Kis egészségügyi körkép
2018. november 12. írta: Meleg Sándor

Kis egészségügyi körkép

Az MNB kiadta a Növekedési jelentés című kis összefoglalót, mely alapvetően a nemzetgazdaság különböző tényezőit vizsgálja, ezen belül a humán tőkét is, ennek területein között pedig az egészségügyi tényezőket is.

morszag.png

Kedves Olvasóink!

Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.

Rendszeresen szoktam szemezgetni a különböző egészségügyi jelentésekből, statisztikai összefoglalókból, időn is volt már erre példa. De érdekes lehet néhány gondolatot kiemelni az MNB jelentéséből is, csak, hogy saját helyzetünkkel tisztában legyünk, illetve lássuk néhány közgazdasági vonatkozását az egészségnek.

 

MEGÉRI EGÉSZSÉGESNEK LENNI?

A jelentés kiemeli, hogy az egészségi állapot olyan terület, ahol az egyének, a családok, a gazdasági szereplők és a teljes társadalom érdekei egybe esnek: mindenki szeretne minél hosszabb ideig, minél egészségesebben élni. Ennek felismerése nem ördöngösség, hiszen az egészséges ember egyszerre termel és fogyaszt, ami a gazdaságnak és az embereknek is jó. A mondat jelentősége talán mégis abban áll, hogy szembe lehet állítani a gyógyszeripari konteók sokat ismételt állítását, hogy mekkora üzlet is mérgezni, irtani az embereket, hiszen ez egy sok milliárd dolláros bevételt eredményező üzlet. Nekik el lehet mondani, hogy egészségesen életben tartani az embereket még nagyobb üzlet.

 

HOGY ÁLLUNK?

Az egészségi állapot romlása - az egyszerű táppénzes állománytól a tartós inaktivitáson át a korai halálozásig - több területen is veszteséget eredményez. Részben elveszik a termelő erő, az egyén által a társadalom (gazdaság) számára adott munka, a hozzáadott érték, másrészt maga a társadalom kénytelen ebben az időszakban ellátni, eltartani az egyént. Így alapvető érdeke a rendszernek, hogy képességeinek megfelelően mindenki részt vegyen a termelő folyamatokban és a lehető legkisebb mértékben és időtartamra essen ki ebből.

Az MNB szerint az ideiglenes kiesések mértéke nemzetgazdasági szinten a munkaidő 3–6 százalékára tehető. Az Európai Unióban a munkaképes korú lakosság 4 százaléka volt inaktív egészségügyi okok miatt, ami az inaktív lakosság 11,3 százaléka (inaktív sok okból lehet valaki, nappali tagozaton tanulástól a gyermeknevelésig). Ez nem kevés. Hazai adatokat nem közöl a jelentés, de az arányok valamivel rosszabbak lehetnek - a rendszerváltáskor a feleslegessé váló munkaerő jelentős részét kicsatornázta inaktív státuszba az állam, majd ezeket az embereket jó két évtized után próbálták nem kevés erővel visszaterelni a munkaerő-piacra, véleményem szerint nem sok sikerrel.

A munkaképes korban bekövetkező halálozás is számottevően csökkenti a munkaerő-állomány szintjét. A korai halálozás egyik mutatója a potenciálisan elvesztett életévek száma, amely azt mutatja meg, hogy mekkora egy konvencionálisan elvárt átlagos élettartam (alap esetben 70 évvel számolnak a statisztikákban) előtti halálozás miatti életév-veszteség egy ország esetében (pl. ha 56 éves korban meghal valaki, akkor az ő esetében ez az érték 14 év). És itt jön egy durva adat: az EU országai 2015-ben 3692 potenciális életévet vesztettek el átlagosan 100 ezer főre – ez az érték Magyarországon közel 6000 év. Náluk rosszabb eredményt csak Románia, Bulgária, Litvánia és Lettország tud felmutatni, az éllovasok körében ez nagyjából 2500 év, ettől igencsak messze vagyunk.

eletev.png

A korai halálozás tekintetében félelmetesen rossz helyzetben vagyunk.

Hasonló a helyzet a születéskor várható életévek, illetve egészséges életévek tekintetében, a saját súlycsoportunknak tekintett V4 mezőnyben csak a szlovákok vannak mögöttünk, a csehek, lengyelek messze előttünk. Az okok teljesen egyértelműek, az időszakos statisztikákban vezetőek vagyunk az egészségkárosító magatartási formákban és valahol a sor végén vagyunk, ha egészségvédelemről van szó. Ehhez adódik az egészségügyi ellátórendszerünk elavultsága.

eletev2.png

Születéskor egészségesen várható életévek. Valahova a sárga vízszintes csíkok környékére kellene felkapaszkodnunk.


