Ajánlások - Zsírok
2019. január 15. írta: Meleg Sándor

Ajánlások - Zsírok

Bár a zsírokról sokszor és több megközelítésben volt már szó, az ajánlásokról szóló sorozatban is érdemes megemlékezni róluk, hogy kerek legyen ez a történet.

olajok.png

Rövid ismétlésként említeném, hogy volt egy általános felvezető írás, röviden áttekintettük az anyagcserét, volt szó a telített (SFA) zsírokról, illetve az egyszeresen (MUFA) és többszörösen (PUFA) telítetlen zsírsavakról, és akadt egy összefoglaló a növényi olajokról is (az állati zsiradékokkal még adós vagyok, de ők is sorra kerülnek egyszer). Ezekben az írásokban sok alapvető dologról volt szó, nem bonyolódnék ismétlésekbe, most inkább egy átfogó képet szeretnék mutatni a témáról.

 

MENNYISÉGI KÉRDÉSEK

A mai modern ajánlásokkal szemben gyakran elhangzik a vád, hogy zsírellenesek: minden rossz forrásának kikiáltjuk a zsírokat, pedig valójában egészen mások az okozói a modern kori nyavalyáknak (pl. szénhidrátok, sorosgyörgy, e-számok, stb.). Ezt a képet illik egy kicsit árnyalni. Alapvetően a zsírbeviteli ajánlások elég rugalmasnak mondhatók, ha a napi energiabevitelen belüli arányt nézzük. Az EFSA ajánlása a napi energia 20-35%-a tartományban elfogadhatónak tartja a zsiradékokat, de bizonyos körülmények között (pl. bizony sportágak) megfelelő összetétellel a 40%-ot is engedi. A hazai ajánlás a 30%-os arányt tartja optimálisnak, a WHO 30% alatti tartományt javasol, nyilván itt is elképzelhető némi szórás.

Mennyiségi szinten ez azt jelenti, hogy nagyjából 0,8-1,2 g zsír fogyasztható testtömeg kilogrammonként, bár a grammokban kifejezett mennyiség és a százalékok nem igazán kapcsolhatók össze egyértelműen, hiszen az összes napi energiabevitel is ingadozhat és az értéket befolyásolja a szénhidrát és a fehérje bevitele is.

Érdemes szót ejteni röviden a "low fat/carb - high carb/fat" vitákról. Az könnyen belátható, hogy egy viszonylag konstans fehérjebevitel (15-20% a napi energián belül) mellett a bevitt zsír és szénhidrát biztosította energia fordítottan viszonyul egymáshoz. A téma körül zajló viták legnagyobb problémáját én abban látom, hogy az egyes kategóriák teljesen gumiszerű definíciókkal futnak, ez pedig megnehezíti az életet. Nagyjából igyekeztem összefésülni a különböző határokat, valahogy így lehet elképzelni a különböző fogalmakhoz társuló arányokat:

aranyok.png

A normál tartomány kivételével szinte egyik tartomány sincs szakmailag pontosan meghatározva, egészen nagy eltéréseket lehet látni egy-egy szerzőnél, főleg, ha valami extrém étrendet akar eladni - például a paleónál a normál tartomány 45%-a már "high carb" a 35%-os zsírarány meg "low fat".

 

MINŐSÉGI KÉRDÉSEK

Talán az összes mennyiségnél fontosabb, hogy a zsírbevitel hogyan és miből áll össze. Az első fontos csoport a telített zsíroké, ennek az ajánlott beviteli értéke a napi energia 10%-a, de úgy is megközelíthetjük, hogy a teljes zsírbevitel kb. egyharmada. Némileg árnyalja a témát, hogy a telített zsírsavak lánchosszúsága eltérő (4-20 szénatomra épülnek) és az élettani szerepük és hatásuk ettől függően változik. A közepes (10-14) hosszúságú zsírsavak szépen fel tudják verni az LDL koleszterin lipoproteinszintjét az embernek, általában véve a telített zsírsavak nagy mennyiségű fogyasztását számos betegség kockázatának emelkedésével kapcsolták össze a kutatások az elmúlt években.

