Az autizmus esetében számos étrendi jellegű intervenciót alkalmaznak, ezek közül egyesek egy-egy kiemelt elemre épülnek, mások komplex rendszert alkotnak. Az Autism Research Institute (ARI) felmérésben 53 gyógyszernek minősülő készítményt, 28 gyógyszernek nem minősülő étrend-kiegészítőt vagy alternatív terápiás eszközt, valamint 11 féle étrendet találunk a felsorolásban. És természetesen kaphatunk beszámolókat hatalmas sikerekről, az autisztikus tünetek mérséklődéséről, akár „teljes gyógyulásról”.

Az alkalmazott kiegészítők és étrendek esetében akár a hazai, akár a nemzetközi irodalmat vizsgáljuk, nem lehet elmenni a szubjektív tapasztalatok és a klinikai vizsgálatok eredményei között feszülő, szakadékszerű különbség mellett. A fő tendencia szerint a szülői visszajelzések esetében szinte mindig sikerekkel és eredményekkel találkozunk, de az alapvetően szubjektív felmérésekben is ez csupán az esetek kb. felében volt eredményes (valamilyen módon és mértékben pozitív hatás kiváltó) egy-egy étrend vagy kiegészítő! Azokban az esetekben, ahol az értékelésbe bevonták a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokat és szakembereket, ott ennek a pozitív hatásnak a jelentős része érdekes módon eltűnik. A tudományos feltételeknek megfelelő (randomizált, kontrollcsoportos, kettős-vak) kutatásokban, objektíven mérhető paraméterek mellett pedig az előnyök szépen elolvadnak, alig marad belőlük valami mutatóban.

Igen, most lesz szó a GFCF étrendről is (forrás).

Ha megvizsgáljuk az alternatív étrendi beavatkozásokat, alapvetően két fő terület bontakozik ki. Az első a különböző étrend-kiegészítő készítményeké, a második a komplex étrendeké. Bonyolítja a helyzetet, hogy a két vonalat sokan egyesítik és a diéta mellett több-kevesebb kiegészítést is alkalmaznak - így aztán szakember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy milyen változás és hogyan következik be.

ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐK

Az étrendi kiegészítők alkalmazása igen széles körben elterjedt: mind hazai, mind nemzetközi tanulmányok szerint 50% feletti arányban alkalmaznak valamilyen kiegészítést. Itt is érvényesül az ortomolekuláris medicina fő tézise, hogy a betegségek döntő részben valamilyen mikrotápanyag-hiányra vezethető vissza, így az ásványi anyagok, vitaminok bevitele közvetlen terápiás hatással bír.

Széles spektrumú vitamin és ásványi anyag kiegészítés

Az autisták esetében főként a szelektív élelmiszer-fogyasztás, valamint az emésztőszervi betegségek miatt nagyobb az esélye a mikroelemek, illetve vitaminok hiányának. A vitaminok és ásványi anyagok általános pótlására alkalmasak a multivitaminok, ezek a készítmény tájékoztatóján előírt adagolásban hosszú távon is biztonságosan szedhetőek. A folyamatos vitamin kiegészítés az autizmusra nincs hatással, de egyes tünetek esetében közvetetten javulást hozhat. Az ajánlott dózis többszörösének folyamatos fogyasztása viszont indokolatlan, egyes vitaminok, ásványi anyagok többszörös túladagolása negatív egészségügyi hatásokkal is járhat.

Klinikai tápszerek

A klinikai tápszereket ma már egyre szélesebb körben alkalmazzák speciális táplálási körülmények között, főként a makrotápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) iránti szükséglet fedezetére, de az autizmus kapcsán (még) csak elvétve lehet ezzel a gyakorlattal találkozni. Nyilván az autizmus közvetlen terápiáját illetően nincs jelentőségük, de azoknál az egyéneknél, ahol súlyosabb étkezési zavarok tartósan fennállnak, ott a mennyiségi és/vagy minőségi éhezés elkerülése érdekében érdemes megfontolni a tápszeres kiegészítés alkalmazását. Természetesen a tápszerek kiválasztását és adagolását is szakember bevonásával érdemes elvégezni.

Probiotikumok

Mint arról korábban már esett volt szó, az autisták esetében gyakori lehet a diszbiózis, s ennek közvetve lehetnek hatásai az autisztikus viselkedésre is. A krónikusan fennálló hasmenés, székrekedés esetén, illetve antibiotikus terápia után célszerű probiotikus készítményeket, termékeket alkalmazni. Hosszú távú, folyamatos alkalmazásra inkább a természetes, probiotikus élelmiszerek ajánlottak. de a probiotikus termékek egy része kazein- vagy laktóz-mentes étrend esetén nem alkalmazható. Ha az autizmushoz jelentős emésztőszervi tünetek társulnak, a laikus kezelés helyett érdemes alapos kivizsgálással keresni a lehetséges okokat, ételallergiát, gyulladásos bélbetegséget, emésztőszervi fertőzést. Bár az emésztőszervi tünetek enyhülése látszólag javíthatja az autisztikus tüneteket, a probiotikumos kiegészítés nem tekinthető közvetlen terápiás eszköznek.

Emésztőenzimek

Egyes elméletek szerint az autista gyermekek körében tapasztalható emésztőszervi panaszok egyes enzimfunkciók zavarára vezethetők vissza, illetve külső enzimbevitellel ezek a zavarok kezelhetők. A kínálatban számos, szénhidrát (pl. laktáz), zsír- vagy fehérjebontó enzim található, ezek többsége hazánkban csak külföldről rendelhető (ami komoly éllemiszer-biztonsági kérdéseket vet fel). Az autizmus esetén nem sikerült emésztőenzimek termelését érintő elváltozást azonosítani, az emésztőenzimek hiánya ritka állapot gyerekeknél, a kevés klinikai vizsgálat során sem sikerült érdemi hatást felmutatni az autisztikus tünetek vonatkozásában. Az esetleges hatásosság leginkább az étkezési zavarok okozta tünetek javulásán keresztül magyarázható. Az emésztőenzimekkel való kezelés egyes, egyértelműen diagnosztizált emésztőszervi betegségek esetén, szakorvos által előírt módon javallt lehet, laikus alkalmazásban sem emésztőszervi tünetek, sem az autizmus esetében nem tekinthető hatékony terápiás eszköznek.

Magnézium és B6 vitamin kiegészítés

A magnézium és a B6 vitamin kombinációja a kedvező idegrendszeri hatás miatt önállóan is széles körben alkalmazott kiegészítő, de az autizmus esetében nem csak ilyen módon került képbe. A B6 vitamin fontos eleme az anyagcserének, részt vesz több fontos anyagcsere-folyamatban. Egyes kutatások feltételezik, hogy kutatások hogy az autizmus esetén a B6 anyagcsere zavart szenved, első sorban a piridoxin-kináz enzim aktivitása csökken le. A probléma kihat a szervezet anyagcseréjére is, pl. a homocisztein metabolizmusára.

Ez alapján a magnézium és B6 komponensű kiegészítő alkalmazása az anyagcserében is kedvező változást hozhat. Egy 3 hónapos időszakban adott magnézium (200 mg/nap), B6 (500 mg/nap) és B2 (20 mg/nap) készítmény jelentősen csökkentette a vizelet kreatinin, illetve dikarbonsav (borostyánkősav, adipinsav, parafasav) szintjét. Egy folsav, B6 és B12 pótlásra épülő kísérletben a homocisztein szintjét sikerült a vizeletben csökkenteni, de az autisztikus tünetekre gyakorolt hatás bizonytalan.

