Egy cukorbetegeknek szóló blogban találtam rá a fürjtojásra, ami a posztban írtak és a hivatkozáskén megadott honlap szerint egy univerzális gyógyszer, tucatnyi nyavalyát képes meggyógyítani. Hát egyből felvidult a lelkem, hogy egy újabb csodaszerrel bővült az eddig sem szűk kínálat – csak tudnám, hogy lehetnek még beteg emberek ezen a bolygón.

Fürj (Coturnix japonica) - élet, erő egészség

FÜRJ

A fürjek a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe, a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartózó madárkák, természetes élőhelyük a sík- és dombvidéki füves területek, rétek. Fő táplálékaik a rovarok illetve a magvak, zsenge hajtások, bogyók. Az eurázsiai kontinensen költő alfajok vonulnak, a telet az Európában költő madarak Észak-Afrikában töltik. Itthon a fürjhús és a -tojás egyfajta egzotikumként szerepel az étlapokon, de azért máshol sem a tömegélelmezés jellemző eleme. Az elmúlt években azonban a vadászatot (mivel védett fajról van szó) felváltotta a tenyésztés, e téren az eurázsiai fürj mellett megjelent a japán fürj is.

A fürj húsa alapvetően a szárnyas húsokhoz hasonló összetételű, 100 grammban 19,6 g fehérje, 12 g zsír található, ami a bőr alatti régióra koncentrálódik, a bőr nélküli hús majdnem 22-23 g fehérjét tartalmaz, zsírtartalma pedig 3-4 g. A tojása a házi szárnyasokéhoz képest igen kis, mindössze 9-10 g. 100 g (10-11 db) tojásban van 13 g fehérje és 11 g zsír, jelentősnek mondható egyéb anyagok a kolin (263 mg/100g), a B12 vitamin (1,5 mcg/100 g) a különféle karotinoid színanyagok, A-vitamin, tokoferolok. A fürj húsa és tojása a háziasított baromfiak húsával és tojásával egy kategóriát képez, kiemelkedő tápanyagtartalma nincs.

A fürjtojás – dekoratív apró egzotikum

MIT GYÓGYÍT A FÜRJTOJÁS?

Ami miatt kicsit felszívtam magam, az a fürjtojással kapcsolatos potenciális gyógyhatások bemutatása. A téma két, jól behatárolható területre bontható:

• az egyikben az alapvető tápanyagokhoz kapcsolódó hatásokat terjesztik ki pl. ha a fürjtojásban van A-vitamin, az A-vitamin pedig kell a látáshoz, akkor a fürjtojás látásjavító. Nyilván itt azért van még valami kapcsolat az állítás és a valóság között, de nyilván egy erős torzításon keresztül érvényesül.
• a másik esetben egyszerűen a „népi hagyományra hivatkozunk , vagy még arra sem, egyszerűen általánosítunk, úgy, hogy a „nyers fürjtojás fogyasztásának számos gyógyhatást tulajdonítanak”. Kik? Valakik. De ők biztos forrásból tudták, kipróbálták vagy ismertek valakit, aki hallott olyanról, aki már látott ilyet… tehát igazuk van.

Egy a lényeg: egyél jó sok fürjtojást (120-240 db egy kúra) és bevált/nem vált be, akkor ismételd. Én meg egészen véletlenül ismerek valakit, akinek fürjfarmja van, tud adni jutányos áron…

Nos, akkor gyűjtsünk össze pár csodálatos hatást:

A fürjtojás kúra jótékony hatását már két hét múlva elkezdi kifejteni, de tartós eredmény természetesen csak rendszeres, megszakítás nélküli, ténylegesen kúraszerű fogyasztás után várható.

Gondoltam :) Abba azért gondoljunk bele, hogy ha egy gyógyszert folyamatosan szedni kell, akkor egyből terem egy kisebb csoport ember, aki a betegségben érdekelt gyógyszermaffia ellen kezd tüntetni. És akkor most itt kezdjünk aggódni a fürjmaffia miatt?

