A legérdekesebb kérdés maradt a legvégére. Lehet hosszú ideig vitázni az elméleti alapokról, a lényeg akkor is csak az marad, hogy ténylegesen vannak-e pozitív egészségügyi hatásai az étrendnek, és számolni kell-e valamilyen kockázati tényezővel, vagy nyugodtan mindenki paleózhat kedvére? Az értékeléshez több szempontot is összegyűjtöttem, a sikertörténetektől a hozzáférhető étrendeken át a tudományos vizsgálatokig. Alapvetően hasonló dolgok jöttek ki.

Erre az összeállításra nem mondhatjuk, hogy egészségtelen. Csak hát van némi hiányérzete az embernek...

ANEKDOTIKUS SIKERTÖRTÉNETEK

Elöljáróban le kell szögezni, hogy a sikertörténetek értékesek lehetnek, de óvatosan kezelendőek. Először is alapvetően kisszámú esetből általánosítani nem jó dolog. Az esettörténeteknél a bemeneti és kimeneti körülmények, és az, hogy adott személy pontosan mit is csinált paleo néven, nagyon nehezen ellenőrizhetők, viszonylag kevés személyes beszámoló mellékelnek orvosi zárójelentéseket. A személyesség torzít, pontatlanná tesz, a személyes bevonódás miatt a sikerélményt támogató szempontok túlhangsúlyozódnak, amíg a gyengítő információk, negatív tapasztalások eltűnhetnek. Az anekdotikus történeteknél kizárólag a sikerekről esik szó, nem tudjuk, voltak-e negatív tapasztalások, azok pontosan mik is voltak és milyen arányban. Az értékelést befolyásoló torzító tényezőket sem lehet leválasztani az éppen fókuszba helyezett módszerről, pl. milyen gyógyszereket szedett/nem szedett az illető.

Szeretném (ismételten) hangsúlyozni: nem vonom kétségbe senki személyes sikerét, sem szavahihetőségét, de az objektív értékeléshez figyelemmel kell lenni a potenciális hibalehetőségekre is. A sikertörténetek rendszerezett feldolgozása pedig hiányzó eleme a paleolit irodalomnak (a felteszünk 50 sztorit egy honlapra nem ez a kategória).

Átolvasva egy sorozat történetet, néhány dolog határozottan kirajzolódik:

• Sok sikertörténet visszatérő eleme a folyamatos kísérletezgetés. Ez az alternatív étrendi irányzatok általános jellemzője, úgy tűnik a paleolit sem kivétel. Csak azt tudom javasolni, hogy legalább egy alapos orvosi kivizsgálásig jussunk el, mielőtt nekiállunk laikus módon önmagunkat diagnosztizálni meg kísérletezni.
• Sok a nem diagnosztizált lisztérzékeny vagy étel-allergiás. Ezekben az esetekben a paleolit étrend általános eliminációs étrendként működik, nyilvánvalóan az allergén eltávolításával sikeresen. Az esetleírások alapján autoimmun betegségeknél, gyulladásos bélbetegségeknél tényleg érdemes lenne glutén-érzékenységre szűrést végezni.
• Nagyon sokan szállnak szembe az orvosi diagnózissal, kezelésekkel. A magyar egészségügyet nekem sem kell bemutatni, és az orvos-beteg kapcsolatot is lehetne hosszan elemezni. Nagyon sok alternatív irányzat egyfajta hivatalos orvoslás elleni mozgalommá vált, ez a vonal erősen jelen van a paleolitban is. A sikertörténetekben itt érezhető egy komoly szubjektivitás, az egyéni tapasztalatok tükrében az egészségügyből sötét gonosz, a paleolit étrendből pedig csodálatos megmentő lesz...
• Szinte minden túlsúlyos személy fogyásról számolt be. A klinikai vizsgálatokat ismerve (a cikk végén) ez nem meglepő, a magas szénhidrát-tartalmú élelmiszerek kiiktatás jelentős energia-elvonást jelent, ami testsúlycsökkenéshez vezet. Természetesen a testsúly csökkenése pozitív egészségügyi változások sorozatát indítja el, erről nagyon sok sikertörténet szól.
• Sok siker van különféle szénhidrát-anyagcsere zavaroknál (inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség, PCOS). Itt a szénhidrát-bevitel jelentős csökkentése, a mérsékelt glikémiás terhelés fejti ki hatását.
• A paleolit rendszer nagyon sok olyan elemet épített be, melyek egy-egy betegség esetén állapotjavulást eredményezhet.  Egy kicsit ez ismét hasonlít a kísérletezéshez: konkrét diagnózis helyett egy széles spektrumú elimináció történik.

