A böjtről nehéz írni, mert számtalan változata van, és sok szempontból lehet megközelíteni. Kisebb könyv terjedelemre lenne szükség, ha a témával kapcsolatos dolgokat teljes mélységükben szeretném részletezni. Erre most nem vállalkoznék, maradok egy kisebb áttekintésnél, melyben a legfontosabb dolgokról igyekszem szót ejteni.
A mai menü.
Kedves Olvasóink!
Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.
MI A BÖJT?
A böjtölés meghatározott céllal végzett, önkéntes döntésen alapuló, meghatározott ideig tartó, részleges vagy teljes korlátozása a táplálkozásnak. Annak ellenére, hogy a böjt biológiai szinten lényegében éhezés, annál mégis több. A többletet az adja, hogy a böjt akár szellemi, akár egészségügyi alapon történik, mindig kiegészül a fizikai testre vagy lelki/szellemi működésre ható módszerekkel és az életvitel böjti időszakra szóló alapvető átszervezésével jár együtt. Nézzük ezt egy kicsit részletesebben a fenti meghatározás segítségével:
„…meghatározott céllal végzett…”
A böjt esetében vagy vallási/filozófiai/világnézeti célokról beszélünk illetve gyakoriak az egészségügyi célú böjtterápiák, azonban ez utóbbiak sem függetlenek bizonyos ideológiai alapoktól: a mai divatos böjtök közül legtöbb sokkal inkább egyfajta idealista egészségfilozófiát, mintsem valódi élettani ismeretek tükröz. Klasszikus értelemben nem beszélhetünk böjtről, ha a táplálékmegvonásnak nincs megcélzott szellemi vagy fizikai célja.
„…önkéntes döntésen alapuló…”
A böjt lényeges eleme az önkéntesség. Nem tekinthető böjtnek a külső körülményekre (pl. élelmiszerhiány) visszavezethető mennyiségi és/vagy minőségi éhezés, a betegségek okozta étvágytalanság vagy a pszichés eredetű étkezési zavarok (anorexia) - annak ellenére, hogy a szervezet számára mindegy, mi az oka az éhezésnek.
„…meghatározott ideig tartó…”
A böjt fontos tulajdonsága, hogy strukturált időkeretben zajlik. Folyamatos böjtölésnél meghatározott az időtartam, szakaszos böjtnél pedig a szakaszolás pontosan tervezett (mettől meddig, hány alkalommal, stb.). Nem tekinthető böjtnek egy élelmiszercsoport tartós elhagyása, pl. a vegetáriánus étrendek húshiánya. Fontos tétel (főleg a gyógyító böjtöknél), hogy van rávezető illetve levezető szakasza a böjtnek.
„…részleges vagy teljes korlátozása a táplálkozásnak.”
A böjt során igen széles határok között mozognak a megszorítások. Egyes böjtök esetében csak egyes élelmiszercsoportok (pl. hús) kerülnek korlátozás alá, klasszikus értelemben a böjt a szilárd élelmiszer fogyasztásának teljes tilalma, egyes irányzatokban pedig a folyadékbevitel is korlátozott.
„…fizikai testre vagy lelki/szellemi működésre ható módszerek…”
A böjtnél nagyon fontosak a kiegészítő módszerek. A fizikai test esetében a vallási böjtöknél a zarándoklatot kell kiemelni, terápiás böjtöknél pedig gyakoriak a különböző „méregtelenítő” módszerek: beöntés, vizelet- és hashajtó készítmények alkalmazása, gyógyteák fogyasztása, szaunázás, mérsékelt fizikai aktivitású tornák, jógagyakorlatok, masszázsok. A lelki/szellemi szintén a vallási böjtöknél a vallási rituálék, lelkigyakorlatok, imák fontosak, a terápiás irányzatoknál inkább a különböző relaxációs és meditációs technikák jellemzőek, illetve újabban pszichoterápiás módszerek egyéni és csoportos alkalmazása is előfordul.
