A könyvtár általában nyugodt egy hely, de néha érhetik az embert felzaklató élmények. Például, amikor a könyvajánlón szembe találkozik Lenkei Gábor alkotásaival. A kínálatból kiválasztottam a „Helyszíni tudósítás a vitaminellenes háborúból” címűt, rövid és tökéletesen megfelel elrettentő példának.

Csatára készülj! Megyünk vitaminok ellen háborúzni...

Előzetesen azt tudni kell, hogy a Lenkei féle koncepció az ortomolekuláris medicina elveit követi. Ennek elméleti gyökere részben a XX. század elejére nyúlik vissza, akkor pár évtized alatt felfedeztek tucatnyi vitamint és egy csomó (hiány)betegség ez által gyógyíthatóvá vált, aztán a '70-es években jött Pauling és megjelent az ortomolekuláris medicina név is. A lényeg az, hogy mind a megelőzésben, mind a terápiában a nagy dózisú mikrotápanyagoknak (vitaminok, nyomelemek) van kulcsszerepe, a betegségek kórfolyamatában a mikrotápanyag hiányt tartják meghatározónak. Mivel az orvostársadalom ezt azért kissé komplexebben látja, ez az álláspont megmaradt egy szűk, jellemzően alternatív gyógyászatra nyitott körnek. Ebből fakad Lenkei újítása, ugyanis az ő irányzatát a "hivatalos" orvoslással szembefordulás alapozza meg, a könyvei és előadásai is lényegében arra épülnek, hogy ami hivatalos, azzal alapvető gondok vannak. Az orvosok minimum tévednek, de a gyógyszeripari befolyásolás miatt a rosszindulatú megtévesztésnek is szerepe van, s a helyes álláspontot képviselőket pedig üldözik. Conteo classic magyar módra...

A könyvecske rövid, pár bekezdésnyi szösszenetekből áll össze, mindegyik egy-egy gondolat köré épül. Érveléssel nem igazán lehet találkozni, közlések vannak, az egyetlen hivatkozási alap, hogy „tudjuk kik” mindent megtesznek, hogy az emberek ne legyenek egészségesek. Időnként önmaga paródiájába roskad az egész, rögtön az első írás azzal kezdődik, hogy a szerző nem akarja megijeszteni az olvasót, majd jön a szöveg egy égő házról és benne gyanútlanul üldögélő illetőről (= olvasó).

Erről lesz most szó.

A vitaminok nem étrend-kiegészítők

Lenkei határozott álláspontja, hogy a vitaminok nem étrend-kiegészítők. Nos, egy dolog derül ki az írásából, hogy nem is tudja, mi az étrend-kiegészítő, vagy miért épp ezt a fogalmat használjuk. A fogalom magyarázatát már körbejártam, itt annyit emelnék ki, hogy alapvetően a vitaminokat és ásványi anyagokat az élelmiszerekből vesszük fel elsődlegesen, ezért az egyéb bevitel csak kiegészítő jellegű lehet. Maga az étrend-kiegészítő termékek is jogilag az élelmiszer kategóriába tartoznak, pont azért, hogy a gyógyszerektől és más terápiás készítményektől élesen elhatároljuk. A lendületes tiltakozásnak már csak azért sincs értelme, mert nem derül ki, hogy ha nem az étrend-kiegészítő kategóriába soroljuk a vitaminokat, akkor végül is hova tegyük őket? 

Minden a vitaminhiány miatt van

Lenkei megállapítja, hogy a testi panaszaink nagy része visszavezethető arra, hogy az élelmiszereink nem biztosítják számunkra az összes fontos tápanyagot. Figyelmen kívül hagyja, hogy a jó élelmiszer-ellátás miatt az átlagos vitamin ellátottságunk átlagosan jobb a korábbi koroknál (nincsen pl. téli időszakra jellemző minőségi vagy mennyiségi éhezés). Az ajánlott beviteli értékeket az életmódi és táplálkozási ajánlásokkal el lehet érni, sőt, a mérések szerint egy jelentős biztonsági tartalékkal meg is lehet haladni. Bár a hazai lakosság táplálkozása és életmódja messze nem nevezhető optimálisnak, a bevitel szempontjából kevés a kritikus pont.

