Örömmel jelentem, hogy a 2015. évet egy fogyasztóvédelmi kitekintéssel indítjuk. A napokban a világhálót böngészgetve felfigyeltem egy fogyasztószeres reklámra - nem volt nehéz, mert újra és újra felbukkant, félelmetes fogyási intenzitást hirdetve. Utánajárva a terméknek olyat találtam, ami meglátásom szerint az arcátlanságnak egy külön minősíthető szintjét éri el (értsd: ennyire hülyének nézik a tisztelt fogyasztót).

Már megint egy ilyen termék...

Miről van szó?

A szemügyre vett termék a Forskolin nevű étrend-kiegészítő, ami az indiai csalán (Coleus forskohlii vagy Plectranthus barbatus) kivonatát tartalmazza. Az indiai csalán az árvacsalán-félék (Lamiaceae) népes közösségébe tartozik, trópusi vidékeken honos, dísznövényként is népszerű, az ájurvédában makandi néven ismert gyógynövény.

A csodálatos Pókember Coleus forkohlii

Mit tud az indiai csalán?

Az indiai csalán hatalmas népszerűsége a forskolin nevű vegyülethez köthető. A forskolin aktiválja a adenilil-cikláz enzimet, és növeli a sejten belüli cAMP szintet, több enzim működésére van hatása. Terápiás célú felhasználásra vonatkozóan folynak vizsgálatok a glaukóma, a Parkinson-kór és egyes idegkárosodások esetén. Rendelkezik bizonyos antibiotikus hatással, emeli a bőr ellenálló képességét az UV sugárzás okozta károsodásokkal szemben. Vizsgálták vérnyomáscsökkentő hatását is, de ezt nem sikerült alátámasztani. Az elmondható, hogy mint sok más gyógynövény, az indiai csalán is rendelkezik valós egészségre gyakorolt hatással, hatóanyaga kiindulási alapot jelent jövőbeli ígéretes gyógyszer-kutatásokhoz, de attól még távol állunk, hogy univerzális csodaszerré nyilvánítsuk.

Nem utolsó sorban pedig a testsúlycsökkentés kapcsán került a figyelem középpontjába, s ezen a területen törtek be a piacra az indiai csalán alapú étrend-kiegésztők. Egereken és patkányokon mértek testtömeg-gyarapodást gátló hatást, ehhez 50-100 mg/ttk/nap dózisban alkalmazták a kivonatot (máshol a takarmány tömegére adták meg az adatot ott 50/kg arányban adagolták a kivonatot). A fogyasztott étel mennyiségét a kísérletben kb. 5-10%-kal csökkentette a kivonat adagolása. Fokozta a lipolízist és kedvező hatást mértek a vér triglicerid és lipoprotein összetételében is. Na de a patkány nem ember, a leírt dózisok embernél napi 4-10 g közötti fogyasztásnak felelnek meg.

Emberen végzett 12 hetes vizsgálatban túlsúlyos (BMI 25-35) kaptak napi 2x250 mg, 10%-os sztenderdizált hatóanyag-tartalmú forskolin-készítményt. 12 hét után a placebot kapó csoporthoz képest nem sikerült a testtömegben, annak változásában, a testösszetételben szignifikáns eltérést kimutatni. Az indiai csalán emberre gyakorolt fogyasztó hatását illetően átütő módon bizonyító publikációt nem találtam, nyilván itt érdemes lenne egy nagyságrenddel magasabb dózissal is próbálkozni. De ha a hatás szignifikáns módon megjelenik is (s erre kellő dózis esetén van esély), ez még nem fog önmagában (diéta és mozgás nélkül) jelentős túlsúlytól megszabadítani embereket, és ilyet sugallni meglehetős felelőtlenség.

A hatóanyag: forskolin.

Csodás állítások jönnek

A hazai promóciós oldalakon igazából semmi érdemit nem lehet megtudni a termékről. A javasolt napi adagolás napi 2 tabletta, de a pontos összetevőkről, azok mennyiségéről nincs konkrét adat - ellenben csak úgy özönlenek a fantasztikusabbnál is csodálatosabb állítások:

„Garantálom, hogy le fogsz fogyni 14kg-ot 4 hét alatt… bármiféle edzés és diéta nélkül, nem kellett lemondania kedvenc ételeiről sem.”

