Porcsin
2017. augusztus 21. írta: Meleg Sándor

Porcsin

A napokban egy országos hírportálon bukkant fel a „járdaszegélyek gyomnövénye”, a porcsin. Természetesen bebizonyosodott, hogy modern korunk méltatlanul elhanyagol egy újabb, csodálatos tulajdonságokkal rendelkező növényt. Szóval kalandra fel, kis tányérral a kézben irány gyomlálni! Vagy mégsem?

porcsin_0.jpg

Az információ egyébként egyáltalán nem új, a kövér porcsin (Portulaca oleracea), illetve fajtarokonai fantasztikus hatásairól szóló írások az elmúlt években több helyen felbukkantak már. Mondjuk épp egy országos hírportálon nem ezt a szintet várná az ember, de azt hiszem az origo esetében már sokat nem ránt le a színvonalon.

A porcsin salátanövényként való felhasználása nem meglepő és ezzel önmagában semmi gond nincs -aki szereti, egye. A probléma az, hogy ismételten túltolták a növény sztárolását, ha megnézzük a tápanyagtartalommal kapcsolatos adatokat, akkor a növényhez kapcsolt állítások meglepően túlzónak mondhatók.

A porcsin, mint általában a leveles növények, magas víztartalommal bír. Ez a tömegének 93%-át teszi ki, szóval minden másra marad 7%. Ebből kb. 2 g fehérje, 3,4 g szénhidrát (beleértve ebbe a nem emészthető rostokat), 1,4 g ásványi anyag és 0,4 g a zsiradék.

porcsin_1.jpg

Az a halvány kék csík a két sárga között - az a zsírtartalom. Innen szép nyerni...

 

LINOLÉNSAV

Ha a növény teljes zsírtartalma tiszta linolénsav is lenne, a "kiváló linolénsav-forrás" címke még akkor is erőteljes túlzásnak számítana, de a források szerint ez a teljes zsírtartalom 40-60%-át jelenti. Legjobb eredmények szerint 100 g porcsinban 3-400 mg alfa-linolénsavat sikerült kimutatni, hogy jobban el tudjuk ezt a mennyiséget képzelni: 100 g porcsin linolénsav tartalma van 3(!) g dióbélben vagy 1,3(!) g  lenmagban. Az alfa-linolénsav hasznosulásával kapcsolatos problémákat már több alkalommal kifejtettem, most ebbe nem kezdenék bele újra, de egy gyors fejszámolás után kiderül, hogy az EPA/DHA irányban kb. 10-30 mg hasznosulással számolhatunk, ami elenyészően kevés a napi szükséglethez képest. Magyarán szólva  a porcsint kilószámra kellene legelészni naphosszat, hogy érdemi zsírsav-mennyiséghez jussunk hozzá. Külön szomorúságom, hogy ezt az állítást sok helyen tényként kezelik, s adják tovább.

Hát, ha valaki ezek után még azt mondja, hogy gazdag linolénsav-forrás, akkor kívánom, hogy ebből fedezze a szükségletét és majd meséljen, mire jutott.

porcsin_2.jpg

A porcsin magban állítólag több a linolénsav, de az ágacska és a mag méretének összevetése alapján sejthető, hogy ebből is félelmetes mennyiségeket lehet fogyasztani.

 

EGYEBEK

A cikkek szerint a "porcsin nagyon jó A-, E- és C-vitamin forrás". Gyengéden elsiklunk amellett az egyébként nem elhanyagolható tény mellett, hogy összekeverik az A-vitamint (retinol) az A vitamin ekvivalenssel, de nem szeretnék kötözködőnek tűnni. A porcsin esetében 1 320 nemzetközi egységnek (IU) megfelelő anyag van 100 g-ban, a napi ajánlás felnőtt személyeknél 2-3 000 IU között mozog – egye fene, nevezzük jelentősnek. Bár tegyük mellé, hogy a mezei sárgarépa esetében ez az érték 16 700 IU/100 g, így mindenki el tudja képzelni, hogy mit is érthetnek "jelentős" alatt.

