A táplálkozás csapdái
2017. április 10. írta: Meleg Sándor

A táplálkozás csapdái

Napjainkban a táplálkozással kapcsolatos jelenségek virágkorát éljük, egymást érik a különféle néven tevékenykedő táplálkozási tanácsadók, számtalan irányzat, módszer kínál lehetőséget arra, hogy megelőzzük a betegségeket vagy gyógyítsuk azokat, hogy lefogyjunk, szebbek, boldogabbak és egészségesebbek legyünk.

csapda.png

Kedves Olvasóink!

Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.

A kínálat rendkívül bőséges: aktuálisan több száz könyv és folyóirat érhető el, ezernyi honlap, a közösségi médiában pedig megszámlálhatatlan csoport és oldal működik táplálkozási témák köré csoportosulva. A hazánkban legálisan (bejelentve) forgalmazott étrend-kiegészítők száma is eléri a 15 ezret! A  nem legálisan forgalmazott, rendelhető készítmények száma csak becsülhető, de legalább ilyen nagyságrendben érhetők el ezek is. A táplálkozási tanácsadást végző személyek köre is hatalmas, s ami ebben igazán félelmetes, hogy többségük nem csak speciális táplálkozási ismereteket nem tanult kellő mélységben, hanem sokuknak még alapvető egészségügyi végzettségük sincs - vannak akik 2-3 napos gyorstalpaló, akár online is elvégezhető tanfolyamon szerzett "tudással" indítanak tanácsadást.

Ebben a végtelenül színes kavalkádban nem könnyű eligazodni. Szakemberként is nehézséget jelent követni a változásokat, laikusként pedig gyakorlatilag lehetetlen. Hogy mely módszerek, készítmények, állítások tekinthetők hitelesnek, melyek képviselnek tényeken alapuló táplálkozási ismereteket, hogy ismerhetők fel a hiteles módszerek, sok szemszögből vizsgálható kérdés. Aktuálisan egy olyan megközelítést választottam, melyben a táplálkozástudomány és az alternatív irányzatok jelenségeit vetem össze, megpróbálva felmutatni, hol vannak azok a lényegi eltérések, melyek a két világot elválasztják egymástól.

 

UNIVERZALIZMUS

A tudományos alapú táplálkozási rendszerek minden esetben megmondják, kik képezik az adott étrend célcsoportját és mit akarnak az étrend alkalmazásával elérni. Az ajánlási rendszerek és a konkrét étrendek mindig figyelemebe vesznek néhány fontos, célcsoportot meghatározó kritériumot, ilyenek  a nem, az életkor, a fizikai aktivitás, az általános egészségi állapot, esetlegesen speciális élettani helyzetek (várandósság). A célokat tekintve pedig fontos megkülönböztetni az általános egészségmegőrzést, prevenciót célzó étrendeket, a terápiás célú étrendeket és speciális célú táplálkozási rendszereket (pl. a sportolók táplálkozását, ahol az egyéni teljesítmény maximalizálását kívánja támogatni a táplálkozás).

A dietetika maga is megkülönbözteti a betegségeket aszerint, hogy az étrendi prevenció/terápia milyen mértékben hatásos. Egyes esetekben a prevencióban fontos szerepe van az étrendnek, de a kezelésben nincs, vagy csak minimális a táplálkozás szerepe, ilyen pl. a fogszuvasodás. Más esetekben a prevencióban hatástalan a beavatkozás, de a kezelésben elengedhetetlen a táplálkozási terápia - ide sorolhatók a klasszikus étel allergiák, intoleranciák vagy az I-es típusú cukorbetegség. Egyes betegségeknél az étrend az egyedüli terápiás módszer - ilyen betegség a fenilketonuria (PKU).  Vannak olyan betegségek, ahol mind a megelőzésben, mind a kezelésben érdemes táplálkozási beavatkozást alkalmazni, ennek klasszikus példája a II-es típusú cukorbetegség és annak megelőző szakaszai (inzulinrezisztencia). Végül pedig vannak olyan esetek, ahol sem a megelőzésben, sem a kezelésben nincs számottevő mozgásterünk, a legtöbb fertőző betegségben az étrendi beavatkozások szerepe alacsony.

Az alternatív étrendek, táplálkozási rendszerek esetében a fenti rendszerezettség sokszor hiányzik. Általában az adott étrend (saját állítása szerint) egyformán ajánlott az egészséges személyeknek korcsoporttól, élettani állapottól függetlenül, másrészt mindenféle anyagcsere-állapotú betegségre is gyógyírt nyújt - ezt nevezzük univerzalizmusnak.Ha egy adott étrend állításai szerint feltűnően sikeres az egészségmegőrzés és a betegségek kezelése terén, érdemes óvatosan fogadni az állításokat.

lugositas.jpg

A lúgosító-méregtelenítő étrendek jó példái az univerzalizmusnak. Mivel szerintük minden betegséget egy dolog (az elsavasodás) okoz, ők ezen az egy tényezőn keresztül minden betegséget megelőznek és meggyógyítanak.

 

ÉTRENDEK MEGHATÁROZOTTSÁGA

Az előző pont gondolatmenetét folytatva még mindig maradnánk a rendszerezettség kérdéskörénél. A dietetika mindig tisztázza az adott étrend alkalmazási feltételeit, az egyénre szabott  tápanyag beviteli értékeket, az étrendhez kapcsolódó egyes speciális jellemzőket. Nagyon fontos, hogy a különböző étrendek egységes rendszerben kerülnek meghatározásra, azonos tartalmú fogalmak mellett. Egy étrend leírásánál mindig az alapvető tápanyagok fő beviteli értékekeiből indulunk ki, ennek megfelelően meghatározásra kerül az étrend energia, zsír, fehérje és szénhidrát tartalma. A meghatározás történhet konkrét mennyiségekben (g/testtömeg kilogramm) vagy relatív módon (napi energia bevitelen belüli arány). Az étrend leírásában emellett helyet kapnak egyéb, étrendre jellemző speciális paraméterek, pl. mely tápanyag/élelmiszer(csoport) nincs az étrendben (elimináció), a mikrotápanyagok beviteli értékei, amennyiben eltérnek az általános ajánlásoktól, az ételkészítési eljárásokra vonatkozó speciális előírások.

A fenti rendszerezettségnek fontos következménye, hogy a különböző étrendek a rendszeren belül jól összevethetők, összehasonlíthatók, speciális igények esetén az étrendek kombinálhatók, sok esetben még az egymásnak ellentmondó igények esetében is lehetséges működőképes kompromisszumok megalkotása.

