A napokban egy országos hírportálon bukkant fel a „járdaszegélyek gyomnövénye”, a porcsin. Természetesen bebizonyosodott, hogy modern korunk méltatlanul elhanyagol egy újabb, csodálatos tulajdonságokkal rendelkező növényt. Szóval kalandra fel, kis tányérral a kézben irány gyomlálni! Vagy mégsem?
Az információ egyébként egyáltalán nem új, a kövér porcsin (Portulaca oleracea), illetve fajtarokonai fantasztikus hatásairól szóló írások az elmúlt években több helyen felbukkantak már. Mondjuk épp egy országos hírportálon nem ezt a szintet várná az ember, de azt hiszem az origo esetében már sokat nem ránt le a színvonalon.
A porcsin salátanövényként való felhasználása nem meglepő és ezzel önmagában semmi gond nincs -aki szereti, egye. A probléma az, hogy ismételten túltolták a növény sztárolását, ha megnézzük a tápanyagtartalommal kapcsolatos adatokat, akkor a növényhez kapcsolt állítások meglepően túlzónak mondhatók.
A porcsin, mint általában a leveles növények, magas víztartalommal bír. Ez a tömegének 93%-át teszi ki, szóval minden másra marad 7%. Ebből kb. 2 g fehérje, 3,4 g szénhidrát (beleértve ebbe a nem emészthető rostokat), 1,4 g ásványi anyag és 0,4 g a zsiradék.
Az a halvány kék csík a két sárga között - az a zsírtartalom. Innen szép nyerni...
LINOLÉNSAV
Ha a növény teljes zsírtartalma tiszta linolénsav is lenne, a "kiváló linolénsav-forrás" címke még akkor is erőteljes túlzásnak számítana, de a források szerint ez a teljes zsírtartalom 40-60%-át jelenti. Legjobb eredmények szerint 100 g porcsinban 3-400 mg alfa-linolénsavat sikerült kimutatni, hogy jobban el tudjuk ezt a mennyiséget képzelni: 100 g porcsin linolénsav tartalma van 3(!) g dióbélben vagy 1,3(!) g lenmagban. Az alfa-linolénsav hasznosulásával kapcsolatos problémákat már több alkalommal kifejtettem, most ebbe nem kezdenék bele újra, de egy gyors fejszámolás után kiderül, hogy az EPA/DHA irányban kb. 10-30 mg hasznosulással számolhatunk, ami elenyészően kevés a napi szükséglethez képest. Magyarán szólva a porcsint kilószámra kellene legelészni naphosszat, hogy érdemi zsírsav-mennyiséghez jussunk hozzá. Külön szomorúságom, hogy ezt az állítást sok helyen tényként kezelik, s adják tovább.
Hát, ha valaki ezek után még azt mondja, hogy gazdag linolénsav-forrás, akkor kívánom, hogy ebből fedezze a szükségletét és majd meséljen, mire jutott.
A porcsin magban állítólag több a linolénsav, de az ágacska és a mag méretének összevetése alapján sejthető, hogy ebből is félelmetes mennyiségeket lehet fogyasztani.
EGYEBEK
A cikkek szerint a "porcsin nagyon jó A-, E- és C-vitamin forrás". Gyengéden elsiklunk amellett az egyébként nem elhanyagolható tény mellett, hogy összekeverik az A-vitamint (retinol) az A vitamin ekvivalenssel, de nem szeretnék kötözködőnek tűnni. A porcsin esetében 1 320 nemzetközi egységnek (IU) megfelelő anyag van 100 g-ban, a napi ajánlás felnőtt személyeknél 2-3 000 IU között mozog – egye fene, nevezzük jelentősnek. Bár tegyük mellé, hogy a mezei sárgarépa esetében ez az érték 16 700 IU/100 g, így mindenki el tudja képzelni, hogy mit is érthetnek "jelentős" alatt.
A C-vitamin esetében 21 mg a mért mennyiség – nagyjából ennyi a burgonyában is van. Ez akkor nevezhető jelentősnek, ha ragaszkodunk a napi 60-80 mg-os beviteli referencia értékhez. E-vitaminból egészen magas, 12.2 mg/100 g értéket mértek, ez nem lenne rossz, ha ezen kívül nem lenne az étrendünkben egy csomó más tokoferol forrás. A magas ásványi anyag tartalomról még annyit, hogy a növény magas oxálsav tartalma miatt ennek hasznosulása nem olyan jó, ráadásul nagyobb mennyiségben fogyasztva az oxálsavnak vannak nem kívánatos hatásai.
Mindezek után a cikk bőségesen áradozott a Krétán meg a Japánban található Kohama-szigeten élők biztos azért olyan rettenetes egészségesek, mert porcsint (is) esznek. És ha már van kálium is a porcsinban, akkor jó magas vérnyomás ellen is – s eme sorok leírása közben végképp nem zavarta meg a szerző a lelki nyugalmát, hogy a növények úgy alapjáraton káliumban gazdag élelmiszerek. Ha pedig van benne vas is (2 mg/100 g) akkor az jól passzol az oxigén szállításához – bár ez utóbbi infóból nem sikerült semmi áltudományos szenzációt kikerekíteni, ennyiben maradtunk, pedig kis utánajárással a vashoz is lehetne nagyokat mondani. Ennyi erővel mondhatnám azt is, hogy mivel a magas a víztartalma, a vízben meg lehet úszni, így remek sportolási lehetőséget is kínál a növény...
Azok után, hogy egyesek parlagfüvet esznek, már ezen sem tudok meglepődni. Annál biztos csak jobb lehet...
Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
- A járdaszegélyek gyomnövénye a tányéron. Táfelspicc. Origo. 2017. augusztus 16. LINK
- USDA Food Composition Databases, Purslane, raw
- USDA Food Composition Databases , Carrots, raw
- Liua L. Howe P et al: Fatty acids and β-carotene in Australian purslane (Portulaca oleracea) varieties.Journal of Chromatography A. Volume 893, Issue 1, 29 September 2000, Pages 207-213
- AP Simopoulos, HA Norman, JE Gillaspy, JA Duke: Common purslane: a source of omega-3 fatty acids and antioxidants. Journal of the American College of Nutrition. Volume 11, 1992 - Issue 4
