Az ATV 2014. október 28-án tűzte műsorára Az alternatív gyógyászat csak kamu? címmel futó 25 perces beszélgetős műsorát.  A műsor 3 vendége Dr. Taraczközi István (Magyar Természetgyógyászok Szövetsége), dr. Boldogkői Zsolt (SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet) és Dr. Ádám Ágnes belgyógyász voltak. A felvezetőben foglalt információk alapján minden adott volt egy jó vitához. A műsor után viszont a határozott furcsa érzés tört rám, ha valaki látta Kurosawa RAN című filmjét, sejtheti, mire gondolok. A következő írásban videó-elemzés következik, kísérleti jelleggel, szubjektív megközelítésben:

Videó megtekinthető itt: http://www.atv.hu/videok/video-20141028-doku-a-masik-magyarorszag-2014-10-27

KEZDJÜK AZ ELEJÉN

A téma felvezetése még egészen jó volt, a felhozott történetek valóban ízelítőt nyújtottak arról, milyen extrém (mély) szintre jutott el hazánkban a természetgyógyászat körében kialakult (részemről azzal nem azonosnak tekintett) „csodadoktor” jelenség. Ennek legutóbb kipattant szikrája volt az un. Vargha-gyógymóddal kapcsolatos botrány, de több, valóban megdöbbentő eset említésre került az elmúlt évtizedekből. A bevezetés elvitt 7,5 percet a műsoridőből, ebből már látszott, hogy nagyon kevés idő maradt az érdemi vitára, de még így is maradt fejenként bő 5 perc, ami azért megfelelő moderálással nagyon sok mindenre elegendő.

ELSŐ MENET

Az első kérdésben (vannak-e még olyan gyógyítók, akik csak a betegek pénzére utaznak?) Boldogkői Zsolt szépen átkötötte a konkrét kérdést az alternatív gyógyászatok általános problémájához. Ezután következett Taraczközi István, akinek reakciója számomra érthetetlen volt, mivel egészen más irányba indított: a gyógyítás lehet-e egy szűk kör (orvosi kaszt) „privilégiuma”? Attól eltekintve, hogy ez is egy fontos kérdés (legyen ez a 2.), ez megtört egy elindult diskurzust, amit ezek után  nem is sikerült visszahozni.

Kevesebb, mint 1 perc telt el a tényleges vitából és lett két nyitott kérdésünk, a műsorvezető viszont rögtön bedobott egy harmadik, szorosan nézve ehhez nem teljesen kapcsolódó kérdést: kinek a felelőssége, hogy ilyen gyógyítók ma működhetnek? Nem sokkal később, Boldogkői Zsolt válasza végén (9:50) megvan a negyedik kérdésünk is: az alternatív gyógyászat minden módja csalás?

A 10. percben visszatér Taraczközi István is a vitába, indításként visszatér a 3. számú kérdéshez, de onnan érdemi válasz nélkül tovább is lépünk, áttérünk az alternatív gyógyászat és a hivatalos orvoslás összefonódására, amivel a felelősséget tovább is pattintotta a saját térfeléről - vissza a hivatalos orvoslás területére. Ezt a tételt is nyugodtan felszámozhatjuk mint önálló vitatémát (Nr. 5.).

MÁSODIK MENET – EGY ÚJ RÉSZTVEVŐ

Ekkor kapcsolódik be Dr. Ádám Ágnes, teljesen paranormális módon nem ugyanabban a helységben foglalt helyet. A belgyógyász szintén a 3. számú, felelősséget firtató kérdéshez kapcsolódott. Mondanivalója kifejezetten fontos a téma szempontjából, ugyanis a beteg-orvos kapcsolatban megtapasztalható negatív, bizalmat romboló hatásoknak (kudarc-élmény) kifejezetten nagy szerepük van a betegek alternatív gyógyítás felé való fordulásában.

