A világhálón egyre több olyan oldal található, ami egyfajta alternatív egészségszemléletet közvetít az olvasói felé, s igyekszik jó tanácsokkal ellátni az oldal látogatóit. Maradjunk annyiban, hogy ez nem mindig sikerül. Most egy ilyen oldalról tallóztam egy cikket, amely a húsleves-evés veszélyeire hívja fel az olvasók figyelmét.
A cikk tartalmi lényege az általuk is kiemelt szövegrész:
„Bármilyen húst is főzöl, tudnod kell, hogy főzés közben a hús húgysavat ereszt. Erre a húgysavra a szervezetnek nemhogy nincs szüksége, de irtózatosan káros. Terheli a vesét, a gyomor működést és mivel savasítja a testet, ezért hosszútávon egyenes út az ízületi, derék, váll és különböző más fájdalmak kialakulásának, de a legrosszabb, hogy a rákos-daganatos megbetegedések pihe-puha melegágya.” |
Mi is az a húgysav?
A húgysav (becsületes nevén 7,9-dihidro-1H-purin-2,6,8(3H)-trion) a legrégebben ismert purinvázas vegyület, megtalálható az ember és az emlősök vizeletében, mi több, először hólyagkőből sikerült előállítani (mindenkinek kell egy hobbi, ugye...).
Egy húgysav-molekula. Első pillantásra barátságosnak tűnik...
A húgysav a nukleinsavak (DNS, RNS), illetve az adenin és guanin alapú szerves vegyületek (ilyen pl. az energia ellátásért felelős híres ATP molekula) lebontásakor keletkezik, ezek forrása lehet a szervezet saját anyagcseréje illetve a bevitt élelmiszer.
A purin alapú vegyületek lebontásakor a végállomás a húgysav, ezzel a szervezet valóban nem tud mit kezdeni, ezért a vesén keresztül kiüríti. A gond ott kezdődik, amikor több húgysav keletkezik, mint amennyi el tud távozni a szervezetből, ekkor a vízben igen rosszul oldódó vegyület lerakódik, erre a célra leginkább az ízületi porcok környékét szemeli ki, ebből lesz aztán a köszvény nevű, igen kellemetlen betegség.
Mi a baj a cikkel?
A gond az, hogy részlegesen igaz állításokból állít össze egy olyan képet, ami már egyértelműen csak a pánikkeltés kategóriába sorolható. Miért is?
„Bármilyen húst is főzöl, tudnod kell, hogy főzés közben a hús húgysavat ereszt...”
A hús alapvetően nem tartalmaz húgysavat, hanem a húgysavképződés "alapanyagai", a különböző purinvegyületek oldódhatnak ki belőle. A helyzet az, hogy minden hús tartalmaz a húgysavképződés alapjául szolgáló vegyületekből 40-50 mg/100 g mennyiségben. Mi több, a belsőségek, a halak és egyes növények is (pl. zöldborsó, szárazbab, lencse, kakaó) is jelentős purinforrásnak számítanak, de emeli a vér húgysavszintjét a fruktóz és az alkohol is. Nincs annak sem jelentősége, hogy főzzük vagy sütjük a húst, a hússal együtt vagy a húslevessel együtt fogyasztjuk el ezeket az anyagokat. Ha a húslevesben lévő mennyiséget (10-20 mg-ról beszélünk) tiltó listára akarjuk helyezni, akkor ezzel együtt le kellene mondanunk szinte minden húsételről…
„Erre a húgysavra a szervezetnek nemhogy nincs szüksége, de irtózatosan káros”
Az igaz, hogy a szervezet a húgysavval nem tud mit kezdeni (nem vagyunk olyan szerencsések, mint a hüllők és madarak, akik még képesek erre), de van ez így más vegyületekkel is. Így hát a szervezet igyekszik ettől megszabadulni. Az „irtózatosan káros” kifejezés azért enyhe túlzás, az emberek döntő többségének élete nagy részében semmi problémája nincs a húgysavval, és messze nem okoz annyi kárt, mint mondjuk az etil-alkohol...
„Terheli a vesét…”
A vesénk azért van, hogy terheljük. Az a dolga, hogy a szervezet számára szükségtelen vagy káros, vízben oldható anyagokat (így a húgysavat is) eltávolítsa. Egészséges embernél, kellő mennyiségű napi folyadékbevitel mellett a vese képes a keletkező húgysavat megfelelő módon eltávolítani.
„Terheli… a gyomor működést…”
Ez egyértelműen nem igaz. A húsfélék (és más élelmiszerek) húgysav tartalma nincs hatással a gyomorra, a szervezetben keletkező pedig még a környékre sem megy.
