Az őskorról szóló írásban sokan hiányolták a természeti népeket. A paleolit étrend második pillére ugyanis a természeti népek étrendje és életmódja. Mivel ez a terület a paleolit kori viszonyainál sokkal objektívebben vizsgálható, ennek nagyságrendekkel több értelmét látom. Most nézzük meg, hogyan is állunk a természetben háborítatlanul élő népek étrendje és az egészség kapcsolatát illetően. Viszont, ha valaki lemaradt volna, olvasás előtt érdemes megtekinteni ezt.

Kitavák

A TERMÉSZETI NÉPEK IRIGYLÉSRE MÉLTÓ ÉLETE

A természeti népekre (hasonlóan kőkori elődeinkhez) szintén rávetül egyfajta idilli kép, mely a természettel való tökéletes harmónia, az egészség és a hosszú élet címszavakkal írható le.. Sajnos ez a kép elég törékeny. Ezen a területen is van pár olyan tétel a paleolit mozgalomban, amit érdemes megfogalmazni:

„A paleolit táplálkozás valódi modelljei az elmúlt 100-150 évben megismert, kortársként velünk élő természeti népek (Szendi Gábor)”

Ez a tétel véleményem szerint nem állja meg a helyét. Egyszerűen nincs olyan általános étrendi modell, amit kinevezhetnénk sztenderdnek a paleolit étrend számára. Idézem Szendi Gábort:

Az állati eredetű élelmiszerek aránya természeti népeknél (tények-tévhitek.hu)

Ha megnézzük a képet, láthatjuk, hogy az állati-növényi források tekintetében nincs általános modell, amit követhetnénk. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy a természeti népek jobban élnek, mint a nyugati civilizáció beteges lakossága, akkor ebből logikailag két dolog következik:

• a különbéget olyan életmódbeli/étrendi tényező okozza, ami közösen megvan a természeti népeknél, de hiányzik a civilizált lakosságnál, vagy
• ha nincs ilyen közös vonás, akkor olyan tényezőt kell keresnünk, ami független az életmódtól, étrendtől, de jelen van általánosan.

Az első eshetőség nem olyan valószínűtlen annak ellenére, hogy a természeti népek életmódja igen változatos, és a második pont alá is tudunk gyűjteni szempontokat. Van néhány olyan alapelv, amit a természeti népek követnek, de a „civilizált” népek nem:

