Szendi Gábor oldalát mindig érdemes felkeresni, ha furcsaságokat szeretnénk olvasni. Lauren Geertsen: 10 ok, amiért sosem leszek vegán írásában azért érdemes elmélyedni, mert látszólag egy jól megszerkesztett, tételes érvelésre épülő kis írásról van szó. A felszín mögé nézve azonban egészen mást találtam: az írás érvei messze nem olyan alaposak és jók, mint az elsőre gondolnánk.
1. A VEGÁN ÉTREND EGY HAGYOMÁNYOS KULTÚRÁT SEM TARTOTT FENN
Az indoklás arra épül, hogy Dr. Weston Price „feltérképezte a különböző népek étrendjét az alaszkai inuitoktól az új-zélandi maorikig, és arra a következtetésre jutott, hogy bár táplálkozásuk nagyban függ a földrajzi elhelyezkedéstől, mégis egyetemes, szigorú szabályokat követ. Az egyik legszembetűnőbb közös vonás, hogy kivétel nélkül minden természeti nép nagy becsben tartja az állati táplálékokat. Egyetlen hagyományos kultúra sem preferálja a növényi étrendet.”
A paleolit étrend irodalma több soron idézi azt az ábrát, amiben bemutatják, hogy oszlanak meg az ismert természeti népek az állati eredetű táplálék fogyasztását illetően. Ennek tényleg fontos tanulsága, hogy minden természeti nép fogyaszt több-kevesebb állati eredetű táplálékot, a helyi elérhető források és egyéb körülmények tükrében.Ilyen módon helyes az a megfigyelés, hogy a mindenevő életmód általános. Az is tény, hogy a teljesen növényi alapú táplálkozás ma ismert formájában egyfajta modern kulturális konstrukció (a kezdetben ennek nem is volt sok köze az egészséghez), a mozgalom szerű vegetarianizmus csak a XIX. században jött létre, a vegán mozgalom meg jóval később, már bőven a XX. században.
Az állati eredetű élelmiszerek aránya természeti népeknél (tények-tévhitek.hu)
Hogy ez érv a vegán étrend ellen? Nem. A „hagyományos kulturákban” (bármit is értsünk most ez alatt) elég széles spektrumban oszlanak meg a táplálkozási szokások, ami a növényi és állati eredetű élelmiszerek fogyasztását illeti. A fennmaradt és rekonstruálható életvitelű kihalt kultúrák között is találunk sok mindenre példát, bőségesen omlottak össze olyan társadalmak is, ahol mindenevő volt a lakosság. Egy kultúra életképessége önmagában nem hozható összefüggésbe azzal, hogy ettek-e húst vagy nem.
Még egy kis kötekedés: az eredeti angol cikk és a magyar fordítás is felvezetőként feldobja a kérdést, hogy "egészséges-e a vegán étrend?" Az 1. tétel viszont egyértelműen nem egészségügyi természetű, nem vehető figyelembe annak megállapítására, hogy a vegán étrend egészséges-e vagy nem.
2. A VEGÁN ÉTREND NEM TARTALMAZ ZSÍRBAN OLDÓDÓ A- ÉS D- VITAMINT
Kicsit ravasz az érv, mert ez valójában két, egymástól független kérdés, az A és D vitamin jelenléte nem kapcsolódik olyan szorosan össze, hogy indokolt lenne egy mondatban említeni őket, főleg, hogy a "nincs benne X" érv még többször vissza fog térni az írásban. Nézzük először az A-vitamin problémát:
A népszerű hiedelemmel ellentétben sárgarépából nem lehet A-vitaminhoz jutni. A zöldségekben karotin van, ami az A-vitamin prekurzora, míg az állati táplálékok, mint a máj vagy a jó minőségű tojássárgája, valódi A-vitamint adnak. Sokan hiszik, hogy a karotinból A-vitamin lesz, de ez általában elég kevéssé hatékony.
