A napokban futottam össze egy érdekes étrend-ötlettel, ami az egészséges élet mellett a világ megmentését is célul tűzte ki, ez a Planetary Health Diet (PHD).
Kedves Olvasóink!
Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.
Mivel az emberiség jelentős ütemben gyarapodik a bolygón, az élelmezés is egyre nagyobb gondot jelen és fog jelenteni a jövőben. Az EAT – Lancet Bizottság megvizsgálta a növekvő népesség egészséges táplálkozás alapján számított szükségleteit és ezt összehozta egy olyan szempontrendszerrel, ami fenntartható, bolygó élővilágát legkevésbé károsító élelmiszerrendszerek kialakításához szükséges. Ez alapján a bizottság összehozott egy olyan tápanyagcsoport alapú étrendi leírást, ami elvileg hozzájárul az globális egészségügyi kockázatok csökkentéséhez, a betegségek megelőzéséhez és hosszútávon globálisan is fenntartható a környezeti károk minimalizálásával. Ez annyira jól hangzik, hogy már csak az adómentességet kellett volna valahova beszúrni és tényleg fokozhatatlan lenne…
HOGY IS NÉZ KI AZ ÉTREND?
A PHD alapvetően egy erősen növényi forrásokból dolgozó étrend, de kis mennyiségben megtartja az összes állati eredetű élelmiszercsoportot is. Az állati eredetű termékek mennyiségét erősen csökkenti, nagyjából arra a szintre, ahol még a tápanyagbevitelben szükségesek, minden mást pedig növényi forrásra telepít.
Az étrend jelentősen visszaszorítaná a húsfogyasztást, itt összesen 43 g/napos mennyiséget javasolnak, ez az aktuális ajánlások töredéke és messze elmarad egy átlag magyar lakos húsfogyasztásától. Ez a mennyiség minden másnap egy gyengébb hústartalmú levesre, vagy 3-4 naponta egy közepes adag húsételre elegendő. A húsfogyasztáson belül pedig a vörös húsokat szeretnék kiszorítani intenzíven, a húsbevitel kb. 33%-a lehetne vörös hús (marha, sertésállat és tsai), a kétharmad rész pedig baromfi. A belsőségeket, húskészítményeket külön nem jeleníti meg az ajánlás, de nyilvánvalóan a fenti mennyiségen belül kezelendőek.
Tojásból 13 g jut naponta, a gyakorlatban ez megint 3, de inkább 4 naponta egy tojást jelent, ezt se mondanám igen bőségesnek, de legalább kissé kipótolja a húst. A halból napi 28 g az adag, ebből legalább heti egy soványka halétel kijön. A tejre 250 g/nap értéket adnak meg (vagy ennek megfelelő egyéb tejterméket), ez is nagyjából a fele annak, amit általában fogyasztani javasolnak az ajánlások.
Ha a növényi részt nézzük, az étrend gerincét a keményítőben szegény, alacsony energiatartalmú zöldség (300 g/nap) és a teljes kiőrlésű gabona és gabonatermékek adják (232 g/nap), ehhez csatlakoznak a gyümölcsök (200 g/nap), majd a hüvelyesek és olajos magvak (125 g/nap). Ez utóbbi kategória részben az állati eredetű termékek pótlását hivatott szolgálni. A keményítőben gazdag zöldség (pl. burgonya) napi 50 g/nap mennyiségben szerepelhet az étrendben.
A cukor napi 31 g, a hozzáadott olajok, zsírok napi 52 g mennyiséggel számolandók, ez utóbbi kategória esetében szinte csak növényi forrás jöhet szóba.
Napi élelmiszer-fogyasztás az egyes élelmiszerek tömege (g/nap)alapján.
Fehérjeforrásként alkalmazott élelmiszerek aránya az étrendben.
Dietetikailag nézve a leginkább bántó tétel a 31 g cukor és a 52 g növényi olaj. Bár a cukor az ajánlás szerint elhagyható, de a tolerált mennyiségben a napi energia (2500 kcal) 7%-át adja, ez valamivel több a WHO ajánlásnál (5%). A növényi olaj mennyisége a zavaróbb, a bevitt mennyiség eléri a napi energia 18-20%-át. Ez utóbbi azért is sok, mert egy alapvetően zsírszegény (saccra alig 30%) étrendről beszélünk, amiben gyakorlatilag alig van valamilyen érdemi zsírforrás az étrendben, ennek hiányára simán hozzáadott zsírt/olajat tesznek be. Együttesen meg az étrend energia-bevitelétnek több mint negyedét adja (bizonyos forgatókönyvekkel akár ennél magasabb arány is kijöhet) ez a két kategória, ami azért nekem soknak tűnik.