Arról a figyelmen kívül nehezen hagyható dologról ne is beszéljünk - valahol itt bukik el az ortomolekuláris medicina elmélete -, hogy a betegségek kockázati tényezői között számos esetben igazoltan itt van a mikrotápanyag-hiány, de önmagában nem ez okozza a betegségeket. Kedvenc példámon bemutatva: a C-vitamin hiány fokozhatja az influenza szerű légúti megbetegedések kockázatát, de azért meredek butaság lenne azt állítani, hogy ez okozza. S a megfelelő C-vitamin ellátottság védő tényező, de nem akadályozza meg a betegség kialakulását s fontos hangsúlyozni, hogy nem gyógyít! A D-vitamin hiány számos megbetegedés kockázatát emeli, de nem ez okozza - a  nagy dózisú D-vitamin bevitel csak annyiban csökkenti a kockázatot, amennyiben annak súlya van más tényezők mellett az adott betegségben. És egyáltalán nem lineáris az összefüggés - ha kétszer annyi vitamint szedek, nem lesz fele akkora  a kockázat. A dózis növekedésével a kockázat ugyan csökken egy ideig, majd a csökkenés megáll és esetleg más betegségek kockázata emelkedni fog. bonyolultan hangzik - mert az is -, de az élet már csak ilyen.

Egészségellenes háború

A könyvecske nagy része végső soron arról szól, hogy a gyógyszeripar gonosz módon háborút folytat a vitaminok ellen. Jött Rockefeller, Carnegie és a hozzá hasonló vadkapitalista, profitéhes üzletemberek, megszállták a gyógyszeripart, irányításuk alá vonták az orvosokat, átvették a hatalmat az egészségügyi képzés és az ellátás felett. S mint felső kategóriás gonoszokhoz illik, eltüntették a valódi, hatékony gyógymódokat jelentő alternatívákat és szépen félrevezették az egész világot és „ezt senki nem vette észre”. Én lefogadom, hogy egymás között kötelező a "Hail Hydra" köszönés is.

Felmerül a kérdés, hogy ennek a maffiának minden orvos, gyógyszeres és egyéb egészségügyi szakdolgozó beépített ügynöke? Lenkei szerint nem – többségük becsületes, jó szándékú ember, csak egy gátlástalan szűk kör a gonosz. Akkor hogy működhet mégis a gonosz elnyomó rendszer és mi van a többiekkel? Ezt a kérdést Lenkei diplomatikusan megkerüli, de sok logikus alternatíva nincs. Marad az a verzió, hogy ha nem gonoszak vagy lefizetett kollaboránsok, akkor tökkelütött idióták – mert ha van 100 ember egy teremben és 1 közülük képes a maga manipulatív eszközeivel és 2-3 kollaboránssal a döntő többséggel elfogadtatni valami nyilvánvaló hülyeséget és távol tartani egy létező igazság felismerésétől és annak megvalósításától, akkor az csak úgy lehetséges, ha a többiek sötét idióták.

Ne menjünk el amellett, hogy ha a gyógyszercégek anyagi érdekeltségből elkövetett sötét üzelmeiről van szó, feltegyük a kérdést: miből is él a könyvecske szerzője? Véletlenül éppen nem étrend-kiegészítőket forgalmaz? DE! Szóval bagoly mondja…? 

Anyagi érdekeltség?

Ha már anyagiak: érdemes elgondolkodni azon, hogy profit szempontjából tényleg jobb-e gyógyszerekkel tömni a lakosságot, mint vitaminokkal?

Nézzük a gyógyszereket: nagy átlagban az emberek tartós gyógyszerszedése az életük utolsó 10-15 évében lép fel. A gyógyszereket betegség-specifikusan kell fejleszteni irdatlan költségekért, s bár bizonyos esetekben van kombinált használat, azért általában nem jellemző tartósan, vagy tényleg csak az élet utolsó szakaszában. Gyártásuk is költséges, és bármikor jöhet egy konkurens cég, ami valamivel megfejeli a terméket (pl. új hatóanyag - kevesebb mellékhatás) vagy kiderül egy nem várt, nem kívánatos hatás és akkor versenyben alulmarad a készítmény, a cég meg bukta a befektetett erőforrásokat.

A vitaminokat lényegében a születéstől a halálig lehet szedni, s nem csak adott betegségben szenvedők, hanem mindenki. Nincs különösebb fejlesztési költség, hiszen már mindet felfedezték és nincs szükség további fejlesztésekre, nem nagyon kell betegségenként új készítményt készíteni - az összetételi arányokon, mennyiségeken lehet egy kicsit buherálni és ennyi. A gyártási költség más gyógyszerekhez képest jóval olcsóbb, érdemi versenyhelyzetről pedig nem lehet beszélni, mert a C-vitamint nem lehet még hatásosabb vagy kevesebb mellékhatásos formába átalakítani (bár elég sok ilyen reklám van, nem kell ezeknek bedőlni). Innentől kezdve a verseny kizárólag marketing jellegű, ami a gyógyszerfejlesztéshez képest jóval olcsóbb és egyszerűbb is.