• Lokalitás: egyetlen egy természeti nép sem fogyaszt olyan élelmiszert, ami a lakóhelyén, vagy a közvetlen élelmiszer-beszerzésre használt területen nem honos. A modern étrendben megszoktuk már az import élelmiszerek hadát, de ebben a paleolit egy cseppet sem újít: a nyírfacukron át a kókuszig tele van távoli földek élelmiszereivel. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy önmagában egy élelmiszer nem lesz attól káros az egészségre, hogy nem helyben termett, sőt, sok esetben remekül kiegészítheti az alapétrendet (gondoljunk itt a télen fogyasztott citrusfélékre).
• Szezonalitás: a természeti népek étrendje általában az aktuális időszak kínálatára épült. Az alapvető tartósítási eljárások is szűk körben ismertek, így az étrend szigorúan követi a szezonális változásokat. Ettől a "nyugati étrend" nagyon távolra került, de a paleolit étrend sem ragaszkodik hozzá.
• Alacsony feldolgozottság: a természeti népek a legtöbb élelmiszert nyersen, vagy sütve fogyasztják. Nincsenek komplikált receptek, különleges konyhai technológiák, nincs hozzáadott zsír, cukor. Ez utóbbi kettő azért is fontos, mert valahol itt van a modern ipari társadalmak táplálkozásának egyik komoly gondja. A paleolit jogosan ágál ezek ellen, de végső soron nem eltávolítja őket az étrendből, hanem lecseréli őket – a cukrot, nyírfacukorra, a hozzáadott zsiradékot, növényi olajat meg kókuszolajra.
• Szoptatás. A kitava népességnél a szoptatási időszak elhúzódik 2 éves korig. A szoptatás nagyon fontos tényező a gyermek egészséges és a későbbi felnőtt egészségügyi státusz szempontjából.
• Fizikai aktivitás. A természeti népek fizikai aktivitása számottevő, a vadászó-gyűjtögető életmód igényli a folyamatos, változó intenzitású (jellemzően aerob), de több órán át tartó mozgást. A nyugati világ egyik kritikus pontja éppen az, hogy az elmúlt egy évszázadban drasztikusan csökkent a fizikai aktivitása (motorizáció, telekommunikáció, stb.), a hazai lakosság bő kétharmada fizikailag inaktívnak tekinthető. A paleolit irányzatok között nem mondható általánosnak a fizikai aktivitás hangsúlyozása, komolyabb terjedelmet a hazai könyvpiacon Robb Wolf szentel neki (leszámítva egy két, kifejezetten paleolit szemléletű sportolóknak célzott kiadványt).
• Napfény. A természeti népek többsége rendkívül sok időt tölt a szabad ég alatt és mivel az északi törzseket leszámítva nem öltöznek túl, szabadon éri őket a napfény, ami a D-vitamin ellátottságot biztosítja. A fejlett országok lakossága idejének nagy részét épített környezetben tölti, potenciálisan tényleg D-vitamin hiányos. Ami még rosszabb, hogy ha ez tudomására jut, akkor nem kimegy a napra egy kicsi mozogni, hanem étrend-kiegészítőt vásárol...
• Környezeti terhelés. Nem szavad elfeledkezni arról, hogy az ipari társadalmak városi lakossága több formában komoly környezeti terhelést kap, pl. a gépjárművek égéstermékei vagy a fűtési szezonban kialakuló légszennyezés formájában. De lehetne még sorolni.
• Élvezeti szerek. A dohányzás és az alkoholfogyasztás néhány évtizeddel ezelőtt még nem volt általános, de sajnos egyre több helyen jelennek meg ezek is - a megfelelő következmények pedig egyre nagyobb arányban jelennek meg.

„A természeti népek a gyermekhalandóságot leszámítva hosszú életűek, betegségektől mentesek, életüket egészségesen élik le”

A médiában él egy olyan kép, hogy a természeti népek élete móka, kacagás, boldogság, az anyatermészettel való végtelen harmónia. Az ilyen népek száz évig élnek, mindig egészségesek és csak azért halnak meg, mert elunják magukat. Természetesen megvan a maguk életelixíre, ami egy-egy gyógynövény, barackmag vagy egy nálunk méltatlanul elhanyagolt gyomnövény, esetleg az, hogy nem esznek gabonát. Ez azonban ez nem egészen így van, legalábbis árnyalásra szorul a kép. Mos két olyan néppel foglalkoznék, ami gyakran kerül szóba és viszonylag jól adatolt az életmódjuk.

INUITOK

Az inuitok esetén a csecsemőhalandósággal korrigált várható élettartama 19. század elején alig 43,5 év, a legtöbb haláleset a 15 év előtti korban, illetve 44-55 éves kor között történt. Ezt azért nem nevezném irigylésre méltónak. Régebbi adatok sajnos nem nagyon akadnak.

A mai állapotok sem sokkal jobbak. Amit találtam, az nem túl szívderítő, a 65 éves kort a lakosság 1-2%-a éri el, a 85 éves kort kb. 0,5%. Az, hogy az inuitok között nincs rák, tévedés. Tény, hogy kb. 200 évvel ezelőtt még a fehér emberekre jellemző értékek alatt volt a rákos megbetegedések száma (bár ezt érdemes lenn összevetni azzal, hogy a fehér lakossághoz képest mekkora arányban vették egyáltalán igénybe az orvosi szolgáltatásokat) - ma viszont a világ legrosszabb halálozási adatait produkálják egyes területeken! Az is igaz, hogy az elmúlt években tapasztalt emelkedés összefügg olyan civilizációs tényezőkkel, mint pl. a dohányzás, alkohol, elhízás vagy vírusfertőzések.