„…savasítja a testet…”
A lúgosító étrend szerint a húgysav az egyik savasodásért felelős vegyület, ez a hatás azonban nem állja meg a helyét. Maga a húgysav elég gyenge sav, vízben rendkívül rosszul oldódik és ráadásul naponta alig néhány száz milligramm (!) mennyiségben keletkezik (a teljes vérkeringésünkben kb. 0,2-0,5 g található) - ez pedig összességében azt jelenti, hogy nincs érdemi hatással a szervezet sav-bázis egyensúlyára. A magas húgysavszint okozta egészségügyi problémáknak a közvélekedéstől eltérően semmi köze nincs a szervezet "elsavasodásához".
„…egyenes út az ízületi, derék, váll és különböző más fájdalmak kialakulásának…”
Annyira nem egyenes ez az út sem. A köszvény régen „úri betegség” volt, szinte kizárólag a magas húsfogyasztást megengedő anyagi jóléttel társult (állítólag Mátyás királynak is voltak ilyen jellegű panaszai). A magas húgysavszint ("hyperurikaemia") friss hazai adatok alapján a lakosság 12-16%-át érinti, a köszvényes tünetekig alig 1-2% jut el. Az ízületi fájdalmak és problémák jelentős részéért sem a húgysav tehető felelőssé.
„…a legrosszabb, hogy a rákos-daganatos megbetegedések pihe-puha melegágya…”
A helyzet az, hogy a daganatos megbetegedések egyikénél sem tekinthető közvetlen kockázati tényezőnek a magas húgysavszint. Igen, vannak kutatási eredmények (például itt) arra nézve, hogy egyes ráktípusok (első sorban a mellrák) esetén közvetve hatása lehet a magas húgysavszintnek. Sőt, a magas húgysavszint nagyon sok szempontból (2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, szív-érrendszeri megbetegedések) fokozott kockázatot jelent (lásd itt). De ez igen messze áll attól, hogy eltiltsuk a magyar lakosságot a húslevestől…
Mit (t)évő legyek?
Joggal teheti fel a kedves olvasó a kérdés: akkor most ehetek húslevest? A válasz: Igen, lehet enni.
Orvosilag a húgysav normál tartománya 3.4-7.2 mg/dL (200-430 µmol/L) férfiaknál és 2.4-6.1 mg/dL (140-360 µmol/L) nőknél. A vér húgysavszintjének mérése része az általános laborgyakorlatnak, ha probléma van, az hamar ki szokott derülni (már ha az ember veszi a fáradtságot és elsétál évente egy-egy szűrő jellegű laborvizsgálatra). Rendkívül fontos, hogy mielőtt magányos harcosként életmódváltásba kezdenénk, lehetőleg derítsük ki, mi áll a tünetek mögött: étrendi jellegű a probléma, anyagcsere-probléma áll a háttérben (pl. cukorbetegség) vagy a vesefunkciókkal van gond! És ha már életmód és étrendváltáson gondolkodunk, lehetőleg szakemberhez forduljunk segítségért.
Magas húgysavszint esetén mérsékelni érdemes a húsáruk, belsőségek, halak fogyasztását, csökkenteni kell a fruktóz bevitelét és visszafogni az alkoholfogyasztást. Jó hatású lehet a C-vitamin fogyasztása, de azt is azért mértékkel. Amit viszont nem szabad: radikális éhezésbe kezdeni, ez ugyanis emeli a húgysavszintet.
Látható, hogy itt azért jóval összetettebb dologról van szó, mint a hagyományosnak tekintett jó magyar húsleves fogyasztása. Én azt hiszem, hogy szükségtelen a húslevestől eltiltani az embereket...
A jó húslevesben elkelnek a zöldségek is... :)
Források:
- Veszélyes is lehet a húsleves? TudnodKell. 2013.11.11. URL: http://tudnodkell.info/veszelyes-is-lehet-a-husleves/
- http://en.wikipedia.org/wiki/Uric_acid
- http://en.wikipedia.org/wiki/Gout
- Fini MA, Elias A, Johnson RJ, Wright RM.: Contribution of uric acid to cancer risk, recurrence, and mortality.Clin Transl Med. 2012 Aug 15;1(1):16. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23369448
- Kim SY, De Vera MA, Choi HK.: Gout and mortality. Clin Exp Rheumatol. 2008 Sep-Oct;26(5 Suppl 51):S115-9. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19026153
- Kékes E, Barna I, Tenno D, Dankovics G, Kiss I.: A szérumhúgysavszint lakossági vizsgálata Magyarországon. Hypertonia és Nephrologia 2012;16(3-4):125-31. URL: http://www.egeszsegprogram.eu/img/content/hirek/20121129/szeriumhugysav_2012.pdf.
- Gao X, Curhan G, Forman JP, Ascherio A, Choi HK.: Vitamin C intake and serum uric acid concentration in men.J Rheumatol. 2008 Sep;35(9):1853-8. Epub 2008 May 1. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18464304
