Egy kedves olvasó ajánlotta figyelmembe az egyik alga alapú készítményeket forgalmazó vállalkozás oldalát. Nem is gondoltam volna, hogy mekkora aranybányára bukkanok: régen olvastam már ennyi butaságot egy helyen. Aztán kiderült az is, hogy ez nem egyedi jelenség: az alga alapú étrend-kiegészítőket ajánló oldalak hemzsegnek a túlzásoktól, félinformációktól, valótlan állításoktól. Nem is csoda, mert a legtöbb esetben egymástól (vagy angol oldalakról) lopkodják a szövegeket, amiket bármilyen érdemi kritika vagy a fordítás nyelvi lektorálása nélkül le is közölnek.

ALGÁZZUNK!

Nézzünk meg először, mit tudnak valójában az algák! Az alga névről mindenki a víz tetején úszó zöld dzsuvára gondol, amivel sokat nem téved. Az algák alapvetően változatos, rendszertanilag is több csoportot magába foglaló egyszerű lények. Felépítésükben az egysejtűtől az egészen növényszerű kinézettel bíró moszatokig terjed a kínálat, többé kevésbé a növényekre jellemző jellemzőkkel bírnak. Vannak közöttük emberi fogyasztásra alkalmas fajok is. Nyers állapotban igen magas (90% feletti) víztartalommal bírnak, az étrend-kiegészítőkben szépen szárítva, porítva, mindösszesen néhány %-nyi víztartalommal kerülnek.

Szárított állapotban a tápanyagtartalmuk igen látványosnak tűnik (a fehérje tartalom például 40-60%-ig ugrik fel, de ha hasonlóan számolom, akkor a csirkemell fehérjéje is 80-85%-ra jön ki). Mivel a legtöbb étrend-kiegészítőben a napi alga-adag 1 gramm környékén mozog, összességében ez érdemi makrotápanyag-bevitelt nem jelent, a 2-3 kapszulában található ~1 g fehérje azért nem indokolja az Örömóda énekelgetését.

Példaként íme a Spirulina. A tápanyag-tartalom erős szárítás után mondható jelentősnek (adatok 100 g mennyiségre vonatkoznak), de száraz algából nagyon kis mennyiségeket (<1g) tesznek a kapszulákba.

Mikrotápanyagok szintjén hasonló a helyzet: ahhoz, hogy a napi bevitelben érdemben teret kapjon, rendszeresen és nagy mennyiségben kellene őket fogyasztani. Szárított állapotban a víztartalom csökkenése miatt a mérhető nyomelem- és vitamin-tartalom is többszörösére emelkedik, de itt megint az a fő probléma jön elő, hogy a napi 1-3 kapszulás mennyiség nem sok mindenre elég. Önmagában a vitamin és nyomelempótlásra nem sok értelme van algát enni, számos ezzel összevethető élelmiszer és jóval hatásosabb étrend-kiegészítő áll rendelkezésünkre.

A Spirulina néhány ásványi anyagból (vas, magnézium) tényleg jelentős mennyiséget tartalmaz, de nem mondható kizárólagos forrásnak. Ha a kapszulás megoldás bevitelét szeretnénk elképzelni, akkor vegyük a narancs színű oszlopok 1/100-ad részét!

Ugyanez vitaminokkal: kiugrónak a folát és a karotinoidok mennyisége mondható - de nagyjából ezt tudják a konyhakerti leveles zöldségeink is.

Némelyik algában előfordul B12-vitamin, de ez nem általános jellemzőjük. Ezek mellett különböző karotinoid vegyületek és a fotoszintézishez szükséges klorofill található bennük. Mindegyikről lehet több-kevesebb szépet mondani, de egyik sem teszi az algákat csodaszerré, bármellyire is szeretné az adott termék forgalmazója meggyőzni a vásárlóit erről. Főleg a klorofillal kapcsolatban vannak erős túlzások, de erről már volt szó a búzafű esetében.

MI VAN A DOBOZBAN?