Inuit korfa (1991) – nem a hosszú és boldog életről tanúskodik (forrás)

Kitava

Kitava néphez kapcsolósó tanulmányt Staffan Lindeberg és munkatársai közölték két évtizeddel ezelőtt, a nyugati étrendről és betegségekről szóló könyvében is elég sokat ír ezekről a vizsgálatokról. A kitavai népesség jelen pillanatban egyfajta átmeneti állapotban van a korábbi természetes életmód és a nyugati világ életmódja között, az étrendjük még 2% alatt tartalmaz nyugati elemeket, de pl. a felnőtt lakosság közel 80%-a (!) már dohányzik (viszont nem fogyasztanak alkoholt). A vizsgált népességben a gyermekhalandóság magas, a születéskor várható átlagos élettartam 45 év, a lakosság 6%-a volt a 60-95 éves (a fejlett országokban ez akár 25% is lehet) - hozzáteszem, hogy vannak itt bizonytalanságok, mert a hatalmas adatgyűjtésben egy tisztességes korfát senki sem készített, ahogy azt sem sikerült kinyomoznom, mennyire hiteles a 90-100 éves kort megélt emberek története (van-e igazoló anyakönyv vagy csak bemondásra lettek ilyen idősek).

Az étrendjük alapvetően helyi nyers zöldségekből és gyümölcsökből, tengeri halakból és kókuszból áll. Ez összességében 70% szénhidrátból, 10% fehérjéből és 20% zsírból áll. A szénhidrátok alacsony ill. közepes glikémiás indexű zöldségekből, gyümölcsökből származnak, gabonafogyasztás minimális, illetve nem fogyasztanak hozzáadott cukrokat tartalmazó élelmiszereket. A fehérjefogyasztás főként a halból származik, minimális baromfihúst esznek. A zsírok két fő forrása a hal és a kókusz, a telített zsírsavak többnyire középhosszú zsírsavakból állnak (MCT), viszont a halak miatt magas az omega-3 fogyasztás. Amit érdemes még kiemelni, hogy a népesség fizikailag igen aktív.

A kitavák körében ritka a szív-érrendszeri megbetegedés, a daganatos megbetegedések, alacsony a vérnyomás, az inzulinszint és a vérzsírok szintje is, a testtömeg-indexük a normál tartomány alsó értékéhez tart. Személy szerint azt gondolom, hogy a magas dohányzási rátát leszámítva az életmódjuk kifejezetten egészséges. A civilizációs betegségek hiányát alapvetően több tényező is magyarázza:

• Nincs túlsúly. Amíg az európai népességnek lassan 2/3-a az optimális testtömeg-tartomány felett tartózkodik, addig a kitaváknál a túlsúly gyakorlatilag ismeretlen. Mivel szinte minden civilizációs betegségnek kiemelt rizikófaktora a túlsúly, ez sok mindent megmagyaráz. Alapvetően az étrend elemzésekor egy 2.200 kcal körüli energia-bevitelt számoltak, ez nagyságrendileg közelíti azt a 25-30 kcal/ttkg értéket, ami a dietetikai ajánlások szerint optimális egy mérsékelt aktivitású felnőtt ember számára.
• A magas fizikai aktivitás fontos védő tényező, nem csak a túlsúllyal szemben, hanem általában véve az egészség megőrzése tekintetében.
• D-vitamin. A kitavák elég sokat vannak napon, a trópusokon élő népekhez hasonlóan nem a túlöltözött emberek közé tartoznak. Kitaváknál nem, de más térségbeli trópusi népeknél volt D-vitamin mérés: a kb. 70-80 nmol/l vérszint igen figyelemre méltó.
• Sok zöldség és gyümölcs: a növényi élelmiszerek vitamin- és rosttartalma fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében.
• Az omega-3 zsírsavak preventív hatása általános konszenzus. Ebből a csendes-óceáni szigetvilág lakói bőven fogyasztanak.
• Egyes tanulmányok szerint a kitavák szervezetében speciális szívvédő antitest (IgM – antifoszforil-kolin antitest) található, ez szerepet játszik az alacsony szívhalálozásban. Ez viszont nem a táplálkozással, inkább Treponema fertőzésekkel áll kapcsolatban. A Kitava-tanulmányba kontrollként figyelembe vett svéd lakosságnál ez az antitest-szint alacsonyabb (mert ezt is mérték).
• A kitava népesség telített zsírsav-bevitele elég alacsony, forrását tekintve koleszterinmentes kókusz-zsírból és magas omega-3 tartalmú halzsírból áll (a napi koleszterin bevitel kb. 90 mg). A nyugati életmódra jellemző hozzáadott zsiradékok hiányoznak.