A C-vitamin esetében 21 mg a mért mennyiség – nagyjából ennyi a burgonyában is van. Ez akkor nevezhető jelentősnek, ha ragaszkodunk a napi 60-80 mg-os beviteli referencia értékhez. E-vitaminból egészen magas, 12.2 mg/100 g értéket mértek, ez nem lenne rossz, ha ezen kívül nem lenne az étrendünkben egy csomó más tokoferol forrás. A magas ásványi anyag tartalomról még annyit, hogy a növény magas oxálsav tartalma miatt ennek hasznosulása nem olyan jó, ráadásul nagyobb mennyiségben fogyasztva az oxálsavnak vannak nem kívánatos hatásai.

Mindezek után a cikk bőségesen áradozott a Krétán meg a Japánban található Kohama-szigeten élők biztos azért olyan rettenetes egészségesek, mert porcsint (is) esznek. És ha már van kálium is a porcsinban, akkor jó magas vérnyomás ellen is – s eme sorok leírása közben végképp nem zavarta meg a szerző a lelki nyugalmát, hogy a növények úgy alapjáraton káliumban gazdag élelmiszerek. Ha pedig van benne vas is (2 mg/100 g) akkor az jól passzol az oxigén szállításához – bár ez utóbbi infóból nem sikerült semmi áltudományos szenzációt kikerekíteni, ennyiben maradtunk, pedig kis utánajárással a vashoz is lehetne nagyokat mondani. Ennyi erővel mondhatnám azt is, hogy mivel a magas a víztartalma, a vízben meg lehet úszni, így remek sportolási lehetőséget is kínál a növény...

porcsin_3.jpg

Azok után, hogy egyesek parlagfüvet esznek, már ezen sem tudok meglepődni. Annál biztos csak jobb lehet...

 

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog  

 

A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

 

Források:

  1. A járdaszegélyek gyomnövénye a tányéron. Táfelspicc. Origo. 2017. augusztus 16. LINK
  2. USDA Food Composition Databases, Purslane, raw
  3. USDA Food Composition Databases , Carrots, raw
  4. Liua L. Howe P et al: Fatty acids and β-carotene in Australian purslane (Portulaca oleracea) varieties.Journal of Chromatography A. Volume 893, Issue 1, 29 September 2000, Pages 207-213
  5. AP Simopoulos, HA Norman, JE Gillaspy, JA Duke: Common purslane: a source of omega-3 fatty acids and antioxidants. Journal of the American College of Nutrition. Volume 11, 1992 - Issue 4

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr5412759816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zb74 2017.08.21. 15:30:54

Hogy porcsint érdemes-e enni, azt nem tudom. Állítólag finom.

Viszont ha már az ehető gyomnövényekről van szó, hadd hívjam fel a figyelmet a halovány aszatra (másképp halvány acatra, latin nevén Cirsium oleraceumra). Egyrészt sokféleképp felhasználható; lásd erről a Terebess konyhakert vonatkozó cikkét, tippekkel: terebess.hu/tiszaorveny/vadon/acat.html

Táplálkozási értékét a kalciumtartalma és a magas kalcium:foszfor aránya adja. Az előbbi előnyei talán világosak, az utóbbi magyarázatra szorul. Mind a kalcium, mind a foszfor fontos a szervezet számára, de ideális beviteli arányukról kevés szó esik. Az állati takarmányozással foglalkozó szakcikkek általában kiemelik, hogy a legtöbb állatfaj számára az ideális étrendi kalcium:foszfor arány 1:1-től 2:1-ig terjed. Emberre vonatkozóan nincs ez így kimondva, de beszédes, hogy az amerikai RDA kalciumból 1000 mg, foszforból 700 mg. Miért ajánlgatok én akkor egy olyan növényt - még mindig a halvány acatról van szó -, amelynél ez az arány majdnem 15:1 a kalcium javára? Azért, mert rengeteg olyan ételünk van, amelyben épp fordított az arány - számottevő foszfortartalmuk mellett alig, vagy egyáltalán nem tartalmaznak kalciumot. Kiáltképp igaz ez egyes feldolgozott termékekre, például felvágottakra és kólákra, amelyekben foszfátok, ill. szabad foszforsav található, kalcium viszont nem. Ezeket úgy tudjuk kiegyensúlyozni, ha fogyasztunk olyan élelmiszereket is, amelyekben viszont foszforból van kevés, és kalciumból sok. A halvány acat pont ilyen. Kultúrnövényeink közül csak a marhakáposzta (angol nevén collard) "tudja" ezt a magas kalcium:foszfor arányt, de azt valamiért Magyarországon csak állati takarmányozásra alkalmazzák. Az USA déli államaiban ellenben az emberi táplálkozásban is nagy hagyománya van a "collard greens"-nek, azaz a marhakáposzta-levélnek. Amíg viszont ez nem elérhető minálunk, érdemes lehet a halovány aszattal próbálkozni. Már persze annak, aki képes felismerni ezt a növényt...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.08.21. 16:50:57

