Planetary Health Diet
2019. január 28. írta: Meleg Sándor

Planetary Health Diet

A napokban futottam össze egy érdekes étrend-ötlettel, ami az egészséges élet mellett a világ megmentését is célul tűzte ki, ez a Planetary Health Diet (PHD).

phdiet.png

Mivel az emberiség jelentős ütemben gyarapodik a bolygón, az élelmezés is egyre nagyobb gondot jelen és fog jelenteni a jövőben. Az EAT – Lancet Bizottság megvizsgálta a növekvő népesség egészséges táplálkozás alapján számított szükségleteit és ezt összehozta egy olyan szempontrendszerrel, ami fenntartható, bolygó élővilágát legkevésbé károsító élelmiszerrendszerek kialakításához szükséges. Ez alapján a bizottság összehozott egy olyan tápanyagcsoport alapú étrendi leírást, ami elvileg hozzájárul az globális egészségügyi kockázatok csökkentéséhez, a betegségek megelőzéséhez és hosszútávon globálisan is fenntartható a környezeti károk minimalizálásával. Ez annyira jól hangzik, hogy már csak az adómentességet kellett volna valahova beszúrni és tényleg fokozhatatlan lenne…

 

HOGY IS NÉZ KI AZ ÉTREND?

A PHD alapvetően egy erősen növényi forrásokból dolgozó étrend, de kis mennyiségben megtartja az összes állati eredetű élelmiszercsoportot is. Az állati eredetű termékek mennyiségét erősen csökkenti, nagyjából arra a szintre, ahol még a tápanyagbevitelben szükségesek, minden mást pedig növényi forrásra telepít.

Az étrend jelentősen visszaszorítaná a húsfogyasztást, itt összesen 43 g/napos mennyiséget javasolnak, ez az aktuális ajánlások töredéke és messze elmarad egy átlag magyar lakos húsfogyasztásától. Ez a mennyiség minden másnap egy gyengébb hústartalmú levesre, vagy 3-4 naponta egy közepes adag húsételre elegendő. A húsfogyasztáson belül pedig a vörös húsokat szeretnék kiszorítani intenzíven, a húsbevitel kb. 33%-a lehetne vörös hús (marha, sertésállat és tsai), a kétharmad rész pedig baromfi. A belsőségeket, húskészítményeket külön nem jeleníti meg az ajánlás, de nyilvánvalóan a fenti mennyiségen belül kezelendőek.

Tojásból 13 g jut naponta, a gyakorlatban ez megint 3, de inkább 4 naponta egy tojást jelent, ezt se mondanám igen bőségesnek, de legalább kissé kipótolja a húst. A halból napi 28 g az adag, ebből legalább heti egy soványka halétel kijön. A tejre 250 g/nap értéket adnak meg (vagy ennek megfelelő egyéb tejterméket), ez is nagyjából a fele annak, amit általában fogyasztani javasolnak az ajánlások.

Ha a növényi részt nézzük, az étrend gerincét a keményítőben szegény, alacsony energiatartalmú zöldség (300 g/nap) és a teljes kiőrlésű gabona és gabonatermékek adják (232 g/nap), ehhez csatlakoznak a gyümölcsök (200 g/nap), majd a hüvelyesek és olajos magvak (125 g/nap). Ez utóbbi kategória részben az állati eredetű termékek pótlását hivatott szolgálni. A keményítőben gazdag zöldség (pl. burgonya) napi 50 g/nap mennyiségben szerepelhet az étrendben.

A cukor napi 31 g, a hozzáadott olajok, zsírok napi 52 g mennyiséggel számolandók, ez utóbbi kategória esetében szinte csak növényi forrás jöhet szóba.

phd_tanyer.jpg

Napi élelmiszer-fogyasztás az egyes élelmiszerek tömege (g/nap)alapján.

phd_tanyer2.jpg

Fehérjeforrásként alkalmazott élelmiszerek aránya az étrendben.

Dietetikailag nézve a leginkább bántó tétel a 31 g cukor és a 52 g növényi olaj. Bár a cukor az ajánlás szerint elhagyható, de a tolerált mennyiségben a napi energia (2500 kcal) 7%-át adja, ez valamivel több a WHO ajánlásnál (5%). A növényi olaj mennyisége a zavaróbb, a bevitt mennyiség eléri a napi energia 18-20%-át. Ez utóbbi azért is sok, mert egy alapvetően zsírszegény (saccra alig 30%) étrendről beszélünk, amiben gyakorlatilag alig van valamilyen érdemi zsírforrás az étrendben, ennek hiányára simán hozzáadott zsírt/olajat tesznek be. Együttesen meg az étrend energia-bevitelétnek több mint negyedét adja (bizonyos forgatókönyvekkel akár ennél magasabb arány is kijöhet) ez a két kategória, ami azért nekem soknak tűnik.