Még egy fontos téma feljött a válasza közben, hogy lényegében itt csak kiegészítő (komplementer) eszközökről, módszerekről lehet szó (ez a 6. felvetés - az alternatív vagy komplementer kérdés). Szintén jelentős észrevétel, hogy ne a beteg keresgessen és válasszon alternatív kezelést, hanem az orvos kontrollálja ezt a folyamatot. Lényegében választ ad Taraczközi István gyógyítói privilégiumot firtató válaszára is azzal, hogy hangsúlyozza az orvosok által elsajátított tudást és a teljesített gyakorlatot, amivel a laikus, autodidakta gyógyítók (és a betegek) nem rendelkezhetnek. Szép, kerek válasz volt, már csak ezért sem értem, miért nem a másik két résztvevővel van egy légtérben?

HARMADIK MENET

Boldogkői Zsolt részben Ádám Ágnes, részben Taraczközi István válaszához köt vissza: miközben az orvostudomány szemben áll az alternatív gyógyítással, maga az orvoslás összefonódik, nagyon sok orvos foglalkozik alternatív módszerekkel, ezek közül számos csak orvosi diplomával végezhető.

Taraczközi István 13:30-kor újra belép és behozza kudarc-élményt érvként, de ezúttal az orvos részéről: az orvos vagy személyes tapasztalat révén tér át a természetgyógyászat útjára vagy hosszú évtizedek után belátással ismeri fel, hogy a hagyományos orvoslás kudarcra van ítélve. Erre emel lapot azzal, hogy a daganatos megbetegedési és halálozási statisztikákra hivatkozik, ez megint kinyit egy óriási témát, ami aztán úgy is marad.

Boldogkői Zsolt válasza korrekt: az orvostudomány és az orvosi ellátórendszer hatásossága korlátozott, egyik sem mindenható. Az, hogy van amit még nem tudunk meggyógyítani, nem érv az alternatív gyógyászat mellett.

Végül Ádám Ágnes a mérleg nyelveként próbál közvetíteni, mindkét oldal álláspontját részben elfogadva. Álláspontja szerint, ha nem ártalmas egy alternatív módszer, akkor a beteg bizalmi okokból nyugodtan válassza. Ez az álláspont nyugodtan megért volna egy folytatást, azonban itt a műsorvezető ismételten megkavarja az amúgy is zavarosság irányába tartó vitát: behoz egy 6. kérdéskört, hogy ki is számít kuruzslónak, sarlatánnak? Jaj, ez most minek kellett?!

Nem mindenki orvos, aki Dr., főleg, ha 'Dr.

NEGYEDIK MENET – ELSZABADULNAK A DOLGOK

Taraczközi István egy nagyon komoly mondattal válaszol: aki orvos, az „doktorátusánál fogva gyilkolhatja az embereket”, aki nem orvosi végzettségű, és úgy „gyógyít”, és ezért pénzt fogad el, az ma sarlatán. A műsorvezető szerint ez „szellemes, de nem megnyugtató válasz”, én erre azt mondanám, hogy ez keményen sértő kijelentés, ráadásul egy erőteljes általánosításra épül. Itt nagyon komolyan moderálni kellett volna a vitát, de ez nem történt meg, s Taraczközi István lehetőséget kapott arra, hogy egy konkrét probléma felhozatalával tovább terelje a vitát, lényegében egy zsákutcába futtatja a beszélgetést. Ezzel elveszik majdnem fél perc műsoridő, s a hivatalos orvoslás felé tett kijelentése is következmények nélkül marad.

Boldogkői Zsolt próbál visszakötni az előző válaszokhoz, sajnálatos módon ismét közbelép a műsorvezető és bejön a 7. számú kérdés: szabad-e elvenni a hitet a betegektől, akik hisznek az alternatív gyógyításban? Boldogkői Zsolt nagyon szépen és kellő keménységgel helyre teszi a kérdést.

A 19. percben Taraczközi István visszatér a korábbi, betegségadatokra építő érvéhez, amit rögtön egy hatalmas csúsztatással indít: USA halálozási adatokat közöl, mert szerinte a hazai adatokat nem teszik közzé. Rossz hír, de a magyar halálozási adatok ugyanúgy elérhetőek, mint az USA, az EU vagy bármelyik állam a bolygón, mert a WHO ezeket rendszeresen közzéteszi.

