Szabó Gyuri bácsi, a „bükki füvesember” jellegzetes alakja a magyar alternatív gyógyászat világának, nevével nem csak a népi gyógyászat címszó alatt találkozhatunk, gyakorlatilag a gyógynövények alkalmazásának egyfajta hazai tekintélyének tekintik sokan. Pedig nem kellene...

Mivel volt alkalmam többször, több forrásból tanulni a gyógyszerekről, gyógynövényekről, tudom, hogy nem egyszerű terület - eszembe sem jut azt mondani, hogy szakértője lennék a kérdéskörnek. A gyógynövényekről szóló ismeretek ma már túlmutatnak a "nagyanyám mire használta a pipacsgyökeret" mottó alatt összefoglalható tanácsadó könyvek, önjelölt szakértők tevékenységén. Persze, ha figyelembe vesszük, hogy ma már egyszerű tv reklámok (vagy azonos színvonalat képviselő egyéb források) alapján tájékozódnak sokan gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, étrend - kiegészítők témában, akkor ebben semmi meglepő nincs.

Éppen ezért  Szabó György ténykedését személy szerint rendkívül károsnak tartom, ugyanis tökéletesen alkalmas arra, hogy a gyógynövények, gyógynövény-alapú készítmények használatát hiteltelenítse. Erről biztos lesz szó a későbbiekben még - gyűjtöm hozzá az anyagot és sajnos van bőven -  de ami miatt most írok, az egy új terület a füvesember életművében. A napokban viszont egy igazi gyöngyszembe futottam bele, a bükki füvesember 10 nagyszerű életviteli-táplálkozási tanácsát közvetítette az egyik portál – sőt kiderült, hogy egészében vagy részleteiben legalább egy tucat helyen felbukkan az írás, gyakorlatilag lenyomozhatatlan, honnan indult és mikor, legvalószínűbb, hogy előadás anyagokból van összeollózva az írás. Úgy tűnik, az öreg füvesember felcsapott életmód-tanácsadónak és táplálkozási szakértőnek is.

A rengeteg emésztési zavar oka a savasodás.

Egy klasszikussal indítunk: savasodás. A jelenségről már írtam a pH csoda tárgyalásakor, itt most röviden csak annyit, hogy ha lenne is „savasodás”, annak akkor sem lenne köze a rossz emésztéshez, mert a „savasodás” a szervezeten belül zajlik, a belekben zajló folyamatoknak ehhez nem sok köze van - bár egyes esetekben a sav-bázis egyensúly felboruását okozhatja hasmenés, hányás A klasszikus "savasodási" elméletek pedig a táplálék rossz összetételére alapoznak, nem pedig az emésztés minőségére.

...a savasodás, ami annak köszönhető, hogy sok szemetet eszünk, és rosszul rágjuk meg az ételt.

Ez így teljesen megfoghatatlan, de mindegy mit eszünk, attól nem „savasodunk” el.  A rágásnak sincs ilyen szinten jelentősége, mert az nem változtatja meg az étel összetételét.

A nyál fertőtlenít, segíti az emésztést.

A nyálnak tényleg vannak olyan összetevői, amik azt szolgálják, hogy a szervezetbe kevesebb kórokozó jusson be, de azért ne legyenek illúzióink: elég sok minden képes ezt túlélni, a szájüregünk elég messze van attól, amit sterilitás alatt értünk. Olyan értelemben segíti az emésztést, hogy a nyál enzimei a szénhidrátok esetén jelentős előemésztést végeznek, kisebb arányban ez megvan a zsírok esetében is.

Ha az ember rendesen rág, nem tudja túlenni magát, nem hízik el, időben jelentkezik a telítettségérzés.

Nem biztos, hogy ez a legpontosabb leírás, de tény, hogy a nyugodt körülmények között, nem kapkodva elfogyasztott étkezések esetében kisebb mennyiségek fogyasztásánál is kialakul a teltségérzet és a jóllakottság. Ennek a jelenségnek elég összetett a háttere, vannak ebben fiziológiás tényezők és pszichés elemek is.

...az egészséghez, a fiatalos szervezethez elengedhetetlen a méregtelenítés, a máj és vese tudatos működtetése.

Az itt használt értelemben sincs „méregtelenítés”, a máj és vese meg működik magától. Persze valamilyen szinten tudunk segíteni (pl. megfelelő vízfogyasztás), de a szervek tudatos működtetése ettől még nem valósul meg. Az embereknél ezek a szervek automatikusan reagálnak a szervezetben fennálló körülményekre és annak változásaira.

