Több megkeresés érkezett a varázslatos hatású C-peptid spray alkalmazásáról, mely a látottak alapján panacea lehetne, bámulatosan széles gyógyító spektruma révén. Gyorsan bele is vetettem magam a világháló sűrűjébe, megnézni, mit is tud(hat) az új csodaszer.
Kedves Olvasóink!
Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.
KEZDJÜK AZ ELEJÉN
Mielőtt alámerülnénk a hülyeségben, tisztázzunk pár alapvető dolgot. A C-peptid neve az angol „connencting” szóból van és a feladatára utal: az inzulin molekula A-láncát köti össze a proinzulin B-láncával. Az inzulin „gyártása” a szervezetben több lépésben történik: kezdetben vala a preproinzulin, aztán a preproinzulinból proinzulin lesz, amiből egy enzim lenyessenti a C-peptidet, s végül általános üdvrivalgástól kísérve megszületik az aktív, tényleges biológiai hatást kifejteni képes inzulin. Maga a C-peptid szakasz egy 31 aminosavból álló lánc, nem olyan böszme tank, mint sok fehérje a szervezetben, de azért a maga nemében méretesnek mondható. Alapjáraton a szervezetben ennek a résznek különösebb dolga már nincs, az inzulin aktiválása után megy szétszerelésre és újrahasznosításra.
A fenti görbe-körbekukac sárgával jelzett szakasza a C-peptid.
Az orvostudomány állása szerint a C-peptid laborvizsgálata egyes esetekben informatív lehet, differenciáldiagnosztikai jelentőséggel bír a szénhidrát-anyagcsere egyes zavarainál, illetve néhány daganat-típusnál. Terápiás jelentősége kicsi, vannak kísérletek a cukorbetegséghez társuló veseszövődmények kezelésével kapcsolatban, de az eddigi eredmények alapján nem ez lesz a jövő gyógyszere. Főként in vitro kutatások alapján vannak bizonyos járulékos hatásai a szervezet egyes folyamataira, de nagy kérdés, hogy ezeknek van-e gyakorlati jelentősége, egyáltalán ismételhetők-e in vivo körülmények között, az emberi szervezetben. Nem akarok nagyon messzemenő következtetéseket levonni, de a diabetológia és endokrinológia szakmai etalonjainak számító szakkönyvekben a C-peptidet maximum diagnosztikai szerepe miatt említik, ott is elég szűkszavúan - pedig ezekben a könyvekben nem szoktak spórolni a terjedelemmel, ha fontos dolgokról van szó. Vagy már megint a gyóccerlobbi próbál eltitkolni valamit, jó szokása szerint?...
Gyakorlati oldalról közelítve: az I. típusú cukorbetegségben a betegek kész inzulint kapnak, a szervezetükben nincs érdemi mennyiségű C-peptid, ennek viszont semmilyen járulékos kárát nem lehet kimutatni (hacsak nem valami irtó hosszú távlatban gondolkodunk, de gyakorlatilag még így sem…). Ezzel szemben a II. típusú cukorbetegségben a magas inzulinszint miatt magas a C-peptid szintje is, de ennek meg nem észleljük a pozitív hatásait. Ha van is valami pozitív biológiai hozadéka a C-peptidnek, az messze eltörpül az anyagcserezavar negatívumaihoz képest.
LÁSSUK AZT A GYÓGYHATÁST
Itthon is akad már néhány honlap, ami nagy lendülettel megpróbálja rábeszélni olvasóit, vásárlásra rábírni, jellemző módon az orr és bőrspray formátum a nagyon menő. Csemegéztem ezeken az oldalakon egy kicsit.
Az agy működése az élet feltétele. Ha az agy általános működése romlik (amely pl. a szív ráta variabilitással, a paraszimpatikus idegrendszer altivitásával mérhető), az életünk megrövidül.
Ha nagyon gonosz lennék, akkor azt mondanám, hogy az ilyen termékek forgalmazói a legjobb példák arra, hogy az agyműködés nem feltétlen kell az élethez. De – mint az köztudott – nem vagyok gonosz. A „szív ráta variabilitás” és hasonló kórképek felemlegetése alapján azt gondolom, hogy valahol van egy angol nyelvű forrása a szövegnek, amit a fordításhoz szükséges nyelvi és szakmai ismeretek hiányában sikerült ilyen módon magyarra barkácsolni. Ez azért jelzi, hogy mennyire komolyan vehető a leírás.