A másik kérdés, hogy nagyon nem mindegy, milyen növényi olajról beszélünk: sem az összetételből fakadó egészségügyi hatás, sem az előállításból származó környezeti terhelés nem azonos a különböző olajoknál, sőt, lehetnek esetek, amikor mindkét tétel az állati zsíroknál is kedvezőtlenebb lehet.

A legtöbb élelmiszercsoport esetén egy "tól-ig" tartomány kerül kijelölésre, itt azért kiderül, hogy alapvetően az étrend kiiktathatónak tartja az állati eredetű termékeket, de még a hüvelyeseket és az olajos magvakat is, csak a gabona, a gyümölcs és az alacsony keményítőtartalmú zöldségek a nélkülözhetetlenek.

 

phd_energia.jpg

 

Nekem a globális megoldások mindig okoznak némi fejtörést, az ember a bolygón erősen változó környezetben él, eltér a gazdasági és társadalmi rendszer, így az élelmezésben is lehetnek olyan eltérések, amiket nehéz egy globálisan egységes étrenddel lefedni. Nyilván el lehet készíteni a helyi viszonyokhoz adaptált változatokat, erre az ajánlási rendszer több-kevesebb lehetőséget ad is, de ezekben végső soron még jelentős eltérés is kialakulhat a megcélzott alap-paraméterektől, ez pedig a sok variánst tekintve a globális étrend létjogosultságát kikezdheti. Ha csak a megadott fogyasztási intervallumokat nézem, teljesen eltérő biológiai és környezeti hatású étrendeket lehet belőle kihozni.

Alapvetően pozitív számomra, hogy nem próbál alapból minden állati eredetű dolgot kitolni a rendszerből, de amit meghagy, az néhány esetben csaknem dekorációs jellegű. Ez alól talán akkor van kivétel, ha elmegyünk az ajánlásban foglalt fogyasztási maximumokig. Több esetben az egészségügyi oldalt tekintve sem értem a koncepciót, pl. sem a tojás, sem a többi állati eredetű élelmiszernél az ilyen kis adagok nem állnak arányban az egészségügyi kockázatokkal, a halat e tekintetben kifejezetten kevésnek is érzem.

Az, hogy az étrend gerincét gabona, zöldség, gyümölcs alkotja, a hüvelyesek és olajos magvak fokozott bevitele pedig hangsúlyosan megjelenik (főleg az állati eredetű élelmiszerek pótlására) alapvetően nem újdonság a növényi alapú étrendekhez képest. Ez igényel némi tervezést, de kellő változatosság mellett nem lehetetlen.

 

MEGMENTHETŐ A VILÁG AZ ÉLELMEZÉSEN KERESZTÜL?

Az élelmezéssel kapcsolatos varázslások az én álláspontom szerint alapvetően nem oldják meg a problémát, csak átmenetileg és csak tüneti kezelésre jók. A valódi probléma ugyanis a túlnépesedés, illetve ezzel egy időben az egy főre eső fogyasztás rendkívüli bővülése, ami felzabálja a bolygó természeti erőforrásait.

Hogy mennyi lenne az ideális emberből a bolygón, az lehet vita kérdése, szerintem valahol az 1 milliárdnál túlszaladtunk azon a szinten, ami egészséges lehet. Bonyolult kérdés lenne ezt most elemezgetni, hogyan jutottunk ide és milyen jövőképek vázolhatók fel, de alapvetően az EAT Comission 2060-ra 10 milliárd földlakóval számol, ráadásul ennek eloszlása sem egyenletes és az élelmiszer-termelési potenciálokkal sem hozható teljesen összhangba. Minden étrendi varázslás mellett ez egy piszok sérülékeny rendszert eredményez, elég egy kisebb éghajlati instabilitás vagy bármi más, ami megroggyantja a termelés - szállítás - elosztás rendszerét és komoly éhínség alakul ki. Alapvetően az exponenciális szaporodásba való beletörődésünk komoly probléma.