A kitavák sok tekintetben közelebb állnak az egészséges étrend és életmód hivatalos mai felfogásához, mint sokan a hazai lakosságból. Ha a szigetvilágban élnének dietetikusok, nem hiszem, hogy olyan sok kivetni valót találnának az étrendjükben.

Lehet mondani, hogy a gabona és a tej hiánya fontos különbség. Igen, de azt tegyük hozzá, hogy a trópusi csendes óceáni térségben sem a tehén, se a búza nem őshonos és mindkettő előállítása jelentős nehézségek árán lenne csak megvalósítható (importálni meg minek?). Ezzel szemben a helyi forrásokból a szükséges tápanyagmennyiség, vitamin- és ásványi anyag bevitel gond nélkül biztosítható. A jelenlegi ajánlási értékeket csak D vitaminból és kalciumból nem érik el, az előbbi a sok napfény miatt nyilván nem kifogásolható, a kalciumhiány viszont a magas D-vitamin szint és a kalcium hasznosulásához szükséges egyéb tényezők miatt nem okoz komoly problémát, bár meg kell legyeznem, nem tudok róla, hogy a kitavák (vagy más trópusi népek) körében mérték volna a csontsűrűséget, vagy a törések gyakoriságát.

Az egyetlen komoly megválaszolandó kérdés, hogy a mérsékelt égöv alatt (pl. ki hazánkban) mennyi valósítható meg ebből az életmódból, illetve mekkora erőfeszítést igényel egy analóg tápanyag-beviteli rendszer megvalósítása...

TOVÁBBI TERMÉSZETI NÉPEK

Időről időre felröppen egy hír, hogy valamelyik természeti nép őrzi az örök élet titkát. A kaukázusi népek hosszú életéről korábban is sokat lehetett hallani, ott az „elixír” a kefir. Mostanában a leginkább felkapottak talán a hunzák, főként mert sikerült őket összekapcsolni nevüket a barackmaggal és a kétes hírű B17 „vitaminnal”. Az ilyen híreket illik kellő szkepticizmussal fogadni.

A Hunza-völgy: lehet ilyen tájon nem száz évig élni?

MÉG NÉHÁNY GONDOLAT

A természeti népek kapcsán bennem felmerült az a gondolat, hogy vajon ennyire egészségesek lennének akkor is, ha ugyanazzal a diagnosztikai háttérrel rendelkeznének, mint mi? Az alkalmankénti kampányszerű expedíciós orvosi felmérések adatai értékesek lehetnek, de azért kétséges, hogy egy-egy ilyen minta ténylegesen felderíti-e a populáció valós egészségügyi helyzetét. A kitavák egészségügyi státuszát tudomásom szerint az elmúlt egy évtizedben nem vizsgálták átfogóan (Lindeberg sem publikált 2004 óta), pedig szakmailag rendkívül érdekes lenne.

Az biztos, hogy ahogy egy népcsoport közelít a nyugati életmódhoz, úgy a betegségek típusai és előfordulási gyakorisága is közelít. Érdekes (és tanulságos), hogy amikor a hawaii szigetekre kerülő japán népességet vizsgálták, már a második generációban erősen közelített a helyi lakossághoz a betegségek megjelenése.

Az jogos felvetés, hogy a civilizációs betegségek létrejöttében nagyon meghatározó az életmódi tényező – de a konvencionális orvoslás is ezen az állásponton van. Abban igaza van a paleolit étrend képviselőinek, hogy a civilizációs megbetegedésekkel szembeni akciók hatásossága elégtelen – ez viszont éppen az életmódi faktorból következően nem csak az egészségügy kudarca, hanem a lakosságé. A civilizációs betegségek legyőzésének eszköze első sorban a prevenció, a lakossági életmód-tudatosság, s ebben a közvetlen gyógyító orvostudomány kevésbé tud részt venni. Hiába írom le az ajánlásban, hogy ne együnk cukrot, ha a lakosságot ez nem érdekli, mert hát finom... sőt, az orvosi figyelmeztetést is figyelmen kívül hagyjuk, ha az nem egyezik az elképzeléseinkkel. Csak példaként szeretném hozni az OÉTI 2008-as iskolai felmérést, akkor az iskolai menzák jelentős részében alapvető dolgokkal voltak gondok, pl. "a gyermekek tápanyagigényét az iskolák 60%-a nem vette figyelembe",  a menzák 1/3-a csak heti egyszer adott friss zöldséget. hogy az iskolai büfék kínálatát ne is méltassam (mit keres egy iskolában energiaital?!). De erről a jelenségről majd máskor.