Az orron keresztül agyba juttatott proinzulin c-peptid segítségével a fentebb említett phosphorylatiós folyamat aktíválható.
Nos, az orron keresztül az agyba juttatni dolgokat nem olyan egyszerű. Az orrüregben szánt készítmények döntő többsége csak helyi hatás kiváltására alkalmas, a maradék általában szisztémás hatás céloz – az orrnyálkahártya jó vérellátása miatt a hatóanyag gyorsan bejut a keringésbe és terjed a szervezetbe. Anatómiailag van rá lehetőség, hogy az orrnyálkahártya megfelelő régióira juttatott hatóanyag eljusson az agyba, de itt elég speciális feltételeknek kell megfelelni, nem magától értetődő a dolog. Hacsak az összes anatómia könyv nem téved valami rettenetes módon, az orrnyálkahártya keringése nincs közvetlen összeköttetésben az agyat ellátó érrendszerrel, a nyálkahártya ereibe felszívódó hatóanyagok nem fognak közvetlenül eljutni az agy artériás vérellátásába. Gyakorlatilag csak a szaglóidegen keresztül vezet az út befelé. Ahhoz, hogy valami eljusson a szaglásért felelős idegsejtekig, ahhoz vízben jól oldódónak kell lennie, a szaglórostok ugyanis egy nyákréteg védelmét élvezik.
A helyzet az, hogy az orrnyálkahártyát nem igazán felszívódásra tervezték, és gyakorlatilag e téren csak „alapműveleteket” tud. A kérdés az, hogy egy biológiai léptékben kamionnyi (nagyjából a szőlőcukornál 20-szor nagyobb) méretű molekulának mekkora esélye van eljutni az orrüregből az agyszövetig – szerintem minimális, hacsak valami csodatrükk képében segítséget nem kap. Ha meg nem jut el, akkor nem fog gyógyítani sem autizmust, sem epilepsziát, sem Alzheimer-kórt meg úgy általában mást sem. Ha mégis eljut, akkor azt ki kellene mérni, hogy milyen hatóanyag mennyiség, milyen koncentráció kiváltására alkalmas - de ilyen adat nem áll rendelkezésre.
És ha az orrnyálkahártya esetében a felszívódás megkérdőjelezhető, képzeljük el, hogy mekkora esély van erre a jóval vastagabb és jobb védelmet biztosító bőr esetén.
A szövegben említett „phosphorylatiós” folyamatnak egyébként meg semmi köze nincs ahhoz, amit az agyat károsító és regeneráló hatásokról halandzsáztak - ez egy alapvető biokémiai folyamat, ami a szervezet összes sejtjében történik.
Ha egy egyes típusú cukorbetegségben szenvedő várandós anyának a hasnyálmirigye nem termel proinzulin c-peptidet, akkor annak a valószínűsége, hogy megszületendő gyermeke autizmusban fog szenvedni 250%-al nő az egészséges anyák gyermekeihez képest.
A hasnyálmirigy nem termel külön C-peptidet. Az az inzulin alkatrésze, ha nincs inzulin (ami azért az I-es típusú cukorbetegségnél alap), akkor nincs C-peptid sem. Az I-es típusú cukorbetegség és az autizmus között találtak kockázati összefüggést (a 250%-ot azért egy elég gyenge leíró cikkben találtam, de legyen...), különösen a rendezetlen anyagcsere melletti várandósság kockázatos, de ez önmagában még nem igazolja a C-peptid szerepét a folyamatban. Már csak azért sem, mert az anya 2-es típusú cukorbetegsége szintén növeli az autizmus kockázatot (meg egy csomó minden másét is, meg az autizmusra több tucat más tényező is hatással van, de most ebből találomra kiragadtak egy jó ijesztőt, mert az jó motiváció a vásárláshoz).
Az elért pozitív hatáshoz képest viszonylag olcsó módszer.
Ahhoz képest, hogy gyakorlatilag hatástalan és aranyárban van (1.300 Ft/ml körül láttam, na jó, ennél az arany kicsit drágább), nem gondolnám…
MINDENT IS...
Na, de mi van a számtalan sikertörténettel? Hiszen ott a sok videó, a facebook csoportok mélyén véres kardként körbehordozott sikertörténetekkel, amiben autisták gyógyultak meg, agysérültek keltek fel és találták fel az örökmozgót... nagy valószínűséggel a történetek nagy része (mint sok más csodatermék esetén) kamu, de jó esetben is a placebo hatásnak betudható, átmeneti javulás.
