik gondoltak egy nagyot és elkezdték ezeket a dózisokat többszörösen túlszárnyalni, a hivatkozási alap pedig többé nem az ajánlás volt, hanem azok az alternatív elméletek, melyek a napi ajánlásokat támadták. Mert mint azt tudjuk: az élelmiszeripar, a gyógyszerlobbi, a kormányzat valamint a cionista homanoid reptiliánok (alias gyíkemberek) a bolygó lakosságának kiirtásán serénykednek és mi sem egyszerűbb eszköz erre, mint az mikrotápanyagok RDA értékeinek megpiszkálása. Egyébként is ők örömüket lelik a rendkívül rafinált, de láthatóan hatástalan népirtási módok kiötletelésében.

reptilian.jpgMENNYI???

Elrettentésül néhány számadat: a 2004-2018 közötti időszakban 20.462 kiadott notifikációs számot adott ki az OÉTI/OGYÉI, itt egy rész csak a tisztán vitamin-készítmény. Ebből aktuálisan 15.750 élő notifikációs szám él, 462 van a forgalmazástól eltiltva (a különbözet valószínűleg az önként beszüntetett forgalmazásból, törölt számokból jön össze). A listán szereplő termékek azok, ezeknél van megfogható hazai gyártó ill. forgalmazó, aki a szakmai jogszabályoknak megfelelően végigvitte az eljárást. Nagyságrendileg legalább pár ezres mennyiségben lehetnek jelen a piacon olyan termékek, amik nem szerepelnek az OGYÉI listán, de viszonylag kis erőfeszítéssel beszerezhetők különböző boltokban, MLM kereskedelemben vagy webáruházakban. A külföldről rendelhető, hazai rendszeren teljesen kívül eső készítményekről ne is beszéljünk, ott még becsülni is nehéz a kínálatot.

A legálisan forgalmazott termékekre kis hazánkban aktuálisan nagyságrendileg 40-50 milliárd Ft megy el éves szinten (ez kb. 28 millió doboz jelent), a forgalom kb. 10-15%-ot bővül évente, aminek jelentős részét  a tényleges kereslet-növekedés és nem az áremelkedés generálja. A nem legálisan beszerzett termékeknél nagyságrendileg legalább ekkora összeggel lehet számolni, nyilván ennek csak egy része a vitamin-készítmény, a szürke és fekete szegmensben nagyobb arányban lehetnek jelen az alternatív terápiás célt szolgáló készítmények (fogyasztószerek, rákgyógyító cuccok, stb.), illetve a sporttáplálkozással kapcsolatba hozható termékek.

Megkockáztatom, hogy alapvetően a világon (és nálunk) elfogyasztott vitaminkészítmények jelentős részét tökéletesen feleslegesen és ráadásul rosszul (ad hoc ötlettől vagy marketing kampányoktól vezérelve) is szedik az emberek, a készítmények gyakorlati hatásosságával kapcsolatban is joggal merülhetnek fel kételyek. A vitaminok annyival jobbak a feleslegesen szedett vagy rosszul alkalmazott gyógyszereknél, hogy viszonylag ártalmatlanok, tényleg nagy butaságot kell csinálni, hogy balul üssön ki a dolog (bár a számok azt mutatják, hogy e téren is szép számmal akadnak tehetséges embertársaink). A folyamatban sajnos benne van az alapvető tájékoztatáson messze túllépő marketing tevékenység, ami a vitaminokból (és sajnos a vény nélkül kapható gyógyszerekből is) univerzális problémamegoldó készítményeket csinált.

A rossz gyakorlat kialakulásában benne van a rettegés a hiányállapotoktól és a hiányállapotoknak tulajdonított, jelentős részben fiktív és általános tünetektől. A kismamákat eleve könnyű rábeszélni a vitaminszedésre, mert a születendő gyermek érdekében nyilván szinte bármit megtesznek. Így aztán simán megduplázzák mindenből a bevitelt ("kettő helyett kell enni"), holott a várandósság ideje alatt a tápanyagszükséglet nem növekszik ilyen arányban. A várandósság alatt egyébként is csak néhány olyan tétel van, aminek a bevitelét tényleg érdemes megemelni. De ma már a gyerekekre, idősekre és egyéb célcsoportokra is megvannak a klasszikus szólamok, mindig van valami jó ok arra, hogy vitaminszedésre buzdítsuk a népeket.

A többlet bevitelnek tulajdonított preventív- vagy gyógyhatások már a közbeszédben is meghonosodtak, az egészen enyhe "C-vitamin vs. nátha", "magnézium+B6 a stressz ellen" történettől egészen a rákgyógyításig terjed a spektrum. Ezeknek a hatásoknak a többsége egyszerűen fikció.

 

SZEDJEM VAGY NE SZEDJEM?

Kezdjük a külön vitaminnal: alapvetően a D-vitamin szükséglet fedezésére csak részben alkalmas a táplálkozás, a megfelelő mennyiség keletkezéséhez napfényen töltött időre van szükség. Nagyjából márciustól októberig van annyi napfény, ami (ha kidugjuk az orrunkat a fedett helyekről) elegendő a szükségletnek megfelelő D-vitamin képződéséhez. Októbertől márciusig lehet kiegészítőket szedegetni, nincs szükség extrém dózisokra, az ajánlásokban meghatározott 2-4.000 NE felső határ fölé nem érdemes menni.

Az összes többi vitaminból (és egyéb mikrotápanyagból) igazából nem nagyon van szükség kiegészítésre, változatos étrend mellett minimális esély van arra, hogy hiányállapot alakuljon ki. Az étrend összeállításától függően mindig vannak olyan tápanyagok, amikben az ajánlásoknál többet fogyasztunk és vannak olyanok, amiknél kevésbé jó a helyzet, de alapvetően tévhit az, hogy a "modern étrend" annyira vitaminszegény lenne, hogy folyamatos, nagy dózisú kiegészítésre lenne szükség. Alapvetően a téli időszakban is olyan tápanyag-kínálat áll rendelkezésre, mely a szükségletek biztosítására alkalmas.

Ha valaki tényleg sokat akar tenni az egészségéért, akkor az egészségi állapotát rendszeresen mérje fel és ha felmerül valamilyen kockázat, akkor ahhoz igazodva, szakember bevonásával döntsön a szükséges kiegészítésről, annak mértékéről, formájáról. Tartósan fennálló egészségi problémák esetén is érdemes erről konzultálni, folyamatosan szedett gyógyszereknek is vannak szükségletet befolyásoló hatásai, de még ezekben az esetekben is tucatnyi dolgot kell mérlegelni. Én tudom, hogy a Google a barátunk, csak hát nem árt, ha akad egy jó szakember a környéken...

vitaminstore.jpg

Biztos, hogy kell ez nekünk?

 

 

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog   

Források:

  1. Kapósak az étrend-kiegészítők. Világgazdaság, 2018. március 28. LINK
  2. Those Vitamin And Mineral Supplements You’re Taking Make No Difference To Your Health. IFLScience. 2018. május 29. LINK
  3. Medicina ortomolecular. Wikipédia szócikk (en). LINK
  4. Mowry JB et al: 2015 Annual Report of the American Association of Poison Control Centers. Clinical Toxicology 2016. 53:10, 962-1147.

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr1214068595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bugenhagen 2018.07.04. 15:41:31

@kamugyar: Ezért azért nem tökmindegy, hogy Lenkei miben hisz, mert míg a kereszténység vagy a buddhizmus semmit nem tanít a vitaminokról, a szcientológiai "vallásnak" szerves része a megavitaminokba vetett hit, tehát ez igenis releváns a témában.

bugenhagen 2018.07.04. 15:42:46

@kamugyar: Biztosan utána lehet nézn, hogy mekkorák voltak a megaadagok, meg aztán nagyon sok tanulmány van, ezek csak kiragadott példák. Mellesleg már az is gáz, ha nem segít rajtuk a megadózis, ha még egyenesen árt is, az már csak hab a tortán.

bugenhagen 2018.07.04. 15:45:01

@Kicknick: Ez úgy van, hogy a saját anekdotikus példádnak pontosan nulla a bizonyító ereje.
De ha már sztorizunk, mesélek én is valamit. Nekem az egyik volt főnököm a Béres cseppre esküdött. 7 évig dolgoztam alatta, soha nem volt beteg, a legnagyobb járványok idején sem. Aztán egyszer csak Alzheimer-kórt kapott, rövid idő alatt teljesen leépült, majd meghalt. Akkor ez most hogy is van?

A tudomány sosem téved! 2018.07.04. 15:48:21

@kamugyar: ez is jogos felvetés, jó lenne, ha a poszter, vagy a szent tudomány (melynek dogmáit állami intézményekben magoltatják) PONTOSAN definiálná, hogy mit jelent az, hogy étkezzünk egészségesen?
Én Gipsz Jakab, mit egyek reggelire, ebédre, és vacsorára?
Hogy nézzen ki egy heti menüm, és honnan szerezzem be, hogy tökéletesen egészséges legyek?
Mert ez a poszt így magában, a szokásos: köszönjük a semmit, kategória.

Kicknick 2018.07.04. 15:48:37

@bugenhagen: baromira semmit nem akarok bizonyítani, pláne neked.
Olyan példád is van amikor valaki akit személyesen ismersz és vitamin túladagolása lett? Na, az érdekelne, minél nagyobb részletességgel

kamugyar 2018.07.04. 15:49:09

@Kicknick:
lehet de azért van ez igy mert a tapasztalatainkat irjuk le. ez ütközik a tankonyvben tanult dolgokkal amiket mások képviselnek.
sok idöt szántam arra h megismerjem a rendszer mükdöését aztán jöttek szép sorjában azok a témák amik érdekeltek az egészséggel kapcsolatban. pl só fogyasztás viz vitaminok táplálkozás. sok idöm ment rá honapokon kersztül napi 5-6 óra kb minden nap. mindent elolvastam majd összeállt a kép kb minden témában.
az eredmény h sok sót eszek 2.5-3 liter vizet megiszok zsirt eszek meg tojást mert leszarom a koleszterint és vitamint szedek. sok zöldséget eszek kevesebb szénhidrátot. meg bicajozok. ja meg napvédöt sem használok. lenne még egy halom dolog de nem untatom a jónépet.

bugenhagen 2018.07.04. 16:17:15

@Kicknick: Úgy kb. egy olyan embert sem ismerek, akiről pontosan tudnám, hogy mennyi vitamint szed, vagy szed-e egyáltalán, úgyhogy nem releváns az én személyes tapasztalatom. Azért vannak a sok ezer meg tízezer emberre kiterjedő vizsgálatok, hogy túllássunk a saját kis személyes köreinken.

bugenhagen 2018.07.04. 16:18:42

@kamugyar: Én is rengeteg időti szántam ezekre, és kb. akkor voltam a legjobban, amikor nagyon sok szénhidrátot ettem és minimális zsírt. Nekem ez jött be. Más kérdés, hogy unalmas volt.