4 hét alatt 14 kg túlsúlyt leadni elég drasztikus hatásnak számít, nem kevesebb, mint napi 0,5 kg elvesztéséről beszélünk. A forgalmazásban érintett másik honlapon 5 kg fogyást ígértek 6 nap alatt – ez napi 833 g. Ehhez jó esetben is egy nagyon intenzív testmozgásra épülő program kell egy nagyon alacsony energiatartalmú étrenddel párosítva. Annyit rögtön érez az ember, ha ezt a hatást egyetlen növényi kivonat tudja - mindezt az energiafelhasználás emelése vagy az energia- és tápanyagbevitel csökkentése nélkül -  akkor ebben valami egészen brutális hatóanyagnak kell(ene) lennie.

"Függetlenül attól, hogy edzésről van-e szó vagy alacsony kalóriatartalmú diétáról - a szervezet először az elraktározott szénhidrátokat használja fel és csak ezután a zsírszövetet. A szénhidrát olyan mint egy szivacs - vizet raktározva négyszeresére növeli térfogatát.

Ez a legfontosabb információ. Ebből következik, hogy a szervezetnek, mielőtt áttérne a zsírégetésre, meg kell szabadulnia a nagy mennyiségű, szénhidrátokban tárolt víztől. Emiatt gyorsabb a fogyás a kúra első heteiben, később kezdődik a sokkal lassabb zsírégetés szakasza."

Hát, ez nem így van. A szervezet alapvetően használja a zsírokat és szénhidrátokat is az energiatermeléshez, egyes szövetek eltérő arányban. Szénhidrátból eleve korlátozott készletekkel (máj + vázizmok glikogénje) rendelkezünk, ezt folyamatosan pótolja a szervezet,  de eközben az alapanyagcseréhez az alapot a zsír lebontása adja. Az agy ettől függetlenül a szénhidrátot szereti és a vázizomszövet is a szénhidrátot részesíti előnyben, főként az intenzív mozgáshoz. A szénhidrát nem olyan, mint a szivacs – nem „raktároz” vizet és nem változik a térfogata sem, így ettől nem kell „megszabadulnia” a szervezetnek.  Az igaz, hogy a szénhidrátok lebontása során víz is keletkezik, de ez igaz a zsírra és a fehérjékre is.

A szénhidrát és a zsír ezen felül nem úgy „ég”, mint a kandallóban a tölgyfahasábok, hogy csak úgy üldögélünk előtte, halk zenét hallgatunk és jön a meleg. A kémiai anyagoknak meghatározott anyagcsere-utakon kell végigmenni, s ezekben vannak olyan "fékek", amik szabályozzák a folyamatot. A zsír égetése során (is) energiát raktározó molekulák jönnek létre (ATP), amiből véges mennyiséggel rendelkezünk. Ha a szervezet nem használja fel ezt az energiát (pl. mert nincs fizikai aktivitás), a zsír nem tud tovább „égni”, a folyamat leáll. Vagyis ha nincs felhasználás, akkor felesleges a zsírégetést fokozni – ha meg fokozott a felhasználás, akkor a szervezetnek megvannak a maga eszközei és módszerei arra, hogyan gyorsítsa fel a zsírok lebontását. Vannak bizonyos anyagok, amik képesek ennek a folyamatnak a sebességét pozitív vagy negatív irányba befolyásolni, de ez csak egy bizonyos tartományon belül lehetséges és általában véve vannak egészségügyi kockázatai is az ilyen anyagok fogyasztásának.

"Az emberi szervezetnek szüksége van a különböző komplex összetevőkre a fogyás felgyorsítása érdelében. Ezek az elemek biztosítják a szervezet főbb funkcióinak szabályozását, hogy az hatékony módon égesse a zsírt."

Egyes anyagcsere megbetegedéseket (pl pajzsmirigy alulműködés) kivéve nincs szükségünk komplex vagy egyszerű összetevőkre a fogyáshoz.A fogyókúra alaptézise továbbra is az, hogy a szervezet több energiát használjon fel, mint amennyihez hozzájut, így a zsír formában tárolt tartalékait legyen kénytelen felhasználni.

