Kecsketej
2020. április 20. írta: Meleg Sándor

Kecsketej

Egy jó ideje velünk van a mindenre jó kecsketej mítosza, közkívánatra most ezt a témát boncolgatnám egy kicsit.

kecske_1.png

Kedves Olvasóink!

Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.

A kecske a kérődző párosujjú patások közé tartozik, az egyik legrégebbi háziállatunk, legvalószínűbb őse a Zagros-hegységben élő bezoárkecske. Tartásának előnye a kisebb testméret, illetve, hogy mostohább környezetben, akár félsivatagos közegben is megél, bár pont a táplálékkal szembeni viszonylagos igénytelensége miatt komoly pusztítást képest végezni a környezetében. A maguk nemében intelligens állatok, kíváncsiak, jól szocializálódnak, emberhez kötődnek, alkalmazkodóképességük révén szinte bármilyen környezetben boldogulnak.

A házi kecske olyan tekintetben nem egységes faj (pontosabban a vadkecske alfaja), hogy területileg tucatnyi változatát tenyésztették ki, illetve számos változata létezik annak megfelelően, hogy szőr, tej vagy épp hús előállítása a tenyésztők célja, továbbá milyen környezethez kell alkalmazkodni a tenyésztés során.

 

A KECSKETEJRŐL

A kecske fontos haszonállat, a kecsketartó kultúrákban gyakorlatilag minden porcikáját hasznosították. Az EU-ban 2018-ban 2,3 millió tonna kecsketejet állítottak elő (a teljes tejtermelés 1,3%-a), a teljes tejmennyiség 92%-át 5 ország adja: Görögország, Spanyolország, Franciaország, Románia és Olaszország. A közvetlen fogyasztásnál jelentősebb a különböző tejtermékek gyártáshoz való felhasználás (főleg sajtok). A kecsketejnek jellegzetes szaga van, ezt a kecske táplálkozásán kívül az anyával együtt tartott bak szaga is befolyásolhatja.

A kecsketejről, mint minden tejféléről tudni kell, hogy az összetételre vonatkozó adatokat erős szórással kell értelmezni: a kecskefajták között is vannak különbségek, de a takarmányozás is befolyásolja a tápanyagtartalmat, akár szezonálisan is erős eltérések lehetnek, különösen a mikroelemek, vitaminok szintjén. A legtöbb összehasonlításban általában a tehéntejjel (mint leggyakrabban fogyasztott tejféle) és az emberi anyatejjel (mert bizonyítani szeretnék, hogy még ennél is jobb) szokás a kecsketejet összevetni, más országokban azért bejön a képbe a teve, a jak vagy más tejelő haszonállat is a képbe.

 

Fehérje

A kecske és a tehén teje egyaránt kb. 3-3,5 g fehérjét tartalmaz 100 grammban, az anyatej ehhez képest kifejezetten fehérjeszegény, ennek mindössze harmadát tartalmazza. A kecsketejben és a tehéntejben a meghatározó fehérje a kazein, a teljes fehérje-mennyiség kb. 83%-át ez adja, ezzel szemben az anyatejben a kazeinek jóval kisebb arányban (<40%) vannak jelen, főként lactalbumin és apo-lactoferrin van az emberi tejben. Ezzel szerintem már egyből bukik a kecsketej = anyatej metafora, ami majdnem minden kecsketejes cikkben visszatérő eposzi jelző (még tudományos cikkek bevezető mondataként is találkoztam ezzel).

A kazeinen belül további kérdés, hogy milyen kazein is van a tejben. A kazeinnek van több változata: az αs1- és az αs2-kazein (1 db aminosav a különbség), a β-kazein vagy a κ-kazein. Több kutatás a különböző kazeintípusokat különböző krónikus megbetegedésekkel hozta összefüggésbe, de végül ezeket a feltételezéseket eddig nem igazán sikerült igazolni – a viták természetesen továbbra is folynak. A szarvasmarha tejében jellemzően αs1-kazein van, de ez fajtánként eltérő, vannak αs2-kazeint tartalmazó tejek, erre főként Új-Zéland, Ausztrália feküdt rá, de állítólag a franciáknál is van ilyen. A kecsketejben jellemzően β-kazein van (55%), az αs1 típus kisebb arányban van jelen.

