Volt (bal)szerencsém megtekinteni Lenkei Gábor videóját, amit a COVID-19 koronavírus járvány okán készített.
Kedves Olvasóink!
Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.
Őszintén szólva bámulatos teljesítmény, alig 10 percben ennyi sületlenséget összehordani orvosi végzettséggel tényleg kimagasló, nekem szándékosan sem sikerült volna. Mivel Lenkei Gábor volt oly kedves megosztani bölcsességét több ezer követőjével, én veszem a bátorságot és rámutatok egy-két apró bakira. Képekkel illusztrált mesedélután következik. Figyelem, a kommentált állítások a nyugalom megzavarására alkalmasak...
A videó március 20-án készült, akkor már reggel 85 megerősített eset volt, nem pediglen 50. A megjelenés napján (21-én) pedig már 103 esettel indultunk, ma reggel meg már 131-ről kezdtünk. Átlagosan naponta 25-30%-kal emelkedik a betegek száma, ami 3-4 naponta duplázódást jelent. Ezért arról szónokolni, hogy "csak 50" eset van, finoman szólva is megtévesztő.
Ez gyakorlatilag a viccnek is rossz kategória. Talán akkor lenne igaz, ha a vírusos megbetegedések egyenletes eloszlást produkálnának. De mivel a vírusos fertőzések legfontosabb tulajdonsága, hogy kontaktus kell az átadásukhoz, a megbetegedések közel sem egyenletesen, hanem gócpont-szerűen jelennek meg. Ez igaz a világra, igaz a kontinensekre, az egyes országokon belül sem egyenletes a megbetegedések eloszlása. Az, hogy átlagosan az 50 emberre ekkora terület jut, nem több egy semmit mondó számnál. Főként azért nehezményezhető ez az indítás, mert a videó megjelenése előtt lefutott egy teljes kínai járvány, illetve több európai országban pontosan adatolva van a fertőzések terjedése - egy dolgot lehet(ett) biztosan tudni: Magyarország sem áll meg 50-nél, de lehet, hogy 5 ezernél sem fogunk.
Egyébként meg: miért is területtel számol, miért nem a lakossággal? Minden európai statisztika a megbetegedések adatait lakosságszámra vetítve adja meg, máskülönben nem is lehetne összehasonlítani a járványügyi adatokat. honnan a viharból jött az ötlet, hogy terület-alapon számolja a fertőzéseket?
Zseniális matematikával Lenkei kiszámolja, hogy lényegében Budapesten nincs is beteg ember, mert hát területileg arányosan elosztva az 50 embert: 3,4 jön ki. Ez már azért is irdatlan baklövés, mert Budapesten területéhez képest sokkal több ember tartózkodik, így eleve magasabb a megbetegedett személyek előfordulási valószínűsége.
Ugyanakkor Budapest világvárosi jellegű, nemzetközi és nemzeti szempontból is jelentős utazási csomópont, emiatt eleve sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy ide fertőző beteg érkezik és itt továbbadja a fertőzést. És eleve ide hozták az megbetegedett személyeket, így sokkal több beteg személy tartózkodik a városban, mint 3,4.
A jó öreg "bezzeg a mai fiatalok influenza"... A koronavírus nem azért veszélyes, mert most ennyi van, hanem mert gyorsan (dinamikusabban mint az influenza) terjed és egy meghatározott körben pedig az influenzánál nagyságrendekkel magasabb kockázata van a kórházi ellátást igénylő súlyos lefolyásnak és a halálozásnak. És a főben járó bűn kategória, amikor egy teljes influenza szezon összes megbetegedését összeveti valaki egy kezdődő járvány aktuális időpillanatában regisztrált betegek számával. Ez kb. olyan, mintha az éves jövedelmemet vetném össze a jelen pillanatban a pénztárcámban található összeggel.
Az egy szezonban elhunytak számát egy kezdődő járvánnyal szintén nem korrekt összevetni. Potenciálisan (nézve pl. az olasz eseményeket) könnyen eljuthatunk oda, hogy ennél jóval több halálozás is megjelenjen a koronavírus következtében, mint amennyi az influenzánál felmerül. Nagyon fontos eltérés, hogy az influenza eredetű súlyos eseteket az egészségügyi ellátórendszer a periodikusság miatt tudja kezelni, van rá kapacitása – nyilván nem lehet mindenki életét megmenteni, de a halálozási ráta a rendelkezésre álló terápiás kapacitás miatt 0,1-0,2% körül tartható. A koronavírus esetében a halálozási arány most átlagosan is 3-4% között mozog, de lokálisan és időszakosan akár ennek kétszerese is előfordul. A magas számok főként ott jelentkeznek, ahol a kórházi kapacitások túlterhelésével nem jut minden fertőzött megfelelő ellátáshoz.
Ismét szeretném hangsúlyozni: a koronavírus járvány jelen állapot szerint 1 területen mondható befejezettnek: Vuhanban gyakorlatilag napok óta nincs új eset, de ne kiabáljuk el, mert ez csak akkor lesz majd végleges, ha heteken keresztül így marad. Európában és a világ többi részén pedig most még felfutóban van a járvány (lásd pl ITT), nagyon nem vagyunk a végén, az elhunytak száma napi szinten ezer fő körüli tartományban emelkedik. Ja, szeret számolni... hagyjuk.
