Megérkezett a nyár első nagy hőhulláma, ennek okán végeztem egy kisebb gyűjtést praktikus tanácsok tárgyában.

MIKOR VAN HŐSÉGRIADÓ?

Hőségriadó elrendelésének három fokozata van. Az 1. fokozat a tájékoztatási fokozat, ez akkor lép érvénybe, ha az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 C fokot. A 2. fokozat az, amit 1. fokú riasztásnak hívnak, ezt akkor kell kiadni, ha az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 25 C fokot. A legmagasabb szintű a 3. fokozat (2. fokú "vörös" riasztás), amikor a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 27 C fokot. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy a napi csúcshőmérséklet 33-35 fokot is meghaladhatja és éjszaka sem hűlik a levegő 20 fok alá.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK HŐSÉG IDEJÉN

A magas környezeti hőmérséklet jelentősen megterheli a szervezetet. Vannak biológiai trükkjeink, melyekkel a szervezetünk hőmérsékletét igyekszünk az optimális tartományban tartani, ilyen az izzadás vagy a vérkeringés szabályozása. De minél magasabb a környezeti hőmérséklet, ez annál nehezebb feladatot jelent.

A magas hőmérséklet egyértelműen rontja a fizikai és szellemi teljesítőképességet, ezek önmagában is problémákat okozhatnak, ezért figyelni kell a tünetekre. magas hőmérsékletű környezetben a pihenés, alvás sem könnyű, részben ezért kimerültség jelentkezhet. Rossz esetben bekövetkezik a hőguta jelensége, ennek tünetei a rosszullét, a szapora pulzus és a magas testhőmérséklet. Fizikai rosszullétet okozhat a kiszáradás, illetve a napsugárzásnak való közvetlen kitettség is (napszúrás). Ezek egy egészséges szervezetet is megterhelnek, de gyermekek, idősek, betegek esetén sokkal könnyebben alakul ki akár életveszélyes állapot is, akár olyan körülmények között is, amit mi még elviselhetőnek tartunk.

VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK

Van néhány olyan tanács, amit érdemes megszívlelni a kánikula idején:

A 11-15 óra között tetőző hőségben lehetőség szerint a legkevesebbet tartózkodjunk a tűző napnak kitetten. Különösen vonatkozik ez a hőségre érzékenyekre, idősekre, gyermekekre, betegekre. Ahol kint kell tartózkodni, ott is lehetőleg árnyékot keressünk, viseljünk olyan fejfedőt, ami árnyékolja az arcot, fejet.

A munkavégzésre speciális munkavédelmi szabályok vonatkoznak. A hőmérséklettől és a fizikai munka intenzitásától függően pihenőidőt kell beiktatni, emellett a munkáltatónak védőitalt kell biztosítania. Nyílt, napsugárzásnak kitett területen dolgozóknál fokozottan ügyelni kell a munkavállalók egészségre. Figyelni kell a fizikai és szellemi kimerültség jeleit, különösen olyan munkakörökben, ahol ez fokozott baleseti kockázatot jelent (gépjárművezetők, gépkezelők, stb.). Nyilván a klimatizált munkahely ilyenkor jó dolog, arra azonban ügyeljünk, hogy a klímaberendezés vagy a ventillátor hideg légáramlatába ne tartózkodjunk sokáig.

A munkavégzéshez hasonló terhelés a sport, ha minden áron szabadban akarunk sportolni, akkor azt a reggeli vagy a késő délutáni és esti órákra időzítsük, a folyadék és sóbevitelre pedig figyeljünk oda - vannak elektrolitokat pótoló sportitalok, érdemes ilyenkor ezeket is bevetni.

Arra is ügyeljünk, hogy nagy hőmérséklet-különbségnek ne tegyük ki a szervezetünket. Egy 20 fokra klimatizált helységből kilépni a napsütötte betonplacc felett kavargó, 40 foknál is melegebb környezetbe szinte garantált rosszullétet eredményez, de visszafelé sem jó ötlet a hirtelen váltás. Itt kell megemlíteni, hogy felhevült testtel nem ugrunk vízbe.