Az alga-termékekben a leggyakoribb algaféle a Spirulina platensis, amit valójában két, fotoszintézisre képes baktériumfaj, az Arthrospira platensis és az Arthrospira maxima alkot, szóval még csak nem is klasszikus algák (cianobaktériumok, ha pontosak akarunk lenni). Fehérjében (teljes szárazanyag-tartalmat tekintve) gazdag, némi omega-3 és 6 zsírsavat is tartalmaz. Előszeretettel teszik a "superfood" kategóriába, őszintén szólva tápanyagtartalma csak szárítással és erős feldolgozással válik jelentőssé, a vonatkozó irodalmat átfutva én úgy látom, az egészségügyi hatásait messze a túlértékelik.

A második helyen a Chlorella vulgaris fordul elő. A Chlorella nemzetség egy ősi, egysejtű mikroalga. Hasonlóan a Spirulinához, érdemi táplálkozási értéke ennek is csak akkor van, ha magas szárazanyag-tartalmú készítményt állítunk elő belőle vagy az egyes tápanyagokat koncentráló eljárást alkalmazunk. Ilyen formában a többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) pótlására jó alapanyag lehet, egyes fajokban teljes zsírtartalmának akár 40%-a is PUFA lehet. Ez a hatás azonban épp a kapszulázott, 1-2 grammos bevitelnél erősen megkérdőjelezhető.

A Haematococcus pluvialis a zöld algák közé tartozó egysejtű, édesvízi mikroalga, ami az astaxanthin nevű, karotinoidok közé tartozó színanyagról nevezetes, ami jellegzetes, vérvörös színt ad, nem mellesleg (mint a karotinoidok általában) antioxidáns tulajdonságokkal bír. Ennek megfelelően a Haematococcust tartalmazó termékekre rá is írnak minden szépet és jót, amit az antioxidánsokról tudnak vagy feltételeznek.

Astaxanthin

A Laminaria fajok a barna tengeri algák közé tartoznak, ezek már szép nagyra megnőnek, kisebb vízfelszín alatti erdőket alkotnak. A barna algák szintén előfordulnak néhány étrend-kiegészítőben, folát és K-vitamin, magnézium tartalmuk mondható jelentősebbnek.

Találtam még néhány egyéb fajt is, lényegében a tengerparti területek konyhájában előfordulnak különböző alga-ételek, alapvetően minimális táplálkozás-élettani vizsgálatokat végeztek velük, jó esetben legalább a tápanyag-összetétel bemérése megtörtént. Néhány vitamin, ásványi anyag tekintetében a rendszeres fogyasztásuk tényleg jó forrásnak mondható, de semmi extra tulajdonsággal nem rendelkeznek, ami kiegyensúlyozott vegyes étrend mellett igényelné a bevitelüket. A társított megelőző, illetve gyógyhatások többsége a tápanyagtartalomból fakadó jellemzők erős felnagyításából származik (nagyjából: ha már van bennük klorofill vagy karotinoid, akkor erős antioxidánsok és akkor már gyógyítanak mindent...is.)

MINDENFÉLE CSODÁS ÁLLÍTÁSOK

Az első fontos kérdés, hogy mi a helyzet az omega-3 zsírsavakkal? Tudjuk, hogy az emberi szervezetben igazán szép és jó, többszörösen telítetlen zsírsavak (EPA, DHA) elsődleges forrásai a halak, de a halak sem maguktól szintetizálják ezeket, hanem a táplálékukból nyerik, és ezt tárolják el saját zsírszövetükben - ezért van az hogy a legjobb források a hosszú életű, a tápláléklánc csúcsán álló fajok. Első pillanatra kézenfekvőnek tűnik, hogy akkor együk a halak táplálékát és akkor mi is közvetlenül részesülhetünk a természet áldásából.

A helyzet az, hogy a legtöbb algának a szárazanyag-tartalmán belül is (mint általában a növényeknél) alacsony a zsír aránya - a szárított spirulinában is 7 g zsiradék volt 100 grammban, de egy-két kivételtől eltekintve más algáknál sem jobb a helyzet. Ezen a zsírtartalmon belül kell keresnünk a többszörösen telítetlen zsírokat és még ezen belül az EPA, DHA tartalmat. Végignézve az USDA adatait, azt lehet mondani, hogy legjobb esetben is csak nyomokban (néhány század-ezred gramm 100 gramm algában) mutathatók ki, néhol még nyomokban sem. Ebből mindenki kiszámolhatja, hány száz kilogramm algát kell szárazon vagy nyersen elfogyasztania ahhoz, hogy a biztosítsa a megfelelő EPA/DHA bevitelét, és hogyan viszonyul ehhez a napi 1-2 grammos kapszulás bevitel. A mai lakosság jellemzően nem visz be elegendő omega-3 zsírsavat, de az algakapszuláktól sem fog ez érdemben megváltozni.