A helyzet az, hogy az űrgyikemberek a chemtrailes kínlódásukat elég bénán végzik, de a lakosság irtására berendezkedő élelmiszer- és gyógyszermaffia is amatőr lúzerek gyülekezete, mert a lakosság minden küszködésük ellenére sehogy sem akar gyérülni - pedig ez az emberiség jövőjét tekintve nem lenne rossz. A túlszaporulat ellen egy dolog vált eddig be - olyan jólétet kell biztosítani a jónépnek, hogy az elterelje a figyelmüket a szaporodásról, ez viszont komoly túlfogyasztással biztosítható csak és 8-10 milliárd embert felhozni az európai életszínvonalra nem egyszerű feladat.

chemtrail.jpg

Hát ez a forgatókönyv nem működik :)

Nézzük is a túlfogyasztást. Alapvetően ez nem az élelmiszert érinti legnagyobb mértékben, az össz tápanyagmennyiség nem nagyon emelkedett, a felhasznált energia csökkenésével viszont ez bőven elég a kikerekedéshez. A gond az, hogy az előállított élelmiszerekhez jóval több erőforrást használunk: gyártjuk, átalakítjuk,  feldolgozzuk, csomagoljuk és utaztatjuk, az ételeket, italokat, eközben írtjuk a természetes élővilágot, meg toljuk az üvegházgázokat, szemetelünk, stb. egyéb szörnyűségek. Van némi előnye, hogy feladtuk a szezonalitást és a lokalitást a fogyasztásban, de azt hiszem simán meglennénk több ezer kilométerről utaztatott kókuszzsír, chia mag és egyéb termények nélkül is és nem feltétlen kell a paradicsomot spanyolországból, a tejet meg Szlovákiából kamionoztatni - ezzel már sokat tennénk a környezet védelme ellen és lehet, hogy az univerzális világmegmentő étrend kibírna még napi 5-10 gramm hazai előállítású hústerméket. Bejön még a képbe az élelmiszerpazarlás csökkentése, ez fizikailag nem tüntethető el, de azért lenne mit javítani.

Külön fejezet, hogy az ipari méretekben termelt élelmiszernövények egy jelentős részét ma már nem is az élelmiszer-gyártásra használjuk, nagy felvevő a vegyipar, lesz belőlük kozmetikum, "bio" üzemanyag és sok minden más. és akkor ott van, hogy a környezeti károk csak részben ebből a forrásból származnak, van egy csomó más iparág és életviteli tényező ami ettől függetlenül is pusztító hatású.

De itt vannak kisebb gondok az emberi természettel, ha a környezettudatos életmódra való áttérésről van szó. Külön-külön is nehéz meggyőzni az embereket arról, ami esetleg jó nekik, tömegesen meg szinte sehogy. Ha arra várunk, hogy majd a piac láthatatlan keze elrendezi a dolgokat, abból hamarabb lesz tömeges kihalás, mintsem boldog utópisztikus világ (csá Adam Smith...). Ha az állam kívánna erősebben beavatkozni, abból meg lázadás lesz és egyéb galibák (Megvan az USA alkoholtilalom időszaka?), de egyébként ma az államokra legkevésbé sem jellemző a racionális jövőépítés, mert azzal kevésbé lehet választásokat nyerni (és ezt a gondolatmenetet most nem viszem tovább). Úgy tűnik, hogy a saját kárunkból tanulunk...

Összességében jól hangzik egy mindenkinek jó, egészséges és környezetbarát étrend, de a legvalószínűbb forgatókönyvnek még mindig azt tartom, hogy az emberiség szépen felzabálja maga körül a bolygót és utána önmagába roskad a populáció vagy legalábbis egy nagyon komoly válság alakul ki, ami sok életet követel. Egy szerencsés és újrakezdés szempontjából jól helyezkedő réteg majd elindul talán a fejlődés felé és kevesebb hülyeséget követ el.

thanos.jpg

Nem gondolom, hogy a Thanos-terv a megoldás, de a probléma, amit felvetett, nem hülyeség...