A nem megfelelő egészségi állapot befolyásolja a munkaerő minőségét is, hiszen az egészségügyi problémákkal küzdő egyén figyelmét nem tudja teljes mértékben a munkájára fordítani, ami pedig csökkenti a termelékenységét. E téren a krónikus betegségeknek van nagy szerepe: a mentális betegségek, szenvedélybetegségek, az anyagcsere-eredetű krónikus betegségek (pl. cukorbetegség és szövődményei), a krónikus mozgásszervi betegségek mind olyan tényezők, amik a fizikai és szellemi munkavégzésben komoly korlátozást eredményeznek. Az MNB adatai alapján az aktív korú lakosság 45 %-a számolt be magas vérnyomással kapcsolatos tünetekről, 19 %-a elhízott, 14 %-a cukorbeteg, illetve 14 %-a szenved valamilyen fokú depressziótól – és lehet, hogy ezek az értékek még egy optimista forgatókönyvről tanúskodnak (az elhízás aránya ennél biztos, hogy magasabb).

Kiemelnék egy mondatot, amit nem gondoltam, hogy egy MNB írásban fogok megtalálni, de őszinte örömömre szolgál, hogy ilyen helyen látom leírva:

Az egészségi állapot javulása leghatásosabban nem az egészségügyi rendszer valamely elemének, hanem az életmód változtatásával érhető el. Az egészségügyi ellátórendszer a legtöbb esetben azonban már csak akkor találkozik a lakosság érintett tagjaival, amikor már egészségügyi kezelésre szorulnak.

A jelentésben leírják, hogy az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát és az egészségesen várt életévek növelését prevenció ellátórendszeri megerősítése szolgálná. Sőt, én hozzátenném, hogy ahogy van élethosszig tartó tanulás, úgy kellene egy élethosszig tartó prevenció, ami megjelenik minden területén az életnek, ahol emberek előfordulnak. A hatékony elérés kulcsfontosságú és nélkülözhetetlen és jelen helyzetben erre más megoldást nem látok. Egy hatékony egészségneveléssel el lehet (kell) indítani az egészségtudatosságot, de a már felnőttek körében csak az erőteljes kampányokkal lehet elérni eredményeket.

 

PÉNZKÉRDÉS

Érdekes meglátása van a jelentésnek az anyagiakról, igazából ez sem újdonság, de érdemes megemlíteni. A jelentés szerint a hazai egészségügyi rendszer egyik fő problémája, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült formákban, egészségpénztárakon vagy egészségbiztosításokon keresztül kerülnek elköltésre. Mondjuk a privát egészségbiztosítós rendszer ellen szól, hogy itthon ennek nagyon kicsi a stabilitása, az elmúlt években az öngondoskodás különböző formáihoz kapcsolódó állami kedvezmények (cafeteria elszámolhatóság vagy adókedvezmény) felszámolásra kerültek. Mivel ezek alapvetően hosszú távú konstrukciók, egy-egy ilyen lépés végképp elveszi az emberek kedvét, hogy ilyen rendszerekhez csatlakozzanak (már ha van erre pénzük).

Összességében nem költünk keveset az egészségügyre (legalábbis GDP arányosan), de azt rossz szerkezeteben csináljuk: az állami finanszírozás alacsony, a magánkiadások meg ellenőrizetlenül, rendszer működését nem elősegítő módon történnek. Maga az egészségügyi ellátórendszer nem transzparens, keveredik a magán és állami ellátás, a kifizetések jó része meg lényegében korrupció (szép nevén hálapénz) Ez azért is furcsa, mert pl. a lakosság hivatalosan nem hajlandó fizetni az egészségügyi ellátásért, hiszen jövedelme után társadalombiztosítási járulékot fizet (plusz ide megy a szocho egy része) – ugyanakkor az állami rendszerben látható hiányosságok miatt zsebből fizet magánellátásért vagy simán csak „kenőanyagkén" használja, hogy elfogadható ellátáshoz jusson. De gondolhatunk az évi több tízmilliárd forintos kiadásokra az ész nélkül összevásárolt étrend-kiegészítők és vény nélküli készítmények kapcsán is. Ezeket a forrásokat kellene valahogy visszahozni a rendszerbe.

korrupcio.png

TANULSÁG?

A magyar lakosság egészségügyi állapota rossz. Nagyon rossz, lényegében balkáni. Ahogy a mindennapokban látom, ezért szorgalmasan tesznek is az emberek és nagyon nehéz meggyőzni bárkit is, hogy próbáljon változtatni.