Több oldalon megtalálható az aminosavakról írt hatalmas óda. Merthogy az algákban fehérjék vannak, a fehérjékben aminosavak, az aminosavak meg mindent meggyógyítanak – valami erős specialitása lehet ez az algának, hiszen a marhahús alá a hentesnél még sosem láttam kiírva, hogy „leucintartalmánál fogva élénkíti az agyműködést és növeli az izomzat energiaszintjét” – pedig ez mennyivel javítaná a pacal megítélését a lakosság körében, nem?

Tömény ökörségeket írnak, de legalább néznének utána, hogy kell leírni az egyes aminosavak nevét. Ezek a félig angol - félig magyar megoldások kisütik az ember szemét.

A listának koránt sincs vége, ha megnézzük a különböző honlapok kínálatát, csak úgy özönlenek a fantasztikusabbnál fantasztikusabb hatásokról szóló szövegek. Csak a szórakoztató értékük miatt szemezgetnék néhány mondat erejéig.

Az összes, mind a 8 esszenciális aminosavat tartalmazza, több, mint 4000 vitálanyag van benne, sejtszinten, méregtelenít, táplálja és védi a szervezetet.

Általában véve minden élő szervezet, így a belőlük készült élelmiszerek tartalmazzák az esszenciális aminosavakat - a kérdés az, hogy valójában mennyit és milyen arányban. Megnéztem néhány alga aminosav-összetételét, végső soron ha a szárított verzióból az ember elfogyaszt napi 50-100 grammot, akkor egész jó a helyzet - de nehéz életszerűen elképzelni azt a helyzetet, amiben erre kényszerül az ember, csak mert semmilyen más aminosav forrást nem talál a környezetében. Ismételten hangsúlyozom: a napi néhány alga-kapszulában lévő esszenciális aminosav mennyiség a szervezet napi szükségletéhez képest viccesen kevés, nem alkalmas esszenciális aminosavak érdemi pótlására.

Hogy mi a búbánat lehet az a "4000 vitálanyag", elképzelésem sincs, gondolom, hirtelen felindulásból az összes szervezetben lévő szerves molekulát ide értik.

Több mint 2000 enzimet, nukleinsavakat, kloforillt, aminosavakat, zsírsavakat, különleges növényi hatóanyagokat, antioxidánsokat és a Q-10-hez hasonló koenzimet.

Ez ugyanez a kategória - felsorolunk minden, hirtelen eszünkbe ötlött furcsa nevű dolgot, mert ettől irtó tudományosnak és komolynak hat a szöveg még akkor is, ha egyébként semmi értelme nincs. Működő enzimeket maximum a nyers algákban várhatunk, de nem sokra megyünk azzal sem. Az biztos, hogy a szárított, őrölt algaporban nagy enzim-aktivitást nem érdemes keresni. A zsírsavakról is volt már szó - itt feléled az ősi bölcsesség, miszerint az, hogy van benne, még nem biztos, hogy a hatás kiváltásához elegendő van benne vagy hogy a hatás kiváltásához elégséges mennyiséget fogyasztunk az adott valamiből.

Spirulina mikroalga immunerősítő tápanyag, ami sejtszinten segíti szervezetünket, hiszen a mai zöldségek és gyümölcsök már nem tartalmazzák mindezt a megfelelő mennyiségben

Az immunerősítés ma az egyik legdivatosabb varázsszó. Kíváncsi lennék, mit értenek ez alatt és miből gondolják, hogy az algának ilyen hatása van és milyen módon fejti ki ezirányú áldásos hatását. Biztos a mikroalgák együtt súlyzóznak a limfocitákkal és ettől erősödnek (esetleg marad a moszatokkal kötélhúzás, mint helyi sportolási lehetőség). A mondat csodája, hogy nem derül ki, mi az a "mindez", ami hiányzik a mai zöldségekből és gyümölcsökből, de megvan a spirulinában.