A tudomány sosem téved! 2018.07.04. 17:22:20

@kamugyar: @Kicknick: azért ti is írhatnátok konkrétumot.
Pontosan melyik vitamin a jó vitamin, kinek jó, és miért pont az?
Mit szedtél, miért azt, minek olvastál utána, és miért hitted el?

kamugyar 2018.07.04. 17:28:50

@A tudomány sosem téved!:

"Tudomány = folyamatos hazugságok sorozata
...ahogy itt is kiderül
feleslegesen tukmálják ezeket a mesterségesen előállított vegyi anyagokat az emberekre...
mondjuk annyival jobb a "gyógy"szereknek/"védő"oltásoknak nevezett mérgeknél, hogy legalább nincs (vagy elenyésző) a káros mellékhatásuk...
...illetve, pontosítsunk... nem feleslegesen hazudozik ez a szekta. Pénzért csinálják."

annyival azért kiegésziteném h nem a teljes orvoslás rossz. vannak nagyon is hasznos és jo dolgok amiket alkalmaznak. a baj h ez került kisebbségbe.
egy idö után az is tökéletesen láthatóvá válik h ki/kik beszélnek haza. kik élnek ugyan ugy a betegségekböl. ez a blog is ilyen sajnos.
ami a legfontosabb lenne h emberileg kellene sokkal többet és nagyobbat fejlödnik. mert ne legyen kétséged h ök nagyon jol tudják mit h lehetne jol/jobban csinálni. csak éppen az az ügyfélkörüket csökkentené. ez van. marad a hivatalos dogmák ismételgetése. bármilyen fura én nem tudok rájuk haragudni sem. ebben nönek fel ezt tanulják sok sok éven át. erre programozzák öket. ennek valamikor vége szakad. és a szekerük a mélybe zuhan és elkezdenek az igazi gyógyitással foglalkozni a betanult logikátlan maszlag helyett.

A tudomány sosem téved! 2018.07.04. 17:41:25

@A tudomány sosem téved!: (mert azt azért én sem veszem be, hogy minden gyártó (szervetlen kötésű) vitaminja hasznos.
Maximum azt tudom elképzelni, hogy van olyan termék, ami tényleg ér valamit. Most pl. a huminsav, ami jónak tűnik, de ez az MLM rendszerű terjesztés elriaszt. Attól még lehet, hogy tényleg az is jó.

fordulo_bogyo 2018.07.04. 17:56:47

@Epikus SZTK: Szivembol szoltal:
"A régen minden zöldség mindenből többet tartalmazott, stb. megjegyzésekhez: a Liebig-féle minimumelv már nem érvényes? Ha hiányzik valami a növénynek, akkor nem fejlődik ki, vagy nem úgy fejlődik ki,ahogy kellene, nem?"
Amugy a nincs vitamin a novenyekben egy godolloi docens nem publikalt (csak eloadasokon hangoztatott) allitasai alapjan indult el, szemelyes szakmai megkeresesre nem valaszolt, tanszekvezeto professzora pedig elhataolodott az kerdestol... lenkei vitaminkereskedo terjeszti a tevhitet, nyilvan teljsen onzetlenul... :-(

fordulo_bogyo 2018.07.04. 17:59:17

@Kicknick: "Mielőtt szedtem volna a "felesleges" vitaminokat, azelőtt én is minden évben elkaptam valami takonykórt, volt hogy évente többször is. Pollen allergiával kombinálva el lehet képzelni milyen életem volt. Most évek óta semmi. Akkor ez hogy is van?"
Mostanra mar talalkoztal minden tipikus takonkor-okozoval es felepult az immunitasod. Ennyi.
A vitamin nem ved a fertozes ellen. Az immunrendszer ved a mar ismert (vedooltas vagy korabban atelt betegseg) korokozo ellen.
Igy van ez.

fordulo_bogyo 2018.07.04. 18:02:53

Vizben oldodo... a konyhaso nagyon jol oldadik vizben, megis halalos mereg, csak a mennyiseg teszi meregge.
Erre mar egy kozepkori szerzetes is rajott, azt allitotta, hogy minden mereg es semmi sem mereg. Csak a mennyiseg teszi meregge az anyagokat.

"Paracelsust a toxikológia atyjaként is emlegetik.

Mondása:

„Dosis sola facit venenum.”
„A mennyiség teszi a mérget.” (Kis adagban gyógyszer, nagy adagban méreg.[3])
Eredeti megfogalmazásban:

„Alle Ding' sind Gift und nichts ohn' Gift; allein die Dosis macht, das ein Ding kein Gift ist.” (német)
„Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg.”"

kamugyar 2018.07.04. 18:11:09

@A tudomány sosem téved!:
"@kamugyar: @Kicknick: azért ti is írhatnátok konkrétumot.
Pontosan melyik vitamin a jó vitamin, kinek jó, és miért pont az?
Mit szedtél, miért azt, minek olvastál utána, és miért hitted el?"

én szivesen leirom neked kb miket csinálok mésképp mint a hivatalos és miket szedek max törlik:
-napi 2.5-3liter viz. ezt gondolom nem kell indokolnom.
-vitaking multi profi basic-et szedek. ezt évekkel ezelött ajánlották nekem azota ezt használom. nem tudom megindokolni h miért pont ezt mert ajánlás utján kezdtem el szedni. a srácnak valami betegsége volt ami a vitaminokkal kapcsolatos és ö sokat járt utána.
-sófogyasztás. na ebbe bele se érdemes menni elég nagy a hülyités. sokat eszek nagyon sokat. van h iszok is sos vizet ha mondjuk strandon lábtengó után mindent kiizzadtam magamból. 140mmol igy is csak a nátrium szintem.
-tiszta sót eszek nem akarok belefolyni a mibe mi van kérdésbe. megtehetem h a drágábbat egyem szerencsére igy nem kell agyalnom. a kálium szintem meg 4.2 szoval elég amit a táplálékkal viszek be ugy tünik.
-cvitaminbol szedek 3-10g közt valahol. ez elég hektikus. elosztva a nap folyamán. ugye a vérben 500 is felviszi kellöen a cvitamin szintet de pár ora és le is esett. (egy régen olvasott tanulmányban 6x3 gramm folyamatosan 220mmol6l-en tartja. ezt persze képtelen vagyok tartani de ugy vélem nem is fontos. néha viszont nem árt. kap egy löketet a szervezet.
-szedek még zöldérpát. föleg akkor ha nem veszem be a multi pakkot. ez amugy jót tesz az emésztésnek puffadás sav ismeretlen fogalom nálam.
-omega zsirsav forrásnak kendermagolajat szoktam enni salátán vagy csak simán kortyolok egyet belöle.
-ezen kivül d-vitamint szedek pluszba akkor ha nem vayok napon. 4000NE tablettánként.
-a kenyeret mint mindennapi élelmet kiiktattam. eszek de nem minden étkezés erröl szol. saccra hetente kb 3-4 szelet. eszek én eleget lisztet nokedlibe a kakaspörihez :)
-cukrot nem szoktam. leszoktam. nem is tudom mibe kellene raknom már. mézet szoktam inkább.
reggelire is sokszor gyorsan egy kanál virágpor és méz plusz cvitamin kombo és elég is.
-fözéshez zsírt használunk csak. ha hö nem éri oliva meg ugye a kendermagolaj.
-sok tojás. zöldséget eröltetem sok mindenhez nyersen.
-mindent megszek amugy egyik táplálkozási irányzatnak sem vagyok a hive. viszont a sok szénhidrátot kerülöm. az átlagnál kicsitr kevesebb rizs burgonya és tésztát eszem. inkább kiváltom a több hussal és több zöldséggel.
-ja és a tej. tejet nem iszom. tejfölt viszont fogyasztok amihez illik.
-gyümölcsöt is nyersen viszonylag keveset heti 3-4x.
-mentes vizen kivül mást nem iszok egyszerüen nem is kivánom a cukros löttyöket. (ja de jó fajta pálinkát néha :D)

ezek a dolgok jöttek ki abbol a sok olvasásból. tesztelve évek óta. életem első vérképe pár hete lett meg ha már elmultam harminc csináltattam egyet. minden tökéletes. kivéve a vércukrot mert 15órája nem ettem mire bementem leadni. az 3.6 lett :D
vérnyomásom is a 115-125/70-75 közt van bármikor mérem. 65-70es pulzussal.
orvosi magyarázat bármelyik pontomra lesz h miért jó és arra is h miért nem. én mégis emellett maradtam emrt hát mi marad? az érzés. teszteltem kisérletezgettem. 10éve nem voltam beteg makk egészséges vagyok valoszinüleg. közérzetem jó. a tavaszi fáradtság meg bekaphatja :D
a fent leirtak mint látod sok esetben szembemennek a hivatalos ajánlásokkal. föleg ellene lehet mindenéle dolgokat találni. de eléggé mélyre ásva és a logikádat használva rájössz h itt valami nem stimmel. a só erre a legjobb példa :) az volt a kedvenc témám. ja meg egy könyv amit már máshol leirtam: A császár meztelen.

Nylul 2018.07.04. 19:18:32

@A tudomány sosem téved!: wmiki, úgy látom, hogy még egy ilyen egyszerű poszt sem üti meg a értelmezési szintedet, nyugodtan odébb is fáradhatsz. :D

Nylul 2018.07.04. 19:19:45

@A tudomány sosem téved!: És az aszkorbinsav? Az meg méreg, nemde?

Nylul 2018.07.04. 19:39:42

@kamugyar: Ott bukik meg a mutatványod, hogy senki nem mondta, hogy nem lehet szembemenni az ajánlásokkal. Csak épp agyatlanul nem kéne. Nálam pl a sport miatt simán kell némi magnézium tuning, hogy ne görcsöljön a lábam elalvás előtt, de a sokezerszeres C vitamin turbo olyan szépen hízlalná a jelenleg tizedmilliméteres kalcium-oxalát veseköveimet, hogy ihajj..

Jahh, és a hiperszuper ezerszeres multikoktélok is simán jók lennének a görcseimre, csak épp hóthalál feleslegesen (és esetleg még károsan is) terhelném vele a szervezetem, amikor épp csak magnéziumból van lightos deficitem.

Utoljára 12 éve voltam táppénzen minden lenkei féle vitamin nélkül, akkoris csak azért, mert nem volt kedvem menni dolgozni. És akkor most mi van?

kamugyar 2018.07.04. 19:55:48

@Nylul:
ha nem szedsz cvitamint h alakult ki vesekö? vagy miért pont a cvitamintol tartassz ha nélküle kialakult. azt azért tudd ha az is egy orisái kamu. már a modern urulogiában pont a cvitamint ajánlják veseköre....azt meg senki nem irta h nem lehet egészségesnek lenni. a táppénz meg mit takar? értem ugy h nem voltál fekvöbeteg és inkább bementél? vagy totál te sem voltál beteg? mert én igy értettem részemröl a dolgot.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.04. 20:11:04

@kamugyar:

Már ott sántít a történet, hogy a "modern urológiában" nincs olyan, hogy a vesekövet egy kategóriaként kezeljék. Van pár fajtája és egészen más-más prevenciós módszer javallható ellenük.

kamugyar 2018.07.04. 20:30:01

@Meleg Sándor:
tudod te miröl beszélek. betszek egy forditást szenditöl ugy is csiped. a lényeg h forditás és forrásmegjelölés is van:
www.tenyek-tevhitek.hu/c-vitamin-es-veseko.htm

ezekröl elég kevés szó esik.

