Korunk egyik „legnépszerűbb” betegsége a Candida albicanshoz kötött komplex tünetcsoport. Több mint 100 betegséget, tünetet gyűjtöttek össze eddig, amiknek hátterében állítólag ez a gombafajta áll. Érdekességét az adja, hogy az alternatív gyógyászat világában nagyon népszerű lett a gomba, sőt, egy különleges étrend is létrejött, mely állítólag képes megszüntetni a gomba okozta panaszokat. Ezért is írok most egy pár sort kedves kis barátunkról.

Íme a világot felfaló szörnyeteg.

A CANDIDÁRÓL RÖVIDEN

A Candida szó hallatán sokan összerezzenek, pedig a gombának nagyon is szép neve van, nagyjából „fehéren ragyogót” jelent. A nemzetségnek mintegy 15 tagja van, de nem minden Candida okoz betegséget. Vannak kifejezetten hasznos fajok, ilyen pl. a Candida kefyr, amely a kefirkultúra fontos eleme.  A kórokozók között leggyakoribb a nemzetség albicans névre hallgató tagja, de a Candida tropicalis, glabrata, parapsilosis, krusei, dubliniensis stb. szintén szerepelhetnek kórokozóként. A Candida albicans az enyhén savas közegben (pH 4,5-5,5) 0-45 C fok között képes szaporodásra, legjobban 42-46 fok között. 50 Celsius fok felett a szaporodás megáll, 55 fok felett a gomba elpusztul. Szaporodását gátolja az etil-alkohol, a tartósítószerek, növényi illóolajok, a tej és tojás enzimei.

A Candidák csekély mennyiségben tünetek nélkül kimutathatók az egészséges emberek székletében, torokváladékában, hüvelykimenetében, ritkábban a bőrön is, a gomba a népesség nagy részében a szervezet normális baktérium és gombaflórájának részét képezi. A gomba káros elszaporodása legtöbbször természetes előfordulási helyein következik be: a nemi szerveken, a húgyutakban és a tápcsatornában (főként a szájüregben és a vastagbélben). Ezek a lokális fertőzések jól működő immunrendszernél is előfordulhatnak, ha a helyi mikroflóra sérül. A lokális fertőzések esetén jellemző kockázati tényezők is szerepet játszanak, ezen hajlamosító tényezők kezelése része a gyógyító beavatkozásoknak.

A gomba a szervezetben szétszóródva megtámadhat egyes szerveket (pl. candidás endocarditis, osteomyelitis), vagy a szervezet egészére kiterjedő (generalizált) gombás fertőzést okozhat. Ezek a szisztémás gombafertőzések ritkák, erősen legyengült immunrendszerre és/vagy különleges körülményekre van szükség a kialakulásukhoz. Leggyakrabban orvosi eszközökkel okozott invazív candida-fertőzésként fordul elő, de jellegzetes társult tünete öröklött vagy szerzett immunhiányos állapotoknak.

Jelenleg 150-200 olyan tünet vagy betegség van, amit az egészségügyi bulvár kapcsolatba hoz a Candida fajokkal. Ezen tünetek többsége egyénenként is változó, diagnózisra alkalmatlan tünetegyüttest alkot, a legtöbb ilyen esetben még az is kérdéses, hogy tünetek közvetlenül kapcsolódnak-e egy Candida fertőzéshez. Elrettentő példának idézném a hazai Wikipédiát, ahol 28 tünetet sorolnak fel, köztük olyanokat, mint pl. „libidócsökkenés”, „éhség esetén jelentkező rosszullét” vagy a „rosszkedv” – de vannak ennél bővebb felsorolások is. Szerintem ezekben mindenki találna jónéhány tünetet, ami alapján candidásnak nyilváníthatná magát.

A teljesség igénye nélkül néhány "candida-tünet" - egyes tünetek valóban előfordulnak candida fertőzések esetében, mások teljesen légből kapottak.