Az egyszeresen telítetlen zsírsavakra nincs különösebb ajánlás megfogalmazva, a palmitoleinsav és az olajsav a két leggyakoribb zsírsav-féleség, különösen varázslatos egészségügyi hatás nem kapcsolódik hozzájuk. Bár sokáig az olajsavval kapcsolatban feltételezték, hogy a mediterrán étrend pozitív egészségügyi hatásaiért felelős, azóta kiderült, hogy ez egy kicsit bonyolultabb kérdés (pl. az étrendben alkalmazott olajfélékben oldott anyagok hatása nagyobb jelentőségű). A többszörösen telítetlen zsírsavak esetében viszont egészen részletes ajánlás található. Az omega-6 csoportból a linolsav esetében a bevitel a napi energia 4%-ban került meghatározásra, más omega-6 zsírsavak fogyasztását nem nevesítik. Az omega-3 csoportból az alfa-linolénsav esetében pedig 0,5% az ajánlott érték, emellett az EPA/DHA esetében minimum napi 250 mg-ra lenne szükség. Ehhez annyit illik még hozzátenni, hogy ahhoz, hogy igazán jelentkezzenek a pozitív egészségügyi hatások, ennek a mennyiségnek legalább 2-3-szorosa szükséges. 

Ott vannak még a csúnya és gonosz technikai  eredetű (hidrogénezés, tartós hevítés által keletkező) transz-zsírsavak, ez esetben az ajánlás nagyon egyszerű: minél kevesebb, annál jobb.

Végül és utolsó sorban ott vannak a konjugált (cisz-transz kötéseket tartalmazó) zsírsavak, ezek közül a konjugált linolsav vált híressé, mint csodatévő fogyasztószer. Ezeknek a zsírsavaknak az előfordulása elég ritka és táplálkozási szerepük eddigi ismereteink szerint eléggé elhanyagolható, hacsak nem életvitelszerűen közterületen szabadon tartott állatokat fogyaszt valaki rendszeresen.

 

MIBŐL, MENNYIT?

Nézzük meg, hogy is néz ki mindez a gyakorlatban? Alapvetően az élelmiszereinkben 6 zsírsav a meghatározó, a 16 és 18 szénatomos láncra épülő telített (palmitinsav, sztearinsav), egyszeresen telítetlen (palmitoleinsav, olajsav), és többszörösen telítetlen zsírsav (linolsav, alfa-linolénsav) adja a bevitelünk fő részét. Az állati eredetű zsírokban fő szabály szerint magasabb arányban vannak jelen a telített zsírsavak, a növényiekben a telítetlenek.

zsirsav-allat.jpg

zsirsav-noveny.jpg

 

Ha az ajánlásoknak megfelelő telített zsírsav-bevitelt szeretnénk tartani, akkor érdemes észben tartani, hogy a zsír több, mint kétszer annyi energiát ad, mint a szénhidrát (9,3 kcal/ g vs 4,1 kcal/g), ez azt jelenti, hogy napi szinten pl. egy 70 kilogrammos ember étrendje mindösszesen kb. 60-85 g zsírt tartalmazhat - ezt nem is olyan nehéz elérni, vagy akár túl is szaladni ezen. A zsiradék bevitelben két forrást kell figyelembe venni: először ott van az a zsírtartalom, ami az adott élelmiszerekben benne van (pl. a tej természetes zsírtartalma,), másodszor meg az a zsírmennyiség, amit mi adunk az élelmiszerhez (megkenjük a kenyeret vajjal vagy a zsírban sütéskor felszívott mennyiség). Alapvetően mindkettővel el lehet szállni, ha alábecsüljük, és mindkét forrást szépen lehet kontrollálni némi figyelemmel.

Összességében semmilyen zsír-ellenességről nincs szó az ajánlásokban, egyszerűen a bevitelnél óvatosnak kell lenni, mert könnyű túlfutni. Egyébként a magyar lakosság minden mérés szerint erősen túlfogyaszt zsírokból, mind a táplálékok természetes zsírtartalmát, mind a hozzáadott zsírokat tekintve. Ehhez adjuk hozzá, hogy túlfogyasztunk szénhidrátokból is (ezen belül a cukrokból ) és máris érthető, hogy a két dolog együtt szépen kerekíti a lakosságot, tolja felfelé a túlsúlyosak arányát.

Az állati zsírforrásokat az ajánlás a telített zsírok bevitele miatt javasolja csökkenteni, bár megint ki kell emelni, hogy kategorikusan NEM tiltja azok fogyasztását.A tejtermékek esetén a tejzsír speciális összetétele miatt szerintem annyira nem kell a szigorú zsírmentességre törekedni, de azért ez sem egyszerű. A tej esetében a 2,8 %-os tejet 1,5%-ra cserélni nem sok értelme van (napi 2 dl tej fogyasztásnál éves szinten 95 g zsír az eltérés), de magasabb zsírtartalmú termékek esetén érdemes végiggondolni, mikor, mennyire van szükségünk. A tejzsír növényi olajokra való lecserélésének nem sok értelmét látom.

