Az egészségügyi bulvár szereti vizuális minősítéseket, nem véletlenül ragadt rá a cukorra a ”fehér halál” kifejezés. A napokban viszont több oldalon lehetett találkozni a melaszról szóló írással, ami „fekete arany” címszó alatt ecsetelte annak fantasztikusan pozitív tulajdonságait. Máris van egy marketing szempontból tökéletesen használható, meggyőzően elképzelt párosunk: a fehér halál a fekete arany ellen. Tisztára, mint az Alien vs. Predator.

A "fekete arany"

A melasz nevű sűrű szirup a cukornád feldolgozása során keletkezik, a cukorgyártás végterméke.

Pontosítanám a mondatot: a melasz nem csak a cukornád, hanem a cukorrépa alapú cukorgyártásban is keletkezik (a hazai szabvány alapként a cukorrépát veszi), és nem végterméke, hanem mellékterméke a folyamatnak – a végtermék a kristálycukor.

Ellentétben a finomított cukrokkal, ez egy viszkózus szirup szerű anyag, ami több létfontosságú vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.

Való igaz, a fehérített, kristályos cukor ásványi anyag és vitamin tartalma gyakorlatilag nulla – de nem is ezért tartjuk. Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy a melasz lenne a legoptimálisabb mikroelem és vitaminforrásunk. Ha a melaszból szeretnénk a vitamin és ásványi anyag bevitelünket fedezni, igen jelentős mennyiséget kellene fogyasztani, az pedig a magas cukortartalom miatt nem javasolt. Ha pedig valaki abba az illúzióba szeretné magát ringatni, hogy a cukor helyett melaszt használva tesz valamit az egészségéért, kétséges, hogy jó úton jár.

„A kérdés már csak az, hogy eddig az emberek számára miért népszerűsítették annyira a fehér cukrot, az állati takarmányban viszont változó mennyiségben megtalálható a melasz.”

Valóban alkalmaznak a cukoripari melléktermékekből előállított takarmányokat, takarmány-kiegészítőket. Ennek oka alapvetően az, hogy az iparág szintjén jelentős mennyiségben (tízezer tonnákról beszélünk) keletkező melléktermékkel valamit kell kezdeni, és szinte kézen fekvő, hogy a jelentős tápértékű anyagot (belekeverve a cukorrépa cukornád zúzalékot is) valamilyen módon feletetik állatokkal. Ennek oka az is, hogy ha éppen nincs kultusza, akkor ekkora mennyiségű melaszt nem lehet az élelmiszerpiacon értékesíteni.

Elgondolkoztál már azon, hogy vajon miért szánják a mérgező és egészségtelen finomított cukrot emberi fogyasztásra és hogy miért nem kapnak az egyéb természetes megoldások oly nagy publicitást?

A melasz semmivel nem természetesebb megoldás, mint a kristálycukor. Ugyanannak a gyártási folyamatnak a fő- és melléktermékéről beszélünk. Ha lenne rá kereslet, akkor ezt árulnák, mivel sokkal kézenfekvőbb lenne a profit szempontjából. A melasznál sokkal természetesebb megoldás a méz, de akár a finomított cukorról, akár a melaszról, akár a mézről van szó, a fő összetevő ugyanaz a szacharóz (glükóz + fruktóz) molekula.

Ha már egyszer fontos a természetesség, akkor a méz jó megoldás. A méhészeti termékek egészségügyi pozitívumai is némileg túlbecsültek, de még mindig jóval reálisabbak, mint a melasz-kultusz.

Szép haj: egy adag (két evőkanál) a fekete sűrű melaszból a napi ajánlott réz mennyiség 14 százalékát tartalmazza. A réz egy nagyon fontos nyomelem, peptidjei segítik újjáépíteni a bőr szerkezetét, a bőr pedig támogatja az egészséges hajat is.