A hatásos dózis a B6 esetében is kérdéses, a napi ajánlott mennyiség gyerekek esetében kb. 0,5-1,5 mg/nap. Autizmus kezelésével foglalkozó nem orvosi lapokon találhatunk olyan ajánlást, ami testtömeg kilogrammonként (!) kb. 15 mg bevitelét ajánlja (maximum 1.000 mg/nap), de egyes kísérletekben még ennél is magasabb dózist (akár 94 mg/testtömeg-kilogramm) is alkalmaztak, megint más források alapján egyesek akár 5.000 mg/nap értéket is elérhettek. Az étrendi ajánlások ennél jóval alacsonyabb értékben határozzák meg a tartósan tolerálható B6 bevitelt: gyermekek körében (testsúlytól függően) 5-20 mg/nap között, felnőttek esetében kb. 25 mg/nap (ESDA), illetve 100 mg/nap (FDA). Más források szerint ennél jóval magasabb bevitel (napi 2-300 mg) is biztonságos lehet, de a 600-1.000 mg/nap feletti mennyiség már jó eséllyel vált ki neurotoxikus tüneteket (a vitamin elhagyása után fokozatosan elmúlnak).

D3-vitamin

A D-vitamin az elmúlt években került ismét a figyelem központjába, szinte magától értetődő, hogy az autizmus esetén is vizsgálták a lehetséges felhasználást. Az autizmus esetén feltehetően van egy észak-déli irányú polarizáció, illetve a fényszegény időszakokra eső terhességeknél magasabb az autizmus előfordulása, vagyis az anyai D-vitamin ellátottság más környezeti tényezőkhöz hasonlóan kockázatnövelő faktor lehet (ez a hatás viszont nem specifikus, más betegségek esetén is kimutatható). Annyi az eredmények alapján elmondható, hogy a várandósság ideje alatt, főként ha az a téli időszakra esik, érdemes a D-vitamint étrend-kiegészítőként alkalmazni, az ugyanis csökkenti az autizmus kockázatát (meg sok minden másét is).

Érdekesebb kérdés, hogy a D-vitaminnak van-e hatása az autizmus tüneteire? Több vizsgálatban az autista gyermekeknél az egészséges kontrollcsoportnál jelentősen alacsonyabb vérszintet találtak, de ez nem csak az autizmussal állhat összefüggésben, hanem az eltérő életvitellel is. A vérszinteket összevetették az autisztikus tünetekkel (CARS pontszámokkal) is, egyes vizsgálatokban találtak összefüggés, másokban nem. Sajnos teljességgel hiányoznak azok a klinikai vizsgálatok, ahol a mérésen túl D-vitamin kezelést alkalmaztak volna, és annak vérszintre, illetve tünetekre gyakorolt hatását mérték volna. Emiatt lényegében csak spekulatív elképzelések, szubjektív tapasztalatok vannak arról, hogy milyen hatással lehet a D-vitamin kiegészítés az autizmusra.

Vas

Vizsgálták az autista gyermekek alvászavara és a vasbevitel (szérum ferritin szint) között.  Ez alapján úgy tűnik, hogy a vashiány alapvetően táplálkozási eredetű, közvetlen kapcsolódása az autizmussal nincs. Ugyanakkor fontos az autisták esetében a rendszeres kontroll, és szükség esetén szakember felügyelete mellett a vaspótlás is. A vashiány megszüntetése jelen esetben az alvászavarok esetében nyújtott segítséget, a szükségleteken felüli vasbevitel azonban nem jár többlet pozitív hatással, meghatározott dózis felett egészségre káros is lehet.

Omega-3 zsírsav kiegészítés

A többszörösen telítetlen zsírsavak előanyagai számos biológiai folyamat szabályozó vegyületeinek. A legtöbb zsiradék (leginkább növényi olajok) többszörösen telítetlen frakciója az ω-6 sorozat elemeit tartalmazza (leginkább linolsavat) ezért ebből élettanilag jelentős hiány ritkán alakul ki. Az ω-3 sorozat tagjai azonban jóval ritkábbak, emiatt az ajánlott mennyiség bevitelét esetenként étrenden kívüli forrásokból (kiegészítők) érdemes pótolni. A problémát itt az jelenti, hogy étrendi forrásból az emelt bevitel nehezen fedezhető, különös tekintettel arra, ha az autista személy étrendje beszűkült. Sokan kerülik a tengeri halakat, mint potenciális nehézfémmel szennyezett élelmiszerkört, ezzel viszont az omega-3 bevitel egyik legfontosabb forrását zárják ki az étrendből. Így az omega-3 pótlásra szükség lehet.

A területen végeztek több kutatást is, ez alapján az autista gyermekek vérében az esszenciális zsírsavak koncentrációja alacsonyabb volt. Halolaj kiegészítő alkalmazásával a zsírsavak vérszintjében javulást tapasztaltak, ez azonban az autisztikus tüneteket mérhetően nem javította, sőt, volt olyan kísérlet, ahol ezt nem is vizsgálták. Természetesen a szülő véleményekre alapuló vizsgálatok itt is sok javulást mutattak, de egy 2011-es, adatbázis-elemzésre épülő tanulmány már nem találta szignifikáns javulás nyomát az omega-3 kiegészítés során.

Egyéb kiegészítők

Hosszú a listája az ásványi anyagok vagy vitaminok körébe nem sorolható kiegészítőknek. Ezeknek  egy része aminosav vagy aminosav-származék, de egyéb anyagokkal is találkozhatunk mint: dimetilglicin (DMG), inozin, karnitin, karnozin, kreatin, taurin, theanin, trimetilglicin (TMG), stb. Az alábbiakban a leggyakrabban ajánlott termékekről szóló ismereteket foglaljuk össze. Természetesen ezen kívül számos más termék, kiegészítő kapható, de a készítmények változatossága miatt minden hatóanyaggal lehetetlen részletesen foglalkozni.

Dimetil-glicin (DMG)

A DMG (2-dimetil-amino-ecetsav) a glicin aminosav két metil-csoporttal kiegészített származéka. A kolin anyagcseréjének mellékterméke. Nagyobb mennyiségben a bab és a máj tartalmazza. A DMG helyett találkozhatunk a B15 vagy B16 vitamin elnevezéssel is. A DMG sportteljesítményt fokozó kiegészítőként, immunstimulánsként, illetve mitokondriális betegségek és az epilepszia kezelésében is használják, bár a hatásai nem tekinthetők teljesen igazoltnak. Az autizmus esetében néhányan úgy tartják, hogy a DMG hatásosabb lehet a kezelésben, mint egyes gyógyszerek, de a vizsgálatokban nem volt mérhető különbség a placebót és a DMG-t kapó gyermekek között, ugyanakkor a fogyasztók 7%-nál un. paradox reakciót tapasztaltak, ami a hiperkatívitás jelentős fokozódását jelentette. A DMG hazai forgalomban nehezen elérhető, külföldön viszonylag könnyen hozzáférhető kiegészítő (átlagos dózisa 100 mg/nap).