@Zb74: Adtál egy jó ötletet, csinálok majd egy ilyen összehasonlítást :)

Nick a banya 2017.08.21. 17:26:23

Nagymamamnak volt ilyen a kertjeben. Aztan meg csotores. Fel kellett asni az egeszet, utana meg ugye visszatemetni. A fold meg teli volt maggal. Na ahol eddig gyep volt, most teli a kert viraggal. Ugrattam is szegenyt, hogy olcsobb volt, mint a fumag :)

Zb74 2017.08.21. 18:21:39

@Meleg Sándor: :-)

Amúgy mindig érdekelt, hogy miből viszik be a szükséges kalciumot azok, akik nem fogyasztanak tejtermékeket. Az amerikai közszolgálati rádió (ilyen is van, NPR-nek hívják) honlapjára épp ma került föl egy anyag, amely szerint a navahók például borókaágakat égettek, és a hamut belekeverték a kedvenc ételükbe, a kék kukoricakásába,

Mérések szerint a borókaág-hamu grammonként akár 300 milligramm kalciumot is tartalmazhat. Arról nincs szó a cikkben, hogy a borókaágak elégetése során nem keletkeznek-e rákkeltő anyagok: www.npr.org/sections/thesalt/2017/08/21/544191316/to-get-calcium-navajos-burn-juniper-branches-to-eat-the-ash

Munyi cica 2017.08.21. 20:59:46

A tyúkjaim nagyon szeretik a porcsint, én még eddig nem kóstoltam. Remélem, a tojásba is raknak belőle valamit :).

Munyi cica 2017.08.21. 21:07:11

@Zb74:
"Az igaz, hogy a csontok épüléséhez szükség van foszforra, de nem mindegy, hogy ez az elem milyen formában kerül be a szervezetbe: elsősorban foszfátként hasznosul, a csont alapállományának nagy részét ugyanis kalcium-foszfát teszi ki.
..........a foszfor nem befolyásolja a kalcium felszívódását; azt elsősorban a kalcitriol, a parathormon és a kalcitonin szabályozza".

kodpiszkalo.blog.hu/2012/07/02/mennyire_egeszseges_a_mak

Csak arról jutott eszembe, hogy mik lehetnek akkor ideális táplálékok a csont egészsége szempontjából?

Zb74 2017.08.22. 10:26:35

Közben megnéztem: a navahók körében összességében jóval alacsonyabb a rákos megbetegedések aránya, de speciel a gyomor- és májrák előfordulása magasabb.

Azt nem tudom, ennek köze van-e ahhoz, hogy hamut kevernek az ételükbe.

@Munyi cica: Az igaz, hogy a csontokban kalcium-foszfát (és a szintén foszfátcsoportot tartalmazó kalcium-hidroxi-apatit) van nagyobb mennyiségben, de ebből önmagában nekem még nem következik, hogy az étrendi foszfornak is foszfátformában kell jelen lennie az ételben ahhoz, hogy hasznosuljon.