Nylul 2018.07.04. 21:51:29

@Meleg Sándor: ezt a kvadrilliot nem tüntetnéd el innen? (ezzel a hozzászólással együtt)
Akár végleg is ki lehet tiltani, nem volt még olyan hozzászólása a blogtörténelemben, aminek értelme is lett volna.

Nylul 2018.07.04. 22:20:35

@kamugyar:
'ha nem szedsz cvitamint h alakult ki vesekö?' - Ki mondta, hogy a vesekőhöz C vitamin kell? Nálam (és még sokaknál) jött, ennyi, mindegy mi miatt.

Amúgy akármennyiszer linkeled szendi-szundi áltudományos, csúsztatásokkal teli faszságait, attól az még nem lesz igaz.

Majd lapozz fel egy gimis kémia, biológiakönyvet, és próbáld meg összerakni a big picture-t, hogy a fel nem dolgozott aszkorbinsav hogyan is eteti a kalcium-oxalát veseköveket. Ok, ez már nem a gimis szint, de látom, hogy sokat olvasol, úgyhogy talán megugrod.

kamugyar 2018.07.04. 23:17:09

@Nylul:
én sem csipem különösen de emlékeztem h ott tuti olvastam a cvitamin vesekő kamurol. itt az eredeti ha a forditásában sem biznál:
orthomolecular.org/resources/omns/v09n05.shtml
nem csak ezt olvastam de ez elég érthetö anyag.
a tankönyvek lapozása egyébként nagyon jó ötlet. ahol tehetem mert erre hivatkoznak le is töltöm általában és kikeresem a szóban forgó részt. az a biztos. bár többször több helyen látnám h honnan veszik a dolgokat.
egyébként minden cinizmus nélkül feltennék egy kérdést. ahol te olvastad h a sok cvitamin vesekövet okozhat ott le volt irva mennyi a sok? csak ebböl legalább tanulhatna az aki pont nem olvasta azt amit te. nekem amugy 3-4gramm ami rémlik. bár arra is emlékszem h teljes katasztrofa volt a lebonyolitás. majd lehet ujra megkeresem.

bugenhagen 2018.07.04. 23:51:31

@kamugyar: Hagyjuk már ezt a süket dumát, hogy mindenről a Gonosz Gyógyszergyárak tehetnek! Nem mintha kiscserkészek lehetnek, de messze-messze nincs akkora hatalmuk és befolyásuk, mint amekkorát az összeesküvés-elméletek állítanak, arról nem is szólva, hogy a gyógyszeripar nem egységes, egyarcú valami, hanem számos kisebb-nagyobb, egymással versengő alakulat összessége.

bugenhagen 2018.07.04. 23:56:23

@kamugyar: Én arra találtam adatot, hogy napi 2 ezer mg már sok ebből a szempontból.
academic.oup.com/ajcn/article/82/2/488/4863023

kamugyar 2018.07.05. 00:20:24

jol emlékeztem én h nem csak a magyar fickótól olvastam ilyen vizsgálati eredményt.
www.cncahealth.com/declining-nutrition-of-fruits-and-vegetables/#.VL4fsxaea3V
szoval az örületet amit ti szeretnétek h az legyen nem csak ö nyomja :)

kamugyar 2018.07.05. 00:42:37

@bugenhagen:
amit én tettem be meg azt mondja h (magyarul rakom be de ott van az angol is ):
"Az oxalát / C-vitamin kérdés ellentmondásos. Az oxalát oxalátkövekben fordul elő, és az oxalátkövek gyakoriak. Az aszkorbinsav enyhén fokozhatja a szervezet oxalát termelését. A gyakorlatban azonban a C-vitamin nem növeli az oxalátkő-képződést. Emmanuel Cheraskin, orvos, fogorvos, az Alabamai Egyetem szájbetegségek professzora megmagyarázza, miért: "A vizeletben lévő C-vitamin inkább megköti a kalciumot és csökkenti szabad formáját. Ez azt jelenti, hogy kisebb az esélye a kalciumnak kalcium-oxalátként (kőként) való kiválására." Továbbá a C-vitamin diuretikus hatása csökkenti a vizelet oxalát koncentrációját. A gyorsfolyású folyókban kevés az iszap. Ha egy konzultáción az orvos arról tájékoztatja, hogy ön különösen hajlamos oxalátkövek képzésére, olvassa el az alábbi javaslatokat, mielőtt lemondana a C-vitamin előnyeiről. Még egyszer: a C-vitamin fokozza az oxalátmennyiséget, de megakadályozza a kalcium és az oxalát egyesülését.

Az oxalátképződéshez sok étel hozzájárul, pl. a spenót (100-200 mg oxalát 30 g spenótban), a rebarbara, cékla. A teát és a kávét tartják a legnagyobb oxalátforrásnak sok ember étrendjében, akár napi 150-300 mg is lehet. Ez határozottan több, mint ami egy adag aszkorbin, 1000 mg / nap hatására kialakulhatna."

ez mondjuk töb mint 10 évvel ujabb. tényleg ez a gond ezzel látod. bármire tudunk hozni ellenpéldát.

Cogito sum 2018.07.05. 07:33:22

@bugenhagen: Örülök neki, hogy teljesen egészséges vagy és semmilyen egészségügyi problémád sincs. Csak így tovább!
Mi az a teljesen normális étkezés?

Cogito sum 2018.07.05. 07:39:00

@kamugyar: Az azkorbinsav NEM fokozza az oxalát termelését! A vizsgálatok szerinti pontos meghatározás: " az aszkorbinav fokozta az oxalát KIVÁLASZTÁSÁT a vizelettel."
Vagyis a sav oldja a kalcium alapú oxalátköveket és azok oldott állapotban a vizelettel ürülnek. Ezért írnak elő az állatorvosok vizeletsavanyítást a hólyag- és vesekövek/homok oldására, míg az "emberorvosok" fizikai zúzást és vízhajtót írnak fel.

Cogito sum 2018.07.05. 07:43:10

@Meleg Sándor: Tény, hogy a vitaminhiány több problémát okozhat, mint a túladagolás. A különböző vitaminok hiánya komoly egészségügyi problémákat okozhat, míg a túladagolásukba, még senki sem halt bele.
Egy idézet Szent-Györgyi Alberttől: " A vitamin az az anyag, ami akkor okoz betegséget, ha nem esszük meg."

bugenhagen 2018.07.05. 08:04:43

@Cogito sum: Nem vagyok teljesen egészséges, egyáltalán nem, de megfázni nem szoktam a súlyos allergiám pedig magától elmúlt, az égvilágon semmit nem szedtem rá.
Úgy étkezem, hogy főként magamnak főzök, kerülöm az adalékanyaggal telenyomott ételeket, kevést húst eszek, rendszeresen halat, a tejtermékektől sem tartóztatom meg magam, főleg joghurt, kefír. A glutén nem érdekel.

bugenhagen 2018.07.05. 08:06:00

@Cogito sum: Igen, ezt a Szent-Györgyi idézetet nyomatja Lenkei is ezerrel. Szent-Györgyi zseniális tudós volt, de azért az ő halála óta sem állt meg a tudomány fejlődése, a tapasztalatok gyűjtése.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.05. 08:12:05

@Nylul:
Kvadrillió kommenteket eltüntettem, megnéztem máshol mit írt, ez tényleg nem normális... :(

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.05. 08:14:02

@Cogito sum:

Igazán az érvelés csúcsa az Idézetek Híres Emberektől.

Azt egyébként tudtad, hogy a C és E vitamin adalékanyagként is használatos? Még E-számuk is van...

bugenhagen 2018.07.05. 09:15:40

@Meleg Sándor: Ja, ezért van az, hogy a Pick szalámi jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz.

bugenhagen 2018.07.05. 09:30:42

@Meleg Sándor:
"Gyakorlatilag az emberiség történelmében először vagyunk olyan feltételek között, hogy az optimális vagy szuperoptimális tápanyagbevitelt tudjunk magunknak biztosítani."

Szerintem ez nagyon nem így van. Az optimális tápanyagbevitelhez ugyanis jó minőségű élelmiszerekre lenne szükség: kemikáliák nélkül termesztett gabonára, zöldségekre, szabadon tartott állatok húsára, legelésző marhák tejére, stb. Ezek pedig nincsenek meg, és nem is lesznek, mert a Föld lakosságát ilyen élelmiszerekkel nem lehetne eltartani. Marad az adalékolás, különböző készítmények szedése, de ezt ne nevezzük optimálisnak.

Kicknick 2018.07.05. 09:46:05

Én ezzel a cikkel búcsúznék a témától, íme a "gyógyszer" gyártók egy újabb jól sikerült próbálkozása : index.hu/tudomany/2018/07/04/kivonjak_a_forgalombol_a_szennyezett_vernyomascsokkentoket/
Külön jó az OGYÉI reakciója : szedjed tovább hülyegyerek!!
És akkor csak fikázzátok a vitaminokat.

bugenhagen 2018.07.05. 10:42:17

@Kicknick: Mert, mit mondjon az OGYÉI? Azt, hogy most azonnal hagyd abba, aztán majd megüt a guta? Nyilván két rossz közül a kisebbiket érdemes választani. Amíg nem érkeznek meg az új, remélhetőleg nem szennyezett gyógyszerek, addig ez marad.
Egyébként van most egy olcsó kínai krém, ami általában gyorsan javít az ekcémások, pikkelysömörösök állapotán. Úgy reklámozzák, hogy gyógynövényeket tartalmaz, miközben vizsgálattal kimutatták, hogy szteroid és receptköteles gombaölő hatóanyagok vannak benne. Nincs engedélyezve, hivatalosan nem is kapható, de az interneten keresztül rendelik, és árulják itthon is. És persze jönnek a kommentek a szemég, gonosz gyógyszermaffiáról, amelyik nem engedi forgalmazni.