"Az egyik legfontosabb összetevője az indiai csalán (Coleus forskohlii). Fogyasztásától csökken az éhségérzet, ami az étkezések eredményes korlátozásához vezet, ez pedig az egyik legfontosabb dolog a fogyókúrában. Ennek köszönhetően nem lesznek éhségrohamaid és csökken az étvágyad is. Ezt követi az anyagcsere javítása és a felhalmozott zsírszövet elégetése a hasból, egyúttal megtisztítja a szervezetet a felgyülemlett méreganyagoktól. A hagyományos fogyókúrák során gyakran erőtlenség jelentkezik, energiánk csökkenése tapasztalható. A Forskolin elejét veszi ennek a folyamatnak. Főleg akkor, ha megfelelő mennyiséget juttatunk belőle szervezetünknek."

Ezek azok az állítások, amik elvileg következnek a forskolin anyagcserére gyakorolt hatásából és nagy dózisú fogyasztás esetén még a patkányok esetében is sikerült igazolni. A helyzet az, hogy arra semmi garancia, hogy ez az embernél is így van, ugyanis:

• A forskolin hatása dózis függő, a patkányoknál hatásos dózis embernél 4-10 grammos napi bevitelt jelentene, például a 2x250 mg-os bevitel gyakorlatilag még semmire sem volt jó.
• Azt nem tudjuk, hogy maga a növényi kivonat pontosan mennyi hatóanyagot is tartalmaz – ez függhet a származás helyétől, a termesztés és a feldolgozás körülményeitől. Az étrend-kiegészítő hatóanyagtartalma sok esetben nem sztenderdizált, ez pedig a hatás kiváltása szempontjából jelentős bizonytalanságot jelent.
• Ha a patkányoknál mért adatokat arányosítjuk, még mindig nem kapjuk meg a fogyásnak azt az intenzitását, amit  a reklámanyagban ígértek. A „zsírégetés” intenzitása elméletileg növelhető, de ez nem korlátlan.
• Méregtelenítő hatást egyik publikáció sem említett, ezt utólag költötték hozzá a reklámanyaghoz.

"Hogy biztosíthatod a forskolin megfelelő koncentrációját a szervezetedben? Ez gyakorlatilag lehetetlen!"

Hát ez az! De még azt sem tudjuk, mennyi az optimális (vagy elégséges) koncentráció, és ehhez mennyi indiai csalánt kell fogyasztanunk.

„Lehetőséged lesz leadni a felesleges zsír 100%-át, és csak a szükséges minimumot megtartani, ami a vékony embereknél a testsúly 20%-át teszi ki.”

Ezek szerint a készítmény hatóanyaga bekopog minden egyes zsírsejthez, kideríti, hogy az felesleges-e és ha igen, akkor elégeti, magában pedig csendben számol vissza 20%-ig?

"Ezek a tabletták tényleg garantálják a súlycsökkenést? Ezek nem mindennapi tabletták. A Forskolin egy egyedi indiai csalánkivonat, amelynek hatékonysága a fogyással való küzdelemben bizonyított."

Hogy mitől egyedi, azt talán csak a gyártója tudja, mert forskolin termékből van bőven a piacon. A fogyással szembeni eredményesség pedig elég bizonytalan, ha a tudományos publikációkat nézzük. Ha hozzácsapjuk azt az állítást, hogy edzés és diéta nélkül is jelentős fogyasztó hatással bír, az pedig teljesen fikció.

"A Forskolin az antioxidánsok legtermészetesebb forrása. Ennek van a legmagasabb ORAC indexe"

A forskolin (a hatóanyag, nem a tabletta) valóban rendelkezik antioxidáns hatással, de az ORAC indexére nem találtam adatot, természetesen a forgalmazó nem csatolta az állítást igazoló forrást. Sem az USDA ORAC táblázata, sem az oracdatabase.com nem tud a forskolinról vagy az indiai csalánról.

"A tulajdonságai és hatása elképesztő: csökkenti a koleszterinszintet, szabályozza a vércukor és a zsírok szintjét a szervezetben, erősíti a testet, gyorsítja a regenerációt és energiát ad, megtisztítja a szervezeteket a toxinoktól, segít szabályozni a szervezet teljesítőképességéért és megfelelő működéséért felelős hormonokat, magas antioxidáns tartalma biztosítja, hogy a sejtek midig maximális hatékonysággal végezhessék feladatukat."