...diólevél-, bodza-, nyírfalevél, csalán-, mezei zsurló és galaj teák a legjobbak, ha méregteleníteni akarunk.

Gyuri bácsinál a diólevél az amolyan univerzális fegyver – bármire jó. Nem kívánom a gyógynövény alkalmazásokat minősíteni, mert gyógynövénytani ismereteim korlátozottak, de még így is indokolatlan hatásokat tulajdonít szegény diólevélnek. kicsit olyan érzés, mint ha az lenne az alkalmazás elve, hogy "ha ez van itthon, akkor ezzel gyógyítunk mindent".

Javallott verejtékezni, izzadás-kúrákat tartani megfelelő teák fogyasztásával, hogy elősegítsük főbb méregtelenítő szerveink, így a májunk és vesénk működését.

Ha valaki izzadni szeretne, sportoljon (az tényleg jót tesz) vagy üljön ki a napra, esetleg kombinálja a kettőt – sokkal hatékonyabb, mint a gyógyteák. Az izzadás a máj és a vese munkáját érdemben nem befolyásolja, attól nekik jobb nem lesz (sőt a vese azért fog dolgozni, hogy a víz és sóveszteséget kompenzálja). Mellesleg a verejtékmirigyek korántsem olyan jó méregtelenítők, mint azt sokan gondolják: a víz mellett számos anyagot kiválasztanak (főként nátrium, kálium ionokat), de a klasszikus méreganyagok megjelenéséhez az kell, hogy a vérben magas koncentrációban jelenjenek meg és emellett legyenek vízoldékonyak.

A rák ellenszere a lúgosítás

Szerintem meg a pálinka. :)

A rákos sejtek elszaporodásának a megelőzéséhez sötét színű gyümölcsöket kell fogyasztani, amiben sok az antioxidáns, tehát olyan, hogy fekete szilva, fekete szőlő, mazsola, fekete szeder.

Hát ez így egy kicsit erős. Igen, az antioxidánsok rendszeres fogyasztásának van védő hatása a daganatos megbetegedésekkel szemben (bár a kockázatcsökkentő hatással kapcsolatban vannak viták), és ha ezt fapados magyar nyelvre lefordítjuk, valami hasonló fog kijönni belőle. Ugyanakkor azért arra ne számítson senki, hogy ha eszik egy kis sötét színű gyümölcsöt, akkor örök életre elkerüli a betegség.

Gyuri bácsi szerint az emberek évente több mint húsz kiló cukrot esznek, nem csoda hát, hogy a szervezet nem tudja termelni az inzulint. A rákos sejtek cukorral táplálkoznak, a gyógynövények, az áfonyalevél, a szederlevél, a málnalevél, a csicsóka viszont segítenek a cukorháztartás egyensúlyának biztosításában. Lassítják a felszívódást, pótolják az inzulint.

Az addig igaz, hogy az emberek indokolatlanul sok cukrot esznek és ez számos megbetegedés kockázatát emeli. És bár a cukor szó benne van a cukorbetegség szóban, azért az összefüggés sokkal összetettebb. A „rákos sejtek cukorral táplálkoznak” mondat egy komplex anyagcsere-jelenség erősen lebutított változata. Ha valaki azt hiszi, hogy ha nem eszik cukort, attól a daganatos megbetegedés progressziója lelassul, az erősen téved. Még a rendkívül alacsony szénhidrát-tartalmú étrendek esetében is maximum a tumornövekedés lassulása jelentkezhet (ez sem feltétlen). A daganatos sejteket nem lehet kiéheztetni, a szénhidrátmentes étrend esetében is marad annyi tápanyag a vérben, amiből képesek tovább növekedni, osztódni.

A gyógynövények között valóban vannak olyanok, amik hatnak a szénhidrát-anyagcserére (a diabetológiai szakirodalom ismeri is ezeket a növényeket), de egyik sem pótolja az inzulint. Ha így lenne, akkor a cukorbetegség kezelése már régen megoldódott volna. Ezek a gyógynövények leginkább az inzulinrezisztencia, csökkent glükóz tolerancia szakaszában használhatók az életmódváltás, táplálkozási terápia kiegészítéseként, a cukorbetegség későbbi szakaszaiban egyszerűen nem elégséges a hatásuk ahhoz, hogy kiváltsák a gyógyszeres kezelést, ráadásul nagyon figyelni kell arra, hogy az adott gyógynövény milyen módon kapcsolódik a gyógyszerek hatásához, van-e olyan interakció, amit figyelembe kell venni a kezelés, ill. a gyógynövény alkalmazása során.