tottiking 2018.07.05. 10:51:45

Szerintem nem lehet mindent feketén vagy fehéren látni/láttatni.
Én a magam részéről egy autoimmun bőrbetegség miatt kezdtem szedni szelént, cinket, és lazacolajat, mert állítólag ezek segítenek.
Azóta mióta szedem ezeket, jelentősen javult a problémám, aztán nem tudom, hogy ezektől-e. Az étrendem is változtattam még, elhagytam/nagyon minimalizáltam a péksüteményeket, kenyeret (bár fehér kenyeret "ezer" éve nem ettem amúgy sem), ha nagy ritkán eszem is, akkor teljes kiőrlésű termékeket. Elhagytam a tejet és tejtermékeket, helyette kókusztej alapú termékeket eszem néha, amik nagyon bejönnek.
Húsfogyasztást (disznóhúst vagy 15 éve nem ettem, max. vmilyen jobb minőségű sonkát ettem néha napján, de felvágottakat is elhagytam) minimalizáltam illetve jelenleg nagyrészt tengeri halakat (tilápia, hoki, lazac, tonhal) , ha eszem, akkor max. pulyka és marha, mert ételintolerancia teszten kijött a tojásfehérje, emiatt nem eszem tojást és csirkét, pedig ezeket napi szinten ettem, de estére vmitől mindig felpuffadtam, amióta ezeket kihagyom, nincs/nagyon ritkán van puffadás.
Mindemellett amikor kijött ez a bőrprobléma, elküldtek vérvételre, ahol a GoT, GPT, bilirubin, összbilirubin volt magasabb, erre elküldtek máj ultrahangra, ahol arra jutottak, hogy közepesen zsíros nem alkoholos májam van, pedig gyerekkorom óta sportolok, nem iszom (max. néha gyümölcsös söritalokat), nem dohányzom, nem drogozom, egészségesen étkezem. Speciális vérvételen is voltam (hepatitisz meg mittudomén még miket néztek, de negatív lett), ahol az orvos a fejét vakarva nem tudott mit mondani (örült volna, ha azt mondom, hogy dohányzom, meg iszom, mert akkor annyi lett volna a javaslat, hogy hagyjam abba:-)).
Az étrendváltás óta jobban érzem magam.
Vitaminok - nagyrészt a súlyzós edzések (heti 3x) miatt - közül szerves magnéziumot, kálciumot illetve B komplexet szedek pluszban.
Reggel máriatövismag olaj illetve még lenmagolaj napközben mondjuk salira öntve.
Én úgy gondolom, hogy a mai zöldségek, gyümölcsök nem olyan minőségűek mint 20-30 éve, de az is biztos, hogy az emberek rengeteg felesleges illetve minimálisan felszívódó/hasznosúló=haszontalan vitamint és egyéb táplálékkiegészítő termékeket fogyasztanak.
Az megint más kérdés, hogy az átlagmagyar tápanyagban finom szólva is szegény élelmiszereket ( fehérliszt, mindegy csak rántva legyen borzadványok - azok is a leggyengébb minőségű olajban kisütve-, cukros üdítők, csipszek, gagyi felvágottak, gagyi sajtok, disznóhús, stb.) fogyasztanak napi szinten, nem véletlenül a világ 4. legkövérebb nemzete a magyar és vezet sok, komolyabb betegségek okozta halálozási statisztikákat.
A mediterrán konyhánál nincs jobb:-)

bugenhagen 2018.07.05. 11:10:29

@tottiking: Az nem tudom, honnan jött, hogy a magyar a világ 4. legkövérebb nemzete, Ahol én néztem, ott a 65. helyen álltunk.

renewbariatrics.com/obesity-rank-by-countries/

bugenhagen 2018.07.05. 12:33:37

@tottiking: ez mondjuk bulvár, az egyik lap veszi át a másiktól, nincs forrásértéke.

bugenhagen 2018.07.05. 12:35:12

@kamugyar: Van mindenféle statisztika, ebből is látszik, mennyire igaz a régi mondás, hogy van a hazugság, az ordas hazugság meg a statisztika.
Mindenesetre a magyar lakosság kövérebb a kívánatosnál, az biztos.

tottiking 2018.07.05. 12:56:31

@bugenhagen:

"A Népszava az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataira hivatkozva arról ír, hogy ..."
Nem tudtam, hogy a WHO bulvárnak számít...

bugenhagen 2018.07.05. 13:22:32

@tottiking: Nem gondoltam, hogy magyarázni kell, de legyen. Szóval arról beszélek, hogy az egyik bulvár hivatkozik a másik bulvárra, aki meg állítólag a WHO-ra. Ilyenkor mindig az eredeti hivatkozást kell megnézni, nem az egyik bulvárra hivatkozó másik bulvárt. Én mindig csak azt hiszem el, ha megnézem az eredeti forrást.
De mindegy, fölösleges ezen rugózni, ebből is látszik, hogy nem olyan könnyű eldönteni, hogy akkor most valójában milyen módszertan szerint számoljanak, feltehetően ebből is adódik, hogy az egyik statisztikában Magyarország a 4. helyen van, a másikban pedig a 65. helyen.
Annyi biztos, hogy nem állunk jól ezen a téren, aminek nyilván több oka is van. Nem hiszem, hogy a hagyományos magyar konyha, mert az 40 éve is ugyanúgy megvolt, sőt jobban, és abban az időben mégsem volt elhízott nép a magyar.

tottiking 2018.07.05. 14:37:44

@bugenhagen:
Íme:
www.oecd.org/els/health-systems/Obesity-Update-2017.pdf
Amúgy miért kamuzna a Népszava, mi érdekük van abban, hogy kövérebbnek mondják a magyarokat? Semmi. A lényeg ott a linken.
De mindegy, a vak is látja, hogy milyen elhízottak az emberek Magyarországon, kezdve a gyerekekkel sajnos..
A magyar régen is elhízott volt, pláne vidéken, ahol a szokásos utcakép egy donnatonna anyu, mellette a fele akkora, de kövér apu és a guruló gyerek mellettük:-)
A hagyományos magyar konyha egy kalap sz.r. Burdain is csak a hurka-kolbász- piros paprika-halászlé kombót tudta bemutatni, mert mi más van a magyar konyhában?? A többség ilyen szarokat eszik. Sok egészségtelen, zsírban/napraforgóolajban tocsogó ételek. Ja, mindehhez persze fehér kenyér, aztán híznak mint állat.
Köszi, de nekem nem kell a magyar konyha egyáltalán.

bugenhagen 2018.07.05. 14:46:41

@tottiking: A bulvár azért kamuzna, mert az emberek mindig arra kapják fel a fejüket, ami nagyot durran, annak van hírértéke.
És nem, a magyar régen nem volt elhízott, ezt nem tudom, honnan veszed. Én például falun nőttem fel, jórészt a hetvenes években voltam gyerek, és elmondhatom, hogy nagyon-nagyon kevés kövér ember volt, kövér gyerek meg gyakorlatilag nem létezett. Pedig ismeretlen volt a növényi olaj, az emberek zsírral főztek, gyakori volt viszont a szalonna meg a kolbász.

Viszont az a kolbász meg szalonna akkor még háznál készült, mirelit meg élelmiszeripari termékeket az emberek nem nagyon vettek. Az emberek vettek a boltban sót, cukrot, élesztőt, lisztet, de a húst, a tojást, a tejet, a zöldséget általában háznál vették, vagy a piacon. Vagy ott termett a kertben.
Én például úgy nőttem fel, hogy a szomszédnak volt egy tehene, és minden nap onnan hoztuk a tejet. Biztosíthatlak róla, hogy az emberek nem voltak elhízva.
Hogy a sajnálatos módon öngyilkossá vált Bourdain mit talál érdekesnek, és mit nem, na azt meg én szarom le. A normális magyar konyhával semmi baj nincs, és az emberek sem attól híztak el, sőt éppen akkor kezdtek elhízni, amikor elkezdett eltűnni a hagyományos konyha.

kamugyar 2018.07.05. 15:10:17

@bugenhagen:
teljesen igaz. az arányok változtak nagyon meg. reggelire szendvics aminek a 70% kenyér. vacsorára ugyanez. ebédre meg bármilyen menüztetö éttermet vagy háztartás megnézel nem nagyon van olyan h a rizs burgonya tészta köretböl ne lenne valamelyik. az összes étkezés során magas glikémiás indexü kaját eszik az emberek tippre 80-90% biztos. mellé kb mindenki súlyosbítja olyan mindennapi ételekkel mint mondjuk péksütemény csokik chipsek cukros üditök. a vércukor szint egész nap kilő majd zuhan. a nyers zöldségekböl készült salátákat meg mellözik. és amiket leirtam mind mind általános. ez a norma! a már korábban emlitett óvodákban a menü valami elképesztő. párom most jár gyakorlatra mindig elmeséli aznap mit esznek. reggelire még kapnak a szülöktöl reggel valami fornettis cuccot estére meg szendvicset vagy ilyesmit. nagyon nagyon kevesen táplálkoznak tudatosan. ez persze nem csoda nem egyszerü összeszedni a helyes táplálkozás alappilléreiről az infókat. és még arról nem is beszéltünk h milyen minöséghez jut az emberek többsége.
fogyaztói társadalom. fogyasszunk mindenböl a lehetö legtöbbet. az egészség meg le van tojva. mindenkinek saját maga kell h utána járjon a dolgoknak.

tottiking 2018.07.05. 16:03:43

@bugenhagen:
Azt vágom, hogy a clickbait a lényeg, de ebben az esetben nem kamuról van szó.
A 70-es évek vidéken nem lehetett egyszerű, most is ég és föld Pesthez képest, olyan lemaradás van, hogy ihaj.
Én is akkor voltam kisgyerek, de ha néha letévedtünk vidékre, csak azt láttam, hogy Piri néni széles mint az országút, Jóskapista bácsinak meg akkora a bele mint egy hordó. Ez a mai napig így van, az mondjuk lehet, hogy a fiatalok nem voltak elhízva mint manapság.
De: a szalonna, meg kolbász akkor sem volt egészséges és most sem az.
Egy olasz, spanyol vagy japán akkor is sokkal tovább élt mint egy magyar.
Ugyan miért kezdtek el volna attól hízni az emberek, mert eltűnőben a hagyományos magyar konyha?? Mondj lécci egy egészséges magyar kaját, amiben nem disznóhús van vagy tocsog a zsírban vagy panírozva van.
Pont, hogy manapság sokkal több egészséges étel/hozzávaló érhető el, aki akarja. (persze a választék limitált egy nyugat-európai országhoz képest és a minőség is gyengébb)
Ez akarat kérdése, senki nem tesz pisztolyt senki fejéhez, hogy kólát vegyen, vagy pacalt (bláh, hova hányjak) vagy chipset vagy cigizzen vagy gagyi vodkát vedeljen, de a legtöbb magyar igénytelen.
Az vagy, amit eszel. Ilyen egyszerű.

bugenhagen 2018.07.05. 17:06:31

@tottiking: Hát bocsánat, de én faluban nőttem fel, hadd tudjam már jobban, hogy ott milyen volt az élet... Az a lemaradás meg, hát attól függ, hol nézed.

>De: a szalonna, meg kolbász akkor sem volt egészséges és most sem az.
vagy mégis... Nem volt benne különösebb adalékanyag, és a disznó, amiből készült, moslékot kapott, meg kukoricát, nem ki tudja milyen tápot.

>Egy olasz, spanyol vagy japán akkor is sokkal tovább élt mint egy magyar.
Ez tévedés, nem éltek tovább. A hetvenes évekig Magyarországon az európai átlag körüli volt a várható életkor, és nem volt különösebb lemaradás.

>Ugyan miért kezdtek el volna attól hízni az emberek, mert eltűnőben a >hagyományos magyar konyha??
Például mert elkezdtek egészségtelen növényi olajat fogyasztani disznó- meg kacsazsír helyett. Vagy mindenféle mirelit hulladék kaját enni a házi csirke meg disznó helyett.

>Mondj lécci egy egészséges magyar kaját, amiben nem disznóhús van >vagy tocsog a zsírban vagy panírozva van.
Például túróstészta, jó minőségű túróval meg tejföllel, szalonnával. Mindenféle főzelék. Tócsni. Lecsó. Töltött csirke. Töltött dagadó. Káposztás hús (ettél már? A Hajdúságban csinálják, nagyon egészséges). Paradicsomos káposzta. Resztelt május. Szalontüdő. És még sorolhatnám.