A paleolit étrenddel kapcsolatos negatív tapasztalatoknak nincsen olyan nagy irodalma. Nem hiszem, hogy azért, mert ilyen nincs, egyszerűen a kudarcok nagy része csendben eltűnik a homályban. A paleo irodalom nem teszi ezeket a kirakatba, a kritikusok pedig általában az elvi alapokra (pl. a paleolit kor elemzése) fókuszálnak. Azért találtam néhány problémát, amire érdemes figyelni:

• Sokaknak okoz problémát az alacsony szénhidrát-bevitel. Különösen a nagyon alacsony szénhidrát-bevitelről találtam kellemetlen tapasztalatokat.
• Szubjektív negatív élmény is előfordul, az általános közérzet romlott paleolit étrend alatt.
• Székrekedés, ez nyilván összefügg az élelmi rostok hiányával, főként ketogén jellegű irányzatoknál találkoztam vele.
• Alvási problémák.
• Cukorbetegeknél a szénhidrátbevitel mérséklése komoly gondot okozhat (változik az inzulin- és gyógyszerigény). Sokan kísérleteznek a kezelőorvos tudta nélkül, ami nagyon nem jó ötlet.

Ez is sokkal kreatívabb, mint egy piramis.

A HAZAI PALEOLIT SZAKÁCSKÖNYVEK

Kiindulási alapnak paleolit szakácskönyveket, illetve több paleo-életmód blogot használtam, de átfutottam a paleolit életmód-könyvekhez függelékként csatolt recepteket, étrendeket is. Ez alapján az alábbi tanulságokat vontam le:

• Az étlaptervezéssel sok gond van. Nem elég egy táblázatba beírni különféle ételeket, majd elégedetten hátradőlni, ez ennél egy kicsit bonyolultabb. Sokszor látszik, hogy nincs koncepció arra nézve, hogy milyen energia- vagy tápanyag-beviteli értéket célozzon meg adott rendszer. Sok szerző eleve kerüli a konkrét heti menük összeállítását.
• A paleolit étrend eleve kizár teljes nyersanyag-csoportokat, ez önmagában az étrendi változatosság csökkenését eredményezi. Emiatt fontos lenne, hogy a fennmaradó nyersanyagkörben kreatívan gondolkodva a lehető legnagyobb változatosságot érjük el. Sok esetben a kínálatot nem sikerül kiaknázni, ettől nagyon egyhangú menük jönnek létre.
• Nagyon sok az imitáció. A paleo konyha hatalmas erővel küzd azért, hogy a kitiltott élelmiszereket (kenyeret, tejet, tejtermékeket, édességeket) valamilyen formában pótolja. Adott lenne a lehetőség, hogy egy önálló gasztronómiai világot teremtsen, ehelyett az elveszett dolgokat próbálja visszahozni.
• A legnagyobb erőfeszítés az édességek kiváltására irányul. Csak a PaleoVitalon 289 cikk van „sütemény” címszó alatt, ez több, mint a húsételek összes receptje! És akkor még „sós harapnivaló” 82, „sós sütemény” 36, „egyéb édességek” további 109 találat. És még nincs vége, a többi gasztro-blogon is messze az édességek – sütemények téma a legjobban felfuttatott rész.  Értem, hogy a párolt zöldséghez és a natúrszelethez nem kell recept, de ez akkor is egy erős egyensúlyzavar jele. Ez nem csak magyar jellegzetesség, van angol nyelven is hasonló a helyzet.
• Édességek, édesítők tekintetében nagyszámú receptben fordul elő a nyírfacukor (xilit vagy xylitol fedőnév alatt is), még olyan gyümölcsös ételekben is találtam belőle, ahol a gyümölcs miatt egyébként indokolatlan lenne a további édesítés.
• Az olajos magvak esetében egyértelműen a mandula dominál, viszonylag gyakori még a szezámmag, dió és a mák, minden más csak elvétve fordul elő. Lenne még itt is mit keresni.
• Az olajok és zsírok között az olivaolaj vezet, aminek örülhetünk. Aminek a kultuszát túlzottnak érzem, az a kókusz: különböző változatokban (reszelék, tej, zsír, olaj) rendkívül sok ételben kerül alkalmazásra. Az alkalmazása arra az elvre épül, hogy a telített zsírok nem károsak, hanem kifejezetten kívánatosak egy étrendben - csakhogy a kontrollált vizsgálatokban a paleo egyik előnye éppen a csökkent telített zsírsav volt. Sok receptben fordul elő sertészsír, liba- vagy kacsazsír, ez a változatosság szempontjából jó.
• Ami az abszurd humor határát súrolja: paleolit receptek vegetáriánusoknak. Nem, ilyen nincs! Vagy paleolit étrend vagy vegetarianizmus. Nincs közösködés, a két rendszer alapelveiben zárja ki egymást, illetve az alappilléreket jelentő nyersanyagokat.