Sokat lehet spórolni, ha a húsokat úgy válogatjuk meg, hogy azok belső zsírtartalma alacsony legyen - itt szintén vannak dolgok, amikor nem kell erőltetni, mert ha már kell a bacon, akkor kell. Az egyetlen olyan hely, ahol szabadabbra lehet engedni a dolgokat, a halak, de itt a halak zsírtartalmára gondoltam, nem a repceolajban úszkáló konzerv-jószágokra.

A növények esetében néhány kivételtől eltekintve az energia tárolására szolgáló tápanyag a szénhidrát. Azon növények esetében, ahol alap esetben magasabb zsírtartalom fordul elő, kényelmesen elférnek az étrendben. A gond akkor adódik, amikor a növényi olajokat, zsírokat tömény formában, hozzáadott zsírként alkalmazzuk, ez előfordulhat házilag vagy az élelmiszeripari rendszerben is, egyik sem jobb a másiknál. A mai termékkínálatban elég széles kör az, ami hozzáadott cukor vagy zsír nélkül fogyaszthatatlan, eladhatatlan, de ha megnézzük a házi ételkészítési szokásokat, ott is meg-megszaladnak a dolgok.

Lényegében itt az egyik fő bűnös a pálmazsír, ami rendkívül magas arányban tartalmaz telített zsírokat és az elmúlt évtizedekben csaknem minden élelmiszerben megjelenik hozzáadott zsiradék formában. A kókusz zsiradéka annyival másabb, hogy a telített zsír jelentős része közepes hosszúságú (MCT) zsírsavakból épül fel, ennek most van egy nagy felfutása, de annyira azért nem jó (lásd itt).

A sajtolt növényi olajok (napraforgó, kukorica, stb.) egy jó ideje játszák a közellenséget, elég sok támadás éri őket a magas omega-6 (linolsav) tartalom miatt. A valódi gond nem is ez, hanem az, hogy rengeteget használunk belőle (KSH szerint átlagosan majdnem 12 liter/fő/év), főleg sütéshez. Ilyenkor, akármilyen ügyesek is vagyunk, a sütött étel elég jelentős mennyiséget magába szív, így simán elrejtünk egy étkezésben 2-300 kcal többlet energiát úgy, hogy fel sem tűnik. Amíg ez alkalomszerűen történik, addig nem okoz nagy gondot, de ha a heti menüben ez vissza-visszatér, akkor összeadódik és könnyen ki lehet számolni, hova vezet.

rantotthus.jpg

A magyar konyha univerzális csapásmérő eszköze, létezésünk esszenciája: a rántott hús.

Külön kategória a kenőzsiradékok köre: a vajt az elmúlt években milliónyi féle margarin szorította vissza, de a jó öreg sertészsír mellett a baromfizsírok is kaphatók. Itt is igaz, hogy ha mértékkel és változatosan használjuk ezeket, akkor nem történik baj.

 

ÖSSZEFOGLALVA

A modern táplálkozási ajánlások nem zsírellenesek, de figyelembe véve a zsír magas energia-tartalmát felállítanak bizonyos korlátokat. A mennyiséggel legalább azonos súlyú a minőség kérdése, a zsiradék forrása, felhasználása összességében fontosabb az egészség szempontjából, minthogy az optimális mennyiségről vitatkozzunk. Lehet zsírszegényen is rosszul étkezni és egy relatíve magas zsírtartalmú étrend is megfelelhet az egészséges táplálkozás elveinek, ha jól van összeállítva.

Fontos, hogy a zsírbevitelt kontroll alatt tartsuk, az élelmiszerek természetes zsírtartalmát és a gyártás - készítés során hozzáadottat egyaránt. Mindkét formában lehet jelentős megtakarításokat elérni, csökkentve az ételek energiatartalmát, de ha nem figyelünk, csúnyán el is lehet szállni. A források tekintetében nincs kategórikusan kizárt zsírforrás, fontos a változatosság. Általában véve a telített zsírok és a magas linolsav tartalmú olajok bevitelét érdemes mérsékelni.