Az alternatív irányzatok jellemzője, hogy nagyon ritkán határozzák meg az étrend pontos ajánlásait, sokszor csak következtetni tudunk ezekre. Az alternatív étrendeknek egyáltalán nincs egységes ajánlási rendszere, összevetésük rendkívül nehézkes, mivel étrendenként más-más szempontok alapján építik fel rendszerüket. Sok esetben egy fő irányzaton belül kialakult változatok sem egy nyelvet beszélnek, hiányoznak a pontos meghatározások, a fogalmak mögötti tartalom étrendenként eltérő, de az is előfordul, hogy adott irányzat két képviselője is mást ért adott fogalom alatt és más étrendi előírásokat tart fontosnak.rendszer.jpg

A dietetikában mindennek megvan a maga helye és egy jól felépített étrendben ezek az elemek összefüggő rendszert alkotnak. Az alternatív étrendekben ez sokszor hiányzik.

 

AZ EMBERI TÉNYEZŐ

A dietetika a tudományos eredményeket tekinti alapnak, ezek adják az étrendek alapvető meghatározó feltételeit, ugyanakkor képes ebben a rendszerben elhelyezni az étkezéssel szembeni egyéni elvárásokat, ismerve azok korlátait. A problémát a gyakorlatban az emberi tényező jelenti. Tudomásul kell vennünk, hogy a táplálkozás olyan alapvető szükséglet, mely a pszichés, szociális és kulturális hatások által erősen befolyásolt, a táplálkozásunkat ösztönök, érzelmek, szokások, irracionális döntések is meghatározzák. Ezekhez egy-egy étrendnek alkalmazkodnia kell, amíg azt lehetőségei engedik. A nehézségeket az jelenti, ha ezek az egyéni tényezők meghaladják azokat a határokat, amiket reálisan egy étrend meg tud valósítani.

Az alternatív étrendek között több olyat találhatunk, ahol a fent említett befolyásoló tényezők, elsősorban szocio-kulturális, etikai, vallási rendszerek határozzák meg az étrendet vagy a létrehozott étrendhez ilyen alapokat utólag hozzáfűznek. A fontos különbség az, hogy ezeknél a világnézeti szempont válik fontosabbá, a tudományos evidenciákról nem vesznek tudomást, vitatják azokat. Fontos szót ejteni a racionalizáció jelenségéről: ez egy pszichológiából ismert énvédő mechanizmus, aminek a lényege az, hogy az egyéni szempontokat logikusnak, racionálisnak tűnő érvrendszerbe ágyazza – például ideológiai alapon elutasítja egyes élelmiszerek fogyasztását, de ehhez keres megfelelő tudományos kutatásokat, logikus érveket, hogy a személyes álláspontját igazolja. A probléma ott kezdődik, amikor az egyéni álláspontot és a kapcsolódó érvelést kiterjeszti, általánosítja – így lesz például a tehéntej milliókat mérgező rettenet.

Ha az alternatív gyógyászat világát nézem, szót kell ejteni a létező ideológiai pólusokról is. Egyes álláspontok szerint a táplálkozás jelentősége tetszőlegesen relativizálható. Általában vallási, filozófiai, ezoterikus irányzatok sajátossága ez a gondolat, ezekben az ember "szellemi valósága" felülírja a világ objektivitását. Jó példái ennek azok, akik komplett szervi betegségeket csakis pszichoszomatikus oldalról képesek megközelíteni (Új Germán Medicina) vagy a fényevők. A másik pólus az ellenkező végletbe esik, vagyis a tudatosan befolyásolható életmódi elemek, ezen belül pedig a táplálkozás kap irreálisan nagy szerepet. Fő ismérvük, hogy minden betegséget étrendi úton (diéta, étrend-kiegészítő) gyógyítanak, más tényezőket (csaknem) teljesen figyelmen kívül hagynak. Jó példa erre az ortomolekuláris medicina, ami bármilyen betegséget valamely vitamin vagy ásványi anyag hiányára vezet vissza és emiatt mindent ezen az úton kíván kezelni.

ideo.png

Számos vallás megfogalmaz az étkezéssel kapcsolatos szabályokat, de valláson kívüli eszmei, kulturális hatások is érvényesülnek az étrend összeállítása során.

 

KOMPLEXITÁS

A legnehezebb dolog talán az élő szervezetek összetettségéből fakadó hibák elkerülése. Az emberi szervezet egy összetett kémiai rendszer, mely csaknem tetszőleges mélységig vizsgálható és mindig újabb és újabb rétegeit találjuk a működésének. A tudományos vizsgálatokban mindig ügyelni kell arra, hogy a tapasztalt jelenségeket mindig a saját tényleges hatáskörük nagyságrendjében kezeljük. Túl se egyszerűsítsük őket, de ugyanakkor ne is terjesszük ki a jelentőségüket arra a szintre, ahová ez nem indokolt. Számtalan alternatív irányzat esetében tapasztaljuk, hogy ez az aránytévesztés fontos szerepet játszik a működésükben, egyes jelenségeket túldimenzionálnak, másokat pedig egyszerűen figyelmen kívül hagynak – általában ez a két eset együttesen fordul elő.

Az élelmiszereink szintén összetett kémiai rendszerek, hatásuk megismerésében az is nehezíti kicsit a dolgokat, hogy fogyasztás előtt fizikai (darabolás, hőkezelés), kémiai (anyagok hozzáadása) és biológiai (fermentáció) behatásokkal kisebb-nagyobb mértékben módosítunk. Az élelmiszerek tápanyagai szintén kölcsönhatásba kerülhetnek egymással, akár már ételkészítés során, de az emésztés-felszívódás során vagy a szervezeten belüli anyagcsere-folyamatokban is. A szervezet a tápanyagok okozta hatásokra reagál, igyekszik azokat a saját működési egyensúlya érdekében egy adott tartományon belül tartani. Ahhoz, hogy a táplálkozás szervezetre gyakorolt hatását megismerjük, a fenti szempontokat elméletileg teljes körűen figyelembe kell vennünk. 

A dietetika tudomásul veszi, és lehetőség szerint törekszik az összetettség szem előtt tartására. Nincs olyan étrend, ami csak és kizárólag pozitív hatásokat váltana ki a szervezetben, sőt: ugyanaz a hatás egyes területekre lehet pozitív, más szempontokból negatív hatású is. Ezt a jelenséget az étrend összeállítása során el kell fogadni, ahogy azt is, hogy a biokémiai hatások mellett számos más (pl. a már említett pszichés, szociális, kulturális, környezeti) befolyásoló tényező is létezik – ezek mind hatnak az étrendre.