Gyakran elhangzik, hogy a tehéntej fehérjéire allergiások számára a kecsketej kedvezőbb lehet. A tejfehérje-allergia egy viszonylag gyakori, sokakat érintő állapot, ennek ellenére szakirodalmi szinten borzasztóan gyenge minőségű források foglalkoznak a kecsketej-felhasználásával. Nagyjából annyit lehet elmondani, hogy van, akinek a kecsketejre váltás segítség, másoknak nem, attól függően, épp melyik konkrét fehérje-típus áll az allergiás reakció hátterében. A kis méretű és alacsony evidencia-szintű kutatások miatt az arányokban is erős szórás van (7-92% között), gyakorlatilag még csak meg sem becsülhető, hogy a tehéntejfehérje-allergiások mekkora részének jelenthet(ne) segítséget a kecsketejre váltás. Emiatt a hivatalos ajánlások szerint a kecsketejet nem tartják a tehéntej alternatívájának tehéntej-fehérjére adott allergia esetén.

 

Szénhidrát

A szénhidrátok szempontjából az anyatej majdnem 7g/100 g értékkel a legédesebb. A kecsketej és a tehéntej között minimális (kb. 10%) eltérés van, 4,5-4,8 g/100g cukortartalommal. A domináns cukorféle mindhárom tejben a laktóz, így nem igaz az az állítás, hogy a laktózérzékenyek a tehéntej helyett ihatnának kecsketejet.

 

Zsír

Az anyatej 4,4 g, a kecsketej 4,1 g, a tehéntej 3,3 g/100 g körüli zsírmennyiséget tartalmaz, ez lényegében nem sok eltérést jelent - vannak ennél jóval magasabb zsírtartalmú tejek, de azok többségét nem használjuk humán táplálkozásban (hacsak nem tart valaki otthon fejősfókát, esetleg bálnát).

A kérődzők teje és az anyatej közötti legnagyobb különbség, hogy az előbbi tejek több rövid szénláncú zsírsavat tartalmaz, a kapronsav (C6), a kaprilsav (C8) és a kaprinsav (C10) neve egyaránt a latin capris (kecskeszag) szóból ered (akiknek ez kínaiul hangzik, azoknak javaslom ezt az írásomat). Tiszta állapotban (szabad zsírsavként) ezek a zsírsavak erősen kecskeszagúak, a tejben trigliceridként ez nem jellemző, de pl. a kecskehús jellegzetes szagáért ezek felelősek. A kecsketej mellett szól, hogy a zsírtartalom kisebb méretű cseppekben található meg benne, így az emészthetősége valamivel jobb. További jó tulajdonságuk, hogy szabad zsírsavként gombaellenes és antibakteriális hatásuk van, de erősen kérdéses, hogy ez a kecsketej fogyasztással mennyiben érvényesíthető, erre azért nem alapoznék.

A kecsketej alapú termékeknek talán egy érdemi előnye van: mivel az állatok többsége szabad legeltetésen van (szemben a szarvasmarhákkal), az un. konjugált linolsavak (upsz, ezekről még nem is írtam) mennyisége magasabb lehet, aminek hosszútávon egészségvédő szerepet tulajdonítanak.

kecsketej_zsir.jpg

Tejfélék zsírsav-profilja az USDA adatai alapján.

 

Mikroelemek, vitaminok

A tejféléket összehasonlítva nagyjából az látható, hogy a kérődzők teje jobban hasonlít egymásra, mint az anyatejre. Bizonyos elemeknél (magnézium, kalcium) a kérődzők teje az anyatejet messze veri, más esetekben (folsav, vas) az anyatej a jobb. És mindezekhez megint csak hozzá kell tenni, hogy a táplálkozástól függően változhat ezek mennyisége a tejben.

kecske_2.png

 