Amúgy a tejtermékek sok szempontból ideális táplálékok a csont egészsége szempontjából, de vannak, akik allergiásak a béta-laktoglobulinra vagy a kazeinre, és emiatt nem fogyaszthatják őket. Meg hát vannak a világban olyan népek, amelyek hírből sem ismerik a fejést, mégsem feltétlenül gyönge a csontozatuk. Ezért érdekelt, hogy ők honnan jutnak elegendő kalciumhoz (foszfor több mindenben van). Egyszer egy Szeged környéki szállodában volt a svédasztalon egészben sült apróhal. Annyira pici halacskákról van szó, hogy lehetetlen őket kifilézni, ezért egészben kell őket megsütni, és megenni. Erről jutott eszembe, hogy a tengermelléki népek körében az apróhal például jelentős kalciumforrás lehet. De a levélzöldségek egy része is az, csak nem mindegy, mennyi fitin- és oxálsav van bennük, mert ezek gátolhatják a kalcium (valamint néhány egyéb fémes elem) felszívódását. Fontos még, hogy a kalciumtranszportban bizonyos K-vitamin-függő fehérjék játszanak szerepet, ezért a K-vitamin megfelelő bevitele is szükséges az egészséges csontokhoz. Abba most nem mennék bele, hogy a K-vitamin melyik formája az ideális ebből a szempontból, mert erről még eldöntetlen viták folynak.

Persze nem szabad a csontok egészségét kizárólag a táplálkozás szempontjából nézni. Elegendő időt kell tartózkodni a napon a megfelelő D-vitamin-ellátottság kedvéért, és hát mozogni is kell, megfelelően kell terhelni a csontokat. Ahogy izmot sem lehet pusztán a megnövelt fehérjebevitel révén építeni, kell hozzá az edzés is; ugyanúgy a csontoknak sem elég, ha sok kalciumot meg foszfort viszünk be a szervezetünkbe.

Munyi cica 2017.08.23. 15:29:20

@Zb74:
Szia! Köszi a választ, foszfát-foszfor ügyben nem tudom, hogy van ez, talán annyira nem is kell kivesézni, nálam okosabb emberek írták, amit idéztem, de mondom, annyira nem kell molekulára szedni a kajákat talán :).
Tejtermék: na az jó, ha ideális, én is ezt olvastam, legalábbis ami a kalcium-foszfor arányt illeti. A csontritkulástól biztos nem véd meg, ahhoz más is kell, de nem is okozza, én úgy gondolom.
Persze, tudom én, hogy kell a D meg K, meg a mozgás, most direkt az étrendi tényezőkre voltam kíváncsi, mert arról volt szó :).
Az apró halak tényleg jók, amiben benne van a csontja is, fejestől, mindenestől. Nem tudom, vajon a tojáshéj hasznos-e? Lehet, hogy ez csak népi hiedelem? Persze ahol már van csontritkulás, ott nehezebb a visszaépítés.

Zb74 2017.08.23. 19:29:59

@Munyi cica: Hát, a madaraknak, ugye, kloákájuk van, tehát ugyanott jön ki az ürülék, ahol a tojás - nem tudom, meg lehet-e tisztítani a tojáshéjat annyira (főleg házilag), hogy a tojáshéjporban már ne maradjon... khm... oda nem illő anyag.

A többi kálciumforrásnál maradva, a nagyobb halaknál is elképzelhető, hogy kinyerhető a csontjukból(szálkájukból) a kálcium. Létezik, ugye, az ecetes hal mint étel - annak általában annyira gumiszerű a csontja, hogy el lehet nyammogni. Persze az pont attól ilyen, hogy az ecetes főző- és páclébe kioldódik a csontokból/szálkákból a kálcium egy része, szóval ez csak akkor működik, ha a levet is megiszod.

Munyi cica 2017.08.24. 11:40:42

@Zb74:

Tojáshéj: simán ehető. Ráadásul hőkezelt a héj, ez is tisztítja, főtt tojás héja. Előtte megmosni. Kérdés az, hogy ér-e valamit.
Lehetett régebben kapni Tovita néven is, nem tudom, ma is kapható-e még.
Jó, hogy mondod, néha annyira puhára fő a csont a kuktában, hogy ehető, de akkor a levét/levest is meg kell inni, enni, köszi, majd erre figyelek. Persze vannak olyan nézetek is, hogy nem is kell olyan sok kalcium az embernek, tehát nem kell külön ráhajtani - nem tudom.