Nos, ki az, aki ezek után nem a vitamin-bizniszbe szeretne beszállni? Ehhez még annyit, hogy ma már nincs is olyan gyógyszergyár, akinek nincsenek sajátmárkás vitaminjai a piacon - akkor most ők saját magukat nyomják el? 

Ismeretlen gyógyszergyári tulajdonos, miközben a vitaminellenes háború tervén dolgozik.

A gyógyszeripar ural mindenkit

A nagy konteót semmi sem igazolja jobban, minthogy a vitaminokat a gyógyszerágazati hatóságok alá rendelték – példa rá az USA és az FDA. Nos, az FDA nevében is benne van, hogy Food and Drug Administration, szóval Élelmezés és Gyógyszer Hivatal. De, hogy megnyugtassam az aggódókat, az EU-ban az EFSA, csak élelmiszerekkel foglalkozik (European Food Safety Administration), itthon az OÉTI sokáig teljesen önálló szerv volt, pár éve működik csak az OGYÉI keretein belül (a beolvasztás nem a gyógyszerlobbi miatt volt, egy általános közigazgatási centralizáció eredményeként jött létre), de a NÉBIH mai napig teljesen önálló szerv. Ne feledjük azért azt sem, hogy ezek nem piaci szervezetek, hanem államiak – pont azért, hogy a piaci jelenségeken felül álljanak, s ha kell, be tudjanak avatkozni. Meg is teszik.

Még valami: ezek a hatóságok általában azért veszik a fáradtságot, hogy az ajánlásaik mögé kutatásokat tegyenek – egy valamire való EFSA ajánlás akár 100-nál több kutatási hivatkozást is tartalmaz és amilyen kis gonoszok, képesek az ajánlásba leírni, ha adott kérdésben nincs kutatás vagy nem teljesen biztosak az eredményben (pl. ellentmondó eredmények vannak). Milyen kis hernyók, nemde? Nem mondom, hogy tökéletes a rendszer, de minden esetre több evidencia áll a jelenlegi vitamin ajánlások mögött, mint a Lenkei által javasolt dózisok mögött. De mit is lehetne felhozni bizonyítékként? Hát egyéni, anekdotikus érveléseket, mint pl. „egy 65 éves hölgy írta: a vitaminokkal nagyon jó tapasztalatim vannak”. Ez most komoly?!

Miért is kellene a vitaminokkal kapcsolatban óvatosnak lenni?

Lenkei azt sugallja, hogy a biztonsággal kapcsolatos óvatosság indokolatlan. Ennek azért ellentmond nem kevés adat. Az amerikai CDC éves jelentésében mindig kitér a jelentett, vitaminokkal kapcsolatos mérgezéses esetekre. Ezekből van nem kevés (2016-ban közel 63 ezer eset) és itt azért lehet tudni, hogy nagy arányban vannak jelen a nem jelentett esetek is.

Sokáig az A-vitamin volt a vezető helyen, a D-vitamin hype után pár év alatt ez lett a vezető mérgezési ok. A 2016-os adatokban a B-vitaminok (leginkább B3, B6) együttesen verik a D-vitamint, és 1500-nál is több C-vitamin mérgezést is mértek 2016-ban. A jelentett vitamin-mérgezések kb. 2/3-a az 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél fordul elő. Nem olyan régen itthon is volt egy kisgyermek, akiknél a szülők sikeresen túladagolták a D-vitamint. De ez biztos, csak a gyógyszermaffia propagandája…

Tudom, volt már, de ez akkor is egy fontos ábra - jelentett D-vitamin mérgezések száma (USA). Az utolsó adat, amit találtam (2016) lassan emelkedő trendet mutat.

