A napokban volt néhány cikk az egészségügyi információk hitelességéről, ezzel kapcsolatban a blog Facebook oldalán is kérdeztem az olvasókat, mit gondolnak témáról. És egy kicsit én is filozofálgattam.
Kedves Olvasóink!
Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.
Az olvasói visszajelzések nagyjából visszaigazolják az Egészségkommandó szempontrendszerét, a honlap átláthatóságának, szakmaiságának ismérvei szinte kivétel nélkül megjelentek a hozzászólások között. Ebből alapvetően levonható a tanulság, hogy azért részben jelen van az (egészségügyi) információk szűrésének egy logikus modellje és az erre való igény az emberekben.
A probléma igazából az, hogy épp a komplementer halmaz tartalmát nem ismertük meg, vagyis nem tudjuk, hogy azok az emberek, akik a nem hitelesnek mondható forrásokból tájékozódnak és felülnek mindenféle álhírnek, csalásnak, ők miért tartják hitelesnek azokat a forrásokat és miért nem tartják annak az objektíve hitelesnek mondhatókat?
HITELESSÉG
Hitelesség: tágabb értelemben tárgy azon tulajdonsága, melynek alapján igaznak, valódinak tartható; személy tulajdonsága, melynek alapján a személynek tekintélye van és ezért állításait igaznak lehet elfogadni. (forrás)
A hitelesség elég rugalmas fogalom, ráadásul eléggé nehezen mérhető, sok a szubjektív elem a jelenségben. Alapvetően kétfelé érdemes venni a hitelesség lényegét. Adott egy szakmai hitelesség (fenti definícióban talán ez kapcsolható a tárgyi hitelességhez), ez viszonylag jól megfogható. Van egy másik, személyre vonatkozó hitelesség, ami nehezebben megfogható, összetettebb dolog, viszont legalább ilyen erős hatással bír az egyének döntéseire. Ez utóbbi összemosódik nemcsak az információforrásként működő személy jellemzőivel, meggyőzésre használt pszichológiai eszköztárával, hanem a hallgató pszichés jellemzőivel is (világnézeti meggyőződések, pszichológiai jellemzők, stb.)
Amikor valaki az egészségéről hoz döntést (legyen az termékvásárlás vagy a háziorvos tanácsának megfogadása), a hitelesség (vagy legalább annak látszata) fontos (bár nem kizárólagos) tényező lehet. A modern kor problémája, hogy a különböző források között versenyhelyzet alakult ki, a verseny szélsőséges változatosságot teremtett, s ebben a sűrű és tarka mezőnyben egyre nehezebb dönteni.
A FORRÁSPROBLÉMA
Alapvető fontosságú lenne megértenünk azt a jelenséget, hogy miért fordulnak el emberek a hiteles tájékoztatástól és miért kezdenek egyértelműen megbízhatatlan forrásokat használni. Az alternatív oldal alapvetően szeret a zavarosban halászni – tele van a világháló olyan tartalommal, ahol a szerző, az oldal tulajdonosa, az információk forrása nem azonosítható; ha termékről van szó, sokszor a forgalmazó, gyártó is ködösít.
Ebben a jelenségben tényező lehet, hogy az emberek jelentős része egyszerűen nem sajátítja el a forráskritikát (ezen azért lehetne változtatni - oktatási rendszer reformja és hasonló varázsszavak), egyszerűen azt eszik, amit tányéron eléjük tol a média. Ezen a téren a kétes tartalmaknak versenyelőnyük van, minden kordában tartási próbálkozás ellenére.