A javulás alapvetően két tényezőn múlik, melyek azért összekapcsolhatók. Az egyik a lakosság egészségtudatos magatartása, némi odafigyeléssel komoly éveket lehetne nyerni. A másik az állami szerepvállalás átalakítása, ez nem csak pénzt jelent, hanem intenzív egészségnevelő-prevenciós tevékenységet és a hazai ellátórendszer alapos, de átgondolt reformját, meg utána a stabil működés kereteinek biztosítását. Ebbe beleférne a mostani kontrollálatlan magánforrások becsatornázása, bár ehhez ki kell érdemelni a lakosság bizalmát, ami nem lesz könnyű.

orvos.png

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog   

 

A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

Források:

  • Növekedési jelentés. Magyar Nemzeti Bank. 2018. LINK

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr4614367863

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

naneszórakozz 2018.11.13. 13:02:33

A Honvéd Kórházban jártam nemrég többször is, az alvásklinikájukon. Egy folyosó az egész, rendelőkkel/alvószobákkal. De hogy a rendelő melletti falon hullik a csempe és hónapok óta ilyen, az durva.
A linóleumos, 80-as évekből ittmaradt padlóról már nem is beszélek.
Amíg ilyen állapotban van az ország és a főváros egyik kiemelt kórháza, mit várunk?
Nem stadionokat kéne építeni, mert azokból semmi haszon nincs, hanem hasznosan, az egészségügy teljes átalakítására kellene költeni azokat a milliárdokat. Sokkal többet érnének a + évek, mint a rohadt foci.

Munyi cica 2018.11.16. 20:01:19

@naneszórakozz:
Nagyon egyetértek és még annál is jobban. Felháborító az esztelen pazarlás olyan dolgokra, amikre nincs is szükség (felcsúti kisvasút, meg most is a legújabb fölösleges "nemzeti konzultáció" öt éveseknek való kérdésekkel.... milliárdokat szórnak el semmire, plakátokra....).

naneszórakozz 2018.11.23. 11:21:02

@Munyi cica: Olyan mintha nem volnának normálisak a döntési helyzetben lévők.
Luxusdolgokra költenek, amíg közben megrohad az, ami szükséges lenne.
Mintha én a saját háztartásomban nem vennék kaját, csak nagyon keveset, nem fizetném ki a házam javítását, holott 50 éve nem költöttem rá és hullik a vakolat meg beázik a tető, inkább vennék egy Mercedest.
Ez őrültség.
Na de visszatérve a konkrét témára: tavaly decemberben jártam a IX. ker. bőrgyógyászaton, ahol van egy délelőttös és egy délutános doktor(nő). A délutánoshoz mentem, mert ugye én dolgozom. Röptében megvizsgálta a panaszomat, beutalt a sebészetre.
Apósom a délelőttihez ment (mivel nyugdíjas) ugyanilyen panasszal mint nekem. Neki elkezdte a kezelését ecseteléssel ill. fagyasztással. Többször vissza kellett mennie ezért.
Furcsa, hogy 2 bőrgyógyász teljesen mást mondott/tett ugyanarra a panaszra. A másik, hogy azóta a délutános nyugdíjba vonult, azóta nincs ott délutános rendelés!
Mert nem megy senki oda, nincs doki!
Elmentem ezzel egy magánklinikára, 13900 Ft egy 5 perces vizsgálat, utána még nem tudom mennyi lesz a műtét.
De az a baj, nem bízom az államiban, hogy odafigyelnek. És ez a legnagyobb baj az állami egészségüggyel szerintem. Nem bíznak bennük meg az emberek, mert feltételezik, hogy slendriánul állnak hozzá, a sz@r fizetésük miatt.

Munyi cica 2018.11.26. 15:20:48

@naneszórakozz:
Igen, hát nem csak mintha nem volnának normálisak..... :(
Most olvasom az újságban: 14 milliárd Ft-ba került a MOL Vidi Fc új stadionja Székesfehérváron, 14.200 ember befogadására alkalmas. Mellette meg ott a kuncsorgás, másik cikkben, hogy küldjünk már egy kis összeget az SOS gyermekfalvakra, leukémiás gyerekek javára, stb. Az ember szíve megszakad, és a milliárdok meg máshová úsznak el.
Hol megy el ennyi ember egy meccsre? 14 milliárdot? Jobb helyre is lehetett volna tenni. Vakok az emberek, mikor szavaznak?

Megértelek, hogy nem bízol az államiban, mások sem. Sajnálom, hogy ilyen tortúrán mentél át.
süti beállítások módosítása