Glutation

A glutation (GHS) egy tripeptid, ami ciszteinből, glicinből és glutaminsavból épül fel. A szervezeten belül első sorban antioxidáns hatása miatt van jelentősége, emiatt fogyasztják sokan étrend-kiegészítőként is. Az autizmussal foglalkozó honlapokon viszonylag sok glutationnal foglalkozó cikk található, leginkább a metilációs anyagcsere-folyamat kapcsán, illetve ajánlják méregtelenitésére („detoxifikáció”), nehézfémek elleni kezelés részeként. A mérhető vérszint-emelkedéshez rendkívül nagy dózisban (grammos nagyságrendben) kell fogyasztani, így terápiás alkalmazása igen drága, a forgalomban lévő készítményekben lévő mennyiségnél a hatásosság megkérdőjelezhető. Autisztikus tünetekkel kapcsolatban nincs konkrét adat, ami alátámasztaná az étrend-kiegésztőként való alkalmazást.

Inozin

Az inozin valójában nem aminosav (bár egyes helyeken így hivatkoznak rá) hanem nukleozid, a ribóz és a hipoxantin összekapcsolódásával keletkezik. A sclerosis multiplex kezelésében fűznek hozzá nagy reményeket, igazoltan neuroprotektív és regeneratív hatású, illetve antivirális hatását is számon tartják. Étrend-kiegészítőként 500 mg-os dózisban kapható. Az autizmus esetén részben a feltételezett autoimmun folyamat, részben a neuroprotektív hatás miatt használják, de az autizmusra gyakorolt hatása spekulatív, autizmussal összefüggő vizsgálatokat egyáltalán nem publikáltak! Az inozin bomlásterméke a húgysav, magas húgysavszintű személyeknél nagy dózisú használata kerülendő.

Karnitin

A karnitin a lizin és metionin aminosavakból származó ammónium-vegyület, a húsfélékben jelentős mennyiségben fordul elő, 10 dkg marhahús csaknem 100 mg mennyiséget tartalmaz, de jelentős forrásnak tekinthetők más húsfélék és a halak. A zsírsavak szállításában és lebontásában játszik fontos szerepet, emiatt (mint „fogyasztószer”) széles körben elérhető étrend-kiegészítő. Egy 2012-es publikáció számolt be egy olyan, X-kromoszómához kötött genetikai sérüléshez, mely érinti a karnitin szintézisét és az autisták családjaiban gyakoribb volt az átlag népességhez képest. Bár a karnitin anyagcsere és az autizmus kapcsolatának kutatása még kezdeti szakaszban jár, egyes autisták esetében a karnitin kiegészítés indokolt lehet. Más, igen ritkán előforduló genetikai rendellenességekben is előfordul a karintin szintézis zavara, a kialakuló tünetegyüttes részleges átfedést mutat az autizmussal, de a közvetlen kapcsolat nem igazolt.

Kontrollcsoportos vizsgálatban autista gyermekek (30 fő) esetében vizsgálták a karnitin-kiegészítés hatását. A 6 hónapos, napi 100 mg/ttkg-os kiegészítés végén javította az autisztikus tüneteket. Annak ellenére, hogy a karnitin esetében is további kutatások szükségesek, a megfelelő dózisú karnitin egyes esetekben a tünetek javításában potenciális eszköz lehet. Sajnos az adott genetikai tényező megléte jelen pillanatban még nem vizsgálható, így a karnitin kiegészítés eredményessége rendkívül bizonytalan.

Karnozin

A karnozin (béta-alanil-L-hisztidin) egy béta-alanin és hisztidin aminosavakból álló dipeptid, az izmokban és agy szöveteiben fordul elő a leggyakrabban (a carno, carnis szó húst jelent, ugyanebből a szóból származik a karnitin is). Hiánybetegsége nem ismert, a szervezet képes előállítani, emellett rendszeres húsfogyasztással a szervezet szükséglete fedezhető. A karnozin antioxidáns hatású, alkalmas kétértékű fémek kelációjára, védő hatású az alkoholos májkárosodás és az oxidatív stressz esetében. Az autizmus esetében a neuroprotektív és oxidatív stresszt csökkentő hatása miatt lehet feltételezetten használható, az alkalmazott dózis 500-3.000 mg/nap között változik. A vizsgálatok alapján verbális készségek javulását mérték, illetve 5%-ban fizikai és verbális hiperaktivitás jelentkezett..Ezek sajnos kis mintás és rövid időtartamú vizsgálatok voltak, így a hatások nem tekinthetőek kellően megalapozottnak.

Kreatin

A kreatin egy nitrogéntartalmú szerves sav, amely elsősorban izomzatban fordul elő, fő forrása éppen ezért a hús. Mivel a szervezet képes előállítani, külső bevitele szükségtelen, a kreatin-készítményeket meghatározó módon az extra igényekkel bíró portolók fogyasztják. A kreatin is az autizmus kapcsolatáról nagyon kevés hiteles információ áll rendelkezésre. Egyes kreatin anyagcserét érintő genetikai eredetű kórképben (CDS – Creatine Deficinecy Syndrome) előfordulnak olyan neurológiai tünetek (pl. aktív beszéd hiánya), melyek hasonlóak egyes autisztikus tünetekhez, de nem igazolt, hogy a hasonló tünetek a két betegség esetén azonos alapon jönnének létre. A kreatin-anyagcsere és az autizmus kapcsolatáról csak feltételezések vannak, ennek megfelelően megfelelő vizsgálatok sincsenek arra vonatkozóan, hogy kreatin-kiegészítés vajon hatásos-e, és ha igen, milyen dózis mellett.

Taurin

A taurin az aminosavak között számon tartott kéntartalmú szerves sav, a cisztein származéka. A taurin számos alapvető biológiai folyamatban szerepeket játszik, az újszülöttek számára esszenciális aminosav. Felnőttkorban általában húsokból és halakból kerül a szervezetbe, kiegyensúlyozott étrend mellett hiánya nem fordul elő. A taurin átjut a vér-agy gáton és számos idegrendszeri folyamatban részt vesz, bizonyos idegsejteket érintő ártalmak ellen védelmet is nyújt. Antioxidáns hatása is van, véd egyes nehézfémek (ólom, kadmium) okozta toxikus hatásoktól. A taurin esetében nincs olyan adat, ami az autizmushoz kapcsolódóan igazolná a magasabb szükségletet, vagy a taurinnal kapcsolatos anyagcsere-folyamatok zavarát. A forgalmazók alapvetően az étel-adalékanyagként alkalmazott glutamátok (E620-629) illetve aszpartam (E951, E962) (feltételezett, de nem igazolt!) neurotoxikus hatásainak kivédése, illetve a nehézfémek okozta károsodások ellen javasolják - ami nem tekinthető megalapozott indikációnak. Alkalmazott dózisa 125-250 mg/nap.

Theanin

A theanin egy teából kivont aminosav, a glutaminsav ill. glutamát analógja. Átjut a vér-agy gáton, elsődleges hatása a GABA (γ-amino-vajsav) szintjének emelése, de hatással van a szerkezetileg hasonló glutaminsav receptorokra is. A theanin emeli a dopamin szintet, a szerotonin anyagcseréjére vonatkozó kutatások nem egyértelműek. Neuroprotektív hatással is rendelkezik, a koffeinhez hasonlóan hangulatjavító és serkenti a kognitív tevékenységet (viszont a koffeinre jellemző stimuláló hatás nélkül), csökkenti a szorongást.

