A napokban ismét sok hír jelent meg az energiaitalokkal kapcsolatban, a spektrum a mindmeghalástól a teljes biztonságosságig terjedt. Ideje egy kicsit rendet rakni a témában.
Kedves Olvasóink!
Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.
MI AZ ENERGIAITAL?
Az energiaital az üdítőitalok körébe sorolható élelmiszernek minősülő termék. Összetételének köszönhetően átmenetileg fokozza a fizikai és szellemi teljesítőképességet, ébrenlétet, csökkenti a fáradtságérzetet.
MI VAN A DOBOZBAN?
Az energiaitalok esetében jelenleg nincs hatályos élelmiszerkönyvi szabályozás, így az összetételükre sincs konkrét rendelkezés meghatározva, ez gyakorlatilag tisztán a fogyasztói igények – gyártói kínálat alapján létrejött termékcsoport.
Koffein – az energiaitalok legfontosabb hatóanyaga, ami fő hatásként élénkíti a szívműködést, javítja a szellemi funkciókat, csökkenti a fáradtságérzetet és álmosságot, fokozza az izmok teljesítőképességét. A koffein mennyisége 32 mg/100 ml, de vannak kisebb koffein-tartalmú energia italok, ezekben kb. 15 mg/100 ml található, egyes termékekben 38 mg/100 ml szintig elmennek. Az átlagos energiaital dobozonként kb. egy lefőzött kávéval egyenértékű koffeint juttat a szervezetbe. Az energiaitalok legproblémásabb hatástényezője a koffein, egy felnőtt személy esetében sem javasolt a napi 400 mg túllépése, 5-600 mg/nap dózis már komoly negatív tüneteket válthat ki, ezeket a határértékeket pedig energiaitallal viszonylag könnyen el lehet érni.
Taurin - nem fehérjeépítő aminosav-szerű szerves anyag, az idegrendszer és az izmok működését is befolyásolja. A tápanyagok sejtekbe juttatásával segíti az izomműködést, de hatással van az agyi neurotranszmitterekre is, vannak kutatások arra vonatkozóan, hogy a taurin kiegészítés egyes betegségekben pozitív hatással lehet. Taurin kizárólag az állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, de nem ismert típusos felnőttkori hiányállapota. Étrend-kiegészítőként sportolóknál népszerű, de újabban önállóan is elérhető, napi 1,5-3 grammot javasolnak.
A taurin maximális mennyisége az energiaitalokban: 400mg/100ml, az egy adagban (250 ml) 1000 mg. Közvetlen toxikus hatást csak nagyon magas dózisokban mutattak ki,az energiaitalokban található mennyiségre még rendszeres fogyasztás mellett sem sikerült rábizonyítani káros egészségügyi hatást. Ennek ellenére, mondhatni biztonsági megfontolásokból az EFSA egy 1000 mg/nap/testtömeg kg határt javasol, amit energiaitallal fizikai képtelenség elérni. Egy másik kutatásban napi 3 grammos limitet javasolnak, de ez amolyan hasracsapás jelleggel történt.
A taurint a közbeszédben összekapcsolták az energiaitallal kapcsolatos egészségügyi panaszokkal így aztán bizonyos országokban teljesen letiltották, máshol fogyasztói elvárások alapján annak mennyiségét lecsökkentették. Jelenleg az itthon kapható energiaitalokban elvétve fordul elő taurin, ennek jórészt az az oka, hogy a népegészségügy termékadót (NETA) a taurin-tartalomra is kivetették, a taurin meg nem olyan létfontosságú dolog, úgyhogy kikoptatták a receptből (spóroltak literenként 285 forintot).
Vitaminok – általánosan a B-vitamincsoport több tagja (B2, B3, B5, B6, B12) van az energia-italokban, ezek főként az idegrendszeri működésben, anyagcserében játszott szerepük miatt kerülnek az italokba. Emellett találkozhatunk hozzáadott C, D és E vitaminnal is egyes termékekben. Az energiaital nyilván nem a napi vitaminszükséglet pótlására van kitalálva, a bevitt mennyiségek ezen a téren nem jelentenek egészségügyi kockázatot, bár a gyártók nem szívesen írják ki, miből pontosan mennyit is tesznek az italokba.
Ásványi anyagok – nátrium, kálium, kalcium és magnézium fordul elő bennük.
Gyógynövény-kivonatok – a leggyakoribb a ginzeng és a guarana, ezek szintén élénkítő, teljesítményfokozó hatásukról ismertek (eltekintve a milliónyi anekdotikus csodahatástól).