Komoly probléma, hogy a „diagnózis” ilyen listák alapján, orvosi eszközök nélkül, gyakran a tünetek hasonlósága alapján történik, maga a „kezelés” is random összeválogatott alternatív gyógyászati módszerek, hatóanyagok, illetve étrend alapján történik.

Mindenképpen le kell szögezni, hogy akár szisztémás, akár lokális fertőzésről van szó, legfontosabb a fertőzés korrekt diagnózisa, ez pedig orvosi feladat. Semmilyen természetgyógyászati vagy alternatív gyógyászati eszköz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Candida-fertőzés esetén a fő terápia mindenképpen a gombaölő szerek fertőzésnek megfelelő formában (tabletta, hüvelykúp, stb.) való alkalmazása.

Itt még egy csodálatos kép főhősünkről. A gombás nyelv, bőr és egyéb képektől megkímélném a kedves olvasókat, akit érdekel, fakultatív módon megtekintheti a google segítségével.

A CANDIDA DIÉTA

A diéta az alternatív candida-kezelések legnépszerűbb eszköze. Az alkalmazott étrendekben azonban a megszorítások tömegével találkozhat az ember, arról nem is beszélve, hogy ezek sokszor következetlenek, ellentmondásosak.Itt megint idézném a hazai Wikipédia csodálatos összefoglalóját:

"C. albicans gomba (ön)fertőzés, Candidiosis esetén az alábbi szempontokat kell figyelembe venni (A pároknak együtt kell alkalmazniuk a kezelést!): alapfeladat a vér pH-ját 6 fölé vinni. Szigorúan kerülni minden olyan élelmiszer-gyógyszer fogyasztását, amely a szervezet savasításával a gombák eledelét képezi: finomított cukor, cukorkák, fagylalt, édes - főként más éghajlati övekről behozott - gyümölcsök, csokoládé, cukrozott üdítőitalok, szörpök, élesztővel illetve fehér lisztből készült élelmiszerek, erjedt, illetve erjedéssel készült termékek, ecet, illetve ecetes élelmiszerek, penészgombás termékek (pl. kéksajtok), antibiotikumok felelőtlen használata, és minden olyan élelmiszer, amely megterheli a szervezetet és az immunrendszert."

Kezdjük ott, hogy akinek a vér pH értéke 6 alatt van, az halott ember. Ott már nem kell diétázni. A többi instrukcióban keveredik a lúgosítás a klasszikus candida ellenes instrukciókkal. Nézzük egy kicsit részleteiben a candida-diétákat:

A Candida albicans elleni „klasszikus” diétás rendszerek a következő három célt tűzik ki maguk elé:

1. Elvenni a gombától a táptalajt. Ez csak korlátozottan lehetséges, hiszen a gomba jóval kevesebb tápanyaggal beéri, mint ami pl. a legszigorúbb diéta esetén is a tápcsatorna alsó szakaszába juthat (kivéve talán egy teljesen szénhidrátmentes ketogén étrendet). A tápcsatornán kívüli vagy belső szerveket érintő fertőzések esetén az étrend összetételének nincs gyakorlati jelentősége.
2. Sarjadzógombák kizárása az étrendből. Az elv alapja az, hogy a szintén sarjadzógomba candida ne kapjon „utánpótlást”. Gyakorlatilag az élelmiszerekkel bevitt gombák nincsenek érdemi hatással a candida fertőzésre (különösen, ha az nem a tápcsatornában van). Az élesztővel készült termékek (pl. kenyér) mellőzése szintén megkérdőjelezhető, ugyanis a hőkezelés miatt élő csírát nem tartalmaznak. Sok ajánlás teljesen ésszerűtlenül kizár minden erjesztéssel készült élelmiszert és ételféleséget.
3. Immunrendszer erősítése. A legtöbb forrás az „immunerősítő” készítmények, módszerek széles spektrumát vonultatja fel, ide sorolhatók különböző gyógynövény alapú készítmények, ásványi anyag- és vitaminpótló kiegészítők, probiotikumok, emellett az alternatív gyógyászat eszköztára is felvonul számtalan formában. Ezek közül néhány termékkel még a későbbiekben foglalkozunk.