„…az életvitel böjti időszakra szóló alapvető átszervezése”
A böjt alapvető kritériuma, hogy a böjti időszakban megtörje az addig megszokott életviteli ritmust, ezt mind a vallásos, mind a terápiás böjt esetében hangsúlyozzák. A böjt egy fontos eleme az élvezeti szerekről (dohányzás, alkohol, édességek, stb.) való lemondás.
A VALLÁSOS BÖJTÖKRŐL
A történeti időkben szinte minden vallás gyakorlatába beépült a böjt. Minél magasabb szintre törekedett valaki a vallási tökéletességben, spirituális megismerésben, annál gyakoribb, hosszabb és szigorúbb böjtölés tartozott az életviteléhez. A legendáriumokban található böjt-történetek sok esetben az irrealitás határát súrolják.
A mai vallási gyakorlat böjti szokásai rendkívül felhígultak, biológiai értelemben nem is tekinthetők böjtnek. A katolikus gyakorlatban a 18. századig napi egyszeri étkezés volt engedélyezve meghatározott időpontban, hús, tojás és tejtermék kizárásával. Ma már csak a hús tiltott, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, és megengedett 2 másik, csökkentett mértékű étkezés – ez a „szigorú böjt”. Hasonlóan elfajult az iszlám böjtölési gyakorlata: a ramadán alatt a napközbeni böjtöket egy ideje hatalmas éjszakai lakomák váltják. Komolyan vehető böjtök a már csak egyes szerzetesrendeknél, szektákban fordulnak elő – jellemzően ez utóbbiak kerülnek hírbe azzal, ha valamelyik tagjuk súlyos egészségkárosodást szenved a túlzásba vitt aszkézis miatt.
Buddha egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a túlzásba vitt aszkézis inkább akadály, mintsem segítség a Megvilágosodás felé vezető úton.
GYÓGYÍTÓ BÖJTÖK
A gyógyító böjtök önállósult alkalmazása viszonylag új (19-20. századi) jelenség, jellemzően az alternatív medicina irányzatai alkalmazzák, újabban egészségi célzatú böjtölés jelent meg egyes paleolit étrendi irányzatokban, illetve testépítő körökben. A vélelmezett hatások igen széles körűek: általános prevenciós területtől a rákgyógyításig szinten mindennel találkozhatunk. A későbbiekben ezekkel fogunk részletesen foglalkozni.
Folyamatos, szakaszos, részleges, teljes böjt
A böjt élettana elég összetett jelenség, ráadásul a szervezetben lejátszódó folyamatokat jelentősen befolyásolja a böjt jellege is. Ezért beszélnünk kell a folyamatos és szakaszos, a részleges és teljes böjtölésről.
A folyamatos böjt esetében a tápanyag- és energia-bevitel a böjtidőszakban a szervezet szükséglete alatt marad, így az éhezés fiziológiai jelenségei határozzák meg a böjt hatását. A folyamatos böjtnek határt szab, hogy a szervezet a saját energia- és tápanyag-tartalékai előbb-utóbb kimerülnek és a szervezet komoly károsodásokat szenvedhet. A kiindulási állapottól függően a hosszú böjtök potenciálisan halálos kimenetelűek lehetnek egészséges egyéneknél is, mert nem lehet megmondani előre, adott egyén szervezete meddig tolerálja az éhezést.
A szakaszos böjt esetében a böjt ciklikusan ismétlődik, alkalmanként 12-16 (maximum 24) órán át áll fenn. Összességében a szervezet szükségletének megfelelő tápanyag- és energia-bevitel biztosított – az éhezésre jellemző élettani hatások nem, vagy csak részlegesen alakulnak ki. A szakaszos böjtök elméletileg korlátlan ideig fenntarthatóak.