Normális ember nem is állítja, hogy a sárgarépából A-vitaminhoz (retinol) lehet hozzájutni, abban tényleg csak karotin fordul elő, az viszont szép mennyiségben. Más növényekben (és állati forrásokban is) is vannak karotinoid vegyületek, alapvetően a növényi alapú étrendben (hacsak nem valami szélsőségesen egysíkú változatával állunk szemben) nem szokott problémát okozni a karotin szükséges mennyiségének bevitele. Az is igaz, hogy A-vitamin állati forrásokból (első sorban máj) fedezhető.
De van itt azért egy kis bökkenő: ha csak nincs tényleg valami komoly anyagcsere-gond, akkor egy jól összeállított növényi étrendből bevihető az a karotin mennyiség, ami a szükséges A-vitamin mennyiség előállításához kell. Egyáltalán nincs arra szükség, hogy a folyamat nagy hatékonysággal menjen végbe, s ennek is megvan a maga jó oka. A karotinnak ugyanis van egy egy nagy előnye a retinollal szemben: nem lehet toxikus szinten túladagolni. Ha valaki túlzásba viszi a répafogyasztást, akkor a legrosszabb eddig ismert dolog az, hogy szépen besárgul a bőre.
Szelektíven étkező autista kisgyermeknél kialakult étkezéssel bevitt karotin okozta sárgaság (forrás).Ehhez napi 2,5 liter sárgarépalé fogyasztására volt szükség.
Ezzel ellentétben az A-vitamin túladagolásnak vannak komoly mellékhatásai: akut esetben komoly idegrendszeri tünetek (hányás, rosszullét, álmatlanság, stb.), hosszú távon pedig kalcium-anyagcserével, csontképzéssel kapcsolatos zavarok. Épp Szendi oldalán olvasható egy írás arról, hogy a túlzásba vitt A-vitaminnak vannak kockázatai.
Ha a D3 vitamint nézzük, szintén igaz, hogy „a szervezet számára jól felhasználható természetes D3-vitamin csak állati eredetű élelmiszerekben található, mint pl. a tojássárgája, a tőkehalmáj olaj, és a legeltetett állatoktól nyert tejtermékek”. De itt megint van egy kisebb-nagyobb ellentmondás, épp Szendi propagálja, hogy a táplálkozás útján nem lehet elégséges mennyiségű D-vitamint bevinni a szervezetbe, vagy napozni kell erősen vagy marad a nagy dózisú kiegészítés. Aktuálisan éppen az utóbbi felé billen a mérleg, mert mindenevő sorstársaink sem merészkednek ki olyan időtartamra a napsütésbe, hogy elegendő D-vitamin képződjön a szervezetükben, a paleo étrenden éldegélő embertársaink pedig nem fogyasztanak tejterméket, s gyanítom, hogy a tőkehajmáj-olaj sem mindennapi csemege az asztalukon. Így az a vegán személy, aki tavasztól őszig ésszerű keretek között napozik, nem kerül érdemi hátrányba mindenevő társaival szemben.
3. A VEGÁN ÉTREND NAGYRÉSZT A SZÓJÁRA TÁMASZKODIK
Azt én egy kicsit sztereotíp megközelítésnek érzem, hogy a vegán étrendet a szójafogyasztással összekapcsolják. Nem kevésbé, mint amikor a paleolit étrendet a nyers mamuthúst fogával marcangoló ősemberrel kapcsolják össze a mai paleolit étrendben. Azonban ez most csak az egyik oldalnak fáj, így a saját identitásukra oly érzékeny paleósok most nem zúgolódnak a félrevezető kép miatt.
És mint tudjuk, a szója alattomos és gonosz jószág: gátolja más tápanyagok felszívódását, puffaszt és fitoösztrogének vannak benne, melyek jól megzavarják a hormonrendszert, ráadásul van, aki allergiás is erre a hüvelyes növényre. A fitoösztrogének élettani hatásiba most nem mennék bele, már csak azért sem mert erre született egy rövid és velős írás, mely olvasható a Ködpiszkáló blogon.