Az autizmus tünetei magyarázhatóak az egyes neurotranszmitterek egyensúlyának eltolódásával, a GABA csökkent szintje állhat a szorongás, a visszahúzódó magatartás és a sztereotip, ismétlődő viselkedés hátterében – a theanin (a GABA, szerotonin és dopamin szint emelésével) hatékony terápiás eszköz lehet. A theanint illetően nincsenek autizmussal kapcsolatos közvetlen kutatások, más területen (pl. ADHDés alvászavar) tapasztalt eredmények alapján van esély rá, hogy beépíthető a kezelésbe. A hatásos dózis, és az alkalmazás egyéb körülményei sem ismertek. A theanin étrend-kiegészítőként is elérhető, általában 100-200 mg/tabletta dózisban, napi 1-2 tabletta fogyasztását javasolják). Alkalmazása előtt érdemes a kezelő neurológussal, pszichiáterrel egyeztetni, ugyanis nem kizárt más, idegrendszerre ható gyógyszerekkel való kölcsönhatás.

Trimetil-glicin

A trimetil-glicin (TMG) növényi eredetű vegyület. Kiegyensúlyozott étrend mellett külső kiegészítésre nem szorul, néhány növény (quinoa, spenót, búzakorpa) nagy mennyiségben (200-600 mg/100 g) tartalmazza. A TMG csökkenti a magas homocisztein szintet. A TMG emelheti a koleszterinszintet, jelentős túlsúly esetén fokozza a szív-érrendszeri megbetegedés kockázatát. Akut mellékhatásként hasmenés, hányinger, gyomorpanaszok léphetnek fel. Veseelégtelenség esetén nem alkalmazható. Autisták körében végzett kutatás a TMG alkalmazásáról nincs, pozitív hatása feltételezésekre épül.

Alpha-GPC

Az alfa-gliceril-foszforil-kolin egy természetes kolin vegyület, mely az agyban és a tejben található. A vegyület az acetil-kolin előanyaga, az Alzheimer-kór, dementia és más kognitiv rendellenességek lehetséges terápiás eszköze. Az Alpha-GPC mint a táplálék-kiegészítőt alkalmazzák, mint memória és megismerő funkciókat javító készítményt. Az autizmus esetén alkalmazásának elméleti alapjai feltételezésekre épülnek, klinikai vizsgálatban szer hatékonyságát nem vizsgálták. Stroke, Alzheimer-kór és más kognitív rendellenességek esetén 300-1.200 mg/nap dózisban alkalmazzák.

Ubikinon (Koenzim Q10)

A Q10 egy zsírban oldódó anyag, a mitokondriumokban lejátszódó aerob sejtlégzésben tölt be fontos szerepet. A szervezet képes előállítására, illetve sok élelmiszerben is előfordul. Hiányállapota nem ismert, de egyes megbetegedésekben igazolt pozitív hatásokkal rendelkezik, komplementer terápiaként alkalmazható. A mitokondriális működést befolyásoló anyagcsere-zavar elmélete kapcsán merült fel, hogy az autizmus terápiájában talán alkalmazható a Q10. Sajnos a mai napig nincsenek korrekt adatok a terápiás alkalmazásról, annak hatékonyságáról, hatásosságáról. A Q10 terméke meglehetősen drágák, a napi javasolt mennyiség 30-100 mg között van, általában E-vitaminnal és omega-3 zsírsavakkal kombinálják.

A jó szándék ellenére a legtöbb étrend-kiegészítőt feleslegesen alkalmazzák az autizmusban érintetteknél. De tény, hogy egyes esetekben, alapos táplálkozási anamnézis és az anyagcsere-állapot pontos felmérése után, egy megfelelő szakember segítségével sokat segíthetnek.

ÉTRENDEK

A különféle kiegészítők mellett az alternatív kezelések fő csoportját a különböző étrendek alkotják. Az alkalmazott étrendek általában illeszkednek az autizmusról alkotott egy-egy elmélethez. A fő problémát itt is az jelenti, hogy a pozitív hatásról szóló beszámolókkal szemben a tudományos alapossággal végzett kísérletek ellentmondásos eredményeket hoznak, egyetlen esetben sem sikerült egyértelmű bizonyítékot szerezni egy-egy étrend hatékonyságára.  Szintén komoly kockázati tényezőként értékelhető, ha szakember vezetése, kontrollja nélkül történik a „diétás kísérletezés”. Fennáll ilyenkor a valószínűsége, hogy egészségkárosodást eredményező hiányállapot alakuljon ki, és az adott étrend előírásainak megvalósulása is kétséges lehet. Különösen kockázatos, ha orvosilag kezelendő, étrendi úton befolyásolható betegség (diagnosztizálható étel-allergia, gyulladásos bélbetegség, stb.) is fennáll az autista személynél. Az ilyen esetekben a szakember által előírt és kontrollált étrendet kell elsődlegesen betartani, minden más kiegészítő, vagy étrendi beavatkozás csak az alapbetegség által megkövetelt étrend keretein belül, ahhoz alkalmazkodva történhet. A következőkben az autizmus esetén alkalmazott, leggyakrabban előforduló étrendeket tekintjük át:

Glutén és kazein mentes étrend (GFCF)

A legszélesebb körben alkalmazott étrend az autisták körében a glutén és kazein eliminációjára épülő étrend. Számos változata létezik, attól függően, milyen más étrendi előírásokkal egészítik ki a rendszert. Mentális kórképek kezelésében a GFCF étrend nem volt újdonság, Curtis Dohan a 60-as években ugyanilyen étrenddel próbálta kezelni a skizofréniát. A glutén és kazein káros hatására több elmélet is létezik, de ezen túl a legfontosabb kérdés az, hogy a GFCF étrendek van-e gyakorlatban kimutatható pozitív hatása az autizmusra?

A GFCF étrend hatékonysága mellett vizsgálatokban jelentős számú szubjektív visszajelzésekre épülő kutatás található. Az Autism Research Institute szülői felmérésben a kazeinmentes étrendet 6950 fő, a gabonamentes étrendet 4.340 fő, a glutén-kazein mentes étrendet további 3.593 fő választotta, ez a három csoport az összes válaszadó 54%-át jelentette, egyúttal a 11 elemű felsorolás 1., 2., és 4. helyét (3. helyen a cukormentes étrend végzett). A GFCF étrend a 2. leghatékonyabb minősítést kapta meg a 69%-os pozitív visszajelzési aránnyal. Szintén szülői kérdőívezésre alapult az a vizsgálat, amiben 387 szülő töltött ki egy 90 kérdésből álló ívet. Az eredmény szerint a GFCF étrend különösen azon gyermekeknél volt hatásos, ahol emésztőszervi tünetek vagy diagnosztizált ételallergiák, -intoleranciák álltak fent (ez nem meglepő).

Egy 24 hónapos, két lépcsős, randomizált, kontrollcsoportos kísérlet eredményei tűnnek a leginkább elfogadhatónak. Az 1. lépcsőben egy GFCF és egy kontrollcsoport került kialakításra, melyeket a 12 hónapos szakasz végén összehasonlítottak. A diétázó csoport számos tesztben javulást mutatott, így a 2. szakaszban folytatták a kísérleteket. Lényegében a kutatás eredménye az volt, hogy a GFCF alkalmazása néhány esetben tényleges javulást eredményezhet, de további kutatások szükségesek.