Az általad annyira lenézett magyar konyháról annyit, hogy Magyar Elek írja, a 30-as években amikor Magyarországon megérett a friss borsó, a bécsi úri családok Budapestre vonatoztak, hogy rántott csirkét egyenek borsófőzelékkel.

>Pont, hogy manapság sokkal több egészséges étel/hozzávaló érhető el, >aki akarja.
Szerintem meg éppen nem. Azok agyonadalékolt, agyonkezelt, nem friss és valószínűleg nem is különben egészséges dolgok.

>(persze a választék limitált egy nyugat-európai országhoz képest és a >minőség is gyengébb)

Vagy nem. A választék kisebb, a minőség, hát nem tudom. Például a német üzletekben árult felvágottak, sonkák egy részét Magyarországon gyártják, szóval az abszolút német minőség. Én például járok elég sokat Olaszországban, ott is szoktam kajákat venni, és nem tapasztaltam, hogy jobb lenne a minőség, mint itthon (kivéve azokat, amik ott is méregdrágák).

Hányjál nyugodtan a pacaltól, én imádom, és amúgy az olaszoknál is elterjedt a fogyasztása (trippa). De az biztosan más, mert az ugye nyugat-európai, tehát felsőbbrendű.

tottiking 2018.07.05. 18:21:31

@bugenhagen:
Ezt örökké lehetne folytatni, de azért a tények makacs dolgok.

"Ez tévedés, nem éltek tovább. A hetvenes évekig Magyarországon az európai átlag körüli volt a várható életkor, és nem volt különösebb lemaradás." Ezt nem tudom honnan veszed, de szakadjunk már le a 70-es évekről amúgy is, 2018 van. Ez olyan mint amikor Puskással jönnek, kit érdekel mi volt 40-50 éve?? Az van, ami most van, az meg elég gáz.

"Például mert elkezdtek egészségtelen növényi olajat fogyasztani disznó- meg kacsazsír helyett. Vagy mindenféle mirelit hulladék kaját enni a házi csirke meg disznó helyett. "
Egészségtelen növényi olaj? Olívaolaj ezerszer egészségesebb mint a disznózsír, az egy hulladék. Ilyeneket azért nem kéne terjeszteni...
Az olívaolaj a mediterrán konyha alapja millió éve, ami sokkal egészségesebb mint a magyar konyha, ez tény. Érdekes módon magyar éttermet nagyítóval kell keresni a világban, vajon miért? Mert a kutyának nem kell. Ellenben az olasz, spanyol, görög, stb. éttermek a legnépszerűbbek (az ázsiai éttermek mellett).

"Például túróstészta, jó minőségű túróval meg tejföllel, szalonnával. Mindenféle főzelék. Tócsni. Lecsó. Töltött csirke. Töltött dagadó. Káposztás hús (ettél már? A Hajdúságban csinálják, nagyon egészséges). Paradicsomos káposzta. Resztelt május. Szalontüdő. És még sorolhatnám."
Szalonna? Abban mi az egészséges? Merő zsír, semmi több. Dagadó? Szalontüdő? Jézusom, ilyen disznó parasztkajákat hol esznek?? Ja, tudom Bivalycsörögén, ahol megállt az élet 1975-ben:-))
Káposztást húst nem ettem, de nem hangzik túl izgalmasnak.

"Szerintem meg éppen nem. Azok agyonadalékolt, agyonkezelt, nem friss és valószínűleg nem is különben egészséges dolgok. "
Régen milyen gyümölcs volt mondjuk télen ebben a lúzerországban? Banán, narancs, mandarin és slussz. Most van áfonya, mangó, málna, eper, kivi és ezekben sokkal több a vitamin, csak úgy mondom (pláne a kiviben). Régebben nem volt cukkini, padlizsán, édesburgonya, saláta max. sima fejes saláta. Nem volt basmati rizs, quinoa, barnarizs, csak a szar burgonya. Tengeri hal? Ugyan. A hulladék pontyon kívül semmi. Most van lazac, tonhal, hoki, makréla, stb. Lisztből max. sima fehérliszt volt, ami a leggyengébb minőség. A sütemények sem álltak másból mint fehérliszt, margarin, cukor..nagy nulla.

"Vagy nem. A választék kisebb, a minőség, hát nem tudom. Például a német üzletekben árult felvágottak, sonkák egy részét Magyarországon gyártják, szóval az abszolút német minőség. Én például járok elég sokat Olaszországban, ott is szoktam kajákat venni, és nem tapasztaltam, hogy jobb lenne a minőség, mint itthon (kivéve azokat, amik ott is méregdrágák)."
Hát, nem tudom hol van magyar felvágott Németországban, mert a magyar sonka vizes, közelében sincs egy minőségi olasz sonkának mint a San Daniele pl., a német nem hiszem, hogy kelet-európai termékeket venne.
Én ill. a család 13 évig élt Olaszban, a pacal példád sántít, mert nagyon kevesen veszik/eszik. Sok halat, zöldséget, gyümölcsöt esznek. Kenyeret alig. Az olasz konyha a világ legjobb konyhája, nem véletlenül. De Ausztriában is sokkal jobb a minőség, nem véletlenül jár át fél Nyugat-Magyarország illetve Pestről is sokan vásárolni a mai napig, menj be egyszer a Merkurba Parndorf mellett, a magyarok dugig töltik a bevásárlókocsikat felvágottal, tejtermékekkel (tudod, ott még tehenet látott tejet és tejtermékeket lehet kapni, aki szereti ezeket), pékáruval (ég és föld a különbség, legalább itthon nem kísért, hogy egyek, mert olyan szar a választék és minőség egy Sparban vagy bármilyen boltban), mosószerrel (bizony, még mindig van különbség) és még sorolhatnám.
Nézd már meg, hogy néz ki egy zöldség/gyümölcs részleg egy Carrefourban mondjuk Udinében vagy egy Tesco Pesten. Vagy Spar Ausztriában és Spar Magyarországon. Zongorázni lehet a különbséget. Magyarországra sok mindenből 2. osztályú áru jön, ez is közismert. Nem véletlenül indított vizsgálatot emiatt az EU pár éve, de aztán nem lett belőle semmi...

De nem fogunk összeveszni, tied lehet az összes disznóhús, pacal és egyéb röfi gourmet finomságok (haha).
Amikor karácsonykor órákig sorban állnak a prolik a pontyért, meg a röfiért, én 10 perc alatt megveszem a lazacot, vöröstonhalat és a marhabélszínt, nekem ez tökéletesen megfelel:-))
De hamarosan úgyis lépek a "hanyatló" Nyugatra, úgyhogy nekem tökmindegy milyen egészségtelen kajáktól dobják fel itt a talpukat majd 60 éves korukban, én akkor még az edzőteremben fogok edzeni:-))

További szép napot.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.05. 18:28:34

@bugenhagen: @tottiking:

A 70-80-as években az emberek egyszerűen többet mozogtak. Falun akkor még alakosság nagy része mezőgazdasági vagy egyéb fizikai munkát végzett, autó helyett rengeteg gyaloglás, jobb helyeken kerékpár volt. Én még a 90-es években is simán begyalogoltam tanyáról, az oda vissza 11 km volt. Igaz, már akkor többen hülyének néztek érte, ma meg már simán rám hívnák a mentőt...

Kövér ember akkor is volt, csak kevesebb.

Az biztos, hogy több volt a helyben előállított élelmiszer, és nem jött házhoz a pizza sem és nem voltak olyan nasik vagy üdítők, amikkel simán be lehet tolni 3-400 kcal-t észrevétlenül. Aki meg kint melózott a mezőn, annak meg nem sokat ártott a két nagy karéj fehér kenyér libazsírral és hagymával :)

A növényi olaj nem egészségtelenebb, mint a disznózsír, a különbség csak annyi, hogy a növényi olaj elvileg korlátlan mennyiségben volt elérhető, kevesebb macerát jelentett (és a malacot sem kellett levágni miatta, azt így el lehetett adni), ez megkönnyítette a bő zsírban sütés elterjedését, azért a disznózsírt be kellett osztani meg hát csak zsír miatt nem vágtak le állatot.

Adalékok: nem hiszem el, hogy még mindig ezen a szinten vagyunk, hogy ezzel a szóval bármilyen népegészségügyi problémát lehet indokolni.

bugenhagen 2018.07.05. 19:57:00

@tottiking: Hát nem sok fogalmad van a realitásokról.
Az olivaolaj biztosan egészséges (már ha extraszűz, mondjuk amit a boltokban árulnak, annak a nagyobb része nem az), de Magyarországon azt soha nem fogyasztották nagyobb mennyiségben. Hanem a napraforgó- meg a repceolajat, ami viszont már nem annyira egészséges.

>Régen milyen gyümölcs volt mondjuk télen ebben a lúzerországban? >Banán, narancs, mandarin és slussz.
Banáááááááááán? 1990 előtt Magyarországon gyakorlatilag nem volt banán. Ezen viccelődtek a kabaréban, rendszeres téma volt.
Mondd csak, hallottál már olyanról, hogy téli alma, téli körte? Hát azok voltak. Nem egy-kétféle, mint most, hanem sokféle. Plusz az emberek befőztek, savanyúságot tettek el. A természet rendje már csak olyan ezeken a vidékeken, hogy télen nincs friss gyümölcs meg zöldség. Az emberek az évezredek során ehhez alkalmazkodtak, ez nem gátja semmiféle egészséges életmódnak.

Amúgy meg jobb, ha tőlem tudod, hogy például a perbáli Zimbo gyárban főleg német exportra gyártanak sonkát, már a feliratozása is németül van. És a magyar Aldiban is árulják a húskenyérnek nevezett ehetetlen szart, meg a rettenetes bajor citromos kolbászt.

bugenhagen 2018.07.05. 20:04:04

@Meleg Sándor: Igen, szoktak arra hivatkozni, hogy régen az emberek többet mozogtak. De nem hiszem, hogy ez lenne a dolog nyitja.
Egyrészt akkor nem voltak még fitnesz termek meg az emberek nem kocogtak, másrészt az a kis biciklizés olyan sokat nem számított.

Most nem kerestem elő, de volt egy felmérés valamilyen afrikai törzsnél, amelynek a tagjai a mai napig gyűjtögető életmódot folytatnak, és az jött ki, hogy semmivel nem mozognak többet, mint egy átlagos amerikai. Szerintem nem a mozgásban van a dolog nyitja.

Sokkal inkább arról van szó, hogy az emberek régen különösebb örömet nem találtak az étkezésben. Az elcsépelt mondással élve azért ettek, hogy éljenek, és nem azért éltek, hogy egyenek. Nem volt a boltokban ezerféle "nasi", csipszek meg mindenféle sós, édes puffasztott szarságok hatalmas választéka. Nem volt ezerféle cukrozott üdítő, ahol én felnőttem, ott például kóla sem volt, maximum a cukrászdában, de boltban nem árulták. És ami volt, az is max. 1 literes kiszerelésben volt kapható, nem 2.5 literesben, mint a maiak.
Az evés nem örömforrás volt, hanem az élet természetes része. Szerintem sokkal inkább erről van szó.