A fürjtojás gyógyhatásai az alábbi területeken mutatkoznak meg: vérnyomásra, keringési zavarokra gyakorolt pozitív hatás, antihisztamin-hatás, gyulladáscsökkentő, gyomorszekréciót javító hatás. A fürjtojás igen kedvező hatással bír a szívre, májra, vesére, gyomorra és a vérkeringésre is. Csökkenti a magas vérnyomást, de ugyanígy hatékony gyomorfekély, érelmeszesedés, cukorbetegség, vérszegénység, asztma, tüdőbaj, fejfájás, szívinfarktus esetében. Adott betegség illetve kezelési terület függvénye, hogy hány tojásra van szükség az eredményes kikúráláshoz. Például a magas vérnyomás, emésztési zavarok, gyomorfekély, érelmeszesedés 120, a cukorbetegség, migrénes fejfájás, májbetegség, asztma, vérszegénység, vesebetegség 240 tojást igényel. Gyermekek és felnőttek számára is megmutatkozik a fürjtojás hatása.

Mondtam, hogy mindenre jó, ugye? egészen véletlenül nem ártott volna mellékelni néhány forrást az állítások igazolására. Nem azért, mert annyira kekec vagyok, de ez annyira sok mindenre jó, hogy a C-vitamin dílerek lassan becsukhatják a boltot, a fürjtojás éppen csak az ebolát meg a rákot nem gyógyítja (még). De komolyra fordítva a szót...

• A vérnyomásra, keringési zavarokra gyakorolt hatást elméletileg sem látom elképzelhetőnek, bár a kolinnnak tulajdonítanak ilyen hatást (is). De ha már itt járunk, a közönséges tyúktojásban több kolin van, akkor az is gyógyít?
• Antihisztamin hatás: fogalmam sincs, honnan szedhették.
• Gyulladáscsökkentő: ez megint ismeretlen eredetű hatás – de jól hangzik. a tojásokban előfordulnak omega-3 típusú esszenciális zsírsavak, de viszonylag kis mennyiségben.
• Gyomorszekréciót javító hatás: általában (de nem egyforma mértékben) az ételek fokozzák a gyomor emésztőenzim és sósav-elválasztását, ez már csak ilyen reflexes dolog. Viszont a magas zsírtartalom miatt fokozhatja az epe-elválasztást.
• Gyomorfekély: nem tudok a tojás gyógyító hatásáról.
• Cukorbetegség: a tojásban elhanyagolható mennyiségű szénhidrát van, ez biztos nincs hatással a szénhidrát-anyagcserére. De nem tudok olyan anyagról sem, ami bármilyen más módon kedvező hatást gyakorolna a cukorbetegségre.
• Vérszegénység: a tojásban van vas és komolyabb mennyiségű B12 vitamin, így a vérszegénység két fő változatára tényleg lehet hatással. Igaz, hogy bitang sok fürjtojást kell megenni de legalább ez nem a levegőben lóg.
• Migrénes fejfájás: nem tudom, hogy hatna rá a fürjtojás.
• Asztma: szintén ismeretlen hatásmechanizmus.

Gyermekeknél akut légzőszervi fertőzések megszüntetésében, nátha, influenza esetén sikeresen alkalmazható.

Ötletem sincs, honnan szedik ezeket. Miért lenne jó a tojás náthára? Miért csak a gyermekeknél?

A fürjtojás hatása élettani is, hisz ott koncentrálódik az emberi szervezetben, ahol szükséges, kipótolja a szervezeti biológiai működéséhez szükséges meglévő hiányosságokat.

Klasszikus alternatív érv az „önvezérlő” gyógyhatás („munkásököl vasököl, oda üt, ahova köll” – ahogy a régi rigmus tartja). És mi az, hogy a fürjtojás hatása „élettani IS” – mert még milyen hatástényező van?