ÁLLÍTÁSOK A KECSKETEJRŐL

Összegyűjtöttem mindenféle kecsketejes cikket, ezekből válogatok pár érdekes mondatot. A spektrum igen széles, nagyjából a „régen minden jobb volt” (a tanyasi élet érintetlen ősboldogsága kecskékkel) alapra épülve tudományos eredmények félreértett, esetleg felnagyított (akár irreális szintig) bemutatása történik, néhány eposzi jelző („jobb mint az anyatej”) ismételgetésével vegyítve. Érdekes, hogy sok helyen a kecsketej kisajátítja a tejek általános tulajdonságait – hasonlóan, mint anno a fürjtojás szentült meg és olvasztotta magába minden tojások legjobb tulajdonságait. Az anyagokban elkerülhetetlenül megjelennek azok a modern kori varázsszavak, amik nélkül ma már egy varázstermék sem tud meglenni (immunerősítés, lúgosítás, hidratálás, természetes, bio, méregtelenítés, vértisztítás, stb.). Ennél a témánál is megfigyelhető, hogy az  írások gyakran szó szerint átvesznek egymástól jól hangzó mondatokat, esetleg meg is toldják még valami szenzációssal, amit majd a következő cikk koppint le. A másolás sokszor úgy történik, hogy az átvevőnek fogalma sincs arról, mit is jelent a másolt mondat, próbálgatja átírni, de úgy még rosszabb lesz... Az meg, hogy igaz-e, az a kutyát sem érdekli.

A kecsketejből készült élelmiszerek könnyen emészthetők és kevés allergén anyagot tartalmaznak.

A kecsketejben valóban kisebb méretűek a zsírcseppek, illetve kisebb a fehérjékből képződő alvadékpehely mérete, ennyiben valóban könnyebben emészthető. Összetétele alapján az emészthetősége a tehéntejével azonos (vagyis jó).

Az allergia vonalon érdekes logikai csavar, hogy abból kiindulva, hogy a tejfehérje-allergia esetében esetleg használható csereként a kecsketej, pár lépésben eljutnak odáig, hogy maga a kecsketej képes gyógyítani az allergia klasszikus tüneteit az asztmától a dermatitiszig. A jelenség mögött egy egyszerű észlelési anomália áll: ha valaki egy allergént kivon az életéből és a helyébe lép más, pl. egy kozmetikumot kecsketejes termékre cserél valaki, és megszűnnek a tünetei, a kecsketej gyógyító hatásának fogja érzékelni – pedig valójában nem ez történt, csak eltüntette az allergiás tüneteket okozó elemet.

Mivel a kecske gyakorlatilag bármit lelegel, így rengeteg pollen kerül a szervezetébe, ezért a népi gyógyászat a kecsketejet az allergia ellenszereként is ismeri. A polleneket nem bontja le teljesen, csak legyengíti, így aztán azok ebben a legyengült formában bekerülnek a tejbe is.

Na ez meg az előző fordítottja lenne, különösen érdekes, amikor egy bekezdésben egymás alatt szerepel a mondat, hogy a kecsketejben nincs allergén, csak a virágporból származók... A pollen (virágpor) biológiai léptékben óriási méretű objektum, ezt lebontja az állati szervezet, nem igazán jellemző, hogy az allergizáló elemek átjutnának a tejbe. Olyan van, hogy az anya által fogyasztott allergén az anyatejen keresztül csecsemőnél tüneteket vált ki - na de ez állati tej közvetítésénél, esetlegesen felnőtt embernél és allergia gyógyítására? Nagyon science-fiction kategória, ami mögé kellene sűrű halmokba igazoló adatokat pakolni.

Az már csak apró kötekedés mindezekhez képest, hogy a népi gyógyászatnak a fogalmi körében az allergia nem is létezik - Cle­ments von Pir­qu­et és Schick Béla, bé­csi gyer­mek­gyó­gyászok 1906-ban fedezték fel és nevezték el az allergiás reakciót. Az allergia kezelésére vonatkozó népi gyógyászati praktikák leginkább késő 20. századi kitalálmányok.

Ezen kívül a kecsketejben igen kevés alfa-s-1-kazein található. Az alfa-s-1-kazein olyan fehérje, amelyről szakértők azt gyanítják, a tehéntej-allergiáért felelős anyag.

Addig igaz, hogy az alfa-s-1 kazeinből a kecsketej kevesebbet tartalmaz és a tehéntej allergiák egy részéért ez a fehérje felelős. De univerziálisan nem igaz a teljesen hipoallergén kecsketejről szóló állítás. De itt felmerült az a kérdés, hogy ha a kecsketejet annyian fogyasztanák, mint a tehéntejet, akkor vajon a kecsketej-fehérjére adott allergiás reakciók hogyan alakulnának.

kazein.jpg

A mérések alapján a kecsketej is tartalmazza az αs1-kazeint, csak kisebb mennyiségben. Valódi kazein-allergiánál emiatt a már a kecsketejet nem lehet fogyasztani, ugyanis a tünetek kiváltásához igen kis mennyiség is elegendő.