A másik kérdés, hogy nagyon nem mindegy, milyen növényi olajról beszélünk: sem az összetételből fakadó egészségügyi hatás, sem az előállításból származó környezeti terhelés nem azonos a különböző olajoknál, sőt, lehetnek esetek, amikor mindkét tétel az állati zsíroknál is kedvezőtlenebb lehet.
A legtöbb élelmiszercsoport esetén egy "tól-ig" tartomány kerül kijelölésre, itt azért kiderül, hogy alapvetően az étrend kiiktathatónak tartja az állati eredetű termékeket, de még a hüvelyeseket és az olajos magvakat is, csak a gabona, a gyümölcs és az alacsony keményítőtartalmú zöldségek a nélkülözhetetlenek.
Nekem a globális megoldások mindig okoznak némi fejtörést, az ember a bolygón erősen változó környezetben él, eltér a gazdasági és társadalmi rendszer, így az élelmezésben is lehetnek olyan eltérések, amiket nehéz egy globálisan egységes étrenddel lefedni. Nyilván el lehet készíteni a helyi viszonyokhoz adaptált változatokat, erre az ajánlási rendszer több-kevesebb lehetőséget ad is, de ezekben végső soron még jelentős eltérés is kialakulhat a megcélzott alap-paraméterektől, ez pedig a sok variánst tekintve a globális étrend létjogosultságát kikezdheti. Ha csak a megadott fogyasztási intervallumokat nézem, teljesen eltérő biológiai és környezeti hatású étrendeket lehet belőle kihozni.
Alapvetően pozitív számomra, hogy nem próbál alapból minden állati eredetű dolgot kitolni a rendszerből, de amit meghagy, az néhány esetben csaknem dekorációs jellegű. Ez alól talán akkor van kivétel, ha elmegyünk az ajánlásban foglalt fogyasztási maximumokig. Több esetben az egészségügyi oldalt tekintve sem értem a koncepciót, pl. sem a tojás, sem a többi állati eredetű élelmiszernél az ilyen kis adagok nem állnak arányban az egészségügyi kockázatokkal, a halat e tekintetben kifejezetten kevésnek is érzem.
Az, hogy az étrend gerincét gabona, zöldség, gyümölcs alkotja, a hüvelyesek és olajos magvak fokozott bevitele pedig hangsúlyosan megjelenik (főleg az állati eredetű élelmiszerek pótlására) alapvetően nem újdonság a növényi alapú étrendekhez képest. Ez igényel némi tervezést, de kellő változatosság mellett nem lehetetlen.
MEGMENTHETŐ A VILÁG AZ ÉLELMEZÉSEN KERESZTÜL?
Az élelmezéssel kapcsolatos varázslások az én álláspontom szerint alapvetően nem oldják meg a problémát, csak átmenetileg és csak tüneti kezelésre jók. A valódi probléma ugyanis a túlnépesedés, illetve ezzel egy időben az egy főre eső fogyasztás rendkívüli bővülése, ami felzabálja a bolygó természeti erőforrásait.
Hogy mennyi lenne az ideális emberből a bolygón, az lehet vita kérdése, szerintem valahol az 1 milliárdnál túlszaladtunk azon a szinten, ami egészséges lehet. Bonyolult kérdés lenne ezt most elemezgetni, hogyan jutottunk ide és milyen jövőképek vázolhatók fel, de alapvetően az EAT Comission 2060-ra 10 milliárd földlakóval számol, ráadásul ennek eloszlása sem egyenletes és az élelmiszer-termelési potenciálokkal sem hozható teljesen összhangba. Minden étrendi varázslás mellett ez egy piszok sérülékeny rendszert eredményez, elég egy kisebb éghajlati instabilitás vagy bármi más, ami megroggyantja a termelés - szállítás - elosztás rendszerét és komoly éhínség alakul ki. Alapvetően az exponenciális szaporodásba való beletörődésünk komoly probléma.