Az alternatív étrendek jellemzői, hogy a szervezet és az élelmiszerek kölcsönhatásának összetett világából jellemzően kevés számú, sok esetben mindösszesen egyetlen elemet emelnek ki, és ezt teszik meg az étrend gerincévé. Az alternatív rendszerek álláspontja az, hogy az általuk képviselt étrend csak és kizárólag pozitív hatásokkal bír. Kizárt eset, hogy bármilyen nem kívánatos hatás fellépjen vagy kockázat jelenjen meg - ha mégis, az nem az étrend hibája. Ezzel ellentétben minden más (alternatív vagy konvencionális) étrend negatív hatásokkal rendelkezik.

 

VESZÉLYES ANEKDOTÁK

Egyértelmű elvárás, hogy a táplálkozástudományi megállapítások mögött magas evidencia-szintű kutatási eredményeknek kell állniuk. Ez nem jelenti azt, hogy mindenre tudjuk a választ, nem jelenti azt, hogy a táplálkozástudománynak nem kell felülvizsgálnia egyes kérdésekben az aktuálisan képviselt álláspontját. Sőt, erre több példa volt az elmúlt időszakban és várható, hogy lesznek még változások az ajánlási rendszerekben is, amennyiben megfelelően alátámasztott tudományos tényanyag áll rendelkezésre. A problémát inkább az jelenti, hogy a revideált álláspontok ismerete lassan terjed az egészségügyi rendszeren belül is, azon kívül – főleg a rendszerkritikus irányzatok esetében – még lassabban.

Érdemes megjegyezni, hogy a tudományos világban az egyik legkisebb evidencia értékű publikáció az esetbemutatás, esettanulmány és a személyes beszámoló, amíg az alternatív irányzatoknál ez képezi az alapot. Az alternatív irányzatok többsége a hiányzó tudományos bizonyítékokat személyes beszámolókkal, anekdotákkal – akár fiktív történetekkel is – pótolja. A választás nem véletlen – a meggyőzendő egyénekhez ez áll a legközelebb, sokkal hatásosabb ilyen módon képviselni egy álláspontot, mint egy tízéves kutatási ciklust lezáró metaanalízis eredményeire hivatkozni. A közösségi médiában például alapvetően döntő súlyra tett szert az egyéni tapasztalásra épülő érvelés, de az étrend-kiegészítők (és sajnos nem egy esetben a vény nélkül kapható gyógyszerek is) forgalmazása erősen épít az egyéni élmények, szubjektív tényezők hatására.

beforeafter.jpg

A "nekem bevált" érvelés kiemelten jellemző a csodás hatást ígérő módszereknél, készítményeknél.

 

KUTATÁSOK MINŐSÉGE

Az utolsó, de talán legfontosabb tétel, hogy a kutatásokkal kapcsolatos problémák, kritikák, csapdahelyzetek kerüljenek szóba. A XX. század első fele a táplálkozástudományok virágkorának tekinthető. A legtöbb makro- és mikrotápanyag alapvető tulajdonságait, szerepét ekkor írták le, csak 1913-1941 között 11 vitamint fedeztek fel, számos nyomelem funkcióját, hiányállapotát is ekkor írták le. A II. világháború több szempontból is komoly határvonalnak számít, gyakorlatilag az 1940-es években véget ért a könnyen és gyorsan megismerhető igazságok korszaka. A XX. század második fele az egyre több energiabefektetést igénylő kutatások időszakává vált. A hangsúly a különböző tápanyagok egyéni egészségre rövid távon gyakorolt hatásáról áttolódott a nagyobb csoportokra, esetleg teljes lakosságra, hosszú távon ható tényezők vizsgálatára. Ez önmagában teljesen új kutatási stratégiát követel meg, illetve nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek a vizsgálatok rendkívül összetettek és elveszítették a „show” elemet.

Napjainkban általános probléma, hogy a táplálkozással kapcsolatos kutatások minősége sok esetben megkérdőjelezhető, az étrendi vizsgálatok nagy hányada tervezési, kivitelezési, értelmezési hibákkal terhelt. Leggyakoribb problémás területek:

Minta nagysága: Sok esetben néhány fő kerül bevonásra, ez elsősorban a  speciális táplálkozási kérdésekben jellemző – de egyben a legnagyobb probléma is.A táplálkozási vizsgálatokban nagy a lemorzsolódás veszélye, ez a kezdeti, használható méretű mintát a vizsgálat végére használhatatlanná teheti.

Vizsgálat időtartama: Táplálkozási behatásokat nem lehet néhány napos intervallumban vizsgálni, egy átlagos kutatásban legalább 3-6 hónap kellene a hatások megfelelő alátámasztásához. Ez persze drága, munkaigényes megoldás – de sok kicsi, használhatatlan kutatás nem helyettesíthet  egy jól kivitelezett vizsgálatot.

Kontrollcsoport (placebo – nem placebo) hiánya: Táplálkozási kérdésekben sok esetben a kontrollcsoportok alkalmazása elmarad. A placebo kontroll étrend-kiegészítőknél még csak alkalmazható – de komplett étrendeknél már nem, vagy csak igen nehézkesen. hasonló módon a vak/kettős vak módszer sem minden esetben alkalmazható, ennek figyelembe vétele a vizsgálat tervezésénél, értékelésénél (limitációk) hiányzik.

Randomizáció hiánya: Szintén speciális kutatási területeken előfordul, hogy a randomizáció nem, vagy csak korlátozottan valósítható meg.

Zavaró tényezők – étkezés/életvitel egyéb tényezőinek megfelelő kezelése: Ha az étrend egy tényezőjét vizsgáljuk, akkor az adott területet befolyásoló tényezőket alaposan számba kell venni és ügyelni kell arra, hogy a vizsgálati és a kontroll csoportokban e tekintetben beépüljenek a kutatásba. Példaként érdemes egy tejjel kapcsolatos kutatásban megfigyelni, hogy lehet e téren nagyon elszúrni egy kutatást.

