Mai könyvesbolt látogatásom alatt futottam bele e megdöbbentő műalkotásba, mely a hosszú idő óta a legkifejlettebb WTF (what the fuck) érzéssel adományozott meg.
Ízlelgessük a szavakat, mi jó sommelier a cserszegi fűszerest... érezni a homeopátia erőteljes hívószavát, mely ugyan maga a teljes üresség, de az emberi fantázia végtelensége átjárja és megtölti sok spontán, kreatív, szabadon szárnyaló gondolattal. Finom keretet ad neki a pszichológia, a lélek tudománya mely lágyan beburkolja és egy leheletnyi komolysággal vértezi fel a művet, de nem többel, mint amit a homeopátia maga is megérdemel. S végül van benne némi fanyar íz, melyet a szomorúság okoz, hogy ezt az egészet F. Várkonyi Zsuzsanna ültette át magyarra, akit azért (hála az égnek) sokkal színvonalasabb írási alapján ismertem meg.
Mindig érdeklődéssel olvastam a személyiség-tipológiákat (lehet, hogy egyszer ezt is), mert lenyűgöző tud lenni, ahogy az emberben lévő végtelen változatosságokat megpróbáljuk rendszerezni - s minden bizonnyal ez a könyv is érdekes és szórakoztató lehet ebben a megközelítésben. Csak éppen sem a homeopátiához, sem a pszichológiához nem sok köze van...tekintsük inkább szépirodalmi alkotásnak.