Jótékony beltartalma mellett a fürjtojás hatása kiemelendő azon a területen is, hogy energiaértéke igen magas, zsírsavjának 2/3-a telítetlen, 1/3-a telített zsírsav.

A fürjtojás 158 kcal/100 g energia-tartalma nem különösebben kiemelkedő, nem sokkal tér el a hagyományos baromfi-tojásoktól. A zsírsav-arányok is megfelelnek a más tojásoknál mérhető értékeknek.

USDA National Nutrient Database for Standard Reference adatai alapján.

 Arányok: kb. 5 fürjtojás felel meg egy közepes tyúktojásnak (forrás)

Az omega-3 és omega-6 zsírsavak esszenciális zsírsavak, melyeket szervezetünk nem képes előállítani, csak táplálékkal tudjuk bejuttatni.

Ez így önmagában igaz, csak nem sok köze van a fürjtojáshoz. Az omega-6 zsírsavak állati és növényi forrásokban is nagy mennyiségben megtalálhatóak, amire szükség lenne, az a hosszú szénláncú omega-3 (EPA, DHA), ez viszont a fürjtojásban is csak nyomokban fordul elő.

A japán fürj tojása vitaminokban is igen gazdag, megtalálhatóak benne az alábbi vitaminok: A-vitamin, Karotinoidok, Béta-karotin, E-vitamin, B1-vitamin, B2-vitamin, B6-vitamin, B12-vitamin, Nikotinsav, Folsav, Pantonénsav, Biotin, C-vitamin.

Pontosan úgy, ahogy a tyúktojás is rendelkezik ilyen beltartalommal. C-vitamin esetében azért tudnék jobb forrásokat is mondani. Félreértés ne essék, a tojás és azon belül a fürjtojás is kiváló tápanyagforrás, csak éppen nem rendelkezik olyan extra tulajdonságokkal, amik indokolnák ez ilyen fokú csodálatot és lelkesedést.

A fürjtojás vastartalma kb. 2 gramm, mely mennyiség kizárólag a sárgájában található.

Az inkább miligramm, és az is csak jó esetben. Az USDA 3,6 mg vastartalmat ad meg 100 grammra, ebből egy tojásban 0,33 mg található.

A fürjtojás immunrendszert erősítő hatása nagyban köszönhető lizozim nevű enzimjének, melyet a szervezet természetes antibiotikumának is neveznek. A lizozim bizonyos mikroorganizmusok ellen hat, azok sejtfalában található fehérje szétroncsolásával. Lizozim az emberi szervezetben a könnyben, nyálban lelhető fel és természetesen növelhetjük fürj tojásfehérje fogyasztásával. A lizozim az immunerősítő étel alapja.

A lizozim tényleg egy jó kis enzim, az un. Gram-pozitív baktériumok sejtfalát képes feloldani. Megtalálható a könnyben, nyálban, anyatejben, verejtékben, éppen ezért kérdéses, hogy miért kell ezt élelmiszerrel bevinni. Ráadásul a lizozim csak a nyers tojásban fordul elő, ételkészítés során inaktiválódik – de még aktív változatban sem nevezném „immunerősítőnek”, mert a működése ilyen formában teljesen független az emberi immunrendszertől.

Olvastam, hogy a fürjtojás kúra a cukorbetegség mellett számos egyéb baj esetén megoldást hozhat és megelőző céllal is alkalmazható. Nagyon érdekelt a dolog, bár nem tudtam mit várhatok tőle. Reggelente, éhgyomorra, nyersen, ízesítés nélkül megittam a napi öt darab fürjtojást, és betartottam, hogy csak 1,5-2 óra múlva reggelizhetek. Sokszor azt vettem észre, hogy egyáltalán nem vagyok éhes, annyira eltelített ez a tojásmennyiség, és csak délben éreztem éhségérzetet. Már egy hónap után felére csökkent a vércukor értékem. Természetesen megtartottam a szakorvosi tanácsot is, és beleegyeztem a legenyhébb gyógyszer (Meforal) szedésébe, s táplálkozási szokásaimon is változtattam, tudatosan étkeztem. A második hónapban tovább süllyedtek az értékeim, harmadik hónapban pedig 6,5-re csökkent a reggeli előtt mért vércukor szintem úgy, hogy két- és fél hónap után már csak fél szem tablettát vettem be esténként.