Egy 22 autista gyermek bevonásával végzett vizsgálatban a GF (glutén-mentes) étrend hatására szintén részleges eredményeket kapta. A 22 gyermekből 9 vizsgált területen 7-11 fő mutatott a szülői visszajelzés alapján javulást, ezt lényegében a pedagógusok megfigyelései és tesztek is igazolták (bár kisebb mértékű változást jeleztek, mint a szülők). A glutén újbóli bevezetése után a tünetek rosszabbodásáról számoltak be. Érdekes megfigyelés volt, hogy a glutén kivezetésekor és újra visszaadásakor is átmeneti romlás következett be, ami idővel enyhült – ezt a hazai megfigyelések is megerősítik. A vizsgálatban figyelték a vizelet indolil-akriloil-glicin (IAG) szintjét is, ami egy korábbi tanulmány szerint az autisztikus spektrumzavarok esetében objektív diagnosztikai mutatónak tekinthető. A tekintetben a gluténmentes étrenden lévő személyek IAG szintje csökkent, bár az autizmuson belüli differenciált diagnózisú csoportoknál az eredmény nem volt egységes. Ezen a szinten már a kis létszám is akadályozta a korrekt értékelést.

A már említett hazai felmérés szintén a szülők körében folytatott kérdőíves felmérésre épült. A 65 fős mintán végzett kutatás a nemzetközi tanulmányokban ritkán felvetett kérdéseket is vizsgált, eközben számos elgondolkodtató eredményt hozott. Annak ellenére, hogy mindösszesen 6 fő (9%) végzett előzetes peptid-tesztet, 22 fő tartott GFCF diétát, további 1 fő pedig kazinmentes étrendet (aki később peptid-teszt eredménye miatt áttért a GFCF étrendre), összességében a vizsgált minta 35%-a aktívan diétázott, további 17 fő pedig korábban diétázott, de már abbahagyta (összesen 61%). Elgondolkodtató, hogy az étrendről szóló tájékoztatás jelentős része nem szakembertől származott (beleértve ebbe a női magazinokat! - OMG!), bár a diétázók fele felkeresett dietetikust (és ez igen jó aránynak mondható). Sajnos nem derült ki, hogy a diétázók között milyen arányban van jelen a folyamatos szakmai felügyelet. Az étrendet egy kivételével minden aktívan diétázó szülő pozitívan értékelte, számos változásról számoltak be, e mögött más, objektív összevetésre alapot adó adat viszont nem volt. A már nem diétázó csoportból viszont 9 fő érezte hatástalannak az étrendet, további 1 fő elégtelennek ítélte hatást, mert „csak” az emésztőszervi tünetek szűntek meg, az autisztikus tünetekben nem tapasztalt javulást.  Figyelemre méltó a dolgozat alábbi mondata, ami egy aktívan diétázó szülőhöz kötődik: „csupán egy szülő válaszolta, hogy nem vett észre pozitív változást, viszont a gyermeknél erős hasmenés és vesegörcsök alakultak ki, melyet a szülők a magas dózisú vitaminpótlás rovására írnak”. Ez a laikus megközelítés felhívja a figyelmet a lehetséges étrendi hibák, illetve nem megfelelően alkalmazott kiegészítők kockázatainak.

A kutatás nagy tanulsága az, hogy csaknem két évtizeddel a GFCF étrend megalkotása után még mindig nincs az étrendre megfelelő protokoll, az autista szakmai szervezetek nem végeznek megfelelő tájékoztatást a témában, így a szülők jelentős része önállóan próbálkozik a különböző étrendi intervenciókkal. A glutén-kazeinmentes étrend megvalósítása rendkívül nehézkes folyamat, sok a buktató, ez alapvetően predesztinálja a kudarcot (42%-os félbehagyási ráta) függetlenül attól, hogy az étrend hatásos-e vagy sem. A korrekt szakmai háttér hiányában a hatásosság értékelése rendkívül szubjektív, hiszen azt a kivitelezési hibák önmagukban is képesek pozitív/negatív irányban befolyásolni.  A tanulmány eredményeinek értékelését nehezíti az is, hogy a 23 aktív diétázó közül senki nem vezet használható mintát adó diétás naplót.

A diéta hatékonyságát kétségbe vonó publikációk sem feltétlen gyakorlati vizsgálatokra épülnek. A korábbi vizsgálatok adatainak összesítette feldolgozása érdekes eredményeket hozhat, de nem minden esetben tekinthető abszolútnak. Egy 2008-as adat-elemzésre épülő publikáció arra az eredményre jutott, hogy a GFCF étrend igazoló adatai elégtelenek, nagyméretű, kontrollcsoportos vizsgálatok szükségesek - ilyenek viszont nincsenek. Fontos megjegyezni, hogy a GFCF étrend esetében kritikus hozzáállás nem az igazolt hatástalanságra, hanem az igazolatlan hatásosságra épül. Bármilyen hihetetlen, egyszerűen e területen nem végeztek kellően nagy mintás, randomizált, megfelelő kontrollcsoporttal támogatott vizsgálatot, hiányoznak az objektív metabolikus viszonyokra vagy autisztikus viselkedésre vonatkozó indikátorok a diéta hatásainak méréséhez. Ezek a kutatás-módszertani hiányosságok (melyek nyilvánvalóan a téma sajátosságaira visszavezethetőek) a mérések tudományos értékét jelentősen csökkentik, gyakorlatilag feleslegesen ölnek időt, energiát és pénzt olyan vizsgálatokba, amiket nem lehet a továbbiakban felhasználni.

A Research in Autism Spectrum Disorders áttekintő cikkében 14 korábbi tanulmányt vizsgált meg részletesebben: 7 esetben pozitív, 2 esetben vegyes eredményeket jelentettek, és 4 kutatás számolt negatív eredményeket (statisztikailag szignifikáns hatás hiánya). A négy negatív vizsgálati eredményt jelentő kísérletből viszont egyik sem volt hosszabb, mint 6 hét, ami egyértelműen elégtelen az étrend megítéléséhez (könyörgöm, miért kezdtek egyáltalán bele?).  A 14 vizsgálat között csak két kettős-vak vizsgálat volt, mindkét vizsgálat eredménye negatív (nem igazolt a hatásosság).

A GFCF étrendnek megvannak a maga kockázatai is. A kazein kiiktatása megköveteli a tejtermékek teljes körű eliminációját, ami a legfontosabb kalciumforrás elveszítését jelenti. A kalciumbevitel csökkentése pedig a csontfejlődésben okozhat komoly zavart, különösen az intenzív növekedési időszakokban, ha más forrásokat is kiiktat az étrend. Megfelelően összeállított étrenddel, kiegészítéssel a kalciumhiány elkerülhető, de ez feltételezi a szakszerűen összeállított és kontrollált diétát. Fontos tényező lenne a diéta bevezetése előtt a megfelelően alapos gasztro-enterológiai kivizsgálás, a dietetikus vezette alapos felkészítés (edukáció) és a diéta folyamatos szakmai kontrollja.