Dózis-próblémák: röviden szólva az, hogy „van benne” – nem azonos azzal, hogy a kívánt hatás kiváltásához „elég van benne”, különösen problémás azon vizsgálatok értelmezése, amikor állatkísérletek (egér, patkány) eredményeit kívánják felnagyítani emberre, vagy ennek a felnagyításnak a következményeit nem veszik figyelembe. Sok esetben tapasztalható, hogy egy-egy étrend-kiegészítőben megtalálható mennyiség (példa) meg sem közelíti az állatkísérletek alapján az emberre vetített szükséges hatóanyag-mennyiséget.

Általános/specifikus hatások kimutatása: figyelembe kell venni, hogy a kísérleti változó és a kapott eredmény közötti összefüggés mennyire specifikus - az adott változó csak a megfigyelt tényezőben okoz változást vagy (sok) más tényezőben is, és a megfigyelt változást más változó módosítása is kiválthatja-e. Szintén fontos elkülöníteni a hatások leírásában, bemutatásában az egyértelmű ok-okozati kapcsolatokat a kockázati értékek módosulásától (példa erre az autizmus és a D-vitamin kapcsán).

vitaminmergezes.jpg

Csak érdekességként: a D-vitamin körüli felhajtás eredményeképpen az USA területén egy évtized alatt rendkívüli mértékben emelkedett a jelentett, D-vitaminnal kapcsolatos mérgezések száma. Aktuálisan a legtöbb, vitaminnal kapcsolatos egészségkárosodás a D-vitaminnal kapcsolatban jelentkezik.

 

Étrendi mintavételezés: az étrendi vizsgálatok kulcsfontosságú eleme az étrend kvalitatív és kvantitatív mérése, ennek a leggyakoribb eszköze az étkezési napló – ezt azonban nem olyan könnyű használni. A gyakorlatból tudjuk, hogy az étkezési napló erősen „placebo-érzékeny”, a vezetők előszeretettel írják azt, amiről azt gondolják, hogy az orvos/dietetikus látni szeretné. Hosszabb időszakokban a naplóztatást ismételni kell, sajnos van olyan vizsgálat, ahol egy 3 hónapos időszak táplálkozását 1 darab 3 napos napló alapján becsülték meg – ami elégtelen. 

Pozitív eredmények túlsúlya: sajnos ezen a területen is jellemző, hogy egy adott jelenséggel kapcsolatban a hipotézist erősítő eredmények jelennek meg - csak erre kíváncsi mindenki. Nagyon kevés olyan vizsgálat van, ahol egy étrendi beavatkozás esetén kifejezetten a mellékhatásokat vizsgálnák. A legtöbb helyen megelégednek azzal, hogy leírják, hogy mindenki jól tolerálta a beavatkozást – hogy a lemorzsolódók nem esetleg emiatt mentek el, az nem derül ki.

 

ZÁRSZÓ

Az cikk a Szegedi Tudományegyetemen azonos címmel tartott előadás alapján készült. A téma nagysága miatt erősen sűrítettem a tartalmat, néhány részről méretbeli okokból le is kellett mondanom az írott változatban. Nyilvánvaló, hogy minden egyes ponthoz számos adatot, és részletes érvelés alapján oldalakat lehet hozzátenni, de egy posztba nagyjából ennyi fér bele.

sokan.png

A táplálkozásról sokan mondanak sokfélét - ember legyen a talpán, aki ezen a káoszon eligazodik.

 

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog  

 

A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

Források:

  1. Bejelentett étrend-kiegészítők listája. OGYÉI. 2017. április 4. LINK
  2. Orthomolecular medicine. Wikipédia. LINK
  3. Annual Report of the American Association of Poison Control Centers' National Poison Data System. ClinicalToxicology. 2005-2015. évi évkönyvek

      

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr3112407183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2017.04.10. 17:32:06

Alapmu, idezni fogom. Koszonom.

elvagyok 2017.04.10. 23:37:22

Megkérdezhetném, hogy a D-vitamin mérgezések milyen dózisnál jelentkeztek? ÉS milyen időtávon?

És az is érdekelne, hogy milyen módon ellenőrizte a források hitelességét. Mintavétel módja, ellenőrzés, forrás, stb.

Előre is köszönöm.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.04.11. 14:11:14

- a "A tudományos alapú táplálkozási rendszerek" -re is vonatkoznak a kutatásokkal kapcsolatos minőségi problémák. Sőt főleg azokra vonatkoznak, mivel azokat kutatják.

- A pénz mindenütt torzítja az eredményeket, csalások vannak a tudományos és a nemtudományos oldalon. A kockázat lényeges !

- A replikációs krizis mindenre kihat.
en.wikipedia.org/wiki/Replication_crisis
"According to a 2016 poll of 1,500 scientists reported in the journal Nature, 70% of them failed to reproduce another scientist's experiments (50% failed to reproduce their own experiment). These numbers differ among disciplines: ...."

- És pusztulnak a bélbacik, ahogy egyre több vegyszert használunk.
"Gut microbial degradation of organophosphate insecticides-induces glucose intolerance via gluconeogenesis"
genomebiology.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13059-016-1134-6

- A személyreszabott diétáké a jövő.
"The Future of Dieting Is Personalized Algorithms Based on Your Gut Bacteria"
nymag.com/scienceofus/2015/10/future-of-dieting-is-personalized-algorithms.html

fordulo_bogyo 2017.04.11. 15:44:17

@Karinthy-paradoxon: Ez jo!
"- a "A tudományos alapú táplálkozási rendszerek" -re is vonatkoznak a kutatásokkal kapcsolatos minőségi problémák. Sőt főleg azokra vonatkoznak, mivel azokat kutatják."

Azert vedd eszre a minosegi kulonbseget.

"- A pénz mindenütt torzítja az eredményeket, csalások vannak a tudományos és a nemtudományos oldalon. A kockázat lényeges ! "

Megint csak nagysagrendik kulonbseg van, a nemtudomanyos oldal sajat agymeneset vagy sajat arucikkeit (pl paleo) kell, hogy alatamassza, ezert teljes mertekben elfogult.
A tudomanyos kutatasa akademiai, fuggetlen egyetemi, allamileg finanszirozott resze viszont csak abban erdekelt, hogy minel magasabb szinvonalu munkat produkaljopn, nekik (nekunk) azon mulik a jovobeli finanszirozas, fuggetlenul attol, hogy az eredmeny epp tamogat vagy cafol valamit.

"- A replikációs krizis mindenre kihat.
en.wikipedia.org/wiki/Replication_crisis
"According to a 2016 poll of 1,500 scientists reported in the journal Nature, 70% of them failed to reproduce another scientist's experiments (50% failed to reproduce their own experiment). These numbers differ among disciplines: ....""