És igen, itt van egy tapasztalat a cukorbetegség kapcsán. Rögtön érdemes azzal kezdeni, hogy a 2-es típusú cukorbetegségről van szó. Jelen esetben az történt, hogy a reggeli étkezésre elfogyasztott fürjtojás (gyakorlatilag 0 szénhidrát) lényegében kiváltotta a reggelit, sőt a délig tartó időszakra elegendő teltségérzetet váltott ki, ami azért kissé gyanús, tekintve, hogy az 5 fürjtojás kb. egy közepes tyúktojásnak felel meg. Az meg nem sok. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy jelen esetben a gyógyszeres kezelést folytatta az illető, és változtatott a táplálkozási szokásain, akármit is jelentsen ez. Vagyis lényegében nem tudjuk, hogy a vércukor-rétékekben bekövetkezett változás pontosan milyen hatásokra épült. Érdemes azért arra odafigyelni, hogy itt egy klasszikus anekdotikus történetről van szó, nem placebo kontrollált, randomizált klinikai vizsgálatról.

ESZMEFUTTATÁS HÁROM TÉTELBEN

Nagy részben a cikkben olvasottak, és az elmúlt időszakban tapasztalt hasonló jelenségek miatt érlelődött bennem pár gondolat, amit most megpróbálok formába önteni:

Első tétel: az élelmiszerpiacon igen komoly harc megy a vásárlók kegyeiért, és emiatt igen furcsa dolgokat meglépnek egyes termelők, forgalmazók – függetlenül attól, hogy az élelmiszermaffia oszlopos tagjairól vagy az ellenük hősies harcot folytató alternatívokról van szó. Az egyik ilyen lépés az egzotikumok felé nyitás, hiszen ami még nincs, arra mindig van kereslet. Jó példa erre az élelmiszerpiac marginális régióban szereplő élelmiszerek felbukkanására majd elterjedésére. Ez még önmagában nem is rossz dolog, szélesíti a kínálatot.

Viszont már nagy részben kifogásolható jelenség, hogy a megjelenő egzotikus élelmiszereknek különböző gyógyhatásokat tulajdonítanak. Ez egyrészt a hatályos EU és magyar jogszabályok szerint jogszabály-ellenes, másrészt döntő többségében nem is igaz. Ez nem jelenti azt hogy egy-egy élelmiszernek (akár a fürjtojásnak is) nincs helye, pozitív szerepe egy-egy betegség étrendi kezelésében, de külön kategória az, ha önálló gyógyhatást tulajdonítunk valaminek. Sajnos erre a trendre leginkább az alternatív irányzatok hívei (és hívői) fogékonyak, nagyon sok termék esetében szalad meg a ló a forgalmazóval/termelővel és lesz egy egyszerű élelmiszerből világot megváltó csodaszer. A gond ezzel az, hogy számos súlyos, komoly orvosi kezelést igénylő betegség esetén generálnak ezzel hamis illúziókat, amiket a reménykedő, gyógyulást kereső betegek készséggel elfogadnak (és ezért nem tudom őket hibáztatni). Jó esetben a beteg a konvencionális kezelés mellett próbálkozik és vagy pozitív hatást tapasztal vagy semmilyet. Rosszabb esetben önhatalmúlag (vagy a terméket javasló „szakértő” tanácsára) felülírja az orvosi kezelést, vagy maga a termék befolyásolja negatívan az adott betegséget, ennek akár akut egészségügyi krízis is lehet a kimenetele.