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog  

Források:

  1. Food Planet Health. Summary Report of the EAT-Lancet Commission. EAT-Lancet Commission.  LINK
  2. New plant-focused diet would ‘transform’ planet’s future, say scientists. The Guardians. 2019.01.16. LINK

  

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr1014581362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr Brcskzf Gröőő 2019.01.28. 12:29:11

túlszaporulat-ellenes lépésből van egy enyhébb, célzottabb változat: oktatás, elsősorban a lányok oktatása. ennek már a jelenlegi Afrikában is érezhető a hatása.

kamugyar 2019.01.28. 12:57:30

a legnagyobb baj h az emberiség egy olyan világot él ahol a mozgatórugó az h minden szart eladjanak nekünk.
itt van a táplálkozás. egy dietetikus amennyiben szeretné egy évre összeállítani a tökéletes étrendet és tegyük fel márkajelzés nélkül lenne minden egyes alapanyag (mindez kifogástalan minőséget jelenteni) mennyi terméket lehetne elhagyni a mai átlagos bolt esetleg szupermarket kínálatából? a tippem az h maradna egy csekély % amit felhasználna az étrendjében.
gyógyszergyártás esetén is pont ez lenne a helyzet ha egy orvos tenné ugyanezt a felhasználandó szerekkel kapcsolatban. eszméletlen mennyiségű kapacitás szabadulna fel.
autógyártás is egy igazán jó példa mert a jelenlegi "rendszer" az eladhatóság miatt inkább a külsőségekre és kényelmi funkciókra fókuszál. arról nem is beszélve h finoman fogalmazva sem az a cél h egy autó kiszolgáljon egy embert élete végéig minden nagyobb meghibásodás nélkül. mondhatni az ellenkezője zajlik. (tervezett elévülés ugyebár)
pl a hadiiparba beleölt erőforrásokból hol tartana most a napenergia szél víz és még egy halom alternatív erőforrás fejlesztése? én sem tudom de valószínűleg nem itt.
véleményem szerint a globális problémáink rendszerszintű hibákból erednek. rossz felé mentünk el a fejlődésünk során. a népesség elenyésző %-a de lehet tized %-a a helyesebb birtokolja és mozgatja ezt a rendszert és mondjuk ki kizsákmányolja. nem szántszándékkal. inkább úgy a jobb h a rendszer hibáját kihasználva. minden hosszútávú következményt figyelmen kívül hagyva. egy a cél a profit. ezt a közeget mi teremtettük a fejlődésünk során. szerintem rossz utat választottunk.
egy ilyen rendszerszintű hiba véleményem szerint visszafordíthatatlan. összeomlik idővel. jön a restart és egy következő felépítése. az meg h milyen lesz ki tudja. vagy ilyen vagy más.
és h keretet adjak a mondandómnak. kétlem h bármiféle olyan módszer működne ahol az egyénekre van bízva h változtatnak e vagy sem. étrendet a legtöbb ember saját maga egészsége miatt sem képes változtatni nem h egy távlati globális és láthatatlan eredményű lassú cél miatt.
elbasztuk ezt mindannyian na....

fordulo_bogyo 2019.01.28. 17:02:41

Szellemes az etrend elnevezese PHD. :-)
Maga az etrend annyira nem szellemes, egyetertek az elemzeseddel.

Nemreg Japanban jartam, azt lattam, hogy a legkisebb rendelkezesre allo teruleten, akar par negyzetmeteren is zoldseget-gyumolcsot termesztenek a hazak kozott, az ut menten mindenfele.
Kovetendo pelda (en megprobalom utanozni).

Brix 2019.01.29. 12:13:08

Nem lehet uniformizált, globális étrend , hiszen, a táplálkozás mindenhol a helyi éghajlati, földrajzi adottságokhoz alkalmazkodik... Pl. az északi , tenger melletti országokban, a növényi zsiradék helyett, rengeteg halat fogyasztanak, és összességében jóval több állati fehérjét, mint pl Afrikában... Az európai emberek jelentős része le tudja bontani a tejcukrot mert már alkalmazkodott hozzá, míg Ázsiában a többség nem...
Nincs olyan , hogy univerzálisan, minden embernek előírt, okos étrend, hanem a helyi adottságokat kellene jobban kihasználni. Ehhez meg semmi más nem kell, csak technológia és pénz... Ha Izraelben , a sivatagban mindent meg lehet termelni, akkor meg lehet ezt tenni a Szahel-övezetben is...
Az viszont nem fog menni, hogy az emberiség egy része szaporodik mint a nyúl, és nihilista módon áll hozzá a környezeti problémákhoz...Alig van globális kezdeményezés, hogy megfékezzék a népesség-növekedést mert az elmaradott, konzervatív országokban mindez tabu téma...A demográfia trendek szerint- elviekben- majd jön a lassulás, a fejlődés előretörésével, de addig tönkremegy a globális ökoszisztéma... Erre kellene több figyelmet fordítani, nem arra , hogy egyenek kevesebb húst az emberek , ami eleve hülyeség az északi országok esetében....

erkölcsi hulla 2019.01.29. 12:18:57

@fordulo_bogyo: Követendő példa, persze. Vagy ami még valószínűbb, nem környezettudatosságból termesztik a fél négyzetméterükön a zöldséget az emberek, hanem mert rá vannak kényszerülve, nincs elég pénz élelmiszerre. Éheznek.