Ezek megint csak a patkánykísérletekben kimutatott hatások kiterjesztései, erősen felnagyítva a reklámhatás elérése érdekében. Tisztázatlan, mit értenek „magas antioxidáns tartalom” alatt, illetve ez milyen élettani hatáson keresztül éri el a sejtek „maximális hatékonyságát”?

"Mindezen összetevők együttesen okozzák, hogy az eredmény kézzel fogható, ezt bizonyítják azok a vélemények is, amiket a kúra elvégzése után kapunk."

Az írásban eddig csak egy komponensről volt szó. A vélemények nem számítanak bizonyító erejűnek, főleg (ahogy azt a későbbiekben látjuk) ezek gyakorlatilag fikciók.

„A kutatások kimutatták, hogy a Forskolin-t alkotó hatóanyagok hatékonyan segítik a fogyókúrát, 400%-al felgyorsítva a zsírégetés sebességét.”

Hűha. Először is mi a zsírégetés sebességének mértékegysége, milyen alapon mérték ki és ezt milyen élettani alapon lehet felgyorsítani 400%-kal?

Zsírégetés 400%-on?

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

Igazából, ami eddig volt, nyugodtan feltehető a polcra azzal a megjegyzéssel, hogy egy csomó olyan termék van piacon, aminél in vitro vizsgálatok, patkánykísérletek eredményeit felnagyítva szeretnék a termék forgalmazását fellendíteni - ilyen volt, van és lesz is. Viszont itt vannak "érdekességek", amiket nem lehet semmilyen körülmények között semmilyen forgalmazótól elfogadni - ebből illusztrálva is bemutatok, nehogy a füllentés gyanúja vetüljön rám és a blogra. A forskolinos cikknél szerepel egy Hermann Ágnes, akinek egészen véletlenül rákerestem a nevére – ekkor viszont a csontvázak szekrényből való kidőlésének tömeges esete állt elő.

Például kiderült, hogy az a készítményről szól "tájékoztató" ugyanaz egy klorogénsav alapú készítménynél!

Micsoda véletlen: két készítmény, ami ugyanazt tudja.

És amikor rákerestem a honlapok mögött álló cégre, kiderült, hogy sok-sok ilyen oldal létezik, s aszálak egy helyre futottak össze. Az érintett domainek regisztrációja egy német cégnél történt, a regisztráló pedig az Active Food Supplements Limited. A cég irodája a festői Anjouanon van (Commore szigetek „független köztársasága” - kb. akkora, mint egy hazai járás), az előállítás (és a domain bejegyzése) a napsütéses Floridából történik (innen küldjük nekik baráti üdvözletünket). A cég számos (kb. 160) domainnel rendelkezik, megszórva ezzel a világ kereskedelmi célból kívánatos országait. Az oldalak párban működnek, eltérő domain címmel, de tartalmilag összetartozóan: az egyik oldalon van az adott fogyasztószer általános körülrajongása, s a társoldalon ez folytatódik és ott lehet rendelni. A .hu végződésű domain mögött pedig egy lengyel illetőségű magánszemély áll.

A lényeg az, hogy ezeken az oldalakon ugyanarra a vázra húzták fel a marketinges anyagot, minimális változatossággal, hiszen végül is ki a nyavalya fogja megkeresni a francia társoldalt mondjuk Bulgáriából. A magyar oldalakon a forskolin és a klorogénsav oldalán nemhogy a „tudományos” rész szó szerint ugyanaz, de még a „sikertörténetek” is megegyeznek – na jó, a fotókat néhol lecserélték – de csak néhol. Íme egy részlet:

A fenti ódából is kb. annyi igaz, hogy létezik a Lipids in Health and Diseases című folyóirat. Próbaképpen beírtam a forskolint a keresőjébe. Itt a forskolin címszóra 3 találat van, ebből 1 csak a hivatkozások között említi a forskolint, egy cikk szól a különböző enzimekre gyakorolt hatásokról, a harmadik pedig az intracelluláris cAMP stimuláló hatásnál említi.  A cikkekben sem a termékről, hanem a hatóanyagról írtak, a 4. és 5. pontban rögzített hatásokról egy szó nem esik. Hát, barátaim, mellényúltatok.