10 évvel ezelőtt a vegán étrend annyit jelentett, hogy felváltva ettél zöldségeket és szójatejet, szójasajtot, szójabacont, szójafehérjét, szójapelyhet, tofut és tempeh-t
A pótélelmiszerek indokolatlan alkalmazására én is haragszom egy cseppet, de ha lehet, akkor pont a paleósok maradjanak mély hallgatásban, a tojásból készült túró (például), a madulatej, a maglisztekből készült „pékáruk” és az egyéb találmányok tükrében. Az biztos, hogy a túlzott szójafogyasztásnak vannak hátrányai, mint minden egysíkú étrendnek, de azért nem fog belehalni senki abba, ha az étrendjében időnként előfordul.
Összességében a szójával kapcsolatos aggodalmak önmagukban nem mondhatók döntő érvnek a vegán étrenddel szemben.
4. A VEGÁN ÉTREND NEM TARTALMAZ K2 VITAMINT
Talán az első komolynak nevezhető érvvel van dolgunk, de azért csendben megjegyzem, hogy egy átlagos mindenevő étrend sem dúskál K2 vitaminban. Úgy általában véve a K2 vitaminról - illetve arról a vegyületcsoportról, amit összefoglalóan K2 néven emlegetünk - még elég sok nyitott kérdés van, de érdemi bevitelre jelen ismereteink szerint csak állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával van lehetőség.
Ehetünk annyi kalciumot, amennyi belénk fér, és mégsem fogja erősíteni a csontjainkat, csak K2 vitamin jelenlétében.
Ez így önmagában azért sem igaz, mert a kalcium hasznosulását nagyon sok más tényező befolyásolja a D vitamin szinttől a nemi hormonokig, a K2-re fogni a kalcium-anyagcserével kapcsolatos problémákat erős túlzás.
5. AZ ETIKUS MINDENEVÉS TÁMOGATJA A BOLYGÓ EGÉSZSÉGÉT
Ez szintén nem egészséggel kapcsolatos érv. A növényevő irányzatok az elmúlt évtizedekben kitermelték a maguk ideológiáját (sőt, többet is), úgy tűnik, hogy a mindenevőknek is kell valami filozofikus talapzat, amire építkezhetnek. Ez a vita elég messzire vezethet ökológiai, gazdasági vonalon is, de szerintem ebben sosem lesz konszenzus, tekintettel arra, hogy ez egy érték- és érdekalapú vita, aminek önmagában a két étrend egészségügyi hatásaihoz nem sok köze van.
Akár növényevők vagyunk, akár mindenevők, a bolygó lakosságának élelmezése mindenképpen komoly környezeti károkat okoz, ez a kőkortól kezdve kimutatható. Kiírtunk őshonos állatokat, erdők helyére hatalmas ültetvényeket telepítünk, eközben tönkreteszünk teljes ökoszisztémákat, s közben csak szaporodunk, szaporodunk, szaporodunk...
6. AZ IGAZI ÉTELEK TÖBBET ÉRNEK, MINT AZ ÁLÉTELEK
Érzelmi alapú érvelés, kérjük az öveket bekapcsolni.
Az emberiség évezredek óta eszik vajat. Repce olajat csupán a múlt században kezdtünk gyártani. A vaj egy természetes táplálék, míg a repceolaj egy torzszülött. A borsófehérje és a természetes aromák szintén magasan feldolgozott nem-ételek.
Ez nem érv, hanem szimpla hangulatkeltés. Amit nem szeretünk, az már rossz is, meg csúnya és egyébként is a repce gonosz dolog. Hogy a repcéből kinyert olaj mitől rosszabb, mint a sertésszalonnából kisütött zsír, az nem igazán derül ki. Esetleg felmerülhet a kérdés, hogy az olivaolaj jobb-e attól, hogy nem a múlt századtól, hanem 2-3 ezer éve préseljük ki. Csak remélni tudom, hogy a szerző következetes és minden múlt század óta felfedezett technológiát maga mögött hagy a mobiltelefontól az autóig, mert azok egytől egyig "nem természetes, törzszülött" dolgok.
7. A VEGÁN ÉTREND NEM VÁLASZ AZ AUTOIMMUN BETEGSÉGEKRE
Sok mindenre nem válasz, de valljuk be őszintén: amikor a vegán étrend létrejött, nem is volt kérdés, hogy „Béláim, aztán ez jó-e autoimmun betegségekre?”.
Három évvel ezelőtt a fekélyes colitisem olyan állapotban volt, hogy az orvosaim ki akarták operálni a vastagbelemet. Ehelyett én úgy döntöttem, hogy mindent megteszek, ami csak természetes úton lehetséges, hogy meggyógyítsam magamat.
Ez egy anekdotikus érv, ami ráadásul komolytalan, mert colitisre (sőt, az autoimmun betegségekre általában) a világon sehol sem javasolnak vegán étrendet. Apró probléma, hogy a colitisnek van pár változata, s ezek közül csak 1 az autoimmun eredetű.
Minden betegség a belekben kezdődik és minden betegség gyógyítását a belek egészségének javításával kell kezdeni. Az autoimmunitás esetében a belek áteresztőek, és bakteriális toxinok, emésztetlen fehérjék jutnak át rajta, ami problémás immunreakciót vált ki. Az áteresztő bélszindróma gyógyításához bizonyos élelmiszereket ki kell vonni az étkezésből és a hangsúlyt a tápanyagdús ételekre kell helyezni.
Az alaptétel (minden betegség a belekben kezdődik) népszerű, közhelyes beállítása egyértelműen téves - vajon akkor az influenzát is a beleknél kellene gyógyítani? Az írás túlegyszerűsíti az autoimmun folyamatok létrejöttét, kezelését. Az áteresztő bél szindróma körül (finoman szólva) is nagyon sok a nyitott kérdés, még az sem igazán tisztázott, hogy az autoimmunitás oka vagy következménye az emésztőrendszeri elváltozásoknak (már ha adott esetben ilyen kimutatható).
8. AHHOZ, HOGY ÉLJ, ÉLETET KELL ELVENNED
Ez a tétel az 5. pont egy kiterjesztésének vehető, szintén ideológiai alapon szelektál az ételek között, nem egészségügyi vonatkozású.
Sokan azért választják a növényi táplálkozást, mert kegyetlennek tartják az öldöklést. De bármit is eszünk, valami meghal. Például a mezei egerek elpusztulnak azért, hogy egy vegán tányérján kukoricapehely legyen reggelire.
Alapvetőn a gondolat igaz, minden táplálkozásban megvan az az erőszakos „aktus”, hogy egy másik élőlénytől elvesszük az életét azért, hogy mi fennmaradjunk (életet ételért). Attól, hogy a paradicsom nem visít, mint a malac, amikor leszedjük, attól még ez is egyfajta gyilkosság. innen már csak egy asszociatív ugrás, hogy a tízezres sertéstelepet párhuzamba állítsuk a végtelen gabonamezőkkel, mint növényi haláltáborokkal…
Így is fel lehet fogni :)
9. A VEGÁN ÉTRENDBŐL HIÁNYZIK A B12 VITAMIN ÉS A VAS
A vas nem hiányzik a növényi étrendből, hosszan lehet sorolni, miben és milyen mennyiségben fordul elő. A problémát a hasznosulás jelenti, a növényi alapú étrendből a vastartalom sokkal nehezebben szívódik fel, a tisztán növényi alapú étrenden élők között jelentősen magasabb a vashiányos vérszegénység kialakulása. Ezt csak részben kompenzálja a növényi C-vitamin, ami javítja a hasznosulást. A B12 vitamin terén igaza van a cikknek, ez abszolút hiányterület, de azt is tegyük hozzá, hogy sok vegán tisztában van ezzel a hiányossággal és valamilyen étrend-kiegészítővel ezt a hiányt pótolja.
A B12 tipikusan az a tápanyag, amit csak állati eredetű élelmiszerekből lehet bevinni.A vas és a B12 ellátottság kérdése valóban tekinthető egészségügyi érvnek a vegán étrend ellen.
10. AZ ÁLLATI ZSÍROKBAN EGYEDÜLÁLLÓ TÁPANYAGOK VANNAK
Itt szintén igaza van a cikknek, hogy a növényi omega-3 forrásokból bevihető alfa-linolénsav (ALA) helyett sokkal jobb, ha eleve a EPA, DHA zsírsavakat visszük be a szervezetbe. Ezek azonban az állati eredetű élelmiszerekben nem általánosan vannak jelen, elsődleges forrásuk a halak (kiemelten a hideg tengeri fajok) és egyes belsőségek, ez utóbbiak jelentős részét a mindenevők sem fogyasztják, a hazai halfogyasztás sem olyan, amire büszkék lehetnénk. Összességében az átlagos mindenevők helyzete nem sokkal jobb, mint egy jól összeállított vegán étrendet követő személyé, de egy kiegyensúlyozott, rendszeres halfogyasztással kiegészített vegyes étrend kétségtelenül jobb esszenciális zsírsavellátást biztosít, mint a vegán étrend (csak zárójelben: a hazai paleo halfogyasztás is elég mérsékelt, de legalább meghaladja a hazai átlagot).
A növényi zsírokban is vannak "egyedülálló tápanyagok", pl. zsiroldékony antioxidánsok, fitoszterinek, egyéb pozitív élettani hatású vegyületek, melyek jelen pillanatban fennálló tudásunk szerint az Erő világos oldalát képviselik. Alapvetően a növényekkel épp az a baj, hogy egy-két esetet (magvak) leszámítva nem igazán halmoznak fel zsiradékot, inkább a szénhidrátokat preferálják, így a növényekből a zsíroldékony komponensekből csak jelentős mennyiség fogyasztása esetén kerül számottevő mennyiség a szervezetbe. Az iparilag előállított olajok esetében többnyire elvesznek a pozitív hatások, de az állati eredetű zsiradékok esetében szintén fennállnak a ugyanezek a gyártástechnológiai problémák.
Koleszterin: a növényevő-húsevő frontvonal egyik fontos csatatere a koleszterin kérdése. A növényevők javára szól, hogy ha végső soron egy mg koleszterint sem fogyasztanánk, akkor sem lenne semmi bajunk, hiszen a szervezetünk képes annak előállítására. Az a tétel, hogy a koleszterin nélkül nem keletkeznek létfontosságú szabályozó anyagok (pl. egy csomó hormon, D-vitamin, stb.) igaz - csak a táplálkozási kérdés eldöntése szempontjából lényegtelen, mert a szervezet gond nélkül gyártja le a szükséges alapanyagot is. Ezzel szemben a növényekben ott vannak a fitoszterinek, amiket eddig nem sikerült kapcsolatban hozni a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatával, sőt, mintha védenének is azoktól.
A másik oldalnak viszont annyiban igaza van, hogy a koleszterin-kérdés túl van pörgetve, ebben a kérdéskörben sokszor már sokkal több az indulat, mint a tényszerű érvelés. Eleve nem a koleszterinnel van gond, hanem a koleszterin tartalmú lipoproteinekkel - aminek a vérszintjében nem csak a koleszterin, hanem több más tétel is meghatározó (pl. a trigliceridek, amit meg nem csak a zsírfogyasztás befolyásol). A magas lipoprotein szint elsősorban a belső szintézis eredménye, amihez a táplálkozásból származó koleszterin sok esetben mérsékelt módon járul hozzá, a diétás kezelése pedig sokkal komplexebb kérdés, mint hogy ne egyen az ember baconbe csomagolt sertésmájat.
A teljes vegán étrendre történő visszalépés egy kiegyensúlyozott vegyes étrendhez képest nem jelent akkora előnyt, mint egy „hurka-kolbász-tepertő” háromszögből normál étrend felé elmozduló táplálkozás. Ha megnézzük például a Spectrum (Ornish) étrendről szóló részt, látható, hogy a szélsőséges megszorítás egy bizonyos határon túl nem hoz érdemi javulást, ráadásul az ilyen étrendek egyszerűen túl sok értékes dolgot (értsd: zsiradékot és zsírban oldódó mikrotápanyagot) áldoznak fel azért, hogy a kitűzött célt elérjék. Miközben hatalmas erőfeszítésekkel próbálják az ideálisnak vét beviteli értékeket elérni (Ornishnál éppen 6 mg/nap koleszterin-bevitelt értek el és 6-12 e% zsírbevitelt), az étrend területén jelentkező más hatások negatív hatásai kérdésessé teszik az eredményt. A jelenlegi ajánlások átlagosan 300 mg/nap koleszterin-beviteli javaslata egy kiegyensúlyozott étrendben egyáltalán nem elérhetetlen, bőven férnek bele állati eredetű termékek.
AKKOR MOST LEGYÜNK VEGÁNOK?
A kizárólag növényi élelmiszerre épített étrendet egészségügyi szempontok alapján nem javaslom. A fenti cikknek abban igaza van, hogy állati eredetű termékek fogyasztása nélkül nem vagy csak rosszul hozzáférhető a szervezetnek a vas, a B12 és K2 vitaminok, ehhez én még hozzátenném, hogy sok más nyomelem (pl. réz, cink, kalcium) is sokkal jobban hasznosul állati eredetű forrásból, mint növényiből. Ehhez adódik a fehérjebevitel körüli nehézség (esszenciális aminosavak), melyek elég körülményesen oldhatók meg vegán étrendben 8főleg a nyerskosztos változatokban). A vegán étrendben probléma a megfelelő omega-3 bevitel, a növényi alfa-linolénsav a semminél jobb, de az ideális beviteltől messze van. Az érem másik oldala pedig az, hogy az állati eredetű élelmiszerek teljes kiiktatása még a "problémás" területeken sem hoz annyi pozitív egészségügyi hatást, ami indokolná a teljes tiltást. természetesen nem mindegy, hogy mihez viszonyítunk, a lakosság átlagos étkezési szokásaihoz vagy a sztenderd dietetikai ajánlásokhoz, mert e két tétel között is komoly különbség van.
Mint azt írtam, az etikai, világnézeti alapú vegánokkal lehet vitatkozni, de az nem az egészségügyi vonalon történik. Ha valakinek egy tetszőleges természetfeletti entitás kinyilvánította, hogy ne egyen semmi állati eredetű terméket, annak nem lesz elég nyomós ellenérv, hogy a vashiányos vérszegénységnek komoly negatívumai vannak, a krónikus fáradtságérzettől a fertőzésekre való fogékonyság emelkedésén át a magzati fejődés zavaráig bezárólag (innen üdvözlöm a vegán kismamákat). Ráadásul ahogy a mindenevő étrendet, úgy a vegán étrendet is el lehet rontani, egysíkúvá lehet tenni, ami a meglévő kockázati elemeket továbbiakkal egészíti ki - de ez nem különleges vonása a vegán étrendnek, bármely más irányzatnál nyugodtan felhozható.
Az ember biológiailag mindenevő, a növényi és állati eredetű élelmiszerek arányán és körén, egymáshoz kialakított viszonyáról lehet érdekes és értelmes is vitákat folytatni, de összességében az állati eredetű élelmiszerek kellenek az étrendbe az egészséges élethez.
Ha tetszett az írás, oszd meg vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd le kommentbe! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Elérhető további cikkek a témában:
Források:
- Lauren Geertsen: 10 ok, amiért sosem leszek vegán (fordította:Mezei Elmira ). URL: http://www.tenyek-tevhitek.hu/miert_nem_lennek_soha_vegan.htm
- K Keown, J Bothwell, S Jain: Nutritional implications of selective eating in a child with autism spectrum disorder. BMJ Case Rep. 2014; 2014: bcr2013202581. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3962909/
- John Cannell: Az A-vitamin veszélyei (fordította: Mezei Elmira). URL: http://www.tenyek-tevhitek.hu/veszelyes-a-vitamin.htm
- Boros Klára: Fitoösztrogének - veszélyesek vagy jótékonyak? URL: http://kodpiszkalo.blog.hu/2013/12/27/fitoosztrogenek_veszelyesek_vagy_jotekonyak