A GFCF étrend felépítése (forrás)

GAPS

A GAPS kifejezés a „Gut And Psychology Syndrome” kifejezés rövidítése, lényegében szivárgó bél szindróma egy változatát jelenti, némi szójátékkal a szivárgó bél szindrómát is megidézi, a „gap” szó jelentése ugyanis „rés, hasadék, nyílás”. A GAPS egy olyan étrendi metódus, mely az emésztőszervi rendszer funkcionális zavarának gyógyítására szolgál. Az étrend három fő területet céloz meg: „az irritált és sérült emésztőrendszer kímélését, a bélfal egységének helyreállítását és a jótékony bélflóra visszatelepítését”. Ehhez kapcsolódnak további étrend-kiegészítők, illetve méregtelenítő terápiák. Az étrend több szakaszban kerül felépítésre, hosszú távon tartandó. A GAPS gyakorlatilag gluténmentesnek tekinthető, a szénhidráttartalom speciális összetételű (sokan az amerikai Specific Carbohydrate Diet (SCD) oldalágának tekintik a GAPS étrendet). Kerülendő az egyszerű szénhidrát és a „keményítő”, bár ennek értelmezése eléggé szubjektív: pl. a magas keményítő tartalmú (20%) banán engedélyezett, a vele azonos mennyiségű keményítőt tartalmazó burgonya nem. A kazeintartalmú élelmiszerek engedélyezettek, feltéve, hogy nem tartalmaznak laktózt. A GAPS erőteljesen épít a különböző étrendi kiegészítőkre, a probiotikumok mellett széles spektrumban alkalmaz nyomelem- és vitaminkészítményeket, esszenciális zsírsavakat és enzimkészítményeket.

A GAPS eredményességéről az autizmust illetően nehéz korrekt forrást találni, nagy részben a glutén-mentes étrendre vonatkozó megállapítások alapján ítélhető meg. Mivel a tejtermékeket részben engedélyezi, valamivel jobb fehérje és kalciumbevitelt eredményez, viszont a szénhidráttartalom erőteljes korlátozása miatt az ajánlásoknál magasabb zsírbevitelre lehet számítani. Az ajánlott kiegészítők alkalmazásával hiánybetegségnek kicsi az esélye.

A GAPS alapmű magyarul is elérhető, de így is csak egy hipotetikus rendszer, aminek a gyakorlati igazolhatósága bizonytalan.

Ketogén étrend

A ketogén étrend egy magas zsír és rendkívül alacsony szénhidráttartalmú étrend, melynek célja, hogy előidézze és fenntartsa a ketózist, ami az anyagcsere egy természetes, de ritkán előforduló állapota. Ketózis alakul ki éhezés, böjt, illetve nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrend mellett. A ketogén diétát terápiás eszközként elfogadottan alkalmazzák gyermekkori epilepszia kezelésére. Az autizmus gyakran társul epilepsziával és ritkább a remisszió is, ezért egyes esetekben a ketogén étrend alkalmazása megfontolandó, mivel az epilepszia esetében a pozitív hatás igazolt.

Kis létszámú csoportban 6 hónapos ketogén étrend mellett változó mértékben, de javultak az autisztikus tünetek. Sajnos a kísérelt rámutatott a ketogén diéta betartásának nehézségeire is, a 30 főből 7 fő esetében nem tudták a diétát fenntartani, másik 5 személynél pedig nem tudták végigvinni a teljes időszakot, kiszálltak a kísérletből. Ez jelen esetben azt jelentette, hogy a vizsgált személyek 40%-a esetében az étrend nem volt alkalmazható.

A ketogén étrendet csak megfelelően képzett orvosi és dietetikusi háttérrel szabad alkalmazni. Mind a diéta felépítése, mind fenntartása nagy odafigyelést, folyamatos ellenőrzést, pontos korrekciót igényel. Az étrendek vannak mellékhatásai (székrekedés, hasmenés, hányinger, hányás), illetve más betegségek kockázatát emelő hatásai (magas vérzsír- és koleszterinszint, alacsony magnézium- és nátriumszint, vesekőképződési hajlam fokozódása, csontritkulási hajlam, vashiányos vérszegénység), ezért csakis egyértelmű indikációk (súlyos epilepszia) fennállása esetén érdemes belekezdeni.

Oxálsav-mentes étrend

Az autizmus esetén alkalmazandó oxálsavmentes étrend (Low Oxalate Diet (LOD), illetve Autism Oxalate Project néven találkozhatunk vele) Susan Owens nevéhez köthető, aki saját megfigyelései és kutatásai alapján alkotta meg az étrendet. Az elmélet szerint az autizmussal társuló anyag-csere zavar, ezen belül is a B6-vitaminnal kapcsolatos zavarok olyan irányban tolják el az anyagcserét, ami kedvez az oxálsav keletkezésének. A termelődő oxálsav megjelenik a vizeletben, illetve a szervezet szöveteiben is magasabb koncentrációban van jelen. Az LOD diéta lényege, hogy az étrendben kerülni kell az oxálsav-forrásokat, és nagyobb mennyiségben kell fogyasztani azokat az ásványi anyagokat és vitaminokat (Mg, Zn, A- és B6-vitamin), melyek védenek az oxálsav káros hatásaival szemben.

Egy 2012-es publikáció az autista gyermekeknél (36 fő) a vérben és a vizeletben is sokkal magasabb oxálsav-szintet mért, mint a referencia csoportban (60 fő, nem autista gyermek), ugyanakkor oxalátkő-képződésre utaló jeleket nem találtak. Az autizmus és az oxálsav-anyagcsere közötti kapcsolat még tisztázandó, nem zárható ki, hogy a tartósan magas oxálsavszint képes idegrendszeri károsodást kiváltani, de kérdéses, hogy ez mennyiben játszhat szerepet az autizmus kórfolyamatában. Kérdéses, hogy ha magas endogén oxálsav-termelés elegendő a káros hatások kiváltásához, akkor egy alacsony oxálsav-tartalmú étrend képes-e erre érdemi hatást gyakorolni? Sajnos nincsenek vizsgálatok az oxálsavmentes étrend gyakorlati alkalmazása esetén fellépő pozitív hatásokról sem, de szubjektív szülő visszajelzések alapján is alacsony hatékonyságú az étrend.

Candida étrend

Az autizmus diszbiózis elméletéhez jól illeszkedik a Candida-étrend alkalmazása. Amennyiben a szervezet természetes baktérium- és gombaállománya sérült, nagyobb arányban jelennek meg patogén fajok, így elméletileg a candida fajok is. Ezt a feltételezést a klinikai vizsgálatok megerősítették. A candida-étrend alkalmazása ellen azonban több érv is szól:

A legtöbb esetben a candidiázis diagnózisát laikus módon, néhány tünet alapján, orvosi vizsgálatok nélkül állítják fel. A félrevezető diagnózis akadályt jelent a valós okok felismerésében, a „félrekezelés” pedig ronthatja a tüneteket. A candida-diéták gyakorlatilag sem a lokális (bélrendszeri), sem a szisztémás (egész szervezetet érintő) gombafertőzések kezelésére nem alkalmasak. A gomba „kiéheztetésére” szolgáló szénhidrát-korlátozás, az élesztő tiltása értelmetlen, a többi, gyakran előforduló előírás sincs érdemi hatással a candida-fertőzésre. A rosszul felépített étrendek esetében nagy az esélye egy hosszabb távon kialakuló hiányállapotnak.