A NutritionData.com és az USDA adatai alapján 100 g melaszban kb. 0,5 mg réz van - ez az adat azonban az Észak-Amerikában forgalmazott termékekre értendő, nem feltétlen igazak a hazai melaszra. Egy felnőtt ember napi szükséglete kb. 1,5 mg, amit egy kiegyensúlyozott étrend biztonságosan fedezni tud, fő forrásai a belsőségek (máj, vese) vagy a hüvelyesek. Ilyen megközelítésben a melasz jelentős rézforrásnak tekinthető, de étrend-kiegészítőként való alkalmazása szükségtelen.

A réz valóban fontos nyomelem, számos biológiai folyamatban van szerepe, rézhiány esetén a vérképzés, az idegrendszer vagy a máj működésének zavara miatt érdemes aggódni. A bőr vagy a haj pigmentáció egy genetikailag determinált réz-anyagcsere zavarnál gyakori, az étkezési eredetű rézhiánynál nem ez a jellegadó tünet. Igen valószínűtlen, hogy a melasz rendszeres fogyasztása lenne a megoldás a bőrproblémákra, a hajhullásra vagy a korai őszülésre, már csak azért sem, mert az esetek többségében nem a rézhiány áll a háttérben.

Biztonságos édesítőszer cukorbetegek számára – ellentétben a finomított cukorral, a melasz mérsékelt glikémiás terhelést jelent a szervezet számára. Glikémiás indexe: 55. A vércukorszintet hirtelen módon tehát nem emeli meg. Sőt, egy adag fekete melasz semmi zsírt nem tartalmaz és csak 32 kalória van benne, így alkalmas fogyókúrára is.

Ha van nagyon is kifogásolható kijelentés a cikkben, akkor ez az. A melasz így is (gyártástechnológiától függően) kb. 50-75% cukrot tartalmaz, ami szacharóz, glükóz és fruktóz elegye. Függetlenül attól, hogy mennyi a glikémiás indexe (az 50-55-ös GI nagyságrendileg a mézzel egyenértékű), messze van attól, hogy „biztonságos édesítőszernek” tekintsük.

A „semmi zsírt nem tartalmaz” kifejezés egy határozottan vicces eleme az írásnak. Innentől kezdve reklámozhatjuk úgy a szalonnát, hogy cukormentes? :)

Hashajtó tulajdonságok: a fekete melasz természetes székletlágyító, javíthatja a székletürítés rendszerességét és minőségét.

A melasz magas cukortartalma alapján valóban lehet hashajtó hatású. Amit itt elfejeltettek leírni, hogy mellékhatásként puffadás, hasgörcsök léphetnek fel.

Gazdag vasforrás: két evőkanál fekete melasz a napi ajánlott vasmennyiség 13,2 százalékát tartalmazza. A vasra nagy szükségünk van, mert a vörös vértestek csak vas segítségével képesek oxigént szállítani a testben. Vérszegény, anémiás emberek (köztük a terhes nők) számára rendkívül hasznos lehet naponta 1-2 evőkanál melasz elfogyasztása az inorganikus, fel nem szívódó vastabletták helyett.

Szintén van benne igazság: a melasz 100 grammja kb. 4,7 mg vasat tartalmaz, ami kifejezetten jónak mondható. Vérszegénység esetén viszont nagyon sok melaszt kellene megenni, s gyaníthatóan nagyobb mennyiségben a kiváltott hasmenés miatt kétséges lenne a vastartalom felszívódása. A vastablettákba mindig szerves („organikus”) kötésben teszik a vasat – mi értelme lenne fel nem szívódó hatóanyagot tenni egy készítménybe?

Magas a kalcium és magnézium tartalma is: a melasz ásványi profilja a természet ereje által formálódott a kiváló felszívódás céljából. Például két evőkanál melasz 11,7 százalékát tartalmazza a napi ajánlott kalcium mennyiségének, a magnézium mennyiségnek pedig 7.3 százalékát. …Mindkét ásványi anyag segíti a csontok növekedését és fejlődését, így téve a fekete melaszt a csontritkulás és egyéb csontbetegségek kialakulása elleni biztosítékká.

100 gramm melaszban kb. 200 mg kalcium és akár 240 mg magnézium található, ami meglepően magas, de hát az amerikai tápanyag-adatbázisok ebben erősen egyet értenek. Itt megint csak az hozható fel, hogy a magas cukorbevitel miatt azért nem ajánlanám kalcium és magnéziumpótlásra.

