Ajánlások - történeti áttekintés
2018. július 23. írta: Meleg Sándor

Ajánlások - történeti áttekintés

Többször szóba kerültek a lakosságnak szóló táplálkozási ajánlások, elhangzott már róluk jó és rossz is. Mielőtt az ajánlások szerinti étrend boncolgatásába fognék, előtte egy kis csemegeként az ajánlások történetéről készítettem egy összefoglalót.

cikk_okostanyer.jpg

A megfelelően összeállított étrend egészségesebbé tesz, segíthet az aktuális betegségeink kezelésében és gyógyításában, a jövőre nézve pedig csökkentheti egyes betegségek kockázatát. Hogy miként is kell(ene) táplálkozni, arról az egészségügyi szakma részéről időszakosan ajánlások születnek, melyeket meghatározott időközönként felülvizsgálnak, módosítanak, kiegészítenek. Az alternatív irányzatok részéről a legtöbb támadás épp a táplálkozási ajánlásokat éri, erről még lesz szó később.

A lakossági ajánlások egyfajta egyszerűsített kivonatai a táplálkozással kapcsolatos ismereteknek. A nagy szakmai szervezetek a világ minden táján folyamatosan készítenek tudományos kutatásokra (sokszor száznál is több forrást felhasználva) alapuló elemzéseket, protokollokat, irányelveket a táplálkozás egyes részterületeiről, s ezeknek a tanulságaira épülnek az ajánlások. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy az ajánlási rendszer a lakosság egészének szól, a mennyiségi és minőségi irányelvek az átlagos fogyasztóra kerülnek meghatározásra, bár vannak kiemelt fogyasztói csoportok (idősek, gyerekek, várandós ill. szoptató kismamák), melyekre külön készülhetnek ajánlások. Ettől függetlenül az egyéni igényeknek megfelelő étrend kialakítása lehet szakember feladata, ha az egyéni igény jelentősen eltér az adott lakosság átlagától, többségétől.

 

AJÁNLÁSOK A NAGYVILÁGBAN

Az első táplálkozási ajánlásnak mondható dokumentumot 1894-ben az U.S. Department of Agriculture (USDA) adta ki az Amerikai Egyesült Államokban. Ezután pár évente jelentek meg különböző ajánlások, és azok frissített kiadásai, egészen szorosan követve az akkori táplálkozástudományi ismeretek fejlődését (pl. a vitaminok felfedezését). A mai ismert élelmiszercsoportokra vonatkozó ajánlások alapjai már ezekben az években körvonalazódtak. 1941-ben határozták meg az első RDA (Recommended Dietary Allowances - ajánlott napi fogyasztás) értékeket, ami akkor kilenc tápanyagra terjedt ki: fehérje, vas, kalcium, A, B1, B2, B3, C, D vitamin. Meglepő módon már ekkor szó esik a hatékony kommunikáció, az egészséges életmódra való ösztönzés kérdéséről is, az akkori táplálkozási szakemberek felismerték, hogy nem elég egyszerűen a bemutatni az ajánlási értékeket, a lakosságot motiválni is kell arra, hogy azt kövessék – maguktól ugyanis ezt nem teszik meg.

A következő évtizedekben fokozatosan bővült az ajánlás, a táplálkozási kérdések mellett megjelentek az egyéb, életvitellel kapcsolatos ajánlások is. Hozzá kell tenni azt is, hogy szakmai körökön belül jelentős viták alakultak ki egy-egy kérdésben, egyeseket le tudtak megnyugtató módon zárni, másokról mai napig folynak a viták. 

enhanced-buzz-32221-1307042767-22.jpg

Az amerikai „Basic Seven” (1943-1956) ajánlási rendszer

 

Különleges történelmi csemege az ajánlások grafikai megjelenésének vizsgálata. A kezdeti kör alakú rendszerről az USA hamar átállt egy kicsit a konzervatívabb, táblázatokra emlékeztető grafikai megoldásra, így született a Daily Food Guide 1956-ban, amit 1979-ig frissítettek.

basic-4.jpg

Az amerikai „Basic Four” (1956) ajánlás

 

1974-ben jelent meg az első táplálkozási piramis Svédországban (alkotója Anna Britt Agnsäter), ez egy ideig versengett az amerikai Food Wheel (1984) modellel, végül a piramis győzedelmeskedett. Az USA ajánlások is felvették ezt a formát 1992-ben, amit egészen 2011-ig megtartottak. A táplálkozási piramis három évtizeden át egyeduralkodó volt az ajánlások megjelenítésében és alapvetően ma is a legismertebb formának tekinthető.

fgplargegif.gif

A klasszikus táplálkozási piramis  formára épített rendszer (1992).

 

Természetesen eközben folyamatosan születtek a táplálkozással átfogóan foglalkozó javaslatok, illetve ezek módosításai. A mai étrendi ajánlások közvetlen előzményei az 1980-as években születtek meg , ekkortól már szinte magától értetődően került megfogalmazásra a 3-5 éves periódusban történő rendszeres felülvizsgálat. Az ezredforduló után már a piramis megjelenítés alternatív formái egyre gyakrabban jelentek meg, sokan és sokféle módon kívánták a klasszikus formát megreformálni. 2005-ben született meg a piramis egy változataként a MyPyramid. Ez inkább csak egy grafikai cselezésnek mondható, maga az ajánlási rendszer megjelenítésében nem hozott érdemi előrelépést. A piramis alapú formák területén az utolsó pár évben már érezhetően előjöttek a formához kötődő problémák, észlelhető volt, hogy a forma hiányosságai miatt kell a megújulás.

1280px-mypyramidfood_svg.png

MyPyramid (2005) a piramis forma reformkísérlete.

 

Az ajánlási rendszerek átformálását a MyPlate jelentette, mely visszatért a kör alapú megjelenítéshez. 2011-ben az USA kezdte alkalmazni, az új, korszerű vizuális stílus viszonylag gyorsan kezdett elterjedni, 2016-tól a hazai ajánlás is erre a grafikai formára épül.

enhanced-buzz-32220-1307042832-21.jpg

MyPlate (2011)

 

A különböző grafikai formák esetében figyelembe kell venni, hogy ezek alapvetően szemléltető eszközök, ennek minden előnye és hátránya érvényesül. Ha valaki mélyebben szeretne ismerkedni az ajánlásokkal, akkor nem elég a kép feletti meditáció, érdemes elolvasni a hozzáfűzött rövidebb vagy hosszabb lakossági tájékoztatókat. Ha pedig valaki még intenzívebben szeretne foglalkozni a témával, annak tudom ajánlani pl. az EFSA (European Food safety Authority) ajánlásait, ahol egy-egy tápanyaghoz kapcsolódóan készülnek igen részletes, alapos forráselemzéssel megtámogatott ajánlások, összefoglalók.

 

AJÁNLÁSOK HAZÁNKBAN

Hazánkban,  a nemzetközi viszonylathoz képest későn születtek meg a kifejezetten étrendi-életmódi vonatkozású, lakossági célzatú ajánlások – ez a hazai történelmi viszonyok ismeretében nem meglepő. A Magyar Táplálkozástudományi Társaság (MTT) 1967-ben alakult meg, azzal a céllal, hogy összefogja mindazoknak a szakembereknek a tevékenységét, akik a táplálkozás és élelmezés különböző területein munkálkodnak. 1987-ben dolgozták ki Táplálkozási ajánlás 12 pontját, mely a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottsága, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet és a Magyar Táplálkozástudományi Társaság állásfoglalásának alapelveit tartalmazta.

Érdemes ezt az ajánlást is megmutatni (kicsit sűrítettem a szöveget), mert az ajánlásokat kritizálók jelentős része valószínűleg nem olvasta (legalábbis a kritikáik alapján úgy tűnik). Az 12 pont több, mint 30 éve született, de alapvetően ma is helytálló, sőt, egyes pontok (hozzáadott cukor, zsír, só kerülése) ma talán aktuálisabbak, mint az ajánlás születésekor. Vannak tételek, amiket ma már kicsit másképp, árnyaltabban fogalmaznék meg (majd a sorozatban visszatérek még erre), de mondjuk egy egyszerű lakossági ajánlásban nem biztos, hogy szakmai vitákat érdemes kezdeményezni.

1. Minél változatosabban, többféle élelmiszerből, különböző módon elkészített ételekből álljon az étrend.

2. Kerüljük a zsíros ételeket, az állati zsiradékok helyett növényi olajokat használjunk, a hozzáadott zsírokat nélkülöző ételkészítési eljárásokat alkalmazzunk a zsiradékban sütés helyett.

3. Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat, az ételek változatos ízesítésére használjunk fűszereket.

4. Csak a fő étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb 1-2 alkalommal együnk édességet, süteményt. ételeinket lehetőleg egyáltalán ne, legfeljebb csekély mértékben cukrozzuk. Cukor helyett mézet alkalmazzunk, szörpök, cukros italok helyett zöldség és gyümölcsleveket fogyasszunk, kávé és tea esetében mesterséges édesítőket használjunk.

5. Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet és tejterméket. A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk.

6. Rendszeresen, naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét, illetve párolt főzeléknövényt, zöldséget.

7. Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér, köretként vagy fogás alapjaként inkább burgonyát, párolt zöldségfélét válasszunk a rizs vagy tészta helyett.

8. Naponta négyszer-ötször étkezzünk, minél egyenletesebben osszuk el a napi tápanyagmennyiséget. Együnk nyugodtan, kényelmes körülmények között.

9. A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható, az alkohol a szervezetre káros, a szeszes italok energiafelesleget jelentenek, ezért ezeket kerülni kell.

10. A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, célszerű azonban egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. nincsenek tiltott táplálékok csak kerülendő mennyiségek.

11. A helyes táplálkozás kedvező hatásait kiegészíti a rendszeres testmozgás és a dohányzás teljes mellőzése.

12. A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden élettani folyamatának energia- és tápanyag-felhasználását, megfelelő táplálkozás mellett a kívánatos testtömeg alakul ki.

A hazai szemlélet változásának egyik fontos hozadéka az volt, hogy az egészséges és korszerű táplálkozás alapelveinek megismertetése a táplálkozástudományi szakemberek egyik legfontosabb feladata lett, némileg függetlenné is vált a közvetlen, terápiás célú betegoktatástól.

1993-ban Budapesten megalakult a táplálkozástudományi szakemberekből álló Táplálkozási Fórum, amelynek kifejezett célja volt, hogy segítséget nyújtson az egészséges életmód és a helyes táplálkozási szokások magyarországi kialakításában, cikkekkel, előadásokkal, plakátokkal és kiadványokkal a helyes táplálkozás alapelveit népszerűsítse, minél szélesebb körben. Természetesen a hazai ajánlásoknak is születtek felülvizsgált változatai az idők folyamán, bár jelentős változás nem volt az ajánlás tartalmában, szerkezetében is követte az első ajánlásban meghatározottakat. A grafikai megjelenítésben hazánkban elsősorban a piramissal találkozhattunk. 2016-tól jelent meg a kör alapra épülő Okostányér, 2017 végén pedig az Okostányér 6-17 éves gyerekeknek. Az ajánlási rendszerhez kapcsolódóan elérhetők a vásárláshoz kapcsolódó tippek, recept javaslatok, illetve étel adagokat bemutató praktikus segédanyagok is.

okostanyer.jpg

Okostányér (2016)

 

Az általános lakossági ajánlások mellett itthon is születnek egy-egy tápanyag köré szakmai írások, illetve olyan terápiás szakmai protokollok, amik ajánlás értékűek (ilyen pl. a csontritkulás hazai protokollja, mely a kalcium és D-vitaminnal kapcsolatban is ajánlás értékű), bár aki nem követi a hazai egészségügyi szakirodalmat, az elég nehezen talál rá ezekre az írásokra.

 

ÖSSZEFOGLALÓ

A táplálkozástudomány részélről régi törekvés, hogy a lakosság számára egyszerű, áttekinthető szabályokat, irányelveket alkotva a helyes táplálkozási gyakorlat kialakulását segítse. Az ajánlások az aktuális evidenciákra, konszenzusokra épülnek, azok változását  a rendszeres frissítéssel követik. Egy-egy mondat mögött komoly kutatások, népegészségügyi adatok állnak -  ha nem is 100%-os egy-egy iránymutatás, azért a megdöntésükhöz komoly bizonyítékok szükségeltetnek.

Az ajánlások megjelenítése születésük óta változott, sokáig a piramis forma volt a meghatározó, ma kezdünk visszatérni a kör (tányér) megjelenítéshez. Emellett gyakran találkozhatunk pontokba szedett, röviden megfogalmazott ajánlásokkal.

A hazai ajánlási rendszer tartalmát, értékét tekintve nem tér el érdemben a nemzetközi trendektől, az utolsó vizuális frissítés (Okostányér) potenciálisan egy látványos, könnyen érhető, részleteiben jól felépíthető alapot jelent az ajánlási rendszernek.

Nem utolsó sorban nem szabad elfelejteni, hogy az ajánlások döntően az egészséges, felnőtt lakosságnak szólnak és a fő táplálkozási megbetegedések nem specifikus prevencióját célozzák meg. Nyilván az egyes részcsoportok szükségleteihez igazodó, vagy kiemelten egy-egy megbetegedés közvetlen megelőzését célzó étrendi szabályok megjelenítése meghaladja egy általános ajánlás kereteit, ahogy az egyénre szabott kialakítása vagy a terápiás étrendek kezelése is. Olyat ne várjunk el egy ajánlástól, amit fizikailag sem tudna teljesíteni.

 taplalkozas-haziko.jpg

 Egy-egy speciális megjelenítéssel is találkozhatunk, ilyen pl. a házikó alapra átszervezett piramis.

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog   

Források:

  1. Táplálkozási ajánlások az egészséges felnőtt lakosság számára. MTA, ÉKB, OÉTI, MTT állásfoglalás, 1987. in: Bíró gy, Lindner K: Tápanyagtáblázat. Medicina, Budapest, 1998
  2. OKOSTÁNYÉR® – Új magyar táplálkozási ajánlás. Magyar Dietetikusok Országos Szövetesége. LINK
  3. Vollwertig essen und trinken nach den 10 Regeln der DGE - Infoblatt. LINK
  4. 2015–2020 Dietary Guidelines for Americans. LINK
  5. A Brief History of USDA Food Guides. LINK
  6. Davis C, Saltos E: Dietary Recommendations and How They Have Changed Over Time. LINK
  7. History of USDA nutrition guides. LINK

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr2314114091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kamugyar 2018.07.23. 11:09:43

tudnátok egy olyan "ellenőrző" vizsgálatot betenni ahol az ajánlásoknak megfelelően táplálkozó csoportot hasonlították össze egy másfajta táplálkozást folytató csoporttal? (nem a rosszabb irányba eltolódott táplálkozással hanem inkább a feltételezhetően jobb táplálkozással való összehasonlításra lennék kíváncsi) ha már egy 5 éves periódust néztek az elég lesz. ott már bőven kijönnek a hatások valószínűleg.
valamint vannak olyan vizsgálatok amikor (akár bemondásra is akik így táplálkoznak) felmérték az ezt követők állapotát?
ezek a kérdések azért merültek fel bennem mert volt egy ilyen mondat a bejegyzésben: "Egy-egy mondat mögött komoly kutatások, népegészségügyi adatok állnak - ha nem is 100%-os egy-egy iránymutatás, azért a megdöntésükhöz komoly bizonyítékok szükségeltetnek."
elég régi ajánlások már ezek biztos sok több éves követéses vizsgálat volt.
valamint az eredményességére vonatkozóan vannak cikkek anyagok arról h mennyivel javult az egészségügyi állapota aki betartotta? ezek a kérdések valósak és nem a cinizmus miatt írtam meg hanem mert még nem nagyon találkoztam a fenti kérdéseimet megválaszoló hiteles írásokkal. ez az oldal pedig mivel a hivatalos álláspontot képviseli nyilván tudni fog olyan anyagokat amik az ajánlásaik helyességét támasztja alá tényekkel.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.23. 11:39:17

"tudnátok egy olyan "ellenőrző" vizsgálatot betenni ahol az ajánlásoknak megfelelően táplálkozó csoportot hasonlították össze egy másfajta táplálkozást folytató csoporttal?"

Utánanézek, ilyen vizsgálatot szerintem még nem láttam, főleg nem nagymintás, hosszú távon történt kutatás lenne jó.

Alapvetően az ajánlások szerinti étrend részterületek vizsgálatából adódik össze. Pl. vizsgálják az étrend zsírtartalmát és ezt vetik össze különböző betegség kockázatokkal.

Olyat láttam már, több étrendet vetettek össze, volt benne "átlagos", különböző alternatívok és ajánlások szerinti. Ilyen esetekben általában az alternatív étrendek meredekebb változást okoztak a vizsgált paraméterekben (pl. vérzsírszint), de a hatás kevésbé volt tartós, mint az ajánlások szerinti étrendben.

kamugyar 2018.07.23. 12:28:03

eléggé elszomorít ez az egész téma. és ezt úgy írom h most félretettem azt h hiszek e ezeknek avagy sem. annyi (legalábbis számomra) logikusnak tűnő kérdést tudnék feltenni az ezt vizsgáló szakembereknek...
pl olvasott már olyat valaki h egy ajánlásnak megfelelő ételekből álló heti menüt minden étkezést beleértve a már kész ételt vitték be a laborba és mérték meg miből mennyi is van benne? mert én ehelyett csak az olvasom h van e benen annyi vitamin és ásványi ami elég az embernek vagy nincs.
tudom én h sokféle minőségű alapanyagból készülhet de nem hiszem h olyan bonyolult lenne 2-3 kategóriát megnézni. prémium bolti - házi termesztés tenyésztés- és bolti olcsó hipermarketes cuccok.
lehetne analizálni mikor kész az étel.
az meg a másik h miért nem csinálnak hosszútávú összehasonlító vizsgálatot az étrendekkel. mi akadálya a gyakorlati vizsgálatnak? lehet sorolni pár dolgot de azok inkább kifogások. egy tisztességes szervezés és nem lenne ez olyan bonyolult. enni mindenki eszik.
a válaszokat a miértre nyitottan hagyom annak ellenére h van pár ötletem de most nem ez a lényeg h én mit gondolok hanem h a tudomány miért ilyen töketlen.
mondjuk amit említettél h részenként vannak vizsgálatok és ezeket összeollózva rakják ki a kirakóst is katasztrófa szerintem. jó példa erre az általam legnagyobb tévedésnek tartott só mizéria. nem nagyon van olyan anyag amit ne olvastam volna el a témával kapcsolatban. eleve ott vérzik el a legtöbb ilyen kutatás ami a sóra irányul h általában vesznek egy magas sófogyasztású embert. hogyan tud valaki sok sót bevinni? nyilván h megeszi. de mivel? a legtöbb kész ételben rengeteg só van. ezek többnyire a szemét kaja kategória plusz pékáruk ilyesmik. aki igy visz be sokat eleve egészségtelenül táplálkozik. aztán a másik ok h ugyan jobb kajákat eszik de rohadt sokat. a patkányos bohóckodásokat most inkább hagyjuk is amivel elindult az őrület.
szóval tisztességes táplálkozással és megfelelő adagokkal esélytelen túl sok sót bevinni mert ehetetlen lesz a kaja. egészséges emberben a hiánya okoz gázt nem a túlzott bevitele.
ezt is rövidre lehetne zárni egy jól átgondolt és merész vizsgálattal. persze h nincs ilyen. ha mindig ugyanazzal a módszerrel vizsgálódnak soha nem lesz nagyon más eredmény. ez főleg az amit nagyon nem tudok elfogadni és nem is az amilyen eredmények kijönnek.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.23. 12:53:54

@kamugyar:

Nem mindig van lehetőség arra, hogy teljes étrendet minden változóval együtt, hosszú távon vizsgáljanak, ennek vannak technikai és pénzügyi akadályai is. Ezért van, hogy általában néhány kulcstényezőt néznek meg, ilyenből vannak bőven. Nyilván ezeket is kell nézni több oldalról, ebből szoktak szakmai viták kerekedni, amit esetleg újabb, pontosabb kutatásokkal kell ellenőrizni.

Llehet, hogy a tudomány "töketlen", de legalább ilyen szintű vizsgálatokat az alternatívok sem végeznek.

Só kérdés: itt nagyon le van egyszerűsítve a dolog, mert önmagában van a sófogyasztás meg a Na/K arány az étrendben. Egyébként most én is mondhatom, hogy hozz olyan tanulmányt, ahol minden étrendi paraméter a zöld tartományban van, kivéve a sót - és nézzük meg 20 év múlva a CVD halálozást.

"tisztességes táplálkozással és megfelelő adagokkal esélytelen túl sok sót bevinni" - alapvetően ez így van. ha összeállítunk egy ajánlásoknak megfelelő étrendet, abban gyárilag kevesebb Na és több K van, mint amennyit optimálisnak tartunk. Sőt, megfelelő alapanyag-válogatásnál ez még az ad libitum fogyasztással is kijön, külön étrendi tervezgetések nélkül.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.23. 12:57:21

@kamugyar:

Javaslom ezt tanulmányozásra. 85 változatos módszertannal végzett tanulmány, csaknem 60 ezer ember adatainak elemzése.

www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29955869

kamugyar 2018.07.23. 13:35:27

@Meleg Sándor:
ezt már olvastam. mint mindegyik ilyen ez is régebbi tanulmányok és adatok elemzéséből táplálkozik főleg. kíváncsi lennék mi történne ha a sót nem korlátozzuk és a gyorsan felszívódó szánhidrátokat csökkentjük. ez vajon mennyivel viszi le a vérnyomást? az eredmény 99%ig biztos vagyok benne h sokkal nagyobb csökkenést eredményezne. egyébként itt sem derül ki a módszer h mivel is csökkentették a sót tartalmat. a meglévő rossz ételt nem sózták? vagy kiiktattak magas sótartalmú kész ételeket? egyáltalán mit ettek? az sem mindegy meddig vizsgálják ezt. értem ezt ugy h adott egy vizsgálat és lecsökkentik a só mennyiségét mondjuk lassan. hetente 1 grammokat. ezzel elérnek mondjuk a napi maximum 3-4 grammos sófogyasztáshoz. ezután ezt tartják teszem azt hónapokig. mi történne? szerintem simán visszaállna a vérnyomás a kezdeti értékhez. ezeknél a vizsgálatoknál amúgy nagyon hiányolom a vízfogyasztás feltüntetését. a só meg a víz kéz a kézben járnak a szervezet működését tekintve. nem igazán szokták ezt sajnos feltüntetni jelen esetben h pistike fél litert ivott meg egy nap vagy 1.5 litert. (persze a víznél nem mellékes h mennyi idős a gyerek). egyébként az h némileg és átmenetileg a só bevitel változtatása befolyásolja a vérnyomást az elvitathatatlan. amit kifogásolok az a fenti dolgok. nagyon nem mindegy mennyi időt nézzük. nagyon kényes és igen fontos a szerveztünk víz és só háztartása ami miatt számomra mint laikusnak is egyértelmű h bármelyik irányba is változtatunk a bevitelen változások állnak be amíg meg nem szokja a szervezet az új helyzetet. aztán amint megvan visszaáll valószínűleg a régi kerékvágásba jelen esetben a várnyomás. mint már írtam szerintem ezer sebből véreznek ezek a vizsgálatok. az összeset el kellene felejteni és sokkal gyakorlatiasabb hosszabb és pontosabban beállított étrendeken kellene ezt megvizsgálni. egyébként én sem érem el közel sem a 10gramm só elfogyasztását naponta pedig közel sem fogom vissza magam sőt. ezért nem értem soha h minek olyan embereket tesztelnek akiknek sokkal nagyobb gondjuk van a táplálkozással mintsem mennyi sót esznek. iktassa ki azt a sok szemetet meg túlzott szánhidrát bevitelt az akinek magas a vérnyomása lássuk mit eredményez. környezetemben megtették páran és búcsút inthettek a vérnyomás csökkentőnek. a sózás maradt kb napi 2 liter víz mellett :) tudom h ez nem tudományos de jobb egy igazolatlan módszertől meggyógyulni mint az igazolt mellett a magas vérnyomásosok táborához tartozni sótlan kaját majszolva.

kamugyar 2018.07.23. 14:58:25

amúgy teszek be én is egyet mert szerintem érdekes:
jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/899663

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.23. 14:59:44

@kamugyar:

Nekem az a gondom, hogy a saját tapasztalatod alapján feltételezed, hogy egy alapszintű kutatásban figyelmen kívül hagyják a vérnyomást befolyásoló egyéb tényezőket.

A másik gondom, hogy az egyéni helyzetet összekevered a statisztikai fogalmakkal. Nem minden magas vérnyomást okoz a sóbevitel, de összességében van egy többszörösen igazolt megfigyelés, hogy a magas sóbevitelű személyek körében magasabb vérnyomás alakul ki, mint a nem magas sóbevitelű személyek körében és ezzel arányosan változik a CVD megbetegedés/halálozás kockázata. Ettől függetlenül még más étrendi tényezők esetében is van hasonló jelenség, de az nem sztornózza a sóval kapcsolatos kutatási eredményeket.

Harmadszor: feltételezed, hogy az egészséges étrend extrém sómentes, ami amúgy nem igaz. Nyilván, ha valaki csak a sós ízekre bukik, annak igen, de egyébként milliónyi természetes íz van, amivel lehet dolgozni.

fordulo_bogyo 2018.07.23. 15:42:02

OFF
Sandor, egyik emailed sem fogadja el tolem a kert cikket. Nem tudom miert. Meretkorlatozas lenne?
Feltettem a dropboxba:

www.dropbox.com/s/2ncxs80jwi25b8m/1-s2.0-S0261561418302206-main.pdf?dl=0

kamugyar 2018.07.23. 16:15:24

@Meleg Sándor:
tudod nekem mi hiányzik? az h azokat a kutatási eredményeket és az ezek alapján tett intézkedések ajánlások eredményeit publikálják.
oké a só szerintük magas várnyomást okoz. rendben sócsökkentő program a népnek. ez is rendben. viszont lehet tetten érni az eredményességét? ha a sócsökkentés kevesebb magas vérnyomásos beteget eredményez és kevesebb sziv és érrendszeri beteget akkor miért nem lassul ezekenek a betegek elöfordulásának a száma? nem mondom h csökkenjen de azért valamennyire lassulnia kellene nem? erre mi a valóság? te tudod a választ. vannak emberek akiknél gondot okoz csak ök a nagyon kicsi szelet a tortából. viszont a "kezelést" az egészre eröltetik.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.23. 19:54:09

@fordulo_bogyo:
köszönöm! Ekkora anyagnak mindenképpen át kellett volna jönnie, nem tudom, hol a hiba :)

Zb74 2018.07.23. 20:34:34

Az amerikai ajánlások közül még a "Basic Seven"-ben volt a legtöbb bölcsesség. Ott még nem hangsúlyozták úgy túl a gabonaféléket, mint a későbbi "piramisos" időkben, még nem démonizálták a vajat, ugyanakkor erősen támogatták a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását (a hét élelmiszercsoport közül hármat eleve ezek tettek ki, és akadt olyan, amelyből napi több adagot is javasoltak). A MyPlate nemcsak a formájában, hanem a tartalmában is valamiféle visszatérést jelent a józan észhez, bár az, hogy fehérjeforrás helyett fehérjének nevezi a húsokat, halakat, tojást, hüvelyeseket és olajos magvakat, eléggé idiótaság. Nem helyes összekeverni egy élelmiszercsoportot egy makrotápanyaggal (nem csoda, ha az amerikaiak egy része azt hiszi, hogy pl. a hús 100%-ban fehérjéből áll).

A magyar ajánlások közül az 1987-esnek vannak jobb és rosszabb részei is.

Az 1-es pont rendben van.
A 2-esben az a rész, hogy "az állati zsiradékok helyett növényi olajokat használjunk", nincs rendesen kifejtve. Egyes növényi olajok pl. teljességgel alkalmatlanok a hevítésre, mert hő hatására túl sok káros anyag keletkezik bennük. Kimondottan rossz választás például a repceolaj és a rizskorpaolaj, de a napraforgóolaj sem ideális. Az extra szűz olívaolaj viszont tökéletes hevítésre is (persze csak ha szűrt, mert a szűretlen olajokban levő szárazanyag-maradékok megéghetnek - de a szűretlen olaj amúgy is ritkaság). Az állati zsírok jelentős részének a hőstabilitása elég jó, bár némi hozzáadott antioxidáns - pl. rozmaringkivonat - nem árt, mert pl. a koleszterinészterek azért hajlamosak a lipid-peroxidációra, amit a hevítés felerősít.
A 3. pont nagyjából helytálló, bár nem mindenki sóérzékeny. A fűszerezés nem helyettesítője, hanem kiegészítői a sózásnak. Én inkább arra hegyezném ki a sóval kapcsolatos ajánlást, hogy a legtöbb zöldség és az összes gyümölcs jól elvan sózás nélkül, ezért szinte csak a hús- és halételeket meg a gabonaköreteket kell sózni. A "fogyasztásra kész" (=ultra-magas fokon feldolgozott) élelmiszerek közül pedig nemcsak a túlsózottakat kellene kerülni, hanem nagyjából mindet.
A 4. pont nagyjából jó, bár a mézzel való édesítés és a gyümölcslevek támogatása nem tűnik jól megalapozottnak.
Az 5. pont szintén okés, már ha nem szenved valaki ß-laktoglobulin- vagy kazeinallergiában. A kisebb zsírtartalmú tejtermékek fogalma viszont nem tisztázott; pl. görög joghurtból még a hagyományos, teljes zsírtartalmúban is kevesebb tejzsír (10%) van, mint tejfölből a zsírszegény verzióban (12%).
A 6. pont rendben, én csak annyival egészíteném ki, hogy a zöldségeket nemcsak párolni meg főzni lehet, hanem például sütőben sütni és grillezni is.
A 7. pontban különösen tetszik a "köretként vagy fogás alapjaként inkább burgonyát, párolt zöldségfélét válasszunk a rizs vagy tészta helyett" rész; ez azóta mintha elsikkadt volna.
A 8. pontnak csak azok számára van értelme, akik hajlamosak a hipoglikémiás epizódokra (azaz a "behipózásra"); az átlagember számára ennek az ajánlásnak semmi haszna sincs, sőt.
A 9. pont rendben van, bár a korlátozott, alkalmankénti alkoholfogyasztás a legtöbb ember számára nem káros. Annyival még elbánik a máj.
A 10. pont általános ajánlásként okés. Eliminációs diétára csak bizonyos betegségek fennállása esetén van szükség. (Azért az ultra-magas fokon feldolgozott élelmiszerek kerülésére fel lehetne hívni a figyelmet.)
A 11. pontot ugyan hülyén fogalmazták meg - ti. úgy is érthető, hogy a dohányzás mellett a testmozgást is teljesen mellőznünk kell ;-) -, de azért tudjuk, mire gondolt itt a költő.
A 12. pont nem ajánlás; nem tudom, milyen okból szerepelt az ajánlások közt.

Az Okostányérra nem érdemes sok szót vesztegetni - lényegében a MyPlate szolgai másolata, amelyet némi késéssel vezettek be nálunk. Pozitívumként annyi mondható el, hogy a magyar dietetikusok legalább nem keverik a fehérjeforrás és a fehérje fogalmát. Kritikaként annyi fogalmazható meg, hogy a "lehető legkevesebb zsiradék"-ra vonatkozó ajánlásnak az égvilágon semmi alapja sincsen.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.23. 21:00:07

@Zb74:

Az angolban valamiért protein alatt fut egy csomó minden, de ez arra népszokás, nem mi fogjuk felülírni :)

A többiről majd még írok.

fordulo_bogyo 2018.07.24. 05:21:35

@kamugyar: "h miért nem csinálnak hosszútávú összehasonlító vizsgálatot az étrendekkel. mi akadálya a gyakorlati vizsgálatnak? lehet sorolni pár dolgot de azok inkább kifogások. egy tisztességes szervezés és nem lenne ez olyan bonyolult. enni mindenki eszik. "

Hogyan vegeznel egy ilyen vizsgalatot? Kerlek vazold par mondatban. Mi az input (hogyan valasztod ki es bizonyosodsz meg arrol, hogy a 2 osszehasonlitando csprt kozott a az egyetlen kulonbseg a klnbz etrendi ajanlasok kovetese... e. h. a csop. tagjai ot even at kovetik a nekik szant etrendet)
es az output (milyen parametereket vizsgalnal a kep csoportban)?

Kiindulaskent ennyi, azutan finomitsuk.

OFF: tanulom toled a rov. vl rst

Szerintem ra fogunk kozosen jonni, miert nem talalunk ilyen vizsgalatokat.

kamugyar 2018.07.24. 11:09:13

@fordulo_bogyo:
elöször is pénzt kell beletenni mint egy gyógyszervizsgálatba. ingyen ma már a kisujját sem mozdítják meg az emberek. ezután tisztázni kell a pontos étrendet. nyilván a legnehezebb az alanyok kiválasztása. de ezt sem lehetetlen rendesen végrehajtani. nem kell feltétlen több ezres minta. a kiindulási alappal már lehet játszadozni. kövérek nem kövérek magas várnyomásosok nem magas várnyomásosok refluxosok stb. elég lenne első körben annyi ha az ebben a betegségben szenvedöket összeszedni meg betegeket és mindkét csoport ugyanazt a jobbnak vélt kaját kapja. ami nagy vonalakban kevesebb szénhidrát sót nem korlátozzuk zsirt nyugodtan használhatnak a napraforgó olajjal szemben tejet nem eröltetném és vitaminokat szednének. lássuk melyik betegségcsoport állapota javul és a nem betegekkel mi történik (magas lesz a vérnyomásuk innnetöl? cukorbetegek lesznek? elhiznak? stb stb.
pár hónapig elég is lenne első körben. amennyiben ha betártják nem változik egyik irányba sem semmi akkor ellehet gondolkodni :D ha pedig igen és pozitiv irányba akkor kikell deríteni h mi volt. erre jó lenne olyasmi h egyesével a fent emlitett elemeket visszaállitják az eredetire. tehát mondjuk elöször a zsirt hagyjuk el. aztán a vitaminokat. és igy tovább. idöt hagyva persze a két elhagyás között. lehetne ilyesmit paleoval a hivatalos ajánlással esetleg mediterrán diétával. én pl azonnal jelentkeznék a mediterránra ugy h kifizetik a kajámat és még kapok ezért pénzt is :D
szoval nem nagyon gondolkodtam még annyira ezen szakemberekkel biztos h sokkal jobbat lehetne kitalálni. nem létezik h az a legjobb amit ök eröltetnek.annak az alapja mindig a már kijött eredményekre épül. pl RDA szerint adagolják a vitamint stb. át kell lépni ezeken a konfort zónákon. lesz mellékhatás? lehet. aki vállalja ugy vállalja mint egy gyógyszertesztelést. ott is van néhány mellékhatás ami lehetséges ha jól tudom...

Berelhetoreklamfelulet 2018.07.24. 11:21:59

Mindig azt ajánlott enni, amiben jó biznisze van annak, aki terjeszti azt.
Ennyi.

Soha sehol nem végeztek még olyan tesztet, ami egyértelműen kimondaná, hogy x rossz vagy jó, és reprezentatív lenne.

Kb. az kéne hozzá, hogy több ezer ember, ugyan olyan munkavégzés mellett(lekötözve feküdjön egész nap...) ugyan azt egye 10+ évig. Na abból lehetne normális adatokat kinyerni.
De ilyen nem fog előfordulni.

kamugyar 2018.07.24. 11:34:08

@Berelhetoreklamfelulet:
én is csak elméleti sikon beszélek róla. tisztában vagyok vele h nem érdek itt az h egészségesek legyenek az emberek. én megválaszoltam magamnak a dolgokat változtattam és egészséges vagyok. orvos gyógyszer zéró. a bizonyitás h miért müködik meg nem is érdekel már. de azért megkérdöjelezem a jelenlegi rendszert és helyzetet. hátha más is kinyitja a szemét. a lényeg nem az h amit én irok azt csinálja hanem az h induljon el afelé h legyen egy minimális egészségtudata. aztán ha kitartó ugyis rájön arra h az ajánlásokkal nem sokra megy :D mert h eredményt nem tudnak felmutatni az holtbiztos.

Zb74 2018.07.24. 12:48:21

@Meleg Sándor: Ezen kívül a keményítőforrásokat is keverik a keményítő fogalmával ("starch"-nak mondják a rizst, a tésztát, de még a krumplit is, amelynek csak 9-24%-a a keményítő, fajtától függően). Az egy dolog, hogy az átlagember ezt teszi, de az fura, hogy még a hivatalos anyagokban is így jelenik meg.

Sajnos, ez a magyarba is kezd begyűrűzni, ezért örülök, hogy nálunk legalább dietetikus körökben nem szokás az élelmiszercsoportokat keverni a makrotápanyagokkal.

A tudomány sosem téved! 2018.07.24. 12:59:11

Tudomány: folyamatos hazugságok sorozata.
Ahogy ebből a cikkből is látszik. Még érdekesebb lenne, ha még többet visszamennénk, mondjuk 500 - 5000 éven belül miket ajánlottak "egészséges" tápláléknak.
Szerintem az emberszabásúakat anatómiailag a nyers növények fogyasztására tervezték.
De azért jó lenne, ha egy vallás, ami TUDOMány!-nak hazduja magát PONTOSAN megmondaná, hogy mit/mennyit kellene enni ahhoz, hogy soha ne legyek beteg.
Főleg, ha ennyi pénz/hatalom, és más erőforrások állnak a rendelkezésére, több, mint amennyi az összes más szektának.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.24. 13:02:23

@Berelhetoreklamfelulet:

Állításod erős túlzás, a kutatásnak megvan a maga módszertana, nagyon sok erős evidenciájú kijelentést lehet tenni a táplálkozással kapcsolatban.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.24. 13:04:05

@kamugyar:

"nem érdek itt az h egészségesek legyenek az emberek" - ez hülyeség.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.24. 13:07:13

@Zb74:
Igen, a keményítő a másik ilyen dolog. Az engem is nagyon bosszant, hogy egyre több magyar anyagban is tükörfordításban átveszik ezeket. Ha meg még rosszul teszik, az külön is...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.24. 13:09:31

@A tudomány sosem téved!:

Mondj valami újat, mert letiltalak.

"az emberszabásúakat anatómiailag a nyers növények fogyasztására tervezték" - sem anatómialiag, sem élettanilag nézve nem igaz. Mindenevők vagyunk, milliószor körberágott téma.

Ha már sokat hazugsággal vádolsz, legalább egy olyan mondatod lenne, ami igaz.

midnightcoder2 2018.07.24. 13:25:03

@A tudomány sosem téved!: Az ember és az emberszabású majmok több millió éve külön faj. Közben az emberfélék közt is volt növényevõ, de az több millió éve kihalt.

Te viszont mint növényevõ simán éhenhalnál. A csimpánz ugyanis tud valami fontosat amit te nem: meg tud élni alacsony tápértékü, viszont magas rost tartalmú kaján, Pl. füvön, falevélen.

Amúgy a csimpánz is eszik húst ha hozzájut, sõt vadászik is kisebb majmokra.

A tudomány sosem téved! 2018.07.24. 13:33:44

@midnightcoder2: Fajok nem is léteznek, ha olvasnád, a tudomány szekta evolúció elmélettel kapcsolatos tanait, tudnád, hogy nincs olyan, hogy faj.
Csak néha, amikor arra van szükség, hogy arról papoljanak, akkor van...

Lehet, hogy én éhen halnék nyers veganként, de ha rákeresel a neten, elég sokan élnek úgy, sportolok, testépítők is.
De úgy látom a kutatás nem az erősséged, csak bekajálod, amit a kedvenc szektád eléd tol. :(

kamugyar 2018.07.24. 13:41:08

@Meleg Sándor: igen tök egyszerű rávágni h hülyeség :D én is ezt mondtam kb 10 éve. minden silányodik körülöttünk. minden! fogyasztói társadalom. ha te beteg vagy nem vagy más a piacon mint egy fogyasztó semmi több. és jöhetsz azzal h az államnak ennyi meg annyi pénzébe kerül h egészségügyi ellátást biztosítson az embereknek de az állam nem a piac. biztosíthatna az állam autót is mindenkinek az aki ezen kaszálna nem az állam lenne hanem az autógyártók! ez gondolom számodra is világos. nem tudom lehetséges lenne e egy életet végigkövetni talán közgazdász szemmel és levezetni azt h mikor hova vándorol a megkeresett pénzed abban az esetben ha egészségtelen vagy. ez lehet viszont már nem ide tartozik. lényegtelen is.
nézz körül a környezetedben és agyalj kicsit azon h egy halom dolog amit használsz régen sokkal tartósabb volt. pl cipők. ruhák autók telefonok. mitöl lenne más az egészség? ja és nem nem népírtás párti vagyok az hülyeség. és még csak azt sem mondom h szándékos a gyérítés. csupán azt h a profitért édes mindegy milyen szemetet adnak el csak vegye a paraszt. ez meg ugyis azt okozza idövel h elhizik magas lesz a vérnyomása cukros lesz allergiás kopásos és szedi szépen a nyavalyákra a gyógyszert. mosz öszintén nem ilyen legtöbb embernek az élete? hát a környezetemben sajnos ilyen. ugy szedik a fejfájásra a fájdalomcsillapítót mint ha cukorka lenne. én meg már azt se tudom milyen a fejfájás....
tehát ha én leírtam szerintem miért nem érdek az h egészséges legyen asz ember ird már le szerinted mi történne ha egycsapásra drasztikusan egészséges lenne mindenki? nevezzük a vita kedvéért csodának.

midnightcoder2 2018.07.24. 13:47:01

@A tudomány sosem téved!: Ma nem halnál éhen vegaként, mert rendelkezésre áll a modern mezõgazdaság minden vívmánya a növénytermesztéstõl a nemesített növényekig. De próbálj kisétálni az erdõbe és azt vacsizni amit ott találsz anélkül, hogy vadászni kezdenél. Aztán próbáld meg ugyanezt a réten is.

A tudomány sosem téved! 2018.07.24. 13:51:10

@midnightcoder2: ezt nevezik feltételezésnek.
Persze sok, hozzád hasonló egyszerű tudományhívő, sőt, maga a szent tudomány is feltételezésekre alapoz, de attól még a tény az ez:
Élnek nyers veganok, és nagyon is egészségesen.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.24. 13:54:24

@kamugyar:

Ez már csak azért sem igaz, mert pl. az élelmiszerbiztonságra az EU és Mo is sokat költ és külön hatóságokat tart fenn és ha az optimálisnak tartott szintet nem is éri el a rendszer, azért működik és dolgozik. Lehet erről nem tudomást venni, de azért mégis illendő ezt is számba venni.

A "vegye a paraszt" történet nem feltétlen az állam bűne. Vannak a fogyasztók és amire van kereslet, azt a gyártók meg is csinálják, minden olyan információ elérhető, ami alapján a fogyasztó felelősségteljes döntést hozhat és vásárolhat. Nagyon reprezentatív példa mondjuk a dohányzás - akárhogy szigorítjuk, drágítjuk, mégsem sikerül érdemben javítani a helyzeten - statisztikailag is marha rosszul állunk, gyakorlatilag minden iskolás simán be tud mindent szerezni, amit akar és (bocsánat, de ez most teljesen szubjektív lesz) én soha nem láttam ennyi terhesen vagy kisgyermekkel dohányzó nőt, mint mostanában. profit? Lónak a ... patkóját! össznépi idiótaság. Szroti ugyanez alkohollal.

Tegye az állam egészségesebbé a népet, mondjuk emelje meg a cukor árát, hogy ne érje megvenni és beletenni mindenbe, OK, de másnap kitör a forradalom, mert alapélelmiszer. Rendben, kínáljunk alternatívát, legyen olcsó az édesítőszer és a cukorpótló - s már jönnek is az alternatív piacról a támadások, hogy melyik a rákkeltő...

Nagyjából ennyi.

A tervezett elavulást most ne keverjük ebbe bele. főként azért mert mondjuk egy mai autó két-három nagyságrenddel összetettebb konstrukció, mint a Zsiguli vagy a Trabant volt.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.24. 13:55:48

@A tudomány sosem téved!:

Nem, ezt nevezik biológiának. Ja, hogy az egy tudomány és te el sem olvasod, az más kérdés. Ettől még működik.

kamugyar 2018.07.24. 14:15:29

@Meleg Sándor:
kétirányú utca ez kétségtelen. de az a gond h akinél a pénz annál a hatalom. irtad is h jönnek a támadások meg a rákkal való "kutatási" eredmények. na pont ez zajlik jelenleg mindennel :D és mi lesz ennek a vége egy egyszerü nem egészségtudatos átlagember szemszögéből? hát az h tesz az egészre mert akkora a káosz h bele sem kezd h a végére járjon csak nagy vonalakban annak mi is lenne egészséges és mi nem. van aki megpróbálja de tényleg nagyon nehéz. ekkor keres fel téged ha tehetösebb. szóval ördögi kör e.... már irtam nem egyszer szerintem. ennek a posványnak is van haszonélvezője. és nem kevés haszonról beszélünk. futja kutatásokra tanulmányokra vizsgálatokra. éppen mikor mit kell nyomni. só koleszterin zsír olaj vitaminok és még sorolhatnám. minél több ellentétes információt dobsz be a köztudatba annál nagyobb lesz a zavar amit nagyon kevesen akarnak kibogozni. és így lesz egyre selejtesebb és egyre több betegséggel együtt élő ember a világon. nem olyan bonyolult ez. a hatóságokat meg megemlíteni is vicces :D
istenem volt évekkel ezelőtt egy müsor ahol lenkei vitázott egy ilyen öregasszonnyal egy két vitaminról h az mennyire káros és h lefoglalták meg a pert is elvesztette lenkei stb. aztán ha jól tudom 8 évig ment a hadakozás és végül láss csodát csak lenkei nyert. na ez most nem a személye miatt irtam hanem h mennyie vaskalapos és idióták hada az egész ugy ahogy van. ha megtalálom beteszem. mondom csak maga a tények miatt érdekesés egy kis izelítő mennyire kompetensek valamint mi is az a bürokrácia.

midnightcoder2 2018.07.24. 14:16:17

@A tudomány sosem téved!: Persze hogy élnek. Bemennek a Tesco-ba, és megveszik a takarékos sárgarépát és élnek boldogan. De ha kimész az erdõbe, akkor azt fogod látni, hogy az egy fõre esõ sárgarépák száma 0 körül van. Hacsak nem viszel magaddal egyet.

Megvannak a sárgarépa és a többi ehetõ zöldségféle nemesítés elõtti õsei, plusz gyümölcsök, de ha abból akarsz megélni, éhen halsz. Mezõn még rosszabb a helyzet, ezért illesztették be nomád õseink a fü és maguk közé a különféle állatkákat, és teszik ezt a nomád népek a mai napig.

Növényevõben az a sikeres, ami nem válogatós, és rossz minõségü növényi étrenden (Pl. fü, levelek, stb) is elvan. Mint Pl. csimpánz, gorilla, stb. De te nem ilyen vagy. De ha nem hiszel nekem, vagy pláne a tudománynak, rajta, próbáld ki, és legeléssz egy kicsit!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.24. 14:33:40

@kamugyar:

Nem akarlak elkeseríteni, de utánanéztem a nevezetes több éves Lenkei pereskedésnek, lenkei azért nyert, mert az ÁNTSZ eljárási hibát vétett az eljárásban.

Hozzáteszem, részemről a bírói ítélet elég visszás, mert megfordította a bizonyítási kényszert egy olyan esetben, amiben ez nem gyakorlat. Ugyanis Lenkeinek kellett volna igazolnia a termékek piacra dobása során, hogy azok megfelelnek a hatályos szabályozásnak (GVH eljárások nagyjából erre a kaptafára mennek) és nem rendelkeznek a megszokottól nagyobb dózis alkalmazása során egészségügyi kockázattal. Ehelyett a bizonyítási terhet rátolta a bíróság az ÁNTSZ-re.

Ettől függetlenül lenkei mond irdatlan nagy ökörségeket és jól megél abból, hogy szidja az orvostudományt (a szcientológiai összefonódásról meg hagy ne ejtsek szót).

kamugyar 2018.07.24. 14:34:47

megvan:
www.youtube.com/watch?v=fysasRMCrvI
szoval teljesne mindegy ki a szereplö. elhagzik egy vád miszerint gebasz van valami vitaminnal. a vádlott elmondja h de nincs. az itélet többször az h de márpedig van. majd X év nyilvánvalóan korrupt pereskedés után mégiscsak igaza lesz annak aki x éve is ugyanazt állitotta mégpedig h nem egészség károsító. de az a baj h ti csak személyekben és nem elhagzott tényekben tudtok gondolkodni. pedig ezekből az esetekből lehet tetten érni mi is folyik körülöttünk.
és itt a másik kedvencem ha már szóbajött és lényegében mindenki tudja h most is kimondatlanul de tudjuk kikröl beszélünk :D :
www.youtube.com/watch?v=Sjaygz-Q3Mg
az elején hangzik el megint egy tény miszerint volt egy bizonyos nyilatkozat. most is tökmindegy ki mondja hisz ez valóban egy való mint ahogy a gyogyszeres fickó is elismeri h tudja miröl van szó :D a reakció zseniális. azt mindenki döntse el maga h kertelt e vagy sem. azt viszont ami a nyilatkozatban elhangzik elég durva nem? nem lenkei állitotta hanem maga a gyogyszergyártó cég embere. és a kispajtás kolléga szépen be is ismerte h nem hazudik létezik a nyilatkozat. ez csak két példa arra h milyen is a rendszer és h mennyire is akarnak meggyógyítani valamint h mi is a legfontosabb. hát a profit. ha nem igy lenne valószínűleg nem 90%os hatástalanságról beszélnének.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.24. 14:42:06

@kamugyar:

Nézz már utána, lenkeinek mekkora profitja van :)

A tudomány sosem téved! 2018.07.24. 14:44:06

@midnightcoder2: pff...
...és az emberek mindig is egyedül éldegéltek a mezőn, igaz, nem összeállva csoportokba, ugye?
Annyira tudsz érvelni, mint egy hithű DK szavazó... :x

kamugyar 2018.07.24. 14:52:34

@Meleg Sándor:
ugye azért érzed h mennyire szánalmas h egy ÁNTSZ hibára fogják a talán 8 éves hercehurcát ? :D 8 évig senkinek nem esett le? néha elgondolkodok h most valójában tényleg vitát folytatunk vagy hülyének nézzük a másikat csak azért h igazunk legyen valamiben. ez az egész ügy egy oltári nagy kamu. nyilván az egész a vitaminok lejáratásáras lett kitalálva majd mikor nem hódolt be nekik a csávó 8 évig ment a hercehurca. már mondtam nem érdekelnek a személyek. a tényeket halászom ki. ugy gondolom sikerült mindkét esetben. és ezek döbbenetes dolgok legyen bárki is a főszereplője. a te cikkeidben is volt már olyan amiből tanultam. bár lehet komment volt. de mindegy. pedig igazán fenntartásokkal kezelem azokat akik azt a bizonyos szerkeret tolják. előítéletek nélkül kicsit könnyebb lenne mindenkinek.
egyébként lenkeihez még annyit h sajnos nem sok baromságát láttam megcáfolva. pedig nekem mint semleges olvasónak aki még a vitaminjait sem szedi az lenne az érdekem ha mondjuk te asztalhoz ülnél vele és hajrá. lenkei állítása szerint nem sok jelentkező van. ha mégis tudsz ilyen vitákról szívesen elolvasom vagy megnézem a videót. ezek a viták vinnék elöre a laikusokat nem az h megy a pocskondiázás meg közhelyek puffogtatása. ezt most leírva elnevettem magam h mennyire kevés az ilyen vita :D miért? nem kellene személyesen sem találkozni csak egy sor kérdést feltenni elküldeni a két félnek és reagáljanak akár emailben. de egy beszélgetést sem nehéz manapság podcastolni. még sincs.

kamugyar 2018.07.24. 14:57:00

@Meleg Sándor:
"Nézz már utána, lenkeinek mekkora profitja van :)"
nem fogok biztos elképesztöen nagy. ennek ellenére ha valaki árúl vizet attól a viz nem lesz kamu. viszont megint kezdünk eltérni a tárgytól. miért? mit mondanál a gyógyszergyártós nyilatkozatról ami a videóban szerepel? annak nem sok köze van lenkeihez.

midnightcoder2 2018.07.24. 15:06:50

@A tudomány sosem téved!: Mert ha összeálltok tizen akkor tudtok legelni ?
Jó, a teheneknél müködik ez a csorda dolog, de azok egyedül is képesek erre.

midnightcoder2 2018.07.24. 15:09:29

@A tudomány sosem téved!: Valahol azért nem véletlen, hogy a mai nomád törzsek, vagy még müködõ õserdei indiánok, afrikai bantuk, stb mind-mind alapvetõen vadászatból vagy állattenyésztésbõl élnek, és csak mellesleg termel az asszony némi zöldfélét. Pedig ezek már sokkal-sokkal fejletebbek mint a távolabbi õseink.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.24. 15:12:21

@midnightcoder2: @A tudomány sosem téved!:

A növényevőknél a csorda nem a hatékonyabb táplálék-szerzést segíti, hanem a ragadozók elleni védelmet. A ragadozóknál viszont a csoportos vadászat komoly szerepet játszik a táplálkozásban.

Nylul 2018.07.24. 18:18:53

@Meleg Sándor: Részemről +1, tiltsd le nyugodtan, a cikket úgysem olvassa el, viszont kapásból hinti a kis képzelt világában kialakult hülyeségeit + időnként egy kis gyurcsányozást.
És még csak rosszul sem kell érezned magad, ez nem cenzúra, egyszerűen kitiltasz egy négyévest, aki apuci telefonjáról mindenhová beírja, hogy 'bla-bla'.
Ha visszanézed, semmilyen pluszt nem tett hozzá az oldaladhoz. (És amúgy senki máséhoz sem, ennél még a birca is többet letett az asztalra.)

Hanem, ha már itt felmerült a sófogyasztás: Én sajnos extrém sófan vagyok, nekem egy sóval rendesen átdörzsölt főtt kukorica legalább olyan mennyország, mint az édességimádónak egy krémes csokitorta.

Viszont az cukornak van alternatívája, pl stevia, ami kevésbé gáz.

Nincs valami ilyen sóra is? Vagyis a sós ízt kizárólag NaCl tudja produkálni?

kamugyar 2018.07.24. 18:52:50

@Nylul:
na végre van más is aki eszi rendesen. mérted már mennyi az a sok? van tőle bajod?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.24. 18:56:57

@Nylul:
Van olyan só, amiben kálium-klorid van. A KCl ízre sokkal sósabb. Szerintem meg lehet különböztetni az ízét a sima NaCl-től, de általában keverik a két sót, így nem feltűnő.

elvagyok 2018.07.24. 19:27:28

@fordulo_bogyo:

Jó kérdések, viszont egyúttal visszakérdeznék: a mostani ajánlásokat mégis miféle vizsgálatok előzték meg? Mert joggal feltételezhető, talán mégsem történt olyanok voltak, mint amilyenek most viszont elvárnak, hogy az ajánlás felülvizsgálatra kerüljön... Jól gondolom?

elvagyok 2018.07.24. 19:37:32

@midnightcoder2: távol áll tőlem, hogy a tévedhetetlen tudományt védjem, de sajnos van igazsága: a természeti népek táplálkozása a két szélsőség között igen széles skálán mozog, és bizony vannak szélsőségek is. És ezen népek között bizony vannak vegánok, akik nyers "koszton" élnek, és ez nem a tömegesen megvalósított legelészés formájában történik...

Nylul 2018.07.24. 19:37:43

@kamugyar: Dehogy mértem, eszemben sincs grammolgatni. Nekem elég azt látni, hogy amikor vagy 30-an eszünk, senki nem nyúl a sóhoz, én pedig 3 ujjal verem bele a levesbe, és a többiek meg csak pislognak. Gyakorlatilag nincs olyan kaja, amit ne sózással kezdenék.

Van bajom, de hogy is lehetne ezeket egyértelműen a sóhoz kötni, pláne hogy nem vagyok az a fehér ruhás szűzlány, már ami az egészséges életvitelt jelenti.
+ Hogyan vonhatnál le általános következtetéseket az én egyedi felépítésem, életem alapján?

De hogy kihasználjam a megerősítési torzítást: Az utolsó repülőorvosi vizsgálatomon a doki konkrétan elkezdett velem üvölteni, hogy a büdös életben nem repülsz többet + egyéb anyázások, csak azért, hogy a diastolés nyomásom megugorja a kötelező minimumot. Kb 4. mérésre sikerült (igaz, nem az idegesség, hanem a röhögés miatt).

Szóval extrém sófogyasztóként volt egy olyan vérnyomásmérésem, ami épp szembe megy a tudományos konszenzussal. És? Mi van, ha előtte bevertem egy raklap xanaxot, elszívtam egy füvet, stb, stb.. És ezer + ezer olyan tényező van, ami befolyásolja a vérnyomás, a sófogyasztás ezekből egy.

elvagyok 2018.07.24. 19:50:46

@A tudomány sosem téved!:

"Szerintem az emberszabásúakat anatómiailag a nyers növények fogyasztására tervezték."

Jól mondod, szerinted, mert ha így lenne, akkor már rég bebizonyosodott volna, hogy a húsevésbe belehal az ember. Mint ahogy az sem bizonyítja a nyers vegán étrend kizárólagosan egészséges voltát, hogy élnek egészséges vegán emberek... :-)))

"PONTOSAN megmondaná, hogy mit/mennyit kellene enni ahhoz, hogy soha ne legyek beteg."

Mivel ahány ember, annyiféle s mindenki másféle környezeti hatásoknak van kitéve, ezért ezt LEHETETLEN megmondani. DE ha meg is tudnák mondani, mindjárt mindenki mellé lehetne rendelni egy labort, hogy az "előírásoknak" megfelelően tudjon táplálkozni...

Persze elvárásai mindenkinek lehetnek... :-)))

kamugyar 2018.07.24. 20:17:47

@Nylul:
semmilyen következtetést nem akarok levonni. csak érdeklödtem.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.24. 20:37:30

@Nylul:

javasolnám azért az élelmiszerként forgalmazott sókat :)

fordulo_bogyo 2018.07.25. 06:57:58

@elvagyok: "Jó kérdések, viszont egyúttal visszakérdeznék: a mostani ajánlásokat mégis miféle vizsgálatok előzték meg? Mert joggal feltételezhető, talán mégsem történt olyanok voltak, mint amilyenek most viszont elvárnak, hogy az ajánlás felülvizsgálatra kerüljön..."

Ugy velem, hogy nem kiseletesen, vizsgalatokkal allapitottak meg, dolgoztak ki az ajanlasokat, hanem osszeraktak a reszletekbol, azaz kulon megneztek, hogy ilyen es olyan megfontolasok es vizsgalatok alapjan ennyi szenhidrat, ennyi zsir, ennyi feherje, ennyi rost, ennyi asvanyi anyag es az egyes vitaminokbol ennyi es ennyi az optimalis... hozzatettek, hogy a kulonbozo forrasokban melyikbol mennyi es milyen minosegu van... igy alakult ki szerintem az ajanlas...
ez "puha tudomany", azaz nem egyertelmuen bizonyitott, hanem jeleleg igy gondoljuk legjobb tudasunk szerint (ez sem keves), es ez valtozhat.

Ezen tulmenoen az ajanlas meglehetosen laza, azaz sokfelkeppen meg lehet felelni az ajanlasnak es biztos, hogy ezek nem egyenertekuek: pl az adott mennyisegu hal lehet ponty, harcsa, lazac, suger, tonhal stb mindnek mas a taperteke es mas hatranyai (pl higanyszennyezes) vannak. Ezekre az ajanlas nem ter ki.
Egyes halakat lehet nyersen is fogyasztani... erre sem ter ki.
A tobbi taplalekcsoportnal hasonloan: pl.: a mag lehet dio, mogyoro, mak, kesudio, szotyola, tokmag, pisztacia, makadamia stb... mind mind mas osszetetelu... ilyen reszletekbe nem megy bele az ajanlas, pedig egszen biztosan mas az az etrend amiben az ugyanannyi mag dio vagy mondjuk napraforgomag...

Azaz nincs egy konkret etrend ami megfelel az ajanlasnak, hanem szamos nagyon kulonbozo etrend felel meg neki, es szamos mas egymastol gyokeresen alapvetoen kulonbozo etrend meg nem felel meg neki, igy nincs ket osszehaslonlithato etrend, amiket vizsgalhatnank modjuk 1000-1000 kiserleti alanyon.

Van tizezer egymastol kulonbozo etrend ami megfelel egy aktualis ajanlasnak, es van szazezer, emi nem felel meg neki.
Melyiket hanonlitjuk ossze az egyik es a masik csoportbol? miert pont azt, amikro nyilvanvalo, hogy az ajanlas szerint illetve az ajanlasnak nem megfelelo a csoportokon belul sem egyenertekuek az etrendek.

Extrem pelda: nem ajanlas szerinti csak hust enni (a) vagy csak gabonat enni (b), vagy csak zsirt enni (c) es nyilvanvaloan mas a hatasa az a, b, es c etrendeknek... illetve ezek kulonbozo kombinaciojainak is mas.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.25. 07:31:47

@fordulo_bogyo: @elvagyok: @kamugyar:

Puha tudományhoz. Alapvetően az elő rendszerek nem homogének,. a rendszer számos tulajdonsággal bír, melyekben variánsok vannak és meghatározott statisztikai eloszlással jellemezhetők.

Az ember ilyen rendszer és mivel az élelmiszerek is élőlények, azok is összetett rendszereknek tekinthetők, amit külön is hangsúlyoznunk kell, mert az ember biológiájánál fogva rendkívül széles spektrumban képes hasznosítani a táplálékot, alacsony a specifikáció, nagy az alkalmazkodó képesség a helyi kínálathoz.

A fentiekből következik, hogy nem igazán lehet olyan kutatási és kontroll csoportokat létrehozni, ami nagy mintás, hosszú távú (több évtizedes) vizsgálatra épül és csak egyetlen, vizsgálat szempontjából faktorban tér el a másik, kontrollként használt csoporttól.

Ugyanakkor a kutatás-módszertannak vannak eszközei, hogy a komplexitás ellenére meg tudja állapítani az egyes tényezők súlyát és azokat értékelje, nyilván egy meghatározott bizonytalansággal. De az nem várható el, hogy totális eredmények szülessenek, ez a dolgok természetéből fakadóan elvileg sem megvalósítható.

Alapvetően, aki azt mondja, hogy az ajánlások mögött hasraütésszerű kijelentések vannak vagy nincsenek mögöttük értelmes kutatások, az egyszerűen nem nézett utána a dolgoknak.

elvagyok 2018.07.25. 08:40:37

@Meleg Sándor: Szerintem senki nem állított olyat, hogy ne lennének az ajánlások mögött kutatási eredmények, sőt én biztosra veszem, hogy alaposan "körbejárták" a kérdést. A bizonytalanság részemről abban nyilvánul meg, hogy megfelelőek voltak-e azok a szempontok, amik mentén az ajánlások születtek...

Berelhetoreklamfelulet 2018.07.25. 08:49:28

@Meleg Sándor:
Ja, ja...
Régen a fehérjéket titulálták A sátánnak, hogy azt nem szabad enni, mer nem jó...
Aztán a zsírokat....
Aztán a cukrokat....
Most egy kínai kísérlet kihozta, hogy mégis a zsírok....

pls... össze vissza beszéltek az elmúlt pár évtizedben. Amit régen a rossznak titulálták, ma már dobozos kiszerelésben árulják, és az egészséghez alapvető szerként szedik nagy mennyiségben. Szerinted? Hol a hitelességük? (sehol)

Ha még lenne rabszolgaság, akkor lehetne nagyméretű ember kísérlettel tesztleni, hogy mi is az igazság.
De nincs már/még, így az igazság sem most fog kiderülni.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.25. 10:11:29

@Berelhetoreklamfelulet:

A gondom az, hogy az ilyen kísérleteknek van egy rendes konklúziója (meg diszkusszó, limitáció és egyéb karácsonyfadíszek), majd jön a bulvár és polarizálja, leegyszerűsíti és eltorzítja a kutatás eredményt.