A koleszterin téma ebben az írásban nem került sorra, de majd még visszatérünk erre.

zsirok.png

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog  

Források:

  • Scientific Opinion on Dietary Reference Values for fats, including saturated fatty acids, polyunsaturated fatty acids, monounsaturated fatty acids, trans fatty acids, and cholesterol. EFSA Journal 2010; 8(3):1461
  • Healthy diet. WHO. LINK 
  • OKOSTÁNYÉR. LINK
  • Bíró gy, Lindner K: Tápanyagtáblázat. Medicina. 1995.

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr1914525968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr Brcskzf Gröőő 2019.01.15. 15:53:44

a rántotthús fölötti bekezdésben van egy fölöslegesnek tűnő, vélhetőleg szerkesztésből ottmaradt „csoportokban ennél”.

pkovaks 2019.01.16. 19:05:41

Na, ja, regen generaciok nöttek fel zsirosdeszka hagymaval es kömenymag leves etlappal es ma is elnek es jol vannak...

midnightcoder2 2019.01.16. 19:14:53

@pkovaks: Na ja. Nagyanyámék simán eléltek 8x éves korukig a táplálkozástudomány eredményeinek teljes mellőzésével. Na jó, szerencséjükre akkoriban ezt az úgynevezett tudományágat még nem találták fel, vagy csak a média nem tolta az arcukba ilyen töménységben, akkoriban a dokik még az úgynevezett gyógyítással próbálkoztak a meglehetősen sűrűn változó bölcs tanácsok osztogatása helyett.

Asidotus 2019.01.16. 21:20:15

@midnightcoder2:
csak nagyszüleink sokat mozogtak, kint, a szabadban, januártól decemberig, nem pedig a szobában gubbasztottak.
Az egész táplálkozástudomány létjogosultságának 73%-át a mozgásszegény életmódunk teszi ki. Ha rendesen, sokat, friss levegőn, mozogna az ember, akkor lényegében bármit megehetne, gond nélkül

midnightcoder2 2019.01.17. 07:27:03

@Asidotus: Télen pont nem sokat mocorogtak kinn, mert hogy minek. Tavasztól őszig viszont tényleg sokat mozogtak. A másik vicces, hogy egyikük sem mosott fogat egész életében, mégis úgy 7x éves korukig szinte az összes foguk megvolt. Pedig alapvetően nem ettek mást mint mi, max. sokkal több zsírt. Viszont szerették a cukros dolgokat, tésztaféléket. Nekem már 40 évesen is alig volt saját fogam, most úgy 50 körül már csak kettő. Pedig egész életemben lelkesen sikáltam őket...
Amúgy ez a lelkesen mozogtak a mezőn dolog is csak az anyai nagyszüleimre vonatkozik, apai ágon a nagyapám suszter volt, és nem sokat ment ki a műhelyből. Legalább annyira ülőmelót csinált mint én. És füstölt mint a gyárkémény.

Ráhel a saját lábunkon áll 2019.01.17. 09:35:03

Mindennap vajas kenyeret reggelizek, pontosabban kenyeres vajat,
és ezt a jó/rossz szokásomat a halálomig
tartani is fogom.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2019.01.17. 09:44:45

Köszönjük a rövid cikket.
Ám épp a lényeget nem találtam meg benne.
Most akkor pontosan miben süssük meg kedvenc ételünket, a rántott húst, sült krumplival?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.01.17. 09:57:13

@midnightcoder2:
A fogászati tételre vonatkozóan nem találtam igazolást. Őskorig visszamenőleg a leletekben nagyon nagy a foghiányok aránya. Az régen némileg jobb volt, hogy a folyamatos, tömény cukros ételek aránya jóval kisebb volt.
Az anekdotikus érvekkel vigyáznék, nekem is volt olyan rokonom, aki 100 évig élt, de ettől még nem mondanám, hogy úgy kell élni.

Terézágyú 2019.01.17. 09:57:27

@midnightcoder2:
" Télen pont nem sokat mocorogtak kinn, mert hogy minek."

Ahogy vesszük. Egy (rendes) falusi portán télen is van (volt) elég munka a ház körül: hólapátolás, az állatok etetése/gondozása, fűtés (és a kapcsolódó melók pl. favágás) stb.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.01.17. 09:58:34

@wmiki:
Konkrétan rántott húst nem kellene sütni. vannak zsírszegény sütési eljárások, amiket érdemes használni, ez működik krumplival is. ha valaki tudja élvezni, hogy valami nem tocsog a zsírban, akkor igen finom dolgokat lehet viszonylag kevés zsírral elérni.