Ezek mindent meggyógyítanak. Mondjuk a holtak feltámasztását hiányolom a listáról, de az biztos a részletes leírásban van. 

(a chlorella) Nagyon erős méregmágnes még a nehézfémeket is kiviszi az szervezetből ...A Chorella intenzív, teljes körű, sejtszintű méregtelenítést végez, lúgosítja a szervezetet és beállítja az optimális pH-szintet. A sérült sejtek regenerálódását segíti, és ösztönzi az őssejtek működését. A különleges napfényfarmokon nevelt mikroalgák egyedülállóan magas klorofiltartalommal rendelkeznek.

Aki ezt a mondatot elkövette, az még olyan emberrel sem találkozott, aki hallott már a biokémiáról. A lúgosítás fikció, de egyébként is elég nagy gond, ha már algákkal kell beállítani a szervezet pH szintjét. Az őssejtek működésének fokozásával is érdemes óvatosnak lenni, ez ugyanis a daganatképződés irányába is elvihet - hála az égnek az algák fogyasztásától ilyet nem kell várni. Az őssejt ma már egy hasonló hívószó, mint a klorofill - mindent el lehet vele adni, mert jól hangzik és állítólag van valami köze az egészséghez.

Ön tudta, hogy 1g Spirulina alga tápérték tartalma 1kg nyers zöldség tápérték tartalmának felel meg?

Nem, nem tudtam. Mondjuk zöldsége válogatja, de 1 g szárított alga tápértéke nagyjából hasonló tömegű szárított zöldség tápértékének felel meg. Ha a legtöbb konyhakerti zöldséget hasonló arányban szárítanám ki, akkor valószínűleg az algához hasonló brutálisan jó tápanyag-értékeket sikerülne kimutatni.

Klorofill tartalma révén fertőtleníti a beleket, pozitívan befolyásolja a növekedést, az anyagcserét és a sejtlégzést.

És ezt hogyan csinálja vajon? A klorofill mitől lenne fertőtlenítő? Mert zöld? Miért befolyásolja a növekedést - értem, hogy vannak gyorsan növő növények, de nem biztos, hogy ez a klorofilltől van. Az emberi sejtlégzésre egészen biztosan nincs hatással, függetlenül attól, hogy a klorofill szerkezetében hasonlít az oxigén szállításában szerepet játszó hemre, meg még egy-két fontos molekulára - de vannak fontos apróságok, ami miatt az emberi szervezet nem igazán tudja közvetlenül hasznosítani a klorofillt.

Méregtelenít, fiatalít, immunerősítő, fogyasztószerként is működik, legyőzi a rákot és a cukorbetegséget. Az étrend-kiegészítők Chuck Norrisa.

MEGÉRI?

Tallóztam pár webáruházat termékekért, vajon mennyibe is áll meg az alga készítmények ára. a dobozonként néhány ezer forint nem tűnik nagy lehúzásnak - egy-két havi adag ára nem feltűnő az étrend-kiegészítők piacán. De tessék kapaszkodni: kiló árban nagyjából 30 ezer Ft környékéről indulunk, de találtam olyan terméket, ami 100 ezer Ft/kg árban jön ki. Akciósan! De ha valaki nagyon ad a minőségre bepalizható, akkor ennek másfélszereséért is megveheti.