Élettanilag eltér a teljes és a részleges böjtök hatása is. A teljes böjt esetében csak folyadékpótlás (víz) történik, nincs semmilyen tápanyagbevitel, a szervezet gyakorlatilag éhezik. A részleges böjtök esetében kis mennyiségű, általában jellemzően szénhidráttartalmú élelmiszer (zöldség, gyümölcs, gabonatermék) fogyasztható. Élettani szempontból a ketogén étrend a részleges böjtök egyfajta speciális esetének is tekinthető, mert jellemzően egy böjtre jellemző anyagcsere-állapotot tart fenn.
Böjt anyagcseréje
A böjt során a szervezet teljes működése változik, az anyagcserében történő változások, és azok hatásainak ismertetése komolyabb terjedelmet érdemelnének. Most csak a legfontosabbak:
A szervezet működéséhez szükséges energia alapvetően két forrásból származik: szénhidrátokból és zsírokból. A szénhidrátok esetében szóba jöhet az ételből felszívódott glükóz (az ábrán glucose uptake), a máj és az izomzat glikogén lebontásából származó glükóz (GGL – glikogenolízis) és a máj által más anyagokból (piroszőlősav, tejsav, glicerin, aminosavak) előállított glükóz (GNG – glikoneogenezis). A zsírok esetében a trigliceridek, szabad zsírsavak lebontása (lipolízis) mellett energiaforrásként számba jöhetnek a szintén zsírból származó ketonok (KB) is.
Energiaadó anyagcsere folyamatok változása az éhezés során (forrás)
A vércukorszint általában az étkezés után 4-6 óra múltán érnek el egy stabil alapszintet (4-4,5 mmol/l). A szervezet ezt a szintet igyekszik fenntartani, ennek alapja először a máj s az izmok glikogén tartalmának felhasználása, ez kb. 24 óráig elegendő. Az éhezés jellemző, stabil anyagcsere-állapota 3-10 nap alatt áll be, ilyenkor az energia-szükséglet nagy részét a zsírsavak oxidációja biztosítja, egy bizonyos részben a ketontestek is jelen vannak (bár egy részük elveszik a vizelet és a légzés útján). A létfenntartáshoz szükséges glükózmennyiséget a szervezet a glükóz tökéleten felhasználásából származó piroszőlősav és tejsav, a trigliceridekből származó glicerin és a szervezet fehérjéiből származó egyes aminosavak glükózzá alakításával teremti elő. Ez a mennyiség a böjt 7-8. napjától viszonylag stabil, napi kb. 50 g. Ez az anyagcsere-állapot a szervezet tartalékainak kimerüléséig fenntartható.
Amennyiben részleges böjtről beszélünk, ez az anyagcsere-állapot szénhidrát-beviteltől függően később alakul ki, illetve egy bizonyos bevitel felett ki sem alakul. A szénhidrátbevitel akadályozhatja az izmok lebontását illetve a ketózis kialakulását.
Egyéb élettani változások
A szervezet az éhezés hatására igyekszik beosztani a tartalékait, ezért a böjt alatt az anyagcsere jelentősen lelassulhat, csökken a fizikai és mentális terhelhetőség.
Jelentősen átszerveződik az endokrin rendszerünk. Az inzulinszint csökken, a glükagon és a növekedési hormon szintje emelkedik – ez kell a zsír alapú anyagcsere működtetéséhez. Emelkedik a szteroid hormonok szintje, ez részben felelős a böjtkrízis tüneteiért is. A vérképzés intenzitása csökken, az immunrendszer működéséért felelős sejtek száma is csökken – nyilván ezek hosszabb böjtnél okoznak csak mérhető változásokat.
A vese egy bizonyos szint felett üríteni kezdi a ketonokat, mi vízveszteséget okozhat. A fokozott fehérjebontás miatt nő a nitrogénvesztés, emelkedik a vizelet kreatinin és húgysavszintje is.
A böjt első szakaszában az izomzat fehérjéi komoly arányban részt vesznek az anyagcserében, a hosszabb böjtök alatt ez csökken. Egy idő után az izomzat mellett más fehérjék is áldozatul esnek a lebontásnak, pl. a vér albuminja, ami komoly problémákat (éhezési ödéma) okozhat.