A kecsketej kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemőtáplálásban…

A nyers állati tejekkel való csecsemőtáplálás a tudomány jelenlegi állása szerint a nem nyerő ötletek táborába sorolható, így a tehéntejes csecsemőtáplálásnak a kecsketej csak annyiban kiváló alternatívája, hogy ugyanolyan mértékben nem ajánlott. Kizárólagos kecsketej alapú táplálásnál több súlyos egészségügyi problémát írtak le, bár ezek kialakulásában egyéb tényezők is szerepet játszhattak.

Bár a mítosz szerint Zeuszt is kecsketejen nevelték, őt tekintsük speciális esetnek, általában véve a gyermektáplálással foglalkozó, nemzetközi szinten jelentős szakmai szervezetek NEM ajánlják a nyers kecsketejet csecsemőtáplálásra. Az emberi csecsemőnek anyatej való. A hozzátáplálás során lehet már váltótársa a tehéntejnek, illetve a kecsketejből készült termékek a tehéntejből készülteknek. 

Ezen kívül a kecsketejben sok olyan enzim található, amelyek támogatják az emésztés folyamatát.

Ez egy enzimtáplálkozásos butaság – a tejben lévő enzimek aktivitásukat vesztik az első hőkezeléskor, de a tej emésztéséhez egyébként sem szükségesek. tartunk mi erre saját enzimeket. A kecsketejben a tápanyagok előbontása egyébként sem enzimatikus jellegű, inkább a probiotikumok aktivitásához köthető.

A kecsketej több mint 70 telítetlen zsírsavat tartalmaz.

Tudom, hogy nagyot akartak mondani, de nincs is annyi…

Véd az allergia ellen, fertőtlenít és erősíti az immunrendszert is, vitamin összetétele pedig vetekszik az anyatej értékeivel.

Nem véd az allergia ellen, nem fertőtlenít (gondolom, itt a rövid szénláncú zsírsavak antimikrobális hatására gondoltak) és nem erősíti az immunrendszert. Az anyatejes analógiáról meg már beszéltünk.

Az antibiotikumok felfedezéséig általánosan ismert volt a kecsketej gyógyító hatása.

Tudom, hogy a népi gyógyászat újkori felvirágzását éli, de sajnos ez legtöbbször a kritika nélkül terjesztett tippeket jelenti csak. Nyilván a kecsketejhez is lehet találni népi gyógyászati ötleteket, de igazából ezek gyakorlati próbája teljesen hiányzik. El lehetne azon gondolkodni, hogy ha a kecsketej olyan fantasztikus gyógyító valami, akkor miért szorították ki az antibiotikumok vagy mért nem kecsketejből csinálják azokat (nem, nem a gyógyszermaffia miatt..).

Az antibiotikumok felfedezéséig, a tüdőszanatóriumok mellett kecsketenyészet is volt, mivel a kecske teje a tébécé gyógyításához tartozott.

Nem sikerült lenyomoznom, honnan szedték a tüdőszanatóriumok és a kecskefarmok kapcsolását, annyi racionalitása talán van, hogy a tüdőszanatóriumokat előszeretettel tették magas hegyi területekre a jó levegő miatt, ott pedig a kecsketartásra kedvezőbbek a körülmények, mint a szarvasmarha legeltetésére. A krónikus tüdőbetegségek kezelésre (és itt általánosságban a TBC-ről beszélünk), alapvetően az antibiotikumok és a védőoltás kifejlesztése volt érdemi hatással, a kecskék láthatóan nem boldogultak ezzel a problémával.

Mint a legtöbb tejtermék savasító, illetve erősen savasító kategóriába tartozik, ez alól csak a kecsketej és az anyatej a kivétel.

Mivel a savasításnak-lugosításnak nincs értelme (lásd itt), így a kecsketej lugosító tulajdonságait sem érdemes elhinni.

…sok benne a C- és A-vitamin is, mely utóbbi tartalmának köszönhetően jótékony hatással van a pajzsmirigy működési zavaraira. De B13-vitamin (orotsav) tartalma miatt rákbetegek is bátran fogyaszthatják, erősíti a szervezetet, és energiát ad.