A második problémás terület az un. önsegítő betegcsoportok működése akár valóságosan, akár virtuálisan (blog, FB csoport, hírlevél, stb.). Nem lehet hangsúlyozni, hogy ezek a sorstársi segítő formációk mennyi pozitív hatással bírnak, a kölcsönös pszichés támogatáson át a gyakorlati információk áramlásáig. Azt viszont tudni kell, hogy ezek a hatások mellett nagyon sok potenciális negatívum is megjelenhet, többek között éppen az alternatív módszerek, termékek (illetve az erről szóló információk) terjedését illetően. Éppen ezért szükséges, hogy az ilyen csoportoknál a témában jártas egészségügyi szakember is jelen legyen és kontrollálja a csoport működését.

Ez az a funkció, ami az elektronikus felületeken rendkívül nehezen érvényesíthető, s ennek sorra jönnek elő a  jelei. Csak a napokban tucatnyi olyan bloggal találkoztam, ahol érintett személy ír adott témáról cikkeket, s miközben tisztelem a jószándékú segíteni akarást és a lelkesedést, növekvő kétségbeeséssel nézem, hogy az egyéni érintettség nyújtotta hitelességet torzult vagy téves információk terjesztésének eszközévé válik.

Harmadik pont pedig a „népi gyógyászat” terminussal való visszaélés, illetve a régi idők általános gyógytapasztalatára való hivatkozás. Manapság az alternatív irányzatokon belül külön ágazattá vált a népi hagyományokra építkező természetgyógyászat. Ezzel azonban több gond is van:

1. Először is korántsem vagyok arról meggyőződve, hogy minden olyan dolog, amit ma népi gyógyászat címen tárnak elénk, az tényleg a népi gyógyító hagyományból ered. A legtöbb népi gyógyászatnál belekeveredik némi újkori ezoterizmus, a keleti gyógymódok, meg egy kicsit a modern orvostudomány – jó példa erre pl. Szabó „bükki füvesember” Gyuri bácsi, aki előadásaiban és könyveiben gond nélkül kevergeti a különböző forrásból származó információkat.
2. Másodszor: ha valamit a néphagyományból merítünk, még nem jelenti azt, hogy hatásos kezelésről van szó. Volt egyfajta tapasztalati jellegű tudás, ami keveredett a misztikus, vallásos elképzelésekkel, ebből a tapasztalati tudás egy részét a mai tudomány vissza tudta igazolni, más részét pedig cáfolta. A modern kori népi gyógyászok jelentős részénél is látom azt a laikus arroganciát, amivel felülírnak alapvető anatómiai és élettani ismereteket azzal a jelszóval, hogy „régen így csinálták, tehát jó” – megint hosszasan tudnék példákat mondani.

KONKLÚZIÓ

A fürj és a fürjtojás szép és jó dolog, egészséges étrendbe beilleszthető élelmiszer - éppen olyan módon és mértékben, mint az összes többi szárnyas jószág és tojásuk. Extra gyógyhatást azonban ne várjon senki, ilyen ugyanis a fürj esetében nem áll fenn.

Szimpatikus fürjek

Források:

1. A fürjtojás kúra - alternatív gyógymód nemcsak cukorbetegeknek. URL: http://cukorfalatkucko.blog.hu/2014/08/21/a_furjtojas_kura_alternativ_gyogymod_nemcsak_cukorbetegeknek
2. Fürjtojás.eu. URL: http://www.furjtojas.eu/
3. Fürj. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCrj
4. Japán fürj. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_f%C3%BCrj
5. Quail, breast, meat only, raw. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/951
6. Quail, meat and skin, raw. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/949
7. Quail, meat only, raw. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/950
8. Egg, quail, whole, fresh, raw. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/129
9. Egg, whole, raw, fresh. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/112
10. Kolin. URL: http://www.vitaminvadasz.hu/ismertetes/kolin.html
11. Lyzozyme. URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Lysozyme