A másik fontos dolog, hogy a legtöbben csak a világnézetükhöz illeszkedő kínálatból válogatnak, hacsak nem a trollkodásban utaznak, el is kerülik a véleményüktől eltérő tartalmakat. Hozzájuk a hiteles tartalmak el sem jutnak ilyen módon. betörni ebbe a rendszerbe nagyon nehéz, mert automatikusan kiváltja a védekező reflexet. Harmadiknak meg jöhet a kudarcélmény – valamikor, valamilyen módon csalódtak a hivatalos-hivatásos rendszerekben (valljuk be, a magyar egészségügyi ellátórendszerben ehhez nem kell sok), ez pedig lenullázta a források hitelét és az ellenérdekelt félhez sodorta az érdeklődőket. Erre alternatív oldalról erősen rá is játszanak, tele vagyunk olyan forrásokkal, amik fő alapvetése az, hogy a hivatalos orvostudomány vagy táplálkozástudomány egy globális melléfogás - nem úgy az ő reform, új szuper mindent gyógyító módszerük.
A kudarcélményből könnyen lehet hibáztatás, amiből akár komoly konteózás, paranoia is összejöhet.
SZAKMAISÁG
Alapvető elvárás, hogy olyan valaki beszéljen adott témában, aki a területen szakmai végzettséggel, tapasztalattal rendelkezik. De… mindenki észleli, hogy önmagában a témában szerzett végzettség és tapasztalat ma már nem jelent védelmet az áltudományos, alternatív irányzatokkal szemben: szinte minden őrültség mögé beáll néhány egészségügyi végzettséggel rendelkező személy, aki a mindennapi munkája, praxisa keretein belül is szabadon érvényesíti azt, de nyilvánosság előtt is felvállalja az áltudományos rendszerek minden kritika nélküli támogatását. Laikusok számára ez a szakmai meghasonlás kifejezetten hitelességromboló lehet, s ez az egész rendszert érinti, nemcsak az áltudományos régiót – hiszen ki az, aki el tudja dönteni, hogy két fehérköpenyes szakmai szóváltásából melyik lehet igaz. Ez nem kizárólag a tudomány vs. áltudomány dimenzióban értelmezhető, hanem a teljesen korrekt tudományos álláspontok közötti vitákban is, az emberek általában az egyszerű igazságokat keresik, a mélyebb szakmai vitát nem tudják és nem is akarják magukévá tenni. Ez nemcsak az egészségügyben van így, hanem bármely más témában a GMO-tól kezdve az atomenergiáig.
A táplálkozástudomány tele van különböző álláspontok közötti vitával, ami a téma jellegéből adódik. Azzal elég gyakran találkozom magam is, hogy mit is akarnak a dietetikusok, amikor alapkérdésekben sem képesek konszenzusra jutni, vagy a konszenzust pár éves időszakban többször is módosítják (hogy ez most látszólagos vagy tényleges változás, abba ne is menjünk bele). Bezzeg a kínaiak évezredek óta ugyanazt mondják (nem baj, ha butaság, de legalább kitartanak egy verzió mellett és ez megnyugtató).
A szakmaiság másik kritikus területe a laikusok, nem szakképzet személyek betörése a területre, mely sokszor a szakmai réteg kikezdett hitelességét, egyes témák lefedettségének hiányát lovagolja meg a saját, elsősorban személyhez kötődő hitelesség hangsúlyozásával. Röviden ez a „kövér dietetikus vs. kisportolt személyi edző” dilemma, ami szintén egyfajta kudarc-siker polaritásban mutatja meg önmagát. Nyilván tehetséges laikusok felküzdhetik magukat a szakmai tudás bizonyos szintjeire (itt most nem a három napos online táplálkozási szakértő tanfolyamokra gondolok) – az ugyanakkor magyarázatra szorul, hogy eközben miért jutnak teljesen más, olykor alapvető tételeknek ellentmondó következtetésekre. A laikusok részvételével alapvetően nincs gondom, a tapasztalati szakértő státusz, az önsegítő csoportok működése számos területen nagyon hasznos tud lenni, ha ott van mellette a szakma megfelelő képviselete és működő kontrollja, moderációja.
A valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve....