A napi többszöri zuhanyzás enyhíti a hőérzetet, ha van erre lehetőség, éljünk vele. Ha más nincs, akkor egy-egy vizes kendős áttörlés a végtagokon és szabad testfelületeken enyhítő hatású lehet.

Alapvetően veszélyes üzem ilyenkor az autó (ide értve a munkagépeket is): a napon az jármű belső hőmérséklete nagyon gyorsan 50 fok fölé emelkedhet. Gyereket, háziállatot, de gyakorlatilag semmilyen élőlényt ne hagyjunk magára az autóban, percek alatt képes olyan szinten túlhevülni a szervezet, ami halálos lehet. Ha a napon hagyott autóval mennénk tovább, indulás előtt hagyjunk pár percet lehúzott ablakokkal, nyitott ajtókkal az átszellőzésnek.

Ilyen időben jönnek a szezonális mémek...

ÉTKEZÉSI TANÁCSOK

A folyadékbevitelre tényleg a víz a legalkalmasabb, nagy hőségben ebből akár 2-3 literre is szüksége lehet a szervezetnek. Aki nagy melegben fizikai munkát végez, annál még ennél magasabb bevitel is szükséges lehet. Ismételten ki kell emelni a gyerekek, idősek, betegek helyzetét - sokkal nagyobb eséllyel száradnak ki, a szomjúságérzetre nem reagálnak kellően, figyelni kell a folyamatos folyadékbevitelt. Külön figyeljen a folyadékbevitelre az, aki valamilyen vízháztartás befolyásoló gyógyszert (vízhajtó) szed. A fogyasztásnál a gyakori kis mennyiségek a jobbak, ne egyszerre igyunk meg egész liternyi mennyiségeket, hanem 15-30 percenként 2-3 deciliternyi italt igyunk. Hőségben a sóbevitelt is célszerű emelni, ugyanis az izzadsággal ezt is veszítünk.

Az alkoholos italokat meleg időben kerülni kell, az alkohol okozta koncentráció-csökkenés, dezorientáltság meleg időben hamarabb és fokozottabb mértékben jelentkezik. Nagy melegben a koffein sem feltétlen a barátunk, a kávézást is érdemes visszafogni annak ellenére, hogy a nyári bágyadtságban ennek fokozottan érezzük szükségét.

Étkezésre a magas víztartalmú ételek javasoltak: zöldséget, gyümölcsöt, illetve ebből készült ételeket (hideg levesek, saláták, főzelékek, akár turmixok, stb.) érdemes választani. Az erősen fűszeres, zsíros ételeket ilyen időben sokkal megterhelőbbnek érezzük, érdemes ezeket kerülni. A napi étkezésekben itt is a gyakori kis mennyiségek a kevésbé megterhelőek, akár a napon belüli eloszlással is lehet játszani, ilyenkor azért nem olyan nagy gond, ha a vacsora felé tolódik el a hangsúly az ebéd felől.

Meleg időben fokozott figyelmet kell fordítani az élelmiszerek romlására: a tejes ételek különösen gyorsan romlanak meg, a megfelelő hűtésről gondoskodni kell, de általában véve minden élelmiszer esetén ügyelni kell a folyamatos hűtésre. Sajnos nyári időszakban szinte minden évben van egy-két nagyobb ételfertőzéses eset, lehetőség szerint tényleg figyeljünk az eltarthatóságra.

A közterületi párakapuikat érdemes használni, a szökőkutakban való fürdőzést higiéniai okokból nem javasolnám.

Források:

• A munkahelyeken kialakuló kedvezőtlen (meleg) klímakörnyezettel kapcsolatban a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002, (II. 8.) SzCsM-EüM rendele. LINK