Vannak itt finom és tetszetős ételek (Forrás: paleoaustrualia.com)

SAJÁT TERVEZÉSŰ ÉTRENDEK TAPASZTALATAI

Megpróbálkoztam egy napi paleo menü összeállításával. A célzott tápanyagigényt egy közepes fizikai aktivitású emberre terveztem: 2.520 kcal, 2 g/ttkg fehérje – zsír – szénhidrát, ez energiában 24-24% fehérje és szénhidrát és 53% zsír volt. A menü szigorúan a paleolit szakácskönyvi receptekből van:

• Reggeli:     Sonkás omlett 2 tojásból; lenmagkenyér (3 szelet)
• Tízórai:      Mákos-gyümölcsös muffin (2 db)
• Ebéd:        Céklaleves; zsályás-fokhagymás kacsa; mediterrán sült zöldségek
• Uzsonna:   Alma
• Vacsora:    Svéd lazacsaláta

Némi kísérletezgetés után az alábbi tapasztalatokat szűrtem le:

• A paleolit receptúrából alacsony – közepes – nagy energiatartalmú étrendek is összeállíthatóak, de nehézkes az energia- és tápanyagbevitel feletti kontroll.
• Fehérjéből kis energiánál könnyen elérhető a 20-24%-os részarány, de minél magasabb energia-tartalomra törekszünk, annál kisebb arányú lesz a fehérje-bevitel. Az abszolút fehérjebőséghez extrém módon emelni kell a magas fehérje-tartalmú állati termékek (pl. vörös húsok) fogyasztását, ez viszont más nyersanyagcsoportokat szorít ki az étrendből. Önmagában a gabona és tejtermékek, hüvelyesek kiiktatása is csökkenti a bevihető fehérje mennyiségét.
• Mivel a fehérjebevitel egy bizonyos határ felett nehezen emelhető, a szénhidrátbevitel pedig korlátozott, a zsírbevitel az egyetlen figyelembe vehető energiaforrás. Mivel az élelmiszerek természetes zsírtartalma nem mondható magasnak, sokszor kell hozzáadott zsírokkal dúsítani az étrendet. Elvileg tartható egy optimális zsírsav-arány, de éppen a hozzáadott zsírok miatt nagyon el lehet térni ettől.
• Az omega-6/omega-3 arány is igényel némi utómunkát az étrendben. Paleolit étrendben legalább 3, de inkább 2 naponta kell(ene) a hal a menübe. Ügyelni kell arra is, hogy a lenmag és lenmagolaj csak virtuálisan emeli az omega-3 bevitelt, mert az alfa-linolénsav csak mintegy 5%-os arányban hasznosul EPA/DHA irányban.
• A saját étrendi vizsgálatban szénhidrátbevitel nehézkes volt (kemény küzdéssel 1,9 g/ttkg és 20 e%). Az alkalmazott nyersanyagok alapvetően szénhidrátszegények és alacsony glikémiás indexűek voltak. A zöldségek, gyümölcsök mennyisége több mint kétszerese az ajánlott mennyiségnek, de kérdéses ennek a mennyiségnek az elfogyaszthatósága. Az étrend napi 43 g rostot biztosított, ez elfogadható, de egyeseknél már ez a mennyiség is puffadást okozhat.
• A hozzáadott cukor kérdése külön kérdés, a cukor lecserélése xilitre nem mérsékelte a hozzáadott cukor mennyiségét, csak annak összetételét módosította – csökkenést csak az jelent, hogy az étrendből elmaradnak a cukrozott késztermékek. Az összetett szénhidrátok (gabona, burgonya) elhagyása azt is jelenti, hogy az teljes szénhidrátmennyiségen belül az egyszerű szénhidrátok aránya megnő, akár 50% fölé is mehet (ehhez hasonló jelenséget tapasztaltak Lindeberg kutatásában is, részletek lentebb).