Zb74 2017.08.24. 13:03:17

@Munyi cica: Rákerestem, por és tabletta formájában is kapható. Sajnos, csak a kalcium mennyiségét írják le az oldalakon, amelyek árulják - a foszfor, magnézium, kálium stb. mennyiségét nem, bár az is lehet, hogy ez változó. Mindenesetre jó tippet adtál!

Az ideális kalciumbevitel egyébként valóban vita tárgya. Az egyes országokban eléggé eltérőek az irányadó napi beviteli értékek; Magyarországon 800 mg, az USA hatóságai 1000 mg-ot ajánlanak, Németországban talán 1500 mg-ot... Ráadásul ez függ attól is, kinek milyen a D-vitamin-státusza, a mikrobiótája, az inulin- és oligofruktóz-bevitele stb. Aminthogy attól is, milyen forrásból viszi be a kalciumot. A spenótban meg a céklalevélben is van kalcium, de a magas oxálsav-tartalom miatt kétséges, mennyi szívódik fel belőle. Én valahol azt olvastam, hogy a legjobb felszívódási arányt a már említett marhakáposzta-levélből (takarmánykáposzta-levélből) mérték; sajnos, ez a hazai zöldségeseknél nem kapható. Ha van kerted, eBay-ről esetleg rendelhetsz "collards" magot, és elvetheted, mármint jövőre.

A szárazföldi állatok csontja mint kalciumforrás elsősorban az ólomszennyezettség miatt kérdéses. Régen állítólag a csontlisztet is ajánlották emberi kalciumpótlásra, de már vagy harminc éve letettek erről, mert túl sok ólmot találtak benne.

Munyi cica 2017.08.30. 14:42:50

@Zb74:
Szia! Bocs, nem jártam erre....örülök, hogy tetszik a tojáshéj :). Valamikor én is szedtem, nem tudom, mennyire hasznosul.
A tej nem jó neked, vagy tejtermék?
Hát nem tudom, mennyire vágok bele a marhakáposzta termesztésbe :) egyelőre nem terveztem, de biztos más levélben is van, ha nem is a spenót meg a cékla. Kertünk van, talán a mángold...na majd megnézem, de hát úgysem mindennap eszik az ember.
Csont: jó, hogy mondod, pedig néha, amikor vajpuhára fő a csirkecsont a kuktában, rágcsálok belőle, gondolván, hogy milyen jó kalcium forrás, de hát ezek szerint nem? És akkor mi van a hosszan főzött csontlevesekkel, marhacsont, sertéscsont, csirkeláb, csibecsont...ezeket direkt ajánlják, a Ca miatt. (bouillon, broth). Ezekből az ólom nem fő bele a lébe?

Zb74 2017.08.30. 16:20:26

@Munyi cica: A lébe tudtommal nem kerül annyi ólom, ami meghaladná az egészségügyi határértéket. Valahol olvastam a konkrét mérési eredményeket is, de már meg nem tudnám mondani, hogy hol.

Nekem jó a tej és a tejtermék, de nem tudom, milyen mennyiségben ideális.

Munyi cica 2017.08.31. 13:42:01

@Zb74: Köszi, ez jó hír, bár mostanában sajnos ritkán eszem. A csont akkor megy a macskának (ugye ő nem kap ólommérgezést ? ). Eddig minden cicám megette, nem lett bajuk a csirkecsonttól.
Hát ha tejet is fogyasztasz, nem kell félned a Ca hiánytól, szerintem. Napi fél liter az ajánlás, vagy annak megfelelő mennyiségű tejtermék, tehát mondjuk 10 dkg túró, vagy 5-6 dkg sajt, vagy egy része a tejnek egy pohár joghurt, ilyesmi. 1 dl tejben 120 mg Ca van, nem tudom, ebből mennyi szívódik fel.Fél liter már 600 mg elvileg.

Zb74 2017.10.26. 13:36:56

@Munyi cica: Szerintem a házi tyúkok csontjában nem sok ólom lehet. Itt inkább a "csirkegyárakban" nevelt csirkékről, CAFO-marhákról stb. lehet szó.

