Az ezüst-kolloidról pár mondat erejéig megemlékeztem már a lúgosításról szóló cikkben, de úgy gondoltam, szentelek egy rövidebb önálló írást is a témának. Aztán ebből egy hosszabb írás lett, mert ahogy kalandoztam a téma körül, sorra dőltek ki a csontvázak a szekrényből. Azt már megszoktam, hogy ugyanazok a mondatok ismétlődnek (pl. a „legalább 650 baktérium” megölése) mindenhol (forrásmegjelölés nélkül), és hasonlóan a búzafűnél tapasztaltakhoz, a neten keringő ökörségeket szemrebbenés nélkül beépítik termékleírásokba! Azon viszont már meglepődtem, hogy az ezüst-kolloidok forgalmazása körül igen méretes minőségi, termékbiztonsági és jogi problémák is vannak - de ne szaladjunk előre, erre majd később visszatérünk.

Újabb csodaszer a láthatáron.

MI AZ AZ EZÜST KOLLOID?

Az ezüst-kolloid esetében vizes közegben apró, jellemzően 10-100 nm közötti ezüstszemcsék találhatóak – az 1 nm kb. egy szőlőcukor-molekula mérete. Hogy pontosan melyik termék mit tartalmaz, nem lehet tudni, előfordulhat, hogy valóban tiszta ezüst van az oldatban, de nem lepődnék meg, ha valamilyen szerves (pl. ezüst-acetát) vagy szervetlen (ezüst-nitrát) kötésben szereplő ezüst kerülne némelyik üvegcsébe. Ugyanis a helyzet az, hogy a gyártó gyakorlatilag azt tesz az üvegbe, amit csak akar -  senki sem ellenőrzi.

Valahogy így kell elképzelni a vízben lebegő ezüst-részecskéket.

MIT KAPUNK A PÉNZÜNKÉRT?

A hazai forgalomban a 20-50 ppm-es koncentráció az elterjedt, de külföldről beszerezhető ennél töményebb oldat is.  Az 1 ppm (part per million – egy milliomod rész) 0.0001%-nak felel meg, vagyis a legtöbb ezüst kolloid szinte ezüst-mentes: 20 ppm-nél egy liter (kb. 1 millió mg) oldatban 20 mg ezüst található. Ez kb. annyi, mintha egy kockacukrot 150 liter vízben oldanánk el.

Ha a gazdaságosságot nézzük, megint furcsa dolgok jönnek ki: a termékek ára 5-6.000 Ft/l körüli tartományból indul felfelé, vagyis 1 g ezüst ára 250-300.000 Ft-ra jön ki, miközben a tiszta ezüst világpiaci ára most kb. 150 Ft/g. Jó üzlet, nem?

MIT TUD AZ EZÜST?

Az ezüst egy nemesfém, a periódusos rendszer 47-es rendszámú tagja, ma leginkább technológiai tulajdonságai (alakíthatóság, elektromos vezetőképesség) miatt keresett fém. Az ezüstnek nincs ismert biológiai funkciója, és nincs ismert hiányállapota. Mivel a periódusos rendszerben a réz alatt helyezkedik el, hasonló kémiai tulajdonságai miatt hajlamos a réz helyére beépülni, de nem képes annak megfelelően működni – emiatt az ezüst gátolja a réz felszívódását, hasznosulását, és gátolhatja a réz-tartalmú-enzimek működését. Hasonlóan viselkedik a szelénnel szemben is (pl csökkenti a glutation-peroxidáz enzimcsalád aktivitását).

Az ezüst nanorészecskék koncentrációtól és expozíciós időtől függő citotoxikus hatással rendelkeznek. Az alacsonyabb rendű élőlények (gombák, baktériumok) kifejezetten rosszul tolerálják az ezüstöt - erre épül az antimikrobális hatása -, de meghatározott mennyiségben és expozíciós idő mellett a magasabb rendű élőlények szerveit, anyagcsere-funkcióit is károsíthatja. Sajnos az emberi sejtek sem rajonganak az ezüstért, több tanulmányban foglalkoztak az ezüst egyes sejttípusokra gyakorolt károsító hatásával.

Az egyetlen szerencsénk, hogy az irodalmi adatok alapján az ezüst rendkívül rosszul (kb. 10-18%) szívódik fel az emésztőrendszerből. A legtöbb ezüst-kolloid csak jelképes mennyiségű ezüstöt tartalmaz, a javasolt fogyasztási adagok is alacsonyak (10-50 ml/nap), ennek 80-90%-a pedig fel sem szívódik. Ráadásul a bevitt ezüst felhígul a vérben és a szervezet szöveteiben szétoszolva, a hígulás akár két-három nagyságrendet is elérhet. Ezek együtt lényegében két dolgot jelentenek:

1. Gyakorlatilag minden belső fogyasztásra szóló indikáció esetében az ezüst-kolloid hatástalan, szedése felesleges. A kis mennyiségű fogyasztás (főként, ha az alkalomszerű vagy rövid kúrát jelent) esetén is minimális vérszint-emelkedést eredményez, ez kb. az élelmiszerekből származó ezüst-terhelésnek felel meg nagyságrendileg.
2. Kicsi az esély, hogy típusos ezüstmérgezési tünetekkel találkozzunk, illetve ahhoz igen komoly mennyiséget kell fogyasztani hosszabb időn át. És ennél a pontnál álljunk meg egy pillanatra, mert e téren vannak jelentős sikereket elérő embertársaink!

Az ezüst-kolloid fogyasztók között vannak potenciális Darwin-díj várományosok is.

EZÜST MÉRGEZÉS

Ezüst-kolloid fogyasztása következtében kialakuló mérgezést több esetben leírtak. A jelenség hátterében az áll, hogy nehézfémként az ezüst igen nehezen ürül a szervezetből (széklettel, epével, illetve vizelettel), így a rendszeres és bőséges fogyasztás révén (bár az ürítés fokozódik) felhalmozódhat a szervezetben.

Az ezüstmérgezés jellemző tünete az un. argyria, a dermatológiai szaklapok ínyencsége: az ezüst szürkés-kékes elszíneződéseket okoz a bőrön, a szem kötőhártyáján. Kezdetben ezek alig észrevehető foltok, később a teljes bőrfelület és a szemgolyó egésze bekékül. Rossz hír, hogy a jelenség visszafordíthatatlan: aki egyszer bekékül, az élete végéig úgy marad. A leírt esetekben a fogyasztás minimálisan napi 2 dl ezüst-kolloid volt, legalább néhány hónapon keresztül, de volt, aki napi szinten liternyi mennyiséget ivott. Sokan érvelnek azzal, hogy az argyria nem mérgezés, mert a betegek nem mutatják az akut ezüst-mérgezés tüneteit. Sajnos az argyria klinikai értelemben mérgezésnek tekinthető, isteni szerencse, hogy csak az élethosszig tartó „kozmetikai” probléma jelzi a túladagolást, nem pedig egy akut vese- és/vagy májelégtelenség.

Zárójelben érdemes azért megjegyezni, hogy sehol nem találkoztam olyan fogyasztási ajánlásokkal, amik az argyriás betegeknél feljegyzésre kerültek. S abban sem vagyok biztos, hogy ezek a személyek más alternatív szerekkel, gyógynövényes készítményekkel vagy engedélyezett étrend-kiegészítőkkel mértékletesebben jártak volna el. Ennyit az ezüst-kolloid védelmében.

Nem, ő nem Törpapa. Csak túlzásba vitte az ezüst-kolloid fogyasztását. Ő a szerencsésebbek közé tartozik, mert egyenletesen változott a bőrszíne, a legtöbb esetben elég ronda foltos az argyria megjelenése.

ÁLLÍTÁSOK AZ EZÜST KOLLOIDRÓL

Nézzünk meg konkrétan néhány olyan mondatot, amiket az ezüst-kolloiddal és hatásával kapcsolatban olvashatunk a világhálón. Sajnos nagyon sok megalapozatlan, sokszor légből kapott állítást lehet olvasni, és sajnos jellemzően termékekhez kapcsolódóan, ez nyilván messze esik a korrekt fogyasztói tájékoztatás fogalmától:

Az ezüstkolloiddal számtalan betegséget lehet gyógyítani. Baktériumölő hatása nagyobb, mint bármely antibiotikumnak.

Az ezüst-kolloiddal kapcsolatban a baktérium-ölő hatása élő szervezeten kívül igazolt, de az elő szervezeten belüli hatás nem feltétlen valósul meg. Ennek fő oka az, hogy a legtöbb termékben szereplő koncentráció nem képes az antimikrobális hatás kiváltásához szükséges vérszint elérésére. Arról nem is beszélve, hogy a sokat szidott antibiotikumokkal esetleg sokkal hatékonyabban és célzottan lehet irtani a kórokozókat.

Az ezüst kristályos szerkezetű anyag, melyet jellemzően az emberi szervezet csak ilyen apró részecskékre bontva, tehát kolloid formában képes felhasználni.

Mivel az ezüst tiszta fémként vízben, zsírban és alkoholban is elhanyagolható mértékben oldódik, a szerves vagy szervetlen vegyületekben található ezüst a hozzáférhetőbb a szervezet számára. Emiatt van, hogy az ezüst-kolloid olyan rosszul szívódik fel. A nagyméretű (100 nm feletti) fémkristályok jó eséllyel nem is szívódnak fel, csak a bélflóra baktériumait idegesítik, vagy a bélhámsejteket teszik tökre.

a legtöbb antibiotikum féltucatnyi organizmust pusztít el, az ezüstkolloid azonban képes akár 650-et is.

Ez a 650 mindenhol előfordul, de sehol nem jelölik, honnan vették az adatot (viszont már angol szövegekben is megvan). És miért pont 650-et? Egyébként az antibiotikumok többsége nagyobb baktériumcsoportokra hat, vannak igen széles spektrumú készítmények és vannak olyanok, amik speciálisan kisebb számú fajra hatnak. Az sem biztos, hogy jó, ha egy készítmény túl széles  spektrumú, s az adott fertőző mikroorganizmuson túl kipusztít sok olyat is, amit nem kellene. A bélflóra baktériumai is érzékenyek az ezüstre, ráadásul az epével kiválasztott ezüst jelentős része eljut a vastagbélbe.

A vírusokban, baktériumokban, gombákban és parazitákban különböző enzimek segítik a kórokozók anyagcseréjét. Az ezüstkolloid ezeknek az enzimeknek gátolja az optimális működését, így okozva a kórokozó pusztulását, melyhez nagyjából hat percre van szüksége.

Minden élő szervezetben enzimek felelősek az anyagcseréért. Az ezüst ezek közül többet is képes gátolni, még a magasabb rendű élőlényekben is.

Az ezüst megbénítja azokat a bizonyos enzimeket, amelyeket az egysejtű baktériumok, gombák, vírusok oxigént felhasználó anyagcseréjük során használnak. Így azok megfulladnak. Nem ártalmasak viszont az emberi enzimekre, sem pedig az emberi szervezet bármely részének vegyi egyensúlyára.

Ezt egy másik honlapon találtam, az előző mondat módosított változata. Először: a baktériumok mind egysejtűek. Másodszor: a patogén baktériumok egy része anaerob, akkor azokra nem hat? Harmadszor: a vírusoknak nincs anyagcseréjük, éppen ezért más sejteket használnak fel a szaporodásukhoz. Negyedszer: több emberi enzimre (pl. glutation-peroxidázok) igazoltan károsító hatással van az ezüst.

Egyes kutatók szerint második immunrendszerünket biztosíthatná, ezáltal megvédene a legtöbb kórokozóval szemben.

„Egyes kutatók” viszont kimutatták, hogy az ezüst citotoxikus hatású a fehérvérsejtekre és gátolhatja az immunrendszer működését, függően a dózistól és a behatási időtől. A második immunrendszer nagyon jól hangzik, de az is elegendő lehet, ha nem tesszük tönkre az elsőt.

Több amerikai példa szolgál pozitív eredményekkel az AIDS, a herpesz, a gombásodás, a Candida, a szifilisz esetében, sőt bizonyos esetekben a rák leküzdésében is hatásos lehet.

Sajnos a lustaságból kifolyólag forrás nincs. De számos kórokozó esetén vannak publikációk, amik megerősítik az ezüst ilyen jellegű tulajdonságait. Sőt, még daganatos sejteket is sikerült ezüsttel elpusztítani – élő szervezeten kívül. Elég sok kérdés (terápiás dózis, mellékhatások, alkalmazási terület, stb.) van még, amit tisztázni kell - nem kizárt, hogy egyszer lesz ebből egy jó kis gyógyszer, de ettől most még most messze vagyunk.

Ha ennyire jó, akkor miért nem tudnak róla a betegek? Ennek oka, hogy senki nem szabadalmaztatta, és valószínű soha nem is fogja. Ugyanis egyik intézet sem szeretne előállni azzal, hogy új ellenszert talált a rák vagy az AIDS ellen. Ha ezt megtennék, akkor új hatóanyagnak kellene nevezni, ez pedig ahhoz vezetne, hogy bevonnának minden ezüstkolloidot tartalmazó szert azzal az indokkal, hogy mint minden új hatóanyagnak, ennek is be kell vizsgálni a hatásait.

A szabadalom alapvetően találmányok, új megoldások, eszközök, hatóanyagok jogi védelmét szolgálja. Nem lehet szabadalmaztatni magát az ezüstöt, illetve annak természetes előfordulási formáit. Az ezüst-kolloid pedig egyáltalán nem új dolog – tehát nincs mit szabadalmaztatni.

Arra nem is gondolnak, hogy szabadalmi védelem hiányában (elvileg) bárki gyárthat ilyen hatóanyag-tartalmú terméket - hiszen nincs szabadalmi oltalom alatt. A gond nem a szabadalommal, hanem a forgalmazáshoz szükséges engedélyeztetéssel van. Ha az ezüst-kolloid tényleg olyan univerzális gyógyszer lenne és a gyógyszergyárak el akarnák tüntetni, akkor a legjobb mód éppen a szabadalmazás lenne, mert akkor el lehet dugni egy páncélszekrénybe évekre. Ehhez képest tele a piac ezüst-kolloiddal és más nehézfém-kolloidokkal.

A gyógyszermaffia felelős mindenért.

Természeten az ezüstkolloid hatásának kutatása és orvosi bizonyítása nem tart még itt, de ki tudja, megfelelő körülmények között milyen valóban hatékony készítményeket lehetne belőle létrehozni.

A PubMed tele van az ezüsttel, annak biológiai hatásaival és konkrétan az ezüst-kolloiddal kapcsolatos cikkekkel. A „silver” szóra több mint 68 ezer találat van, a „colloidal silver” kapcsolatra is majdnem 1.200, és több tucat más szókapcsolatra is kereshetünk a toxicitástól az egyes betegségekben elért eredményekig. S kapunk keresésenként jó kis cikkeket ezerszámra (folyamatosan vannak új publikációk is). Valójában elég sokat tudunk az ezüst működéséről, vannak olyan területek ahol ígéretes eredmények is születtek, csak hát ne lennének azok a fránya mellékhatások.

Az ezüstkolloid még tartósan nagy adagban sem ártalmas, hiszen a vesével és a májjal is ürül – árulja el a szakértő -, ugyanakkor az ezüstkolloid tartósabb hatástalansága sem ellenjavallt, mivel nem mérgező, és a hatása lassan alakul ki.

Szerencsés esetben sem a veséje, sem a mája nem ürül ki az embernek. A vese és a máj kiválaszt, a vizelet és az epe meg kiürül. Sajnos ez nagy adagoknál nem érvényes, mert a nehézfémek kiválasztási kapacitása elég kicsi, ami azt jelenti, hogy az ezüst felhalmozódhat a májban (is). Nem tudom, mit ért a "szakértő" tartós hatástalanság esetén, de ha egy anyag hatástalan, akkor minek szedjük? Ráadásul éppen fentebb írták pár sorral, hogy 6 perc alatt írt ki 650 baktériumot.

Az ezüstkolloid igen sokoldalú szelíd gyógymód. Használható külsőleg és belsőleg is.

Mindig ezzel a szelíd gyógymóddal jönnek, de az igazság az, hogy nem szelíd. Testidegen, mérgező nehézfémet juttatunk be a szervezetbe. Ha valaki alkalmazni akarja, akkor a külsőleges használatot javasolnám – erre egyébként több készítmény is van forgalomban, de nem kolloid formában.

Ha például bedugul a fülünk, alkalmas a kimosására. Elég 3-5 cseppet a bedugult fülbe csöppenteni, majd egy-két percet nyugodtan feküdni, hogy a cseppek a hallójáratba jussanak és hassanak.

A sima fülcsepp ugyanezt tudja, minek kell ide az ezüst? Egyébként gyakorlatilag bármilyen betegségre/tünetre javasolják a ezüstkolloidot: torokgyulladás, kötőhártya-gyulladás, rossz lehelet, szájsebek, afták, rossz fogak. Sok esetben el lehet mondani, hogy a rendelkezésre álló készítmények tökéletesen megfelelőek, s nagy valószínűséggel jobb hatásúak is, mint az igen alacsony koncentrációjú ezüst-oldat. Ez a "panacea-jelenség", ami jelezi, hogy óvatosan kell bánni az alternatív irányból érkező készítményekkel. Az a készítmény, ami mindenre jó, általában semmire sem jó.

Hüvelyfertőzés esetén egy liter vízbe csöppentsünk két-három evőkanál ezüstvizet és öblögessük az intim testrészt.

Szóval 1 liter ezüst-kolloidban van 20 mg ezüst, ha ebből kiveszünk 2-3 evőkanálnyi mennyiséget (legyen 30 ml), és azt felhígítjuk 1 literre, akkor mennyi ezüst is lesz benne? Literenként 0,6 mg. Szerintem ez sem egyszeri adag... már-már a homeopátia határát súrolja. Jó ez valamire?

A kolloid ezüst kis mennyiségben a növényi táplálékokban és az emberi szervezetben is megtalálható, aminek a jelenléte nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működésében.

Ebből annyi igaz, hogy az ezüst kis mennyiségben előfordul a természetes vizekben és az élelmiszerekben is - a természetes ezüstterhelés döntő része élelmiszerekből származik. Ugyanakkor az ezüst nem feltétlen kolloid formában, inkább szerves vegyületekbe épülve fordulhat elő. De ne felejtsük el, hogy ha nem lenne az étrendünkben ezüst, akkor sem történne semmi, mert nincs ismert biológiai szerepe.

Az orvostudomány által már régóta bizonyított tény, hogy a kolloidszemcse méretű ezüst rendkívül hatásos a különféle vírusos és fertőzéses megbetegedések kezelésében.

Élő szervezeten kívüli (in vitro) vizsgálatokban baktériumok és gombák ellen hatásos volt. Az más kérdés, hogy a kísérletekben alkalmazott kolloid ezüst (minimum 100 ppm koncentrációban) mennyire tekinthető azonosnak a kereskedelmi forgalomban található, sokszor megkérdőjelezhető minőségű készítményekkel. Az FDA vizsgálatok az ezüst-kolloid termékeknél a jelzett ezüsttartalomhoz képest igen széles szórás tapasztaltak, volt olyan termék, ahol jelzett koncentráció alig 15%-át mérték. Máshol meg 25%-kal többet.

Az ezüstkolloid igen hatásos csontregeneráló, elősegíti a bőr és a finom szövetek újraképződését, ráadásul sterilen tartja azokat.

És miért lenne csontregeneráló? Hogyan segíti a bőr újraképződését,már azon túl, hogy bekékül tőle a bőr? Miért kell sterilen tartani egy eleve steril szövetet? Mik azok a "finom szövetek"? Vannak nem finom szövetek is? (Ki kóstolta őket?)

Ezüstkolloidos kozmetikum. Mert az emberek bármit megvesznek. 100 g 25 dollárért.

Az ezüstkolloidból célszerű reggel, éhgyomorra bevennünk 2 teáskanálnyit, és ne használjunk fém vagy műanyag kanalat, így a kolloidszemcsék könnyebben felszívódnak és bejutnak a vérkeringésbe. Mielőtt lenyelnénk, tartsuk rövid ideig a szájüregben, így a felszívódás sokkal jobb és intenzívebb lesz.

Miért nem lehet fém kanalat használni? Az ezüst nem lép reakcióba más fémekkel ilyen rövid idő alatt. A műanyag kanalakról nem is beszélve. És akkor végül is milyen kanalat használjunk, fát vagy üveget? Mi köze van a kanál anyagának a szervezetben történő felszívódáshoz? Ha már felszívódás: igen, vannak anyagok, amik a szájpadlásról már felszívódnak (pl. alkohol), de az ezüst-kolloid estében nem értem, hogy ez miért lenne jelentősebb, mint a nagy felületű, kifejezetten felszívódásra kitalált vékonybél?

Az ezüst kolloid segíti a magzat fejlődését, növekedését is egészségesebbé teszi, megkönnyíti a szülést és lábadozást.

Terhesség és szoptatás alatt eszébe ne jusson senkinek ezüst-kolloidot iszogatni! Állati embriókban komoly magzatkárosító hatást tapasztaltak, hála az égnek, hogy emberen senkinek nem jutott eszébe ezt kipróbálni. Mivel az emberi anyagcserében az ezüstnek nincs ismert szerepe, a magzati fejlődésben az ezüst nem szükséges. Fogyasztása kockázatosnak tekintendő.

Az ezüst kolloidot sikerrel használják a legnehezebb gyógyítási körülmények között is.

Nem igaz. Az orvostudomány nem alkalmaz ezüst-kolloidot terápiás eszközként. Az alternatív és komplementer medicina területén sem tekinthető általánosan elfogadottnak. Az alkalmazás területén elért "sikerek" kétségesek.

Az elmúlt száz év orvosi szakirodalmában még említés sincs olyasmiről, hogy az ezüst kolloid szájon át való vagy intravénás használata bármiféle mellékhatással járna.

Nem igaz. Több tucat argyriás esetet dokumentáltak, ami ezüst-kolloid nagy mennyiségű, hosszabb időtartamú fogyasztásra alakult ki.

Nincs említés mellékhatásokról... Hát van. Nem is kevés.

FOGYASZTÓVÉDELMI GONDOLATOK

É most jönnek a legkomolyabb gondok! Miközben a neten kalandoztam az ezüst-kolloid ügyében elgondolkodtam azon, hogy milyen jogcímen is léteznek ezek a termékek? Az élelmiszer kategóriát a hazai szabályozás (2008. évi XLVI tv.) az EU rendelkezéshez köti, az érintett 178/2002/EK rendelet 2. cikke pedig az élelmiszernél a fogyasztási célt hangsúlyozza, s az élelmiszer fogalomtól elhatárolja a gyógyszereket, gyógyhatású készítményeket. Az is nyilvánvaló, hogy az ezüst-kolloid esetében az ezüst nem tekinthető szermaradványnak, szennyeződésnek, illetve nem tekinthető adalékanyagnak (bár E174 jelzéssel, felszíni bevonásra használható az ezüst), mivel a termék jellegadó komponenséről van szó.

Az ezüst-kolloid önmagában nem tekinthető étrend-kiegészítőnek sem, ugyanis a vonatkozó jogszabály (37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet) szerint az étrend-kiegészítő „olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat”, tápanyag alatt értve pl. a vitaminokat és ásványi anyagokat. Itt több kritikus pont is van, mert

• ha az élelmiszer kategóriába nem sorolható be, akkor étrend-kiegészítő sem lehet,
• a 20-25 ppm-es mennyiséget nem nevezném koncentrált formának,
• az ezüstnek ugyan van élettani hatása, de az igazolt hatások nem pozitívak, a hatásmechanizmust tekintve pedig eltérnek az étrend-kiegészítőkben található ásványi anyagokétól, nyomelemekétől.

A rendelet egyébként pontosan rögzíti, milyen ásványi anyagok szerepelhetnek étrend-kiegészítőben, sőt még azt is megadja, azokat milyen vegyületek alkalmazásával lehet azokat forgalmazni. Ezüst és ezüst-vegyület nincs megadva.

Megnéztem az OÉTI honlapján található étrend-kiegészítő listákat is. Az összesített (röpke 740 oldalas) listáján összesen 3 ezüst-tartalmú terméket találtam, a Crystal-Pharma Kft. „Crystal Silver Natur Power” fedőnevű terméke három változatban (notifikációs számok: 9964/2011, 7213/2010, 8868/2011). Ezek összetételében viszont a fő hatástényezőként nem az ezüst került feltüntetésre, hanem C-vitamin, torma-kivonat illetve grapefruitmag-kivonat. Az ezüstöt az összetevők között fel sem tüntetik, csak külön, összetételi jellemzők címszó alatt, jelezve a 20-25 ppm-es koncentrációt. Igen érdekelne, hogy ment át az engedélyezésen…

Az adott termékkel a Gazdasági Versenyhivatal is foglalkozott (Vj/103-045/2010 és Vj/103-062/2010 – érdemes végigolvasni). A GVH eljárás során a termék összetétele nem képezte a vizsgálat tárgyát, csak a kapcsolódó kommunikációs gyakorlat (gyógyhatások feltüntetése). Annak ellenére, hogy 6 vizsgálatba bevont érdekeltségből 3 vállalkozást, illetve személyt összesen 8.150.000 Ft-ra büntettek, a Crystal Silver Natur Power termékek mai napig elérhetőek, a honlapjukon továbbra is vannak gyógyhatásról szóló állítások, sőt, ezüst-kolloidot előállító gépet is ajánlanak.

Ezek után leveleztem egyet az OÉTI-vel, hogyan is állunk a témában. Nos, ezüst-kolloid sem élelmiszerként, sem étrend-kiegészítőként nem hozható forgalomba, gyakorlatilag, aki ilyen termékkel találkozik, rohannia kellene az illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási hatósághoz.

Futottam egy kört a gyógyszeres irányba is. Az ATC lista (Anatomical Therapeutic Chemical classification system, anatómiai, terápiás, kémiai osztályozási rendszer) csak az ezüst-szulfadiazint (D06BA01) említi. Az OGYI keresőjében három külső használatra szolgáló termék (krém) tartalmaz ezüst-komponensű hatóanyagot (ebből az ezüst-nitrát tartalmú készítmény törzskönyvből törölve) – ezüst kolloid, illetve ilyen hatóanyagú más készítmény nincsen törzskönyvezve. Attól eltekintve, hogy itt nyilvánvalóan a gyógyszermaffia álságos mesterkedéseivel állunk szemben, mégiscsak kellene valamilyen forgalomba hozatali engedéllyel rendelkeznie a termékeknek. De semmi. És akkor ott lebeg továbbra is a kérdés: ha nem élelmiszer, nem étrend-kiegészítő, nem gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény - akkor micsoda az ezüst-kolloid?

Ezüst-szulfadiazin, az egyetlen engedélyezett ezüst-tartalmú hatóanyag. Semmi köze a kolloidhoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

1. Az ezüst mai ismereteink szerint az élő szervezet számára nem létfontosságú, hiányállapota ismeretlen.
2. Az ezüst az élő szervezetek számára változó mértékben, de toxikus hatású. A mikróbák különösen érzékenyek az ezüstre, de a magasabb rendű élőlények anyagcseréjében is okozhat nem kívánatos hatásokat.A tudományos publikációk az akut mérgezés leírásán túl számos, sejtszintű károsodást írt le.
3. A kolloid ezüst esetében meggyőzően csak az antibakteriális hatásokat sikerült igazolni, azokat is élő szervezeteken kívül (in vitro). Élő szervezeten belüli (in vivo) vizsgálatokból sajnos kevés van (azok is jellemzően patkányokon). Több területen vannak további kutatást igénylő, potenciálisan később alkalmazható eredmények (pl. daganatellenes hatás), de az ezüst-kolloid termékeknél jelzett gyógyhatások létezése ettől még nem tekinthető igazoltnak.
4. Gyógyhatású készítményekben csak külsőleg alkalmaznak ezüst-komponensű hatóanyagot, de tiszta ezüstöt még ott sem. Belsőleg használandó készítményben jelenleg nem alkalmaznak ezüstöt.
5. Összességében az ezüst kolloidhoz fűződő gyógyhatások nem igazoltak. A National Center for Complementary and Alternative Medicine (NCCAM) szerint az ezüst kolloid sem biztonságos, sem hatékony kezelésnek nem tekinthető.
6. Az ezüst-kolloid rendszeres fogyasztása mellett több esetben írtak le lokális, vagy egész testre kiterjedő agyriát. Az esetek döntően extrém fogyasztáshoz kötődtek. A hazánkban jelenleg elérhető készítmények esetében a javasolt adagolásban kicsi az esélye mérgezés kialakulásának, de a kockázat nem kizárható.
7. A hatályos EU is hazai szabályozás, illetve a hazai nyilvántartások szerint az ezüst-kolloid nem élelmiszer, nem étrend-kiegészítő, nem gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény. A forgalmazásának jogi háttere tisztázatlan. A terméket minőségét biztosító hatósági ellenőrzés hiányzik.
8. Komoly aggályokat vet fel, hogy a legtöbb termék esetében az összetétel mennyiségi és minőségi jellemzőit tekintve sincsenek megbízható adatok. Az amerikai tapasztalatok azt mutatják, hogy az ezüst-kolloid készítmények minősége változó, a hatóságilag engedélyezett étrend-kiegészítők és gyógyhatású készítményekhez képest jóval bizonytalanabb. A termék tájékoztatók a világháló fellelhető megalapozatlan információkra épülnek, gyakorlatilag teljesen megbízhatatlanok.
9. A termékekben található 20-50 ppm-es (0,002-0,005%-os) koncentráció felveti a hatásosság kérdését. Az antimikrobális hatást ennél jóval magasabb koncentrációnál (100 ppm) igazolták. Ilyen kis koncentrációban az ezüst-kolloid hatása megkérdőjelezhető, főleg belsőleg, napi 10-50 ml-es adagokban fogyasztva, ugyanis a szervezetben eloszlatva a koncentráció akár két-három nagyságrenddel is csökkenhet (kb. napi 50 ml egy 50 literes víztérben)

Források:

1. Eltitkolt orvosság. LINK
2. Ezüst kolloid, avagy ezüstvíz. LINK
3. Ezüstkolloid 200 ml, termékelírás. LINK
4. Hadrup N, Lam HR:Oral toxicity of silver ions, silver nanoparticles and colloidal silver- a review. Regul Toxicol Pharmacol. 2014 Feb;68(1):1-7. LINK
5. Black RS, Whanger PD, Tripp MJ: Influence of silver, mercury, lead, cadmium, and selenium on glutathione peroxidase and transferase activities in rats.Biol Trace Elem Res. 1979 Dec;1(4):313-24. LINK
6. Schrauben SJ, Bhanusali DG, Sheets S, Sinha AA: A case of argyria: multiple forms of silver ingestion in a patient with comorbid schizoaffective disorder. Cutis. 2012 May;89(5):221-4. LINK
7. Barkhordari A, Barzegar S, Hekmatimoghaddam H, Jebali A, Rahimi Moghadam S, Khanjani N: The toxic effects of silver nanoparticles on blood mononuclear cells.Int J Occup Environ Med. 2014 Jul;5(3):164-8. LINK
8. Vandebriel RJ, Tonk EC, de la Fonteyne-Blankestijn LJ, Gremmer ER, Verharen HW, van der Ven LT, van Loveren H, de Jong WH: Immunotoxicity of silver nanoparticles in an intravenous 28-day repeated-dose toxicity study in rats. Part Fibre Toxicol. 2014 May 7;11:21. LINK
9. Akhil Wadhera, Max Fung: Systemic argyria associated with ingestion of colloidal silver. Dermatology Online Journal 11 (1): 12. LINK
10. Moisés A Franco-Molina et al: Antitumor activity of colloidal silver on MCF-7 human breast cancer cells. J Exp Clin Cancer Res. 2010; 29(1): 148. LINK
11. Hyok Bu Kwon, Joon Ho Lee, Yeon Soon Ahn et al: A Case of Argyria Following Colloidal Silver Ingestion. Ann Dermatol. Aug 2009; 21(3): 308–310. LINK
12. Alan B. G. Lansdown: A Pharmacological and Toxicological Profile of Silver as an Antimicrobial Agent in Medical Devices. Adv Pharmacol Sci. 2010; 2010: 910686. LINK 
13. Stephen Barrett: Colloidal Silver: Risk Without Benefit. LINK
14. Colloidal Silver. National Center for Complementary and Alterntive Medicine. LINK
15. Argyria. LINK
16. Vj-103/2010/62. számú határozat. Gazdasági Versenyhivatal. LINK
17. Bejelentett étrend kiegészítők listája 2014. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet. LINK
18. 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről LINK
19. Ezüstkolloid.X-Aknák. LINK
20. Crystal Silver Natur Power étrend-kiegészítő ital, ezüstkolloid és grapefuitmag kivonat tartalom. LINK
21. Ecos csomag Nano Silver ezüstkolloid oldat gyártó gép, nagytisztaságú ezüstlap pár.  LINK
22. Pharmindex Online. ATC-lista.LINK 
23. Országos Gyógyszerészeti Intézet. Gyógyszer-adatbázis. LINK