A helyzet az, hogy az űrgyikemberek a chemtrailes kínlódásukat elég bénán végzik, de a lakosság irtására berendezkedő élelmiszer- és gyógyszermaffia is amatőr lúzerek gyülekezete, mert a lakosság minden küszködésük ellenére sehogy sem akar gyérülni - pedig ez az emberiség jövőjét tekintve nem lenne rossz. A túlszaporulat ellen egy dolog vált eddig be - olyan jólétet kell biztosítani a jónépnek, hogy az elterelje a figyelmüket a szaporodásról, ez viszont komoly túlfogyasztással biztosítható csak és 8-10 milliárd embert felhozni az európai életszínvonalra nem egyszerű feladat.
Hát ez a forgatókönyv nem működik :)
Nézzük is a túlfogyasztást. Alapvetően ez nem az élelmiszert érinti legnagyobb mértékben, az össz tápanyagmennyiség nem nagyon emelkedett, a felhasznált energia csökkenésével viszont ez bőven elég a kikerekedéshez. A gond az, hogy az előállított élelmiszerekhez jóval több erőforrást használunk: gyártjuk, átalakítjuk, feldolgozzuk, csomagoljuk és utaztatjuk, az ételeket, italokat, eközben írtjuk a természetes élővilágot, meg toljuk az üvegházgázokat, szemetelünk, stb. egyéb szörnyűségek. Van némi előnye, hogy feladtuk a szezonalitást és a lokalitást a fogyasztásban, de azt hiszem simán meglennénk több ezer kilométerről utaztatott kókuszzsír, chia mag és egyéb termények nélkül is és nem feltétlen kell a paradicsomot spanyolországból, a tejet meg Szlovákiából kamionoztatni - ezzel már sokat tennénk a környezet védelme ellen és lehet, hogy az univerzális világmegmentő étrend kibírna még napi 5-10 gramm hazai előállítású hústerméket. Bejön még a képbe az élelmiszerpazarlás csökkentése, ez fizikailag nem tüntethető el, de azért lenne mit javítani.
Külön fejezet, hogy az ipari méretekben termelt élelmiszernövények egy jelentős részét ma már nem is az élelmiszer-gyártásra használjuk, nagy felvevő a vegyipar, lesz belőlük kozmetikum, "bio" üzemanyag és sok minden más. és akkor ott van, hogy a környezeti károk csak részben ebből a forrásból származnak, van egy csomó más iparág és életviteli tényező ami ettől függetlenül is pusztító hatású.
De itt vannak kisebb gondok az emberi természettel, ha a környezettudatos életmódra való áttérésről van szó. Külön-külön is nehéz meggyőzni az embereket arról, ami esetleg jó nekik, tömegesen meg szinte sehogy. Ha arra várunk, hogy majd a piac láthatatlan keze elrendezi a dolgokat, abból hamarabb lesz tömeges kihalás, mintsem boldog utópisztikus világ (csá Adam Smith...). Ha az állam kívánna erősebben beavatkozni, abból meg lázadás lesz és egyéb galibák (Megvan az USA alkoholtilalom időszaka?), de egyébként ma az államokra legkevésbé sem jellemző a racionális jövőépítés, mert azzal kevésbé lehet választásokat nyerni (és ezt a gondolatmenetet most nem viszem tovább). Úgy tűnik, hogy a saját kárunkból tanulunk...
Összességében jól hangzik egy mindenkinek jó, egészséges és környezetbarát étrend, de a legvalószínűbb forgatókönyvnek még mindig azt tartom, hogy az emberiség szépen felzabálja maga körül a bolygót és utána önmagába roskad a populáció vagy legalábbis egy nagyon komoly válság alakul ki, ami sok életet követel. Egy szerencsés és újrakezdés szempontjából jól helyezkedő réteg majd elindul talán a fejlődés felé és kevesebb hülyeséget követ el.
Nem gondolom, hogy a Thanos-terv a megoldás, de a probléma, amit felvetett, nem hülyeség...
Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
- Food Planet Health. Summary Report of the EAT-Lancet Commission. EAT-Lancet Commission. LINK
- New plant-focused diet would ‘transform’ planet’s future, say scientists. The Guardians. 2019.01.16. LINK