Taraczközi kiemeli a gyógyszer mellékhatások, orvosi műhibák okozta halálozásokat, ami szerinte a 3. helyen van a halálozási okok között (ez a 8. önálló kérdés). Szintén rossz hír, hogy ez sem igaz teljesen, a CDC szerint a top 10 halálozási ok (ami lefedi az összes halálozás 3/4 részét) között nem szerepel ilyen tétel. Nem kétséges, van a halálozásnak egy olyan vonatkozása, amikor a személyi vagy tárgyi feltételek elégtelenek, az orvos rossz döntést hozva nem megfelelő gyógyszerelést vagy egyéb terápiát választ és ez hozzájárul a halálozáshoz (nem feltétlen közvetlen oka). De ez korántsem olyan hatalmas arányú, mint azt a hazai természetgyógyászat egyik vezető képviselője állítja és jóval összetettebb kérdés, mint azt elsőre gondolnánk. A félelmetes kijelentések mögött többnyire durva vádaskodó, komoly torzításokat alkalmazó cikkek állnak, mint például ez vagy ez az írás.

Vezető halálokok a CDC szerint (forrás).

A műsorvezető itt megint elhagy egy felütött labdát (pedig ezt le lehetett volna csapni oly módon, hogy nézzünk már ilyen statisztikát a természetgyógyászok esetében), hanem behoz egy újabb vonalat: egy amerikai hölgy homeopátiás altatóval végzett „túladagolását” (9. tétel). Taraczközi szerint „ettől függetlenül” (mármint, hogy nincs hatása) a homeopátia csodálatosan működik és hat.

Boldogkői Zsoltnak már itt két labdát kell mentenie, a homeopátiás kérdéskört (nagyon helyesen) rövidre zárja (teljesen egyértelműen zsákutca ez is), s inkább a halálozási érvet veszi részletesebben elő. Függetlenül attól, hogy szerinte a 6. helyen van az orvosi ellátással kapcsolatos halálozás, egyet lehet érteni az álláspontjával, hogy a gyakorló orvostudományban ez a hibalehetőség benne van, de benne van az is, hogy fokozatosan egyre jobb eredményeket érjen el e téren.

ÖTÖDIK MENET - VÉGJÁTÉK

Ismét Taraczközié a szó: a föld lakosságának 4/5-ét nem a hagyományos medicina tartja életben. Erre jegyzi meg Boldogkői Zsolt, hogy „mert nincs pénzük rá”. Ott a pont, talált, süllyed. Ettől függetlenül a természetgyógyász részéről ez ismételten csúsztatás volt, nagyon szépen kimutatható, hogy a hivatalos orvoslás kiépítettségével arányosan emelkednek a várható élettartamok és javulnak a morbiditási és mortalitási adatok. Ez megint egy olyan felvetés, amit lehetett volna rágcsálni egy darabig (Nr. 10).

Az utolsó néhány perre ismét visszakapcsolunk Ádám Ágneshez, aki kicsit ismét kiegyensúlyoz, de most ő is behoz egy új témát (Nr. 11), nevezetesen az alternatív diagnosztikai eljárások, diagnosztikai utak problémáját.

Másfél perc van hátra, amikor meglepő módon a műsorvezető visszatér egy korábban felvetett, nem megválaszolt kérdéshez: hogy lehet megkülönböztetni a kóklert a nem kóklertől? Végső soron erre sem kapunk választ, Boldogkői Zsolt tudományos gondolkodásról szóló mondatát is félbeszakítják, s gyorsan befejezik a műsort.

MI IS VOLT EZ?

Lényegében volt egy 25 perces keret, amiből kb. nettó 15 percben lehetett volna érdemben vitázni. Lehetett volna, ha van a műsornak struktúrája, témája és a műsorvezető nem a káosz fokozásában lett volna érdekelt.

Alapvetően ilyen kis időben maximum két embert lett volna érdemes vitáztatni, Ádám Ágnes végső soron lehagyható lett volna, főként azért is, mert teljesen izolálták a vitázóktól, összesen 3 alkalommal szólalhatott csak meg.