Cukor – gyorsan felszívódó, energiát adó anyagként van jelen, terméktől függően ez lehet szacharóz, fruktóz és glükóz, illetve ezek keveréke. A legtöbb energiaital cukortartalma 10-12 g/dl körüli tartományban mozog. Természetesen vannak csökkentett cukortartalmú, illetve teljesen édesítőszerrel készült italok is, a legtöbb esetben aszpartam-aceszulfam K édesítőszert használnak. A rendszeres fogyasztás esetén (hasonlóan más üdítőitalokhoz) az étrendben komoly cukorforrás lehet, egy 250 ml-es doboz 25-30 gramm cukrot is jelent, ami egy gyerek esetében csaknem a teljes napi szabad cukorbevitelnek felel meg.
Egyéb szerves anyagok – a gyártó egyedi receptúrájától függően találkozhatunk más anyagokkal is, ilyen pl. inozitol, BCAA aminosavak (elágazó láncú aminosavak), arginin, L-karnitin – ezek többsége valamilyen anyagcsere-folyamatokat elősegítő szerepben működik a szervezetünkben. Önmagában véve nem stimulálják az anyagcserét, de a fokozott teljesítmény kiváltásához szükséges folyamatokban szerepet játszanak.
Ő itt a félelmetes taurin.
KRITIKUS PONT: FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK
Az energiaital önmagában véve minden létező egészségügyi előírást betartva készül, egyetlen adagban található koffeinmennyiség vagy a többi hatóanyag alapvetően nem rejt magában egészségügyi kockázatot még rendszeres fogyasztás mellett sem. A probléma itt a fogyasztási szokásokkal van, azokkal viszont nagyon.
Az EFSA felmérésében 2013-ban az EU 16 tagállamára kiterjedően 52 ezer fős mintán mérték az energiaitalok fogyasztást. A 18-65 évesek kb. 30%-a fogyasztott energiaitalokat, 12%-uk rendszeresen, legalább heti 4-5 napon; 11%-uk pedig alkalomszerűen, de nagy mennyiségeket (legalább 1 litert) ivott. Kissé riasztó, de a 10-18 évesek között már majdnem 70% volt a fogyasztók aránya, a rendszeres nagyfogyasztók és az akut fogyasztók aránya is nagyjából 12-12% volt. És még riasztóbb, hogy a 10 évesnél fiatalabbak körében is majdnem 20%-os arányban fogyasztottak energiaitalt.
A hazai adatok elég zavarosak; a magyar kamaszok csaknem 80 százaléka fogyaszt energiaitalt, 13 százalékuk pedig nagyivónak minősül. Jómagam részt vettem egy félezer fős általános iskolai táplálkozási felmérésben, 2018-ban a felső tagozatos gyerekek 31%-a legalább alkalomszerűen fogyasztja, 6 % rendszeres (heti 4-6 vagy annál több) fogyasztónak mondható. A gond ezen felül az, hogy a szintén koffeinforrás kávéfélék fogyasztása az energiaitalokhoz képest még szélesebb körben van jelen, a legalább alkalomszerű fogyasztók aránya közel 50%, a rendszeres (heti 4-6 vagy több) fogyasztás eléri csaknem a 10%-ot. A fogyasztási gyakoriság a korral egyértelmű összefüggést mutat, 14 éves korban jelentősen emelkedik a korcsoporton belül a rendszeres fogyasztók száma és a fogyasztás intenzitása. A trend alapján a középiskolás korosztály energiaital használata még magasabbnak becsülhető, szóval a fenti adatok azért a valósággal összeegyeztethetőek.
Az energiaital fogyasztása két nagy tényező köré csoportosul: nagy arányban kapcsolódott alkoholos italokhoz (bulifogyasztás) és sporttevékenységhez (mint teljesítményfokozó ital). Mindkét esetnek megvannak a maga kockázatai, ha nem rendeltetésszerűen használják az energiaitalokat.
EGÉSZSÉGÜGYI PANASZOK
2011. január - 2014 szeptember között 363 energiaital-fogyasztással összefüggő rosszullétet regisztráltak, ebből 233 főt kellet egészségügyi ellátásban részesíteni, s ami a legfontosabb: a problémában érintettek 75%-a 18 évnél fiatalabb volt. A rosszullétek az energiaital hatásának megfelelően főleg idegrendszeri és kardio-vaszkuláris jellegűek voltak, a leggyakrabban említett tünetek: felgyorsult szívverés, alvászavarok, fejfájás, emésztési problémák (hányás, hasmenés), mellkasi fájdalom, szorongás, remegés. Ezen tünetek legtöbbje egyértelműen a koffein túladagolásnak számlájára írható.