Legújabb kultusz-molekulánk: xylitol.

ÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLETEK, VIZSGÁLATOK

A paleolit és hagyományos étrend területén számos rossz és néhány jó összehasonlító tanulmányt végeztek, én ezek közül egy egészséges személyek körében végzett kísérletet és egy cukorbetegeknél lefolytatott vizsgálatot elemeznék részletesebben. Ezeknél hozzáférhető volt az étrend részletes bemérése is, így az összevethető volt a tapasztalt egészségügyi hatásokkal.

Az European Journal of Clinical Nutrition (EJCN) vizsgálatában egy rövid, három hetes időszakban vizsgálták a paleolit étrend hatását összevetve kontrollcsoporttal. A figyelemre méltó eredmények ellenére a kísérlet értékét jelentősen csökkenti a rövid időszak és a kis létszám (20 fővel kezdtek, ebből 14 fő maradt végig a programban). A vizsgálatban nem volt kötött étrend, meghatározták a szabadon vagy korlátozott mértékben fogyasztható ill. tiltott élelmiszerek körét, a többi a résztvevőkre bízták. Három alkalommal mértek egyes paramétereket, illetve a fogyasztott élelmiszerek tápanyagtartalmát is kalkulálták. A kísérlet legfontosabb eredményei a következők voltak:

• A paleolit étrend a vizsgálatban sokkal alacsonyabb energia-bevitelt biztosított, ez alapvetően a magas szénhidráttartalmú élelmiszerek elhagyása miatt következett be. A 1.600 kcal-t el nem érő bevitel kritikusan alacsony, a rövid távú hatások ugyan kedvezőek, de ilyen alacsony energia-bevitel a hosszú távon nem fenntartható. A paleolit étrendben a kieső szénhidrát-energiát nem tudták pótolni, és az étrend energiatartalma emiatt végül radikálisan alacsonyabb lett a hagyományos étrendhez képest.
• A fehérjebevitel 1,5 g/ttkg volt (24 e%) ami az optimális tartománynál magasabb, de nem extrém magas.
• A paleolit étrend zsír-aránya magasabb volt (36%), de összességében mérsékeltebb zsírbevitelt jelentett: a kontrollcsoport zsírbevitele 81 g/nap volt, a paleolit étrendben ez csak 63 g/nap.
• A tanulmány azt mutatta, hogy a megfelelő zsírsav-arány a hivatalos ajánlások és a paleolit étrend alapján is elérhető. A vizsgált paleolit étrendben a telített zsírsavak mennyisége fele volt a kontroll étrendnek, a hiányzó zsírmennyiség erre az egy csoportra korlátozódott, a különböző telítetlen zsírsavak nagyságrendileg azonos mennyiségben voltak a kontroll étrendhez képest.
• A tanulmányban vizsgált paleolit étrend koleszterin-bevitele a hagyományos étrend 170%-a volt, a javasolt 300 mg/nap értéket is 40%-kal meghaladta.
• A szénhidrátbevitel a teljes energián belül 40 e%-ot tett ki, mennyiségben kb. a fele volt a kontrollcsoport szénhidrát-bevitelének.
• A paleolit és a kontroll étrend is biztonságosan az ajánlások feletti mikroelem és vitamin-bevitelt biztosított. A paleolit étrend esetében a tejtermékek kihagyása jelentősen csökkentette a kalcium bevitelét, a hivatalos ajánlás felére. A régebbi D-vitamin ajánlást (5-15 mcg – 2-600 NE) mindkét étrend fedezte, az újabb, emelt dózisú D-vitamin ajánlást (50-75 mcg – 2-3.000 NE) egyik étrend sem.
• A rövid időtartalmú és kis létszámú vizsgálat miatt a mért labor-értékek gyakorlatilag kedvező irányban, de nem szignifikánsan változtak.