A tejfélékben általánosan nagyon kevés a C-vitamin (<1 mg/100 g), forrásként nem is tartjuk őket számon. A tejek A-vitamin tartalma kicsit összetettebb kérdés: a takarmányozástól függően változik a tejek karotin tartalma (ettől kap a tej kissé sárgás árnyalatot), ami az A-vitaminnak előanyaga. A tejben van kész A-vitamin is (retinol), de a napi A-vitamin ajánlás teljesüléséhez nagyjából 1,5 liternyi kecsketejet kellene meginnunk (tehéntejből is...).

Az orotsavat ma már nem nevezik B13-vitaminnak, hiánytünete nem ismert, élelmiszerek közül a gyökérzöldségekben és a tejsavóban található meg (ezen felül magnézium-bevitelhez használják étrend-kiegészítőkben magnézium-orotát néven). A kecsketejekkel kapcsolatos írásokban gyakran előfordul, hogy az orotsav jelentős védelmet nyújt a rákos megbetegedések ellen, és hogy a kecsketejet előszeretettel javasolják a daganatos betegek gyógyításában. Ez agy ebben a formában nem igaz: egyrészt a daganatképződés elleni védelem nem igazolt hatás, másrészt a daganatkeletkezés elleni védelem eleve nem jelenti azt, hogy a gyógyításban használható.

 

ÖSSZEFOGLALVA

A kecske szép és aranyos állatka. A tejével sincs semmi gond, de hasonlóan sok más élelmiszerhez, ez sem rendelkezik univerzális gyógyító erővel. Vannak olyan állapotok, ahol a tehéntejet le kell cserélni, a kecsketej ebben lehet egy opció, de gyakorlatilag véletlenszerű, kinél fog beválni és kinél nem. A kecsketej nem csereszavatos az anyatejjel, a tehéntejhez képest sincs számottevő előnye (azért mégiscsak rendszertanilag közel álló állatfajokról beszélünk).

A kecsketej és a belőle készült termékek összekapcsolódnak a kézműves alternatív piacokkal, ahol egyébként az alternatív egészségügy is működik kiterjedtebb módon (mert ez a szint sok esetben informális módon működik és a kontroll jóval kisebb mértékű). Adódott a lehetőség, hogy a két rendszer egymásra találjon és ez rövid úton meg is történt, így a kecsketej betört az alternatív gyógyászat és a kapcsolódó termékek piacára, magára kapva nem kevés kétes értékű állítást. 

A kecsketejjel, sajttal és a szappanokkal sincs semmi gond, ha ezeket a kétes dolgokat lerántjuk róluk - csak épp elveszik egyfajta varázslat, ami persze nagy részben nem volt több megtévesztő illúziónál.

kecske3.jpgNagyapám kiskecskéi

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással 2020-ban is értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon.

A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

Források:

  1. Basnet S, Schneider M, Gazit A, Mander G, Doctor A: Fresh Goat's Milk for Infants: Myths and Realities—A Review. Pediatrics April 2010, 125 (4) e973-e977.
  2. Tae-Hwan Jung, Hyo-Jeong Hwang et al: Hypoallergenic and Physicochemical Properties of the A2 β-Casein Fractionof Goat Milk. Korean J Food Sci Anim Resour. 2017; 37(6): 940–947. LINK
  3. Stergiadis S, Nørskov NP et al: Comparative Nutrient Profiling of Retail Goat and Cow Milk. Nutrients. 2019 Oct; 11(10): 2282. LINK
  4. De Noni I, FitzGerald RJ et al: Review of the potential health impact of β-casomorphins and related peptides. EFSA Scientific Report (2009) 231, 2-107. LINK
  5. Truswell AS. The A2 milk case: a critical review. Eur J Clin Nutr. 2005;59(5):623–631. LINK
  6. Munblit, D., Peroni, D. G. et al: (2017). Human Milk and Allergic Diseases: An Unsolved Puzzle. Nutrients, 9(8), 894. LINK
  7. The sheep and goat sectorin the EU - Main features, challenges and prospects. LINK
  8. Park YW:Hypo-allergenic and therapeutic significance of goat milk. Small Ruminant Research Vol14, Issue 2, August 1994, Pages 151-159. LINK
  9. Pina I, Carnice TR, Zandueta CM: Use of goat's milk in patients with cow's milk allergy. Anales de Pediatria (Barcelona, Spain : 2003), 01 Aug 2003, 59(2):138-142.
  10. Restani, Patrizia Goat Milk Allerginicity, Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition: October 2004 - Volume 39 - Issue 4 - p323-324. LINK
  11. Kukovics Sándor (szerk): A tej szerepe a humán táplálkozásban. Melánia, Budapest, 2009.
  12. El-Agamy, Elsayed. (2006). Handbook of Milk of Non-Bovine Mammals.
  13. Elagamy, E. I. (2016). Milk Protein Allergy.
  14. Lad, S. S., Aparnathi, K. D., Mehta, B., & Velpula, S. (2017). Goat milk in human nutrition and health–a review. Int J Curr Microbiol Appl Sci, 6(6), 1781-92. LINK
  15. Clemens von Pirquet. Wikipédia szócikk. LINK
  16. Orotic acid. Wikipédia szócikk. LINK