ANYAGI ÉRDEKELTSÉG
A hitelesség és az anyagi érdekeltség összekapcsolódása alapvetően a kettős mérce tipikus esete. A hivatalos tudományt számos támadás éri az élelmiszeripar és a gyógyszeripar oldaláról érkező pénzek miatt, dietetikusként már én is voltam az „élelmiszermaffia fizetett ügynöke”. A támadás alapja a jó szándék megkérdőjelezése, hiszen a szakemberek pénzért azt írnak le, amit diktálnak nekik, ezzel kiszolgálják a gonosz gazdasági érdekcsoportokat.
Ugyanakkor ezek a támadások egyfajta piaci konkurenciaharcnak tekinthetők, hiszen a támadások éppen azoktól jönnek, akik igen tekintélyes összegeket zsebelnek be (olykor a szürke-fekete zónába hajló módszerekkel). A legtöbb alternatív készítmény igencsak drága, a kezelések vagyonokba kerülhetnek. Megfigyeltem, hogy ezzel nem is lehet a hívőket konfrontálni, egyszerűen lepattan róluk ez a megközelítés.
KÖZÉRTHETŐSÉG
Felmerült a hitelesség tényezőjeként a közérthetőség. Nyilván könnyebb eljuttatni és megérteni egy üzenetet a befogadóhoz, ha az egyszerű, érthető, jól felépített közlésben kap helyet. Az is igaz, hogy a laikus közvélekedés tele van olyan állításokkal, melyek forrása valószínűleg a nem (jól) megértett egészségügyi közlés. erre játszanak rá azok az áltudományos tartalmak, amik végletesen egyszerűsítve, a témát egymásnak feszülő ellentétekre épülnek: nem igényelnek gondolkodást, szellemi erőfeszítést, jól megjegyezhetők és reprodukálhatók, kellő érzelmi töltéssel előadva pedig jelentős meggyőző erejük van.
A szakmai hitelességnek vannak fontos kritériumai: szakmailag megfelelő fogalomhasználat, logikus gondolatmenet, források egyértelmű megjelölése, evidence based szemlélet, stb. Ezek olyanok, amik a szakmai hitelességet növelik, de egy átlagos olvasót sokszor elrettentenek.
KIRAKATI ÁRUK
Vannak dolgok, amikről egyértelműen megállapítható, hogy látszatkeltések, de mégis hatásuk van a hitelességre. A személyes tényezőknek a közkommunikációban elég nagy szerepe van - ezért van az, hogy a nádszál vékony 20 éves lányokkal jól el lehet adni egy fogyasztószert, ahogy azzal is, ha milliónyi sikertörténetet zsúfolunk a rendszerbe (nem baj, ha nem igazak, csak sok legyen). Hasonló jelenség a példányszám (szegény ember impakt faktora), ami egyszerűen a tömeghatással próbálja az igazát alátámasztani. Csomó ilyen kis pszichológiai trükk van, amit ilyen-olyan formában, de bevetnek.
Amiben különbség van az emberek között, hogy egy józan gondolkodású ember azért megpróbál mögé pillantani ezeknek a dolgoknak, és vannak olyanok, akik ezt meg sem próbálják, egyszerűen csak mennek az erősebb inger által kiváltott úton.
A legnagyobb varázslás talán tévében futó műsoroknál látható: látszólag egyenlő félként jelenik meg az áltudományos és tudományos álláspont. Önmagában ez is komoly torzítás, mert azt a látszatot kelti, mintha valóban azonos súlycsoportú felekről lenne szó. Valójában szinte minden esetben az alternatív irányba "lejt a pálya", akár az idők beosztását tekintjük, akár a műsorvezetői "alákérdezést" vagy felvezetést nézzük.
Külön hősénekeket lehet írni arról, hogy jelennek meg "kiegyensúlyozottan" az áltudományok a médiában. Elvétve láttam csak olyan megjelenést, ahol a tudományos álláspontot képviselő fél valóban ki tudta egyensúlyozni az áltudományos közlést.
Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
- Hitelesség (kongruencia) összetevői. LINK
- E-kommandó szempontrendszer. LINK
-
Nyílt levél a hiteles egészségügyi tartalmakért: Védd magad az ártó tartalmaktól! E-kommando. LINK