Terézágyú 2019.01.17. 10:23:33

@Meleg Sándor:
"A fogászati tételre vonatkozóan nem találtam igazolást."

Nem kívánok vitatkozni erről, csak megjegyzem, hogy szerintem ez is olyasmi, mint a "nők háztartási munkája": hogy hiába a rengeteg kütyü, még sincs idejük a nőknek semmire, mégis folyton panaszkodnak, hogy mennyi a háztartási meló. És valóban, vannak olyan felmérések, hogy tényleg nem csökkent annyit az erre fordított idő, mint amennyire várhatnánk a rengeteg kütyü miatt...

Szóval a fog is ilyen. Ahhoz képest, hogy elvileg mindenki gyerekkorától kezdve fogat mos, és rendszeresen jár a fogászhoz - mégsem tűnik úgy, hogy jobb lenne a fogak állapota... Pontosabban: jobbnak TŰNIK, mert FOLYAMATOSAN kezeli a fogász a fogakat, és ha kijön egy fog, akkor azt azonnal pótolják - de ennyi!
Eleve nem értem, hogy hogyan mondhatja valaki, hogy neki egészségesek a fogai, ha egyszer
- félévente megy fogászhoz, ilyenkor ha más nem, fogkőtlenít
- van 2-3 tömött foga
- van 1-2 műfoga is ????

De egészségest mond - mert a fogai annak NÉZNEK KI. Az esztétika a lényeg...

Vajon mondaná valaki, hogy "nekem egészségesek az ízületeim - félévente megyek reumatológushoz, az egyik oldalon csipőprotkóm van" ?
Vagy éppen azt, hogy "nekem egészséges a szívem, két éve volt egy műtétem, azóta a pacemaker szuperul működik, félévente járok a dokihoz" ?

Miért éppen a fog az részünk, amely miatt MINDENKINEK félévente járnia kell fogászhoz???
Mert ez a trend. Az esztétika a lényeg.

Egyszer írta valaki, hogy mennyi baja van, hogy hajproblémái miatt parókát kénytelen hordani, titkolja, szégyenkezik stb. - de miért is ekkora baj a műhaj, amikor a műfog nem gond, sőt, kötelező!???

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2019.01.17. 10:23:40

@Meleg Sándor: Mik ezek a zsírszegény sütési eljárások, ott milyen zsiradékot használjunk, és hasonló lesz-e az élvezeti értéke az így elkészült rántott hús+ sült krumpli kedvenc ételünknek?
Desszertnek ennék egy kis képviselő fánkot, azt hogyan süssem meg?

kamugyar 2019.01.17. 10:41:55

@wmiki:
véleményem szerint nem h hasonló de jobb is lesz a fenti kommentemben lévő cuccokkal elkészített. én sok zsírt eszek a pékárut csökkentetem a zsír helyett de ezeket a sült rántott dolgokat a minőség miatt készítem ezekkel. legtöbbször zsírt fújok a sütni kívánt alapanyagra ha lusta vagyok akkor olivát. amúgy pont a képviselőfánkot készítik sütőben nem bő olajban mint klasszikus szalagos fánkot :D a kérdésed viszont értem. azt még pont nem próbáltam másképp csinálni. azt párom nagymamája szokott néha nekem annyi egy évben pont elég. meglepően sok bő zsiradékban készült ételt lehet konyhai technikával elkészíteni. persze az én motivációm és a cikk szerinti más de ez most lényegtelen.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.01.17. 11:29:27

@wmiki:

A rántott húst szerintem nem tudod másképp csinálni, de hasonló élvezeti értékű vagy akár jobb dolgokat igen. A krumplinak kifejezetten jót tesz, ah egy kis fűszeres sóval megcsapod és úgy sütöd ki zsírszegényen.

Vannak olyan ételek, amik definitíve bő zsírban sülnek, ezeket nem tilos és ha már csináljuk, csináljuk rendesen. De akkor ezek nem a mindennapi menüben lesznek.