 

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr5415620882

gigabursch 2020.04.20. 14:18:43

"Mivel a savasításnak-lugosításnak nincs értelme (lásd itt), így a kecsketej lugosító tulajdonságait sem érdemes elhinni"

A link lemaradt.
Köszi a cikket.

Alick 2020.04.20. 14:47:14

"mivel a savasításnak-lugosításnak nincs értelme"

Valóban nincs, ugyanakkor a sav-bázis puffer tehermentesítésének már lehet értelme.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.04.20. 14:49:17

@Alick: nagyon durva dolgokat kell ahhoz csinálni, hogy tehermentesíteni kelljen.... akkor meg már nem kecsketejre lesz szükség.

fhdgy 2020.04.20. 14:51:22

2018 óta nekem is vannak kecskéim. Szoktam inni kecsketejet, de én nem érzem, hogy szaga lenne.

Van olyan ismerősöm, aki a tehéntejtől rosszul lesz, azt nem ihat, de a kecsketejet vidáman fogyaszthatja. Fordított eset sem kizárt, de nem hallottam róla.

Azt is tapasztalom, hogy az emberek viszonyulása a kecskékhez, hát mit is mondjak, elég szélsőséges.

A kecskék olyanok, amilyenek vagy elfogadja valaki vagy nem. Kedves, aranyos állatok, egyben nagy "gazemberek" is. Amit lehet, tönkretesznek. Emiatt nem haragszom rájuk, ha valamit tönkretesznek az az én hibám, mert lebecsültem a képességeiket! -:)

midnightcoder2 2020.04.20. 15:05:18

@fhdgy: Nagybátyámnak voltak egy ideig kecskéi. Azt kell mondjam, az idő alatt nem kellett csengetnie a kapun ahhoz, hogy tudjuk hogy megérkezett.
Olyan ez, mint a lakásban tartott kutya vagy macska. A gazdi nem feltétlenül érzi az őt körüllengő illatfelhőt.

qwertzu 2020.04.20. 15:14:45

Ellenben a kecsketejből készült camambert az valami hihetetlenül finom dolog. Velem kimondott csodát tesz, főleg jófajta vörösborral kombinálva.

fhdgy 2020.04.20. 15:15:47

Így van! Ragaszkodó állatok. Egy átlag kutya szerintem ragaszkodóbb, sok más állthoz viszonyítva viszont a kecske jobban viszonyul az emberhez. Azért a lovak szerintem a kecskék előtt vannak.

Én, a kezdetek kezdetén, amikor kecskékben kezdtem gondolkodni, alapvetően az volt a kiindulási pont, hogy bioközmunkásaim legyenek. Kevés benzinnel és alkohollal, szorgalmasan dolgozzanak. Van egy öt hektáros bozótosom, ott kellene rendet rakni. Még nem ott tartom őket, de remélem 2022-re tanúbizonyságot adhatnak a képességeikről. Addig csak szaporítom őket, már 29 darab van. Mire odakerülök velük a bozótosba, várhatólag lesz negyven-ötven. A lelki szemeimmel már látom, hogy milyen lelkesen vetik magukat a munkába! -:)

qwertzu 2020.04.20. 15:16:20

@fhdgy: A tejük finom, a sajt pláne, a gidahúst is szeretem, de a kecskék alapvetően irgalmatlan seggfejek.

fhdgy 2020.04.20. 15:25:59

@qwertzu: Nem tudom, hogy mire alapozod az irgalmatlan seggfejségüket.