A csontritkulás kórképét, kialakulását itt nagyon leegyszerűsíti a cikk, a kalcium, magnézium mellett kell hozzá D-vitamin, K2-vitamin, mozgás, beleszól a csontháztartásba a szervezet hormonális egyensúlya és még sok minden más. Az biztos, hogy ha valakinél a kalcium-tartalmú étrend-kiegészítők nem hoznak eredményt, ott a melasz sem fog. Arra még tippelni sem merek, mit értenek "egyéb csontbetegség" alatt.

A fekete melasz étrend-kiegészítőként való fogyasztása Keverjünk el 1-2 evőkanál melaszt egy csésze forrásban lévő vízzel, majd szívószállal igyuk meg a lehűlt keveréket. A szívószál a fogak egészségének megőrzése érdekében ajánlott

A melasz alkalmazásával kapcsolatban nem említi a cikk, hogy a magas cukortartalom ellenére lehet egy kesernyés mellékíze. Ez korlátozza az ételekben való felhasználást, így nem tekinthető a kristálycukor vagy a méz kézenfekvő alternatívájának. Az „étrend-kiegészítőként” való alkalmazás jelen esetben egy cukros vizet jelent, a magnézium, kalcium, réz és vaspótlásra el tudok képzelni sokkal jobb megoldásokat képzelni.

Amiről itt nem esett szó, de magyar és angol honlapokon is találkoztam vele, hogy a melaszt szóda-bikarbónával kombinálva már rákgyógyszerként is alkalmazzák. Működési elve igen egyszerű: „a rákos sejteket a cukor megtéveszti, aztán pedig a magas pH-jú szódabikarbóna sokkolja azokat azzal, hogy körülöttük hirtelen pH változást idéz elő”. A rákos sejtek meg belehalnak a nagy ijedelembe és sokkhatásba.

Egyes süteményekhez kifejezetten illik a melasz íze.

A melaszra egyáltalán nem mondhatjuk, hogy a cukor egy jóval egészségesebb alternatívája. Vannak különbségek, de a lényeg ugyanaz: cukor. A melasz rendkívül magasnak tűnő ásványi anyag tartalmával érdemes óvatosnak lenni: a melasz összetétele változhat a nyersanyagtól (cukornád vagy cukorrépa) és az alkalmazott gyártástechnológiától. Egyáltalán nem biztos, hogy a hazánkban hozzáférhető termékek olyan fantasztikus ásványi-anyag bombák, mint aminek az angolból átemelt cikkek meghirdetik. A melasz nagy mennyiségben való alkalmazását (akár étrend-kiegészítőként) az egyszerű szénhidrátok bevitele teszi kétségessé, amit az egészséges táplálkozásban igyekszünk leszorítani ( a legfrissebb WHO diskurzus szerint az energia-bevitel 5%-a alá).

Érdekes, hogy ugyanazok az irányzatok képesek a fehér cukrot, kukorica-szirupot, invert cukrot halálos ellenségként ("mérgező és egészségtelen") kezelni, miközben a fehér cukorral teljesen azonos barna cukrot vagy a cukortartalomban alig eltérő melaszt, mézet, juharszirupot isteni magasságokba emelik, csak mert némi ásványi anyag és vitamin marad benne. Ez valójában nem több, mint megtévesztés, mert a cukor mindig is cukor marad, hatása független attól, hogy egy répából vonjuk ki forróvizes áztatással vagy a méhek gyűjtik össze virágról virágra repkedve.

Fehér cukor, barna cukor, melasz, méz, juharszirup - mindegyikben a szacharóz dominál.

Források:

1. Fekete melasz: a fekete arany. URL: http://naturahirek.hu/fekete-melasz-fekete-arany
2. Molasses. URL: http://nutritiondata.self.com/facts/sweets/5573/2
3. Molasses; USDA National Nutrient Database for Standard Reference; http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/6176
4. Ernährungsmedizin. Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 2004