Általánosságban a következő tilalmakat és ajánlásokat tartják helyesnek a Candida-diétában, bár ezektől jelentős eltérések találhatók, elsősorban a szigorítás irányában:

• egyszerű szénhidrátok, cukor, méz, juharszirup lekvárok, stb.
• élesztős pékáruk, kenyér (élesztő miatt)
• erjesztett élelmiszerek: sajtok, savanyúságok (a mikrokultúra miatt)
• aszalt gyümölcsök (penész miatt)
• kefir (élesztő miatt)
• banán, szőlő, ringló, ananász (magas cukortartalom miatt)
• konzervek (adalékanyagok miatt)
• gyümölcsdarabos teák (penész miatt)
• földimogyoró (penész miatt)
• alkoholos italok, különösen az élesztőtartalmúak (pl. sör)

Ezen megszorítások többségét nem kellően átgondolt indokkal alkalmazzák, nagy részüket figyelmen kívül hagyhatjuk. A legtöbb candida-étrend alapja egyfajta vegetáriánus étrend, de a normál vegyes étrendből is elindulhat a diétázó. A legtöbb candida-étrendről elmondható, hogy tilalomfákkal sűrűn van kirakva a beteg útja és a fogyasztható élelmiszerek és ételek köre sokszor igen szűk. A következőkben kitérnénk egy kicsit néhány élelmiszercsoport, illetve az étrend-kiegészítők candida-diétában játszott szerepérére.

Gabonafélék és pékáruk

A candida elleni étrendben a kenyérfélék legtöbbször szigorú korlátozás alá esnek, mert az élesztő egy gomba és az nem jó. A kenyér készítéséhez használt élesztőkultúra 60 Celsius fok felett elpusztul, a kenyér sütési hőmérséklete meghaladja a 180 C fokot, ezért gyakorlatilag csíramentesnek tekintendő. A különféle élesztő nélkül készült kenyér és pékáru fogyasztása gyakorlatilag értelmetlen. A kenyéren megjelenő penész csírái már sütés után kerülnek a felszínre. Ez alól nem kivétel a „Candida – kenyér” sem, ez is szennyeződhet, és ugyanúgy penészedhet (s megfigyelésem szerint meg is teszi), mint a hagyományos kenyerek.  Itt és most leszámolhatunk a „candidás-sütemények” legendájával is: létezésük értelmetlen.

Zöldségek, gyümölcsök

A Candida elleni diétában nem szokták ajánlani a magas szénhidráttartalmú és/vagy magas glikémiás indexű  gyümölcsöket (szőlő, banán, ringlószilva, ananász). Ennek annyi gyakorlati jelentősége van, hogy a bélrendszerben fennálló nem megfelelő bélflóra (diszbiózis) hajlamosít nem kívánatos lebontási folyamatokra, aminek hasmenés vagy akár székrekedés, puffadás, szelesség lehet a következménye. Emiatt a szőlő, az ananász, a dinnye nem ajánlottak, de a bélflóra visszatelepítése után, a tápcsatorna működésének rendezésével újra fogyaszthatóak. Itt ismét el kell mondani, hogy alapvető fontosságú az orvosi diagnózis ahhoz, hogy kiderüljön, a tünetek mögött valóban gombás fertőzés vagy valamilyen más ok (pl. gyulladásos bélbetegség, étel-allergia, stb.) áll-e.

Ebben a kategóriában külön szót érdemel a gomba, mit több Candida-diéta tilt. Mivel az étkezési gombának (tömlős gombák) semmi közük nincs a sarjadzó vagy penészgombákhoz, semmilyen érvet nem lehet felhozni a gomba fogyasztása ellen.

Tej és tejtermékek

A tej fogyasztásáról megoszlanak a vélemények. A tej ellen szól, hogy akinek allergiás vagy fertőzéses eredetű bélgyulladása van, az a tejcukrot igen nehezen bontja le, aminek következménye hasmenés, puffadás, szelesség lehet. Jó hatásúak lehetnek viszont a probiotikus (élő flórás, de nem cukrozott) tejtermékek.