Ha leírnád, nagyon kíváncsi lennék rá!

qwertzu 2020.04.20. 15:29:56

Szimplán állok az udvar közepén, a kecske tőlem két méterre rág valamit, hátat fordítok neki, aztán két másodperc mulva se szó, se beszéd seggbetrafál a fejével.

fhdgy 2020.04.20. 15:40:49

@qwertzu: Ilyen van, de csak akkor, ha az nap nem volt haverfelvétel. Én nyolc kecskét vettem induláskor. Kb. 6-8 hónapba tellett, mire hozzám szelídültek. Azóta elképzelhetetlen, hogy bántanának. Amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Előfordul, hogy fájdalmat okoznak, de nem gonoszságból, hanem játékból, ami viszont elég fájdalmas is tud lenni, ha nem figyelek. Nekem a kecske akkor szép, ha szarva van, az viszont veszélyes fegyver. Volt már, hogy a szarvával egyik-másik erősen megbökött, de nem öklelés volt a hátterében.

Alick 2020.04.20. 18:44:06

@Meleg Sándor: (off:)
A tejnek önmagában ehhez nem sok köze van, viszont a junk food fogyasztó és sütizős étkezésnek annál inkább.
A reggeli lepedék a nyelven és a rossz száj- és testszag eléggé árulkodik az anyagcsere zavarokról...

Naevia 2020.04.20. 19:02:11

Szanatóriumokban azért tartottak kecskéket mert a kecske biztosan nem volt gümőkóros, a teje is biztosan gümőkór mentes volt. Amíg az ország szarvasmarha állományát nem mentesítették, addig a tehéntej nyers fogyasztása veszélyt jelentett, főleg a szanatóriumokban gyógyuló, betegségek miatt érzékenyebb emberek esetében.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.04.20. 19:29:13

@Naevia: Köszi. Akkor mégsem a gyógyító hatás miatt... :)

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2020.04.20. 19:58:58

Köszi. A kommentek is érdekesek, főleg @Naevia észrevétele a gümőkórról; a cikkben külön hálám a kazeinek részletezéséért.

Mikrobi 2020.04.20. 20:01:47

@fhdgy: mennyire bonyolult kecskét tartani? Pláne télen, amikor nincs mit legelni?

fhdgy 2020.04.20. 20:24:41

@Mikrobi: Télen szénát kapnak, meg abrakot ( 1/3 árpa, 1/3 zab és 1/3 kukorica ). Nyáron is kapnak szénát, de valamennyit legelnek is. Idéntől lesz zöld lucernám, azt majd kaszálom nekik. Holnap fogok rendelni egy önjáró alternáló kaszát, ami megkönnyíti a dolgot. A kecsketartás ellési időszakban a legnehezebb, nekem legalább is. A gond az, hogy késő este is meg kell őket nézni, amíg nem ellik le az összes. Plusz lehetnek olyan kiskecskék, akik gyámolításra szorulnak, most is van egy. Nap hatszor cumiztattam, este 10-11 között utoljára. Utána már nem tudok elaludni rendesen, mert kizökkentem a megszokott ritmusból. Ez megy már egy hónapja, most kezd normalizálódni a dolog.

Télen a legkönnyebb. Kaja, víz és kész. Annyi bonyodalom van, hogy ha mínuszok vannak, akkor melegítek nekik vizet, mert langyos vizet kapnak inni.

Van fejőgépem, így a fejés viszonylag egyszerű, egy kecske kb. öt perc és szinte csak nézni kell. Rendes, jól nevelt kecskéim vannak, libasorban jönnek a fejéshez. Ebben az évben hetet fejek, jövőre már remélem, hogy 15-öt. Fejési időszakban nekem a mumusom a fejőgép mosás. Ha nem kellene mosni a gépet, akkor semmi gondom nem lenne a kecskékkel. Ezt az egyet viszont el lehet, el kell viselni.

A többi nekem szórakozás.

fhdgy 2020.04.20. 21:00:51

@Mikrobi: Azért még egy kiegészítés: Én a kecsketartást nem a legeltetésre alapozom. A legeltetés csak egy plusz. Fajtiszta alpesi kecskéim vannak, csak legeltetésre alapozva fölkopna az álluk. -:(

Télen-nyáron kapnak abrakot, a vemhességi időszakot leszámolva, annyit, amennyit megesznek. Vemhesség alatt egy kicsit vissza kell fogni, hogy ne legyenek ellési problémák.

Cymantrene 2020.04.20. 22:20:24

Kösz a posztot, tetszik.
süti beállítások módosítása