Az orvostudomány gyógyítói hatékonyságának megkérdőjelezése ezen a területen kevésbé indokolt, hiszen évtizedes rossz fogyasztói magatartások következményeit kellene kezelni, amelyek sokszor egy-egy betegség diagnózisakor sem változnak. Igen, van róla tudomásom, mi zajlik a magyar egészségügyben, de ettől függetlenül is úgy gondolom, kettőn áll a vásár.

Nem csak az étrendünkkel, a hozzáállásunkkal van baj...

Elérhető további cikkek a témában:

1. Paleolit étrend - I. - Felvezetés
2. Paleolit étrend - II. - A paleolit kor
3. Paleolit étrend – III. – Természeti népek
4. Paleolit étrend – IV. – Étrend a gyakorlatban
5. Paleolit étrend – V. – A paleolit étrend egészségügyi hatásai

Források:

1. Szendi Gábor: Félreértések a paleóban. URL: http://www.tenyek-tevhitek.hu/felreertesek-a-paleo-korul.htm
   
2. Staffan Lindeberg: The Kitava study. URL: http://www.staffanlindeberg.com/TheKitavaStudy.html
   
3. Staffan Lindeberg: Food and westrn disease. Wiley-Blakwell. 2009.
   
4. L Cordain, S Lindeberg, M Hurtado, K Hill, SB Eaton, J Brand-Miller: Acne Vulgaris A Disease of Western Civilization. Arch Dermatol. 2002;138(12):1584-1590.
5. Stephan Guyenet: Mortality and Lifespan of the Inuit. 2008. URL: http://wholehealthsource.blogspot.hu/2008/07/mortality-and-lifespan-of-inuit.html
   
6. Stephan Guyenet: Cancer Among the Inuit. 2008. URL: http://wholehealthsource.blogspot.hu/2008/07/cancer-among-inuit.html
   
7. J Kelly A Lanier et al. Cancer among the circumpolar Inuit, 1989–2003 II. Patterns and Trends. International Journal of Circumpolar Health 67:5 2008. URL: http://www.circumpolarhealthjournal.net/coaction/index.php/ijch/article/download/18349/21037 
8. Stephan Guyenet: Kitava: Wrapping it Up. 2008. URL: http://wholehealthsource.blogspot.hu/2008/08/kitava-wrapping-it-up.html
   
9. High-carb Paleo/The Kitava Study. URL: http://cavemanforum.com/diet-and-nutrition/high-carb-paleo-the-kitava-study/
   
10. A Guide for Health Professionals Working with Aboriginal Peoples: The Sociocultural Context of Aboriginal Peoples in Canada.J SOGC. 2000 December; 100: 1–12. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3653837/
    
11. Nowak M, Harrison SL, Buettner PG, Kimlin M, Porter D, Kennedy L, Speare R.: Vitamin D status of adults from tropical Australia determined using two different laboratory assays: implications for public health messages.Photochem Photobiol. 2011 Jul-Aug;87(4):935-43.URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21534976
12. Frostegård J, et al.: Atheroprotective natural anti-phosphorylcholine antibodies of IgM subclass are decreased in Swedish controls as compared to non-westernized individuals from New Guinea. Nutr Metab (Lond). 2007 Mar 20;4:7. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/m/pubmed/17374168/
    
13. Agmon-Levin N, et al.: Antitreponemal antibodies leading to autoantibody production and protection from atherosclerosis in Kitavans from Papua New Guinea.Ann N Y Acad Sci. 2009 Sep;1173:675-82. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/m/pubmed/19758215/