Összességében ez egy jó kis kutatás volt, nagy kár érte, hogy nem sikerült egy korrekt méretű mintán és hosszabb ideig elvégezni (a három hetes intervallummal lényegében kivégezték saját kísérletüket). Érdemes lett volna olyan formában is elvégezni, hogy az energia-bevitel azonos legyen.

Néhány vitamin és ásványi anyag beviteli értéke a megadott referencia értékekhez (100%) képest.

A Cardovascular Diabetology 2009-es publikációjában (az egyik szerző maga Staffan Lindeberg) nem inzulinnal kezelt 2-es típusú betegeket vizsgáltak randomizált, keresztezett (cross-over) formában. A részt vevőket két csoportra bontották, egyik csoport a paleolit étrenddel, a másik hagyományos cukorbeteg étrenddel kezdett, majd 3 hónap után cseréltek. Itt is több laborértéket és az étrend összetételét is mérték. Főbb tanulságok:

• Energia tekintetében a paleolit ismét jóval kisebb bevitelt biztosított, 300 kcal hiányzott a cukorbeteg étrendhez képest. Ez ismételten a szénhidrát-bevitel csökkentésére vezethető vissza.
• A fehérje bevitel szintén azonosnak tekinthető volt, a paleolit étrendben átlagosan csak 4 g fehérje-többlet volt, a napi energián belül 24%-ot adott, a cukorbeteg étrend 20%-os arányához képest.
• A paleolit étrend zsírból is kevesebbet vitt be, bár az energia arány 5%-kal magasabb volt. A paleolit étrendben jelentősen (kb. 30%) kevesebb volt a telített zsírsav, az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban kis különbség volt csak. A paleolit étrendben több volt mind az omega-6, mind az omeg-3 zsírsavakból, az arány mindkét étrendnél jónak mondható (2,5-3,0 az 1-hez). De itt a tradicionálisan jó halfogyasztó (28 kg/év) svéd lakosságról beszélünk.
• A koleszterinben 60 %-kal magasabb bevitelt hozott a paleolit étrend.
• A paleolit étrend jelentősen (71 g) kevesebb szénhidrátot tartalmazott. Érdekes módon a paleolit étrend ugyanannyi egyszerű szénhidrátot (mono- és diszacaharidot, szukrózt) tartalmazott, mint a cukorbeteg étrend (bár más forrásból származtak a két étrendnél), viszont a paleolit étrendnél ez összességében nagyobb részarányt (84%) jelentett. A fruktóz-bevitel a szerzők szerint magasabb volt, mint a cukorbeteg étrendben.
• Mindkét étrend fedezte a vitamin és ásványi anyagok szükségletnél magasabb bevitelét, a legtöbb vitamin/ásványi anyag esetén nem volt jelentős különbség, néhány esetben (szelén, C-vitamin, B-6) jobban teljesített a paleolit étrend. A kalcium itt is hiányzott, a paleolit csak a cukorbeteg étrend felét tudta biztosítani.

A cukorbeteg és a paleolit étrend zsírsav-aránya: a paleolit étrend a telített zsírok területén mutatta a legnagyobb csökkenést a cukorbeteg étrendhez képest.