A közösségi média mélyén terjedő listákon a C-peptid szinte mindent gyógyít. Ezek legtöbbje nem több puszta óhajnál, még elvi szinten sincs meg hozzá a hatás....
Kell egy kicsit beszélnünk arról, hogy tudnak a zavarosban halászni ebben a világban. A C-peptid spray vagy bármilyen ilyen készítmény nem élelmiszer, nem étrend-kiegészítő, nem gyógyszer (gyógyhatású készítmény) hanem a forgalmazók szerint: "kozmetikai célra alkalmazható termék", és "nincs szándékunkban betegségeket diagnosztizálni, kezelni, gyógyítani vagy megelőzni", illetve a "megosztott információ kizárólag oktatási célokat szolgál". De szeretném kérdezni: ajánlhatok-e kozmetikumot használatra bármilyen súlyos betegségre? Én csak egy oldalon 40 különböző betegséget számoltam, ahol a C-peptid kifejezetten gyógyító hatásáról áradoztak - na nem a gyártó és forgalmazó, hanem fogyasztók. Egyetlen esetben sem volt szó kozmetikai célú alkalmazásról, kivétel nélkül súlyos betegségek gyógyításáról esett szó.
S íme, a világ legsokoldalúbb hatóanyaga - ahhoz képest, hogy kozmetikum, épp csak a világbékét nem hozza el...
A facebook bugyraiban működő csoportokban még ennél is intenzívebb csodahatásokat is lehet találni, pedig már önmagában az is szenzáció lenne, ha létezne olyan gyógyszer, ami 40 különböző, neurológiai, onkológiai és anyagcsere-zavar eredetű betegséget gyógyítana. Nyilván ez hatóságilag nem megfogható, mert a szájhagyomány útján terjedő őrületnél nincs lehetőség személyes felelősség megállapítására, ez már csak azért is gond, mert a "nekem bevált" típusú érvelésnek pont ezek a fórumok a fő terepei és ebben a formában igen nagy meggyőző erővel bírnak.
INTRANAZÁLIS INZULINTERÁPIA?
A C-peptid utalás szintjén megjelent 2019. november 21-i Jakupcsek plusz műsorban (aminek megtekintését tényleg csak különösen erős idegzetűeknek ajánlom). Ott Varga Gábor "intranazális inzulinterápia" címen hivatkozott a készítményre. Fontos jelezni, hogy a C-peptidet inzulinnak nevezni, azzal összekeverni igen erős tévedés vagy nevezzük inkább erőteljes csúsztatásnak - ha valaki "hatóanyag kutató" titulust használ (civilben: történész, közgazdász), az a minimum, hogy nem keveri össze ezeket az anyagokat.
ÖSSZEFOGLALÓ
A C-peptid egy nagy méretű, inzulin szervezetbeli előállítása során keletkező molekula. Diagnosztikai jelentősége ismert, terápiás alkalmazásra a jelenlegi orvoslás nem lát nagy lehetőségeket. Méreténél fogva igen kicsi az esélye, hogy az orrnyálkahártyáról felszívódjon, még kisebb az esélye, hogy ugyanezt a bőrről megtegye. Egyik felszívódási forma esetén is kicsi a valószínűsége, hogy érdemi mennyiségben eljuthatna az agyba, de egyébként sincs olyan tudományosan megalapozott hatása, ami miatt ezt érdemes lenne az emberi szervezetben erőltetni.
A C-peptid sem orrból, sem bőrre fújva nem gyógyít.
Ha tetszett az írás, oszd meg és kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
- C-peptide.com LINK
- Vargapeptid bőrápoló spray LINK
- C-peptide. Wikipédia szócikk. LINK
- Gieszinger P, Bartos Cs, Szabóné Révész P, Ambrus R: Nazális készítmények aktualitásai; bevitelre alkalmas eszközök és modern szerelékek. Gyógyszerészet 61. 204-211. 2017. LINK
- Xiang AH, Wang X, Martinez MP et al: Maternal Type 1 Diabetes and Risk of Autism in Offspring.JAMA. 2018 Jul 3;320(1):89-91. LINK
- Xu, G., Jing, J., Bowers, K., Liu, B., & Bao, W. (2014). Maternal diabetes and the risk of autism spectrum disorders in the offspring: a systematic review and meta-analysis. Journal of autism and developmental disorders, 44(4), 766–775. LINK
- Balsors akit régen tép... Mi a baj Varga Gábor gyógygombáival? Ködpiszkáló.blog. 2014.04.24. LINK
- Vargagyogygomba.hu LINK