Fiatalkori fogyasztás problémái
Az energiaitalokat nem ajánlják 14 éves kor alatt, s nem véletlenül. A koffein mennyisége kisebb testtömegben magasabb, gyakorlatilag akár dupla vérszintet is jelenthet. 3 mg/ttkg bevitel már bőven elég egy kiadós rosszulléthez. Testtömegtől függően a gyerekeknél 1-2 energiaital egyből az egészségügyi határértékig lendíti a bevitelt, de a felnőtteknél is elérhető a napi beviteli plafon kb. 4-6 energiaitallal. A gyerekek anyagcseréje dinamikusabban reagál a stimuláló hatásokra, egyéni érzékenységtől függően ez fizikai tüneteket is okozhat, és az addikció is gyorsabban alakul ki. A nagy dózisú koffein simán kihozhatja az addig rejtett szívműködési zavarokat is.
A másik probléma, hogy adott személy akár több stimulánst is fogyaszthat egy napon belül - a kávé mellett a kólafélékben is 8-10 mg koffein van deciliterenként, ez egy fél literes üvegben egyből 40-50 mg. Ezek a hatások összeadódnak.
Az energiaital, fogyasztását tekintve egyfajta üdítőitalként működik, bizonyos élethelyezetekben (intenzív szellemi munka, sportolás, szórakozás) a fogyasztás ma már magától értetődő, ami folyamatosan magas koffeinbevitelt eredményez, ez szintén megbillantheti a szervezet működését.
Party time
A bulifogyasztás rövid időn belül nagyobb (akár 1 liter feletti) mennyiségek bevitelét jelenti, ha napi 3-4 energiaitalt egész napra közel egyenletesen elosztunk, akkor a koffeinnek van ideje hatni és lebomlani/kiürülni a szervezetből (ehhez 3-6 óra kell). De ha ezt egy szűk, néhány órás időszakban fogyasztjuk el, akkor a rosszulléthez elegendő vérszintet gyorsan el lehet érni.
Az energiaital esetében probléma, hogy a fogyasztása gyakran társul alkoholhoz, a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a sok alkohol a sok koffeinnel kombinálva nem nyerő. A nagy számú rosszullét jelentős része pont ebből fakad és ezért nem tehető önmagában az energiaital felelőssé. Ha véletlenül előkerül még némi partydrog (főleg, ha stimuláns az is), az végképp meg tudja rendíteni a szervezetet és lehet is hívni a mentőket.
Üres tankkal padlógáz
A stimuláló hatás arra épül, hogy a szervezet rendelkezik mobilizálható energia-tartalékokkal, és az átmeneti teljesítményfokozást követően pedig van lehetőség regenerációra, pihenésre. Az energiaital bár átmenetileg teljesítményérzetet ad, a fáradtsághoz vezető folyamatokat összességében nem lassítja hanem épphogy felgyorsítja. A stimulált szakasz után a fáradtság, kimerültség tünetei intenzívebben jelentkezhetnek, amit egy újabb stimuláns fogyasztással próbálnak elfedni, de ekkor már a hatás kiváltásához nagyobb dózisra van szükség (vagy azonos dózis rövidebb, kevésbé intenzív teljesítménynövekedést okoz).
A felmérések szerint a 11-18 éves korosztály fele nem reggelizik otthon, a reggeli étkezés vagy kimarad, vagy maguk vásárolnak élelmiszert – se ebben előfordulhat minden olyan élelmiszer, amit nem tartunk az egészséges táplálkozás szempontjából jónak. Nagy részben az iskolai ebédelés is kimarad, ez a trend is az 5. osztályos kortól felfelé nagy ütemben erősödik. A megfelelő tápanyagbevitel hiánya önmagában fáradtságot, kimerültséget eredményez, erre nem az energiaital (lenne) a megoldás. És akkor most képzeljük el, hogy a kedves kamaszunk megfelelő reggeli és ebéd nélkül végigcsinál egy iskolai napot, majd délután elmegy egy intenzív fizikai erőkifejtést igénylő edzésre, ami eltart estig - és gyakorlatilag itt is kimarad a tápanyagok pótlására szolgáló étkezés.