A BÖJTKRÍZIS
A böjttel kapcsolatos irodalomban sok szó esik az un. böjtkrízisről, ami a böjt megkezdése utáni napokban jelentkezik. A jellemző tünetek ez intenzív éhségérzet, fejfájás, szédülés, alacsony vérnyomás, fáradékonyság, általános rossz közérzet, erős szagú vizelet és lehelet. A böjtkrízis esetében szó sincs az elraktározott méreganyagok felszabadulásáról, a rosszullétek mögött a szervezet anyagcseréjének átállása áll. A megszokottnál alacsonyabb vércukorszint önmagában is kellemetlen tüneteket okozhat. A másik ok a ketontestek szintjének emelkedése, amihez a szervezetnek alkalmazkodnia kell. A ketontestek a vér pH értékét savas irányba tolják el, ami rosszulléteket okozhat. A böjtkrízis esetében fontos szerepe lehet még az elégtelen folyadékfogyasztásnak, a megterhelő fizikai aktivitásnak, ami villámgyorsan felszámolhatja a szervezet rendelkezésre álló szénhidrát-tartalékait.
A böjtkrízis általában néhány nap alatt megszűnik, ennek oka sem a méreganyagok távozása, hanem a, hogy az anyagcsere átállt a zsírsavak és ketontestek felhasználására, és az endokrin rendszer is stabilizálódik egy új egyensúlyi állapotban.
RÁVEZETÉS ÉS LEVEZETÉS
Általános követelmény, hogy az étrend fokozatosan alakuljon át böjtté. Először általában a magas zsírtartalmú, fűszeres, nehéz ételek kerülnek ki az étrendből, az utolsó fázisra általában csak a zöldségek, gyümölcsök, illetve azok levei maradnak. A böjt bevezető napjai elméletileg lehetőséget adnak arra, hogy a szervezet fokozatosan alkalmazkodjon a táplálék megvonásához. Semmiképpen sem jó az a gyakorlat, ami a vallási böjtökre jellemző, hogy a böjt előtt hatalmas lakomákat tartanak, bár a vallási böjtök (mivel csak nevükben böjtök) esetében ez ritkán okoz gondot.
A visszatérés a normál étrendre még alaposabb és óvatosabb művelet. A hosszabb böjtök esetében az emésztőrendszer is „tartalékra” kapcsol, az emésztőenzimek kiválasztása lecsökken, a bélbolyhok is visszafejlődnek. Egy alapos étkezés ilyenkor komoly rosszullétet okozhat. Az étrend felépítése első körben keményítő tartalmú, de rostmentes élelmiszerekkel kezdődik (főtt fehér rizs, főtt burgonya, kétszersült). A második fázisban léphetek be az enyhén rostos zöldségek, gyümölcsök (lehetőleg ne a túlérett, cukros változatok) és az alacsony zsírtartalmú fehérjeforrások (tojássárgája, főtt csirkemell, sovány sajt). A magasabb rosttartalmú, vagy zsírosabb élelmiszereket, illetve a tejtermékeket érdemes a végére hagyni.
ÉRDEMES-E BÖJTÖLNI?
Az alternatív medicina nagyon sok betegség esetén ajánlja a böjtölést. A gond az, hogy a böjtre jellemző stabil (ketogén) anyagcsere-állapot eléréséhez 5-10 nap szükséges, vagyis ennél hosszabb időszakban lenne érdemes gondolkodni. Viszont az éhezés kockázatai a böjt hosszával egyre nőnek, egy beteg szervezet esetén különösen nehéz kitalálni, meddig lehet hasznos, és mikortól káros a böjtölés. Sok kérdést vet fel, ha komoly anyagcsere betegségeket, emésztőrendszeri megbetegedéseket vagy éppen daganatos megbetegedéseket szeretnénk böjttel kezelni. Itt alapvetően csak szigorú kontroll alatt lehetne alkalmazni a kezelés, s ez az, ami a modern böjtterápiák esetében nem feltétlen valósul meg. A ketogén anyagcsere állapotot el lehet érni böjt nélkül is, megfelelő étrend alkalmazásával, nagyságrendekkel kisebb kockázatok mellett.