Biztos sok mindent lehet olvasni, és olyanokat olvastam, hogy a növényi olajok (az olivaolajat kivéve), tehát a repce, a napraforgó, a szója, a mogyoró olaja gyulladáskeltő hatásúak és károsak, és egészen a 20. századig ezeket nem is használták sütés-főzésre.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.05. 21:04:29

@bugenhagen:

Nagyon is sokat számít a mozgás, nem mellesleg volt arra mérés (USA lakosságon) hogy milyen komoly mértékben csökkent az energia-igény néhány évtized alatt, miközben nőtt a tápanyag-bevitel.

Nyilván a biciklizés sem csodaszer, a hollandok elég sokat tekernek viszont irdatlan cukorfogyasztást is párosítanak hozzá (EU szinten dobogósok, ha jól emlékszem), látszik is rajtuk.

A gyűjtögetést sem kell lebecsülni, ez a törzsii példa Szendinél előjön gyakran, de elég falsnak gondolom, azért ez nem ugyanaz, mint a nappaliból pár percenként elkocogni a hűtőszekrényig.

"az emberek régen különösebb örömet nem találtak az étkezésben" - ezzel egyet értek maximálisan. Akárhogy istenítik az ősök étrendjét, azért messze nem volt az a konyhatechnika és művészet, ami ma van.

Olajok és gyulladás - ez az egész a linolsavra épül, de azért ez biológiailag messze nem ennyire egyértelmű. csak azért, mert az o6 csoportból több gyulladásos folyamat kialakításában szerepet látszó mediátor keletkezik, mint az o3 csoportból, még nem jelenti azt, hogy az o6 zsírsavak egyből gyulladást is okoznak, az o3 meg egyből gyulladást gátol. Gyorsan meg is halnánk...

tottiking 2018.07.05. 21:09:41

@bugenhagen:
Jaj, látom beragadt nálad a régen "minden jobb" volt dolog.
Azért, mert Magyarországon nem volt banán 1990 előtt - ha már neked a régen az 1990 előtti időszaknak számít.. -, a világ jobb részein volt más is, tél ide vagy oda. A téli alma, téli körte meg vitamintartalomban sehol nincs egy kivihez képest. Olyan sokféle almára én nem emlékszem, azért a rendszerváltozás előtti időszak nem éppen a korlátlan választékról volt híres...
Az meg, hogy itthon milyen olajat használtak/használnak sokan a mai napig (napraforgóolaj), nos, nem ez a lényeg, itt arról próbálsz győzködni, hogy a növényi olajak (pl. olívaolaj) egészségtelen és egy büdös állatnak a zsírja egészséges. Akkor használd, én maradok az olívaolajnál nyilván extraszűz) mint az elmúlt kb. 20 évben.
A Zimboról mindenki tudja hol és mit gyárt ezer éve...de engem ez sem érint, nem eszem felvágottat, ha nagy ritkán vmit, akkor csakis osztrák vagy olasz termékeket.
Sága meg az összes többi hulladék magyart soha.
Ja, amúgy friss hír a "csodás" magyar minőségről:
index.hu/gazdasag/2018/07/05/9_halalesetet_okozott_a_magyar_ceg/
A Nébih honlapját ajánlom figyelmedbe, kb. hetente derülnek ki nagyon durva dolgok " becsületes" magyar vállalkozásokról, "őstermelőkről"...

Cogito sum 2018.07.06. 07:35:51

@bugenhagen: Viszont Szent-Györgyi vitaminokkal kapcsolatás állítását a kutatások sem cáfolták meg.

Cogito sum 2018.07.06. 07:40:48

@Meleg Sándor: Mint tartósítószerek, erjedésgátlók, antioxidánsok. A C-vitamin E-300, az E-vitamin E-306.
Az "E-szám" az élelmiszerhez utólag hozzáadott összetevőket jelöli, ami lehet természetes és mesterséges is.

bugenhagen 2018.07.06. 08:16:21

@tottiking: Szalmabábu taktika - már leírtam, hogy az olívaolaj nem tartozik ebbe a kategóriába, viszont a szójaolaj, a napraforgóolaj az igen.
Az olívaolajat több ezer éve fogyasztják, a többit meg kb. 100 éve.
Nem volt régen minden jobb, viszont kevesebb volt az elhízott az ember.

Amúgy én sem eszem felvágottat. Gyerekkoromban sem ettem, akkor viszont azért, mert nem nagyon volt a boltban.

És igen, fenntartom, hogy régen a magyar gyümölcsökből nagyobb választék volt. Amúgy egyedül Somogy megyében 84 féle körtét különböztettek meg.

Ma meg van kiwi, meg karambola, meg mangó meg minden szar, éppen csak jó magyar alma meg körte (meg szilva, barack, stb.) nincsen már. Nem biztos, hogy ez olyan jó dolog.

bugenhagen 2018.07.06. 08:16:57

@Cogito sum: A kutatások tudtommal oda konkludáltak, hogy nincs sok értelme vitaminkészítmények szedésének.

bugenhagen 2018.07.06. 08:21:46

@Meleg Sándor: Volt egy érdekes kísérlet, még valamikor talán a hatvanas években az USA-ban. Elő tudom szedni a pontos a hivatkozást, ha érdekel.

Szóval a dolog úgy nézett ki, hogy kikevertek valamilyen tápoldatot, amiben minden megvolt, ami az embernek kell. Nem volt semmilyen különösebb íze. A kísérlet résztvevői szabadon fogyaszthatták ezt a tápoldatot, de mást nem ehettek. Mivel a kísérlet zárt helyen történt (ward study), nem tudtak csalni.

Az eredmény az volt, ,hogy a kövérek lefogytak, akinek pedig normál testsúlya volt, az megtartotta a testsúlyát. Vagyis mindenki kb. annyit fogyasztott, amennyi az egészséges testsúlyához kellett. Ami azt bizonyítja, hogy ha nincs az ételnek különösebb élvezet vagy jutalom jellege, akkor nem esszük túl magunkat. A természeti népeket pedig pontosan ez jellemzi - ugyanazt az egyszerű kaját eszik egész évben, mondjuk édesburgonyát, rizst vagy krumplit. Persze, hogy nem fognak elhízni.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.06. 08:44:09

@bugenhagen:

"ha nincs az ételnek különösebb élvezet vagy jutalom jellege, akkor nem esszük túl magunkat" - nagyjából, de legalábbis jóval kisebb az esélye a túlevésnek.

De alapvetően az élelmiszer reklám milliónyi pszichológiai trükköt bedob a fogyasztás fokozása érdekében. Simán a fizikai ingerek (szín, illet, méret, mennyiség) fokozásától a különböző pozitív tartalmakhoz (egészség, boldogság, családi kapcsolatok, stb.) kötésig. Itt jönne be az, hogy a kedves fogyasztónak lehetne felismerni a hatásokat s egy kicsit védekezni ellene.

Ez egy fontos szelete a jelenségnek, de nem a teljessége.

bugenhagen 2018.07.06. 09:41:18

@tottiking: Ja, azt a szar ehetetlen Pick szalámit például exportálják Japánba, Németországba, Olaszországba, Svédországba, stb. De persze mivel magyar, csak rossz lehet.

bugenhagen 2018.07.06. 09:44:09

@Meleg Sándor: Nem csak pszichológiai trükkök vannak, hanem vegyi trükkök is. Van egy "boldogságpont" (bliss point), amit a gyártók igyekeznek elérni. Ez az a pont, ahol a fogyasztó úgy érzi, hogy muszáj még vennie a készítményből. Ezt a pontot a só, cukor meg mindenféle más adalékanyag gondos adagolásával érik el. És ezen a ponton már addikcióról beszélhetünk, tehát az agy jutalmazó áramköreire hatnak.

Valószínűleg ez a jelenség áll annak a hátterében, hogy a világ gazdag (vagy felemelkedő) országaiban az elmúlt évtizedekben megnőtt a kalóriafogyasztás.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.07. 16:13:18

@bugenhagen:

A gyártók nyilván próbálják megtalálni azt a pontot, ami leginkább a fogyasztói ízléssel áll szinkronban. Ha nem így lenne, bebuknák a terméket a piacon. Ez azért az addikcó nagyon laza definíciójával vethető össze, de akkor ez gyakorlatilag bármilyen más jelenségre is igaz. Szóval akkor megint nem vagyunk előrébb.

elvagyok 2018.07.08. 08:05:48

@Meleg Sándor: az 500 mg-os C-vitamin bevitelével valóban el lehet érni a maximális vérszintet, de csak pár órára...

A fennmaradó kb. 20 órában mi lesz?

elvagyok 2018.07.08. 08:16:17

@bugenhagen: Meg lehetne tudni, hogy melyek azok a természeti népek, amelyek egész nap krumplit és rizst esznek?

Engem leginkább a rizs érdekelne..

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.08. 10:35:36

@elvagyok:
Valószínűleg a maradék 20 óra nyomorúságos haldoklással telik. Épp ezért fontos, hogy éjjel feljeljünk külön vitaminokat enni, nagyon veszélyes lehet 8-10 órát aludni csökkenő aszkorbinsav vérszinttel... A legjobb, ha éjszakára vitamunis infúziót kötünk be magunknak.

kamugyar 2018.07.08. 11:10:08

és ezzel mi a helyzer? biztos elkerülte a figyelmét mindenkinek:

jol emlékeztem én h nem csak a magyar fickótól olvastam ilyen vizsgálati eredményt.
www.cncahealth.com/declining-nutrition-of-fruits-and-vegetables/#.VL4fsxaea3V
szoval az örületet amit ti szeretnétek h az legyen nem csak ö nyomja :)

azért lenne fontos ez mert eddig sziklaszilárd meggyözödés és érv volt h a magyar csávó találta ki és nem is publikálta valamint megkeresére sem válaszolt nektek. ennek ellenére van még pár ilyen vizsgálat a nagyvilágban mindenhol ugyanaolyan eredménnyel. drasztikus csökkenés....

elvagyok 2018.07.08. 12:13:20

@kamugyar: több mint 10 évvel ezelőtt a GATE is összevetette az 1970 években és a 2000-es évek elején termesztett zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmát és elég lesújtó volt az eredmény: átlagosan(!) 40-50%-kal csökkent a vitamin és ásványi anyag tartalom... :-))

Azóta sem javult a helyzet...

elvagyok 2018.07.08. 12:25:11

@Meleg Sándor: Oh hát persze, már kötöm is befele, sőt, a strandra is infúzióval megyek.. :-)))

Persze valahol megértem, hogy a minden tápanyag nélküli mézédes gyümölcsök és a vízízű zöldségek világában nagyon okos bácsik bebizonyították, hogy a szervezetből gyorsan kiürülő vitamin nagy dózisú (0,5 - 1g?) napi egyszeri (?) beadásával semmiféle jótékony hatás nem érhető el, és azt kell mondjam, teljesen igazuk van... :-))

Nem sok az a az 500mg? Ne vágjuk ketté azt a tablettát, nehogy túladagolás legyen ... :-)))

kamugyar 2018.07.08. 12:53:03

@elvagyok:
vagy vesekő :D azt kihagytad.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.08. 13:52:47

@elvagyok:
Egyébként a napi többszöri, de kisebb adag jobb, a felszívódás is hatékonyabb.

fordulo_bogyo 2018.07.08. 15:18:24

@elvagyok: Erdekes modon ezt csak a bulvarsajtoban publikalta egy godolloi docens (Marai Geza). Nem hiteles szakmai eredmeny.
A vitaminipar lecsapott ra, Lenkei kereskedo minden konyveben szerepel.