Én inkább ezt látom valószínűnek.

erkölcsi hulla 2019.01.29. 12:20:11

@fordulo_bogyo: Pont mint a magyar háztájiak a szociban, mostanra már csak elvétve látni, mert az emberek nem szorulnak rá, hogy a hátsó 10 nm-es kertben tyűkot, disznókat tartsanak és zöldésget termesszenek.

Sir Galahad 2019.01.29. 12:26:17

No, ha a túlnépesedés a valódi gond - a szerző ezt írja! - akkor az ellen kell fellépni ott, ahol van. Nem itt, Európában kell az étrendünket buherálni, hiszen itt csökken a népesség.

Balogh Ádám Software 2019.01.29. 13:29:38

@Sir Galahad: Ehhez viszont abba kellene hagyni a harmadik világ kizsákmányolását. Ha nem fizetjük meg a munkájukat, csak leraboljuk őket, akkor bizony szegények, tanulatlanok maradnak, és szaporodnak. Aztán megindulnak a fejlett világ felé (migráció).

Medgar 2019.01.29. 13:42:39

@kamugyar: Sok butaságot összhordtál.

j.a.r.v.i.s 2019.01.29. 13:54:07

@dr Brcskzf Gröőő: szerintem az olcsó dizájner drogok és az egzisztenciális félelmek egyedre tukmálása még hatékonyabb. Lásd cigánysor. Ma ott is csoda, ha van 2 gyerek.

erkölcsi hulla 2019.01.29. 14:36:07

@Brix: A ny@Balogh Ádám Software: Igazad van. Szerintem a mostaninál is több fegyvert kéne eladni nekik, hogy még jobban tudják egymást gyilkolni. Bár ez néha visszaüt, lásd a mostani fehér népirtást afrikában.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.01.29. 14:37:02

@dr Brcskzf Gröőő:

A férfiak oktatása legalább ilyen fontos ha nem még jobban. A legtöbb kultúrában azért a férfiaknak több befolyása van a gyermekvállalásra, mint a nőknek.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.01.29. 14:39:11

@Sir Galahad:

Az európap populáció kisebb létszámmal is több erőforrást használt, mint a fejlődő országokban azonos méretű népesség. A népesedés ott kezdett probléma lenni, hogy a lemaradó országokban is feljött az ötlet, hogy akár olyan szinten is lehetne élni, mint Európában vagy az USAban. Csak hát egy nagyságrenddel nagyobb lakosságnál ez már látványosan nem működik.

Sir Galahad 2019.01.29. 16:14:15

@Meleg Sándor: Persze, az is megoldás, ha engedjük túlszaporodni a fejlődő országok lakosságát, csak közben valahogy elérjük, hogy ne akarjon európai színvonalon élni. Kérdés, hogy ezt hogyan lehet elérni.

Sir Galahad 2019.01.29. 16:16:46

@Balogh Ádám Software: Pont az a probléma, ha nem maradnak szegények, mert akkor ugyanolyan sokat fognak fogyasztani, mint az európaiak - rosszabb esetben azért, mert lesz pénzük ideutazni, kevésbé rossz esetben otthon. Szerintem inkább a segélyezésüket kéne abbahagyni, vagy legalábbis értelmes népesedéspolitikához kötni.

kamugyar 2019.01.29. 17:02:28

@Medgar:
légy bölcs tanító és vázold fel had tanuljak belőle.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2019.01.29. 18:41:46

@Sir Galahad:
Alapvetően ez hülyeség, mert miért is vagyunk mi annyival különbek, hogy mi jól éljünk, ők meg ne? Főként mert a mi jólétünk az ő erőforrásaikra és munkájukra épül. Az EU és USA sehol nem lenne, ha a saját készletből kellene nagy legénynek lenni.