A legtöbb ma alkalmazott böjtterápia részleges böjt, jellemzően egy nagyon alacsony energia-bevitelt biztosító (VLCD), zöldség, gyümölcs (esetleg gabona) alapú étrend. Itt a ketogén állapot sem feltétlen alakul ki, bár a szénhidrát-bevitel miatt a böjtkrízisre jellemző tünetek is sokkal enyhébbek.
A böjt esetében az egyik fő érv a méregtelenítés, de éppen ez a gyenge pontja is. A méregtelenítés jelensége igen sok pontban támadható, e nélkül viszont a böjt nem más, mint egy önkéntes éhezés. Kérdés, hogy egyáltalán milyen méreganyagokról is beszélünk? A szervezet alapvető mechanizmusai (vese kiválasztása, máj-epe szekréció, légzés) folyamatosan dolgoznak azon, hogy a szervezet homeosztázisára veszélyes vegyületek távozzanak a szervezetből. Maga az éhezés pedig sok esetben az ilyen „méreganyagok” feldúsulását okozhatja, a fokozott lebontó folyamatok a húgysav, karbamid, ammónia koncentrációjának emelkedését okozzák.A méregtelenítés elvét vallók álláspontjával szemben éppen a böjt idézi elő ezen vegyületek fokozott jelenlétét, s nem pedig megszabadulni segít tőlük.
A LEGISMERTEBB BÖJTÖK
A következőkben a legismertebb/legnépszerűbb böjt-terápiákat tekinteném át röviden. Nem kizárt, hogy később még részletesebben is visszatérek egyikre-másikra.
Breuss-böjt
Rudolf Breuss osztrák gyógyító módszere kizárólag gyógyteák és zöldséglevek fogyasztásából áll, összesen napi 2 liter mennyiségben, 21 vagy 42 napos időtartamban. Gyakorlatilag teljes böjt, a fogyasztandó levek csak folyadékpótlásra alkalmasak. Az elsődleges alkalmazási területe a rák gyógyítása, de Breuss rákról alkotott elmélete komoly melléfogások.
Az American Cancer Society szerint a böjt daganat-ellenes hatása nem igazolt. A feltelezett gyógyhatás leginkább a ketogén anyagcsere-állapottal hozható kapcsolatba, bizonyos esetekben a böjt csökkentheti a kemoterápia káros hatásait, illetve mérsékelheti a daganat növekedését. Ezzel szemben a hosszú böjt komoly tápanyag-hiányhoz vezethet, ami ronthatja a túlélési, gyógyulási esélyeket.
Mayr-kúra
Szintén osztrák találmány: Franz Xaver Mayr osztrák orvos alkotta meg. A kúra célja az emésztőrendszer tehermentesítése, és a szervezet salaktalanítása. A kúra a böjt mellett hasi kezelésekből, beöntésekből, gyógyteákból, zöldséglevekből áll. Általános prevenciós-méregtelenítő módszerként alkalmazzák.
Ariola-módszer
Dr. Paavo Ariola léböjt módszere. A nap beöntéssel indul, majd száraz kefével történő testmasszázzsal folytatódik, amit hideg-meleg váltófürdő követ. A napi folyadékbevitel gyógyteákból, zöldséglevekből áll. Fogyaszthatók zöldségfőzetek is, amely két nagy hámozatlan krumpli, egy csésze reszelt sárgarépa, egy csésze reszelt cékla, egy csésze reszelt zeller főzött levét tartalmazza. Fogyasztható még az ún. Excelsior ital, amely a fenti zöldségfőzetet, egy evőkanál lenmagot, egy evőkanál búzakorpát tartalmaz.