Marai eredetileg az elszikesedett es nem megfeleloen tragyazott, kizsarolt talajokon termo novenyeket vizsgalta, csak kesobb elfelejtette ezt az aprosagot es altalanositott belole.

"több mint 10 évvel ezelőtt a GATE is összevetette az 1970 években és a 2000-es évek elején termesztett zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmát és elég lesújtó volt az eredmény: átlagosan(!) 40-50%-kal csökkent a vitamin és ásványi anyag tartalom... :-))"

Roviden: ez nem igaz.
Bovebben: masok vegeztek mereseket par eve, termelonel, piacon es szupermarketben vasarolt zoldsegekkel-gyumolcsokkel, es az eredmeny hibahatron belul megegyezett a korabbi, tankonyvi adatokkal (olyan is volt, hogy magasabb erteket talaltak)! A HVG is publikalta a meresi eredmenyeket, mintaveteli modszert...

elvagyok 2018.07.08. 16:00:19

@Meleg Sándor: Igen, én is azt gondolom, hogy naponta többször kell bevenni, de azt is gondolom, hogy közel sem biztos, hogy a fél gramm elég - na ennek eldöntése már nem eccerű...

elvagyok 2018.07.08. 16:03:39

@fordulo_bogyo: A tanulmányt a neten olvastam anno, Lenkeitől semmit nem olvastam, így csak elhinni tudom...

A HVG cikkéhez linkje van esetleg?

kamugyar 2018.07.08. 17:23:26

@elvagyok:

"@fordulo_bogyo: A tanulmányt a neten olvastam anno, Lenkeitől semmit nem olvastam, így csak elhinni tudom...

A HVG cikkéhez linkje van esetleg?"

jobb ha elengeded. kaptak tölem más országból vizsgálatot azt ravaszul ignorálják. akik olvassák a kommenteket tisztán látni fogják mi a helyzet...ök meg kapaszkodjanak csak a gödöllöi fickó dolgaiba.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.08. 18:25:31

@kamugyar: @elvagyok:

Érdemes megnézni a nagy tápanyag-adatbázisokat, gyakorlatilag kivétel nélkül folyamatosan mérnek és pontosítják az adatokat. Tök mindegy, hogy ezer éve mennyi volt adott termékben a vitamin, amit most állítanak, az ott van benne.

Nyilván van egy szórás a talaj, a termesztés körülményei és a fajta függvényében, de ez max azoknak fontos, kik a rántott húst is analitikai mérlegen kimérve készítik el.

kamugyar 2018.07.08. 18:57:46

@Meleg Sándor:
belinkelhettnél egyet. rákerestem de amit találtam az egy 2005ös kiadású könyv adatai.

elvagyok 2018.07.08. 20:06:19

@kamugyar: Én a gödöllői illető anyagának cáfolatáról nem olvastam, persze ettől nyugodtan igaz lehet, viszont a HVG-ben lehozott tanulmány sem garancia semmire...

elvagyok 2018.07.08. 20:09:25

@kamugyar: engem is érdekelne, pláne az idősoros adatok, mondjuk 1950-ig visszamenőleg...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.08. 20:16:38

@kamugyar:

ndb.nal.usda.gov/ndb/

A mért értékeknél ott vannak a hivatkozások, hogy ki, hol, mikor mérte.

elvagyok 2018.07.08. 20:24:56

@Meleg Sándor: Tudom, hogy napi szinten következik be Amerikában D-vitamin mérgezés, és a napi 1-2g C-vitamin nemcsak az embereket csinálja ki anyagilag, de még a gyógyszergyárak is betegre keresik magukat, nos eme két valóban súlyos probléma mellett engem (tudom egyedül vagyok) sokkal jobban érdekelne az a tanulmány(?), ami bemutatja, hogy mi az oka a hazai lakosság elhízottságának, illetve katasztrofális egészségügyi állapotának. Értelemszerűen a táplálkozási vonatkozásira lennék kíváncsi, figyelemmel a jelenlegi ajánlásokra. Korábban már tett utalást arra, hogy dolgozik / dolgozni fog egy ilyen projekten - lesz belőle valami?

Szerintem sokkal előremutatóbb és informatívabb lenne, mint huszadjára körbejárni a vitaminokat, legalábbis szerintem...

Mivel elég alapos ember ezért sejtem, hogy egy ilyet nem fog tudni összedobni egy hétvége alatt, de várható valamikor egy ilyen összefoglaló?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.09. 07:51:33

@elvagyok:

Ok. Ezzel folytatom, a vitaminos cikkeket amúgy is meg kell írni, az ajánlásokról szóló rész meg már nagyjából készen van.

Cogito sum 2018.07.09. 07:58:52

@bugenhagen: Ez attól függ, ki rendelte meg a kutatást. Ha gyógyszercégek fizetik a vizsgálatokat, akkor az jön ki, hogy feleslegesek a vitaminok. Ha vitamingyártók, vagy "független" cégek, akkor más az eredmény. A gyógyszergyártóknak van több pénze erre, tehát ők több "eredményt" tudnak felmutatni. Érdekes, hogy a nagy gyógyszergyártók is gyártanak vitaminokat.
A legtöbb ilyen kutatási eredmény legfőképpen statisztikai alapon hoz ki eredményt. " a statisztika az a tudomány, amivel bármit be lehet bizonyítani - és annak az ellenkezőjét is."

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.09. 08:05:42

@Cogito sum:

Szóval azt mondod, hogy a gyógyszergyárak, akik vitaminokat állítanak elő, a bevételükből olyan tanulmányokat rendelnek, amik a vitaminfogyasztás feleslegességét bizonyítják?

Ezzel egyidőben azok a nem gyógyszergyári érdekeltségű cégek, akik szintén vitaminokat gyártanak és azok eladásából élnek, viszont teljesen objektíven a több vitamin fogyasztását alátámasztó tanulmányokat készíttetnek?

Lehet ezen még csavarni valahol?

A statisztikával lehet csalni, mint bármi mással, ha valaki csaló. Ez egy eszköz. Ettől még nem a statisztika nem rossz, max az az ember, aki rosszul használja, előzetes álláspontjának megfelelően torzítva.

elvagyok 2018.07.09. 09:31:34

@Meleg Sándor: Szerintem ez egy " látszólagos" önellentmondás, s ha élünk azzal a feltételezéssel, hogy a gyógyszergyárak ellenérdekelt félként jelennek meg, attól még nyugodtan lefölözhetik ezt a piacot is - vagy esetleg erkölcsi alapon nem tehetnék meg? :-)))

Szerintem ezeket a kérdéseket pénzügyi (profit) oldalról érdemes megközelíteni...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.09. 09:51:15

@elvagyok:

Nem látszólagos, ugyanis a gyógyszergyárak ugyanolyan érdekeltjei a piacon való részvételnek, mint a nem gyógyszergyár típusú vállalkozások. Sőt, igazából a trendek is azonosak, pl. a gyógyszergyárak is elvitték a lehetséges maximumig a kiegészítőkben a dózisokat, csak ők megálltak az RDA 100% körüli tartományban, amíg a nem gyógyszergyári szereplőket ez a határ nem érdekelte. A gyógyszergyárak is időnként belekóstolnak a nem evidencia alapú gyógyhatások területére, csak ők azért jóval visszafogottabbak.

Amennyiben azért kétségbe vonod a gyógyszergyári szereplő erkölcsiségét, úgy javaslom, hogy legalább ilyen kritikusan tekints a többi piaci szereplőre is, már csak azért is, mert a hatósági (legyen az versenyhatóság vagy népegészségügyi) kifogások jelentős része a nem gyógyszergyári szegmensben jelenik meg, és elég kemény dolgokat találnak: illegális forgalmazás, szennyezettség, tisztességtelen piaci magatartás, stb. és még mielőtt a részrehajlással vádolod a rendszert: igen, a gyógyszergyárakat is szokták vizsgálni és alkalom adtán szankcionálnak is.

A látszólagos érdek még nem bizonyítja a önmagában az erkölcstelenséget, mert érdeket bárkinek lehet tulajdonítani. Nem állítom, hogy a gyógyszergyárak szentek gyülekezete, de más piaci szereplőkhöz képest egyáltalán nem rosszabbak, ráadásul megvan az erőforrás-rendszerük ahhoz, hogy ne csak ígérgessenek, hanem magas színvonalú termékeket állítsanak.

elvagyok 2018.07.09. 10:08:45

@Meleg Sándor: Nem gondoltam egy percig sem, hogy a piac többi szereplőjét nem jellemzi a minél nagyobb profit elérésére való törekvés, sőt, a kisebb szereplők (pl. kizárólag vitaminban utazók) még jobban ki vannak téve a versenynek, hiszen nincs más bevételi forrásuk, ami a felvetett minőségi problémákhoz is vezet(het) - pont azért hoztam be a profit oldaláról való megközelítést, mert az " univerzális", azaz mindnekit érint...