Március 21-i állapot, 13 ezernél járunk és a növekedés üteme is gyorsuló, aktuálisan 1 600 fő/nap az elhalálozások száma. Influenzában ilyet azért ritkán látni.
Az egy nagyon téves megközelítés, hogy a vitaminok fogyasztásával érdemben tudunk védekezni a fertőzés és a súlyos megbetegedés ellen. Igen, ismert, hogy a szervezet megfelelő vitamin ellátottsága fontos a fertőzések leküzdésében, de a megbetegedettek és elhunytak eddigi adataiból úgy tűnik, hogy ennek marginális szerepe van (ehhez kapcsolódó írás olvasható itt). A legfontosabb rizikófaktor az életkor, ezen felül meghatározott krónikus megbetegedések (akár halmozott) jelenléte a legfontosabb. És van egy kutatás arról, hogy az "A" vércsoport valamiért fogékonyabbá tesz a súlyos fertőzésre, de ez még kérdőjeles.
Az immunerősítés, mint olyan, egyébként is nagyon megtévesztő fogalom, a fertőzés és a leküzdés szempontjából a szervezet védekező rendszerének teljes működése fontos, ez nem írható le úgy, mint ahogy az erő fogalmát a hétköznap értelmezzük.
Közegészségtani bölcsességek…
Lenkei torzítva mutatja be a közegészségtan alapjait. Azt mondja, hogy ha jelen van a kórokozó, de a beteg nem fogékony, akkor nem lesz beteg, ergo minden a fogékonyságon múlik. Mi ezzel a gond?
Először is ez egy végletesen egyszerű megközelítés, talán még óvodában sem megengedhető, ha egészségügyi kérdések kerülnek szóba. A kórokozók különböző megbetegítő képességgel (patogenitás) rendelkeznek, van, amit kifejezetten kérni kell, hogy legyen már szíves, mások meg menekülés közben hátulról harapják át a tarkónkat... De ha elfogadjuk az alaptézist, hogy "a kórokozó jelenléte (bármit is értsünk ezen) önmagában nem okoz betegséget", még mindig felmerül, hogy biztos ami biztos alapon is eljárhatunk: ha nincs ott a kórokozó, még kisebb a kockázat.
A fogékonyságnak vannak biológiai tényezői, amire nem vagyunk érdemi hatással, egyszerűen nem tudjuk tetszőlegesen lecsökkenteni a fogékonyságot. Pl. ha a fentebbiekre gondolunk, az életkorunkat nem tudjuk megváltoztatni és a vércsoportunkat sem, sok ember pedig küzd olyan megbetegedéssel, amit aktuálisan nem tud semmissé tenni. A koronavírus esetében egy fertőző személy 3 embernek simán továbbadja a vírust azok egészségi állapotától függetlenül. A különbség a betegség lefolyásában lesz, abban viszont jelentős. A járvány ellenes intézkedések célja az, hogy magas megbetegedési kockázatú személyek körébe el se jusson a kórokozó, mert ez a legegyszerűbb és leghatásosabb védelem.
Nem javaslom senkinek.
És a betegség lefolyása: nem azonos a kockázata annak, hogy súlyosan megbetegedjen vagy belehaljon az ember, ennek megint vannak általunk nem befolyásolható tényezői. A kórokozó szabadon terjedésének gátlása pont amiatt fontos, hogy bár a lakosság 80%-a enyhe tünetekkel átvészelné a fertőzést, a maradék 20% kezelést igényelne és akár bele is halhatna. Magyarországon ma kb. 2 millió ember él, akik koruknál fogva veszélyeztetettek és több százezer a krónikus vagy halmozottan krónikus beteg személy, akiknél a vírusfertőzés potenciálisan halálos kimenetelű lehet. Nincs az a mennyiségű vitamin, amit az emberek torkán letuszkolva képes lenne megakadályozni sok ezer ember halálát, ha a közelükbe jut a vírus.
Aktuális magyar korfa - a veszélyeztetett korosztályban van 5-ből 1 ember!
És most jön a kedvenc mondatom:
A kórokozó leginkább azokat tudja ledönteni a lábukról, akik félnek tőle. Akik nem félnek a kórokozóktól, azokban nem igazán tud kárt tenni.
Hát erre nem lehet mit mondani… nem is tudom, miért nem ezzel indítottam anno közegészségügyi szigorlaton – valószínűleg azért, mert a vizsgáztató először stroke-ot kapott volna, utána megkért volna, hogy hagyjam el a termet és lehetőleg ne is jöjjek vissza…
Lenkeinek sikerült egyébként Max von Pettenkofer (nem Pettenkoffer!) emlékét is bemaszatolnia, aki a kor egyik legjobb empirikus közegészségügyi tudósa volt (Münchenben kutatóintézet viseli a nevét) és egy 19. századi anekdotával akarja igazolni azt a tételt, hogy aki nem fél, nem lesz beteg? Milyen ökörség már ez?
De tényleg: aki 2020-ban, orvosi diplomával a háta mögött (oda hajította el valószínűleg) ilyen megállapításokat tesz egy világjárvány kellős közepén, az megérdemli a gyehenna tüzét és még sok más egyebet is... sikerült 196 ezer kedvelőnek beadni a maszlagot, csak remélni lehet, hogy hiteles forrásokból is kapnak információt, ami részben felülírja az ökörségeket.
Ezen már a cicás mémek sem segítenek.
Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással 2020-ban is értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon.
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