TANULSÁG

Néhány tucat algás honlap áttanulmányozása alapján néhány pontban összefoglalnám a legfontosabb levont tanulságot:

• Az algák hatását nagyságrendekkel túlbecsülik. Azon esetekben, ahol a bemutatott hatásnak valamilyen élettani alapja el is képzelhető, a feltételezett és várt hatások több nagyságrenddel meghaladják a fogyasztott mennyiség alapján reálisan elképzelhető szintet.
• A legtöbb algás oldalon angol és magyar nyelven is ugyanazok a butaságok ismétlődnek (barátunk a "copy paste"). Volt olyan mondat, amit több tucat angol termék-promóció oldalon szó szerint ismétlődik, de tükörfordítással átvett több magyar honlap is és szó szerint ismételték mindenhol - sajnos a mondatnak sem angolul, sem magyarul semmi értelme nem volt.
• Az a minimum, hogy az összes algás terméket forgalmazó honlap magasról tesz az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció szabályaira. A honlapok, termék-leírások valótlan, félreérthető vagy megtévesztő állításokkal vannak teli, más élelmiszerek biztonságos voltát és/vagy táplálkozásra való alkalmasságát simán kétségbe vonják (pl. láttam olyat, hogy a "szintetikus" vitaminok rákkeltőek, a zöldségekben nincs tápanyag), az pedig alap, hogy (hol nyíltan, hol némileg csomagolva) gyógyító hatást tulajdonítanak a termékeiknek.
• Az algás termékek többsége még akkor sem érne semmit, ha az algának tényleg lennének érdemi gyógyhatásai - a napi bevitel adagolástól függően 250-1500 mg közötti, ez kb. annyi, mint naponta elrágcsálnánk egy sóskalevelet és azt várnánk, hogy ettől érdemi gyógyulás történjen a szervezetünkben.
• Az algás termékek ára elképesztően magas, egyszerűen vicces, ha kiszorzom anyagárba a terméket. Természetesen kapszulában, szép dobozban, megfelelő körítéssel mindent el lehet adni.

Szubjektív dolog, de az algás oldalakon található tartalmak rendkívül felbosszantottak - nagyon dühítő ilyen koncentrált formában szembesülni a hülyeséggel. Józan ésszel felfoghatatlan, hogy gondolhatja bárki is komolyan azokat a butaságokat, amit a termékére ráír, de ha már komolyan veszi, akkor legalább ne élne vissza mások hiszékenységével.

Na mindegy, megyek a tóra legelni...

Állítólag az alga jó rák ellen. Én láttam egy természetfilmet, ott a rák győzött.

Források:

1. USDA Food Composition Databases: Seaweed, spirulina, raw. LINK
2. USDA Food Composition Databases: Seaweed, spirulina, dried. LINK
3. USDA Food Composition Databases: Seaweed, agar, raw. LINK
4. USDA Food Composition Databases: Seaweed, irishmoss, raw. LINK
5. USDA Food Composition Databases: Seaweed, kelp, raw. LINK
6. USDA Food Composition Databases: Seaweed, laver, raw. LINK
7. USDA Food Composition Databases: Seaweed, agar, dried. LINK
8. USDA Food Composition Databases: Seaweed, wakame, raw. LINK
9. USDA Food Composition Databases: Seaweed, Canadian Cultivated EMI-TSUNOMATA, dry. LINK
10. USDA Food Composition Databases: Seaweed, Canadian Cultivated EMI-TSUNOMATA, rehydrated. LINK
11. Naif Abdullah Al-Dhabi: Heavy metal analysis in commercial Spirulina products for human consumption. Saudi J Biol Sci. 2013. 20(4): 383–388.  LINK
12. Castillejo N, Martínez-Hernández GB et al: Natural vitamin B12 and fucose supplementation of green smoothies with edible algae and related quality changes during their shelf life. J Sci Food Agric. 2017. LINK
    
13. Watanabe F, Takenaka S, Kittaka-Katsura H, Ebara S, Miyamoto E: Characterization and bioavailability of vitamin B12-compounds from edible algae. J Nutr Sci Vitaminol (Tokyo). 2002. 48(5):325-31.LINK 
14. Arthrospira. Wikipédia szócikk (en). LINK
    
15. Chlorella.Wikipédia szócikk (en). LINK
16. Chlorella_vulgaris. Wikipédia szócikk (en). LINK
17. Haematococcus pluvialis. Wikipédia szócikk (en). LINK
    
18. Astaxanthin.Wikipédia szócikk (en). LINK
19. Kelp. Wikipédia szócikk (en). LINK
    
20. Alga Egészség. LINK
21. NaturAlga. LINK
22. BioTechUSA: Alga. LINK
23. AlgaBolt. LINK