Buchinger terápia
Otto Buchinger német orvos alkotta meg ezt a böjtöt. A módszer alapja zöldség- és gyümölcslevek, ásványvíz, gyógynövényteák és kevés méz fogyasztása, melyet kiegészítő módszerekként hashajtás, tornagyakorlatok, vízkúra egészít ki. Időtartama 2-4 hét. A böjtöt alapvetően erre a célra létrehozott intézményben, szakképzett személyzet vezetésével ajánlott végezni.
A Buchinger Klinika, Bodensee - így ki lehet bírni...
Gerson-étrend
Max Gerson eredetileg migrén és tuberkolózis gyógyítására alkotta meg módszerét, majd 1928-ban felvette a palettára a rákot is. Leghíresebb páciense maga Albert Schweizer volt, igaz, őt nem rákkal, hanem cukorbetegséggel kezelte.
A Gerson-diéta alapja a napi tizenhárom pohár friss, nyers répa- vagy almalé, és zöldleveles zöldségek leve friss, természetes gyümölcsökből és zöldségekből elkészítve. Az étrend része három teljes vegetáriánus étkezés (szintén friss, organikus eredetű) gyümölcsökből, zöldségekből és teljes értékű gabonából. Egy tipikus étkezés tartalmaz némi salátát, főtt zöldségeket, krumplit, zöldséglevest és zöldséglevet. Az étrendhez szintén tartoznak kiegészítők: kávé vagy kamilla alapú beöntések, pajzsmirigy-hormon, enzimek, B12 vitamin, májkivonat-injekciók, ricinusolaj, egyéb kiegészítő termékek.
A Gerson-étrend nem teljes böjt, inkább egy alacsony energia-tartalmú vegán étrendnek tekinthető. Szakmai szervezetek a Gerson-étrend hatását nem találták bizonyítottnak, maga a rákkal kapcsolatos elmélet is erősen kétséges, az amerikai Gerson Intézet gyógyításait ellenőrző vizsgálatok nem találták megalapozottnak a betegek gyógyulását. Különösen kockázatosak a terápiában alkalmazott májkivonat-injekciók.
Schorth-kúra
Johann Schroth módszere leginkább a szakaszos böjtök közé sorolható. Ivó és száraz napok váltják egymást és az alternatív terápiák között ritkaságként alkohol-tartalmú italokat is használ (bor és pálinka). A rendszer azon alapja, hogy betegség esetén az állatok csökkentik a folyadékbevitelt is, igen kockázatossá teszi az alkalmazását: a kevés folyadék – aminek egy része ráadásul alkohol – fokozza a szervezet kiszáradását, különösen a programba épített izzasztó kúrák és fizikai aktivitás okozta vízveszteséggel együtt. Az étrend kb. 6-700 kcal bevitelt jelent.
Leangains
Sportolók között terjedő szakaszos böjtre épülő rendszer. A leggyakoribb változata 16 óra böjtre, és egy 8 órás étkezési időszakra épül fel, de előfordul akár 24/48 órás böjtszakasz is, és számos más variáció. A rendszer egyik fő elméleti tétele, hogy a böjt hatására emelkedik a növekedési hormon szintje, ez pedig kívánatos a testépítők számára. A gond ezzel az, hogy a növekedési hormon esetében nem az éhezés, hanem az alacsony vércukorszint a kulcstényező, potenciálisan egy alacsony szénhidrát – magas fehérje összetételű étrenddel (+ sok alvással és magas fizikai aktivitással) is jó eredményt lehet elérni. Ráadásul a növekedési hormon (hasonlóan sok más hormonhoz) leszabályozza magát, vagyis a hormon által kiváltott változások a hormon termelésre és a hormon hatásra negatívan hatnak vissza. Ebből a szempontból a böjtöléses testépítés eredményei megkérdőjelezhetőek.
A növekedési hormon szabályozási köre vázlatosan (forrás)
KONKLÚZIÓ
A böjt egy természetes élettani jelenségre épül, nevezetesen az éhezésre. Ez az emberiséget történelme során végigkísérte, bár az éhezés önkéntes vállalása viszonylag új jelenség. A böjt még ezen időszakon belül is alapvetően egy vallási jellegű cselekedet volt, csak a 19. századtól vált önálló gyógyító módszerré.