Mellrák ellen szilvalekvárral, ősi székely recept szerint: a székely nők annak idején szilvalekvárral gyógyították a mellrákot. Azóta a tudomány is igazolta, hogy a szilvában 5741 antioxidáns van. Ha rákot szeretnénk megelőzni, akkor együnk sok aszalt szilvát vagy vörös-fekete gyümölcsből készült lekvárt, mert a nyers gyümölcsben sokkal de sokkal kevesebb az antioxidáns.

Ez az irdatlan baromság kategória – már elnézést, de erre nincs más kifejezés. Az aszalt szilvában még csak marad valami antioxidáns - bár az aszalás technikája ezt befolyásolja. A szilvalekvárt viszont órákig kell főzni, lehet tippelni, mi marad az antioxidánsokból ezek után? És mutasson már valaki nekem egy székely nőt, aki szilvalekvárral sikeresen gyógyított melldaganatot!

Külön lehet futni egy kört azzal, hogy pontosan melyik az az 5741 antioxidáns, ami a szilvában megtalálható. És a mennyiségük vajon elegendő-e ahhoz, hogy érdemben hatással legyenek az átlagos fogyasztási adagokban. Sokra nem megyünk azzal, ha a hatás kiváltásához napi szinten 14 kg aszalt szilvát kell elfogyasztani - már azon túl, hogy általános derültséget keltünk ismerőseink körben.

Igyunk parlagfű-teát. Hihetetlen, de ez az egyik leghasznosabb gyógynövényünk. Nagy mennyiségben található benne B37 vitamin, és a kevésbé ismert P2 vitamin. Ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket. Gyógyítja az emésztési problémákat, a rákot, sejtvédő hatásáról csodákat zengenek.

Itt azért benne van a pakliban, hogy ha a hatóságok valamiért irtani akarják a parlagfüvet, akkor az csak valami jó lehet, mert hát milyen hatóság az, aki nem akarja a jó magyarokat eltenni láb alól. Hogy mi lehet az a B37 vitamin, azt nem tudom, mert erről nincs info sehol – és hasonló sötét ló a titokzatos P2 vitamin. Ezek valami újkori alternatív találmányok lehetnek, mert a táplálkozástudományban hivatalosan soha nem osztottak ilyen jelzéseket, sőt, a vitaminos terminológiával elég hamar leálltak, mert kiderült, hogy itt egy erősen változatos vegyületcsoportról van szó, aminek egyszerűen nincs közös nevezőjük azon kívül, hogy hiányuk betegséget okoz.

Természetesen a parlagfű sem gyógyítja a rákot, és úgy általában semmit sem. A PubMed szerint ha egy cikkben van róla szó, az általában az allergiához kötődik, nem azokról a gyógyhatásokról, amikről valakik, valahol, valamiért "csodákat zengenek".

A parlagfű NEM gyógynövény.

TANULSÁG?

A fő gondom a füvesember-jelenséggel van. Irodalomtörténeti szempontból biztos érdekes meghallgatni, hogy szállt a gyógynövényekről és a házi gyógyászatról szóló tudás nagyanyáról unokára. Sajnos Gyuri bácsi esetében nincs meg a szükséges kritikai igény a tanultakkal szemben, nem képes a kapott tudást időnként felülvizsgálni, összevetni az egészségről, gyógynövényekről szóló aktuális ismeretekkel.

A másik komoly baj ott jelentkezik, amikor az ősi tudás össze-vissza keveredik az újkori ismeretekkel. Amikor a javasasszony unokája hatóanyagokról meg különféle betegségekről kezd beszélni, miközben láthatóan nincs meg egyik területen sem a kellő mélységű ismerete – de latinos szakkifejezések leírásától hirtelen szakmai tekintély alakul ki a 125. diófaleveles teakeverék köré is. Jelen van egyfajta kényszeres megfeleltetés is - hogy ha régen pókhálót tettünk az epilepsziás gyerekere, akkor annak jónak KELL lennie és minden áron keresni kell hozzá valami tudományosnak tűnő magyarázatot.Az fel sem merül, hogy a régi időkben próba.szerencse alapon próbálgattak mindent, ami vagy bejött, vagy nem. Ez alapján tényleg voltak olyan tapasztalatok, amikre építhetett a gyógyszerkutatás - de eközben a tapasztalati tudás jelentős részét le is selejtezte, mert nem igazolta, vagy cáfolta azokat.

Röviden annyi, hogy a bükki füvesember életmódbeli tanácsait lehetőleg ne kövesse senki, ha jót akar magának. 

  Ha tetszett az írás, oszd meg vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd le kommentbe! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog

A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.