Így már meg sem lepődtem, amikor rátaláltam a Proszektúra blogon, hogy Hermann Ágnes nem is valós személy, aktuális képe egy cseh oldalról vásárolt illusztráció – korábban pedig egy francia médiaszemélyiség képét birtokolta. De az érdekes párhuzamosságoknak itt még nincs vége, itt van Patrícia esete, aki két fogyasztószertől is egyformán fogyott:

Ezek szerint él 2 olyan Patricia (és János, Melinda, Mária, Diána és még néhány más név tulajdonosa) az országban, akik a csodával határos módon ugyanazt a testtömeget látták a mérlegen, majd két különböző készítmény (forskolin, klorogénsav) fogyasztása után ugyanannyi idő után ugyanannyit fogytak és elégedettségüket ugyanazokkal a szavakkal írták le. Még hogy nincsenek véletlenek…

De tovább megyek. Patricia nemzetközi jelenség: Spanyolországban is él egy Patricia, aki éppen ugyanattól a készítménytől ugyanannyit fogyott! Nohát! És él egy eltitkolt ikertestvére Romániában, Görögországban és a világ számos más táján is!

Világ túlsúlyos Patriciái! Egyesüljetek!

A cikkek alatti Facebook hozzászólások „természetesen” fiktívek, ismétlődnek mindkét terméknél, szúrópróba szerűen megnéztem pár felhasználót, de valahogy még a jellegzetesen egyedi nevek esetében sem találni azt a felhasználót, aki mindig 12 perccel ezelőtt szólt hozzá a cikkhez. :) Ez már véleményem szerint erősen kimeríti a tisztességtelen magatartás fogalmát, de menjünk tovább egy lépéssel. A francia nyelvű klónon legalább a képek mások, de gyanús, hogy az 1-es számú sikeralanya, Audrey, pont ugyanúgy fogyott le, mint a magyar Patricia, vagy spanyol sorstársnője.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2008. évi XLVII. törvény szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít „a fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól.”

Három egymást követő napon visszanéztem a honlapra, az eredmény itt látható:

Milyen érdekes, hogy akármikor nézzük meg, mindig az „akció” utolsó napja van…

Továbbá tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat „annak valótlan állítása, hogy a vállalkozást, annak kereskedelmi gyakorlatát vagy áruját valamely közigazgatási hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv vagy erre feljogosított magánjogi jogi személy engedélyezte, jóváhagyta vagy elismerte, vagy ilyen állítás az engedélyezési, jóváhagyási, illetve elismerési feltételeknek való megfelelés nélkül”.

Mivel itt étrend-kiegészítőről van szó, ezt a forgalmazó köteles bejelenteni az országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) felé, onnan pedig egy notfikációs számot kell kapnia - enélkül nem forgalmazhat. Az OÉTI minden évben közzéteszi a notifikációs számmal rendelkező termékek listáját. Nos, az OÉTI 2014. november 26-án publikált listáján a Forskolin nevű termék nem szerepel, ez egyben azt is jelenti, hogy hazánkban nem is lenne forgalmazható (OK, tudom, ha valaki interneten rendel Floridából vagy Anjouanból, az nem számít hazai forgalmazásnak). A notifikációs szám beszerzése egyébként nem lenne iszonyatos munkaigény, egyetlen adatlapot kell hozzá kitölteni és az OÉTI címére elküldeni, s mivel az indiai csalán nincs az alkalmazásra nem javasolt növények listáján, gyakorlatilag meg is kapnák a számot.

Továbbá fogyasztóvédelmi szempontból igencsak aggályos, hogy a forgalmazó/importőr adatai sehol nem jelennek meg. A fogyasztóvédelmi törvény 7. § (5) alkalmazásában a vásárlásra felhívás esetén jelentős információnak számítanak az áru lényeges jellemzői, az alkalmazott kommunikációs eszköznek megfelelő mértékben, illetve a vállalkozás neve és címe azonosításra alkalmas módon, illetve annak a vállalkozásnak az azonosításra alkalmas neve és címe, amelynek a javára a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója eljár. Hát ezek itt nincsenek, de a kapcsolat rovatban megadott telefonszámmal is gond van, ugyanis az online tudakozó szerint nincs előfizető, vagy titkosítottak az adatok – hát ez sem alkalmas így azonosításra.