Feingold-étrend (adalékanyag-mentes diéta)

A Feingold-féle diéta a hiperaktivitás kezelésére kifejlesztett eliminációs étrend. A „Feingold-hipotézis” arról szól, hogy a hiperaktivitás mögött a mesterséges étel-adalékanyagok állnak. ennek megfelelően az étrendben az alábbiak kerülendők: a szintetikus színezékek, ízanyagok, ízfokozók, tartósítószerek és édesítőszerek. Minden más vonatkozásban az étrend nem különbözik a hagyományos, ajánlásokra épülő étrendektől.Magát az elméletet is sokan vitatják, az engedélyezett élelmiszer-adalékoknál az alkalmazott mennyiségeket és egy kiegyensúlyozott étrendet feltételezve elméletileg nem fordulhat elő toxikus mellékhatás. Az érdemi vitát megnehezíti, hogy a vitában a tudományos érvek mellett jelentős súllyal vannak jelen az összeesküvés-elméletek is, ami nagyban rontja a gyakorlatban használható eredmények kidolgozását.

Az étrend hivatalos oldala korrekt módon jelzi, hogy a szintetikus anyagok okozta probléma csak része, de nem egésze az autizmus kórfolyamatának. Ennek megfelelően az étrend hozhat javulást, de gyógyulást nem. Mivel a Feingold-elmélet igazolásához, illetve az étrend megítéléséhez hiányoznak a megfelelő biomarkerek, az étrend bevezetése csak szubjektív alapon, a tünetek megfigyelése mellett történhet meg. Ennek megfelelően a hatékonyság sem mérhető, az étrend autizmusra való hatása nem megítélhető.

Paleolit diéta

Angolszász területen már úgy tekintenek a paleolit étrendre, mint a GFCF étrend egy továbbfejlesztett, hatékonyabb változatára. A palelolit étrend egy kicsit minden eddigi irányzatból építkezik: tartalmazza a GFCF étrendek gabona és tejmentes előírásait, illetve a SCD étrendek szénhidrátokkal szembeni korlátozásait (különös tekintettel a magas glikémiás indexű forrásokra). Ehhez még jön a hüvelyesek (beleértve a földimogyorót) eliminációja, egyes változatokban a szintetikus adalékanyagok tiltása is megjelenik. Az autizmus esetén szinte „kézenfekvő” az alkalmazása, mert a paleolit étrend ötvözi azokat az étrendi előírásokat, melyek már külön-külön, az egyes ASD kezelésben alkalmazott étrendekben alkalmazásban vannak. Mindamellett, hogy a paleolit étrend általános elméleti alapjai is mai napig viták tárgyát képezi, semmilyen gyakorlati adat nem áll rendelkezésre az autizmus emésztőszervi és pszichés tüneteire gyakorolt hatásról. A paleolit étrendnél is felmerül, hogy az erőteljesen beszűkített nyersanyag-választék a szelektivitásra hajlamos autisták esetén nem eredményez-e egy egyhangú, monoton, tápanyaghiányos étrendet.

 Sajnos ma már mindenki arról ír könyvet, amiről csak akar. s ennek egyik következménye, hogy az autizmus körül egyre nagyobb az elméleti és gyakorlati vonatkozású információs káosz. De talán egyszer ez is kitisztul.

VÉGEZETÜL

Az autizmusnál alkalmazott étrendi típusú beavatkozásoknak a szokásosnál terjedelmesebb írásban is éppen csak súroltuk a felszínét, nem tudtunk minden étrend-kiegészítővel mélyebben foglalkozni (pedig itt vannak  bőven érdekességek), és az étrendeket területén is lehetne hosszabban értekezni, de terjedelmi okokból más területek (pl. az alternatív gyógyászat "sikerei") is kimaradtak.

Az autizmus étrendi vonatkozásainak felgöngyölítése nem mentes tanulságoktól. Az autizmus esetében a viselkedést érintő problémák kihatnak az étrendre - ez teljesen egyértelmű - és ezen keresztül az egészségre is. Ezzel az autizmussal foglalkozó gyógypedagógia a maga szintjén dolgozik is keményen, de a dietetikai rész eléggé hiányos (én 1 embert ismerek, aki foglalkozik autistákkal, bár ez nem reprezentatív felmérés), pedig itt lenne bőven tennivaló - s alapvetően jól leírható lenne a követendő protokoll. Ezt a vonalat az alternatív étrendek is látványosan figyelmen kívül hagyják, annyira koncentrálnak az autizmus totális "gyógyítására", hogy elsiklanak a kézenfekvő, de csak részeredményeket hozó beavatkozások felett. Ennek megfelelően a médiában is csak azok a csodamódszerek, készítmények, étrendek jelennek meg nagy számban, amik végső megoldásként gyógyulást akarnak hozni egy genetikailag determinált, definíció-szerűen gyógyíthatatlan állapotba (abba most ne is menjünk bele, hogy ezt esetleg az autisták valóban gyógyulásnak, vagy a saját személyiségük ellen elkövetett agressziónak észlelik-e).

Áttekintve az autizmus étrendi kezelésére irányuló próbálkozásokat, szemmel látható a káosz. Mivel nincs az autizmusnak egységes és általános anyagcsere-leírása, ezért mozaikos, véletlenszerű kísérletek vannak, amik többsége a gyakorlatban nem sok használható eredményt ad, egy-egy metaanalízisben a nagy részüket ki is szórják. A kísérletek jelentős része kis mintán, rövid időintervallummal készül és több esetben vannak olyan módszertani bukták (nem megfelelő diéta-kontroll), ami miatt szintén nem használhatók fel a kapott eredmények se pro, se kontra. Így maradnak az elméleti alapú spekulációk, nem kellően igazolt feltevések, amikre egy tudományos alapon tájékozódó táplálkozási szakember nem igazán tud támaszkodni. Ez kedvez az alternatív vonalon keletkező módszereknek. Az indok egyszerű és érthető: egy autista gyermeket nevelő szülő nem akar és nem is fog várni arra, hogy a tudomány évtizedekig szöszmötöljön részeredményekért, ha valaki rövid időn belül a tünetek javulását, esetleg teljes gyógyulást ígér, arra lesz fogadókészség (Give Me Hope effektus). S ha egy-egy étrendnél bármilyen minimális pozitív változást tapasztal, már megvan a kellő megerősítés ahhoz, hogy kitartson az adott módszer mellett - függetlenül attól, hogy a változás valójában összefügg-e a beavatkozással. Az előző cikkek során én is kaptam ilyen visszajelzéseket, és e tekintetben megértő vagyok - csak van egy olyan érzésem, hogy ha egy jól felkészült szakember nekiállna megvizsgálni ezeket az eseteket, itt is olvadna a siker, mint hóember a nyári napsütésben.

Részben ebből a jelenségből fakad az is, hogy nagyon sok a laikus terápiás kezdeményezés a területen, ami elég innovatív, de egyben kockázatos is. Egyrészt a laikus kísérletezés kockára teszi az "alany" egészségét, s ez még akkor is bekövetkezhet, ha feltételezzük, hogy az autisztikus tünetek területén tényleges javulást tapasztalnak. Másrészt a laikus kísérletezés miatt az esetleges pozitív eredmények sem kerülnek be felhasználható módon a tudományos kutatás látómezejébe.