Egy időben elterjedt (főként amerikai forrásból) a föccstej (colostrum) fogyasztásának igénye. Ezt a tejet az anyaállat az ellés utáni 24-48 órában választja el, az újszülött állat speciális igényeinek kielégítésére. Az ajánlók arra hivatkoznak, hogy ebben a tejben igen nagy mennyiségű immunanyag van. Ez az immunanyag azonban az az emberi immunrendszer számára lényegében hasznosíthatatlan. Az éppen ellő állatok felkutatása elég nehézkes, ráadásul a föccstej nem tartósítható hőkezeléssel, nem megfelelő hűtés esetén egy nagyszerű ételfertőzés boldog tulajdonosai lehetünk.  

Táplálékkiegészítők

Az étrend-kiegészítők többségét jó részben feleslegesen fogyasztják az emberek. Ha már  választani kell, akkor kérjük szakember (nem, ez nem feltétlen a forgalmazót jelenti) segítségét. Egyszerre csak kevés kiegészítőt szedjünk, rangsoroljuk a problémákat, s ennek megfelelően válasszuk ki a legszükségesebbnek ítélt 2-3 terméket. Maga a candida fertőzés szempontjából nem sok jelentősége van az egyes készítményeknek, inkább az emésztőrendszer normális működésének elősegítése, illetve az esetleges felszívódási zavarok és a szélsőséges diétázás okozta hiányállapotok megszüntetése szempontjából érdemes számolni velük.

A potenciálisan hasznos kiegészítők között szóba jöhetnek a rostkészítmények, a probiotikumok, valamint a vitamin és ásványi anyag pótlására szolgáló kiegészítők. Vannak még lokális hatású készítmények (pl. propolisz, gyógynövények vagy a sztárolt grapefruit-magkivonat), amik alkalmazása a fertőzéstől függően lehetséges, de ezek sem univerzális csodaszerek, nem pótolják a gyógyszereket.

A CANDIDA DIÉTA KOCKÁZATAI

A laikus módon (ide értve az önjelölt candida-gyógyászok által előírt módokat) végzett diétázás nem teljesen kockázatmentes.

1. A candidiázisra fogott tünetek többsége általános, számos megbetegedés esetén felléphetnek. Éppen ezért indokolt lenne, hogy korrekt diagnózis kerüljön felállításra. Ennek elmaradása esetleg egy sokkal súlyosabb egészségügyi panasz kialakulását segítheti elő. Egyes gyulladásos bélbetegségek esetén a „candidázás” komoly állapotromláshoz vezethet.
2. Amennyiben valóban candida fertőzés áll fenn, akkor is érdemes lokalizálni annak pontos helyét, kiterjedését, ugyanis csak így lehet kiválasztani a megfelelő terápiát (pl. egy hüvelyi candida fertőzés esetén például totálisan értelmetlen diétázni - hacsak nincs kóros kolonizáció a vastagbélben/végbélben). A nem megfelelő terápiás beavatkozás nem csak eredménytelen lesz, de nem kívánt mellékhatásokat is kiválthat.
3. Figyelembe kell venni, hogy a candida egy opportunista kórokozó, egy komoly fertőzéshez a szervezet helyi vagy általános zavara szükséges. A terápia során első sorban a hajlamosító tényezőkre és a gomba számára kedvező feltételeket teremtő alapbetegségre (pl. kezeletlen cukorbetegség) kell fókuszálni. Ennek hiányában a fertőzés újra és újra fel fog bukkanni, s maga az alapbetegség is súlyosbodhat.
4. A laikus diétázásnak van egy öngerjesztő formája: a legtöbb candida-diéta hosszabb távon mindenképpen energia- és tápanyaghiányos állapothoz vezet, ami újabb tüneteket okoz, amit újabb diétázásra sarkall.