Errol mar tobbszor beszeltunk, roviden ismetlem. Az teljesen termeszetes a tudomanyban, hogy egy kiserletet nem lehet megismetelni. Szamos oka lehet.
Ezert soha nem vonunk le kovetkeztetest egy kiserlet alapjan. Legalabb harom sikeres ismetles a norma a mi szakmankban.
Ahhoz, hogy az eredmeny elfogadotta valjon, az is szukseges, hogy masok megismeteljek es epiteni tudjanak ra.
Nincs krizis.
Vannak szemet publikaciok, persze (mivel olyan a tarsadalmi kozeg, hogy publikalni kell a szakmai eletben maradashoz), de a szemet eredmenyek nem maradnak meg a tudomanyban.
Kiveve, ha olyan jelentektelene, hogy soha senki nem akar, nem tud ra epiteni egy kovetkezo kiserletet, es soha nem kerul megismetlesre.
Akkor meg mindegy.

A bulvarsajto (meg Tevhitek Gaborok, Vitaminkereskedo Gaborok) sara, hogy egy-egy bizarr, megismetelhetetlen es ismetlesre nem is melto munkanak teret adnak, arra alapozzak a marhasagaikat.

"- És pusztulnak a bélbacik, ahogy egyre több vegyszert használunk.
"Gut microbial degradation of organophosphate insecticides-induces glucose intolerance via gluconeogenesis"
genomebiology.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13059-016-1134-6 "

Ezt a cikket, ahogy szokas, csunyan felreertetted.
1. nem altalaban a vegyszerek
2. minden kemiai anyag "vegyszer", es minden letezo anyag kemiai anyag
3. egy konkret rovariroszer eseten a problema az, hogy a belflora rovid szenlancu szerves savakat (pl ecetsav) keszit beloluk... KOMOLY?

Gondolkozz: mennyi rovarroszert fogyasztasz egy nap, szenneyzeskent az elelmiszerben? Talan miligrammos, de sokkal inkabb mikrogramm, nanogramm mennyiseget.
Ezzel szemben a bablevesbe egy evokanal ecetet teszunk izesiteskent, a salatankat ecetezzuk, a nagyon egeszseges savanyitott elelmiszerek is tele vannak rovid szenlancu szerves savakkal... ezerszer nagyobb mennyisegben.

Erdekes, hogy az olyan cikk eseten ami neked tetszik, nem erul fel benned, hogy esetleg marhasag lenne.

"- A személyreszabott diétáké a jövő.
"The Future of Dieting Is Personalized Algorithms Based on Your Gut Bacteria"
nymag.com/scienceofus/2015/10/future-of-dieting-is-personalized-algorithms.html"

Nem, meg nagyon messze vagyunk ettol, es szemely szerint en ketlen, hogy a belflorara plane kizarolag a belflorara kene alapozni a taplakozast.

fordulo_bogyo 2017.04.11. 16:03:45

@Karinthy-paradoxon:
Nezzuk ezt a cikket amit citalsz, kicsit reszletesebben.
"- És pusztulnak a bélbacik, ahogy egyre több vegyszert használunk.
"Gut microbial degradation of organophosphate insecticides-induces glucose intolerance via gluconeogenesis"
genomebiology.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13059-016-1134-6"

Feltehetoleg nem vetted a faradsagot, hogy elolvasd magat a cikket.

1. a belbacik nem pusztulnak
2. eppenseggel (allitolag) bennuk aktivalodnak bizonyos anyagcsere utak
3. nezd meg a cikk 1 abrajat. Itt kene letenni a cikket, eszmeletlen nagy a szorasa es gyakorlatilag nincs koncentracio fuggese a cukorbetegseg-rovaritoszer kitettseg kapcsolatnak.
4. az egerkiserletben a elvi maximalis novenyvedoszer mennyiseg tizszereset alkalmaztak 180 napon at (ez szerintuk 12 evnyi emberi kor - ez is marhasag).
"Mice were administered MCP orally at 10× theoretical maximum daily intake (TMDI) dose (28 μg/kg body weight/day) directly in drinking water"
5. meg ez is olyan kis mennyiseg, hogy ha 100%-ban ecetsavva alakulna (nem alakul), az is lepkefing mennyiseg
6. nezd meg a 6. abrat, milyen erossegu osszefuggesek vannak ott? (sugok: nagyon gyengek)

7. meg ha neverteken fogadnank el a cikk allitasait, akkor is csak annyit allit, hogy a szerves foszfat novenyvedoszerekkel dolgozo munkasok koreben kis mertekben no a cukorbetegseg elofordulasa, ezert vigyazni kell veluk, es jo lenne masfajta noventvedoszerre (ha lenne) cserelni oket

8. bonusz: (allitolag) szeklet transzpantacioval ez a novenyvedoszer-hatas eloidezheto/semlegesitheto, azaz (ez mar az en kovetkeztetesem), ha neverteken elfogadjuk a cikket, akkor az ilyen novenyvedoszerrel dolgozoknak egy nagyon bizarr tapkiegeszitot kene fogyasztaniuk (nem novenyvedoszerrel dolgozo emberek szekeletet).

Ennyi.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.11. 18:42:00

@elvagyok:

Nincs információm arról, milyen dózisnál mutatkozott a D-vitamin mérgezés. A tolerálható mennyiséget illetően sincs egységes álláspont, valószínűleg egyéni tényezők ezt erősen befolyásolják.

2017.04.11. 18:42:25

@elvagyok: D-vitamin tuladagolas: ez engem is erdekelne.

A mergezes szerintem tobbfele, recept nelkul kaphato vitaminkeszitmeny egyideju szedese miatt lehet, mondjuk szed egy 5000 IU vitaminkeszitmenyt, es melle egy multivitamint, ami szinten tartalmaz 2000 IU-t, es melle egy anti-aging supplement, ami szinten tartalmaz 2000 IU-t, es ezt szedi honapokon at. Es a napi 9000 majdnem a duplaja a maximalisan ajanlott dozisnak.
Amugy a klienseim kozott teljesen altalanos, hogy evente egyszer a doki felir nekik telen, negy heten at, heti egyszer beveendo 50K IU kapszulat, az ev tobbi 11 honapjaban pedig eletkortol es allapottol fuggoen napi 1-2 ezer IU. Es ezt akar 10-15 even at, es nem D vitamin mergezesben szenvednek es halnak meg. (Jellemzoen 70-en feluliekrol beszelunk)

elvagyok 2017.04.11. 20:29:55

Értem, tehát betett egy grafikont, amiről fogalma sincs, hogy milyen információkon alapul, mennyire hitelesek a megjelenített adatok.