A paleolit étrend ismételten több paraméterében jobban teljesített, mint a cukorbeteg étrend, de összességében olyan tényezőkkel magyarázható, mint a jelenősen csökkentett energia-bevitel, a kevesebb telített zsírsav, több zöldség és gyümölcs, vagy az olyan kézen fekvő dolgok, hogy kevesebb szénhidráthoz kevesebb gyógyszer szükséges – ezt a szerzők is említik.  Alapvetően a cukorbeteg étrend is hatásos volt, és itt is az lett volna érdekes, ha a két étrendet azonos energia-tartalommal működtetik.

Nagyon sok érdekes vizsgálatot találtam még, de alapvetően valami mindig belezavar a képbe: vagy nagyon kis mintán folyik a vizsgálat, vagy az időtartam rövid, esetleg vannak értékelést nehezítő egyéb paraméterek (nem azonos energia-bevitel, eltérő zsírsav-összetétel, stb.), legtöbbször viszont nem derül ki, mit értenek paleolit étrend alatt.

ÖSSZEFOGLALÓ

Lényegében ezzel lezárult (egy időre) a paleolit étrendről írt sorozat. Sok dolgot nem sikerült részleteiben megvitatni, majd azokból készül egy-egy spin-off. Nagyon röviden megpróbálom összefoglalni a paleo sorozatot, illetve a jelenséggel kapcsolatos értékelést. Először nézzük az elméleti alapokat:

• Maga az étrendi irányzat tagadhatatlanul a paleolit kor („stone age”) idealizált képéből indult el. Az elmélet ezen pontja (nem ok nélkül) annyi vitát és kritikát váltott ki, hogy még paleolitos berkeken belül sem nevezhető konszenzusnak.
• Hasonlóan vitatott a természeti népek témaköre. A ma élő természeti népek étrendje annyira széles spektrumon mozog, hogy abból sztenderd modell nem építhető fel. A modern nyugati lakosság és a természeti népek étrendje és életmódja között valóban nagyon sok különbség van, de az összehasonlítás az étrend és az egészség vonatkozásában korántsem olyan egyszerű. A paleolit étrend lényegé tekintve itt is egy felesleges „frontot” nyitott.
• Az egyes élelmiszerekhez való alkalmazkodás kérdése is sok tekintetben nyitott. Az emberiség étrendje sokat változott a múltban és ma is folyamatosan alakul. Mind a gabonafélék, mind a tejtermékek fogyasztásánál jól azonosítható adaptáció indult meg az elmúlt évezredekben, bár az is tény, hogy a folyamat ma is tart, s az emberiség ebben nem egységes. Gyakorlatilag nincs garancia arra, hogy egy korábbi étrend rekonstrukciója önmagában érdemi egészségügyi többletet hozna.
• A civilizáció betegségek terjedése tény, ugyanakkor vitatható, hogy ez csak és kizárólag étrendi alapokra lenne visszavezethető (ott van pl. a mozgás és még sok minden), és hogy ez a konvencionális dietetika ajánlásait minősítené. A civilizációs betegségekkel sújtott népesség jó része nem tartja étrendjében, életmódjában magát az ajánláshoz. A paleolit étrend e tekintetben leegyszerűsíti a jelenséget.
• A paleolit étrend elmélete számos tudományos eredményt igyekszik beépíteni, sajnos a korrekt vizsgálatok mellet vannak megkérdőjelezhető értékű publikációk néhány szerző kifejezetten hajlik a pszeudo-tudományos, konspirációs vonal felé.
• Kritikus pontja a rendszernek a konvencionális orvostudománnyal való szembefordulás. Az, hogy egy adott teória még nem egyeztethető teljes mértékben a fővonallal, nem jelenti, hogy egy ellenmozgalommá kell alakulnia. Nyilvánvaló, hogy ezzel egy adott szubkultúrában sikert lehet aratni, de az általános elfogadottságot nem fogja elhozni.