És ha már itt járunk, jöjjön egy kis prédikáció: elég sok hozzászólást láttam, amiben az éhgyomorra energiaitalt szürcsölgető ifjak okán a világ végső megromlása felett szörnyülködtek. De kérem tisztelettel, ez pontosan ugyanaz a jelenség, amit a felnőttek csinálnak: az istenadta nagykorú népesség a reggeli koffein adagja nélkül gyakorlatilag életképtelen morcos egysejtűként vegetál, egy jó részük már hajnalban mellé tolja a maga nikotin adagját is. A felnőtteknél a kaotikus étkezés, a fáradtságra a megfelelő reakciók biztosítása ugyanakkora probléma, csak nagykorúan a kognitív fölényünkkel nagyon jól racionalizálunk és ki tudjuk magunknak és a hozzánk hasonló életmódot folytatóknak magyarázni a jelenséget. Persze a kávézás ma már kultúraépítő jelenség (lásd a kapcsolódó mémeket), a dohányzás nélkül számos embernek nem lennének szociális kapcsolatai. De amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisegérnek... ugye?
A rosszullétek és ami mögöttük van.
Az újságokban azért elég sok rémhírkeltő írással lehetett az elmúlt időszakban találkozni. Az idézett rosszullétek lényegében kontextus nélkül lebegnek a nagy semmiben, egy-két levegőben lógó (egyébként elavult) statisztikai adatunk van, meg rengeteg rettenetes anekdotikus történetünk. Más, adott csoportra jellemző toxikózisokról nincs adat (így nem jelenthet viszonyítási alapot), de azt sem lehet pontosan tudni, hogy pl. a rettenetes taurin eltűnése óta csökkentek-e a toxikus esetek (valószínűleg nem, de erre se pro se kontra nincs közzétett adat). Mondhatni, hogy piszok módon nem transzparensek a témával kapcsolatos adatok.
A rosszullétek mögötti okok szinte minden esetben a fogyasztási szokásokra vezethetők vissza, gyakorlatilag koffeinmérgezést eredményez a túlzott bevitel.
Fontos szabály: nem halmozzuk a stimulánsokat!
MI LENNE A MEGOLDÁS?
Sok helyen felmerült, hogy az energiaitalok forgalmazásánál is be kellene vezetni a 18 éves életkort, mint limitet. Ez nagyon szép lenne, ha a korhatári korlátozás bármilyen élvezeti szernél érdemi visszatartó vagy legalább akadályozó erő lenne. Ha valaki olvas ilyen témában szakirodalmat, az tudja, hogy egy tizenéves gyereknek talán csak a fegyvertiszta plutónium beszerzése jelent kihívást, a fiatalkorúak alkohol- és dohánytermék fogyasztása messze a 18. év előtt már kimagasló (EU dobogósok vagyunk), hogy most a drogkérdésbe bele se menjünk. Az életkori korlátozás egyfajta önmegnyugtatásnak jó, talán a legfiatalabbaknál lehetne egy kicsi fogyasztási csökkenést elérni.
Bele lehetne menni szabályozási kérdésekbe, abban azért látnék fantáziát, hogy az Élelmiszerkönyvbe egy energiaital fejezetben szabályozzák a kritikus paramétereket, gondolok itt kifejezetten a koffeinre. Segítene, ha lenne a termékeken tájékoztató a javasolt maximális fogyasztási mennyiségről, lehetséges kockázatokról, az ezekre figyelmeztető elemeket hangsúlyosabban elhelyeznénk.
Jó lenne, ha egy ilyen termék esetében nem hagynánk elszabadulni a marketingeseket. Az energiaitalhoz alapvetően a fiatalság, a dinamizmus, a fokozott teljesítőképesség képe társul, ez éppen a fogékony korosztályok által fontosnak tartott tulajdonságok köre (gondoljunk arra, hogy egyes energiaitalt gyártó cégek milyen intenzitással vannak jelen a sport területén). Szóval itt is bele lehetne nyúlni egy kicsit az elszabadult marketing-gépezetbe.
A népegészségügyi termékadó (NETA) szerepe a téren kérdéses, én simán a koffeintartalomra is adóztatnék. Ez nem feltétlen az áremelkedés miatti fogyasztáscsökkenést eredményezné, de a gyártók szépen elkezdenék a koffeintartalmat visszavenni és ezzel már előrébb lennénk.
Függő felnőttek panaszkodnak a függő gyerekekre?
ÖSSZEGEZZÜNK
Az energiaitalok a modern kor élelmiszeriparának szülöttei. Összetételükben igazából a magas koffeintartalom az, ami figyelemre méltó. Önmagában, mérsékelt fogyasztás mellett egészséges szervezetre nem jelentenek nagyobb veszélyt, mint sok más üdítő vagy koffeintartalmú ital - azért az egészséges életmód szempontjából nem éppen a legszuperebb italok.