Elég alapos embernek ismertem meg eddigi írásai alapján, ezért kissé meglep amit látok, mivel eddig az ilyesfajta slendriánságot, megjegyzem okkal, másokon igencsak "számonkért"...

Akkor most mi volt a célja ezzel a charttal - az ijesztgetésen kívül?

elvagyok 2017.04.11. 20:49:45

@vanvelemenyem:

dvitamint.hu/d-vitamin-potlasa/d-vitamin-tuladagolas/

Ez alapján az Ön által leírtak nem okozhatnak túladagolásos tüneteket...

A cikk által ajánlott 4000 nemzetközi egységgel is úgy vagyok, hogy pár évvel ezelőtt 400NE volt a felső korlát, azóta tehát 10x dózisemelésről beszélünk s nem jönnek az elrettentő beszámolók továbbra sem ... :-))

Szóval miért is lenne optimális a 4000 NE ezek tükrében???

2017.04.11. 21:21:48

@elvagyok: par evvel ezelott 400 NE -> hahaha, amikor en gyerek voltam, talan 5-6 eves, emlekszem, hogy anyammal uvoltozott az orvos, hogy meg akar engem olni, mert anyam napi 60 NE-t adott, es mellette meg tejet is iszom meg a szabadban jatszom, hat lecsukatja ot, mert tuladagolja a D vitamint egy ovodas gyereknek. Most vicces, nevetek rajta, de akkor, utana, sokaig feltem anyamtol, mert azt gondoltam, hogy meg akar mergezni.

Az itteni elgondolas szerint az 5000 IU a maximalis, hosszutavon es naponta adhato dozis, de en eddig csak olyanokkal talalkoztam, akik 1-2-3ezret szedtek naponta, zommel idos, vagy valamibol epp labadozo betegek. Egy, nem tudom milyen tipusu rosszindulatu daganattal szenvedo ember allitotta, hogy o 5000-et szed naponta es meg fog gyogyulni, kb 7 honap mulva temettek (de nem a d vitamin miatt halt meg termeszetesen, es a d vitamin nem is gyogyitotta meg).
Azt tanusitom, hogy a napi 2000 IU biztos, hogy nem sok (en pl 14 eve szedek ennyit, es napfenyes orszagban elek, az eves verkep-ellenorzesen mindig kitunoek az ertekek), viszont segit a kisebb megfazasok-influenza elkeruleseben, illetve a gyorsabb talpraallasban.

elvagyok 2017.04.11. 21:43:50

@vanvelemenyem: Ezzel az 5000 NE-vel is az a bajom, hogy egy napsütéses országban lehet optimális / ideális, de mi van északon? Ott lehet, hogy éppen elégséges...

Ja ezt akkora "erőkkel" nem vizsgálják.... :-)))

Persze hozhatnám a C-vitamin kérdését is: korábban 60 mg volt a napi max, , nehogy többet egyen az ember, mert veseköve lesz, aztán most napi 1-2g az elfogadott, s nem látni, hogy a vesebetegek egymást lökdösnék a kórházak folyosóján... :-))

Szerintem alapvető szemléletváltásra volna szükség..

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.12. 06:08:42

@elvagyok:

A hivatkozott, D-vitaminnal kapcsolatos adat a jelentett esetek számát mutatja. Az adat abszolút hiteles, mert egy hivatalos közegészségügyi adatszolgáltatáson alapul. Az adott statisztika célja nem az volt, hogy konkrét mennyiségi méréseket végezzen.

A jelenség mögött állhat az, hogy valaki egyszer, de nagyon nagy dózist vett magához (bár szerintem ez a ritkább), a másik fele pedig valószínűleg a tartós, nagy dózisú fogyasztáshoz kapcsolódhat.

"pár évvel ezelőtt 400NE volt a felső korlát, azóta tehát 10x dózisemelésről beszélünk" - pomnt erről beszélek. vannak mindig, akik kicsit "továbbgondolják" a dolgokat és elkezdenek 40.000 NE mennyiséget szedni ezen az alapon. Egyeseknél ez nem fog problémát okozni, másoknál viszont igen. E tekintetben éppen az a baj, hogy kevés az adat, mert a D-vitamin hasznosításában a nagyon nem vagyunk egyformák, van akinél a napi ajánlás felső határa is éppen a normál tartományhoz elég, van akinek meg sok.

A mérgezések száma arra hívja fel a figyelmet, hogy a D-vitamin esetében az ajánlások jelentős emelése és a sok-sok pozitív hatás hangsúlyozása mellett elmaradt a kockázatokról szóló tájékoztatás. A cikk egyébklént sem a D-vitamin globális káros hatásairól szólt, hanem arról, hogy a félretájékoztatásnak vannak nem kívánatos kimenetei.

"C-vitamin kérdését is: korábban 60 mg volt a napi max, , nehogy többet egyen az ember, mert veseköve lesz, aztán most napi 1-2g az elfogadott" - pont hogy nem. Az, hogy az emberek orrba-szájba eszik a C-vitamint, attól még a nagy dózisok nem váltak elfogadottá, csak megszokottá. Én is leközöltem már azt az ábrát (meg más is), hogy kb. 500 mg körüli dózisnál van a vérszint plató, de más adatok is vannak arra, hogy pl. a megfázásos betegségeknél a nagy dózisoknak nincs érdemi hatásuk a gyógyulásra a placebon kívül.

"Szerintem alapvető szemléletváltásra volna szükség" - éspedig?
A D-vitamin ajánlások emelése éppen szemléletváltás volt, bár hozzáteszem, hogy amikor a 400 NE ki lett találva, az emberek még többet tartózkodtak a napon és kisebb volt az esélye, hogy komoly vitaminhiány alakuljon ki + akkor még a D-vitamin kapcsán csak a típusos hipovitaminózis kórképet figyelték. Azóta fejlődött a világ egy keveset...

elvagyok 2017.04.13. 21:47:45

D-vitamin: a grafikont illetően továbbra is az a véleményem, hogy kiegészítő információk hiányában csak az ijesztgetésre jó, el nem tudom képzelni, mit tudok pusztán abból profitálni, hogy megtudom: egy 300+ milliós lakosú országban 7000 embernek sikerült megmérgezni magát. Miért pont ezt a vitamint kellett kiemelni a cikk kapcsán elrettentő példaként, nem tudom…

A 400NE – 4000NE: nekem az a gondom, hogy nem derül ki, milyen paraméterek mentén lettek kidolgozva, így fogalmam sincs, hogy alsó / optimális / felső értékkel állok-e szemben, na az meg pláne nem ismert, hogy ez a dózis „mire elég” – pongyolán fogalmazva. Az utolsó bekezdésben olvasottak csak fokozták kételyeimet.