A 15 perc alatt 10-11 kérdés, témafelvetés hangzott el, ezek többsége megfelelő szerkezetben kiváló vitaalapot nyújtottak volna. Ezzel szemben egyetlen esetben sem sikerült érdemben reagálni a feleknek – korrekt vitavezetés mellett talán 3-5 kérdésben lehetett volna eljutni érdemi válaszokig. A helyzetet leginkább Boldogkői Zsolt tudta kihasználni, aki legalább el tudta indítani a gondolatait. Taraczközi István tevékenységét nem értettem, az első pillanattól kezdve támadott, de a támadás valójában folyamatos védekező csapásokból állt, elterelte a témát, hárította a felelősséget. Eközben komoly érvelési hibákat vétett, több olyan kijelentést tett, ami látványosan rontotta a hitelét vagy annak stílusa (általánosító vádaskodás) vagy valótlansága miatt (kórházi halálozás). Ádám Ágnes hozzászólásai hasznosak voltak, talán mivel nem volt a helyszínen, ki tudta magát vonni a vita általános kaotikus légköréből. Ugyanakkor a jelenléte teljesen megspórolható lett volna, és akkor a stúdióban álló két vitapartner nyert volna némi időt a saját érvei kifejtésére.

HOGYAN SZERVEZZÜK VITÁT AZ ALTERNATÍV GYÓGYÁSZATRÓL?

Néhány ötletem lenne:

1. Tisztázzuk az időkereteket. Tudatosítsuk a vitapartnerekben, hogy állunk idővel, kinek mennyi lehetősége lesz a válaszra.
2. Az időkeretnek megfelelő számú vitapartnert hívjunk meg. Ne zsúfoljunk túl sok embert egy kis időbe. Senkinek sem lesz ideje kifejteni az érveit, vagy felborul az egyensúly egyik-másik fél javára. Ebből csak káosz lesz.
3. A vitapartnereket ne izoláljuk el egymástól. Lehetőleg egy térben rendezzük el a vitapartnereket. Aki nem tud ott lenni, azt inkább ne beszéltessük. Ez talán rádióban a telefonos bejelentkezőknél elfogadható, de tévében már nehezen magyarázható.
4. Tisztázzuk a témát, strukturáljuk a kérdéseket, problémákat. Vita közben ne engedjünk új felvetéseket felhozni, mert elterelik a lényegről a szót. Egyeztessünk a témáról és beszéljük meg, milyen kérdésekről fogunk vitatkozni. Ez segíti az érvek összegyűjtését, és a beszélgetés lebonyolítását. A sok megválaszolatlan kérdés feldobása semmilyen érdemi pozitívumot nem hoz.
5. Keressünk olyan műsorvezetőt, aki valóban képes vezetni a vitát és nem akar a vihar vad hullámain szörfözni. A műsorvezető azért van ott, hogy vezesse a beszélgetést, irányítson, átkössön és strukturáljon. Ha képtelen betartani és betartatni a szabályokat, akkor csak a káoszt tudja fokozni.
6. A műsorvezető moderálja a vitát, terelje vissza a feleket a témához és ne engedjen olyan kijelentéseket, amik övön alul ütik ki a másik felet. Nem kell ahhoz a szakterületen mélyen jártas szakértőnek lenni, hogy észrevegye az ember a vita hibáit és tegyen ellenük valamit. Az elszabaduló vitát meg kell tudni fékezni és vissza kell tudni vezetni annak rendes medrébe. Ha nem megy, akkor le kell állítani – élő adásban ez nem egyszerű, de a legtöbb ilyen beszélgetés felvételről megy, megoldható.

A természetgyógyászatról érdemes és kell is vitákat folytatni.Egy következő alkalommal biztos feszegetjük még a most felvetett kérdéseket.

Források:

1. M Heron: Deaths: Leading Causes for 2010. Division of Vital Statistics Vol 62 Nr. 6. URL: www.cdc.gov/nchs/data/nvsr/nvsr62/nvsr62_06.pdf
2. G Null; C Dean; M Feldman; D Rasio; D Smith: A vezető halál ok az orvosi kezelés. URL: http://www.tenyek-tevhitek.hu/halalos-orvoslas.htm
3. Lenkei G: Fennálló helyzet I. URL: http://www.drlenkei.org/a-gyogyszerekrol/a-fennallo-helyzet-1.html