Pár szó a gyakorlatról:

• Maga a paleolit étrend gyakorlatában sem sok új elemet tartalmaz, korábban a dietetikában és/vagy alternatív irányzatokban meglévő étrendi elveket egyesít. Az étrend alapvető filozófiája jelentősen eltér az alkalmazott dietetika vagy más alternatív étrendek elveitől.
• A paleolit étrend nem egységes irányzat, az egyes irányzatok között jelentős különbségek vannak. Az irányzatok követői sem folytatnak egységes gyakorlatot, nagyon sok egyedi megoldás létezik.
• A paleolit étrend során tapasztalt pozitív hatások létező jelenségek, alapvetően az alábbi tényezőkre vezethetők vissza: energia-bevitel mérséklése, szénhidrátbevitel csökkentése, magas glikémiás terhelést okozó források kiiktatása, potenciális allergének, intolerancia-faktorok kiiktatása, telített zsírok bevitelének mérséklése, omega-3 bevitel növelése, omega-6/omega-3 arány javítása, átlagos étrendnél magasabb ásványi anyag és vitaminbevitel (kivéve kalcium). Ezek a tényezők több egészségügyi panasz esetén pozitív hatásúak lehet, de hangsúlyozni kell, hogy megfelelő szakmai kontroll nélkül ugyanilyen eséllyel ronthatnak is a beteg állapotán!
• Az étrend potenciális kockázatai: egysíkúvá váló étrend okozta hiányállapotok (kalcium kifejezetten), a szükségletektől elmaradó energia-bevitel. Egyes változatok további kockázatokat hordozhatnak, pl. nyers-paleo esetén élelmiszerfertőzések, a ketogén irányzatoknál további vitaminhiányok, vesekő, kalciumvesztés. Jelen pillanatban sok vizsgálat van a paleolit étrend pozitív hatásait illetően, de a potenciális kockázatokról konkrét vizsgálatok nincsenek.
• Nem támogatható, hogy sok esetben laikus (ön)kísérletezés után áll össze az egyéni étrend. Kifejezetten problémás ez, ha az egészségi panasz kivizsgálása nélkül történik mindez. A folyamatos kontrollt igénylő anyagcsere-betegségeknél a kezelőorvos tájékoztatása nélkül végzett étrendi vagy gyógyszerelési módosítások jelentős egészségügyi kockázatot rejtenek magukban.
• Várandós, szoptató kismamáknak az étrend az alacsony energia-bevitel és kalciumhiány miatt nem ajánlható.
• Határozottan nem ajánlott kisgyermekek paleo alapú étkeztetése (mondhatjuk úgy is, hogy tilos!).
• Számos diétás terápiát igénylő betegség esetén a paleolit étrend bevezetése komoly problémát jelenthet, egyes esetekben (vesebetegségek, májbetegség) kifejezetten ellenjavallt.

Elérhető további cikkek a témában:

1. Paleolit étrend - I. - Felvezetés
2. Paleolit étrend - II. - A paleolit kor
3. Paleolit étrend – III. – Természeti népek
4. Paleolit étrend – IV. – Étrend a gyakorlatban
5. Paleolit étrend – V. – A paleolit étrend egészségügyi hatásai

Források:

1. Paleo gyógyulások. URL: http://www.tenyek-tevhitek.hu/paleolit-gyogyulas.htm 
2. Paleovital Gasztro- és életmód blog. URL: http://paleovital.hu/ 
3. Pocak Panna paleo konyhája. URL: http://pocakpanna.blogspot.hu/p/receptek.html 
4. Effects of a short-term intervention with a paleolithic diet in healthy volunteers; M Österdahl, T Kocturk, A Koochek, P E Wändell;(2007) http://www.nature.com/ejcn/journal/v62/n5/full/1602790a.html 
5. T Jönsson, Y Granfeldt, B Ahrén, U Branell, Gr Pålsson, A Hansson, M Söderström, S Lindeberg: Beneficial effects of a Paleolithic diet on cardiovascular risk factors in type 2 diabetes: a randomized cross-over pilot study. URL http://www.cardiab.com/content/8/1/35 
6. T Jönsson, S Lindeberg et al.: A Paleolithic diet confers higher insulin sensitivity, lower C-reactive protein and lower blood pressure than a cereal-based diet in domestic pigs. Nutrition & Metabolism 2006, 3:39 URL: http://www.nutritionandmetabolism.com/content/3/1/39 
7. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov