Kókusz - pókusz
2014. április 23. írta: Meleg Sándor

Kókusz - pókusz

Amikor kiderül, hogy egy növény alapvetően az emberiség minden bajára gyors és hatékony segítséget nyújt, mindig gyanakvóvá válok (ez valami genetikai rendellenesség lehet). Szerintem minden növénynek vannak  jó tulajdonságai, szinte mindegyikük tartalmaz valamilyen egészség szempontjából fontos ásványi anyagot, szerves vegyületet, ami miatt érdemes rendszeresen fogyasztani. Sajnos azonban a lelkesedés valahogy mindig túlnövi a realitás határait, és ez gond. Az egyik ilyen felkapott növény a kókusz, ami köré szabályos kókusz-kultusz emelkedett az elmúlt években.

kokusz_01.jpg

Kell nekem itt kötekedni, amikor olyan kis gusztusos.

A KÓKUSZ

A kókuszpálma (Cocos nucifera) a trópusi partvidékek jellegzetes növénye. Származási helye valószínűleg a délkelet-ázsiai szigetvilág. A kókuszdió a vízbe pottyanva sodortatja magát és hosszú évekig képes megőrizni csírázó képességét.  Ma már persze nem a kósza kókuszpálmákat szüretelik, a kókuszdió-termesztés a trópusi-szubtrópusi országok mezőgazdaságának részét képezi, évente 60 millió tonna feletti mennyiséget dobnak piacra. Azokon a területeken, ahol a kókusz hosszabb ideje honos, a pálma törzsén, levelén át a kókuszdióig mindennek van haszna.

coconut.jpg

A kókusz előfordulási övezete a trópusi tengerpart.

KÓKUSZ A TÁPLÁLKOZÁSBAN

A kókusz külső terméshéja bőrszerű, a középső „hús” pedig levegőt tartalmazó, rostos – egyik sem alkalmas emberi fogyasztásra. Ami részünkről érdeklődésre tart számot, az a belső, kemény csonthéjon belül elhelyezkedő, olajban gazdag húsrész (szárítva kopra), a belső üregben található kókuszvíz, illetve az ezekből előállítható kókusztej és a zsiradékok különböző formái.

A kókuszvíz a fiatal, zöld kókuszdió közepén található áttetsző, enyhén édeskés ízű folyadék, a trópusokon kedvelt ital. A kókuszvíz 95%-a víz, szárazanyagtartalmának döntő része szénhidrát (3,7%), fehérje és zsírtartalma alacsony (0,7% illetve 0,2%), vitamin és ásványi anyag tartalma nem jelentős.

A kókusz kemény héjazatán belül helyezkedik el a fehér kókuszhús (kiszárítva a neve kopra). Energiatartalma 354 kcal/100 g, 3,3% fehérjét, 15,2% szénhidrátot és 33,5% zsiradékot tartalmaz. A kókusz ezen része közvetlenül is fogyasztható, jellegzetes ízű, de kissé rágós. Kereskedelmi forgalomban kókuszreszelék címen találkozhatunk vele.

A kókusztej az érett kókusz húsából préselt lé. A friss kókusztej magas energia-tartalmú (230 kcal/100 g), mintegy 24%-nyi zsírt, 2% fehérjét és 5,5% szénhidrátot tartalmaz.

Élelmiszeripari felhasználás szempontjából a kókuszzsír-kókuszolaj a legfontosabb: a kókuszból kivont zsiradék a világ étkezési olajtermelésének 2,5-3%-át adja, a 7. legnagyobb mennyiségben előállított növényi zsiradék. Először szárítással a kókuszbelső víztartalmát 5% alá csökkentik, majd a zsírtartalmat sajtolással nyerik ki. A hidegen sajtolt, szűz kókuszolaj fehér-áttetsző, jellegzetes aromájú, avasodásra hajlamos. A kókuszzsír telített zsír-tartalma magas, de ez döntően közepes szénláncú zsírsavakból áll, ezért viszonylag alacsony hőmérsékleten (24 °C) már olvad. A zsiradék hűtve, fehér színű „vaj” formában tartható. A magasabb hőmérsékleten is stabil, szilárd halmazállapotot hidrogénezéssel biztosítják, ez sárgás színű, semleges szagú és ízű anyag. A kókuszzsírt nagy mennyiségben használja fel az élelmiszeripar: margaringyártáshoz, édesipari termékek előállításához, illetve a kozmetikai szerek (pl. arckrémek) előállítása során is felhasználják.

A kókuszolaj ill. zsír különlegessége, hogy jelentős mennyiségben tartalmaz közepes szénláncú zsírsavakból felépülő triglicerideket (MCT), aminek zsírsav-összetevői a laurinsav (C12) és a mirisztinsav (C14), kisebb mennyiségben előfordul a kapronsav (C6), kaprilsav (C8) és kaprinsav (C10) is. A telítetlen zsírsavak (olajsav, linolsav) aránya még a frissen sajtolt olajban is alig 6-8%.

kokuszolaj.jpg

A kókuszzsír zsírsav-összetétele. A 6-12 szénatomos zsírok adják a zsírtartalom kétharmadát.(USDA)

 

KÓKUSZ ÉS EGÉSZSÉG

A kókusz a modern reform-alternatív étrendek egyik kedvence. A világhálón számos gyógyhatást tulajdonítanak a kókusznak, és a paleolit étrendben kiemelten hangsúlyos szerephez jut.

A kókusz fő hatástényezője, hogy közepes szénláncú telített zsírsavakból igen sokat (65%) tartalmaz. A közepes szénláncú zsírsavak 6-8-10-12 szénatomos láncból épülnek fel, szakirodalomban az MCFA (medium-chain fatty acids) vagy MCT (medium-chain triglycerides) néven találkozhatunk velük. Meglepő módon összesen 2 olyan élelmiszer van, amiben ezek nagyobb mennyiségben fellehetőek: a növények világát a kókusz, az állatokét pedig egyes állatok tejzsírja képviseli, minden más zsírban, olajban rendkívül kis mennyiségben fordulnak elő.

zsirsav-noveny.jpgNéhány fontosabb növényi zsírforrás zsírsav összetétele. A kék színek a telített, a zöld színek az egyszeresen telítetlen, a piros színek a többszörösen telítetlen zsírsavakat jelölik. Az MCT kategória a C6:0 – C12:0. (USDA) Nagyításért katt a képre!

zsirsav-allat.jpgNéhány fontosabb állati zsírforrás zsírsav összetétele. A kék színek a telített, a zöld színek az egyszeresen telítetlen, a piros színek a többszörösen telítetlen zsírsavakat jelölik. Az MCT kategória a C6:0 – C12:0. (USDA) Nagyításért katt a képre!

Itt már érdemes a palelolit kókusz-kultusz kapcsán megemlíteni, hogy egyik jelentős MCT forrás sem volt történeti időkben jelentős az emberiség táplálkozásában. A neolitikus időszak előtt a tejzsír nem volt az étrend része, s a világ tejet nem fogyasztó lakosainak, valamint a paleósoknak ma sem az. A kókusz pedig természetes élőhelyén, a trópusi tengerpartok szűk sávjában volt elérhető, csak a 20. sz. második felében kialakuló globális élelmiszerpiac tette szélesebb körben elérhetővé. S annak ellenére, hogy vannak az MCT tartalmú zsírok/olajok fogyasztásának vannak pozitív hozadékai, nem tekinthetők tradicionális étrendi elemnek.

 

MCT ZSÍROK EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI

A zsírokról mindenképpen szeretnék majd egy sorozatot írni, de a kókusz ürügyén egy kicsit előre kell szaladnom. A közepes szénláncú trigliceridek három olyan dolgot tudnak, amire érdemes felfigyelni:

  • Felszívódásuk sokkal kisebb mennyiségben igényel epesavakat (emulgeálószer) és lipázt (emésztő-enzim).
  • A bélből felszívódva nem a nyirokkeringésbe kerülnek, hanem közvetlenül a májba.
  • A zsírok oxidációja a mitokondriumban történik. A hosszú szénláncú zsírsavaknak a belépéshez egy közvetítő molekulára, karnitinra van szükségük. A közepes és rövid szénláncú zsírsavak viszont karnitin nélkül is bejutnak, így a többi zsiradéknál gyorsabban szolgáltatnak energiát.

Hangsúlyozni kell, hogy egészséges szervezetben a hosszú szénláncú zsírsavak emésztése és felhasználása is gond nélkül megtörténik, az MCT zsírok jelentette előnyök akkor érvényesülnek, ha a normális zsíremésztés, felszívódás és -anyagcsere folyamata valamilyen okból sérül, illetve nagy mennyiségű, gyorsan hozzáférhető energiát kell biztosítani a szervezet számára. Ilyen esetek:

  • Emésztőfelület csökkenése: a tápcsatorna felső szakaszának (gyomor, vékonybél) műtétje miatt csökkent felület, lerövidült tranzitidő miatt a hatékonyabb felszívódás miatt célszerű alkalmazásuk, pl: rövidbél-szindróma, dumping-szindróma.
  • Emésztőenzim-hiány: amennyiben a zsírok emésztéshez szükséges mennyiségű epe és/vagy hasnyálmirigy-nedv nem áll rendelkezésre, az ettől függetlenül is jól hasznosuló MCT alkalmazása javallt, pl. mucoviscidózis, epehiány, lipáz-hiány.
  • Felszívódási-zavarok: a bél felülete időlegesen/tartósan károsodott, ezért a jól hasznosuló zsírok fogyasztása indokolt, pl. gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység.
  • Nagy energiaigény – egyes élettani állapotokban jó, ha gyorsan elérhető, nagy energia tartalmú forrás szükséges, ekkor jól jönnek az MCT zsírok, pl. hipertireózis, magas fizikai igénybevétel, roboráló étrendek.
  • Ketózis: ketogén étrendekben az MCT zsírok nagyon jól alkalmazhatóak, ketontest-képződés szempontjából hatékonyabbak a hosszú láncú zsírokkal szemben.

Hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, azért van az MCT zsíroknak némi hátránya is. A májban képződő VLDL/IDL/LDL típusú lipoproteinek (nem koleszterin!) és a trigliceridek vérszintjét emelik, bár e tekintetben egymásnak ellentmondó kutatási eredmények is születtek. Nagy valószínűséggel vannak olyan befolyásoló tényezők, amiket még nem ismerünk a maguk teljességében.

 

KÓKUSZZSÍR EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSRE?

A kókuszból származó zsiradékot ma is több étrendben és a klinikai táplálásban is használja a dietetika, de inkább terápiás eszközként, mintsem az egészséges étrend megőrzésére használatos. Az alternatív étrendekben viszont éppen ilyen céllal javasolják a fogyasztást. Annak ellenére, hogy a kókusznak nagyon sok pozitív hatást tulajdonítanak (ezekről mindjárt részletesen is lesz szó), mégis inkább egyfajta alternatív zsiradékként lehet rá gondolni a jelenleg alkalmazott növényi olajok, zsiradékok helyett.

Telített zsírok rehabilitációja

A zsírok körüli egészségügyi viták folyamatosak. Nem csoda, mert roppant összetett kérdéskörről van szó. Vannak telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak, számít a szénlánc hossza, jelentőséggel bír az egyes zsírok egymáshoz, más tápanyagokhoz és az egész étrendhez viszonyított mennyisége és aránya. Azok a betegségek, amelyekben a zsírok kockázati tényezőként jelen vannak, szintén több tényező együtt hatásaként alakulnak ki, pl. a klasszikus szív-érrendszeri megbetegedések esetén ott van a túlsúly (ami nem csak a zsírfogyasztástól alakulhat ki), a metabolikus szindróma, a dohányzás, az alkohol, a mozgásszegény életmód, gyulladásos tényezők jelenléte, genetikai hajlam, pszichés tényezők meg egy jó tucatnyi egyéb dolog. Az ilyen betegségek esetén a tényezők számtalan formában állhatnak össze úgy, hogy az eredmény adott betegség hiánya vagy megléte lehet. Így önmagában csak a telített zsírfogyasztásra utaló adatok nem túl informatívak: magas telített zsírbevitel társulhat olyan védőfaktorokkal (omega-3 bevitel, mozgás, alacsony testsúly), amik kompenzálják a potenciális negatív hatást (magas LDL szint), és alacsony telített zsírbevitel esetén is kialakulhat elhízás, mozgásszegény életmód, ami hajlamosít olyan betegségekre, amiket hagyományosan a zsírokhoz kapcsol a köztudat.

Az európai ajánlásokban szereplő 25-35 e%-os zsírbeviteli arány kb. egyharmadban telített zsírokra épül, ami önmagában nem is olyan kevés (10-12 e%). Mivel a vaj kivételével a legtöbb állati zsiradék is „csak” 30-50%-ban tartalmaz telített zsírokat (a növények pedig még kisebb arányban), a telített zsírbevitelt nem is olyan egyszerű feltornázni.

Az alternatív étrendi irányzatok irodalma sem túl bőbeszédű, ha a kókuszolaj melletti érvekről van szó. A legtöbb, hogy a telített zsírokkal kapcsolatos „rémhíreket” próbálják cáfolni. Ennek ellenére a két viszonylag korrekt módon elvégzett paleolit étrendi kísérletben - Lindeberg (2009), Österdahl (2007) -, az átlagos étrenddel szemben kevesebb zsírt, ezen belül is jóval kevesebb telített zsírt fogyasztottak a résztvevők, s ilyen feltételek mellett érték el mindazokat a pozitív egészségügyi hatásokat, amikre méltán oly büszkék. Akkor viszont a magas telített zsírtartalmú kókusznak nincsen sok értelme.

Linolsav-gazdag növényi olajok csökkentése

A kókusz a jelenleg alkalmazott növényi olajok egyik fő alternatívája. A fő problémát az jelenti, hogy az olajos magokból préselt étkezési olajok fogyasztása az elmúlt pár évtizedben robbanásszerűen emelkedett. Sok kutatás magas linolsav (LA) bevitelt kapcsolatba hozza több betegséggel is, ennek több oka is van:

  • Az étkezési olajok finomítása, hidrogénezése során transzzsírsavak keletkeznek, ezek pedig több megbetegedés esetén kockázati tényezőt jelentenek.
  • A magas linolsav-tartalmú olajok intenzív hevítés hatására spontán is feldúsulhatnak transz-zsírsavakban.
  • A linolsav szervezeten belüli metabolizmusa olyan vegyületeket eredményez, melyek a gyulladásos folyamatokban fontos szerepet játszanak.

Ez nagyon szépen is hangzik, de sajnos a történet nem ilyen egyszerű. Ebben az elméletben én több megfontolandó kérdést is látok:

  • A magas linolsav-tartalmú olajok emelkedő fogyasztása az élelmezésben hatalmas többlet-energiabevitelt jelent, a tapasztalt káros hatások egy része ezzel is magyarázható. Nem biztos, hogy ha a linolsav tartalmú olajok fogyasztását lecseréljük telített zsírokra (pl. kókuszsír), akkor a negatív hatások megszűnnek, hacsak ez nem jár a felhasznált mennyiségek egyidejű jelentős csökkenésével.
  • A természetes olajok/zsírok nem arra valók, hogy tartósan, magas hőmérsékleten hevítsük őket. A magas telített zsírtartalmú olajokban is keletkeznek egészségre káros vegyületek hevítés hatására.
  • A linolsav szervezeten belüli metabolizmusa nem csak gyulladást fokozó, hanem gyulladást csökkentő vegyületeket is eredményez. Gyulladásos mediátorok sem csak a linolsavból alakulhatnak ki. Magát a folyamatot sem a linolsavalfa-linolénsav koncentrációja szabályozza. Szóval ez a kérdés egy ici-picivel bonyolultabb.
  • Az emberiség történelme során fogyasztott zsírforrások a többszörösen telített zsírsavak tekintetében kivétel nélkül linolsav-források voltak (lásd a fenti ábrákat). A halakat leszámítva mindenhol elsöprő fölényben van a linolénsavval (ALA) szemben. Ha valamihez kellett evolúciós szinten alkalmazkodnunk, akkor az a linolsav (vagy ki kellett volna halnunk a sok gyulladástól).

omega.jpg

A korábban bemutatott zsírok/olajok ω3:ω6 aránya. Gyakorlatilag érdemi ω3 forrásként csak a lenmag (α-linolénsav) és a halak (DHA, EPA) jöhetnek szóba, táplálkozás-élettani jelentősége pedig csak az utóbbiaknak van. Nagyításért katt a képre!

 

A kókusz zsiradéka ilyen szempontból semleges, mert minimális mennyiségű linolsavat tartalmaz, linolénsavat pedig egyáltalán nem, a telített zsírokból nem keletkeznek gyulladásos folyamatokat gátló vagy serkentő vegyületek. Amennyiben a magas linolsav-tartalmú növényi olajokat le is cseréljük kókuszra, a szervezet még hozzá fog jutni más természetes zsírforrásokból a gyulladásos mediátorok képzéséhez szükséges zsírsavakhoz, de nem lesz jobb a helyzet a gyulladáscsökkentő anyagok képződéséhez szükséges omega-3 zsírsavak esetén – gondolok itt a DHA, EPA zsírsavakra, nem a rendkívül rosszul hasznosuló linolénsavra.

Viszont ha már ennyire központi témává emeltük a gyulladást és mindenképpen gyulladást akarunk csökkenteni, akkor fogyasszunk nem hőkezelt extra szűz olivaolajat, amiben olyan vegyület (oleokantal) van, ami gátolja a gyulladásos mediátorokat képző ciklooxigenáz enzimeket (COX-1, COX-2), vagy fogyasszunk rendszeresen fűzfateát (salix alba), ami hasonló hatású (bár csak a COX-1-et gátolja).

 

UTAZÁS A LEGENDÁK FÖLDJÉRE

A már említett kérdéseken kívül hosszú listák vannak a kókusz gyógyító hatásáról. Ráadásul (mint oly sok más témában is) az állítások többsége honlapról honlapra vándorol a legkisebb változtatás nélkül, ezért ugyanazokat a mondatokat tucatnyi helyen olvashatjuk. De ha sokan leírják, akkor biztos igaz is?

A kókusszal kapcsolatban gyakran lehet találkozni olyan állításokkal, hogy megölik a különböző vírusokat, baktériumokat, gombákat (még a Candida albicans is rettegi nevét). A rövid és közepes hosszúságú zsírsavaknak valóban van ilyen hatása, a humán alkalmazás területén azonban sok a kérdés. Aktív fertőzések esetében a kókuszsír fogyasztásának mérhető terápiás hatása erősen megkérdőjelezhető.

A kókuszzsír fogyókúrás hatásával kapcsolatban szintén bizonytalanok az eredmények. Egyes kutatásokban találtak étvágycsökkentő hatást MCT zsíroknál.

Találtam olyan állítást, hogy az MCT zsírok jó hatással vannak az inzulintermelésre és a szénhidrát-anyagcserére. Az állítást alátámasztó humán kísérleteket nem találtam, állatkísérletekben (patkány) sem sikerült a hatást igazolni. Az sem tekinthető igazolt állításnak, hogy a kókuszolaj mérsékli a cukorbetegség egészségügyi kockázatait és enyhíti a tüneteket.

Még olyat is találtam, hogy az MCT zsírok segítik a kalcium és magnézium felszívódását és hozzájárulnak az egészséges csontok, fogak fejlődéséhez. Olyan vizsgálat volt, ahol máj- és epebetegség miatt leromlott felszívódás esetén az MCT javította a kalcium-háztartást, de ez nem ad alapot arra, hogy az egészséges embereknél előforduló csontritkulásra vetítsük át az eredményeket, főként mert annak legritkább esetben oka az egyszerű kalciumhiány.

Ugyancsak óvatosan illik fogadni a gyulladáscsökkentő, „immunerősítő” és tumorellenes hatásról szóló híreket. Ezekben az esetekben sem korrekt kísérleti eredmények, sem elfogadható elméleti alapok nem ismertek. A legtöbb esetben nagyon távoli eredmények, feltételezések továbbgondolásával találkozunk: pl. a daganatellenes terápiákban kísérleteznek a ketogén étrenddel, ahol az MCT zsírok ketogén hatásuk miatt igen hasznosak – ebből pedig azt a következtetést vonják le, hogy a MCT zsírokat tartalmazó kókusz jó a daganatok ellen. Azért ez érezhetően túlzás. Hasonló az a gondolatmenet, hogy ha már a telített zsírok mégsem annyira károsak, akkor már egyből kiírják, hogy szívvédő hatású a kókusz. Olyat is láttam, hogy a közepes szénláncú zsírsavak antimikrobális hatásából vezették le az immunerősítő hatást, ami megint egy erőteljes csúsztatás.

 

TANULSÁGOK

A kókusz a trópusi partvidékek jellegzetes növénye. Az utóbbi pár évtizedben jelentős gazdasági növénnyé vált, így világszerte egyre nagyobb élelmezési jelentősége van. A kókusz különlegességét az adja, hogy a magban található húsrész nagy mennyiségben tartalmaz MCT zsírokat. Az MCT zsírok több lényeges tulajdonságukban eltérnek a hosszabb szénláncú (LCT) zsíroktól, emiatt egyes betegségek dietoterápiájában és a mesterséges táplálásban is jól használhatóak. Egészséges személyeknél azonban a sajátosságaik jelentette előnyök csak korlátozottan érvényesülnek. A kókuszolajjal kapcsolatban megfogalmazott, egészségre gyakorolt pozitív hatásról szóló állítások jelentős része túlzás.

A kókusz hazai felkapottságát részben a paleolit étrendben betöltött szerepe magyarázza. A hazai paleolit mozgalom zsírokkal kapcsolatos álláspontját megtalálhatjuk a Paleolit életmód magazinban, ott gyakorlatilag a kókuszzsír az Ideális Zsiradék: nincs benne linolsav, magas a telített zsírtartalma és az is nagy részben MCT. Az érintett cikkben azért van egy kókuszolaj-reklám, és két számban 15 receptből 12-be kell valamilyen kókusz. De ez biztos véletlen.

A kókuszból készült különböző termékek érdekes és értékes részei lehetnek egy modern étrendnek, de az, hogy minden más zsiradékot felváltsanak, az túlzás. Ennek egészséges anyagcseréjű szervezetnél semmilyen konkrét egészségügyi indikációja nincs. Ráadásul a kókuszreszeléken kívül minden más termék ára jelentősen emelkedett, nem kis részben a termékek iránti kereslet-növekedésnek. Ez pedig megdrágítja jelentősen a használatot, különösen, ha jó minőségű kókuszlisztet vagy olajat szeretnénk használni.

kokusz_03.jpg

Ha az élet ilyen egyszerű lenne... a képre kattintva 12 csodálatos kókusz-csoda ismerhető meg! :)

 

EGY KIS EXTRA: KÓKUSZCUKOR

Egy igazi ínyencség a most hazánkban is terjedni kezdő kókuszcukor amit  a kókuszpálma virágából (pontosabban annak nektárjából) állítanak elő. 80%-ban szacharózt, 3-9%-ban glükózt tartalmaz, illetve tisztítatlan formában kis részben aminosavakat, ásványi anyagokat. A glikémiás indexe (állítólag) igen alacsony, 35 körüli. Sajnos emiatt itthon és külföldön is ajánlják cukorbetegeknek, mint cukorpótlót - de ez egyértelműen illúziókeltés. A kókuszcukor (eltekintve a kulináris különlegesség szintjét) egy a bio-organikus-egzotikus-csodálatos szemfényvesztések közül, s e tekintetben (régen volt, soká lesz, de most mégis) egyet értek Kris Gunnars konklúziójával,aki a mézzel helyezte egy kategóriába a kókuszcukrot: jobb, mint a fehér cukor, de a legjobb az lenne, ha nem hajkurásznánk újabb cukorforrások után.

cocosugar.jpg

Kókuszcukor

 

Források:

  1. Tordai Szilvi: A kókuszzsír dietoterápiás alkalmazásának jelentősége és indikációi. Új Diéta. 2006. URL: http://www.ujdieta.hu/index0f8b.html?content=482
  2. Ernahrungsmedizin. Georg Thieme Verlag. Stuttgart. 2010.
  3. Szabó Gál Bence: Zsíros kérdések. Paleolit Életmód Magazin. 2013/1. 38-41.
  4. Csupor Dezső: Mitől egészséges az olivaolaj? URL: http://kodpiszkalo.blog.hu/2013/08/02/mitol_egeszseges_az_olivaolaj
  5. Asakura L. et al: Dietary medium-chain triacylglycerol prevents the postprandial rise of plasma triacylglycerols but induces hypercholesterolemia in primary hypertriglyceridemic subjects.Am J Clin Nutr March 2000 vol. 71 no. 3 701-705. URL: http://ajcn.nutrition.org/content/71/3/701
  6. Yost TJ, Erskine JM, Gregg TS, Podlecki DL, Brass EP, Eckel RH: Dietary substitution of medium chain triglycerides in subjects with non-insulin-dependent diabetes mellitus in an ambulatory setting: impact on glycemic control and insulin-mediated glucose metabolism. J Am Coll Nutr. 1994 Dec;13(6):615-22. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7706596
  7. Kehayoglou K, Hadziyannis S, Kostamis P, Malamos B: The effect of medium-chain triglyceride on 47 calcium absorption in patients with primary biliary cirrhosis. Gut. 1973 Aug; 14(8):653-6. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1412746/
  8. USDA National Nutrient Database for Standard Reference. URL: http://ndb.nal.usda.gov/
  9. http://www.coconutresearchcenter.org/
  10. WHAT IS ORGANIC COCONUT SUGAR. URL: http://www.naturesblessings.com.ph/cocosugar.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr626070270

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doktor.dikhed 2014.04.23. 13:54:02

"A magas telített zsírtartalmú olajokban is keletkeznek egészségre káros vegyületek hevítés hatására."

De vajon annyival kevesebb keletkezik-e, hogy érdemes lecserélni erre mondjuk a napraforgó olajat sütés esetén?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.04.23. 14:37:29

@doktor.dikhed:

Jó kérdés. Napraforgó olajból is többféle van, a magas olajsav tartalmúakban kevesebb transz-zsírsav keletkezik, mint a linolsavas olajokban. Viszont a kókuszolajat is érdemes cserélgetni, csak sokkal drágább.

fordulo_bogyo 2014.04.23. 14:44:22

Nagyon erdekes es alapos iras, ahogy azt mer megszoktuk toled!

Aprosagok:
"Mivel a kókusz és a vaj kivételével a legtöbb állati zsiradék is „csak” 30-50%-ban tartalmaz telített zsírokat (a növények pedig még kisebb arányban), a telített zsírbevitelt nem is olyan egyszerű feltornázni."
Eddig a kokuszt novenynek hittem. ;-)

"vagy fogyasszunk rendszeresen fűzfateát (salix alba), ami hasonló hatású (bár csak a COX-1-et gátolja)."
Vagy annak kivonatat ecetsav eszter formajaban, azt hiszem aszpirinnek nevezik, regi magyar neve kalmopirin. ;-)

"megölik a különböző vírusokat, baktériumokat, gombákat (még a Candida albicans is rettegi nevét). A rövid és közepes hosszúságú zsírsavaknak valóban van ilyen hatása"

Hm. En meg ilyen altalanositas szintjen sem ismertem: virusolo, bakteriumolo zsirsav? Es valoban: ugy tunik, hogy a sejtmebran szerkezetet teszi tonkre. Bennem egybol felmerul a kerdes, hogy egy ilyen szeles spektrumu mereg vajon az emlos es emberi sejtekre hogyan hat?
Es jogos volt a kerdes, utanaolvasva azt talaltam, hogy a gombaolo koncentracio tizede elegendo azemberi sejtek elpusztitasahoz sejtkulturaban.
Egy cikk szerint 5mM azaz kb 1g/liter koncentracioban hatasos gombak ellen, in vitro, am 0.6mM azaz kb 0.1g/l 30 perc alatt megoli az emberi sejteket a tenyesztben.

Azaz csak kulsoleg lehet hasznalni fertotlenitoszerkent.

Azutan, ahogy mar a tej kapcsan szoba jott: A zsirsav es a zsir/olaj mas tulajdonsagu, mas hatasu anyagok, a zsirban nincs szabad zsirsav, kemiai kotesben van benne.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.04.23. 17:34:02

@fordulo_bogyo:

"Eddig a kokuszt novenynek hittem. ;-)"

Tényleg félreérthető volt, javítottam. Köszi.

"egy ilyen szeles spektrumu mereg vajon az emlos es emberi sejtekre hogyan hat"

Szerintem in vitro jellegű jelenségről van szó és mindenképpen tiszta, szabad zsírsavak esetében. Az MCT-nél eleve nehéz elérni, hogy a koncentrációja elérjen egy kritikus szintet, ráadásul nem is szabad zsírsav szabadít rá a szervezetre.

Munyi cica 2014.04.23. 20:54:03

Köszönjük a posztot!

"Az étkezési olajok finomítása, hidrogénezése során transzzsírsavak keletkeznek"
A boltokban nagyon sok finomított étolaj kapható, azokban transzzsírsavak lennének?
(direkt nem írok márkákat, mert van vagy húszféle)
"A magas linolsav-tartalmú olajok intenzív hevítés hatására spontán is feldúsulhatnak transz-zsírsavakban."
Hány C fok az intenzív hevítés? 250?

fordulo_bogyo 2014.04.23. 21:16:49

@Munyi cica: "Az étkezési olajok finomítása, hidrogénezése során transzzsírsavak keletkeznek"
A boltokban nagyon sok finomított étolaj kapható, azokban transzzsírsavak lennének?"

Azt hiszem, az idezett reszt nem Sandor irta, csak idezt, hogy mit olvasott.
Az olaj finomitasa (tisztitas) soran nem keletkeznek transz zsirsavak. A hidrogenezes soran (amikor az olajat szilard margarinna alakitjak, akkor keletkezHETnek, de lehet ugy hidrogenezni, hogy ne keletkezzenek.

Intenziv hevites soran NEM keletkeznek transz zsirsavak, meg akkor sem, amikor fustol az olaj (275C). es feketere eg amit sutsz.

Zb74 2014.04.23. 22:39:42

"A magas linolsav-tartalmú olajok emelkedő fogyasztása az élelmezésben hatalmas többlet-energiabevitelt jelent"

Kivéve, amikor nem.

Konkrétan amikor az egyéb zsiradékok fogyasztása csökken.

Aminthogy ez nálunk is történt. Az egy főre eső zsiradékfogyasztás 1989-ben még 39,2 kiló volt Magyarországon. Ennek 30%-a volt növényi olaj. Huszonegy év alatt az olajfogyasztás csaknem megduplázódott, de ezt az állati zsírok forgalmának már-már drámai mértékű visszaesése kísérte, így az össz-zsiradékfogyasztás nem nőtt - sőt, csökkent is valamelyest. 2010-ben már 35 kg sem volt. Az egy főre jutó napi tápanyagfogyasztás az 1989-es 14.637 kJ-ról 12.750 kJ-ra csökkent.

Munyi cica 2014.04.24. 08:05:58

" növényi olajokat le is cseréljük kókuszra, a szervezet még hozzá fog jutni más természetes zsírforrásokból a gyulladásos mediátorok képzéséhez szükséges zsírsavakhoz"
Melyekből? Pl. olajos magvak?

Munyi cica 2014.04.24. 08:11:22

@fordulo_bogyo:
Ja, értem, na ez mindenesetre megnyugtató, köszönöm, hogy utánanéztél,meg a választ és a linket.

Munyi cica 2014.04.24. 08:13:07

Sándor!
"Gyulladásos mediátorok sem csak a linolsavból alakulhatnak ki."
Na még ez is érdekelne. Sőt, úgy általában a gyulladás, lehet, hogy arról és kéne majd egy poszt :).
A linolsav az az omega 6? Vagy ez sem ilyen egyszerű? A linolénsav meg az omega 3?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.04.24. 08:31:44

@Munyi cica:

Finomítás, hidrogénezés - a finomítás során nem, hidrogénezés során keletkezhetnek transz-zsírsavak. A technológiát már sikerült annyira feljavítani, hogy minimális a transz-zsírsav, de alapvetően ez már nem érdekel senkit. Az alternatív irodalom egy kalap alá veszi a finomított, hidrogénezett olajokat és mindegyik nemkívánatosnak van nyilvánítva. A bolti napraforgó-olaj nem hidrogénezett, csak finomított, abban nincs transz-zsírsav.

@fordulo_bogyo:
Hőhatás - transzzsírok.
Minél intenzívebb a hőhatás és minél tovább tart, annál nagyobb arányban keletkeznek transzzsírok:
www.fao.org/docrep/v4700e/V4700E0H.GIF

Alapvetően ez kevésbé a konyhai rántotthús-produkciónál jelentős, hanem a gyorséttermek sütőzsiradékainál jelent(ett) problémát, ahol naphosszat megy a zsírban sütés. Ezért is álltak át a telített zsírokra, pl. pálmazsírra, bár én azt gyanítom, hogy ennek a reklámértéke jóval nagyobb, mint a tényleges egészségkímélő hatása.

Az, hogy amennyire károsodik a zsír, az függ a zsiradék fajtájától, a hőmérséklettől és időtől. A nem finomított olajok alapvetően nem bírják a hevítést, a szűz kókuszzsír már 170 foknál befüstöl, a finomított 230 fokig bírja. A többi zsírról/olajról is vannak adatok, ha valakit érdekel: en.wikipedia.org/wiki/Smoke_point

@Zb74:
"Konkrétan amikor az egyéb zsiradékok fogyasztása csökken."

A hazai adatok (KSH) szerint a csökkenő tendencia megvan, 2002-2012 között szinte minden zsiradék fogyasztása csökkent, a vaj martadt viszonylag stabil szinten. Ennek ellenére még mindig túl vagyunk az egészséges életmódhoz tartozó célértéken. Évi 15,7 kg zsírfogyasztás (napi 43 g - 400 kcal!) lényegében csak a hozzáadott zsiradékot jelenti, nem az élelmiszerek természetes zsírtartalmát.

www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc005.html

A "csökkentett" 12.750 kJ azért még mindig 3.000 kcal körüli érték, ami jóval több, mint egy átlagos mozgásigényű felnőtt energia-igénye.

Gyulladásos mediátorok: Borzalmas nagy téma. A linolsavból képződik egy dihomo-gamma-linolénsav nevű zsírsav, amiből gyulladás-csökkentő prosztagalandin szintetizálódik. Az omega-9 zsírsavak sorában (ide tartozik az olajsav) keletkezik egy Mead-sav nevű zsírsav, ami linolsav hiányos emberekben feldúsul éppen azért, mert ebből is lehet gyulaldásos mediátorokat készíteni, ez gyakorlatilag az arachidonsav "helyettese".

Na, csak nekifogok a zsíros sorozatnak, mert nagyon előre szaladtam ezzel a témával.

Munyi cica 2014.04.24. 09:51:15

@Meleg Sándor:
Köszönöm szépen, ja igen, a hevítés időtartama- transzzsírok keletkezése, erről már volt szó valamelyik posztban. Köszi a linket is.
A 43 gr hozzáadott zsiradék sok? Nem gondoltam volna soknak.
És az évi 35 kg és 15,7 kg közti különbség az ételek természetes zsírtartalma volna?

Gyulladások, stb.:na, akkor megvárjuk a zsíros sorozatot, mert látom, tényleg elég összetett dolgok ezek.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.04.24. 10:26:51

@Munyi cica:

Annyit hozzátennék, hogy a KSH adatokkal óvatosan kell számolni, időnként vannak bennük furcsaságok.

A természetes zsírtartalomra ez nem is olyan sok, mert ha azt vesszük, pl. napi 0,5 liter tej 1,5%-os zsírtartalommal egy év alatt kiad 2,7 kg-ot és nem ez a legzsírosabb dolog, amit fogyasztunk.

Zb74 2014.04.24. 11:08:49

@Meleg Sándor: Itt egész más adatok szerepelnek:
www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/elelmfogy/elelmfogy10.pdf

@Munyi cica: A különbség oka a módszertanban rejlik. A Sándor által citált 15,7 kg-hoz naplózásos módszerrel jutnak, a 35 kg pedig a belföldi termelés, a behozatal, a kivitel és a készletváltozás figyelembe vételével számított érték. Hogy melyik áll közelebb a valósághoz, nehéz volna megmondani. A naplózás nem igazán megbízható módszer, ráadásul a mintába bekerülő háztartások csak egy hónapig vezetik a naplót. A másik módszer elvileg pontos eredményt ad, de kérdés, hogy a beviteli adatok mennyire állják meg a helyüket. Engem is megdöbbentett a kétféle módszertannal előállított adatok közötti jelentős különbség.

fordulo_bogyo 2014.04.24. 13:40:00

@Zb74: A zsirok-olajok eseten van meg egy nagy kulonbseg. A boltban megvasarolt es hazavitt olaj jelentos reszet kidobom, miutan nehany alkalommal sutottem benne valamit. Nem fogyasztom el mint taplalekot, csak elhasznalom, mint eszkozt.
Csak annyit fogyasztok belole, amennyit felsziv az etel (a sult dolgokrol le is itatom az olajat a sutes vegen papirkendovel).

@Meleg Sándor: Igazad van, valoban lehet transzsirt kesziteni az olajok hevitesevel, de nekem is igazam van (ahogy te is irod), hogy normal korulmenyek kozott ez nem jelentos.
A haztartasban leggyakrabban hasznalt olajok fustolesi homerseklete a vikis linkrol napraforgo 232C,szoja 238C, olivaolaj (konnyu) 242C, kukorica olaj 232C, repceolaj 246C.

A fustolesi homersekleten, vagy joval folotte (270C) tartva az olajat orakon at az nem konyhatechnikai muvelet, hanem kemiai szintezis ;-)

fordulo_bogyo 2014.04.24. 13:50:37

@Munyi cica: "" növényi olajokat le is cseréljük kókuszra, a szervezet még hozzá fog jutni más természetes zsírforrásokból a gyulladásos mediátorok képzéséhez szükséges zsírsavakhoz"
Melyekből? Pl. olajos magvak?"

Arrol se feledkezzunk meg, hogy az emberi szervezet maga (is) kepes zsirt eloallitani (peldaul szenhidratokbol, extrem peldaja ennek az elhizas), azaz a szervezetben nem csak azok a zsirok vannak jelen, amiket fogyasztasz.

Elgondolkoztato, hogy az allati zsirok (pl sertes, marha, baromfi, tej) mas osszeteteluek, mint a novenyi olajok. Nyilvan azert szintetizal epp olyat az allat, mert a szervezeteben epp arra van szuksege.

Ha valaki novenyi olajbol fogyaszt tul sokat, es elhizik, a zsirszoveteiben nem novenyi olaj, hanem, allati (emberi) zsir halmozodik fel.

Van egy gyakran idezett mondas, az vagy amit eszel. Hat nem. Azt atalakitja a szervezeted azza, amire epp szuksege van.

Munyi cica 2014.04.24. 20:08:14

@Meleg Sándor:
@Zb74:
Na igen, elég sok természetes zsírt eszünk, pl. a tojásban, sajtokban, húsokban, felvágottak, szóval összejön az.
Meg hát a módszertan, igen, erre nem gondoltam, abból is lehet a különbség. Na mindegy, csak a napi 43 gr hozzáadott zsiradékot nem tartom soknak, ez alig több, mint 2 evőkanálnyi.

@fordulo_bogyo:
Jó, ebben igazad van, akkor egy elhízott ember zsírja maga képezi a gyulladást keltő anyagokat, valami ilyesmi lehet.

" Azt atalakitja a szervezeted azza, amire epp szuksege van. "
De azért nem mindegy, milyen formában eszed meg, amit átalakít.

Ez most OFF lesz, csak érdekel a véleményetek. Úgy tudom, az inulin (pl. csicsókában fogyasztva) hasznos táplálék a bélflóra baktériumainak. Ma meg a bioboltban a cikória kávét ajánlgatták, hogy az is jó. Talán a cikóriában is van inulin, de ha megfőzöm és leszűröm a pörkölt cikóriát és abból csinálok tejeskávét, hol lesz abban a főzetben hasznos táp a baciknak??

Itt egy link pl. de ez megint csak "elszállt" szerintem:
bolthely.hu/biobolt/id/00417_Csaladi_koffeinmentes_gabona-cikoria_kave_200_g
szóval kérdés: cikória kávé jó-e a bélbaciknak?

fordulo_bogyo 2014.04.25. 13:43:54

@Munyi cica: "szóval kérdés: cikória kávé jó-e a bélbaciknak?"
Nem tudom.
Az inuli jo a baciknak. A cikoriaban van inulin. Az inulin vizben oldhato. Eddig rendben van.
Azt nem tudom, mi tortenik vele porkoleskor.
Az inulin osszetett szenhidrat. A porkoles homersekleten konnyen lehetseges, hogy kemiai atalakulast szenved. Valoszinunek tartom, de nem tudom.

Az idezett linken ezt is olvasom:
"A cikória gazdag magnéziumban, A-vitaminban, folsavban és ballasztanyagokban. Ezen kívül még tartalmaz szénhidrátot, zsírt és fehérjét, valamint kalciumot, káliumot, foszfort, vasat, B1-, B2- és C-vitamint, niacint."

A magnezium, kalcium, kalium foszfor az porkoles utan is ott lesz, es talan oldhato is marad azaz atkerulhet a kavedba. A vitaminok viszont valoszinuleg reszben vagy teljesen lebomlanak.

Nagyon OFF: engen egy kicsit zavar, amikor valamirol azt irjak, hogy az a valami gazdag ebben, abban és amabban. Ezen kívül még tartalmaz ezt azt meg amazt...
Ez gyakran felrevezeto. Az szamit, hogy a szokasosan elkeszitett es fogyasztott adagjaban mennyi van ezekbol a valamikbol, es ez hogyan aranylik a mas etelek szokasos adagjaban levo mennyiseghez.
Hiaba van valamiben aranylag sok valamibol, ha csak egy csipetnyit fogyasztunk belole, vagy ha ugy keszitjuk el, hogy az adott osszetevot nem fogyasztjuk el.
Extrem pelda lehet mondjuk a csipos piros paprika, vagy a fekete bors vitamin, feherje, zsir stb tartalma, vagy a tealevel rosttartalma, de kevesbe extrem pelda nagyon sok van.

Bocs.

Munyi cica 2014.04.25. 14:20:29

@fordulo_bogyo:

Köszönöm szépen, hát jó, szóval főleg a pörkölés az, ami tönkreteheti az inulint. Na mert ha megenném mondjuk főzve a cikóriagyökeret, mint a csicsókát szoktam, az tiszta sor, ott megmarad. Inkább azt nem tudtam, hogy a kávéba, mint főzetbe, át tud-e jutni, de ezek szerint igen, hacsak ugye a pörkölés...
No mindegy, szeretem a tejeskávét, majd azzal a "bizalommal" iszom, hogy hátha mégis marad valami :)

"A vitaminok viszont valoszinuleg reszben vagy teljesen lebomlanak."
Hát persze, de végül is nem főleg a vitaminok miatt issza az ember a kávét :)

"Nagyon OFF" - teljesen igazad van :) mennyi zsír meg szénhidrát....meg az összes töbi felsorolt cucc lehet pl. egy bögre cikória-tejeskávéban :)? Pláne ballasztanyag...

Pherekráteus 2014.04.26. 20:43:29

Na, én is kérdeznék megint.

Van egy kézi malmokat áruló oldal, ahol azt írják, hogy 14 után a gabonaliszt teljesen értéktelenné válik. Nekem ez gyanús... így szól:
"A forgalomban levő teljes kiőrlésű liszteknél gondolnunk kell arra, hogy a liszt megavasodását meg kell akadályozni, így ezek is tartósítva vannak hőkezeléssel, valamint a teljes kiőrlésű lisztnél - mivel megbontottuk a gabonát - megindul az oxidáció és a saját mikroorganizmusok "felemésztik" a hasznos vitálanyagokat. Ezért egy teljes kiőrlésű liszt kb. 14 nap után, már szervezetünk számára szintén értéktelen.
www.biomalom.hu/a-gabonarol
Mit szóltok hozzá?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.04.26. 20:54:33

@Pherekráteus:

Avasodni zsírok szoktak, azok pedig éppen nagyon kis mennyiségben van jelen a teljes kiőrlésű lisztekben. Liszteket nem szoktak hőkezeléssel tartósítani, ha nem találkoznak nedvességgel, akkor évekig tárolhatók gond nélkül. Mikroorganizmusok nem jellemzőek a lisztben (olyan viszonylatban, mint ahogy pl. a tejnél), ráadásul a liszt száraz, ez önmagában gátolja a mikróbák szaporodását. Nedves környezetben előfordulhat penészedés, de akkor már régen nem a vitaminok lebomlása a legfőbb gond, hanem a termelt toxinok.

Teljes kiőrlésű liszt nyugodtan használható 14 nap után is.

Pherekráteus 2014.04.26. 21:00:23

@Meleg Sándor:
Köszönöm, én is hasonlóan gondoltam. A hőkezelés alatt talán a szárítást gondolták?

Pherekráteus 2014.04.26. 21:01:13

És a vitamin milyen mértékben csökkenhet a gabona lisztjeiben?

Munyi cica 2014.04.27. 14:12:25

@Pherekráteus:

Elvileg a teljes őrlésű lisztben ott van ugye a búzacsíra és annak olajtartalma, ami megavasodhat, de direkt megnéztem, a 0-s liszt zsírtartalma 1,3 % a teljesé pedig 1,8 %. Tehát 0,5 % a különbség, amennyivel a tk. liszt gyorsabban avasodik, ez olyan pici, hogy ettől még 14 nap után teljesen jó. Persze nem kell évekig tárolni :)
Hőkezelt lisztről én még nem hallottam,(csak ha megsütjük kenyérnek, stb.) nem hiszem, hogy ezzel vacakolnának.

Kicsit humbugnak tűnik ez az oldal (is), nyelvtani hiba, (én itt általában gyanakodni kezdek), az meg, hogy "teljesen értéktelen"-né válik a liszt 2 hét után....meg a "vitálanyagok" felemésztődnek...roppant tudományosan hangzik.:)
Az az érzésem, hogy a saját malmára hajtja a vizet,( pontosabban el szeretné adni a kis házimalmait.)

Pherekráteus 2014.04.27. 21:05:32

@Munyi cica:
Köszönöm. Én is így gondolom... :)

Munyi cica 2014.04.27. 21:12:41

Ha már gabonázunk, megint van egy kérdésem:

Zabpelyhet lehet nyersen enni? A sima bolti lapított zabpelyhet? Az már hőkezelt valamennyire, azt hiszem forró hengerek között lapítják, tehát nem nyers zab, mint a lovaknak:)

De ha nem áztatom elő, csak úgy megeszem szárazon, ahogy van, nagyon ártalmas?
(fitinsav nagyon sok van benne, meg lektinek, ilyen antinutriensekre gondolok, akadályozhatja pl. vasfelszívódást ?)
Köszi a véleményeket.

Pherekráteus 2014.04.27. 21:46:04

@Munyi cica:
Én arról úgy hallottam, hogy nem ajánlatos enni, mert nyers az is, még ha a hengerek tényleg forróak is.
40 perc főzést ajánlottak pelyhekre, ahol erről olvastam. Ha viszonylag sokat eszik belőle valaki, és rendszeresen, akkor a hasnyálmirigye teljesen tönkremehet. Hallottam már olyat, hogy valakinek az okozta a halálát, hogy nagyon egészségesen akart étkezni, de nem sikerült neki. Túl sok nyers gabonától hasnyálmirigyrákja lett. És két év alatt meghalt.

fordulo_bogyo 2014.04.28. 02:26:36

@Munyi cica: "Zabpelyhet lehet nyersen enni? A sima bolti lapított zabpelyhet? "

lehet, termesztesen lehet
de megfozve finomabb
ha annyira nincs idod fozni, akkor vegyel instant zabpelyhet, amit elegendo meleg vizbe szorni, mert mar elofoztek

fordulo_bogyo 2014.04.28. 02:28:09

@Pherekráteus: " Túl sok nyers gabonától hasnyálmirigyrákja lett."
Tisztelettel ebben a kerdesben ketelyt jelentek be.
Ki es mire alapozza, hogy a nyers gabona hasnyalmirigy rakot okozott?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.04.28. 08:00:09

@Munyi cica: @Pherekráteus:

"sima bolti lapított" zabpehelytől kétlem, hogy bármi baja lenne valakinek, eltekintve a lisztérzékenyeket.

Hasnyálmirigy karcinóma esetén az ismert kockázati tényezőket a magyar wiki egész szépen összeszedte, nincs közöttük a gabonafogyasztás.
hu.wikipedia.org/wiki/Hasny%C3%A1lmirigyr%C3%A1k

Munyi cica 2014.04.28. 08:36:22

@Pherekráteus:
Hát köszi, azért ez biztos túlzás, 40 perc meg iszonyat sok, azalatt teljesen ronggyá fő :(.
Túl sokat nem is ennék (mint ahogy semmiből sem).

Munyi cica 2014.04.28. 08:39:02

@fordulo_bogyo:
Köszönöm a választ, nem az, hogy nincs időm megfőzni, csak nem szeretem kásának, olyan ragacsos papi, megsütve lepénynek megint csak rágós és ragacsos, (sajnos) jobban szeretem a szárazabb ételeket.
Instantot is vettem már régen, csak sajnos az jóval drágább. De jó ötlet, úgysem eszek sokat belőle.

Munyi cica 2014.04.28. 08:39:46

@Meleg Sándor:
Köszönöm neked is, nem vagyok lisztérzékeny, köszi a linket is! :)

Munyi cica 2014.04.28. 11:19:45

@Pherekráteus:

Ja, megnéztem a gabonaliszt vitaminjait, főleg a B vitaminok maradnak meg őrlés során (folsav is), illetve bizonyos lisztekben még karotin, E vitamin.
A vitamin, C,D viszont gyakorlatilag 0.
Mivel úgyis hőkezelve esszük (kenyér,kifli, tészta, stb.) megnéztem pl. Graham kenyér, rozskenyér, itt is főleg B vitaminok (B1, B2, niacin, folsav, B6,) maradnak meg, ill. rozskenyérben E vitamin. A többi nem. Nyilván a teljes kiőrlésűben, a fehér lisztekben is van, csak még kevesebb.
Hát nem feltétlenül a vitaminok miatt eszik a kenyeret, rostok, ásványi anyagok, kalória azért megmarad. :)

fordulo_bogyo 2014.04.28. 14:25:49

@Munyi cica: Muzli formajaban?
A legtobb muzli (muezli) egyik alap alkotoja.

Zb74 2014.04.28. 14:31:37

@Munyi cica: Bár az inulin valószínűleg a gyökerében van, én a cikóriából a fejét szeretem inkább. Igaz, nyersen eléggé keserű, de megpirítva, savanyítva vagy egyszerűen beáztatva a kesernyéssége csökken. Pirított változata igencsak finom köretnek.

Munyi cica 2014.04.28. 15:41:41

@fordulo_bogyo:
Nem, csak úgy kenyér vagy keksz helyett, szárazon elrágcsálva valamihez :) Hú, tudom, borzasztóan hangzik, de nem nagy mennyiségről van szó. A müzlit be szokták áztatni,néha előre is.
Igen, persze tudtam, hogy a müzli egyik alapanyag, van is itthon - a gyerekek szoktak néha.

Munyi cica 2014.04.28. 15:44:18

@Zb74:
Értem, hát én még nem is nagyon találkoztam cikória növénnyel, pláne gyökérrel, csak a bolti Cikória kávépótlóra gondoltam, az egy pörkölt, őrölt cikóriagyökér, abból kell tejeskávénak valót főzni, és hát ezen agyaltunk, vajon mennyi inulin lehet abban.
Megenném én a keserűsége ellenére, de hát a fejben ki tudja mennyi van.

Pherekráteus 2014.04.28. 18:06:25

@Meleg Sándor: @Munyi cica: @fordulo_bogyo:
No, próbáltam megtalálni a forrást. Van, amiben nem jól emlékeztem. Elnézést érte. Az emlékezetem azért mégiscsak megcsalhat.
A 40 perc főzési időt nem tudom hol olvastam.
Viszont a sok nyers gabonapehely és a hasnyálmirigyrák lehetőségét Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök, táplálkozáskutató előadásából vettem. Az előadást az interneten nem találom. Egy CD-n kaptam. Mellékelném az mp3 fájlt, de itt nem tudom. Aki kéri, annak elküldhetem. "Valóban egészségtelen a szója?" A címe szerint ugyan a szójáról szól, de az emésztésgátlókról is elég sok szó esik benne (lektinek, tripszingátlók, fitinsav, cseranyagok). E gátlók kapcsán említette, hogy hasnyálmirigyrák kialakulásában is szerepe lehet a sok nyers pehely fogyasztásának. Az előadás szerint a lényeg, hogy ezek olyannyira megnehezítik a nyers gabonák és néhány egyéb anyagféle lebontását, hogy a hasnyálmirigy vagy/és a bél egy idő után nem bírja a strapát, és megbetegszik. Főként megfelelő hőkezeléssel lehet ezeket az emésztésgátlókat semlegesíteni.
Rosszul emlékeztem! Nem állította, hogy csak ettől valaki rákos lesz, de szerinte szerepe lehet benne.

Sőt a feldolgozatlan pelyhek feltapadását is említette azt hiszem az egyik előadásban, nem biztos, hogy ebben. De ezt megint emlékezetből vettem. Nem tudom, hogy ez lehetséges-e.

Van egy középkorú ismerősöm, aki már régóta vetegatriánus, és hasnyálmirigy betegsége lett, (gennyesedés), ő is gyakran fogyasztott egyébként müzliben gabonapelyheket. Gyorsan el is juttattam hozzá ezt az előadást. Persze ez nem bizonyít semmit. De a fent említett előadás alapján, ami azért tudományos alapokon áll, eddig úgy sejtettem, hogy a pelyheknek elég nagy szerepe lehetett az ő betegségének a kialakulásában is.
Egyébként köszönök minden választ és utánnézést. Az igazságot keresem, lehetőleg tudományos oldalról.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.04.28. 18:59:13

@Pherekráteus:

Próbáltam erre megerősítő adatokat találni, nem sok sikerrel. A legközelebb talán ez áll:

www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23332711

A kockázatot fokozza a magas állati eredetű termékekből álló étrend, illetve a gyorsan felszívódó szénhidrátokból álló étrend. A rostbevitel éppen védő tényező, vagyis a teljes kiőrlésű gabona, zöldség, gyümölcs jó lenne.

Ha van is összefüggés, az marginális, a legfontosabb kockázati tényező még mindig az életkor, az alkoholizmus (ami a hasnyálmirigy-gyulladásnál is vezető ok) és a dohányzás.

pccr.unmc.edu/risk_factors.html

fordulo_bogyo 2014.04.28. 19:21:32

@Pherekráteus: Tudomanyos ismeretek a legritkabb esetben terjednek CD-ken, eloadasok formajaban, vagy youtube videokon.
Tudomanyos ismeretek hiteles forrasai a szakmai cikk, szakfolyoiratokban, lexikonok, tankonyvek.

"Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök, táplálkozáskutató..." - nem tudom, milyen kutatasokkal foglalkozik, nekem inkabb olyan "szakertonek" tuni, mint Antalvali, Szendi, Lenkei...:-(

fordulo_bogyo 2014.04.28. 19:22:51

utoirat: Az is erdekes, hogy ezek a szakertok egymasnak joreszt ellentmondo "igazsagokat" terjesztenek.

Munyi cica 2014.04.28. 20:02:20

@Pherekráteus:
Köszi, hogy helyesbítetted magadat :)Én is főleg az emésztést- és felszívódást gátló anyagokra gondoltam, de én nem eszek sokat, nem is napi szinten, és csak pár kanálkára gondoltam. De hálás vagyok a figyelmeztetésér. Azért Tóth Gábornak nem kell mindent elhinni.
Nekem is jár a hírlevele.
Mindnyájan az igazságot keresgéljük . Aztán vagy megtaláljuk, vagy nem :)

Munyi cica 2014.04.28. 20:08:53

@fordulo_bogyo:
Szóval nekem is jön Tóth Gábor hírlevele. Elszánt vegetáriánus, ezeket az eszméket hirdeti, biblikus alapokon állva, ha nem tévedek.
pl. legutóbbi ajánlata:

www.tudomanyeseletmod.hu/vasarlas/antioxidans-hatas/rakmegelozo-es-antioxidans-preventiv-csomag-20-kedvezmennyel/

www.tudomanyeseletmod.hu/

Azért ő is el akarja adni a cuccait.
Kedves ember, egyik fiam elment egyik előadása végére, hozott nekem pár terméket. Nem mondom, hogy rosszak, jó kis rostok :D.

De amit a "szakértelméről" sejtesz, nagyjából egyetértünk.

Pherekráteus 2014.04.28. 21:41:37

Mindenesetre gabonát nyersen nem szokott enni az ember, általában. Ez hőkezeléssel alkalmas emberi emésztésre, vagy rosszul tudom? Lehet, hogy van pehely, ami erősebben is hőkezelt, de ami nem, abból csak keveset mernék enni.
Csak mostanában jött divatba a müzlievés is, amibe nyers gabonák is kerülnek. Lehet, hogy ezek a müzlik hosszabb távon emiatt sokkal károsabbak, mint gondolnánk...

Számomra fontos kérdések:
1, A nyers gabonák fogyasztása okozhat-e betegséget pusztán a nyers keményítő túl sok munkát igénylő emészthetősége miatt?
2, A nyers pelyhek többsége valóban tele van-e ráadásul emésztésgátlókkal is?
3, Ezek pedig hosszabb távon tényleg betegséghez vezethetnek-e, ha sokat elfogyasztunk olyan élelmiszerekből, amelyeket miattuk sem tudunk elég hatékonyan megemészteni?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.04.29. 09:52:02

@Pherekráteus:

"Mindenesetre gabonát nyersen nem szokott enni az ember"

Nagyon sok mindent nem szoktunk nyersen enni (pl. húsokat, belsőségeket sem).

"Csak mostanában jött divatba a müzlievés is"

Igen, XIX. század. A Kellog testvérek csináltak gabonapelyheket, Bircher-Benner pedig a müzlit. Jellemzően vegetáriánus szemléletű irányzatokban terjedt el, jellemzően nem táplálkozástudományi, hanem ideológiai alapon.

"A nyers gabonák fogyasztása okozhat-e betegséget pusztán a nyers keményítő túl sok munkát igénylő emészthetősége miatt?"

Pusztán a keményítő miatt biztos nem. A keményítő nyersen is viszonylag jól emészthető, már a nyál amiláz is lekezdi bontani.

"A nyers pelyhek többsége valóban tele van-e ráadásul emésztésgátlókkal is?"

Önmagában a teljes kiőrlésű termékek rosttartalma (sima cellulóz) is akadályozza az enzimeket a tápanyagokhoz való hozzáférésben. Persze van a WGA, meg fitátok és még egy csomó minden, ami miatt lehet aggódni, de ezek csak akkor okoznak problémát, ha minden étkezésben nagy mennyiségű nyers gabona van. Ha valaki reggel eszik két kanál zabpelyhet, az nem fogja a többi étkezést befolyásolni.

"hosszabb távon tényleg betegséghez vezethetnek-e"

Ha a gabonapelyhek fogyasztását nézem, akkor a pozitív és negatív hatások tekintetében inkább a pozitív felé billen a mérleg. Hangsúlyozom, itt a mértékletes fogyasztásról van szó. Viszont nagy mennyiségben fogyasztva szinte bármelyik étel egészségügyi kockázatot jelent.

Nyers gabonatermék toxikus hatásait illetően vannak leírások arról, hogy hosszabb ideig (hetekig) éhező emberek nyersen ettek nagy mennyiségű lisztet és ettől meghaltak. Itt azért nyilvánvalóan nem lehet elvonatkoztatni a hosszú távú éhezés emésztőrendszerre gyakorolt hatásától.

Munyi cica 2014.04.29. 20:06:14

@Meleg Sándor:
Én is örülök a válasznak, köszi.
Nem is gondoltam volna, hogy a keményítő nyersen is emészthető. Tényleg?...ez nagy újdonság nekem.
És mi van az ún. rezisztens keményítőkkel? Az mire jó?

Egyszer olvastam (valami természetgyógyász könyvben :(, hogy azért ne együk nyersen a krumplit meg a gabonát, mert a hasnyálmirigyet túl nagy munkára fogja, és attól cukorbeteg lehet valaki, mivel hogy az inzulintermelő sejteket nagyon kimeríti. De gondolom, ez egyáltalán nem így működik.

"Önmagában a teljes kiőrlésű termékek rosttartalma (sima cellulóz) is akadályozza az enzimeket a tápanyagokhoz való hozzáférésben."
És ez a sültekre is vonatkozik, pl. teljes őrlésű kenyér, zabkeksz?

"nyersen ettek nagy mennyiségű lisztet" - hát még szép, hogy az nem jó, de azért a hőkezelt gabonapehely nem ugyanaz, mint a nyers liszt.

fordulo_bogyo 2014.04.29. 21:16:19

@Munyi cica: Keveri a termeszetgyogyaszod a hasnyalmirigy kulonbozo mukodeseit.

A kemenyito nem onmagaban valt ki inzulinvalaszt, csak akkor ha lebontva, cukorkent felszivodik. Ha kevesbe emesztheto, akkor kisebb az inzulinvalasz.

A nyers etelek kemenyitotartalma kevesbe emesztheto, a nem emesztheto (rezisztens) resze elelmi rostkent viselkedik, hasznos.

onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1541-4337.2006.tb00076.x/pdf

Iskolaban (altalanos iskolaban) ti nem vegeztetek olyan kiserletet, hogy nyers reszelt krumplibol vizben kiaztattatok a kemenyitot? Leulepedett az edeny aljara feher por formajaban. Nem oldodott a vizben. Ha nem oldodik, akkor az emeszto enzim nem fer hozza a beljesehez.
Mikroszkopban nagyon szep szerkezete van, egyszeru 100x jatekmikroszkopban is jol lathato.

Nem tudok arrol, hogy a hasnyalmirigyet fokozott munkara serkentene az emeszthetetlen (pl kristalyos) kemenyito. Nem is tud rola, hogy letezik, epp mivel nem fer hozza.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.04.30. 08:05:45

@fordulo_bogyo:

Részben egyet érek. A tiszta keményítő vízben valóban rosszul oldódik, de az, hogy a pohárban kicsapódik, nem feltétlen ugyanígy zajlik az emésztőrendszerben. Maga a sütés-főzés előbontja a keményítőt, de azért előtte sem haltunk éhen.

A keményítő molekulához való hozzáférés: a keményítőben kétféle változat van, egy el nem ágazó lineárois polimer (amilóz), ennek az emésztése elég lassú, mert az enzim csak a lánc végén tudja megkezdeni a lebontást. De ebből van kevesebb. Az elágazó szénláncú amilopektin sokkal jobb, mert az ágas-bogas szerkezet miatt sok helyen tud hozzákezdeni az amiláz a lebontáshoz (pl. a glikogén ez utóbbival áll rokonságban).

"a kemenyito nem onmagaban valt ki inzulinvalaszt, csak akkor ha lebontva, cukorkent felszivodik" - ez így van.

Az emésztőenzimek termelése szempontjából sincs sok jelentősége a keményítő terhelésnek. A hasnyálmirigy termel egy adott mennyiségű emésztőnedvet, amit a szervezet felszív, az bent van, amit nem sikerül, megy a vastagbélbe a bélbacikhoz.

Munyi cica 2014.04.30. 14:26:21

@fordulo_bogyo: @Meleg Sándor:

Köszi mindkettőtöknek! Akkor az jó hír, hogy a rezisztens keményítő jó a bélbaciknak, mostanában sokat olvastam róla. Érdemes direkt enni is? (másnapos kihűlt rizs, krumpli, stb. ) formájában? Hogy etessük a bélbacikat?
És akkor a rezisztens keményítő nem is vált ki inzulinválaszt?
Meg akármennyi keményítőt ehetünk, nem vágja haza a hasnyálmirigyet?
Igen, azt hiszem csináltunk ilyen kísérletet, és olvastam most frissen is róla.

Sándor!
Tőled is kérdezem ezeket, plusz még, hogy IBS esetén is hasznos ilyen rezisztens keményítőt enni?

Amaerilde 2014.05.09. 22:29:01

Jó cikk! Akárcsak a többi a blogon, köszi a lelkiismeretes önkéntes munkát :)

Kérdés: hogy a viharba lehet alacsony a kókuszcukor glikémiás indexe, ha egyszer 80%-ban szacharózt, 3-9%-ban glükózt tartalmaz, és a kristálycukor/répacukor (=szacharóz = glükóz+fruktóz) GI-je magas kb 70%?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.05.10. 07:38:21

@Amaerilde:

A GI-nél a viszonyítási alap (100) a tiszta glükóz. A szacharóz már jóval alacsonyabb GI értéket kap, mert először is szét kell szedni glükózra és fruktózra. A glükóz része már csak 50%, a fruktóz pedig jóval lassabban szívódik fel.
A GI értéket nagyon sok minden befolyásolja még, ugyanannak a szénhidrátforrásnak a GI értéke az előkészítéstől, felhasználástól függően jelentősen változhat a glikémiás indexe.

Munyi cica 2014.09.19. 08:58:23

Kedves Sándor!

Tegnap olvastam ezt, és eléggé elszomorított:
""Nem mindenkinek hasznos a kókuszzsír
A magas koleszterinszinttel rendelkezők esetén nem javasolt a fogyasztása, mert emeli a "rossz" koleszterin (LDL) értéket."

Részletek: www.webbeteg.hu/cikkek/fogyokura/15473/tevhitek_tenyek_zsirok

Bocsánat, nem tudom rendesen belinkelni, mert valamiért most nem működik.
Nem tudsz erről valami konkrétat, hogy tényleg így van-e, minden kókuszolaj egyformán rontja az LDL értékeket, vagy az extra szűz kókuszolaj nem annyira?
A kókuszzsír 60 %-a MCT olaj, a többi hosszú szénláncú, ha jól tudom. Azt se tudom, az MCT mit tesz a lipidprofillal...

www.pritikin.com/your-health/healthy-living/eating-right/1790-is-coconut-oil-bad-for-you.html#.VBvOJBZfaSp

A neten egy csomó angol nyelvű találat van, ami azt bizonygatja, hogy igen, a kókuszolaj emeli a (rossz) LDL szintet, mert sok benne a telített zsír, 92 %. Szóval hogy nem jobb, mint az állati zsírok, sőt rosszabb, mert több telített zsír van benne, mint pl. a liba-, tyúk- és disznózsírban (hát ez igaz is).
Úgy örülnék, ha tisztáznád ezt, főleg, hogy a közönséges, olcsóbb kategóriás kókuszzsír tényleg olyan káros-e. Mert sütni nem akarok VCO-val, ahhoz túl drága.
Köszönöm szépen!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.09.19. 09:13:51

@Munyi cica:

No, kezdjük ott, hogy amit itt koleszterinnek hívnak az nem koleszterin. Az lipoprotein, amiben van koleszterin is, de még az LDL-nél is nagy arányban vannak trigliceridek és egyéb zsírok.

A telített zsíroknak van hatásuk valóban a lipoproteinekre, különösen a 12-14 szénatomos változatok emelik a szintjüket.

Az összkoleszterin önmagában elég gyenge indikátor (ebben igaza van Szendinek) ami talán jobban számít, az az LDL/HDL aránya.

Azt gondolom, hogy a kókuszzsír különböző változatait illetően nincs érdemi különbség az anyagcserére gyakorolt hatást tekintve.

Lényegét tekintve ezt a tételt sem szabad önállóan nézni, nyilván vannak olyan étrendi tényezők, amik ellenirányban hatnak, pl. a zöldség és gyümölcsfogyasztás, testmozgás, stb.

Munyi cica 2014.09.19. 14:12:06

@Meleg Sándor:

Köszi, Sándor, nagyon számítottam a válaszodra.
"olyan étrendi tényezők, amik ellenirányban hatnak, pl. a zöldség és gyümölcsfogyasztás, testmozgás, stb."
Persze, ez minden ételre elmondható azért, úgyhogy ez nem javít/ront a kókuszzsír megítélésén, ami azért még mindig nem világos. többször is elolvastam a véleményed, de - csekély értelmű medvebocs lévén - még nem teljesen értem. Azt írod, hogy "a kókuszzsír különböző változatait illetően nincs érdemi különbség az anyagcserére gyakorolt hatást tekintve."
Ez részben jó hír, mert nem kell törni magam az extraszűz, drága kókuszolaj után, jó nekem a (viszonylag) olcsóbb kategória, pláne sütni, de mi az a hatás, amit az anyagcserére gyakorol?
Most eltekintve a cikktől, ami akár lehet slendriánul is megfogalmazva, valóban rontja a lipidprofilt (LDL arányt az összkoleszterinen belül, ill. a triglicerid mennyiségét emeli?
Azt szeretném még tudni, hogy vajon a telített növényi zsír (kókuszzsír, pálmazsír, vagy nem tudom, miben van még, talán avokádó?), na hogy ezek is pont úgy hatnak, viselkednek a lipidprofillal szemben, mint a telített állati zsírok (vaj,faggyú, disznózsír stb.). szóval hogy jobb-e a növényi SAF mint az állati SAF (tudom, így szereted őket :D)
Köszi!
Még talán annyit, hogy akkor napi hány deka kókuszzsírt tartasz optimálisnak?

Munyi cica 2014.09.27. 15:53:04

Kedves Sándor!

Nem válaszoltál erre a legutolsó beírásomra ill. kérdéseimre, de nem baj, mert úgy is ígértél egy zsíros posztot, akkor kivárom, és ott újra megkérdem ezeket. Főleg, mert most olvastam megint valamit a kókuszzsírral kapcsolatban, ami érdekelne, ill. a te véleményed és tudásod :). Köszi, akkor várok még, majd ha ráérsz ill. van kedved, időd válaszolni vagy írni.
Üdv. szép napot mindenkinek!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.09.28. 19:34:31

@Munyi cica:

Bocsi, elmaradt.
Röviden: nincs különbség adott zsírsav élettani hatásában ha állati vagy növényi forrásból visszük be. A pálmaolajat a WHO sem szereti, mert az állati zsírokhoz nagyon hasonló változásokat okoz a vérzsírokban.

SAF: az inkább SFA (saturated fatty acid) :)

Optimális kókuszzsír: napi energiabevitel kb. 10-12%-a a javasolt a telített zsírokból. Ebbe a keretbe belefér a kókuszzsír.

Munyi cica 2014.09.29. 08:54:05

@Meleg Sándor:

Köszönöm, Sándor. Valamiért az a képzete van az embernek, hogy a növényi telített zsír (kókusz pl.) egészségesebb, mint az állati telített zsír. Akkor ezek szerint nem így van...:( Miért gondoljuk ezt?
Miért említed a pálmaolajat, az nem a kókuszzsír, ugye? Vagy mire gondolsz? A kókuszzsír az állati zsírokhoz hasonló elváltozásokat okoz a vérzsírokban?
De arról volt szó, hogy máshogyan emésztődik, mint az állati, az MCT miatt, a máj dolgozza fel vagy hogy....
Ja, bocsánat, a SAF-ot eltévesztettem, természetesen SFA-ra gondoltam :DD

10-12 % nem is olyan sok kókuszzsírból. Ha jól rémlik, a kitavaiak étrendjében olvastam, hogy ők 21-22 % zsírt fogyasztanak,(és milyen egészségesek :-)), ebből 17 % telített zsírsav, szinte teljes egészében kókuszból nyerve. Ők tehát valamivel több kókuszzsírt esznek, persze lehet, hogy a kókuszdiót jobb enni, mint a finomított kókuszzsírt.
Hát nem tudom....

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.09.29. 10:58:49

@Munyi cica:

"Miért említed a pálmaolajat, az nem a kókuszzsír, ugye?" - Nem, de szintén növényi és szintén magas SFA arányú zsiradék.

"De arról volt szó, hogy máshogyan emésztődik" - van benne különbség, de az MCT-ket is lipoproteinné alakítja a máj.

"10-12 % nem is olyan sok kókuszzsírból." - nem is kevés, mert ez a teljes SFA beviteled. Az európai ajánlások 35% zsírt számolnak, ennek kb. egyharmada lehet telített, a többi MUFA/PUFA.

Kitava: a kitava csapat ezért is érdekes, mert döntő részben (60%) szénhidráton élnek, ami leginkább gyümölcsökből származó egyszerű szénhidrát :)

Munyi cica 2014.09.29. 13:56:16

@Meleg Sándor:

Köszi! :)

Akkor ezek szerint a WHO szerint a kókuszzsír éppoly ártalmas, mint a pálmaolaj, ha u.olyan hatással van a vérzsírokra? Jól értem?
És szerinted is?

10-12 %, az kb. 2,5 dkg kókuszzsír, az nem kevés valóban, de akkor már semmi állati telített zsírt nem ehetek aznap, se vaj, tejföl,tojás, húsban lévő, stb. :(( Igaz?

Persze, a kitavaiakat tudtam, hogy sok CH-t esznek, nem is annyira gyümölcs, hanem inkább édesburgonya, nem? De mindegy is, a lényeg, hogy kb. 17 % kókuszzsírt.... Hogy lehet, hogy a sok kókuszzsír meg magas ch ellenére egészségesek (?, ha azok....).

Munyi cica 2015.01.23. 14:24:58

Sándor!

Ezekkel még adós maradtál, most látom:), de most azért jöttem ehhez a poszthoz, mert szeretném még megkérdezni, ha egy késztermékben pálmazsír van, akkor az jó vagy rossz nekünk? 20 % a pálmazsír tartalma.
Másik: egy telített zsírnál mindegy, hogy állati vagy növényi eredetű? Pl. hogy kókusz- vagy pálmazsír vagy éppen vaj vagy disznózsír? A telített része a zsiradéknak ugyanúgy hat a szervezetre, akár állati akár növényi eredetű?

Örülnék, ha tudnál ezekre válaszolni, meg esetleg a szeptemberi elmaradt kérdéseimre. Ráér, majd ha ráérsz :).

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.01.25. 18:14:10

@Munyi cica:

A WHO álláspontja arra épül, hogy a telített zsíroknak vannak egészségügyi kockázatai, s a pálmazsír magas telített-zsírsav arányú, akárcsak a kókusz.

Az ajánlás szerint a telített zsír a napi energia-bevitel 10-12%-a lehet. A pálmazsír és a kókuszzsír előnye, hogy nincs benne koleszterin, de... na majd erről részletesen beszélünk, mert a koleszterinmítosz bonyolult történet.

Kitava: a paleós sorozatban írtam arról (III. rész), hogy még milyen különbségek vannak a természeti népek és a nyugatiak között. Az étrend az egészségben egy szeletke, alapvetően itt lehet egy tartományon belül mozogni, ha más tényezők ezt kompenzálják. A gond azzal van, ha kiemelünk egy-egy faktort és arra építkezünk nagy szorgalommal és a többiről megfeledkezünk.

Ui: igyekszek mindenre válaszolni, de van, hogy olyan gyorsan jönnek a kommentek, hogy lemaradok és belepi őket a friss hozzászólások tömege.

Munyi cica 2015.01.26. 14:19:23

@Meleg Sándor:

Köszi, értem, akkor tehát a forrás mindegy, akár állati, akár növényi, a telített zsírsav szempontjából.
Teljesen egyetértek, hogy az étrend csak egy szeletke, még nagyon sok összetevője van az egészségnek, legalább 8-10-et fel tudnék sorolni. Csak hát ez egy dietetikai szakember blogja, nem lamentálhatok a lelki egészségről vagy a sportról :).
Megértem, hogy néha elmaradsz, nem is szemrehányás volt, hiszen ott az egyéb munkád, köszi, hogy annyit segítesz még amellett is.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.01.28. 16:52:14

@Munyi cica:

Lamentálhatunk szinten minden témáról, akár még vendégposzt is jöhet, ha van olyan szerző és téma, ami beilleszthető a profilba.

zsuzsanon2 2015.03.30. 10:53:41

Szép, jó napot! :)
Megkérdezhetem, hogy ennek: manna.hu/blog/igy-csokkentsd-felere-a-rizs-kaloriatartalmat
van valami valóságalapja?

zsuzsanon2 2015.03.31. 09:46:43

Köszönöm szépen a gyors segítséget!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.03.31. 10:32:22

@zsuzsanon2:

Eszembe jutott egy történet, amit évekkel ezelőtt olvastam, leírta egy vegyész, hogy lehetne elkészíteni az ideális húslevest, amiben a hús is finom marad, meg a leves is.

Elég bonyolult eljárás volt, és lehet, hogy az eredmény garantált, de nincs az a háziasszony, aki azt így elkészítené s az sem biztos, hogy megenné bárki. :)

zsuzsanon2 2015.03.31. 11:06:22

:))
Igen, pont erre gondoltam, hogy vajon milyen íze lehet ennek a rizsnek, mert gondolom a főzővízével együtt kell hűteni, hogy tudjon oldódni belőle az amilóz. (Ha jól értettem.)És csak utána szűrni.
Aztán újra melegíteni, amiről meg nem is olyan régen azt lehetett olvasni, hogy veszélyes, mikrobiotikalag.
Kíváncsiságból megpróbálom, vajon ehető-e? :)

fordulo_bogyo 2015.04.02. 02:11:36

Egyszeruen arrol van szo, hogy fozes utan kb 12 orara hidegre kell tenni a kemenyitotartalmu eteleket (risz, krumpli, kenyer stb) es akkor a kemenyito egy resze emesztesnek ellenallo, rezisztens kemenyitove valtozik.
Nem bonyolult.
A keszre fozott rizsnek nincs fozovize.
Az utolagos melegites tiltasa egy mitosz, egy varosi legenda (urban legend)... hulyeseg - mondja a bakteriolgus. ;-)

zsuzsanon2 2015.04.02. 23:18:34

@fordulo_bogyo: Ó, köszönöm a segítséget, pedig már olyan szuperül belejöttem a kis adagok főzésébe, hogy ne kelljen a rizst újramelegíteni! :D

A rizst kétféleképpen lehet elkészíteni - igen, lehet bő vízben is, van olyan fajta, aminél jobb a sok víz - azért gondoltam. Meg én kioldódást értettem. De hát az én angoltudásom nem jó. (A német nagyon jó, ezt csak most azért írom le, hogy ne legyen túl nagy a kisebbrendűségi érzésem... D:)

Köszönöm! A bakteriológusnak is. :)

fordulo_bogyo 2015.04.03. 00:12:08

@zsuzsanon2: "A rizst kétféleképpen lehet elkészíteni - igen, lehet bő vízben is, van olyan fajta, aminél jobb a sok víz - azért gondoltam."

Ez nekem uj, en mindenfajta rizst (a vbarnat, feketet es a vad rizst is ugy fozom, hogy mire kesz, addigra ne legyen leve.

"Meg én kioldódást értettem." - en ugy ertelmezem, hogya rizsszemen belul valik oldotta, oldodik, de nem KIoldodik belole. Ha kioldodna, akkor egyszeruen le lehetne onteni a for rizsrol.

zsuzsanon2 2015.04.03. 00:22:43

Én Bécsben tanultam a sok vizes technikát, de állítólag az olaszok is így főzik: rantotthuswokban.bmintbalazs.com/rizs-fozese-olasz-modra

Akkor már értem, hogy mit értettem el az angolfordításommal. :)

Köszönöm még egyszer! (És tényleg ki fogom próbálni akkor, hátha jót tesz a vonalaimnak. :D )

Munyi cica 2016.04.23. 20:30:59

@Meleg Sándor:

Sándor, hadd kérdezzem már meg, erre hivatkozva:
"A telített zsíroknak van hatásuk valóban a lipoproteinekre, különösen a 12-14 szénatomos változatok emelik a szintjüket." melyek azok a 12-14 szénatomos változatok?
Vagyis hát milyen ételben vannak? Tejzsír, disznózsír...kérlek, mondj példát.vagy hol nézzek utána, köszi!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.23. 21:04:11

@Munyi cica:
A cikkben van egy-egy diagram a növényi és állati eredetű zsírok összetételéről, ott kék színnel vannak a telített zsírsavak.

Munyi cica 2016.04.24. 09:06:39

@Meleg Sándor:
Köszönöm, de az az igazság, hogy nem tudom kivenni, miben van 12-14 szénatomos változat, mert annyira egyforma a megadott referencia pici kockák kék színe. Bocs, de már egy másik posztban sem válaszoltál erre, én konkrétan szeretném tudni, milyen ételben van, hogy ha rontja az LDL profilt, kerüljem.

Ebben is kérdeztem :-(. :
alimento.blog.hu/2015/03/28/zsirok_anyagcsere_attekintes

A problémás C12-14 szénatomos zsírsavak konkrét forrása érdekelne.
Nem tennéd meg, h. megnevezed? :) pl. tejzsír....baromfizsír, kacsazsír....így. Köszi.

fordulo_bogyo 2016.04.24. 13:46:24

@Munyi cica: "A közepes szénláncú zsírsavak 6-8-10-12 szénatomos láncból épülnek fel, szakirodalomban az MCFA (medium-chain fatty acids) vagy MCT (medium-chain triglycerides) néven találkozhatunk velük. Meglepő módon összesen 2 olyan élelmiszer van, amiben ezek nagyobb mennyiségben fellehetőek: a növények világát a kókusz, az állatokét pedig egyes állatok tejzsírja képviseli, minden más zsírban, olajban rendkívül kis mennyiségben fordulnak elő."
Elegendo az, hogy sotetkeket keress. A kokuszolaj es a vaj kivetelevel egyik oszlopban sincs jelentos mennyisegu sotetkek (egyik sotetkek sem). Keves van a diszno, birka es marha zsirjaban.
Egyetertek, a sotetkek szineket az en monitoromon sem lehet szetismerni.

Munyi cica 2016.04.24. 14:54:09

@fordulo_bogyo:

Köszi, kedves bogyó, hogy segítettél, közben én is meresztgettem a szemem, a férjem segítségével, arra jutottam nagyjából, amit te is mondasz, a töményebb tejzsírt és amit nagyon sajnálok: a kókusz zsiradékját kell kerülnöm. Akkor a konzerv kókusztej sem jó, ( 20 % a zsírtartalma) ugye? Pedig hogy szeretem.

fordulo_bogyo 2016.04.24. 15:22:05

@Munyi cica: Erdekesseg: azt olvasom, hogy ketfele kokusztejet keszitenek.A suru 20-22% zsirt tartalmazot a reszelt kokuszbol preslik ki, a hig 5-7% zsirtartalmut pedig a mar kipreselt reszeleket vizbe aztatva es ujbol kipreselve...

Munyi cica 2016.04.24. 20:48:46

@fordulo_bogyo:
Igen, helyben vagyunk, amik nekem vannak itthon, némelyek 20 %-osak, mások meg 18, származási helytől függően, 4 dl-esek, de én ezt minimum egy literre higítom, mert nagyon sűrű, tehát, - ha jól számolom csak így fejben - akkor az 7,5-8 %-os lesz nekem kb. Persze, így is sok, de azért apránként elfogyasztom, csak nem futok újra venni. A kókuszreszeléket is szeretem, az viszont nagyon zsíros, valami 62 %-ra emlékszem. Kár.

Másik: még az ütött szöget a fejembe, hogy a kitavai népek állítólag hosszú életűek, erről már volt szó a blogon, az étrendjük 21 %-a zsír, és ennek nagy része kókuszból származik, kis része halból, ha annyira rossz lenne a kókusz zsiradékja....
Mit szóltok? Vagy Sándor már cáfolta a kitavai népek fene nagy egészségét? Magas CH-n vannak, de annak nagy része édesburgonya, yam gyökér, ilyenek, szóval egészséges fajta CH....:).

fordulo_bogyo 2016.04.25. 03:17:06

@Munyi cica: Nekem mindig gyanus, amikor egy exotikus nepet hosszu eletunek es egeszsegesnek allitanak be... (aki nem hiszi jarjon utana... messzirol jott ember azt mond amit akar... stb)
Itt azt olvasom, hogy az atlag elethossz naluk 45 ev volt... :-(
www.staffanlindeberg.com/TheKitavaStudy.html

151 ferfit es 69 not vizsgaltak, 78%-uk dohanyzott legalabb 20 even at...

Amiben jobbak voltak az vernyomas erteke es a szivbetegsegek hianya.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.25. 07:24:47

@fordulo_bogyo: @Munyi cica:

A kitava sztori nekem kicsit nehezen feldolgozható. Lindeberg éppen azokat az adatokat nem teszi közzé, aminek a segítségével kontextusba lehetne helyezni az adatokat. Pl. nagyon trehány életkori adatokat ad meg. ugyebár ha kevés az idős, akkor kevesebb lesz azokból a betegségekből, amik jellemzően idős korban fordulnak elő.

Az indonéziai térségben egyébként a dohányzás komoly probléma, az elmúlt évtizedekben irtózatos tempóban nőnek a dohányzással összefüggő megbetegedések, a daganatos és CVD vonalon is.

Egyébként a kitavai népességnek van pár olyan életmódbeli előnye, ami a jobb életminőség felé mutat, ezek egy része azonban nem étkezési jellegű.

Munyi cica 2016.04.25. 19:28:36

@fordulo_bogyo: @Meleg Sándor:

Köszönöm a válaszokat, ahogy emlékszem, a koleszterin értékeik viszont alacsonyak. Engem most főleg ez érdekel, hogy lehet, hogy a kókuszzsír fogyasztás ellenére alacsony marad nekik? Genetika? Ehhez adaptálódtak?
A dohányzásuk nem nagyon izgat, mert sohasem dohányoztam, szóval ez most nem játszik :). A kókuszzsír - koleszterinszint, LDL kapcsolata érdekel, vannak, több helyen viszont kedvezőnek ítélik koleszterinszint szempontjából, nem értem, miért?
shop.builder.hu/kokuszzsir-a2930

"A kókuszzsír zsírsavainak nagy része laurinsav, amely bár megemeli a vér koleszterinszintjét, HDL és LDL értékeket egyaránt, erőteljesebben növeli a HDL koleszterinszintet és végeredményben az LDL koleszterinszint csökkenésével számolhatunk a tartós fogyasztása során. Éppen ezért a kókuszzsír fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, tehát a kiemelkedően magas telített zsírsavtartalom megtévesztő lehet első olvasatra."
Azért nem vagyok teljesen nyugodt, majd nagyon ügyelek a mennyiségre, azért szerintetek a kókusztejet elfogyaszthatom, ha már itthon van? :)

Zb74 2016.04.28. 13:04:19

@Munyi cica: Az egyszeri kókusztej-fogyasztás nem oszt, nem szoroz.

csuha9 2016.04.28. 13:12:29

@fordulo_bogyo: A legszebb példa erre a hunzák. Egész iparág épült arra, hogy a hunzák így meg úgy, meg mindenféle hunza étrendkiegészítőket árulnak. Miközben a valóság az, hogy soha senki nem ellenőrizte, hogy a hunzák tényleg soká élnek, a legvalószínűbb az, hogy hazudtak az angoloknak, amikor azt mondták,hogy náluk az öregek 120 évesek. Anyakönyvet meg ugye nem vezettek.

Munyi cica 2016.04.29. 13:58:48

@Zb74:
Szia! Nagyon köszönöm, hogy reagáltál, a fiúk úgy látszik, már megunták a lamentálásomat (jogosan :)), köszi a megnyugtatást, én is úgy vélem, ha nem iszom nyakló nélkül, nem okoz bajt. Egyszerűen sehogy sem tudom letornászni a magas összkoleszterint, de hát ez van. Pedig nem sok telített zsírsavat fogyasztok.

Rolley 2016.05.05. 14:33:52

Kedves Sándor!

Nagyon tetszett a cikke, mert kérdéseket tesz fel, és nyitott.
Ahhoz lenne megjegyzésem, amikor azt fejti ki, hogy az emberiség a története során többségében linolsav tartalmú ételekhez jutott, és különféle magvakat mutat a grafikonon. Tudomásom szerint a legelőn természetesen étkező állatok húsa, teje, tojása egészen más, 1:3 arányban tartalmaz omega3:omega6 zsirsavat, ami az egészséges arány, míg az ipari méretű tápot használó állattartás termékei 1:12, vagy még rosszabb arányban., amiket többségükben fogyasztunk sajnos manapság. Ezért próbálom csökkenteni az omega6 bevitelt mindenhol máshol, ahol csak lehet, ezért nem használok napraforgóolajat. Helyette kokuszzsírt, és repceoljat használok főzéskor. Ez utóbbinak is egészen jó az omega3:6 aránya. (pro tip: repceolaj Ausztriában fele annyiba kerül mint nálunk)

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.05.05. 15:10:12

@Rolley:

Az adott élőlény táplálkozása befolyásolja, de alapjaiban nem változtatja meg a zsírsavak arányát, a legelésző állatok esetében inkább a konjugált linolsavak (amik között van omega-6 és omega-3 is) területén van jelentősebb változás.

Azt érdemes figyelembe venni, hogy a vadászó-gyűjtögető életmód nem volt túlságosan zsírbő, mert a vadon élő állatok csak a legszükségesebb zsírtartalékokat képzik. A zsírbevitel aránya valószínűleg kedvezőbb volt, a bevitt mennyiség a mainál kisebb. Bár ebben térben és időben nagyon erős eltérések fordulhattak elő.

csuha9 2016.05.05. 21:17:44

@Meleg Sándor: Tegyük hozzá, hogy a zsírban (olajban) sütés mint főzési technológia a 19. századig nem nagyon létezett. Inkább főzték, párolták, roston sütötték a húsokat.

Zb74 2016.05.10. 16:43:32

@Munyi cica: Nekem az utóbbi időben kissé magasra ugrott az LDL-szintem. Nálam ez szinte kizárólag a zsíros görög joghurt mértéktelenné vált fogyasztásának tudható be. 10%-os zsírtartalmú tejtermékből majd' mindennap megenni negyed kilót - néha majdnem felet - nem volt bölcs dolog. Kókuszból nem szoktam sokat enni, úgyhogy nálam az nem játszik.

@csuha9: Igazából a hunza-sztorit - amely az 1920-as években terjedt el - már az 1950-es években megcáfolta egy amerikai, aki egy évet töltött el közöttük - mégis folyton előkerül.

Munyi cica 2016.05.11. 20:15:20

@csuha9:
Nagyon köszönöm, hogy eszedbe jutottam és megosztottad velem a tapasztalatodat. Jó, hogy mondod a görög joghurtot, épp van itthon egy 400 gr-os :). Én meg tejföllel bűnözök, 12 %-ossal, az sem jobb, néha egy pici vajkrémet (25 %). Az a "szerencsém", hogy nagyon keveset eszek ezekből, max. 1 evőkanálnyi tejfölt, vaj meg fél teáskanál. A nagy görög joghurtot is min. egy hétig eszem. De köszi, azért tényleg jó vigyázni, mert sok kicsi sokra megy. A zsíros sajtokkal nagyon vigyázz akkor, csak falatnyi menjen, a krémsajtok nagyon zsírosak. Vajat nem is nagyon merek.
Most is magas az össz.kol. nekem, de a HDL jó, LDL-t itt külön nem néznek. Amikor tejszínt ettem sokat, na akkor fölment 8 fölé. Kókuszt én sem eszek sokat, csak épp, amivel kikenem a tojássütő alját :). Inkább egy kis reszeléket szoktam mostanság.
Még egyszer köszi, hát akkor fogd vissza magad, bármilyen finom is, inkább 1,5 %-os joghurtot vegyél :).

Munyi cica 2016.05.11. 20:17:34

@Zb74:

Jaj, bocsánat, véletlenül csuha9-nek küldtem el, amit neked szántam, olvasd el itt föntebb, ez neked szól valójában, ne haragudj!!! :). Fáradt vagyok, figyelmetlen voltam.

Munyi cica 2016.05.11. 20:18:41

@csuha9:
Ja, bocs, elbaltáztam, véletlenül neked címeztem, amit Zb74-nek szántam, ne haragudj!

Munyi cica 2016.05.13. 01:54:58

@Zb74:
Az avokádót mindenhol nagyon dicsérik, hogy milyen jó a koleszterinre, ha joghurtra vágysz, próbáld ki ezt:
www.nosalty.hu/recept/pikans-avokadokrem
Ebben van görög joghurt is, és mégse puszilsz be egy nagy pohárral egyszerre, mert kevesebb lesz egy adagban.
Nekem is több avokádót kéne ennem.
Nem haragszol, hogy az előbbi hozzászólást elcímeztem? :)

Zb74 2016.05.13. 21:34:08

@Munyi cica: Ugyan, miért haragudnám? :-D
Amúgy azért még mindig nem egetverő a koleszterinszintem, összesen 5,4 mmol/l; ebből az LDL által szállított mennyiség 3,64. Ezek az értékek csak egy kicsivel lógnak túl a referenciatartományon, inkább csak a korábbi szintekhez képest számít komoly ugrásnak.
Az avokádót szeretem, de nehéz kifogni belőle a pont érett darabokat. Az éretlenek húsa kemény, a túlérettek meg hascsikarást tudnak okozni.

Munyi cica 2016.05.14. 13:42:22

@Zb74:
Ja, hogy te ilyen jó vagy koleszterinben? Nekem 7 alatt soha nincs, most is 7,7 az össz. :(. Akkor fölösleges aggódnod egy kis görög joghurt miatt, nekem az életben nem volt szerintem 5,4 :).
Igen, sajnos nehéz jó avokádót kifogni, én is ritkán veszek, bár főleg az ára miatt. Érlelni úgy kell, hogy a keményebb darabokat papírzacskóba teszed és közepesen hűvös helyen (de ne hűtő), pl. kamra, speiz, terasz, attól függ, hol laksz, megérlelődik, időnként meg kell tapogatni, nézni. Próbáld ki, nekem bevált, nagyon finom lesz pár nap alatt, lényeg a papírzacskó.
Azért még egyszer köszi, figyelek a tejzsírra!

Zb74 2016.05.16. 22:12:52

@Munyi cica: Ó, értem, az tényleg más kategória (bár olvastam olyat, hogy volt idő, amikor csak a 330 mg/dl, azaz 8,5 mmol/l fölötti összkoleszterin-érték esetén avatkoztak be az orvosok). Én azért figyeltem föl az emelkedésre, mert tavaly még csak 4,4 volt az össz, és onnan ugrott föl 5,4-re. Az LDL meg 2,75-ről 3,64-re. Úgy éreztem, ennyi idő alatt ekkora emelkedés figyelemre méltó.

Köszi a tippet az avokádó-érlelésre. De honnan tudod, mikor érett, de nem túlérett? Amikor belül már foltos, akkor nem jó megenni, túlérett. De honnan tudod ezt megítélni kívülről?

Munyi cica 2016.05.17. 10:54:02

@Zb74:
Hát igen, és bármennyit küszködök, természetes módon soha nem megy még csak a normális érték közelébe sem, max. 6,4 -ig. Még 8 fölött is volt néha. Mikor egy-két évig gyógyszert szedtem, akkor lement, de amint abbahagytam, újra fölkúszott. Nem tudom, étrendi tényező mennyire befolyásolja, úgy tudom, a koleszterinbevitel nem, vagy épp, hogy jó, a telített zsírsavak...hát lehet, hogy igen, majd meglátom.
Annyira nem aggódom, a belgyógyász nem akar statint, én sem, hát marad ennyi. Szívbajom, érelmeszesedésem nincs

Avokádó:
Ha megnyomod kicsit, olyan puhaságú legyen, mint egy kinyomható citrom, vagy egy érett őszibarack, szóval én tapogatás útján próbálom megítélni, de rengeteg avokádó teszt van a neten, csipegess :), van, amelyik már vásárláskor segít, másik a magház teteje alapján, pl. itt egy:

twostudsandahammer.com/wp-content/uploads/2013/07/avocado-ripe.jpg

Ezek a népek magház teteje alapján nézelődnek :):
www.boards.ie/b/thread/2057451121

Itt az összes, de menj rá a képekre, az még jobb, csak győzzed :), én tapogatózok tovább.
www.google.hu/?client=firefox-b-ab#q=avocado+test

Zb74 2016.05.17. 16:09:35

@Munyi cica: Hát, ha nincs szívbaj, és nincs meszesedés, akkor Te se aggódj :-D Valószínűleg ennyit ér (önmagában véve legalábbis) a szérum koleszterinszint mint mérőszám. Nem sokat...

Köszönet a tippekért; szóval ha nehezen jön ki a szára - és amúgy is kemény a gyümölcs -, akkor éretlen, ha könnyen kijön, és világos alatta, akkor érett, és ha könnyen kijön, de sötét(barna) alatta, akkor túlérett. Meg eza a nyomogatás is hasznos dolognak hangzik.

Munyi cica 2016.05.18. 14:47:36

@Zb74:
Hát, igyekszem nem aggódni, bár azért szeretném, ha lejjebb menne, bevetek jó néhány házi módszert (fokhagyma, halolaj, sok mozgás, egy csomó mindent,)...., de nem sok sikerrel. Úgy könyvelem el, hogy az én szervezetemnek ennyire van szüksége. A pajzsmirigy alulműködés is okoz magas kol. szintet, de én szedek rá gyógyszert, a pm-et rendezi is, de érdekes módon, a koleszterinszint azért makacsul marad. Érthetetlen....

Igen, az avokádó pont úgy, ahogy leírtad, de majd kitapasztalod, néhány darab, és máris szakértő vagy :). Különben meg ha mégis egy nappal az ideális előtt vagy egy nappal utána használod fel, attól még nem lesz semmi baj, az ízén is megérzed, és legközelebb még jobban döntesz. Én úgyis általában krémet csinálok belőle, a turmixolás meg elfedi, ha nem tökéletes az érettsége. Sajnos, már jó régen ettem.

Azért csak figyeld a koleszterinszintedet, és számolj be, hogy alakul, érdekel, meg hogy vajon mitől változik, és melyik irányba. Majd én is ezt teszem, most figyelek, bár sok változás nálam nem szokott lenni, sok éve küszködök vele.
süti beállítások módosítása