Sir Galahad 2019.01.29. 18:56:49

@Meleg Sándor: Akkor marad a 2. lehetőség: a túlszaporodásukat kell megakadályozni.

i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2019.01.29. 21:46:18

Sándor, mivel pont ebből a témából írom a doktorimat, szeretnék pár észrevételt hozzáfűzni a cikkhez. Értem, hogy 'bántó tétel' az étrend cukor és növényi olajok mennyisége, és nem cseng egybe az aktuális ajánlásokkal, de ezek az ajánlások a jelenlegi étrendre vannak szabva. Egy ilyen, a jelenleginél drasztikusan másabb étrendnél az anyagcsere is megváltozik, és sorolhatnám. Ez a kérdéskör túlmutat a klasszikus dietetikán. Egyébként vegetáriánusoknál gyakori az ajánlásnál magasabb cukorbevitel, mégis ritkábban fordul elő a túlzott cukorfogyasztással összefüggésbe hozható betegségek száma (nem vagyok vegetáriánus). Ez akkor is áll, ha kalkulálnak a zavaró életmód tényezőkkel.

Számos olyan saját gondolatot említettél (például a változó környezet, túlfogyasztás stb.) amit maga a tanulmány is említ. Igen, tisztában van minden fenntarthat táplálkozással foglalkozó kutató, hogy nincs egy globális étrend, ami mindenhol megvalósítható. Ettől függetlenül vannak globális, országos hivatalos ajánlások jelenleg is, amire te, én és sokan hivatkozunk. Ehhez a globális ajánláshoz sem kell szigorúbban állni a kelleténél. Ilyen erővel a jelenlegi hazai ajánlást is ízekre lehetne szedni, de javíts ki, ha tévedek.

"A másik kérdés, hogy nagyon nem mindegy, milyen növényi olajról beszélünk: sem az összetételből fakadó egészségügyi hatás, sem az előállításból származó környezeti terhelés nem azonos a különböző olajoknál, sőt, lehetnek esetek, amikor mindkét tétel az állati zsíroknál is kedvezőtlenebb lehet." Az egyes olajok, zsírsavak élettani hatásáról éppen nagy vita zajlik a táplálkozástudományban. Amit a környezeti terhelésről írtál, az gyakorlatilag az összes élelmiszer kategóriára érvényes. Én nem tudok arról, hogy az olajok/zsírok kiemelten kritikus csoport lennének, de ha ez így van, megköszönöm, ha megosztod az infóidat róla.

"A legtöbb élelmiszercsoport esetén egy "tól-ig" tartomány kerül kijelölésre, itt azért kiderül, hogy alapvetően az étrend kiiktathatónak tartja az állati eredetű termékeket, de még a hüvelyeseket és az olajos magvakat is, csak a gabona, a gyümölcs és az alacsony keményítőtartalmú zöldségek a nélkülözhetetlenek." Mi a baj azzal, hogy az étrend kiktathatónak tartja az állati eredetű élelmiszereket, amikor számos szakmai ajánlás született és tudományos cikk született már arról, hogy ezek nélkül az élelmiszerek nélkül is lehet egészségesen élni? Az, hogy a gabonák, zöldségek és gyümölcsöknél, illetve a növényi olajoknál adtak meg minimum bevitelt, nyilván nem azt jelenti, hogy elég ezekből is enni, minden más kiiktatható. Például: a fehérjeforrásoknál nem azért kezdődik a nulla értéktől az összes tartomány, mert opcionálisan semennyit sem kell egyél belőlük... Hanem hogy a tól-ig tartományok szerint csoportosítható össze miből viszed be a szükséges fehérjét. Azért abban szerintem egyetértünk, hogy a gabonák, zöldségek, gyümölcsök és növényi olajok olyan alap élelmiszercsoportok, amiből mindenkinek illene fogyasztania.

A túlfogyasztás pedig az egyik legnagyobb problémánk. Az hagyján, hogy sokat is eszünk, de rengeteg élelmiszert gyártunk le és veszünk meg ami a kukában landol. Értem, hogy a túlszaporodás nagy probléma, de ha nem lenne ekkora túlfogyasztás és túltermelés könnyebb dolgunk lenne, hogy hogyan megoldjuk a növekvő népesség élelmezését egy darabig. Erről nyilván nagy szakmai viták vannak.

fordulo_bogyo 2019.01.30. 17:38:55

@erkölcsi hulla: Nem, nem eheznek, ket csaladnal is laktam, jomodban elnek (nyugdijas altalanos illetve kozepiskolai tanarok, Lexus-t vezetnek, ha ez mond valamit), es ennek ellenere... ez sokkal inkabb a kultira resze. Jo emberek, kovetendo kultura.