Én személy szerint főleg tejtermékekből fedezem a napi kalciumbevitelemet, de van, aki ezeket nem eheti. Most tudtam meg, hogy a Theodora Quelle Kékkúti ásványvíz kalciumtartalma 260 mg / liter, ami azért számottevő. Kérdés, lehet-e folyamatosan fogyasztani.

Zb74 2017.12.22. 13:11:03

@Zb74: Közben megtaláltam, hogy embereknél is 1:1-nél magasabb kalcium-foszfor arányt javasolnak. Az EFSA 2015-ben kiadott, foszforról szóló tudományos véleménye a táplálékkal bevitt kalcium és foszfor arányára 1,4:1 értéket határoz meg ajánlásként. Figyelembe véve, hogy 1) foszfor nagyon sok élelmiszerben van, kalcium jóval kevesebben, és 2) az OTÁP2014-es vizsgálat szerint a tényleges beviteli arány Magyarországon 0,6:1 a férfiak, és 0,7:1 a nők körében; még fontosabbá válik olyan kalciumforrások felkutatása, amelyek csak minimális mennyiségű foszfort tartalmaznak, különben az ideális beviteli arányt sohasem fogjuk elérni.

Munyi cica 2017.12.28. 21:20:04

@Zb74: szia, bocs, csak most vettem észre, ritkán járok mostanában erre :( gyakorlatra lefordítva ez mit jelent, mert hiába ez az arány, ha nem tudom, mit kéne többet ennem mit meg kevesebbet a csontritkulásomra. Sajnos ott tartok, (pedig szedem a gyógyszert), hogy egyre-másra eltörik mindenem, már majdnem spontán....:( Elég volt pl. egy alapos nyújtózkodás a padlón gerinctorna címén, és eltört három bordám, két hónap múlva meg még egy.

Munyi cica 2017.12.28. 21:27:07

@Zb74: nem tudnál segíteni ebben? Pl. jó a tejtermék, tej, és milyen mennyiségben?

Zb74 2018.01.06. 11:37:32

@Munyi cica: Huh, ez nagyon durván hangzik. Az ilyen szintű csontritkuáls orvosi terápiát igényel, én ebben (sajnos) nem tudok segíteni. Azt tudom, hogy Japánban törzskönyveztek egy Glakay nevű gyógyszert, ami nagyon hatásos, de szerintem azt Magyarországon nem alkalmazzák: medical.eisai.jp/products/di/EPI/GLA_SC_EPI.pdf

Ez tulajdonképpen nagy dózisú menatetrenon-készítmény. A menatetrenon a K2-vitamincsalád egyik vegyülete, MK-4 ill. menakinon-4 néven is ismert. A Glakay szokásos adagja napi 3x15000 mikrokramm, azaz 45000 mikrogramm. Ez terápiás dózis, csak orvosi felügyelet mellett adható.

Munyi cica 2018.01.06. 13:53:27

@Zb74: Köszönöm szépen, ez is nagy segítség, K2 vitamint szedek, de majd utánanézek ennek a menatetrenonnak. És a tejtermékről mit tudsz, abban megfelelő a kalcium-foszfor arány, vajon használ-e vagy inkább árt a csontomnak?

Munyi cica 2018.01.06. 14:36:23

@Zb74: Ja, és köszi a linket, bár azt éppen nem tudom elolvasni,(japánul van :D) de Glakay néven megtaláltam :)

Munyi cica 2018.01.19. 15:14:43

@Zb74: Szia! Írtam privit, nem tudom megkaptad-e, lehet, hogy rossz címre írtam, szeretnék valamit kérdezni. Köszi!

Zb74 2019.04.12. 10:19:44

Egy viszonylag friss állatkísérlet szerint a marhakáposzta, a porcsin és a batátalevél beiktatása az étrendbe csökkenti a nagyon eltolódott omega-6:omega-3 arány miatti egészségkockázat mértékét (noha egyik sem tartalmaz számottevő mennyiségű omega-3 vagy egyéb zsírsavat):
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6003211/

fordulo_bogyo 2019.04.14. 03:01:52

@Zb74: tulerzekeny patkanyok eseten... :-)
süti beállítások módosítása