Végül egy hipotetikus gondolatsor: lehetségesnek tartom, hogy valójában nincs olyan, hogy "az" autizmus. Van egy tünetcsoportunk, aminek a három diagnosztikus kritériumot adó tünete alapján kerül be valaki az autista kategóriába - de egyáltalán nem biztos, hogy amit ma az ASD keretein belül néhány BNO (ICD) vagy DSM kódként tárgyalunk, az valójában, a tényleges kórfolyamat terén valóban ennyire egységes. Nem kizárt, hogy az autizmus anyagcsere szempontjából egy gyűjtőfogalom, több, egymástól akár független, de azonos tüneteket produkáló megbetegedésről is szó lehet.

Nos, ennyit a diétás vonatkozásokról.

Nagyon sok érdekes dokumentum érhető el a témában. Katt a képre néhányért.

Elérhető további cikkek a témában:

1. Autizmus - A Járvány
2. Autizmus - Okok és okozatok
3. Autizmus - Étrendi vonatkozások
4. Autizmus - Bogyóktól az étrendekig

Források:

1. Parent ratings of behavioral effects of biomedical interventions; Autism Research Institute (2009). URL: http://www.autism.com/index.php/treatment_ratings_asd
2. Keresztes A: Glutén és kazeinmentes diéta hatása autista gyermekeknél;  (2009); URL: http://www.alajos.hu/cikkek/olvas/cikk/321/Glut%C3%A9n-%C3%A9s-kazeinmentes-di%C3%A9ta-hat%C3%A1sa-autista-gyermekekn%C3%A9l
3. JB. Adams: Summary of Biomedical Treatments for Autism. URL: http://www.autism.com/pdf/providers/adams_biomed_summary.pdf
   
4. BL. Williams et al: Impaired Carbohydrate Digestion and Transport and Mucosal Dysbiosis in the Intestines of Children with Autism and Gastrointestinal Disturbances. PLoS ONE 6(9): e24585. URL: http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0024585
5. JB Adams et al: Gastrointestinal flora and gastrointestinal status in children with autism--comparisons to typical children and correlation with autism severity. BMC Gastroenterol. 2011 Mar 16;11:22. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21410934
6. JW Critchfield  et al:The potential role of probiotics in the management of childhood autism spectrum disorders. Gastroenterol Res Pract. 2011;2011:161358. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22114588
7. JB Adams, F George, T Audhya: Abnormally high plasma levels of vitamin B6 in children with autism not taking supplements compared to controls not taking supplements. J Altern Complement Med. 2006 Jan-Feb;12(1):59-63. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16494569
8. Kałużna-Czaplińska J et al: A focus on homocysteine in autism.Acta Biochim Pol. 2013;60(2):137-42. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23741716
9. Kałużna-Czaplińska J, Socha E, Rynkowski J: B vitamin supplementation reduces excretion of urinary dicarboxylic acids in autistic children. Nutr Res. 2011 Jul;31(7):497-502.URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21840465
10. Kałużna-Czaplińska J, Michalska M, Rynkowski J: Vitamin supplementation reduces the level of homocysteine in the urine of autistic children.  Nutr Res. 2011 Apr;31(4):318-21.
    URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21530806
11. Rimland B, Callaway E, Dreyfus P: The Effect of High Doses of Vitamin B6 on Autistic Children: A Double-Blind Crossover Study;  American Journal of Psychiatry, Volume 135, Issue , p. 472-475, (1978). http://autism.healingthresholds.com/research/effect-high-doses-vitamin-b6-autistic-children-double-blind-crossover-study
12. Opinion on Pyridoxal 5’-phosphate as a source for vitamin B6 added for nutritional purposes in food supplements; European Food Safety Authority (2008); The EFSA Journal (2008) 760, 1-13. URL: http://www.efsa.europa.eu/en/scdocs/doc/afc_ej760_pyridoxal_op_en,0.pdf?ssbinary=true
13. Vitamin and Mineral Safety; John N. Hathcock (2004). URL: www.crnusa.org/safetypdfs/011CRNSafetyvitaminB6.pdf
14. Whitehouse AJ et al: Maternal vitamin D levels and the autism phenotype among offspring.J Autism Dev Disord. 2013 Jul;43(7):1495-504. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23070790
15. Mostafa GA, Al-Ayadhi LY. Reduced serum concentrations of 25-hydroxy vitamin D in children with autism: Relation to autoimmunity. J Neuroinflammation. 2012 Aug 17;9(1):201. URL: http://www.jneuroinflammation.com/content/9/1/201
16. Kočovská E et al: Vitamin D in the General Population of Young Adults with Autism in the Faroe Islands.J Autism Dev Disord. 2014 Jun 14. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24927807
17. Gong ZL et al: Serum 25-hydroxyvitamin D levels in Chinese children with autism spectrum disorders.Neuroreport. 2014 Jan 8;25(1):23-7. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24089013
18. Dosman CF et al: Children with autism: effect of iron supplementation on sleep and ferritin.Pediatr Neurol. 2007 Mar;36(3):152-8. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17352947
19. James S, Montgomery P, Williams K: Omega-3 fatty acids supplementation for autism spectrum disorders (ASD). Cochrane Database Syst Rev. 2011 Nov 9;(11):CD007992. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22071839
20. DMG and Autism. URL: http://evenbetterhealth.com/
    
21. Kern JK et al: Effectiveness of N,N-dimethylglycine in autism and pervasive developmental disorder. J Child Neurol. 2001 Mar;16(3):169-73. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11305684
22. Celestino-Soper PB et al: A common X-linked inborn error of carnitine biosynthesis may be a risk factor for nondysmorphic autism. Proc Natl Acad Sci U S A. 2012 May 22;109(21):7974-81. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22566635
23. SF Fahmya: L-Carnitine supplementation improves the behavioral symptoms in autistic children. Research in Autism Spectrum Disorders Volume 7, Issue 1, January 2013, Pages 159–166; URL: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1750946712000827
24. L-Carnosine helps cognitive developmental delays, socialization in autism, and gross motor ability. 2009. URL: http://thehealersjourney.wordpress.com/2009/01/19/l-carnosine-helps-cognitive-developmental-delays-socialization-in-autism
25. Schulze A: Creatine deficiency syndromes. Handb Clin Neurol. 2013;113:1837-43. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23622406
26. Y Kurosawa et al: Cyclocreatine treatment improves cognition in mice with creatine transporter deficiency. J Clin Invest. 2012;122(8):2837–2846. URL: http://www.jci.org/articles/view/59373
27. Newmeyer A et al. Screening of male patients with autism spectrum disorder for creatine transporter deficiency. Neuropediatrics. 2007 Dec;38(6):310-2. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18461508
28. Lardner AL: Neurobiological effects of the green tea constituent theanine and its potential role in the treatment of psychiatric and neurodegenerative disorders. Nutr Neurosci. 2014 Jul;17(4):145-55. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23883567
29. Lardner AL: Neurobiological effects of the green tea constituent theanine and its potential role in the treatment of psychiatric and neurodegenerative disorders. Nutr Neurosci. 2014 Jul;17(4):145-55. URL: <a target=