A terápiás böjtök esetében két érdembeli hatással számolhatunk. Az egyik az energia-bevitel jelentős korlátozása, a másik pedig a ketózis. Ez utóbbi csak hosszabb idejű és teljes böjtöknél alakul ki. Mindkét esetben sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a lehetséges előnyök és kockázatok alapján érdemes-e a böjtöt választani.
Az energia-bevitelt a böjt radikálisan csökkenti. A rendszeresen beiktatott rövid böjtök esetében különösebb negatív hatással nem kell számolni, bár a pozitívumok sem jelentősek (bár heti egy böjti nap éves szinten akár 100.000 kcal feletti „megtakarítást” jelent). Ráadásul az energia-bevitelt egy mérsékelt energia-tartalmú étrenddel is lehet csökkenteni. A hosszabb böjtök ellen szól, hogy az idővel együtt emelkednek a negatív egészségügyi hatások kockázatai is.
Ami valójában értékes lehet a böjtben, az a ketózis. Stabil ketózishoz viszont minimálisan 5-10 napos böjt kell, és ennek fenntartása a tápanyagbevitel hiányában kockázatos. Ketózis elérhető böjt nélkül is, megfelelő összetételű étrenddel, nagyságrendekkel kisebb kockázatok mellett, ráadásul a ketogén étrend elvileg korlátlan ideig fenntartható, amíg a böjt csupán néhány hétig.
Nem véletlenül maradt ki a pozitívumok közül a méregtelenítés. Szakmai szempontból éppen ez a hatás az, ami legkevésbé vehető figyelembe a böjt esetén. Azok a méregtelenítési jelenségek, amiket a böjt szakirodalma megemlít, valójában a szervezet éhezéshez való alkalmazkodásából fakadó természetes tünetek.
Külön kérdéskör a böjt laikus, önálló alkalmazása. A rövid (1-3 nap) és általában részleges böjtöt jelentő módszerek (léböjtök gyümölcsnapok) egészséges emberek esetében biztonságosan alkalmazhatóak. Teljes böjt, terápiás célú böjt, 3 napnál hosszabb böjt viszont már csak szakember, pontosabban böjt-team vezetése mellett ajánlott. Egy böjt-teambe elvileg beletartozna egy orvos egy dietetikus, és az alkalmazott kiegészítő módszerek megfelelően képzett szakemberei. Abból kiindulva, hogy a böjt alapvetően a wellnes iparágban fordul elő, nagyon kevés az esélye annak, hogy szakszerű böjt-vezetést kapjon valaki.
A wellnes-ipar szépen rárepült a böjtölőkre, a legnépszerűbb kezelések közé tartoznak a léböjtök.
FORRÁSOK
- Ádám V.: Orvosi biokémia. Medicina. 2006.
- Balaicza E: gyógyító böjtkúra. LINK
- Magyar Katolikus Lexikon. LINK
- S Mohanty: Fasting physiology. LINK
- MR. Soeters et al.: Adaptive reciprocity of lipid and glucose metabolism in human short-term starvation. American Journal of Physiology - Endocrinology and MetabolismPublished 15 December 2012Vol. 303no. E1397-E1407. LINK
- Bouhlel E, Zaouali M, Miled A, Tabka Z, Bigard X, Shephard R: Ramadan fasting and the GH/IGF-1 axis of trained men during submaximal exercise. Ann Nutr Metab. 2008;52(4):261-6. LINK
- Blood sugar is stable. LINK
- Böjtölés.hu. LINK
- J.A. Illingworth: Hormonal regulation during exercise. LINK
- PR. Kerndt, JL. Naughton, CE. Driscoll, DA. Loxterkamp,: Fasting: The History, Pathophysiology and Complications. West J Med 1982 Nov; 137:379-399