NÉHÁNY SZÓ A „CANDIDA-JELENSÉGRŐL”

Más betegségektől eltérően egy sajátos kultusz alakult ki, amely először az USA lakosságán söpört végig járványszerűen, majd kisebb intenzitással ugyan, de keresztülrobogott Nyugat-Európán is, végül elérkezett hazánkba is.Hallottam úgy beszélni embereket a "candidájukról", mintha valami kis kedves háziállatka lenne, amit gondozni és ápolgatni lehetne a diétával - és ez azért nagyon elgondolkodtató.

A legfontosabb probléma talán az, hogy a Candida albicans témájában publikáló szerzők többsége nem egészségügyi szakember. A szerzők, lektorok (már ha vannak) többsége már meggyógyult „candida-beteg”, vagy „természetgyógyász”, így sok esetben nem is rendelkezik megfelelő egészségügyi, táplálkozástani szakismeretekkel a témában, a legtöbb munka számos tévedést tartalmaz. A viszonylag belterjes hivatkozások miatt a tévedések végiggyűrűznek az elérhető irodalomban, a korrekcióra még kísérlet sem történik (arról ne is beszéljünk, amikor forrásmegjelölés nélkül úgy emelnek át komplett szövegeket, hogy még a helyesírási hibákat sem javítják ki). Ehhez adalék, hogy sokszor az alapul idegen nyelvű anyagok fordítása is hibás, emiatt a szakmai tévedéseket értelmezési zavarok is súlyosbítják. A bulvárvilágban nálam a csúcson a „A Candida albicans élesztőmentes szakácskönyve” helyezkedik el, mely értelemszerűen a Candida albicans tulajdonában álló, élesztőt nem tartalmazó szakácskönyv...

Megmutatom, mert senki nem hiszi el, hogy van ilyen szerencsétlenül megfogalmazott című könyv a piacon (az angol eredeti cím sem sokkal jobb).

Az következő terület a média szerepe: a Candida elterjedésének legjobban az egészségmagazinok által gerjesztett hírverés kedvezett. A könyvekben, folyóiratokban (és az interneten) található tesztek segítségével az ember könnyen candidásnak diagnosztizálja magát, holott a felsorolt tünetek többsége mögött csak igen ritkán áll kizárólag a candida kiváltó okként.

Nem hallgatható el a gazdasági haszonszerzés, mint tényező: ahogy a Candida albicans egyre jobban beivódott a köztudatba, úgy jelentek meg a candida-betegek számára kifejlesztett speciális termékek: élesztő nélkül készült pékáruk, sütemények, táplálékkiegészítők, gyógyteák. Egy további csavarral kombinálták ezeket más táplálkozási irányzatokkal (Vércsoport-diéta, Testkontroll), így virágzó kis kereskedelmi szegmens alakult ki az alternatív gyógyászat piacán, mely hosszú évek után még mindig fenn tudott maradni.

Érdemes foglalkozni a candida-jelenség pszichológiai hátterével is. Ha megnézzük a már említett tünetek listáját, feltűnően sok a pszichoszomatikus jellegű tünet (hasmenés, székrekedés, letargia, ingerlékenység, szívritmuszavar, atípusos fájdalmak, stb.). Úgy gondolom, hogy sok esetben egyfajta pszichés eredetű tünetcsoportot azonosítanak candidaként és a "gyógyulás" is alapvetően pszichés mechanizmusokra épül. Alapvetően ez a kör jelenik meg az alternatív gyógyászat világában, akinek fehér plakkokban ül a szájpadlásán a gomba, az már rohan orvoshoz.