Sörnyelő 2019.01.17. 13:56:14

Tök jó cikk. Kár hogy nem derül ki semmi belőle. Az összelapátolt információk nem állnak össze egésszé. Azok a fránya számok.

fordulo_bogyo 2019.01.17. 20:43:49

A rantott hus zsir/olaj tartalma nagymertekben fugg a sutes homersekletetol. alacsonyabb homersekleten jelentosens tobb olajat vesz fel, magasabb homersekletena kifele tudulo goz nagymertekben lassitja, gatolja az olaj behatolasat.
Kozvetlenul sutes utan a zsirt/olajat felszivo papirtorulkozo, torlokendo is sok zsirtol tudja mentesiteni.

Borathan 2019.01.19. 23:46:17

@midnightcoder2: télen is sokat mozogtak kint, mert nem volt gáz, hogy fűtsenek, ki kellett menni a fáért, össze is kellett vágni. Meg, meg kellett etetni az állatokat, meg mindenhová gyalog mentek, stb.
De, télen is sokat mozogtak kint

Zb74 2019.01.29. 10:12:54

@midnightcoder2: Ez tömény hülyeség. Egyrészt nem mindenkinek a nagyszülei éltek sokáig - az én egyik nagypapám például 59 évesen hunyt el. Azt is tudjuk, hogy száz évvel ezelőtt még sokkal rövidebb volt az átlagos élettartam - a dédapáim pl. a 30-as éveik derekán haltak meg; igaz, ennek nem sok köze volt a táplálkozásukhoz, hiszen fertőzések vitték el őket. Másrészt akkoriban az emberek többségének nem volt lehetősége orvost fogadni, hiszen nem volt széles körű egészségbiztosítás, közgyógyellátás stb.

Egyébként a 80-100 évvel ezelőtti magyar lakosság nagy részét a föld nélküli szegényparasztok, mezőgazdasági munkások (béresek, napszámosok, kanászok stb. stb. stb.) adták; az ő étrendjükben pedig az állati eredetű élelmiszerek csak kis mennyiségben voltak jelen. Szalonnát rendszeresen ettek ugyan, de nem nagy mennyiségben, hiszen a "kommencióban" (ún. konvenciós szerződésben) biztosított szalonnaadag erősen korlátozott volt; nagyon be kellett osztani, és ősz közepére még így is gyakran elfogyott. Zsírt használtak, de nem nyakra-főre. A "szegény ember vízzel főz" mondásunk is arra utal, hogy az emberek többsége nem engedhette meg magának, hogy rendszeresen zsírral főzzön.

Húst általában csak hetente egyszer ettek: a vasárnapi ebédjükben volt - jellemzően - csirkehús. A lápvidékeken élők különféle mocsári halakkal, például csíkkal egészítették ki az étrendjüket, de őszintén szólva a legnagyobb mennyiségben fogyasztott állati eredetű élelmiszer nem a hús, hal, szalonna volt, hanem az aludttej és a túró. Az elfogyasztott élelmiszer nagy része növényi eredetű volt; kenyeret és egyéb tésztaféléket ettek, azonfelül sok krumplit, káposztát, hagymát, száraz hüvelyest, az őszi-téli időszakban nagy mennyiségű sült tököt fogyasztottak, nyáron pedig kiegészítették az étrendjüket paprikával, uborkával, idénygyümölcsökkel - főként a sokfelé nagy mennyiségben termő dinnyével, almával, szilvával - is. Összességében azért eléggé egyhangú volt az étrendjük.

Munyi cica 2019.02.14. 20:58:03

Sándor!
Vagy valaki, aki tudja a választ: ha boltban veszek biotejet, abban van érdemben konjugált linolsav? Csak az van ráírva, hogy "ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból".

fordulo_bogyo 2019.02.15. 02:15:05

@Munyi cica: Miert kulonbozne a bio-tej es nem-bio-tej osszetetele?

Munyi cica 2019.02.15. 09:27:41

@fordulo_bogyo:
Igen, valahol jogos, csak egyszer azt írta Sándor, hogy a legeltetett tehén tejzsírjában van csak érdemben CLA, ezért bátorkodom feltételezni, hogy talán a biotejben is kicsit több van, mint a normál tejben, illetve remélem, hogy többet legel, jobb kaját kap a biotehén :D.

fordulo_bogyo 2019.02.15. 09:56:24

@Munyi cica: Ertem. Attol tartok, hogy a bio- es az "ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból" (ami nem feltetlenul bio?) szarmazo tej egyaltalan nem biztos, hogy valaha is legetetett tehentol szarmazik.
Nem kap antibiotikumot ha beteg, nem permetezik modern szerekkel, csak hagyomanyosokkal, nem hasznalnak mutragyat, csak hagyomanyosat, esetleg nem kap gmo szojat... de a legeles az nem feltetlenul kriterium.