A jogszabály szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért az a vállalkozás felel, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Mivel itt a forgalmazó jó eséllyel maga a anjouani/floridai cég, kétséges, hogy bármely magyar hatóság képes lenne ez ügyben érdemi eljárást lefolytatni. Marad az a rendszer, hogy próbáljuk a tisztelt fogyasztók figyelmét felhívni a termékkel kapcsolatos „problémákra”.

További cikkek a témában:

1. Egy újabb csodaszer
2. Vérnyomáscsökkentő kamu

Források:

1. http://mindennapihirek.com/egeszseg/celebrity-gossip-forskolin/
2. http://slim.promociocentrum.com/egeszseg/forskolin-gcgc/
3. http://promociocentrum.com/egeszseg/cga800/
4. http://www.magazinhj.hu/
5. http://napinaplo.com/egeszseg/health-journal-2/  
6. 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról. URL: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=117819
7. 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről. URL: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=84229.245683
   
8. Bejelentett étrend-kiegészítők listája. OÉTI: URL: http://www.oeti.hu/index.php?m1id=1&m2id=53
9. Madhavi Jagtap et al: Clinical efficacy of COLEUS FORSKOHLII (WILLD.) BRIQ. (MAKANDI) in hypertension of geriatric population. Ayu. 2011 Jan-Mar; 32(1): 59–65. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3215419/
10. Henderson S et al: Effects of coleus forskohlii supplementation on body composition and hematological profiles in mildly overweight women. J Int Soc Sports Nutr. 2005; 2(2): 54–62. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2129145/
11. Shivaprasad HN et al: Effect of Coleus forskohlii extract on cafeteria diet-induced obesity in rats. Pharmacognosy Res. 2014 Jan;6(1):42-5. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24497741
12. Han LK, Morimoto C, Yu RH, Okuda H: Effects of Coleus forskohlii on fat storage in ovariectomized rats. Yakugaku Zasshi. 2005 May;125(5):449-53. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15863977
13. Ríos-Silva M et al: Effect of Chronic Administration of Forskolin on Glycemia and Oxidative Stress in Rats with and without Experimental Diabetes. Int J Med Sci. 2014; 11(5): 448–452. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3970096/  
14. Litosch I et al: Forskolin as an activator of cyclic AMP accumulation and lipolysis in rat adipocytes. Mol Pharmacol. 1982 Jul;22(1):109-15. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/6289066
15. Sang-Rok Lee et al: Acute oral intake of a higenamine-based dietary supplement increases circulating free fatty acids and energy expenditure in human subjects. Lipids in Health and Disease 2013, 12:148. URL: http://www.lipidworld.com/content/12/1/148
16. Asagi Ito et al: Menaquinone-4 enhances testosterone production in rats and testis-derived tumor cells. Lipids in Health and Disease 2011, 10:158. URL: http://www.lipidworld.com/content/10/1/158
17. Karima Bencharif et al: Effect of apoA-I on cholesterol release and apoE secretion in human mature adipocytes. Lipids in Health and Disease 2010, 9:75. URL: http://www.lipidworld.com/content/9/1/75
18. Mit reklámoz a nol.hu? URL: http://proszektura.blog.hu/2014/01/25/mit_reklamoz_a_nol_hu
19. Demecs istván: Csodálatos fogyás 2 hét alatt. URL: http://www.naturhirek.hu/index.php/terapiak/termeszetgyogyaszat/166-elhizas-fogyokura/939-csodalatos-fogyas-2-het-alatt
20. http://www.pixmac.cz/fotka//000087908474
21. http://who.is/whois/http://mindennapihirek.com
22. http://who.is/whois/http://promociocentrum.com
23. http://whois.domaintools.com/activefoodsupplements.com
24. http://website.informer.com/Active+Food+Supplements+Limited+Active+Food+Supplements.html
25. http://magyarspammer.com/blog/502/fogyi-zold-kave-kivonattal-lehuzas-green-coffee-spam-az-active-food-supplements-csoporttol.html