TANULSÁGOK

A gomba körül kialakult általános pánik valójában indokolatlan. A populáris irodalmában felsorolt candida-tünetek többsége ellentmondásos és túl általános ahhoz, hogy laikusok felállítsák a candidiázis diagnózisát. Lényegében ugyanezen tünetek jó része elfordul az „elsavasodás” vagy az „aszpartam-mérgezés” címszó alatt is, ember legyen a talpán, aki dönteni tud…

A candida albicans önmagában nem patogén, legtöbbünk szervezetében jelen van, onnan semmiféle diétával ki nem irtható. Ahhoz, hogy betegséget okozzon, a szervezet védelmi rendszerének általános vagy helyi meggyengülése szükséges. A sikeres kezeléshez elengedhetetlen a hajlamosító tényezők és az alapbetegség tisztázása. EZ ORVOSI FELADAT! Ha a megfelelő körülmények fennállnak, a candida valóban képes (akár nagyon komoly) betegséget okozó módon elszaporodni, ilyenkor valóban szükség van célzott kezelésre, az viszont korrekt diagnózisra és gyógyszeres terápiára épül, aminek minden más kiegészítő módszer csak kísérője lehet, nem helyettesítője.

Az étrendi beavatkozásnak első sorban az alapbetegségek (cukorbetegség, gyulladásos bélbetegség, székrekedés, stb.) kezelésében lehet szerepe, ekkor egyénre szabott étrendet érdemes szakemberrel összeállíttatni. A különféle eliminációs étrendeknek, különösen az élesztőmentesített termékekre épülő diétáknak a gyakorlati haszna erősen megkérdőjelezhető.

Források:

1. Candida albicans. Wikipédia szócikk. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Candida_albicans
2. Béky László: Gondolatok a candidiasis elleni harc kapcsán; ETInfo, 2002. (5.évf.) 6.sz. 15-16. old. és 7. sz. 20-21. old.
3. Bíró György: Probiotikumok – baktériumok az egészség megőrzésében; Medicus Anonymus, 2002. (10. évf.) 10. sz. 11-13. old.
4. Cakó Annamária: Probiotikumok, a jótékony baktériumok 1. és 2. r.; Komplementer medicina, 2002. (6. évf.) 1. sz. 15-16. old, és 2. sz. 46-49. old.
5. Császár László: Húgyúti candidiasis; Orvosi Hetilap, 1991. (132. évf.) 10. sz. 535-537. old.
6. Figus Albert et al.: Nyelőcső és gyomor candidiasisa; Orvosi Hetilap, 1990. (131. évf.) 6. sz. 279-281. old.
7. Halmy Klára: Összehasonlító vizsgálatok és kezelési eredmények akut és krónikus vulvovaginalis candidiasisban; Bőrgyógyászati és venerológiai szemle, 2001. (77. évf.) 1. sz. 27-31. old.
8. Dr. Harold H. Markus, Hans Flinck: Betegnek érzem magam és nem tudom miért; 1993., Holistic, Budapest
9. Hermann Péter et al.: Az orális candidiasis molekuláris patogenezise; Orvosi Hetilap, 2001. (142. évf.) 47. sz. 2621-2625. old.
10. Hermann Péter et al.: Az orális candidiasis klinikai mikrobiológiai és terápiás vonatkozásai; Orvosi Hetilap, 2001. (142. évf.) 48. sz. 2667-2671. old
11. G. Herold (szerk.): Belgyógyászat orvosoknak – medikusoknak; 2000, Gerald Herold, Köln
12. Jeanne Marie Martin, Dr. Zoltan P. Rona: Teljes Candida kézikönyv; 2002, Kolumbusz, Budapest
13. Johann Béla Országos Epidemiológiai Központ: Candidiasis: napjaink problémája?; EPINFO, 2002. (9. évf.) 15. sz. 162-164.old.
14. Micskey Éva: a probiotikumok immunológiai és terápiás hatásai; Táplálkozás, allergia, diéta, 1999. (4. évf.) 3-4. sz. 10-14. old.
15. Dr. Sajtos János: A candidiázis és étrendi kezelésének megítélése; Új Diéta, 2002., 03. sz.
16. Simon Gyula: „Legádázabb ellenségünkről”, a candidáról; Praxis, 2003. (12. évf.) 4. sz. 27-33. old és 2003. (12. évf.) 5. sz. 49-54. old.
17. Szalainé Kónya Zsuzsanna: Esetismertetés – Bencének sikerült; Új Diéta, 2002.,03. sz.