Egy biotejet propagao laprol idezem:
"a biogazdálkodás megvalósításához három évig kell műtrágya és növényvédő szer nélkül művelni a földet, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai cikluson alapul. A tehenek takarmánya nem tartalmaz sem szintetikus műtrágyából, növényvédőszerből származó vegyszermaradványokat, sem génmanipulált összetevőket. Szabályozva van, hogy az állatokat szabadon, tágas területen kell tartani: minimum 6 négyzetméternyi mozgásterületet kell biztosítani számukra és legalább fél éven át bio termőföldről származó takarmánnyal kell etetni őket. A biogazdálkodás során a teheneket nem kezelik antibiotikumokkal, nem kapnak mesterséges hozamfokozókat, így azok maradványai nem kerülhetnek a szervezetükbe.

Hogyan készül a biotej?
A biotejet megkülönböztetett gondossággal kezelik és kíméletesen dolgozzák fel, minden más tejtől elkülönítve, hogy a különleges beltartalmi értékek változatlanul megmaradjanak. A minőségmegőrzés fontos része a rendkívül gyors, korszerű technológia, ami a fejéstől számított 12 órán belül biztosítja a tej kiváló minőségű feldolgozását.

Sokan félreértik a biotej különlegességét és azt gondolják, ez a tejtípus több vitamint vagy ásványi anyagot tartalmaz, mint a hagyományos tehéntej. Mindkét ital egészséges és egyazon forrásból származnak. Utóbbi kiemelkedő előnye azonban, hogy környezeti szennyeződéstől mentesen tartott tehenektől származik, így is állítják elő és minden vegyi anyagtól mentes környezetben kezelik és csomagolják."

[Most nem allok neki kritizalni, mert felforrt az agyvizem a "minden vegyi anyagtól mentes"-t es a "génmanipulált összetevőket" olvasvan]

Mindenesetre a 6 negyzetmeter terulet tehenenkent az nem legelo.... "szabadon, tágas területen" ... LOL

Munyi cica 2019.02.15. 19:40:58

@fordulo_bogyo:

Köszönöm a gyors választ, meg hogy ilyen alaposan utánanéztél, erre nem is számítottam :).

Nem gondoltam, hogy a beltartalmi értéke magasabb a hagyományos tejnél, (bár igaz, a CLA is annak számít .....), nem szoktam ilyen tejet venni, csak nagyon ritkán, miért fizessek kétszer annyit, mint a normál tejért. Most is csak azért vettem, mert volt leárazva (közeli lejárati idő miatt 40 %-os, de még bőven lejárat előtt), ESL - ezek elég tartósak.

Hát valóban, a 6 négyzetméter....az nem legelő. Nem baj, azért ennyiért megérte, mert legalább biotej, végül is van előnye a normál tejhez képest.

A gm és minden vegyi anyagtól mentes....na ezek engem sem hatnak meg, nem gondolom, hogy a gm és a vegyi anyagot hordozó ételektől ártanának :-D.

Sőt, van amiből állítólag nem is jobb a bio, pl. a gabonákból, mert ezek fuzáriummal, gombatoxinokkal inkább szennyezettek, mint a nem bio, ahogy olvastam.

daemonhunter 2019.02.24. 23:56:37

Azért nagyon fontosak a telített zsírok az alábbi miatt:
gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatással rendelkeznek, továbbá vannak olyan szöveteink melyeknek egyetlen energiaforrása(pl.szívizom)

és azért a növényi olajok felhasználását sütésnél kifejezetten tiltanám

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.02.25. 06:31:34

@daemonhunter:

A telített zsírok nem gyulladáscsökkentőek, azt a PUFA zsírsavak tudják, mert azokból készít ilyen vegyületeket a szervezet. A telített zsírsavaknál rövid szénlánc esetén van tényleges antibakteriális hatása, de glicerid formában ez nem érvényesül - egyébként meg elég agresszív vegyületek, nem csak a baktériumokat képesek hazavágni. Iletve a nagyon hosszú szénlánc (C20-22 környékén) esetén van ilyen hatás, de ezek döntően csak külsőleges felhasználást tesznek lehetővé, mert a szervezet ezeket is lebontja, nem nagyon tud in vivo érvényesülni a hatás - éppen ezért jellemzően kozmetikumokban alkalmazzák (pl. shea vaj)