A felszívódás hatékonysága a vérből mérhető tudtommal.

A szemléletváltozás alatt elsősorban azt értem, hogy ha születnek új eredmények, akkor a mainstream ne egy emberként vesse rá magát az új eredményeket hozó csapat(ok)ra, és ne azt harsogja, hogy hol a 100%-os bizonyosság, miközben a korábban hozott, dogmaként kezelt eredmények sem 100%-os bizonyosságúak, sőt(!), hogy más ne mondjak, a D-vitamin tökéletes példa erre …

C-vitamin: mások pedig nem arra az eredményre jutottak, mint az ön és mások által is leközölt (bár nem tudom, hogy mióta tudományos érv az, hogy valami azért igaz, mert sokan mondják) kutatás(ok). Innentől hit kérdése. Már csak azért is vannak kétségeim, mert amikor a vesekővel ijesztgették az embereket, remélem legalábbis, akkor is kellően megalapozott kutatási eredményekre támaszkodtak…

fordulo_bogyo 2017.04.14. 07:11:54

@elvagyok: "D-vitamin: a grafikont illetően továbbra is az a véleményem, hogy kiegészítő információk hiányában csak az ijesztgetésre jó,"

Ez a celja: tessek vigyazni vele, bizonyos adag folott mergezest okoz.

"el nem tudom képzelni, mit tudok pusztán abból profitálni, hogy megtudom: egy 300+ milliós lakosú országban 7000 embernek sikerült megmérgezni magát."

Latom, semmit.

"Miért pont ezt a vitamint kellett kiemelni a cikk kapcsán elrettentő példaként, nem tudom…"

Talan mert ez mergezest okozhat?

"A 400NE – 4000NE: nekem az a gondom, hogy nem derül ki, milyen paraméterek mentén lettek kidolgozva, - olvass, vagy kerdezz utana, ha erdekel.
Miert erdekelne engem, hogy neked van ilyen gondod?

"így fogalmam sincs, hogy alsó / optimális / felső értékkel állok-e szemben, na az meg pláne nem ismert, hogy ez a dózis „mire elég” – pongyolán fogalmazva."
Magyarul: semmit nem tud rola senki.
Talan az sem igaz, hogy ez egy vitamin.

"A felszívódás hatékonysága a vérből mérhető tudtommal."

Nem. Onnan verben levo mennyiseget lehet merni.

"A szemléletváltozás alatt elsősorban azt értem, hogy ha születnek új eredmények, akkor a mainstream ne egy emberként vesse rá magát az új eredményeket hozó csapat(ok)ra, és ne azt harsogja, hogy hol a 100%-os bizonyosság, miközben a korábban hozott, dogmaként kezelt eredmények sem 100%-os bizonyosságúak, sőt(!), hogy más ne mondjak, a D-vitamin tökéletes példa erre … "

Hanem????

A D vitamin eseten epp azt tortent, hogy az uj eredmenyek tukreben valtozott a norma? Ez ami neked nem tetszik?

"C-vitamin: mások pedig nem arra az eredményre jutottak, mint az ön és mások által is leközölt (bár nem tudom, hogy mióta tudományos érv az, hogy valami azért igaz, mert sokan mondják) kutatás(ok). Innentől hit kérdése."

Tehet felesleges kutatni, nem erdekes az eredmeny, a hit az ami szamit, az a tudomanyos erv, nem a kutatasok.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.14. 08:32:07

@elvagyok:

"kiegészítő információk hiányában csak az ijesztgetésre jó"

Már akinek. Nekem informatív, főleg a trendeket tekintve. nyilván nem a 4000 NE okozta a mérgezéseket, de D-viatminra irányuló kiemelt figyelem láthatóan összefügg a mérgezéses esetek számával. Ez azért is fontos, mert bőven forog olyan forrás közkézen, ami az aktuális ajánlások többszörösét is teljesen kockázatmentesnek tartja.

"Miért pont ezt a vitamint kellett kiemelni a cikk kapcsán elrettentő példaként, nem tudom"

Mert ennél a vitaminnál volt látványos változás a trendben, olyan módon, hogy a klasszikusan kockázatos retinolt is hazavágta.

"nem derül ki, milyen paraméterek mentén lettek kidolgozva, így fogalmam sincs, hogy alsó / optimális / felső értékkel állok-e szemben"

Erről azért található bőven irodalom. Elég sok szakanyag foglalkozik az ajánlási sztenderdek megállapításának statisztikai és biológiai vonatkozásaival és a tolerálható felső határ kérdésével is.

"A felszívódás hatékonysága a vérből mérhető tudtommal."

Ha nagyon lovagolni akarunk, akkor a biológiai hasznosulást talán mutatja, azt sem teljesen, hiszen a vérszint lényegében a felszívott mennyiség és a szervezet által eltárolt/felhasznált mennyiség különbözetéből 8is) adódik. D-vitaminnál azt sem, hiszen van endogén szintézisünk, ha nem egy sötét szobában ücsörgünk egész életünkben, ezen kívül a D-vitamin zsíroldékony, nem fog a teljes mennyiség a vérben ücsörögni.

A vérszint vizsgálat másik hátránya, hogy invazív diagnosztikai eszközökkel nézhető, ennek kell laborháttér és költsége van és nem lehet hetente ezzel szaladni vérvételre.

"ha születnek új eredmények, akkor a mainstream ne egy emberként vesse rá magát az új eredményeket hozó csapat(ok)ra"

Nem erről van szó, hanem arról, hogy ha van új eredmáény, akkor azt alaposan alá kell támasztani. Ennek idő kell - van olyan kutató aki ezt elfogadja, mások meg hangosan mártírkodnak, hogy őket bántja a gyógyszermaffia (nem mintha a közforgalomban lévő D-vitaminok nagy részét nem gyógyszergyárak készítenék).

C-vitamin: vesekővel kapcsolatos forrásokat is meg lehet találni, ezzel annyi gon azért van, hogy a vesekő képződés többfaktoros tétel és sokan összekeverik a kockázatnövekedést az okozással. De amúgy tök felesleges megadózisokban C-vitamint tolni, erre még Szendi is egészen jól összeszedte a forrásokat, bár ő végső soron arra a következtetésrte jutott, hogy ha agresszíven toljuk a cuccot, akkor a vérszint-plafont meg lehet erőszakolni, de hogy minek?...