Amikor ugyanannak a témának megjelenik egy cáfolata vagy egy eredményt árnyaló kutatás, akkor inverzben lefuttatja a média ugyanezt. Nem nagy meglepődésemre itthon már többszörösen átdolgozott formában jelennek meg a cikkek, az eredetit meg senki nem olvassa el, csaka redukált tanulságot szajkózza, a témabeli kontextus (más, hasonló kutatásokat) meg végképp nem érdekel senkit. De kell valami hír az életmód rovatba, két auragyógyító meg egy varázstermék közé...

Ebből aztán az jön le, hogy a hülye tudósok össze-vissza beszélnek és semmi hitelessége nincs a tudománynak.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.25. 10:16:44

@elvagyok:

"A bizonytalanság részemről abban nyilvánul meg, hogy megfelelőek voltak-e azok a szempontok, amik mentén az ajánlások születtek"

Nyilván ez lehet vita alap, mert a szempontrendszer lehet vitatható, csak legyen értelmes alternatív szempontjaink.

Mondok egy példát is: az USA ajánlási rendszerét a 30-as években a gazdasági válság, a 40-es években a IIVH igényei szerint módosították, az 50-es években itthon ezerrel reklámozták a cukrot, mert a dolgozó népnek olcsó tápenergia kellett. Ma már ezt nem tartjuk jónak, de egészen más környezetben is vagyunk, más szempontok vezérelnek. Az is benne van a pakliban, hogy adott kor társadalmi-kulturális környezete is befolyásolja az ajánlásokat, ebben még az EU sem egységes teljesen.

Szóval ilyen szempontból lehet vitatni az ajánlási rendszer elemeit, de kellő alapozottsággal.

elvagyok 2018.07.25. 10:29:56

@Meleg Sándor: pontosan erre gondoltam, később picit részleteseeben kifejtem, hol van szerintem a gond...

Berelhetoreklamfelulet 2018.07.25. 12:34:04

@Meleg Sándor:
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezek nem "tudósok", hanem többnyire csak cégek által megrendelt kutatásokat elvégző emberek.

Amerikában pl. bevett szokás megvenni kilóra "tudósokat", hogy azt dalolják amit egy multi szeretne, azt ők erre hivatkozva profitot csináljanak.

Miután szabályzás erre nincs, és gyakorlatilag nincs felelőssége a "tudos"-nak azért amit állít, megtehetik.

Az megvan-e, hogy Amerikában a "laktózmentes" tejtermékek nagyobb mennyiségben kerülnek értékesítésre mint a simák? Pedig csak az emberek kis része laktóz érzékeny.
Egyszerűen elterjesztették, hogy a laktóz az ROSSZ, az KÁROS, ezért ANÉLKÜL kell táplálkozni.
Ezt a sok AGYHALOTT benyelte, és kipengetik a sima árának többszörösét a "laktózmentes" termékekért.

És a csattanó a történetben ott van, hogy a "laktózmentes" is csak egy pr fogás, mert a laktózmentes termékekben is ott van a laktóz, csak adnak hozzá olyan enzimet, amivel a laktózérzékenyek is letudják bontani...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.25. 13:30:05

@Berelhetoreklamfelulet:

Nem vagyok ennyire pesszimista a kutatásokat illetően, nem gondolom, hogy mindenki "kilóra" megvehető. Ennyi erővel semmilyen műszaki eszköznek sem lenne szabad működnie, csak mert cégek fizetik a mérnököket...

Laktózmentesség: az amerikai társadalmat alkotó népességben nem olyan ritka a laktózérzékenység. Az európai eredetű lakosságban kisebb, de az afro-amerikai és inddián, de még a latin-amerikai eredetű lakosságban is jelentősen magasabb.

De még a magyar lakosságnál is fennáll a jelenség, átlagosan 20-30% között becsülhető a laktóz érzékenység jelenléte, de a romáknál ennek a duplája kb.

Nyilván a laktóz rákot nem okoz, meg nem hozza el a világvégét, de némileg azért alulbecsült a probléma jelentősége. Hogy ezt a problémát konkrétan hozzáadott laktázzal oldják meg, az alapvetően elmés.

Berelhetoreklamfelulet 2018.07.25. 13:49:47

@Meleg Sándor:
Mindenkit meg lehet venni kilóra, ez _TÉNY_ . Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az hazudik, vagy csak hülye mint a föld.

Mondjuk nem írtam, hogy minden kutatás meg lett véve, de a nagy részük biztosan. Alapból - gondom ez azért megvan - pénz nem jön a semmiből, és egy kutatás nem olcsó mulatság...
Nem feltétlen kell hazugságra gondolni itt... csak fél igazságra, dolgok összemosására, el nem mondására...

A második része dfq? Mint írtam, több fogy abból, mint a simából. Oké, hogy vannak érzékenyek, senki nem írta, hogy nincsenek, de kevesebben vannak, mint a nem érzékenyek, mégis több fogy a "speciális" termékből...

fordulo_bogyo 2018.07.25. 23:19:24

@Berelhetoreklamfelulet: "És a csattanó a történetben ott van, hogy a "laktózmentes" is csak egy pr fogás, mert a laktózmentes termékekben is ott van a laktóz, csak adnak hozzá olyan enzimet, amivel a laktózérzékenyek is letudják bontani..."

ha egy laktozt tartalmazo valamihez laktoz bonto enzimet adsz, es allni hagyod, akkor a laktoz monto enzim lebontja a laktozt, igy nem lesz benne laktoz, azaz laktozmentesse valik.

Az, hogy VALAHA VOLT BENNE laktoz, az nem befolyasolja, hogy az enzim hozzadasa utan laktozmentesse valt.
MOST (amikor megvasarolhatod) latozmentes.

Berelhetoreklamfelulet 2018.07.26. 09:00:09

@fordulo_bogyo:
Hát ezen azért lehetne vitatkozni rendesen. Ha azt nézed, hogy ~37 fokon optimális az enzim működése, és egy tejterméket tárolnak ~6 fokon, jóval valószínűbb, hogy csak az emberben alakul át a nagyrésze.

De ugyan így említhetem volna a misztikus E-szám "mentes" termékeket is, mint nonszensz vásárló hülyítés...

Zb74 2018.07.26. 10:22:17

@Berelhetoreklamfelulet: "Az megvan-e, hogy Amerikában a "laktózmentes" tejtermékek nagyobb mennyiségben kerülnek értékesítésre mint a simák?"

Nem, nincs meg. Te honnan veszed ezt az adatot? Legjobb tudomásom szerint a laktózmentes tejtermékek piaca még mindig egymilliárd dollár alatt van az Egyesült Államokban, még a laktózmentes jégkrémekkel és laktózmentes bébiételekkel együtt sem éri el a kétmillárd dollárt. Ez pedig csak töredéke a több tízmillárd dolláros amerikai tejtermékpiacnak (önmagából tejből is több mint húszmillárd dollárt tesz ki a szektor bruttó árbevétele).

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.07.26. 10:30:34

@Berelhetoreklamfelulet:

Az E-szám mentesség tényleg az. De közben vannak azért tényleg olyan emberek, akiknek egyes adalékanyagokkal vannak problémáik, mert érzékenyek rá.

Ezért kell ráírni minden élelmiszerre az összetevőket és vastag betűkkel azokat, amiket allergénként vagy intolerancia-faktorként azonosítottak. Szóval a kedves vásárló megkapja a maga tájékoztatást és aztán eldönti, kell-e neki.

fordulo_bogyo 2018.07.26. 12:58:32

@Berelhetoreklamfelulet: "Ha azt nézed, hogy ~37 fokon optimális az enzim működése, és egy tejterméket tárolnak ~6 fokon, jóval valószínűbb, hogy csak az emberben alakul át a nagyrésze."

Melyik enzim mukodik optimalisan 37C fokon? Konkretan milyen forrasbol szarmazo beta-galaktozidazt hasznalnak a laktozmentesseg eleresere? Mi az aktivitasa annak 6C-n?
Csak a tarolas alatt van benne az enzim?

kokal 2018.08.03. 09:27:12

@Nylul: Csak bajod ne legyen, mert bevisznek a kórházba, aztán mindenféle vizsgálat nélkül benyomnak egy sóoldatot! :) Biztos, ami biztos!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.08.04. 07:58:34

@kokal:

Konkrétan itt Lenkeinek sok mindenben igaza van.
1. A káliumos rémhírterjesztés totál butaság (erről én is írtam, meg a Ködpiszkáló blog is).

2. A fejfájás mögött valóban állhat víz és elektrolithiány, bár hogy a só és vízbevitel önmagában univerzális szer lenne, az kétséges.

3. A vízhiány alapvetően sok egészségügyi panasz mögött ott áll, bár Lenkei sokkal több vizet ajánl, mint a sztenderd ajánlások. Alapvetően a legtöbb ember kevésbé figyel a folyadék-bevitelre

fordulo_bogyo 2018.08.06. 03:43:07

@Meleg Sándor: Mikozben egyetertek a tenyekkel, en ugyazet ugy fogalmaztam volna, hogy konkretan itt Lenkei a tole megszokottnal sokkal kevesebb marhasagot irt. :-)