Az EU szabályozás kárhoztatása

Lenkei egyik fő támadási pontja az EU étrend-kiegészítő szabályozása, hiszen (mi más) a gyógyszermaffia befolyása alatt áll. Sérelmezi, hogy érthetetlen egészségügyi szakszövegek szerepelnek mindenhol ahelyett, hogy a fogyasztói tapasztalatok kerülnének előtérbe. Most attól eltekintve, hogy egy csomó termékoldalon manipulálják a fogyasztói beszámolókat (pl. csak a pozitív visszajelzéseket teszik közzé, de olyat is láttam már, hogy egyszerűen maguknak írtak pozitív visszajelzéseket), azt nem gondolhatja senki, hogy egy intenzív, szabályozott kutatási folyamatot felülír egy „65 éves hölgy” magánbeszámolója arról, hogy neki „jó tapasztalatai vannak a vitaminokkal”? De akkor esetleg tegyük mellé azt is, amikor valakinek „jó tapasztalata van” egy antibiotikummal vagy más gyógyszerrel.

Pont a Lenkei-félék miatt jó az EU és hazai szabályozás, mert tiltja, hogy azzal riogassák az embereket, hogy ha nem esznek napi 1,5 g C-vitamint, akkor szörnyűséges bűnt követnek el az egészségük ellen. Mert valahonnan Lenkei kitalálta, hogy ennyi kell (!) az emberi szervezetnek! Indoklás? Csak.

Varázslatos stratégia

Lenkei könyvében végül 12+1 pontban össze is áll a világuralmi stratégia, még szerencse, hogy szerzőnk végtelen éberségével leleplezte ezt. Gondoltam, hogy pontonként végig elemzem, de ehhez olyan szintű mazochizmusra lett volna szükség, amit jelenleg nem tudtam magamból kicsiholni. Igazából az egész érvelés egyetlen bővített mondat:

a vitaminok szabad fogyaszthatóságának korlátozása érdekében kétes értékű tudósok kétes értékű bizonyítékai szolgáltatnak döntési alapot, amit a birka EP képviselők megszavaznak azzal a látszattal, hogy az emberek érdekét szolgálja.

 Ennyi kérem.

Tanulság

Azt gondolom, hogy a világban és most már nálunk is piszok jól meg lehet élni abból, hogy az ember az orvostudományt vagy az egészségügyet szapulja. Igazából érvelni, bizonyítani sem kell hozzá, elég ha egy közepes minőségben összepattintott konteóval a személyes sértettséget és mártírkodást (engem elnyomnak, üldöznek ők, a gonoszok) kombináljuk. Ebből már lehet könyvet, előadást, TV-műsort köríteni.

Kicsit kilóg a lóláb, ha éppen van saját gazdasági érdekeltség a témában - én a Cenzúrázott egészség c. könyvet becsülettel végigolvastam, ott dobtam a sarokba, amikor belefutottam a Lenkei-vitamin hirdetésekbe: mert ha másokon számon kérjük a pénzügyi függetlenséget, akkor azt talán magunkra is vonatkoztatni illene. Mert különben nem marad más, mint a konkurencia sározása. Vagy rosszul gondolom?

A másik dolog, hogy a vitaminok piszok módon nincsenek elnyomva, sőt a hazai piacon az étrend-kiegészítő szegmens a mai napig a legdinamikusabban bővülő szegmens. A MÉKISZ adatok szerint bőven 50 milliárd Ft feletti a forgalom és az éves bővülés még mindig 10% feletti. Na így néz ki a szörnyű egészségellenes propaganda, főként mert minden média-felület tele van vitamin-reklámokkal, a termékek kínálata is tart a végtelen felé. Ma már az RDA betartása sem korlát, a minimális vitamin vagy nyomelem az RDA 100%-a és naná, hogy sokak akár napi 3-4 szemet is bevesznek. Tipikus példa erre a nátha és influenza szezon, ahol az addig mértékletesek is 3-4 tablettát betolnak az ezres C-vitaminból meg a kétezres D-vitaminból.

A harmadik dolog, hogy maga a vitamin kultusz a sokat kárhoztatott medikalizáció egy formája - tetszik vagy nem tetszik, ez van. Nem az a kérdés, hogy mit veszünk be vélt vagy valós egészségügyi panaszainkra prevenciós vagy terápiás jelleggel, hanem az, hogy az életmódbeli hiányosságainkat tablettás megoldásokkal pótoljuk.

 A vitaminellenes háború eredménye: 504 millió találat a Google-on. Mi lenne, ha nem nyomnák el a témát?

Források

• Lenkei G: Helyszíni tudósítás a vitaminellenes háborúból. 2015
• Gummin DD, Mowry JB et al: 2016 Annual Report of the American Associationof Poison Control Centers’ National Poison DataSystem (NPDS): 34th Annual Report. 2017. LINK
  
• Kapósak az étrend-kiegészítők. VG.HU 2018. március 28. LINK