kamugyar 2018.07.09. 11:03:56

@elvagyok:
az RDA mennyiségek a probléma forrása. nem az a kérdés se a gyógyszeriparos termékeknél és a függetleneknél sem h a vitaminok amikböl állnak hatásosak e hanem az h mekkora az a dozis ami a tökéletes möködéshez szükséges vagy vagy ami elégséges. véleményem szerint az RDA egy elégséges mennyiség. egyesével lebontva egyik vitamin hiánya miatti tünet sem fog jelentkezni. viszont az a komplex hatás sem amitöl a szervezet olyan jól müködik h elkerülik a betegségek nagy része. tehát az immunrendszer és minden más folyamat megkapja azt a mennyiséget amivel a tökéletes müködést képes fenntartani nem csak az elégséges aztán vagy kialakulnak gondot elöbb vagy utobb vagy nem.
na és itt jön képbe ki milyen és menyni vizsgálatot "rendel". én személy szerint ha érdekelt lennék mint gyogyszercég tulaj biztos h a mennyiségekkel ügyeskednék. a vitaminok szükségessége elvitathatatlan. ez a kiindulás. viszont ha nem kapja meg kelllö mennyiségben a lakosság akkor adtam is meg nem is. a fogyasztó azt hiheti tett az egészségéért a gyogyszergyár meg elég orrcseppet meg a többi 1000féle gyogyszert is eladja majd mert nincs tökéletes állapotban a nép.
szoval meghuzták azt a vonalat ami kielégitö és nem produkál hiány tüneteket. ezek alátámasztására meg halomszám jönnek a "tanulmányok".
jönnek olyanaok is amik már annyira egyértelmüek h emelgetnek. pl d vitamin. egyébként agyalunk meg vitázunk itt de ha akarnák akkor vitaminszint mérésekkel simán elejét lehetne venni ennek az egésznek. a D-t viszonylag sokan méretik mérették és kiderült rohadtul hiányos a lakosság 80+%-a (legalábbis most ez rémlik). már amugy eleve az optimális szint vita tárgya lehet :D ugy vagyok a vitaminokkal is mint a sóval. megvárom h elteljen 10-20 év mire beismerik h sokkal többet kell fogyasztani belöle mint gondolták. csak ezt már lassan kell adagolni mert olyan mélyre süllyedtek és akkora károkat okoznak h nem fogja csak ugy bevenni az átlagember gyomra sem.
és még a vitaminok minöségére egy pár szó. a független gyártók termékei között is pont ugyan olyan nehéz normálisat találni. az áruk nagy része kukába való vagy mert silány minöség vagy mert hatástalan mennyisággel dolgozik mint pl az összes gyoszeripar által gyártott cucc. ök majdnem minden termékben betartják az elavult elégséges mennyiségüket.
nehezebb téma az ahhoz h feketén vagy fehéren lássuk a dolgokat. pl én sem vagyok biztos benen h amit szedek az arányokban mennyiségben tökéletes. abban viszont igen h sokkal jobbat szedek mint a supradyn. és abban is h sok sok olyan tényezö van ami miatt a mai emberek vitamin igénye megnött mert többet "felhasznál" a szervezet. pár lehetséges tényezö amiröl soha nem beszélnek a vitaminok témánál(sem)
-sokkal szenyezettebb levegö.
-sokkal több vegyszer amit a szervezetnek fel kell dolgozni.
-stresszesebb élet.
-sokkal több adalék az élelmiszerekben.
-gyérebb tapanyagtartalmu élelmiszer ( Meleg Sándornak köszi a linket bár nem feltétlen az amire számitottam. egyrtészt átláthatatlan másrészt fél óra mire talán találunk egy zöldtséget vagy gyümölcsöt. itthon ismerek egy bio termesztőt. folyamatosan mennek ellenörizni. viszont azt nem tudja a jónép aki megveszi h pont ugy termelik mint mindenki más. kivéve egy kis részt ahonnan a mintét veszik....ezt csak arra irtam h jót kell mérni vizsgálni és jó eredményt kapunk :D )

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.09. 11:33:55

@kamugyar:
Nem ártana definiálnod, hogy mi a "tökéletes működés" definíciója, mert ehhez kellene igazítani az ajánlási rendszert.

Igazolnod kellene, hogy önmagában a vitaminok pótlása elégséges a betegségek elkerüléséhez. Most lényegében azt állítod, hogy a betegségek oka maga az elégtelen vitamin ellátottság, ezt viszont azért elég stabilan tudjuk, hogy nem igaz.

Igazolni kellene, hogy ma a felhasználás többletigényt generál az életmód. Amiket felsorolsz a légszennyezettségtől az adalékokig, ezek gyakorlatilag nincsenek közvetlen összefüggésben a vitamin-szükséglettel, ha igen, akkor azt tételesen igazolni kellene, vitaminonként külön. Főleg azért, mert pl. a c-vitamin és az e-vitamin is szerepel adalékanyagként az E-számok között.

Hozzá kell adni, hogy amíg régen a téli időszak kifejezetten vitaminhiányos volt a beszűkülő élelmiszer-kínálat miatt, most teljes szezonban elérhetők a zöldségek, gyümölcsök - feltételezve, hogy csökkent a mikrotápanyagok szintje, ez még mindig jobb helyzet, mint mondjuk 100 évvel ezelőtt volt.

USDA database - kell hozzá kis gyakorlat, de ha belejön az ember, akkor gyorsan talál jó dolgokat.

kamugyar 2018.07.09. 12:29:46

@Meleg Sándor:
persze mindig mindent igazolni. egyrészt nem vagyok szakember. véleményt irok nem tényeket. másrészt képtelenség bármit is igazolni ami a hivatalossal szembe megy. egész egyszerüen ahogy ti mint a hivatalos álláspont élharcosai ignoráltátok a külföldi tápanyag vizsgálat cikket ugy a hivatalos csatornákon meg sem jelennek és el sem jutnak az emberekhez a pl cvitamin miért nem okoz vesekövet cikkek. a mai tudomány rákfenéje ez a fajta gondolkodás amit te is képviselsz. azon kereteken belül amit megtanultál és a hiatalos álláspont is kimond tölk alapos vagy de ami nem illik bele a rendszeretekbe azt figyelmen kivül hagyjátok és nem h megkérdöjelezitek egyenesen lejáratjátok. tudod nagyon jol h igazolni ilyen dolgokat nem lehet. vagyis lehet saját tapasztalatból de ez max nekem lesz kielégitö. és ez rendben is van. de azért érdemes lenne egy két dolgot megfontolni a ti oldalatoknak is. egyre egészségtelenebbek az emberek. ez ugy vélem tény. ideje lenne felülvizsgálni sok dolgot. vagyis tudom h megteszik. olvasom is néha az ellenvéleményt de ezekre szó szerint vadászni kell. és történik valami? nem mert jó igy minden.

már eleve ez is milyen megfogalmazás? :D "Igazolnod kellene, hogy önmagában a vitaminok pótlása elégséges a betegségek elkerüléséhez. Most lényegében azt állítod, hogy a betegségek oka maga az elégtelen vitamin ellátottság, ezt viszont azért elég stabilan tudjuk, hogy nem igaz."

soha nem mondtam h csak a vitaminok elengendöek ehhez. és amugy ha már igy fogalmaztál forditsuk meg kicsit. akik vizsgálták és kijött h nem elengendö vagy hatástalan azok vajon milyen alanyokon vizsgálták? olyanokon akik kb tökéletesen táplálkoztak? lófaszt. már bocsánat. a legtöbb vizsgálat követéses bemondáson alapuló. nálad jobban kevesen tudják mennyien táplálkoznak rosszul. megy egy kis ideig aztán a függöségek visszarántják az embert és mert akarat gyengék. nekem nehézséget okoz bevennem rendszeresen a kitüzött mennyiségü c-vitamint a nap folyamán elosztva holott én önként szedem nem egy vizsgálat keretein belül...ezeknek a vizsgálatoknak a nagyrésze ezer sebböl vérzik. szükségesek de nagyon nehezen kapunk hiteles adatot. én sokkal inkább jelenlegi helyzet felmérése és annak változtatása felé mennék el. igy nem egy random vizsgálatot kellene hozni igazolás gyanánt.
a többletigény kérdése meg megint csak egy kis logika. egy olyan összetett rendszert mint az emberi szervezet nem egyesével mért vitaminokkal kell vizsgálni. pláne mert egy halom vitamin müködése összehangolt valami másikkal. és itt jön megint elö h ezeket nem is nagyon akarják igy kezelni. helyes táplálkozás mozgás vitaminok. ezt ha olyan személyeken vizsgálnák akik betartják és a másik csoport meg lenne egy teljesen átlagos emberekböl álló csoport pár éves távlatban kiváncsi lennék kinek milyen betegsége lenne az adott idöszak alatt és milyen állapotban lenne a szervezete.
na és most jön a csavar. a fenti vizsgálat szerinted mi szerint zajlana? vegyünk pár kritériumot:
-sófogyasztás: itt ugy eleve a hivatalos álláspont szerint ne egyél kb sót lenne az ajánlás. 2-4gramm. én itt azt mondanám mehet a 10-12
-vitaminok: itt megint maradni kell az rda értékeknél minden vitaminnál. én sokkal erösebbet adnék nekik mint amit én is szedke kb. multit nem egy egy vitaminból állót.
- a mozgás meg heti 3-4 alkalom bármi 30perc legalább : ebben talán nem lenne gond.
-zsírt ehetnének étolajat nem igazán.

szoval a vizsgálatok arra a romra épülnek amit ma egészség jegyében ajánlanak. bármi mást szeretnél azt átfogóan nem fogják vizsgálni csak egy egy elemet kiemelve arra koncentrált lesz. ezért van az amit te is kifogásolsz és nem fogadod el hitelesnek (ami amugy teljesen jogos csak a teljes elutasitással van gondom) h nincs más lehetöség csak a tapasztalat. össze kellene szedni jonéhány olyan embert mint mondjuk én aki eléggé eltér a hivatalos álláspontban foglaltaktól és makk egészséges immár 10. éve nulla gyógyszer bevétel mellett. aztán vizsgálgatni h szerencsés vagyok vagy nincs is minden rendben? aztán ha mégis jöhet h mitöl lehet miben térünk el az átlagtól. aztán jöhet mondjuk a kövérek csoportja. majd gyakori halált okozó betegségekben szenvedök. rák szív és érrendszeri gondok cukorbetegek. bizonyitani ugyan nem tudom de megmerem kockáztatni h igencsak mástképp táplálkozunk fogyasztunk vitamint és mozgunk eltéröen.
az ilyen blogok feladata pedig nem hiszem h az lenne h bármit is tudományosan bizonyitson pláne nem a kommentelöknek hanem inkább az ha azt látjuk h szar van a palacsintába akkor azon agyaljunk mi lehet az ok mik az eltérések életmodban bármiben. mik a tapasztaltok stb. mert legyünk öszinték a jelenlegi rendszerrel valami nagyon nem stimmel. mindenki nézzen körbe az ismeretségi körében és agyaljon el azon h hány olyat talál akinek nincsenek a következö gondjai:
-magasvérnyomás
-allergia
-autoimmun betegség
-cukorbetegség.
-daganatok
-túlsúly

kamugyar 2018.07.09. 12:30:22

az utolsó lehet nem idevaló de mindegy. a lényeg h nincs panaszmentes egészséges ember szinte manapság. és még pl a mozgásszervi gondokról nem is beszéltem ami 50év felett kb olyan mintha kötelezöen oltanák be az embernek.

elvagyok 2018.07.10. 19:47:07

@Meleg Sándor:
"Igazolni kellene, hogy ma a felhasználás többletigényt generál az életmód. Amiket felsorolsz a légszennyezettségtől az adalékokig, ezek gyakorlatilag nincsenek közvetlen összefüggésben a vitamin-szükséglettel, ha igen, akkor azt tételesen igazolni kellene, vitaminonként külön. "

Ez igaz, csak éppen az sincs bizonyítva, hogy nem generál többletigényt, már csak azért sem, mert ezt lehetetlen bizonyítani.

takacsveca93 2018.10.10. 13:55:19

Én azt hallottam, hogy a vitaminokat mindenképpen az ételek által kell biztosítani a szervezetünk számára, mert a kapszulás megoldás veszélyes lehet, én kapszulákat szedek. www.ujsagomat.hu/pingvin-patika/aktualis-szorolap-szombattol-06-10-2018/

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.10.10. 20:13:57

@takacsveca93:

Ez nem igaz ilyen formában. Nyilván a fő forrásokat az élelmiszerek, ételek jelentik, de önmagában a kiegészítésnek nincs érdemi kockázata, hacsak a bevitt mennyiség nem haladja meg többszörösen a napi szükségletet. Egy-két speciális eset (anyagcsere-betegség, egyes gyógyszerek alkalamazása), ahol egyes étrend-kiegészítők kockázatosak lehetnek.