Az energiaitallal kapcsolatos problémák forrása a magas koffeintartalom, ami a termékre jellemző speciális fogyasztási szokások (rendszeres vagy akut nagyfogyasztás), melyek önmagukban vagy más tényezőkkel együtt (alkohol, egyéb stimulánsok, koffeinnel keresztreakciót adó gyógyszerek vagy épp a rendszertelen táplálkozás) képesek a szervezet működését megzavarni.
A fogyasztási szabályok viszonylag egyszerűek:
- 14 év alatti személy egyáltalán ne fogyasszon koffein-tartalmú ital, 14-18 év közöttiek esetében is csak kis adagok jöhetnek szóba,
- felnőtt ember ne igyon meg rövid időn belül 2-nél több adagot (1 adag = 250 ml),
- a felnőttek napi bevitele maradjon 5 adag alatt,
- alkohollal, gyógyszerrel, egyéb koffeines itallal (kóla, kávé) ne kombináljuk az energiaitalt,
- aki gyógyszert szed, ellenőrizze, van-e a koffeinnel valamilyen probléma,
- a fáradtság ellen ne stimulánsokkal harcoljunk, hanem megfelelő pihenéssel,
- étkezéseket ne hagyjunk ki, táplálkozásunk legyen kiegyensúlyozott, változatos,
- sporttevékenységhez is vigyük be a megfelelő tápanyagokat és energiát - kimerülten, fáradtan, éhesen ne fogjunk neki megerőltető sporttevékenységnek, ilyenkor pihenni, enni és inni kell, nem pedig energiaitallal elfedni a tüneteket,
- ügyeljünk arra, hogy ne legyünk dehidráltak, a napi folyadékfogyasztást ne energiaitallal fedezzük,
- várandósság alatt nem ajánlott a fogyasztásuk (és a kávéval is csak óvatosan).
Nagyjából ennyi kell a boldogsághoz, meg hogy ne a mentőben végezzük hipertóniás rohammal...
Az egészséges táplálkozáshoz nem sok közül van, de rendeltetésszerű használat mellett nem okoznak problémát.
Ha tetszett az írás, oszd meg és kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
- 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról. LINK
- Caffein (Wikipédia szócikk). LINK
- Taurine (Wikipédia szócikk). LINK
- EFSA (2009) The use of taurine and D-glucurono-gamma-lactone as constituents of the so-called “energy” drink. LINK
- EFSA (2013) „Energy” drinks report.LINK1; LINK2
- EFSA (2015) Scientific Opinion on the safety of caffeine. EFSA Journal 2015;13(5):410. LINK
- Shao A, Hathcock JN (2008) Risk assessment for the amino acids taurine, l-glutamine and l-arginine. Regul Toxicol Pharmacol. 50(3):376-99. LINK
- Clauson KA, Shields KM, McQueen CE, Persad N (2003) Safety issues associated with commercially available energy drinks. J Am Pharm Assoc 48(3):e55-63. LINK
- Hammond, D., Reid, J. L., & Zukowski, S. (2018). Adverse effects of caffeinated energy drinks among youth and young adults in Canada: a Web-based survey. CMAJ open, 6(1), E19–E25. LINK
- Warnings issued over energy drinks. NHS. 2014.10.15. LINK
- Breda JJ, Whiting SH et al. (2014) Energy drink consumption in Europe: a review of the risks, adverse health effects, and policy options to respond. Front. Public Health. Vol 2. pp 134. LINK
- Shah, S. A., Szeto, A. H. et al. (2019). Impact of High Volume Energy Drink Consumption on Electrocardiographic and Blood Pressure Parameters: A Randomized Trial. Journal of the American Heart Association, 8(11), e011318. LINK
- Hendricks L, Jabrah A, Simpson C (2017) The Effects of Energy Drinks on College Students. Am J Drug Delv Therap Vol.4 No.1:5. LINK
- Szabó Gál Bence – Taurin, a félreismert. LINK
- ÁNTSZ (2010) Az energiaitalok szakmai megítéléséről szóló konferencia előadásainak összefoglalói.
2010.április 14. LINK - Az energiaitalok és kávék összehasonlító vizsgálatáról. Fogyasztóvédelem.hu. 2016. LINK
- Súlyosbíthatják a rejtett szívbetegségeket az energiaitalok. Index.hu. 2019. július 12. LINK
- Átadták a Hell 1 milliárdos állami támogatásból bővült gyártósorát. Index.hu. 2019. július 19. LINK
- A szívrohamig isszák az energiaitalokat a fiatalok. Népszava.hu. 2019. június 2. LINK
- Energiaitalok tesztje: ezeket sem az ízükért szeretjük. Divány.hu. 2019. július 1. LINK
- HELL Energy Drink Webshop. LINK
- Red Bull. LINK