Zárójelben: az külön kutatási kérdéskör szerintem, hogy a fiziológiás körülmények között elő nem forduló dózisok és vérszintek biológiai hatásai milyenek, csak ilyenkor jelezni kellene, hogy ilyen azért rendeltetésszerűen nincs az embernél. Ha erősen toljuk a természetesség fogalmát, akkor bizony ki kell jelenteni, hogy a napi több ezer/tízezer mg C-vitamin nem ez a kategória.

elvagyok 2017.04.14. 10:44:29

@fordulo_bogyo:
A cikk - jelentős részben - táplálkozási rendszerek, étrendek problematikájával foglalkozik, nem tudtam, hogy ezen témakörnek kiemelt részét képezi a D-vitamin mérgezések száma. Persze valahol megértem, hiszen igen súlyos a helyzet, amit jól jelez, hogy az amerikai lakosság 0,00233%-át érinti, kiemelten kell vele foglalkozni… :-)

Ja, hogy a magyar lakosság 60%-a elhízott, min. 10%-át érinti a cukorbetegség valamilyen válfaja, az teljesen lényegtelen, statisztikailag nem releváns, ezzel - táplálkozási rendszerekkel foglalkozó cikkben – nem kell foglalkozni, gondolom hazai haladó táplálkozási ajánlásoknak ehhez semmi köze, csak valahogy szerencsétlenül alakult… :-)

Úgy érzem sikerült az egyensúly megtalálni…

A válasza többi része személyeskedő, semmitmondó hablaty, kár volt leírnia…

elvagyok 2017.04.14. 11:31:16

@Meleg Sándor:

Köszönöm a részletes válaszát.

A vérben lévő koncentrációra és a felszívódás hatékonyságára vonatkozó , igen leegyszerűsítő mondatommal sejtettem, hogy ingoványos területre tévedek, de már mindegy...

A megadózisok szedésének nem vagyok a híve, az ezzel kapcsolatos álláspontját maximálisan osztom, az utolsó bekezdésében leírtakat abszolút helytállónak tartom.

Természetesen semmi kifogásom az ellen, hogy az elmebeteg divathullámok kapcsán a szakma hallatja a hangját, de nagyon nem így kellene (befejeztem ezt a vonalat), ráadásul - ahogy fordulo_bogyonak írtam - a lakosságot érintően sokkal súlyosabb problémák vannak. De ez az én véleményem...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.14. 13:38:55

@elvagyok:
A lakosságot érintő súlyosabb problémákról is írtam már több alkalommal, márciusban volt az IR-ről egy indító cikk, februárban épp az életmódi tényezőkről volt szó. ezek a témák folyamatosan jelen vannak, de nem lehet minden esetben beleszuszakolni őket egyetlen posztba.

A "hazai haladó táplálkozási ajánlásoknak ehhez semmi köze" részhez annyit, hogy jól mérhetően eltér a hazai lakosság táplálkozása az ajánlásoktól. Ez a tétel még nem kapott külön posztot, de majd fog...

fordulo_bogyo 2017.04.14. 18:21:37

@elvagyok: Megtisztelo, hogy szemelyeskedo hablatynak nevezed azt az allitasomat (is), hogy a verbol nem merheto a D vitaminnak (de semmi masnak sem) a felszivodasa.
A verbol a verben talalhato koncentracio merheto, ami, ahogyan azt Sandor reszletesebben kifejtette neked, sok faktortol fugg.

HA mered az elfogyasztas elotti szintet a verben, majd mered az elfogyasztas utanit ES mered a felhasznalas mennyiseget ES mered a szervezet altal szintetizalt mennyiseget (hogyan mered ezt?), AKKOR kiszamolhatok nagyjabol a felszivodas.
Bocs, hogy nem irtam le ilyen reszletesen, de (mint kiderult nem ok nelkul) sejtettem, hogy falra hanyt borso lesz a valaszom.

elvagyok 2017.04.19. 20:26:06

@fordulo_bogyo:
Mindig örömteli pillanat számomra, amikor valaki megtisztelve érzi magát már pusztán attól, hogy úgy érezheti, lehetőséget talált arra, hogy a mások által elmondottak önkényes (ugyanakkor roppant szórakoztató) átszerkesztésével saját magát feljebb, a másik felet - értelemszerűen, hiszen ez nem egy win-win játék, ugye - lejjebb pozicionálja a maga kis - rajta kívül senkit nem érdeklő - virtuális világában… :-)))

Az utolsó bekezdésében leírtakkal tisztában vagyok, de azért köszönöm - csendben megjegyezném, hogy amikor a 4000NE D-vitamin, mint napi javasolt dózis meghatározása iránt érdeklődtem, részben pont ezen problémakör iránt érdeklődtem, végeztek-e ilyen vizsgálatokat, ha igen, mire jutottak s milyen módon vették figyelembe - persze ez a történt egyik fele lett volna...

De ez már régen volt, de hogy önt idézzem:
"Miert erdekelne engem, hogy neked van ilyen gondod?"
Korrekt... :-)))
Pont azért érdeklődtem itt, mert senki nem tudja - de ahogy elnézem, itt sem... :-)))

elvagyok 2017.04.19. 20:53:38

@Meleg Sándor:
"Ez a tétel még nem kapott külön posztot, de majd fog... "

Érdeklődéssel várom!

fordulo_bogyo 2017.04.19. 22:17:17

@elvagyok:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/?term=viatmin+D+daily+recommendation

64 szakmai cikk, es a cikkekben levo referenciak alapjan kezdhetetd a keresest

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.04.20. 11:59:18

@elvagyok:

A hivatalos hazai ajánlásról szóló szakmai levél, 216 hivatkozást tartalmaz az állítások alátámasztására.

akademiai.com/doi/pdf/10.1556/OH.2012.29410

elvagyok 2017.04.20. 22:55:12

bogyo / Sandor: erre vartam koszonom!

Munyi cica 2017.04.25. 13:11:17

@elvagyok:
Esetleg néha méresse meg, ha bizonytalan a D vitamin felszívódását illetően. Megéri, mert akkor az ember tud módosítani a napi dózison. Mo-on nem kerül sokba a mérés, bár a OEP által finanszírozott helyeken is fizetős.
süti beállítások módosítása